20140219 - MAGOKNAK és Érintetteknek - "Béke" mint Közvetítői Út (II. rész)
2014.02.19. 15:39
Az írás I. része elérhető ITT.
20111001 II - Ismét - Nem új, csak összeállt...
20110606 III – A Hatalom visszavétele
A Hatalom visszavétele
/A Jelenlét Hatalmának visszaszerzése/
A megértést segítő kép megérzésem, illetve eddigi megértésem szerint „minden Magyar és/vagy MAG Létező”-re vonatozhat [e „Családokban / Közvetlenségekben” „általános”], valamint egyes MAG vagy Küldötti Létezőkben „mélyebb személyes érintettségű” is lehet.
Kép:
„Hatalmam teljességében”, szemlélve/figyelve a „tájat/környéket/történéseket” békésen [nyugodtan, zavar vagy bizonytalanság nélkül], „biztos léptekkel haladok az utamon mögöttem/mellettem kísérőimmel / társaimmal.
Képben ez úgy jelenítődött meg, hogy lovon ülve, páncélzatban többekkel együtt haladok egy-irányban egy úton. Az úton szembe velünk (!) sérült, kimerült emberek/családok jönnek, talán mentik az életüket, mert megtámadták és felégették otthonaikat… vagy talán éppen rabszolgaságba visznek közülük néhányat…
„Páncél-ruhában” vagyok, amely egyfajta védelmet (személyes biztonságot?) is megtestesít, de egy kis „kívülállóságot” vagy [még]elkülönültséget is megjeleníthet [„még szemlélek”]…
[A „páncél” „érzete” megjeleníti azt a „fátylat”, ami a Világ létezőit egymástól mesterségesen (Különös vagy akár Különleges módon) elválasztotta. A „kristály-tiszta” minőség vagy ’látás’ / Érzékelés / Tudatosítás (lényétől-idegen minőségként) „nehéz páncélként” érzékelte ezt a mesterséges elhatárolást, mely ’megnehezítette’ a haladást és jelentősen korlátozta a látást is.] „Első ránézésre” tehát érzékelhető volt valami „lény-idegen”, de ezen minőség „valódi természete” (oka és célja / értelme) nem volt elsőre átlátható.]
[A "páncél" immár a "hadakozás-jellegű-Megmutatkozás' 'közelségére' is 'közvetlenül' utal(hat).]
„Hatalmamat” tudom és értem/érzem/élem [„JelenVan”] – a Hatalmat itt „tiszta” értelmében megjelenítve. „Hatalmat” érzek magamban, ami az „önazonosságot, önismeretet, Jelenlétet” is jelenti… Egyelőre még csak ’figyelem’ az eseményeket…
A mögöttem és/vagy velem/mellettem tartó társaimon is „páncélt” érzek, bennük is érzem/látom a „Hatalmat”… Egy-felé haladunk… Együtt haladunk… Mintha együtt indultunk volna felderíteni a megjelent bajok okát és a bajok már megnyilvánult formáit… „Érzem és tudom a Társaim Jelenlétét”, melyet [külön formáink ellenére is] Egységként érzékelek…[„Egyre mélyebben” haladok/haladunk a bajok forrása/megjelenése felé, melyből mentik/mentenék az életüket a sérült létezők.]
Figyelem a velünk szembe haladó [azaz a Boldogságban való kiteljesedés helyett a Teljesség csorbulása irányába tartó] sérült vagy elfáradt embereket --- mintha megnézném, hogy milyen az állapotuk, mi okozta „földön futóvá válásukat”… figyelem, hogy honnan jönnek, mi lett otthonaikkal…
Mintha az otthonokat feldúlták és kirabolták volna, mintha égnének a házak, füst, „fél-homály”, vagy néhol inkább már „sötét” van --- pedig itt virágzó falvaknak/kerteknek kellene lenniük…
Látom, hogy a hely már nem védi meg az ott lakókat, az otthonok már nem otthonok [a Megtartások nagyon mélyen sérültek / meggyengültek]… és talán az „élet” [és e Lelkek/létezők ÚT-ja] csak úgy vihető valamelyest tovább, ha most [’egy időre’] elhagyják otthonaikat ezek a létezők/lelkek…
„Otthon” [a személyes és családi Életre választott/Rendelt hely] „nélkül” azonban hogyan élhető és vihető tovább az élet… hogyan állítható vissza ez a hely a „saját Rendjébe / TÖRVÉNYÉBE”…
„Társaimban” és „bennem” JelenVan az a „Hatalom”, amely jelentős részben az otthonukat elhagyni kényszerülőkből már hiányzott… valószínűleg egykor [EGY-kor] ezekben a ’szerencsétlenné lett’ emberekben/Lelkekben is megvolt a Maguk Hatalma… Hová, mivé lett/lettek?
Sajátos változás kezdődik, miközben „társaimmal” haladok a feldúlt és elhagyott otthonok felé vagy részben már azok határán vagy közöttük járhatunk.
[Talán a képben ezután bekövetkező változás azt jeleníti meg, ami „ott, a sűrűség adott pontján/helyén” „jellemző” volt, és ami „eltérített” a „Hatalomtól”, a „Maga/Saját-útról”:]
„Társaim”, akikkel eddig együtt haladtam, részben mellém lovagolnak, majd körbevesznek, „lándzsáikat felém fordítják”. Érzem és tudom, látom, ’tapasztalom’, hogy „körbezártak (foglyul ejtettek?) nem engednek” „ki vagy tovább” [tiszta formájában talán az ÖnVédelem/Szív-védelem (az „élet” Nagyon Különleges Megerősítése) a „fenyegető” helyzetben]…
Nem értem a helyzetet, „leszállok a lovamról” [hogy a ’lovat’ (’gyökeret’) ne érje bántódás, ha engem bántanának] [Úton-haladás felfüggesztése][valamilyen sajátos „megállás / megtorpanás”, ÖnMag-védelem / Önlényeg-Megerősítés]…
Valami Hatástól a földre kerültem… mintha a „páncélom” már nem lenne rajtam [már nem „különülök el” ettől a Világtól][vagy inkább beszűkült/eltompult az érzékelésem, valami különös hatástól „emlékezet-vesztést” éltem meg] --- most „nem tudom pontosan felidézni”, hogy milyen hatás idézte ezt elő vagy kényszerített erre… talán a „társaim” felől is érhetett bántás/megsebzés, de még határozottan életben-lévőnek érzem/látom magamat az általuk felállított körben földön-fektemben… sebeket érzek magamon, valamiért a „Hatalmam” már nem működtetem (nem akarom és nem tudom bántani őket)… csak állnak körben, mintha várnának valamire… mintha „életben kellene tartaniuk”… mintha „életben kellene maradnunk"…
A „társaim” által kialakított körbe aztán odaérkezik az, aki valószínűleg kiadhatta a ’parancsot’ az „elfogásomra” [az Egység valamilyen/bármilyen megbontására] és „[’addig’] életben megtartásomra”… valamiféle erőt vagy mágiát használ „ellenem”… talán hogy megkösse vagy elpusztítsa [„elvegye”?] „az Erőt”, a „Hatalmat”, a Lelket vagy a Szellemet… valahogyan ez a „leszögezés” „sikerült” is akkor neki…
Pontosan ’éreztem’, hogy nem pusztán az akkori életemtől/Jelenlétemtől akart megfosztani ez a létező, hanem ’kiterjedtebb’ szándékai voltak: a Lelkem vagy Szellemem ’teljességét’ igyekezett lehetőség szerint [elvenni vagy] elpusztítani, ha pedig ez valamilyen ok miatt nem volna lehetséges, akkor a Hatalom/Ható-Erő teljességétől megfosztani, ’hosszú időre’ (!) Ható-képtelenné tenni.
[Ez pedig a „SZÍV/Szív” [élet] elleni irányulást, az „Élet-Mag” (önvaló / önlényeg) elleni irányulást jelenti…]
Eddig a kép…
Próbáltam a képet és üzenetét [a ’személyes vonatkozásában’, valamint az azon túlmutató, a MAG-okhoz, részben Küldöttekhez kapcsolódó részében is] értelmezni/megérteni…
Amikor már „el tudtam fogadni” „ami megtörtént”,
lassan elkezdtek feljönni a fájdalmak…
amelyek „nagyon mélyek”, és „eddig mélyen el voltak rejtve” a „szívben” [SZÍVBEN?]…
elme által eddig el-nem-érhetően…
hozva a megértéseket…
és lehetővé téve az elengedést,
megbocsátást/átlényegítést/megtisztulást/felszabadulást…
a Hatalomhoz való visszaigazodást…
a Hatalom visszavételét…
A Hatalom „visszaszerzése” csak a tudatos „személyes”, egyéni megélések által [szándék + tett megfelelő egysége] lehetséges…
„Több szintje” értelmezhető a „tört-én-éseknek.
Az egyik feltörő „fájdalom-csomagban” „nagyon fájt”,
(1) hogy „társaim [~Család-tagjaim], akikben bíztam [akikkel Együtt/EGY-felé haladtam], akikkel megbíztunk egymásban” „ellenem fordultak”…
[„Korábban, eddig” itt a FÖLDÖN a „Fájdalmasság” „útján” (annak egy Különleges ’közvetítésével’) Tudatosodhattunk „egy Szükséges mértékben” a Fájdalmasságon túli más jellegű „hiány”-Megmutatkozásokról!]
(2) „Fájt”,
hogy „a család, amely befogadott” (vagy akár ’behívott’, ’utat adott, kapcsolódott’)
talán eleve azért hívott vagy fogadott/kapcsolódott, hogy „kiszolgáltasson” / „bántson”…
vagy talán pontosabb a megfogalmazás úgy,
ha ’visszafordítjuk azt, ami kifordításra került”:
talán eleve azért kérte, hogy fogadjuk be a családunkba
(ha egyáltalán élt ilyen ’kéréssel’ az Otthonunkba való belépése előtt),
hogy a magunk otthonától bennünket megfosszon és ’rabszolgasorba’ juttasson…
Vagy talán ennek így kellett történnie…
mert „ez volt az a megbomlott helyzet, ami akkorra kialakult”
és amelyből kiutat kellett találnunk „nekünk” [Magunknak/MAGoknak]…
és „megtapasztalás felvállalása (tényleges Jelenlét, tényleges átélés, tényleges megélés) nélkül Hathatós kiút a bajból nem található”… mert
„Hatalma” „csak” annak „teljes” egy adott Világban/világban,
aki abban ténylegesen is [TÖRVÉNYESEN] JelenVan…
Az, hogy „társaim” „körbefogtak, majd azután [’úgy LÁTTAM’] megtámadtak”, illetve „átadtak valamiféle mágus-FÉL-én-ek”
[ha tényleg (a magam társai) megtámadtak/átadtak]
[vagy csak valaki/valami ezt így akarta láttatni velem/velünk valamilyen ’mentális befolyásolással’ (’vetítéssel/takarással/elhomályosítással’?)],
a „Mag” vagy „SZÍV/Szív” (élet) „elleni” „közvetlen támadásra” [megbontó/gátló/sértő Hatásra] utal… a „családtag eladására”, a „családtag elárulására” --- és ezek által az „önmag” „megbontására” [minden egyes létezőben a saját önmagja] elárulására [az elárulás kifejezést itt most a „becsapás” és „áruba-bocsátás” értelmében is használom].
A SzeRves Világi/Földi SZÍV-Hálózat megbomlásáról és a Földön ennek következtében kialakult sajátos ’technikai megosztottságról’ [majd e sérülések mostanában történt felszámolásáról] a 2010 május 13-tól kezdődő írásokban több alkalommal is írtam. A kialakult helyzet lényege azt volt, hogy a Föld Természetes Létezői nem tudták működtetni a Földre-mint-Világra eredendően kialakított „természetes kommunikációt”, a „Szívek” „közötti” (valamilyen szinten „közvetlen”) „kommunikáció” előbb sérült/bekorlátozódott, majd gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt. Emiatt „úgy tűnt”, hogy az Egy Világban élők nem tudnak egymással a számukra Rendelt módon kapcsolódni és kommunikálni…
(…) A kép egyik ’vég-kifejlete’ az, hogy az otthon, a család „valami miatt” majdnem teljesen szétesett… [a „mag” megtartó ereje meggyengült/megsérült]… az otthon, a család pedig a Világ/világ „Lét-alapja”/Élet-alapja… amelyben megélhető/kiteljesíthető a [Valódi] Hatalom [a jelen írásban a Hatalom szót minden esetben annak „tiszta” minőségében/értelmében használom].
„Miért fordultak egymás ellen” az „egymásnak-társai”?
Valamiféle „kényszer” szül(het)te meg ezt a helyzetet… oly sokat írtunk már erről mi magunk is az elmúlt években… fájdalmak, amelyek újabb, sokszor szinte kezelhetetlen (érthetetlen, megérthetetlen) újabb fájdalmakat szültek… fájdalmak rajzolta újabb [kényszer-]utak jöttek, melyekben egyre fogyott [fogyhatott] a „Hatalom”, az „Élet”, a Boldogság és Erő, Öröm…
Amikor a képek érzékelése után „feltettem a kérdéseket”
és kértem IsteniÉNem [ÖnValóm-és-ÖnLényegem és TÖRVÉNYES MEGTARTÓIM] vezetését a megértésben és Rendezésben ---
újabb és újabb kérdések ötlöttek fel bennem…
majd [mert a „terep” már elő volt készítve] apránként elkezdtek a felszínre jönni a mély-fájdalmak…
és ahogyan ezeket igyekeztem megérteni és/vagy „elengedtem”
[tudatosságtól függően megbocsátással vagy más „saját tudáson” alapuló megértéssel/elengedéssel/erővel]
egy „kiegyensúlyozódást” tapasztaltam,
melyben „egyre tisztábban láthattam” és tisztábbá [’világosabbá’] válhattam…
„Rendesen” csak az jön felszínre bennünk
[vagy megtapasztalásként elénk, az Életünkbe],
amit [valami miatt választottunk és] képesek vagyunk már megérteni/megélni,
és ha szükséges, akkor átlényegíteni…
Talán ez az egyik nagy változás, ami bennünk és körülöttünk zajlik…
a SZÍV és a Szívünk vezeti ma már a megértést,
és valamiféle ’személyes védelem’ vesz körbe mindenkit azért,
hogy „mások ne piszkálhassanak bele a Megtartásába / Élet-Útjába / életébe,
mentális úton vagy más ’tiltott’ módon (’kényszerrel’) ne hozzanak mozgásba a lényében olyan területeket, amelyek Megnyilvánulásának nincs ott a helye”…
A régi írás-részlet után ismét ide-idézem, mert
bár a „KINT” változásainak figyelemmel kísérése (Tudatosítása) is fontos,
de a „Biztonságot” nem az „elterelni igyekvőkön tartott feszült figyelemmel”,
hanem önnön lényünk ismerete/felismerése és megtartása által élhetjük meg!
FONTOS:
ÖnMagunk és világunk és Világunk „védelme” [Biztos Megtartása és Megerősítése] érdekében
nem elsődlegesen arra van szükségünk,
hogy a „KINT”-i minőségeket minden tekintetben feltérképezzük/ismerjük
(természetesen a kapcsolódások és együttműködések hatására egyre több pontos és fontos ismerettel is rendelkezhetünk a „társainkról”),
hanem az igazán fontos az,
hogy „Magunkkal legyünk tisztában” (a „Saját Erőinkkel”, a „Saját természetünkkel”) ---
ugyanis
a Magunk Tiszta Jelenlététe MEGNYILVÁNÍTÁSA által „tarthatjuk meg biztosan és biztonságosan ÖnMagunkat”
és ezáltal tudunk a „Magunk TÖRVÉNYÉNEK megfelelő módon (azaz a Teljességünket Biztosan Megtartó módon) kapcsolódni/együttműködni másokkal”.
OmMÁÁTRé~KJ
A következő lejegyzés elérhető ITT.
Ajánlom továbbá:
Ezt a lejegyzést folyamatosan FRISSÍTEM az újonnan Tudatosított FÖLD-ERŐK megjelölésével
www.omah.extra.hu
|