A FÖLD-MAGA az ilyen ’sajátos’ helyzetekben ÖNNÖN MEGTARTÁSÁT MEGERŐSÍTI a TISZTELET NAGYON KÜLÖNLEGES EREJÉBEN és más MEGERŐSÍTŐ ERŐIBEN is.

A FÖLD ÖNNÖN MAGJAI is TUDATOSODTAK / TUDATOSODNAK abban, hogy

a „tisztelet-hiányos” „érintkezési” helyzetek ’Megmutatkozásakor’

pontosan milyen „Tisztelet Minőségben” Nyilvánuljanak meg

önnön Megtartásuk és Természetes [=TÖRVÉNYES] Közvetlenségük Megtartása Megerősítése érdekében.

            (1) Jellemzően a TISZTELET az ilyen sajátos helyzetekben az „ön-megtartást” oly módon erősíti meg, hogy „Tudatos távolság-tartásban / távolság-megtartásban” Nyilvánul meg, „nem fordít figyelmet” [= „nem nyit Érintést”] a „tisztelet-hiányos-megmutatkozás (megnyilvánítója) felé”.

            (2) Gyakran azonban „nem elégséges” a Megtartás Biztossá tételéhez a „tudatos távolság-megtartás”, hanem SZÜKSÉGES lehet egy „egyszerű és határozott és pontos / biztos” olyan Megnyilvánulás is, amely egyértelműen kifejezi a Kapcsolódás/Érintés Szándékának határozott Elhárítását. Ma ilyen Megerősítés lehet a TÖRVÉNYES SZÁNDÉKNAK például a ’szavak’ általi egyértelmű kifejezése, de más megerősítési módok is lehetségesek.

     Ez utóbbi helyzetben [amikor valamilyen sajátos ok miatt „nem elégséges” a „TISZTELET-teljes Megnyilvánulás” megtartásához a „tudatos távolság-megtartás”], általában egy határozott-és-egyszerű [TISZTELET-teljes módon] kifejezésre kerül, hogy az adott „helyzetben / formában” „nem elfogadható” [akár „különösnek minősül”] a „társ” „Megmutatkozása”. A „Megmutatkozás” nem feltétlenül jelenti / jelzi a sajátosan megnyilvánuló „társ” „rossz szándékát”, lehetséges, hogy a „társ” valamely benne-magában vagy a helyzetben lévő sajátosság miatt nem érzékeli pontosan a „közelséget”, „nem ismeri fel a helyzet természetét” [például „téved” valamely jellemzőben] stb. Ilyenkor ha a „társ” Szándéka „TISZTELET-teljes”, általában a ’Megmutatkozás’ [vagy ’Megmutatkozás veszélye’] Elhárításához elégséges lehet a „társ” irányába Megnyilvánított „figyelmeztetés” / „figyelem-felhívás” és/vagy valamely más jellegű „Tudatos Megtartás-Megerősítés”.

     Ha egy helyzetben Érzékelhető, hogy a „társ” „zavarodott” és/vagy „értékeiben és/vagy Teremtési Irányulásában” „nagyon távoli”, jellemzően „Szükségtelen” [akár ’veszélyes’ is (!)] a Megtartás Megerősítéséhez „kommunikációt kezdeményezni” a „társ”-sal [„megvilágítani számára, hogy tartózkodjon a zavaró Megmutatkozásától”]. Ilyen helyzetekben leginkább a TUDATOS ÖNLÉNYEG-MEGERŐSÍTÉS Szükséges a megfelelő „távolság-megtartás” Biztossá tételével…”

20130325:

„… A FÖLD a saját ÉLET-ÚTJÁN sokféle olyan „érintés-jellegben” TUDATOSODOTT, amelyek „nem teljesen a TÖRVÉNYEK szerinti” „kapcsolódás-formák” voltak, és így a FÖLD (sok más Világhoz hasonlóan) TUDATOSODOTT abban, hogy

minden olyan „érintési mód”, amely csak egy „kis mértékben” is „figyelmen kívül hagyja” egy Világ ÖNNÖN TÖRVÉNYES RENDJÉT,

mindig okoz valamilyen „zavart” és „eltérülést”,

és ezek (1) néha / gyakran olyan KÜLÖNÖS vagy KÜLÖNLEGES „tovább-terjedő” Hatásokat válthatnak ki, melyek Elhárítása később akár további olyan Megtapasztalások felé is elvezethet, amelyeket egy adott Világ „eredendően” nem választott önmaga számára

(2) és/vagy „Megnyitható Irányba” vezet a saját TEREMTŐI ÚTJÁN, a Megnyílás azonban olyankor valósul meg, amikor még nincs meg a TÖRVÉNYES Megnyílás minden feltétele és így TORZUL a korábban elhatározott TEREMTÉSI ÚT / IRÁNY.

       A TUDATOSODÁST elősegítendő a jelen lejegyzésben összefoglalok néhány olyan ’jelet’, amely ÉRZÉKELÉSE mindenképpen ÓVATOSSÁGRA, akár „FOKOZOTT ÓVATOSSÁGRA” is inthet.

         A VILÁG Egészében TILTOTT [„nem-megengedett”] [főleg az „első” vagy „kezdeti” Érintés alkalmával] a Lelkek/létezők olyan jellegű (például „hirtelen, gyors”) „megközelítése” vagy megérintése, amelyet a Lélek/létező nem tud azonnal pontosan érzékelni.

       Ilyen KÜLÖNÖS jellegű [„meg-nem-engedett”] „megközelítés” például a „hátulról” (esetleg „oldal”-irányból) megérintés / a test (megnyilvánult lény) hát felőli részének bármilyen megérintése [például a „fej” „hátsó” részének bármilyen megérintése, a „nyak” és „váll”, a „kezek” és „karok”, a „törzs” (különösen a „törzs” „alsó” vagy „szív-tájéki”) érintése, a „lábak” „hátsó” területének bármilyen érintése]. Az ilyen jellegű „megérintése” egy Léleknek/létezőnek kizárólag a tényleges közvetlen élet-veszély TÖRVÉNYES Elhárítása esetén megengedett, minden más esetben KÜLÖNÖS-nek, TÖRVÉNYT-Törőnek, „meg-nem-engedettnek” minősül, így „sértés”-jellegű.

            Általában Különös jellegűnek tekintendő az is, ha a ’kapcsolódó’ [érinteni szándékozó] tudatosan és/vagy TARTÓSAN a ’természetes közvetlen érzékelés határán’ ’van’ és így ’igyekszik elkerülni’ hogy Azonosítható legyen (például ’a megérintett látóterén kívül marad’).

    A [találkozások / megközelítések] „köszöntések” alkalmával a Lelkek/létezők leggyakrabban „egymással szemtől szemben (’arccal egymás felé’) helyezkednek el” [egy „megfelelő távolságot megtartva”] és „Biztosan Tartják magukat”, hogy a „társ” az „Azonosításhoz” Szükséges Jellemzőket a lehető legtisztábban és legteljesebben Érzékelni / Tudatosítani legyen képes. Ha a köszöntés során egy Lélek/létező Érzékeli, hogy a másik Lélek/létező „Bizonytalan” egyes jellemzői Érzékelésében, akkor ezeket [a Pontos, Biztos Azonosításhoz Szükséges módon és mértékben] „megerősít(het)i önmagában”.

       Óvatosságra / Fokozott Óvatosságra intő jel továbbá az, ha valakinek közvetlenül (!) a „szíve” / „szív-tájéka” felé irányul egy olyan Létező vagy Jelenlét, amellyel korábban még nem Kapcsolódott, akit így „nem ismer közelről”.

       Óvatosságra / Fokozott Óvatosságra int az, ha a „Kapcsolódás-közeli helyzetben” akár a „lélekben” akár a „testben” SZOKATLAN, FURCSA, SZÚRÓ, ÉGŐ, ’HIDEG’ vagy FULLASZTÓ, esetleg bármilyen jellegű „NYOMÓ” / „ERŐSEN NYOMÓ” / „KELLEMETLEN” / „túl-intenzív” érzet jelentkezik. Ilyenkor a FÖLD Természetes Létezői [MINDADDIG, AMÍG önmaguk (!!!) PONTOSAN AZONOSÍTJÁK a Jelenlétet/helyzetet] ERŐSÍTSÉK MEG A MEGTARTÁSUKAT és AZONNAL kérjék ÖNMAGUKRA ÉS CSALÁDJUKRA / OTTHONUKRA ÉS A FÖLDRE A TERMÉSZETES ÉLET-ADÓIK [FÖLDANYA-ÉS-KRISZTUS-ÉS-A-MINDENHATÓ] MEGERŐSÍTÉSÉT.

  „Idegenség” „Azonosításakor” / Érzékelésekor fontos, hogy a FÖLD ÖNNÖN MAG-Lelke [és a Szakrális FÖLDI Építő Élet-Úton járó Természetes FÖLDI Létező (akár „Együttműködő Segítő”)]

I./

mellett

II./

mindig azonnal

        „Különlegesen Fokozott Óvatosságra” int [AZONNALI Megtartás-Megerősítést igényel] az, ha „nem fogad” „SZÓT” a Lélek által bizonyos mértékben érzékelt Jelenlét [például ha a Lélek azonosítja/érzékeli, hogy valamilyen minőség/jelenlét van a ’közelében’ és mintha az ’figyelné’ őt vagy akár ’tapogatni próbálná’, mintha ’hozzáérne’ --- majd amikor a Lélek ’gondolattal’ és akár még ’hanggal/szóval’ is kifejezi azt a Szándékát, hogy nem kíván hozzá Kapcsolódni és távolodjon el tőle és ne érintse meg, a ’jelenlét’ továbbra is ’tartja’ a korábbi helyzetét és/vagy akár újabb ’zavaró” módokon ’próbálkozik’ a ’kapcsoltság’ kialakításával / tartásával.

     Ilyenkor a fenti MEGTARTÁS MEGERŐSÍTÉS mellett hasznos lehet egy olyan további Megerősítés is, hogy HANGOSAN (=’hanggal’) és HATÁROZOTTAN egyszer (vagy akár háromszor) (akár többször, amíg „szükségesnek érzi”) a Lélek mondja ki azt, hogy a Kapcsoltságot magából „KIOLDJA-ÉS-ELENGEDI-ÉS-SEMMIVÉ-TESZI”. Ilyenkor a FÖLD TELJESSÉG EREJE és ÉLET-HATÁR EREJE AZONNAL a „kapcsoltságot” LEVÁLASZTJA ÉS SEMMIVÉ TESZI. Lehetséges, hogy az „érzés” valamely más módon is vezetheti a Lelket (mit „mondjon” / mit „tegyen”).

            A „KIOLDOM-ÉS-ELENGEDEM-ÉS-SEMMIVÉ-TESZEM” kijelentéshez kapcsolódóan megnyilvánuló „elengedés” tulajdonképpen „lezárja-és-abban-a-formában-tovább-nem-építehtővé-teszi” a Lélek által „nem-kívánt” „Érintést” / Megnyilvánulást, így a Lélek „ÖnLényegében” és Megnyilvánult-lényében NEM MARAD olyan ’mag’ vagy ’kezdemény’, amelyből bármilyen ’érintésre’ bármikor elindulhatna egy ’teremtés’.

        Ez az „Egyszerű Elengedési mód” most az Önellenőrzések során „felvillanó pillanatképek” „megítélése” során is yol alkalmazható: „Érzés szerint” és/vagy „hanggal is kimondva” („megélve”, „megjelenítve”) a „kioldást-és-elengedést-és-semmivé-tételt” mindenféle „továbbépítését” „lezárja” a Lélek annak az önlényegében addig még „pihent” „magnak/mintának” vagy „átmenetileg lezárt teremtési iránynak”, amelyről ilyen formában „ítélt”, és ha abban a lezárásra kerülő minőségben már nincsen a Lélek számára (!) további rendezendő minőség, a FÖLD megfelelő ERŐI (általában a TELJESSÉG ERŐ és az EST ERŐ) „elvégzik” a Szükséges és TÖRVÉNYES Igazításokat és semmivé-tételt stb.

       A „TISZTELET”-hiányos „közeledések” amiatt is ZAVARÓ jellegűek, mert a Lelkek által már eltervezett-és-elindított folyamatokat gyakran megzavarnak és akadályoznak (elvonnak olyan erőket, amelyekkel a Lélek más teremtésbe irányult, „késleltethetnek” elindított kapcsolódásokat, ami megnehezítheti a társakkal való rendes kapcsolódásokat vagy a velük eltervezetteket akár meg is hiúsíthatja stb).

         Általában [a közvetlen élet-veszély vagy súlyosan fenyegető veszély helyzeteit kivéve] „Tiszteletlennek” számít az olyan irányulás / megnyilvánulás, amely a Lelkek „éjszakai pihenését / nyugalmát” (egyéb Szükséges pihenését) megzavarja, hiszen jelenleg még a Lelkek számára az „éjszakai nyugalom” egy olyan „erő-rendező” „tevékenység” (’szakasz’), amikor a napközben tapasztaltakat ’rendszerezik’ / ’átválogatják’ és ’hozzáigazodnak’ a „Szükséges” (vagy „Lehetséges”) további teremtő helyzeteikhez. [A FÖLDÖN a legtöbb Lélek még Ön-Igazodásokat él, és ezek sokszor a „pihenések” folyamán ’rögzülnek’ / ’pontosodnak’, így a „pihenés” folyamán is fontos „építő” jellegű megéléseket végez a Lélek.]

         Bizonyos helyzetekben „Tiszteletlennek” számítanak a Lelkek felé tett olyan kijelentések és kérések, amelyek a „Kapcsoltság kialakítása és/vagy megtartása érdekében” (!!!) a Lelkektől különféle „áldozatot” (jelentősebb életmód-változtatást) „kérnek” vagy „várnak el”, illetve azok is, amelyek különféle „JUTALMAKAT” vagy pedig „ yavak / erők stb ELVONÁSÁT” helyezik kilátásba. A Lélektől önnön Ereje nem vonható el más által (!), a Lélek Természetes Teremtő folyamatait más yogosulatlanul nem „zárhatja el”, nem zavarhatja meg. Az ilyen „különös” jellegű megnyilvánulások, elvárások vagy ígérgetések mindenképpen Fokozott Óvatosságra figyelmeztetnek.

       A Rendeződési folyamatok előre-haladtával [a TÖRVÉNYES Lezárások kapcsán a különböző Teremtési Irányokat választottaknak egymástól való „biztos, biztonságos” eltávolodásával] valószínűleg egyre kevesebb alkalommal kerülhet sor ilyen „különös határ-sértésekre”, azonban

TUDATOSODOTTNAK lenni abban, hogy

mi a „követendő” az ilyen [Különös, Különleges] helyzetekben,

SZÜKSÉGES.

Így háríthatóak el a „zavaros / zavaró” „közeledések” a leghatékonyabban

és „minden érintett számára” a legkevesebb fájdalmasságot / nehézséget okozva.

Ha egy Jelenlét a Lélek Szándékának Határozott kinyilvánítását az előzőek szerint (vagy bármely más módon) „semmibe veszi”,

az a TISZTELET olyan minőségű és mértékű HIÁNYA,

amellyel a FÖLD Természetes Létezői jelenleg semmiféle TÖRVÉNYES Érintést nem nyithatnak meg.

Így ha azt Érzékeli egy Lélek, hogy

egy általa pontosan nem azonosítható [akár csak BIZONYTALANUL (!) azonosítható] Minőség

a kérése / határozott kérése „ellenére” továbbra is „közelében” „marad”,

a Lélek az ilyen jelenlét/minőség felé ne irányítsa a figyelmét,

ne kezdjen el „ismerkedni” vele,

ugyanis jelenleg a FÖLD nem nyit meg TÖRVÉNYES Kapcsolódást olyan Jelenlét felé, amely a TISZTELET Minőségét nem éli meg.

Ilyenkor a követendő megnyilvánulás

az azonnali ÖnMag felé Irányulásban a Megtartás Megerősítése

és a TÖRVÉNYES ÉLET-ADÓK MEGERŐSÍTÉSÉNEK a kérése

[a TÖRVÉNYES MEGTARTÓK MEGERŐSÍTÉSÉBE való TUDATOS „Belehelyezkedés”],

illetve

ezen túl az ÉRZÉS által jelzett más jellegű Megerősítés

[például valamilyen HATÁROZOTT (hang általi) Szándék-megnyilvánítás].

      A „családi” jellegű megtapasztalások nem alkalmazzák a „parancsolást”, hanem TÖRVÉNYES SZÁNDÉKUK KINYILVÁNÍTÁSÁVAL ÉS MEGTARTÁSÁVAL ERŐSÍTIK MEG önmagukat és egyéb más TÖRVÉNYES Megtartást Megerősítő módokon hárítják el a TÖRVÉNYT-Törő Érintéseket. Így ha valaki „parancsolóként” közeledik egy Lélek felé, az is Fokozott Óvatosságra int.

20120727 - Az ÉLET részei és levél-váltások:

„…Néha „gyakorlás-képpen” a SzellemiÉN és a Földanya azért is a közelbe (látómezőbe) hozhat „zavarodottságot” vagy „idegenséget”, hogy finomodjon [így ’biztossá/biztonságossá’ váljon] a megkülönböztetés és önismeret, felismerésre kerüljön, hogy ami a látómezőbe kerül, ahhoz az ÖnMag Rendje szerint (törvényesen) harmonikusan tudna-e a Lélek kapcsolódni (szükséges vagy lehetséges-e a kapcsolódás), vagy valamilyen idegenség vagy még-meglévő-távolság ezt nem teszi lehetővé.

     Meglátásom szerint az „EGYSZERŰ ELENGEDÉSSEL” érdemes Rendezni az esetlegesen felszínre kerülő „Gyanakvást” és „Rivalizálást” és „Ítélkezést” --- és Magunkban már az „ÓVATOSSÁG” és „TISZTELET” természetes mintájával [20120717 - KÉP és GONDOLATOK és 20120721 - Gondolatok Különleges helyzetekről és az Együttműködésekről általában] ’érintsünk’ [Azonosítsunk] minden „látómezőbe” került/kerülő minőséget…”

20140122:

„… A „TISZTELET”-nek Van egy olyan „alap-értéke”, amely ’MEGHATÁROZÓ’-ként három fő értékben Tudatosítható. Mindhárom ’érték’ „A TELJESSÉG BIZTOS MEGTARTÁSÁRA” „irányul” „egyre finomabb (vagy ’kiterjedtebb’) érzékenységeket érintve”.

I.

       A „Tisztelet” magában foglalja a „ne árts, ne bánts” Elvet. Ebben benne foglaltatik az, hogy a másik lényét / életét / létét [és önnön lényünk teljességét] ártó / csorbító szándékkal / jelleggel nem érintjük meg. Ide tartozik az, hogy nem okozunk [testi / lelki stb jellegű] ’fájdalmasságot’ egymásnak / magunknak. Ide is tartozik az, hogy „nem dolgoztatunk szükségtelenül másokat” [szükségtelenül nem kérünk (vagy teszünk) ’szívességet’, nem ’akarjuk’ ’irányítani’ vagy ’befolyásolni’ a másikat (nem engedjük befolyásolni magunkat)(ezt is érintettem a 20131208-i lejegyzésben)].

II.

        A „Tisztelet” Megnyilvánulása az, hogy Tudatában vagyunk annak, hogy habár mindannyian ugyannak a ’Forrásnak’ a ’kiáradásai / megnyilvánulásai’ vagyunk, mégis mindannyian ’egyedi’ Megnyilvánulásai is vagyunk ’ugyanannak a Forrásnak’, és minden egyes egyedi teremtésünk / tettünk / megnyilvánulásunk is ’egyszeri és megismételhetetlen’.

      Ebből ered az, hogy mindannyiunknak vannak ’egyedi érzékenységei’ / különböző érzékenységűek vagyunk. A „Tisztelet” figyelemmel [gyakran Fokozott Figyelmességgel] Van a Létezők „egyéni érzékenységeire”, „szükségtelenül nem érinti meg az egyedi érzékenységeket”.

       Akár egyes Változási / Igazodási élet-szakaszokban, akár valamely „sajátos ok”-ból eredően előállhatnak olyan helyzetek, amikor a Természetes Megtartás egyes elemei / részei „meggyengülnek” vagy „különlegesen érzékennyé” válnak. Ezt az egymással egy Közvetlenségben lévők jellemzően „yol érzékelik”, és a „Tisztelet” szerint „nem érintik meg szükségtelenül ilyenkor egymást és egymás érzékeny részeit” [és/vagy a következő „érték” szerint ilyenkor egymásnak „Szükséges Megerősítést adhatnak”].

III.

            A „Tisztelet” „alap-értéke” továbbá az, hogy az egymással Egy-Áramlásban lévő [Egy TÖRVÉNYES Közvetlenségben Megnyíltak] egymás számára a SZÜKSÉG VALÓS HELYZETEIBEN „tőlük telhető” és a „Szükségnek megfelelő” [’segítséget’] MEGERŐSÍTÉST adnak / nyújtanak. A „Megerősítés” egy „Különleges” Megnyilvánulás, és így szorosan igazodnia szükséges a ténylegesen meglévő Szükség helyzetéhez, a Szükség Elhárításán „nem terjeszkedhet túl”. A „Tisztelet” ezen Megnyilvánulása / értéke a FÖLDÖN [mint Világban (!)] közvetlenül az „EGY”-Létből ered.

A ’Tisztelet-teljes’ Megnyilvánulások fontos Megtartói és Megerősítői a Bizalom-sérülések Elhárításának…”

A TSZTELETRŐL bővebben ITT

Az írás folytatódik a II. részben. A II. rész ELÉRHETŐ ITT.