A SZERETETBEN az „óvatosság” és a „feltétel nélküli szeretet” talán egymást-kiegészítőek… lehetséges, hogy a kibomlás után majd más fogalommal nevezzük meg ezeket.

      Az „óvatosság” jelentheti azt, hogy „[ÖnMagamban] megerősítem a MEGTARTÓ Erőmet”. Ez a megerősítés nem feltétlenül vagy nem elsődlegesen azt jelent(het)i, hogy több réteg védelmet vonok (1) ’kívül’ magam köré (bár néha erre is szükség lehet ÖnVédelem és/vagy a másik fél védelme/biztonsága érdekében), hanem inkább azt, hogy (2) ’belső viszonyulásként’ tiszteletben tartom a másik szabadságát, nem irányulok felé olyan formában, amivel megsérthetném vagy megbánthatnám…  (mivel közelebbről nem ismerem:)(nem rontok rá, lehetőséget adok ÖnMaga Igazítására és így arra, hogy engem-magam tisztán láthasson és így ítélhessen…és hogy ne láttassa velem olyan minőségét, ami nem tartozik rám…)(ha a „tisztán látáshoz” arra van szüksége, akkor bizonyos ’minőségeimet’ őszintén és tisztán felmutatom előtte… például akkor, ha észlelem, hogy egyes érzékei korlátozottan működnek, mert például sérült a szeme vagy valami más hiányossága van…) (ha látom, hogy valamely élet-területe „érzékeny”, akkor azt nem zavarom meg szükségtelenül…)(ha látom, hogy valamiben ’erős’, azt nem ’dicsérem’ meg szükségtelenül…)(nem szándékozom előtte jobb színben feltüntetni magam azzal, hogy a gyengeségeire vagy erősségeire szükségtelenül rámutatok…)(olyan figyelmesség lehet ez, ahogyan egy „újszülöttel” is bánunk)

            A „mintha megállna a Jelenlét” (vagyis az „egy-pontban-kapcsolódás” – mint a kapcsolódás/együttműködés első megnyilvánuló pontja két Lélek között) általában az „egymás látómezejébe kerüléskor” valósul meg.

Az „egymás látómezejébe kerülés”

(vagyis minden érintett által érzékelhetővé vált kapcsolódás)

a fizikai megnyilvánulást tekintve

lehet „közeli”

és „szinte alig észrevehető” is.

     „Állhat egymással szemben” akár néhány méterre is két létező (az egymással szemben állás azt jelenti, hogy „arccal egymás felé”, ami azt jelenti, hogy mindkét fél ténylegesen is érzékeli a másik jelenlétét!), de az is lehet, hogy (a mai életmegnyilvánulások szerint) például csak egymás tevékenységét észlelik kölcsönösen --- például az egyik létező ír valamit könyvben vagy az interneten elérhetően, és egy másik létező ezt elolvasva valamilyen módon visszajelez az írás elolvasásáról az írónak stb). Bizonyos tekintetben ennél „finomabb” vagy „még távolabbi” is lehet az „egy-pontban-összekapcsolódás”, amikor (egyik vagy akár mindkét résztvevő) még csak „ÉRZÉKELI”, de a tudata/tudatos-énje által még teljes egészében nem képes értelmezni a másik jelenlétét (vagyis a kapcsolódás-első-pontja valamilyen ok miatt kialakul, de azt a résztvevők még nem képesek tisztán értelmezni / teljes egészében Tudatosítani).

     Rendes körülmények között ebből a különleges érzékenység által érzékelt de értelmezni még nem tudott „egy-pontban-kapcsolódás” állapotból az érintettek „egymás iránt meglévő teljes bizalma” következtében is csak akkor lehet továbblépni a kapcsolódás csak egy kicsivel is kiterjedtebb állapotába (például egy „előkészítő feladatot felvállalva”!), ha mindkét érintett előtt teljesen felismertté vált a másik létező és annak a kapcsolódásra irányuló szándékának a valós tartalma/természete, és teljesen szabadon minden szükséges ismeret birtokában mindkét fél a kapcsolat meghatározott irányú (és mértékében is közösen maghatározott) közös kiterjesztését választotta --- ugyanis így nyílik meg az a TÉNYLEGES HARMONIA, amely mindkét fél számára „kiegyensúlyozottan kölcsönös előnyöket”, így a harmonikus gyarapodás és szépülés lehetőségét mutatja fel.

     Ha például egy FÖLDI Lélek „egy-pontban-kapcsolódik” valamilyen különös vagy különleges okból egy „égi hírnökhöz” vagy „égi mesterhez”, kettejük között mindaddig megmarad ez a „mintha megállt volna a Jelenlét” állapot, amíg

(1) egyikük vagy mindkettőjük a kapcsolódást megszakítva tovább kíván lépni, vagy pedig

(2) amíg közöttük-és-bennük kialakul az a tiszta tudás-és-érzékelés/látás, amikor a közöttük kialakulható kapcsolódás/együttműködés természetét már mindketten világosan és a szükséges mélységben/mértékben/kiterjedtségben átlátják, és ebben az állapotukban meghozzák a szorosabb kapcsolódásról az egyhangú választást.

Amíg az „egy-pontban-kapcsolódás” állapotában van két létező, addig közöttük NINCSEN tényleges együttműködés, legfeljebb a Szeretet állapotában „látják/érzékelik egymást” bizonyos tekintetben.

            Összegzés: „addig” két létező között a FÖLDÖN nem nyílhat meg a kiterjedtebb együttműködés lehetősége, amíg egy „kellő HARMONIÁT” nem találnak. „Kellő HARMONIA” pedig csak akkor nyílhat fel (állhat fel) két létező között, ha mindketten olyan „Teljes Jelenlétet” és így „személyes Harmóniát” élnek meg, amelyben képessé váltak ÖnMaguk és a társuk szándékát is tisztán átlátni, és ezáltal valóban szabad döntés-hozás után [„Teljességes Egyetértéssel”] szorosabb együttműködésbe lépni. Amíg ez a személyes Harmóniákból előálló (és a Világi HARMONIÁBA is ezáltal igazodó) együttes-döntés nem jön létre, addig két létező (itt a FÖLDÖN) (akár mindkét létező FÖLDI létező, akár egyikük FÖLDI létező és a másik létező egy más-Világbeli létező!) nem léphet tovább az „egy-pontban-kapcsolódás” állapotából, ebből az állapotból pedig bármelyik létezőnek teljes szabadságában/yogában áll bármikor azonnal mindenféle magyarázat nélkül kilépni (a kapcsolódást megszakítani/’lezárni’).

(…)A jelen írás oka vagy célja (a megértés továbbadása mellett) leginkább talán az, hogy felhívja a figyelmet:

figyeljünk tudatosan az „egy-pontban-kapcsolódás” helyzeteire,

ilyenkor „figyeljük meg alaposan” a kapcsolódott társ felismerhető vonásait,

és közben figyeljünk befelé ÖnMagunkba/Szívünkre is, a megjelenő gondolatainkra és érzéseinkre,

a MAG-Létezők pedig igyekezzenek ezen helyzetekben is a „kristályos tisztaságukat” tudatosan megtartva Jelenlenni és a Magukban észlelt „elváltozásaikat” felismerni és értelmezni ---

hogy ÖnMagunk vezetését minél teljesebben és minél tisztábban megtanuljuk felismerni és értelmezni.

     A ’furcsa’, ’elsőre teljesen nem értelmezhető’ helyzetek azért ’furcsák’ és azért tűnnek „nem-teljesen-érthetőnek”, hogy „figyelmeztessenek”: ne menjünk el mellettük, figyeljünk rájuk jobban, tudatosan próbáljuk a teljességét meglátni/megérteni. Ezek néha „kopogtató”, bizonyos helyzetekben újra-és-újra előjövő, a figyelmet magukra irányító ismétlődő helyzetek. Többnyire „természetes” (’úgy van yól’), hogy nem értjük meg ezeket azonnal teljesen, nem véletlenül mutatja meg egy adott helyzet ilyen részleteiben feltáruló módon magát. Valamiben „érnünk” vagy pontosodnunk kell, hogy egy fokozottabb odafigyelés, egy erőteljesebb/tudatosabb (’célirányos’) megnyílás által befogadhassunk és/vagy magunkból felhozhassunk egy-egy új felismerést/mintát. Az ilyen megtapasztalások során megtanuljuk (’begyakoroljuk’) a „figyelmességet”, azt, hogy egyre finomabb részleteket is érzékeljünk/felismerjünk és tudatosítsunk…

      (…)Az „elterelésre irányulásokat” meg kell tanulnunk felismerni, hogy szükség esetén kivédhető legyen az elterelés / azonnal és a Szükség szerint Megerősíthető legyen a Megtartás. [Valószínűleg nem okoz nagy nehézséget az elterelő irányulások felismerése akkor, ha a „Belső Mérték” megfelelően működik, és a Lélek megfelelően figyel az Önnön Belső Jelzőrendszerére.]

     Az elterelő próbálkozások a „Jelentől / Jelenléttől” és az „ÖnValótól/Önlényegtől” igyekeznek elfordítani a figyelmet azzal, hogy „nagyon hasonló” [és/vagy erőteljesen (vagy akár már ’durván’) rezonáló] minőségeket (akár kreált feladatokat) „tesznek a Lelkek elé” (hogy arra fordítsák a figyelmet és teremtőerőt, ne a maguk világát/meglátásait ismerjék fel, hanem megszabott gondolatokat emésztgessenek...) Az elterelés fordulhat a „múlt” és a „misztikum” vagy a „távoli jövő” felé, látszólagos (igazság-részeket is hordozó) „magyarázatokat” ad vagy „nagy felfedezéseket (vagy ’leleplezéseket’) tesz”, irányulhat „kifelé a FÖLDRŐL a világűrbe vagy Égi segítők felé” „feladatot és fontosságérzetet adva”… irányulhat az elterelés [most mintha ez erősödött volna fel] a „legféltettebb kincseink”-hez kapcsolódva [például nagy támadás készülését jelzi ezek ellen és meghatározott (megvásárolható vagy pontosan előírt tudományos) módszerekkel tenni kell ezek védelme érdekében]…”

20130626:      „… A FÖLD ezen KÜLÖNLEGES TISZTELET-EREJÉBEN [vagyis elsődlegesen magában a MINDENSÉG ERŐBEN (>>> ebből eredően pedig minden (!) FÖLDI SZERELEM ERŐBEN is)] van egy „Nagyon Különleges” rész, amelynek jelenleg még csak „egyik része” vált Érzékelhetővé / TUDATOSÍTHATÓVÁ a számomra, és ezt jelenleg az „IGAZ”-ság jelöléssel tudom megközelíteni.

            Ez a „Nagyon” (!) Különleges MINŐSÉG vagy ERŐ [magában a TISZTELET EREJÉBEN] a FÖLD-MAGA egyes „Különleges Megerősítést igénylő területeit / pontjait” TARTJA és Erősíti meg.

            Néhány „példa” csak arra, hogy a FÖLDNEK-MAGÁNAK mely „élet-területei” voltak eddig / lehetnek sajátosan „érzékenyebbek” [ezáltal pedig „Nagyon Különleges Megerősítést” igénylőek](a teljesség igénye nélkül):

1./

            A FÖLD-MAGA [mint „Krisztusi Világ”] „nagyon szereti” a „szépet” / különleges figyelemmel van minden iránt, amiben felismeri a „szép”-et [„szépség” = Megnyilvánult Szeretet]. Egyfajta „feladata” is [a Világoknak] a „szép és yo” „kiteljesítése” / „kiteljesedése segítése”. A FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN a „szép” egyfajta különleges „mérték”-ként is értelmezhető.

            A FÖLDNEK-MAGÁNAK ezt a bizonyos nézőpontból „különlegesnek” is tekinthető irányulását a „szép” / „szépség” felé, a FÖLD ÉLETE sértésére irányulók „hamar felismerték”, és erre figyelemmel egyfajta különös „fegyvert” formáltak: vagy valamilyen valós „szép”-séget, vagy a „szépség-látszatát” gyakran alkalmazták azért, hogy „azon keresztül” „kapcsoltságot kényszerítsenek a FÖLDRE”.

2,/

            A FÖLD-MAGA Különleges Figyelemmel Van a „család”-ra, a családi megnyilvánulások „egyben-megtartására”, és ez is igen hamar „felismerhetővé” vált a „hódító” „irányulások” által. A „hódítók” gyakran „öltöttek magukra” „olyan látszatot”, amelyben (1) vagy a FÖLD-MAGA „[általában égi] családtagjának”, (2) vagy pedig a FÖLD valamely Természetes Létezője „közvetlen” vagy „távolabbi” „családtagjának” mutatták magukat, (3) vagy „valós családtagra” „hivatkozva” „kértek” valamit. A „Közvetlenség” „látszatának” keltése mind a mai napig megfigyelhető még egyes FÖLD-felé-Irányulókban, és azokban is Érzékelhetik ezt a FÖLD ÖNNÖN MAGJAI, akik már a LEZÁRÁS valamely FÖLDI-ÉLET-ÚT-ÁGÁBAN vannak.

3./

            A FÖLD-MAGA [Különleges jellegű VILÁGI „Szolgálatából” eredően] „Különleges Figyelmességgel” Van a Megnyilvánult [vagy a Megnyilvánulás irányába elindult] „Szükség”-helyzetekre, a Szükségben lévő Létezőkre. A FÖLD felé való Irányulásokban [a TISZTELET és/vagy a YO-ság Erejét nem élők] gyakran használták „eszközként” / „fegyverként” / „kényszer-kapcsoltságba-jutás” (gyakran ’rejtett, titkolt’) „eszközeként” valósan meglévő Szükség-helyzeteket vagy pedig „Szükséghelyzet látszatát”, gyakran saját maguk „készítették” a valós Szükség-helyzeteket vagy a Szükség látszatát.

4./

            A TEREMTETT LÉTEZÉSBEN [tehát nem csupán a VILÁGON belül] egy „Különleges TÖRVÉNY” az, hogy a „közvetlen élet-veszélyben” lévőnek KÜLÖNLEGES (!) módon is lehet / Szükséges Megerősítést / ’segítséget’ nyújtani --- az ilyen Megerősítés azonban nem vezethet újabb / más jellegű súlyos veszélyeztetettség kialakulásához / Megnyílásához. [Ma már ezért jellemzően csakis az EGYOLADLÚ Érintésekre TÖRVÉNYESEN FelHatalmazottak és a TÖRVÉNYES MEGTARTÓK yogosultak a közvetlenül-és-súloysan-veszélyeztetettek Megtartásának Megerősítésére.]

            Voltak olyanok, akik erre a „LÉTEZÉSBELI” „TÖRVÉNYRE” is „eszközt” / „fegyvert” „formálták”, és vagy egy valósan meglévő ilyen sajátos helyzetet vagy pedig az „élet-veszély látszatát” (amit gyakran saját maguk hoztak létre) „használtak” fel arra, hogy „kényszer-kapcsoltságba” vonják be a FÖLDET.

            Sajátos módon a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBE olyan „yo-szándékú” „segítők” is „bekényszerítésre” kerültek ennek a Különös módszernek a használatával, akik Érzékelték, hogy a „FÖLDRŐL” „segély-kérések” „indultak ki” [ezek legtöbbjét nem MAGA-A-FÖLD „indította”, hanem azok a „yo-szándék-nélküli” létezők, akik valamilyen TÖRVÉNYT-Törés módján már „megérintették a FÖLD ÉLETÉT”]. A „hamis” „segély-hívásra” FÖLDRE Belépettek szinte mindannyian „azonnal” „tapasztalták”, hogy „gyökereiket” (vagy valamely más fontos „Kapcsolódási erejüket”) valamilyen Különös módon „elvágták / levágták” (azért, hogy a FÖLDRŐL ne léphessenek ki a maguk TÖRVÉNYES „Közvetlenségébe” / Otthonába, és így „erejükkel” „szolgálni legyenek kénytelenek” az őket megcsonkítókat).

5./

KÜLÖNLEGES MEGERŐSÍTÉS alá helyeztetett a „BOLDOG AKAROK LENNI” irányulás, mivel ez „nagy kiterjedésű Közvetlenség”, és valószínűleg sokan sértették emiatt (2013. július 06., 23.02.)]

20131121: 2013. november 21.: Kiegészítés ezen korábbi lejegyzés-részlethez:

      6./ A FÖLD-MAGA „különlegesen vonzódott / vonzódik” [= különleges figyelemmel irányul] nem csupán a „szép” és a „család egyben-megtartása” felé, nem csupán a „szükségben lévők” megerősítése / szükség-helyzetek rendezése felé valamint a „közvetlen életveszélyben lévők megerősítésére” és általánosságban a „boldog akarok lenni” jellegű irányulásokra, hanem VILÁGI jellegéből eredően a FÖLD-MAGA az „új” [az „új színek”, a „megszülető új”, a „megformálódásnak indult / induló új” Minőségek és Megnyilvánulások] felé is KÜLÖNLEGES figyelmességgel irányul.

      Az „új” felé való ilyen Különleges jellegű irányulása azonban a FÖLDNEK-MAGÁNAK ÖNNÖN „TISZTELET”-ALAPJÁN Nyilvánulhat csak meg immár, vagyis a FÖLD-MAGA nem irányul olyan „új” Minőségek „megismerése” felé, amelyek ÖNNÖN TÖRVÉNYES ÉLET-ÚTJÁBÓL adottan nem Nyithatók meg. [Erről részletesebben a KÖZVETLENSÉGEK és ÁRAMLÁSOK kapcsán írtam.]

            Az előző pontokban említett [és néhány más] területeken / irányulásokban a FÖLDNEK olyan KÜLÖNLEGES ÖN-ERŐI vannak, amelyek egyfajta „Különleges Érzékenységben” is megnyilvánulnak. Említettem, hogy a FÖLD ÉLETE „ellenében” irányulók leggyakrabban „nagyon tudatosan” a „leggyengébb” [más nézőpontból a „leg-érzékenyebb”] élet-területek „ellen” irányultak, általában „kivárva” azt, amikor ezek valamilyen „változási” [akár megújulási] folyamatba nyíltak bele.

            Általánosságban igaz az, hogy amikor a FÖLD a KÜLÖNLEGES ERŐIT „működteti”, akkor [egyes „Jelölt Irányokban”] „Különleges(en erőteljes) Figyelemben Van”. Korábban emiatt egyes élet-területei ilyenkor „sebezhetőbbé” válhattak, és azok, akik a maguk meglévő „sajátos tudásával” tudatosan „keresték” a FÖLD „gyenge pontjait”, „kellő türelemmel” „rá is találhattak” azokra.

A FÖLD-MAGA megtapasztalva azt, hogy milyen KÜLÖNÖS módon irányultak eddig „ellenében” azok, akik ÖNNÖN MEGTARTÁSÁT „sérteni” és „gyengíteni” irányultak,

(1) részben ÖNNÖN EREJÉBEN,

(2) részben pedig KÖZVETLEN ÉLET-ADÓITÓL is „MEGERŐSÍTÉST Kérve”

TUDATOSAN IRÁNYULT ezen „Különlegességei” [az „ellene” irányulók nézőpontjából „gyengeségei”] MEGERŐSÍTÉSÉRE.

Az a „NAGYON” KÜLÖNLEGES [FÖLDI ÖN-EREJŰ, és részben KRISZTUSI-ÉS-MINDENHATÓI KÖZVETLENSÉGŰ] MEGERŐSÍTÉS,

amely tehát MAGÁBAN a FÖLD Megnyilvánult ÉLET-ALAPJÁBAN [azaz a MINDENSÉG ERŐBEN],

azon „belül” pedig a TISZTELET [SZERETET] EREJÉBEN VAN,

„több irányból” TARTJA-ÉS-ERŐSÍTI-MEG  a FÖLD-MAGA MEGTARTÁSÁT,

és ennek egyik „eleme / része” az „IGAZ”-ság.

Az „IGAZ”-ság

egy olyan IGEN KÜLÖNLEGES / NAGYON KÜLÖNLEGES „Érték” és/vagy „Mérték” a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN [ez tehát a FÖLD ÖNNÖN EREJE (!)],

amely immár képes Pontosan Jelezni / Mérni / Ellenőrizni azt, hogy

VALÓSÁGOSAN EGY KÖZVETÉLENSÉGBEN VAN-E A FÖLD-MAGA

azzal a Jelenléttel / Megnyilvánulási móddal/formával,

amelyet MAGA-A-FÖLD (1) akár ÖNNÖN ÉLETÉN „belül”, (2) akár „kívülről” a FÖLD-felé-irányulásban AZONOSÍT vagy ÉRZÉKEL.

Jelenleg

a FÖLD-MAGA az „IGAZ”-ság EREJÉT minden olyan élet-helyzetben „működteti”,

amikor

(1) bármilyen „sajátosságot” AZONOSÍT vagy ÉRZÉKEL,

(2) továbbá minden olyan élet-helyzetben, amikor bármilyen jellegű (jellemzően jelentősebb) Változási folyamatra „készül” vagy „Változásban / Igazodásban / Megújulásban VAN”,

(3) valamint minden olyan élet-helyzetben, amikor a FÖLD bármely KÜLÖNLEGES EREJE valamilyen jelentősebb teremtő-folyamatban megnyilvánul.

Mindezekből is következik az, hogy

„most”,

amikor egyfelől a „Végső KiIgazítás” folyamata miatt,

másfelől a LEZÁRÁSOK és ÖNELLENŐRZÉSEK folyamatainak egyes sajátosságai miatt,

továbbá egyes „veszélyeztetettségi” helyzetekből eredően

MAGA-A-FÖLD igen jelentősen működteti KÜLÖNLEGES ÖN-ERŐIT,

az „IGAZ”-ság IGEN KÜLÖNLEGES / NAGYON KÜLÖNLEGES MEGTARTÁST MEGERŐSÍTŐ EREJE is „működik”,

és így a FÖLD ÖNNÖN MAG-Lelkei [a megfelelő FÖLDANYAI MEGTARTÁSBAN ÉS MEGERŐSÍTÉSBEN] ÖnMag(j)ukban TUDATOSÍTHATJÁK [’felépíthetik’, Megtartásukba „emelhetik”] az „IGAZ”-ság ezen „Nagyon Különleges” Erejét.

A FÖLD ÖNNÖN MAG-Lelkeinek FONTOS TUDATOSÍTANIUK ÖnMagukban ezt a KÜLÖNLEGES ERŐT is, „TUDNIUK” Szükséges a „jellegét, minőségét, erejét”, és képessé kell válniuk „sajátos” helyzetekben „megélni” ezt az Ön-Erőt.

Az „IGAZ”-ság EREJE [és tulajdonképpen maga a TISZTELET „NAGYON” KÜLÖNLEGES EREJE]

bizonyos mértékben „hasonló” a „YOZANSÁG” EREJÉHEZ annyiban, hogy

jellemzően a „sajátos” élet-helyzetekben Érzékelhető és élhető meg a „kiterjedt” vagy „erőteljes” Jelenléte / működése,

az ilyen sajátos helyzetek Elhárultával egy bizonyos mértékben „visszahúzódik az ÖNMAGBA”,

azonban ez a „visszahúzódás” mindig csak „különleges” és „részleges”,

és az ERŐ [folyamatosan változó (!)] „Érzékelő Pontokban” a MEGNYILVÁNULT-VALÓBAN „állandóan” JELENVAN.

A FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN

„sok (ÖN)erőt igényelt” az, amíg MAGA-A-FÖLD „felépítette” az „IGAZ”-ság EREJÉT és azt a NAGYON KÜLÖNLEGES „rendszerét”, amelyben az „IGAZ-ság-Pontok” jellegét / kiterjedését / változásait is meghatározta és felépítette.

Mára már

ez a NAGYON KÜLÖNLEGES MEGERŐSÍTŐ rendszer a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN PONTOSAN FELÉPÜLT / KIÉPÜLT,

és miután ez a „Nagyon Különleges Rendszer” „Pontosan Beilleszkedett” a FÖLD ÖNNÖN TÖRVÉNYÉBE / ÉLETÉBE,

a „Megtartása és működtetése” (!) már nem igényel különlegesen nagy erőket (!).

Az „IGAZ”-ság Nagyon Különleges Érték/Mérték-rendszerének és Megnyilvánulási rendszerének „Felépülését” követően [„nagyjából mostanáig”]

a FÖLD ÖNNÖN MAGJAIBAN [MAG-Lelkeiben is] „átíródott” Ön-MAG(J)UKBA

ezen ERŐ egy „egyedileg pontosan meghatározott mintában”,

amit csakis az adott Lélek/LÉTEZŐ képes Önmagában működésbe hozni / felépíteni / működtetni,

és az „egyedi” minta „egyszerisége” megfelelő Megerősítés arra is, hogy „kívülről” / „más által” ez a „Nagyon Különleges Ön-Minta / Ön-Erő” ne váljon Érzékelhetővé / Felismerhetővé.

A FÖLD ÖNNÖN MAG-Lelkeiben

„annyira egyedi” „mintákban” „VAN” jelen immár ez a „Nagyon Különleges” „Ön-Erő”,

amely jellemzően még „hasonlóságot” sem mutat fel egymáshoz,

mégis ezek az „Ön-Erők” „azonnal és pontosan” képesek „Kapcsolódni” és „EGYÉ-válni”.

            Az „IGAZ”-ság nem csak a „működésében” „hasonlít” a YOZANSÁG EREJÉHEZ, hanem abban is, hogy egy „nagyon pontos érték-rendet és mérték-rendet tartalmaz” [tulajdonképpen „maga” az „IGAZ”-ság az az „ÉRTÉK-REND és Hivatalos MÉRTÉK”, amely a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉRE a FÖLD ÖNNÖN TÖRVÉNYE szerint MEGHATÁROZÓ]. A FÖLD ezen ÖN-EREJÉBEN (is) „PONTOSAN” „BENNE VAN” minden olyan „Alap-Érték”, amelyekben TÖRVÉNYESEN „KÖZVETLENSÉGEKHEZ” TARTOZIK MAGA-A-FÖLD.

(…)      Említettem, hogy a TISZTELET „NAGYON” KÜLÖNLEGES EREJÉBEN / MINŐSÉGÉBEN „több irányból” is MEGERŐSÍTETT a FÖLD ÖNNÖN ÉLETE, és ebből csupán az egyik „rész” az, amit „IGAZ”-ság-ként is megjelölhetünk.

            Jelenlegi megértésem szerint ebben a „NAGYON” KÜLÖNLEGES MEGERŐSÍTÉSBEN egy „másik rész / elem” valamelyest úgy közelíthető meg, mint egy olyan ERŐ, amely „nagyon pontos és biztos”, szinte ’kimért’ „mozdulatokban” [megnyilvánulásokban] nyilvánul meg. Ez a nagyon „finom” és mégis erőteljes-és-határozott Megnyilvánulás részben ’hasonló’ az „Óvatosság” Mintájához, annak talán valamilyen „Nagyon Tiszta Eredője” lehet.

            Ugyancsak egyik „irány” vagy „elem” ebben a „NAGYON” KÜLÖNLEGES [ALAP]MEGERŐSÍTÉSBEN egy olyan MINŐSÉG, amit egy „nagyon biztos és gyors ön-rendezés és rendezés / ön-igazítás” képességének vagy erejének jelölhetünk [egyfajta biztos és gyors „gyógyulás” és „gyógyítás” / kiegyensúlyozás / feltisztulás képességének / erejének]. Ahogyan az általam érzékelt jelölésből érzékelhető: nem csupán az „ÖN”-igazítás ereje van meg benne, hanem az az erő és képesség is, hogy a FÖLD-MAGA a TÖRVÉNYES KÖZVETLENSÉGÉBE Tartozók [például TÖRVÉNYES TÁRS-Világai] felé irányulásban is képes MEGERŐSÍTŐEN [rendezően] Megnyilvánulni. Ez a KÉPESSÉG és ERŐ a FÖLDBEN-MAGÁBAN (1) „közvetlenül” nem csak a FÖLD ÖNMAGA MEGTARTÁSÁNAK BIZTOSSÁ TÉTELÉT Szolgálja, (2) hanem azt is, hogy a FÖLD-MAGA a TÖRVÉNYES KÖZVETLENSÉGÉT „kiterjedtebben” is „Szolgálja” / Szükségben TÖRVÉNYESEN MEGERŐSÍTHESSE.

       Mivel a FÖLD ezen ÖNNÖN ERŐI / KÜLÖNLEGESSÉGEI immár „pontosan érzékelhetőek” [„Vannak”], a FÖLD-MAGA ezen KÜLÖNLEGES ERŐIT már MEGÉLI [Felépítette és Tartja, Működteti].

Fontos TUDNIA azt a FÖLD ÖNNÖN MAGJAINAK, hogy

a FÖLD-MAGA ezen KÜLÖNLEGES / „NAGYON” KÜLÖNLEGES ERŐIBEN

I./

már nem csupán ÖNNÖN ÉLETÉT / ÖNNÖN MEGTARTÁSÁT TARTJA ÉS ERŐSÍTI,

hanem

II./

ezen KÜLÖNLEGES és „NAGYON” KÜLÖNLEGES ERŐIBEN MAGA-A-FÖLD IMMÁR „közvetlenül” ÖNNÖN KÖZVETLENSÉGEIT is TARTJA / SZOLGÁLJA, „Szükségben MEGERŐSÍTHETI”.

        A „különleges” [és főleg a „nagyon különleges”] Erőkkel / Erőkben való Megnyilvánulás mindig „nagy figyelmet” / „fokozott figyelmességet” igényel. Amikor ebben TUDATOSODNAK a FÖLD ÖNNÖN MAG-Lelkei, gyakran olyan helyzetekben élik meg ezeket a Tudatosodásokat, amikor a leghétköznapibb [vagy legváratlanabb] helyzetekben „kisebb” (mindig kis!) „sérüléseket” szerezhetnek (szereznek). Ezekben a tényleges megélésekben lehet pontosan Érzékelni-Felismerni-Megérteni / TUDATOSÍTANI, hogy mit jelent a „fokozott figyelmesség”, milyen „alap-jelenléti-állapot” az, amit folyamatosan és Tudatosan Megtartani Szükséges [elsődlegesen akkor, ha valami „furcsaság” érzékelhető, vagy tudott az, hogy a FÖLD-MAGA KÜLÖNLEGES ERŐIBEN is teremt]. Ilyenkor sajátíthatóak el a gyakorlatban a „pontos megnyilvánítási módok”, a „finom és mégis határozott megnyilvánulások” [ha pedig valamilyen „különleges elfáradást” vagy „kisebb sérülést” is megél a Lélek, akkor „yol gyakorolható” a „biztos önrendezés” több Különleges módja is]…”

OmMÁÁTRé~KJ

A következő írás elérhető ITT.

  'szemezgetés' az írásaimból: