 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2014. május 14 - augusztus 29. |
|
|
20140702 - MAGOKNAK - "új"-ra
2014.07.02. 12:14
2014. július 2.
MAGOKNAK…
... mert fontos, hogy Tudatosítsák / értsék-és-megéljék a ’kereszt’ valódi jelentését.
A ’kereszt’ nem ’teher’, pláne nem ’fájdalmas teher vagy megkötés’.
A ’kereszt vállalása’ immár [valódi értelme szerint] a Változás TÖRVÉNYES Megnyilvánulásában való Tudatos Jelenlét, és e Tudatos Jelenlét által a Változás folyamatának a TÖRVÉNYESEN Megnyitott ’irányban / úton’ való Biztos Megtartásában [akár Megerősítésében] való teremtő jelenlét.
20140303:
A „kereszt(eződés)” [vagy akár „kereszt-út”] az egyik „EGY-szerű” értelmezésében az „út” [Jelenlét] valamely olyan fontos szakaszát és abban pontját jelöli, amelyben egy Váltás Lehetősége Van és amelyben maga-a-váltás Megnyilvánulttá lehet.
Néha a „tű fokának” is jelölhetik azt a váltási pontot, amikor egy út [vagy annak egy szakasza] lezárul és ugyanabban a pontban / pillanatban meg is nyílik egy választott új út / irány / szakasz.
Attól is függően, hogy mennyiben ’más’ a választott új út / új irány, a „Váltás / Megújulás” szakasza [majd abban a Váltás / Megújulás tényleges Pillanata / Pontja] egyfajta ’igyekezethez hasonló’ ’feszülésben’ is Megnyilvánulhat [az új ’Meghatározókhoz’ való BeIgazodás miatt]. Az ’igyekezet-jellegű’ ’feszülés’ egy Tudatos Megtartást [és gyakran Tudatosan Megerősített (Különleges, a Teljes-Valót átható) Megtartottságot] jelent: ebben a szakaszban és magában-a-tényleges-átváltás-pillanatában Különleges Figyelmességgel szükséges mindazt Biztosan és Tudatosan TARTANI (megélni), ami „továbbvitelre-jelölt”.
Minél több ’ÖRÖK’-mértékű Megnyilvánulást épített és TART ’magában’ a váltásban-jelenlévő, a Váltás / Megújulás szakaszában / Pontjában „Megnyilvánult lénye” „annál teljesebben Tartható meg”. Habár a Váltás / Megújulás szakaszában és Pontjában „minden-ami-Megtartott” egy Különleges „átalakulásban / átlényegülésben / megújulásban” Nyilvánul meg, a ’Megtartott’ mégis „felismerhetően-is-megmarad” [nem válik semmivé, és így mint „megtartott Jelenlét / tudás és erő” egyfajta ’alapjává’ válhat / válik a Megnyitott új szakaszbeli Jelenlétnek / teremtéseknek].
A jelen lejegyzésben ugyanaz került megerősítésre, mint az ezt megelőzőben: amikor a ’kereszt közepében’ [éppen-a-Váltásban/Megújulásban] ’Vagyok / haladok’, fontos [kiemelkedően fontos] Tudatosan arra irányulnom és ’azt Megtartanom’ (Biztosan/pontosan megélnem) amit ’én-magam-továbbépíteni-választottam’ és ’ami-én-magam/önmagam-vagyok’.
A FÖLDÖN [és a LÉTEZÉBEN] most egy olyan Különleges Váltás / Megújulás folyamatában Vagyunk, amikor egy Különleges ’közvetlen’ módon ’a szívükben’ [így önlényegük-és-önvalójuk egy meghatározott mértékében] is összekapcsolódottak mindazok, akik az ’elkövetkezőkre’ „Egy Közvetlenségbe” Igazodtak be [azaz akik a saját önlényegük-és-önvalójuk-és-önmagjuk egy pontosan meghatározott részével ugyanahhoz a Megnyitott ’Teremtési Értékhez’ Kapcsolódtak (’Meghatározóikban’ jelenleg azonos / egy irányulásban vannak)]. A jelen Változás folyamatában tehát itt a FÖLDÖN is egy Különleges ’közvetlen’ módon a TÖRVÉNYESEN-egymásnak-TeremtőTársai „egymás számára” is ’Megerősítően’ Hatnak: Tudatosan TÖRVÉNYES [azaz Megtartó] Jelenlétükkel nem csupán ’önnön lényük’ ’ÖRÖK’ Megnyilvánulásait Tartják és újítják meg, hanem önnön lényüket is Biztosan Tartják „abban a Közvetlenségben” amelybe már TÖRVÉNYESEN BeIgazodtak / Belenyíltak [„szívükkel-lényükkel-begyökereztek/EGYek”].
20140323:
A FÖLD ÖNNÖN MAGJAINAK [és a SZAKRÁLIS FÖLDI Építő Élet-Útban Jelenlévőknek] Tudatosnak Szükséges lenniük abban, hogy a ’Változás / Váltás’ jelen [IGEN Különleges és egyes vonatkozásaiban már NAGYON Különleges] Szakaszában mind a FÖLDBEN [mint Világban, és a VILÁGBAN], mind önnön lényükben IGEN Különleges és NAGYON Különleges ’ön-erőik’ is Megnyilvánulnak [így ezek ilyenkor TUDATOSÍTHATÓAK].
Ezekben az IGEN Különleges és NAGYON Különleges ’erő-Megnyilvánításokban’ is Vannak / lehetnek ÚJ Megnyilvánulási módok [ERŐK és/vagy MINŐSÉGEK].
Akinek dolga van ezzel az érti és értse ezt.
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
