|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Nyomtatásban megjelent könyvek |
|
Hová megyünk mi magyarok?
(112 oldal, ragasztott kötés, 1590 Ft)
A könyvben két rövid gyógyító példabeszéd szerepel. Mindkettő a szívbeli, jelen Magyarországon játszódik. Egy fiatal lány elmeséli, hogy hogyan lett beteg gyermekből másokat gyógyító Emberré, a másik történetből pedig megismerjük egy idős férfi önmagára találását. A történetekhez szellemi tanítások is kapcsolódnak: megmutatja hatalmát a szeretet, a család ereje, mely nélkül sem az egyéni, sem a közösségi élet nem létezhet.
Hová megyünk mi magyarok?
Részlet a könyvből:
Embernek lenni nagy felelősség. Az Ember ma a Földön a Megváltást hordozza. Az Ember ma a Földön a további élet forrása.
Ma a Földön minden Ember egy szent célért dolgozik: Megváltani a Földet, Megváltani önmagát. Ma a Földön mindenki szent, mert szentséget hordoz: az Élet szentségét, és a Szabadság szentségét.
Ma a Földön minden Ember felelőssége óriási, mert szabadon dönthet, hogy mit kezd életével: építi és kiteljesíti – vagy pusztítja, megsemmisíti.
Én anya vagyok. Tanító vagyok, és egész életemben építettem. Építettem valamit az utókornak. Építettem és tanítottam, hogy szépség legyen jelen a lélekben. Építettem, hogy a világ szebb legyen. Kicsi az én életem, de amikor elmegyek – nyugodtan megyek el, mert szerettem, és fényt teremtettem: magamban és másokban. Tudtam utat mutatni másoknak a nehézségek idején, és tudtam segíteni abban, hogy megleljék az útjukat. Szeretetet hagyok itt gyermekeimben és szeretett tanítványaimban, akik az én általam átadottakat növelik majd magukban, hogy még több fény és szeretet legyen itt, ha majd ők is elmennek.
Fény és boldogság van a szívemben. És mindezt szüleimnek, és annak a pár Embernek köszönhetem, akik akkor is szerettek és hittek, amikor nehéz volt hinni és szeretni.
Minden élet szent. A leghitványabb is. Szeretettel a leghitványabb élet is Emberré válhat, szerető Emberré. Szeretettel a leghitványabb fény is képessé válhat arra, hogy lángoszloppá váljon. Szeretettel minden Fénnyé tehető. És a Fény bennünk van. Csak bennünk. És ez a Fény nem más, mint a szeretet. A MI SZERETETÜNK.
Szeretettel minden Megváltható.
Szeretettel minden gond megoldható.
Szeretettel ez élet továbbvihető, és megteremthető az az élet, mely mindenki számára kiteljesítő.
Szeretettel az idős ember megszűnik teher lenni. Támasz lesz, segítő, aki tudásával és szeretetével segíti majd elindítani a legkisebbeket. Szeretettel a gyermekből már nem katona lesz, hanem gyógyító és tanító. Szeretettel a házaspár örömmel fogadja majd az érkező életet, és fel sem merül bennük, hogy azt megsemmisítsék. Szeretettel az emberek majd meggyógyulnak, hogy gyógyítóvá váljanak. Szeretettel az élet méltóvá és széppé tehető mindenki számára.
Vissza a "Nyomtatásban megjelent könyvek"-hez
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|