Miért megyünk mi magyarok haza?

Miért megyünk mi magyarok Haza?

Részlet a bevezetőből:

       Népetekben van egy sajátos pecsét, a széthúzás pecsétje. Ha egymás ellen fordultok, vagyis széthúztok, távolodtok, a pecsét működésbe lép: elzár magatoktól. Minél távolabb kerültök önmagatoktól, annál nagyobb kataklizmát kell majd átélnetek, hogy visszatérjetek egységetekhez. Minél nagyobb a szakadék szívetek szándéka és eszetek óhaja, illetve tetteitek között, annál nagyobb erő kell, hogy kilendüljetek MaGatokhoz

       Ma, ebben az évben egy hatalmas lehetőség áll népetek előtt: letehettek minden terhet, minden átkot. Azért lehetséges mindez, mert ma nagyon sok Küldött él köztetek, akik már évek, hosszú évek óta kérnek és dolgoznak e népért. Nyíltan és szavakban, vagy csak gondolatokban, de sokan vannak, kik kérik e nép megtisztulását. Ebben az évben, 2006-ban, minden magyar ember megmérettetik és megkérdeztetik: felvállalja-e népe sorsát és küldetését, felvállalja-e e nép megsegítését és felemelését. Tudatosan vagy tudattalanul, de mindenki választ fog adni. Mi persze nagyon örülünk annak, ha valaki tudatosan is tesz már a megszabadításért, de ugyanolyan nagyra becsüljük azokat is, akik még csak Felettes Énükkel döntenek e feladat felvállalása mellett.
   Minden ember választ ma LÉLEKBEN. Lélekben kell kimondani az igent, hogy ez az év új távlatokat nyisson e nemzet és nép előtt.

    Magyarnak lenni hatalmas felelősség. Magyarrá válni nagy felelősség születés előtt is, tudatosan felvállalni e küldetést soha nem volt könnyű feladat. Ti, kik ma emberi formában magyarként éltek, ezt a döntést meghoztátok, és méltónak találtattatok arra, hogy ide szülessetek. Ma még sajnos nem érzitek át e döntésetek felelősségét: egy olyan népet, olyan nemzetet választottatok, mely gyökereitől el van vágva. Olyan népet, olyan küldetést vállaltatok fel, melyben új és régi gyökerek egyesítését kell elvégeznetek. Új gyökerek kellenek, mert a régi részben megsemmisült. Új gyökerek kellenek, mert a régi mélyen van, és oda bizony el kell jutni valahogyan. Át kell törni a követ, mely befedte a múltat. Át kell törni mindazt, amit ti magatok ráraktatok. Mindent, amit elkövettetek magatok és mások ellen, azt ma fel kell tárni, meg kell gyógyítani, mert csak így juthattok el ősi tudásotok gyökeréhez, melyet élővé kell tennetek. Gyökerek nélkül ez nem megy. Ti magatok növesztitek ki „kereső” új gyökereiteket, mert csak így lesztek képesek befogadni ősi kódjaitokat: rácsatlakoztok, és szeretetetekkel élővé teszitek ősi múltatok.
      Képek ezek, de nagyon élő, szemléletes képek. Ti magatok őrzitek a tudást, amivel a múlt élővé tehető. Ti magatok hordozzátok új életetek magjait. Ezek a magok, sötétben őrzött és érlelt magok ma felszínre kerülnek. És ezek ma megmutatják az utat, a szív útját. Elindultatok Haza, de előtte mélyre kell ásnotok. A gyökér nélküli fa elpusztul. A gyökér nélküli fa élettelen. Feléltétek utolsó tartalékaitokat, de az új Fény már elért titeket, megmutatja, hogy merre induljatok. Induljatok gyökereitek felé, melyek szintén élednek. Mi is segítünk, hogy új és régi mihamarabb egyesüljön. Nyissátok meg szívetek, és halljátok az Én történetem. Az Én történetem példa: mivé válik a Fény, ha kiteljesíti önmagát.
       Három könyv, három történet. Az elsőben megismertük, hogy mivé válik a Fény a sötétben. A másodikban megismertük, hogy mivé lesz a Fény, ha Fény közelébe ér. És e harmadikban megismerjük, hogy mivé lesz a Fény, ha Hazaér. Ezt is mese-formában mondom el, hogy megértsétek. Mese, mely bennetek élve valósággá válhat.