R�szlet a 20130430-i lejegyz�sb�l (el�rhet� ITT):

F�LDI Utaz�s(ok)

„Egym�s melletti” (p�rhuzamosan halad�) k�pek:

            Egy ’h�lgy’ [val�j�ban egy L�lek] egy �ltala megtervezett �tvonalat (k�rutat) j�r be a F�ld�n. Az �ton (lovas)kocsival, illetve ha olyan a ’terep-viszony’, ’sz�n-szer�’ j�rm�vel halad [’Sze-Ke-Re’]. Az �t egy-egy szakasz�n n�ha ’vezet�’ vagy seg�t� (~t�rs) is k�s�ri. Az �tvonal�t (egyfajta k�rutaz�st) nagyvonalakban megtervezte az utaz�, �s a maga ’�tem�ben’ (’k�nyszer-mentesen’, k�nyelmesen) halad v�gig rajta.

            Vannak olyan utaz�k, akik egy „nagyobb sz�non vagy szek�ren” (nem aut�val, nem busszal, nem „g�p”-j�rm�vel!) t�bben egy�tt utaznak (’csal�dk�nt’), �s olyan is van, amikor t�bb „szek�r vagy sz�n” egy�tt tesz meg egy �tszakaszt. Az utaz�kban itt is vid�ms�got �rz�keltem. Van olyan, amikor a szekerek/sz�nok �tsz�guldanak egyes r�szeken, m�shol „k�telez�en” [= ’betervezetten’] vagy „szabadon v�lasztva” lelass�tanak, meg�llhatnak, meg�llnak.

     Ez k�pben �gy jelen�t�d�tt meg, hogy t�bb (h�rom) szek�r vagy sz�n egym�s ut�n (egy�tt haladva) sz�guldott el ’mellettem’, mindegyik sz�nban t�bb ember (L�lek) volt. Az el�l halad� szek�r/sz�n elment, a k�z�pen halad� ’sz�nt/szekeret h�z� egyik l�’ kiv�lt a fogath�z� lovak k�z�l, �s �gy ez a szek�r vagy sz�n lelassult majd meg�llt, �gy az e ’m�g�tt’ halad� szek�r/sz�n is lassult majd meg�llt. Az ’utasok’ ’lesz�lltak’ a szek�rr�l/sz�nr�l, egy kiss� sz�tsz�r�dva ’sz�tn�ztek’ a ter�leten ahol meg�lltak. [Tal�n ez egy ’felaj�nl�s’ is volt a sz�mukra, hogy ott egy id�re ’letelepedhetnek’.]

     Am�g �lltak a szekerek/sz�nok, azt �szleltem, hogy ’farkasok’ vagy ’kuty�k’ szaladtak a sz�nok/szekerek/utasok fel�. Az ’ismeretlen’ (a farkas-szer� kuty�k) ir�nt volt az utaz�kban egyfajta bizalmatlans�g – de hat�rozottan �rezhet� volt, hogy a farkasokban vagy kuty�kban nem volt b�nt� sz�nd�k. Ink�bb „k�v�ncsiak” voltak az �rkezettekre, j�t�kos-kedv�ek voltak �s nem voltak nagyon tolakod�ak. Az utaz�k k�z�l n�h�nyan bizalmatlanul elh�z�dtak a farkasokt�l/kuty�kt�l, m�sok (akik m�r ismert�k �ket) a k�zel�kbe engedt�k �ket. Nem volt ’k�telez�’ ’kapcsol�dni’ ezekhez a l�nyekhez… Akik m�r ismert�k a ’farkasokat’, ’tan�ccsal’ l�tt�k el a bizalmatlan �tit�rsaikat, hogy hogyan tarthatj�k t�vol magukt�l a ’farkasokat’…

     Ha egy-egy helyzetben (kapcsol�d�si lehet�s�gben) valaki szabadon kapcsol�d�st alak�t ki m�sokkal, akkor a „megismer�s �s megtapasztal�s �s egy�ttm�k�d�s” miatt „sz�nesebb�” v�lik minden �rintett, ’gazdagodik’ a ’m�sikb�l (�s mag�b�l) megismert sz�nnel’.

            A „nagyr�szt egyed�l utaz� h�lgy” kifejezetten „k�r-utaz�st” tett a F�ld�n: ’egy t�m�t k�rbej�rt’, majd visszat�rt a maga kiindul�si pontj�hoz.

            A csoportosan utaz�k eset�ben azt �reztem, hogy �k egy kijel�lt utat tettek meg, �s ’valamilyen ir�nyban haladtak’, az utaz�suk (adott) c�l-�llom�sa teh�t nem a kiindul�si pontjuk volt. N�ha tal�n arra is ad�dott m�d, hogy amikor egy-egy ’�llom�son’ ’t�bb szek�r/sz�n’ (’csal�d’) meg�llt, a tov�bbindul�s el�tt egyes utasok �tsz�lljanak a m�sik ’szek�rbe/sz�nba’.

            Az „utaz�sok” sor�n (1) magukban az utaz�kban �s (2) mag�ban a „Vil�gban” ahol utaztak „�j sz�nek” jelentek meg, „�t �s utasa is gazdagodott/sz�nesedett”, „szebb lett”. Voltak „sz�nek”, amik mag�ban az „utaz�ban” jelentek meg --- �s voltak „sz�nek”, amiket az utaz� „adott �t mag�b�l” a „Vil�gnak” amelyben haladt --- �s ez ut�bbi sz�nek majd a „Vil�g Gyermekeiben” [bizonyos ’ut�dokban’] is megjelennek majd a ’j�v�ben’. A „sz�nesed�s” (’gazdagod�s’) a Szeretet-teljes kapcsol�d�sok k�vetkezt�ben jelent/jelen�t�d�tt meg.

20120511 - Akik a F�LD MAGA �Tj�n haladnak tov�bb (el�rhet� ITT)

  'szemezget�s' az �r�saimb�l: