 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK - 2016. augusztus 12 - 2017 május 25 |
|
|
20170307 - TÁVOL-és-KÖZEL
2017. március 7.
MAGOKNAK - éppen csak érintve
Kiteljesedést érintek a jelen lejegyzésben --- vagyis nem egy új erő-megnyilvánulást, hanem egy már meglévő ERŐ Megújulását / kiteljesedését.
A ’TÁVOL / TÁVOLSÁG’ EREJE nagyon jelentős ereje a FÖLD-Világának. A 20121121-i lejegyzés VI. pontjában [elérhető ITT] érintettem, hogy ezen erőnek kiemelkedően fontos szerepe van az ’önazonosság’ megtartásában, így fontos segítő ereje a ’szabadság megtartásának’ és a Tudatosodásnak.
20121121: "...A FÖLD TÁVOL EREJE nem elsődlegesen „fájdalmakon” [fájdalmasság érzékeltetésével] segít és vezet, hanem magával a „távolság érzékeltetésével”, ami [bár nem kizárólag csak a FÖLDRE jellemző különlegesség, mégis] bizonyos szempontból „más Világokban nem pontosan így működik”.
A „Távolságot” Megnyilvánító MINŐSÉG/ERŐ a FÖLD legtöbb TÁRS-Világában olyan módon van a Lelkek/létezők segítségére az ÖnLényegük/ÖnAzonosságuk Megtartásában, hogy az „ÖnAzonosság” Megóvása / Megtartása érdekében bizonyos sajátos, különleges jellegű, pontosan meghatározható / felismerhető jellegű fájdalom-minőségeken át ad segítő jelzéseket, ezzel szemben a FÖLDÖN a FÖLD TÁVOL EREJE nem elsődlegesen [vagy jellemzően nem] a fájdalmak különleges érzékeltetésének módjain vagy különleges fájdalom-jellegen át nyújt segítő vagy vezető jelzéseket, hanem „megcélozva” az ÖnAzonosságban való teljes TUDATOSODÁST, egy „teljesen önálló érzékel(tet)ési módot”, az „ érzést ” fejlesztette ki / építette fel, és az ezen jellegében csakis a FÖLDÖN előforduló KÜLÖNLEGES Érzékeltetési módon [az „érzésen”] át nyújt a FÖLD TÁVOL EREJE segítséget a Lelkeknek abban, hogy ÖnAzonosságukat és a maguk választotta teremtési utat és irányt [lehetőség szerint fájdalmak érzékelésétől mentesen is] Megtarthassák…”
A ’TÁVOL / TÁVOLSÁG’ EREJE ’mellett’ eddig néha külön / önálló erőként volt érzékelhető a ’KÖZEL / KÖZELEDÉS’ ’ereje’, a valóságban [és eredője szerint] azonban a távolodás és közeledés megnyilvánulása a FÖLD-Világában egy erő Megnyilvánulása.
A ’mostanában / mostanáig’ érzékelhető valamelyest elkülönülő megjelenése a távolodásnak és közeledésnek nem feltétlenül (vagy nem csupán) valamilyen különösség eredménye lehetett, hanem [a FÖLD-Világa ÖNNÖN ÉLETÉBEN] valószínűleg valamilyen [MEGERŐSÍTÉST szolgáló] olyan KÜLÖNLEGESSÉG volt, amelyre immár nincsen szükség, és ezért magában ezen erőben [a TÁVOL-és-KÖZEL EREJÉBEN] Megnyilvánultak azon szükséges FelTisztulások és IGAZODÁSOK, amelyek ezen ERŐT ’visszavezették’ az ’Eredőjében’ Meghatározott ’irányba’ és Teljességbe.
A TÁVOL-és-KÖZEL EREJE immár ’Egyként’ Nyilvánítja meg és Tartja mind a szükséges eltávolításokat és távolság-megtartásokat, mind pedig a szükséges és lehetséges közelítéseket / közeledéseket.
Akinek dolga van ezzel az érti és értse.
Fontos annak a Tudatosítása is, hogy a TÁVOL-és-KÖZEL EREJE mellett tulajdonképpen minden más FÖLD-ERŐ is rendelkezik a saját törvényes megnyilvánulásában ’távolság-jellegű’ (ön)MINŐSÉGGEL. Az ERŐK ezen MINŐSÉGEI egyfajta közvetlenséggel ’alapulnak’ a FÖLD-Világa TÁVOL-és-KÖZEL EREJÉN, így [amely ERŐKBEN az szükségessé vált] bizonyos IGAZODÁSOK jellemzően megnyilvánultak mostanában a ’távolság-jellegű’ MINŐSÉGEKBEN.
A FÖLD-Világa Természetes Létezőinek az ’ÉRZÉS’ Megnyilvánulásában [illetve a Yozanság Erejében (20130326-i lejegyzés III. pontja - elérhető ITT)] az elmúlt napokban és órákban megnyilvánulhattak bizonyos IGAZODÁSOK ott ahol ez még szükséges volt [ez érzékelhetővé válhatott rövid tartamú elbizonytalanodásokban] --- ezen IGAZODÁSOK alapja kifejezetten a TÁVOL-és-KÖZEL EREJÉNEK legutóbbi IGAZODÁSA / kiteljesedése volt. Mind a TÁVOL-és-KÖZEL EREJÉNEK, mind a FÖLD-Világa Természetes Létezőinek a saját ’ÉRZÉS’ Megnyilvánulásukban való legutóbbi [és szükség szerint akár folyamatos] IGAZODÁSAI közvetlenül azt a célt szolgálják, hogy (1) mind a FÖLDANYA-MAGA számára egyszerűbbé és közvetlenné válhassanak az eltérülések / szükséges irány-váltások [figyelmeztető] Jelzései, (2) mind a FÖLD-Világa Természetes Létezői számára egyszerűbbé és biztossá váljanak a (törvényes) Teljességet Biztosan Megtartó teremtések.
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
(20121121 -i lejegyzés VI. pontja)
 'szemezgetés' az írásaimból:
//omah.gportal.hu/
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
'szemezgetés' az írásaimból: 
