|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK - 2017. november 7 - 2018. április 3 |
|
20180328 - magunknak
2018. március 28.
Nagyjából kettő éve írtam a ’rálátás’ [világi] ön-erőről [20160321 – elérhető ITT], amely minden [minden!] VILÁGI teremtő olyan ön-ereje, amelyben az ő-maga és a természetes teremtő-közvetlensége ’valóságát’ képes közvetlenül (saját ön-erejében, mindenféle közvetítés nélkül) Tudatosítani [azaz pontosan és tisztán, a szükséges teljességben érzékelni és felismerni, megérteni és megnyilvánítani]. Valamivel pontosabb ezen ön-erőt megvilágítóként megjelölni.
Ebben az ön-erőben mind a saját teremtő lényét [az ön-jellegeket (meghatározókat, hajlamokat, adott állapotot, előkészített és megnyitott új irányokat, érzékenységeket stb) és ön-kiterjedéseket], mind pedig a természetes közvetlensége áramlás-jellegeit [az áramlásokat, kiáradásokat, kapcsolódásokat / érintéseket meghatározó Elveket és egyéb Megegyezéseket] közvetlen módon Tudatosíthatja az egyedi teremtő.
Fontos: a ’valóságot’, a saját valóságát képes ebben az ön-erejében Tudatosítani a világi teremtő.
Ha csak az elmúlt néhány órát vagy hetet / hónapot / éveket tekintjük, sokak által már jól Tudatosított az, hogy milyen sokféle „erő” és „irányulás” „igyekszik azon”, hogy ezt a pontos és tiszta, a szükséges mélységű / kiterjedésű közvetlen Tudatosítást lehetővé tevő ön-erőt különféle módokon „elnyomja” (akadályozza és torzítsa). A torzításra irányulók gyakran olyan (akár régi, akár újabb) „dogmák” és egyéb más „megkötők” „hangzatos” és/vagy képi (akár mozgóképi) megjelenítéseit „nyomják rá / nyomják bele” az áramlásokba, amik alkalmasak lehetnek ’az éppen még érzékenyebb teremtői önrészek valamilyen megérintésére’.
Vannak olyan „látszatra” (kinézetre) „létezők”, akik valójában nem azok, csupán „termékek, kerálmányok”, a valódiság utánzatai. Létrehozóik szándéka szerinti „szerepeket játszanak”. Létezésük maga is megtévesztés, így minden „megnyilvánulásuk” is az. Látszólag részei a „folyamatoknak”, a „jelennek”, a „jövő megformálásának”. Sem ezen látszat-létezők, sem az őket a háttérből mozgatók nem részei a VILÁG saját valóságának, és ebben a VILÁGI teremtők jelenének és ’jövőjének’.
A VALÓSÁGTÓL és valós Jelenléttől elterelés jól ismert eszközei (1) a múlt-felé-fordítás [például látszólagos karmákkal / teher-letételekkel dolgoztatás, látszólagos vagy szelektív (kiválasztott) „felelősségre-vonás”, látszat-igazság-szolgáltatás stb] és (2) a „(látszat)jövőkép-formálás” [ez utóbbi során korábban gyakori volt ’használható minták összegyűjtése és elvétele / beraktározása a teremtőktől’].
A jelen lejegyzésben ’fájdalmasságot’ érintek, és ahogyan azt sok korábbi lejegyzésben már említettem, ez mindig ’csak a legszükségesebb mértékben / kiterjedésben’ érinthető.
A jelen lejegyzésben csupán egy jelzéssel élek.
A VILÁG [és a FÖLD-Világa] teremtői saját teremtő lényük és természetes közvetlenségeik megújulását élik éppen. A megújulási folyamatokban általában a teremtők új irányokat nyitnak meg útjukon és életükben, és az ilyen [belső, természetes] megnyílások mindig járnak valamilyen ’új érzékenység’ megnyilvánulásával is.
Az új érzékenységet a kellően Tudatos teremtők már képesek ÚJ ÉRZÉKENYSÉGKÉNT azonosítani, és ennek megfelelően ’figyelik hogy merre vezeti ez őket’.
A kevésbé tudatos teremtők az ilyen érzékenységek újdonságát még nem képesek mindig felismerni, és ezért eredőjét gyakran a „múlt”-ban keresik, ott keresve az érzékenység elhárításának lehetőségeit / útjait is. Nyilvánvalóan a „múlt”-ban való ilyen keresés az adott érzékenység „elhárítására” „tév-út”, és az ilyen tévúton járó teremtőt TÖRVÉNYES MEGTARTÓI és teremtő-társai segíteni fogják a megfelelő irányok / irányulások felismerésében. [ÖNELLENŐRZÉSRŐL bővebben ITT]
A FÖLDANYA-MAGA és a VILÁG-MAGA [az elmúlt néhány napban és órában is] Megerősítették a FÖLD-Világa [és a VLÁG] Természetes Létezőit a saját ’rálátás’ [megvilágító] ön-erejükben, amely Megerősítés célja jelenleg elsődlegesen és közvetlenül az, hogy a teremtők a ’saját valóságukra’ és a saját valóságuk megteremtésére irányítsák az erejüket és figyelmüket.
Részlet a 20140819-i lejegyzésből (elérhető ITT):
„… Különböző ön-erőkben [TÖBB ön-erőben!] itt a FÖLDÖN [bármiféle közvetítés nélkül] képes a FÖLD Természetes Létezője Tudatosítani többek között:
-
a saját TÖRVÉNYES ’Meghatározóit’ [teremtési irányát, alap-értékeit stb]
-
azt, hogy kikkel van egy TÖRVÉNYES Közvetlenségben / Áramlásban, és közöttük mely TÖRVÉNYES Értékben és milyen feltételekkel Nyílt meg az Együttes teremtés
-
az egy meghatározott közelségben lévőket és a ’közelség’ ’legfőbb jellemzőit’
-
a „közelséget” és különféle „távolság jellegeket”
-
azt, hogy mi tartozik a saját ’kizárólagos’ rendelkezése alá [mi tartozik önnön Megtartásába, és ebből mit kötelezett ő maga „rendben megtartani”]
-
mely saját Megnyilvánulásait ítélheti meg csak társai Egyetértésével, illetve mi az, ami fölött közvetlenül ő maga nem ítélhet [mert más ’kizárólagos’ TÖRVÉNYES rendelkezésébe tartozik]
-
mi az, ami önnön lényének már korábban megnyilvánulttá lett része, és mi az, ami „újonnan megnyíló” a számára
-
egy érzékelt Megnyilvánulás „bevetítés”-jellegű-e / tükrözés-jellegű-e / közvetítő-jellegű-e, és azt ő maga yogosult-e megérinteni…”
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
"Ha álmunkból felébredünk akkor is"
.....
'szemezgetés' az írásaimból:
//omah.gportal.hu/
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|