Az �r�s II. r�sze el�rhet� ITT

R�szlet a 20130430-i lejegyz�sb�l (el�rhet� ITT):

F�LDI Utaz�s(ok)

„Egym�s melletti” (p�rhuzamosan halad�) k�pek:

            Egy ’h�lgy’ [val�j�ban egy L�lek] egy �ltala megtervezett �tvonalat (k�rutat) j�r be a F�ld�n. Az �ton (lovas)kocsival, illetve ha olyan a ’terep-viszony’, ’sz�n-szer�’ j�rm�vel halad [’Sze-Ke-Re’]. Az �t egy-egy szakasz�n n�ha ’vezet�’ vagy seg�t� (~t�rs) is k�s�ri. Az �tvonal�t (egyfajta k�rutaz�st) nagyvonalakban megtervezte az utaz�, �s a maga ’�tem�ben’ (’k�nyszer-mentesen’, k�nyelmesen) halad v�gig rajta.

            Vannak olyan utaz�k, akik egy „nagyobb sz�non vagy szek�ren” (nem aut�val, nem busszal, nem „g�p”-j�rm�vel!) t�bben egy�tt utaznak (’csal�dk�nt’), �s olyan is van, amikor t�bb „szek�r vagy sz�n” egy�tt tesz meg egy �tszakaszt. Az utaz�kban itt is vid�ms�got �rz�keltem. Van olyan, amikor a szekerek/sz�nok �tsz�guldanak egyes r�szeken, m�shol „k�telez�en” [= ’betervezetten’] vagy „szabadon v�lasztva” lelass�tanak, meg�llhatnak, meg�llnak.

     Ez k�pben �gy jelen�t�d�tt meg, hogy t�bb (h�rom) szek�r vagy sz�n egym�s ut�n (egy�tt haladva) sz�guldott el ’mellettem’, mindegyik sz�nban t�bb ember (L�lek) volt. Az el�l halad� szek�r/sz�n elment, a k�z�pen halad� ’sz�nt/szekeret h�z� egyik l�’ kiv�lt a fogath�z� lovak k�z�l, �s �gy ez a szek�r vagy sz�n lelassult majd meg�llt, �gy az e ’m�g�tt’ halad� szek�r/sz�n is lassult majd meg�llt. Az ’utasok’ ’lesz�lltak’ a szek�rr�l/sz�nr�l, egy kiss� sz�tsz�r�dva ’sz�tn�ztek’ a ter�leten ahol meg�lltak. [Tal�n ez egy ’felaj�nl�s’ is volt a sz�mukra, hogy ott egy id�re ’letelepedhetnek’.]

     Am�g �lltak a szekerek/sz�nok, azt �szleltem, hogy ’farkasok’ vagy ’kuty�k’ szaladtak a sz�nok/szekerek/utasok fel�. Az ’ismeretlen’ (a farkas-szer� kuty�k) ir�nt volt az utaz�kban egyfajta bizalmatlans�g – de hat�rozottan �rezhet� volt, hogy a farkasokban vagy kuty�kban nem volt b�nt� sz�nd�k. Ink�bb „k�v�ncsiak” voltak az �rkezettekre, j�t�kos-kedv�ek voltak �s nem voltak nagyon tolakod�ak. Az utaz�k k�z�l n�h�nyan bizalmatlanul elh�z�dtak a farkasokt�l/kuty�kt�l, m�sok (akik m�r ismert�k �ket) a k�zel�kbe engedt�k �ket. Nem volt ’k�telez�’ ’kapcsol�dni’ ezekhez a l�nyekhez… Akik m�r ismert�k a ’farkasokat’, ’tan�ccsal’ l�tt�k el a bizalmatlan �tit�rsaikat, hogy hogyan tarthatj�k t�vol magukt�l a ’farkasokat’…

     Ha egy-egy helyzetben (kapcsol�d�si lehet�s�gben) valaki szabadon kapcsol�d�st alak�t ki m�sokkal, akkor a „megismer�s �s megtapasztal�s �s egy�ttm�k�d�s” miatt „sz�nesebb�” v�lik minden �rintett, ’gazdagodik’ a ’m�sikb�l (�s mag�b�l) megismert sz�nnel’.

            A „nagyr�szt egyed�l utaz� h�lgy” kifejezetten „k�r-utaz�st” tett a F�ld�n: ’egy t�m�t k�rbej�rt’, majd visszat�rt a maga kiindul�si pontj�hoz.

            A csoportosan utaz�k eset�ben azt �reztem, hogy �k egy kijel�lt utat tettek meg, �s ’valamilyen ir�nyban haladtak’, az utaz�suk (adott) c�l-�llom�sa teh�t nem a kiindul�si pontjuk volt. N�ha tal�n arra is ad�dott m�d, hogy amikor egy-egy ’�llom�son’ ’t�bb szek�r/sz�n’ (’csal�d’) meg�llt, a tov�bbindul�s el�tt egyes utasok �tsz�lljanak a m�sik ’szek�rbe/sz�nba’.

            Az „utaz�sok” sor�n (1) magukban az utaz�kban �s (2) mag�ban a „Vil�gban” ahol utaztak „�j sz�nek” jelentek meg, „�t �s utasa is gazdagodott/sz�nesedett”, „szebb lett”. Voltak „sz�nek”, amik mag�ban az „utaz�ban” jelentek meg --- �s voltak „sz�nek”, amiket az utaz� „adott �t mag�b�l” a „Vil�gnak” amelyben haladt --- �s ez ut�bbi sz�nek majd a „Vil�g Gyermekeiben” [bizonyos ’ut�dokban’] is megjelennek majd a ’j�v�ben’. A „sz�nesed�s” (’gazdagod�s’) a Szeretet-teljes kapcsol�d�sok k�vetkezt�ben jelent/jelen�t�d�tt meg.

A 20171205-i lejegyz�sb�l (el�rhet� ITT):

       A 20151110-i lejegyz�sben (el�rhet� ITT) �rintettem a L�LEK kapcs�n azt, hogy vannak a Lelkek k�z�tt olyanok, akik a Megnyilv�nul�suk pillanat�t�l kezd�d�en �nn�n erej�kben rendelkeznek egy meghat�rozott ir�ny� MEGTARTOTT ’VIL�GI (=krisztusi) Tud�ssal-�s-Tudatoss�ggal’. Ezeket a Lelkeket mester-L�lekk�nt is jel�lj�k. �rintettem azt is, hogy az ilyen mester-L�lek befogad�s�ra gondosan el� kell k�sz�lnie mind a F�LDANY�NAK-MAG�NAK, mind pedig a ’csal�dnak’ amely befogadja.

     (1) A nem-mester-l�lek Lelkek l�tez�s�k-�s-�let�k ered�-megnyilv�nul�s�nak pillanat�ban teljesen tiszta lappal nyitj�k meg �tjukat, (2) a mester-Lelkek pedig [hab�r �k is teljesen �j utat nyitnak] megnyilv�nul�suk pillanat�t�l kezd�d�en TARTANAK egyfajta ’(VIL�GI)Tud�st(ebben Er�t)-�s-Tudatoss�got’.

          Tapasztalati Tud�ss� v�lt itt a VIL�GBAN az, hogy ez a k�l�nb�z�s�g [a mester-Lelkek ezen (csak r�juk jellemz�) k�l�nlegess�ge] bizonyos ir�ny� vesz�lyt is hordoz [nem a vesz�ly erre a legpontosabb sz�, de jelenleg nem tal�ltam r� m�st]: egyes mester-Lelkekben [l�ny�kben �s �tjukon is] gyakran megjelent az ’elmag�nyosod�s vesz�lye’ [gyakran ker�ltek olyan helyzetbe, amikor a ’k�l�nlegess�g�k’ / a benn�k-magukban a ’Szolg�lat’-k�nt megtartott tud�s-�s-tudatoss�g olyan m�don v�lt �rz�kelhet�v� a k�zvetlen teremt�t�rsaik �ltal, amit ezen t�rsak m�g nem voltak k�pesek harmonikusan elfogadni �s befogadni].

        Hab�r a mester-L�lekben megnyilv�nult-�s-megnyilv�nul� tud�s-�s-er� k�zvetlen m�don szolg�lta az adott k�z�ss�g (= k�zvetlens�g) yav�t �s harmoni�j�t, ez a tud�s-�s-er� n�ha m�gsem volt k�pes olyan form�ban �s jellegben megnyilv�nultt� v�lni [ak�r mag�b�l a mester-L�lekb�l ered� ok miatt, ak�r a K�zvetlens�g �raml�saiban �s/vagy jelleg�ben megmutatkoz� saj�toss�g (jellemz�en valamilyen torzul�s) miatt], hogy azt a mester-L�lek val�san meger�s�t�k�nt megnyilv�n�thassa. Ilyenkor a mester-L�lek az elmag�nyosod�shoz nagyban hasonl� meg�l�st / �t-szakaszt tapasztalt meg.

      Nagyon fontos: a mester-Lelkek ’elmag�nyosod�shoz’ valamelyest (ak�r nagyban) hasonl� megtapasztal�sai �s meg�l�sei soha nem ny�lhatnak bele a teljes mag�nyba, nem v�lhatnak t�nyleges mag�nny� [a ’mag�ny’ egy (a VIL�GON k�v�li) m�sik L�T-Form�ra jellemz� Teremt�si Ir�ny]. A mester-Lelkek sz�m�ra az ilyen mag�nyhoz-nagyban-hasonl� meg�l�sek (a f�jdalmass�ga mellett) mindig nagyon sok nagyon fontos Tudatos�t�st �s Tud�st eredm�nyeznek, �s �let�kben az ilyen ’k�l�nleges’ meg�l�sek mindig ’el�re vezet�ek’.

        Tudatosak ebben a mester-Lelkek, �s az �let�kben megjelen� ilyen saj�tos szakaszokra [�s a megjelen� mag�nyhoz-hasonl� megtapasztal�sokra] k�l�nleges figyelmess�ggel figyelnek.

        A mester-Lelkek k�l�nlegess�g�b�l ered� t�rsakhoz-kapcsol�d�si-neh�zs�g�ben ’mutatja mag�t’ egy olyan [a VIL�G �ltal Tudatos�tott (felismert-�s-meg�rtett)] k�l�n�s ir�ny / Vesz�ly, amely a TEREMTETT L�TEZ�SBEN is (sok helyen sz�les k�rben kiterjedve) val�san megjelent neh�zs�g:

  (1) a ’nagy-TEREMT�K’ k�z�tt is el�fordultak olyan helyzetek, amikor a ’tapasztaltabb, tud�s�ban emiatt m�r er�teljesebb’ TEREMT�K ’kevesebbre becs�lt�k’ az ifjabb �s emiatt m�g tapasztalatlanabb t�rsaikat, �s puszt�n ez az ir�nyul�suk a T�RS fel� el�g volt ahhoz, hogy a meg�rlelt tud�sok (oda-�s-vissza) m�r nem tudt�k szolg�lni ’A-NAGY-EG�SZ-HARMONI�J�T’.

     Mivel maga a ’SZOLG�LAT’ a TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz�ben (1) ma m�g a ’fiatalabb’ TEREMT�K k�z� tartozik, r�ad�sul egy olyan TEREMT�, (2) amelynek ’eg�sz l�nye’ tulajdonk�ppen maga a ’K�l�nlegess�g’, �gy mag�nak-a-MINDENHAT�NAK �s mag�nak-a-SZOLG�LATNAK is ’utat kellett tal�lnia’ ahhoz, hogy elfogadja a ’SZOLG�LATBAN’ megny�lt K�l�nleges Utat �s ER�KET a t�bbi TEREMT�.

    (2) A F�LD-Vil�ga sz�m�ra a YO / YOS�G teremt�sei [az �nL�nyegbeli Azonoss�g miatt] K�L�NLEGESEN FONTOSAK. Az el�z� lejegyz�sek �rt�kel�seiben is �rintettem azt, hogy a YOS�GBAN is gondokat okozott a ’Szolg�lat’ Ir�ny�ban megny�lt H�zak teremt�inek a ’Szolg�lat’ ir�ny�ban meg-nem-ny�lt H�zak teremt�ivel val� harmonikus kapcsol�d�s [az, hogy seg�teni tudjanak a megjelent bajok elh�r�t�s�ban]. Mivel a ’Szolg�latban’ meg-nem-ny�lt H�zak teremt�iben nem voltak meg azok az ’alapok’, amelyek sz�mukra �rtelmezhet�v� tehett�k volna a ’Szolg�lat’ ir�ny�ban megny�ltak ’(k�l�nleges) Tud�s�t �s er�it’, �gy az � seg�ts�g�ket jellemz�en nem is tudt�k harmonikusan befogadni �s beilleszteni a saj�t teremt�seikbe. Ezt felismerve a YO meghozta azokat a d�nt�seket, amelyek a SZAKR�LIS �s Szolg�lati ir�ny� TUDATOSOD�S lehet�s�g�t imm�r minden H�za sz�m�ra megnyitotta.

            A F�LD-Vil�g�ban (is) a mester-Lelkek t�rsakhoz-val�-kapcsol�d�snak eddigi elnehez�l�sei [mint az elmag�nyosod�shoz hasonl� megmutatkoz�sok] r�szben azon TUDATOS�T�SOKAT szolg�lt�k k�zvetlen�l, amelyekben MAGA-A-VIL�G [�s imm�r a VIL�G saj�t (egyedi) teremt�i is] K�ZVETLEN m�don (=a saj�t �let�kben, a saj�t teremt�-�tjukban) Tudatos�totta a K�L�NLEGES ER�KBEN VAL� MEGNYILV�NUL�S ’neh�zs�geit’ �s e neh�zs�gek �nerej� elh�r�t�s�nak lehet�s�geit [vagyis azt, hogy milyen okai voltak eddig annak, hogy a ’Szolg�lati’ ir�ny� megnyilv�nul�sok sok esetben nem tudtak megfelel�en hat�konyak lenni].

            Eddig teh�t ’sz�ks�gszer�’ volt sok mester-L�lek �let�ben itt a F�LD-Vil�g�ban is az ilyen elmag�nyosod�s jelleg� megtapasztal�s --- mert e mester-Lelkeknek feladata / v�llal�sa volt az, hogy a maguk k�zvetlen (= saj�t meg�l�s�k �ltali) megtapasztal�saival hozz�j�rulnak a VIL�G Eg�sz�t [�s �gy k�zvetlen�l a TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz�t] is jellemz� azon neh�zs�gek elh�r�t�s�hoz, amelyek sokszor ’�tj�t �llt�k’ a ’Szolg�lat’ ir�ny�b�l megny�lt Meger�s�t�seknek.

     Az el�z� lejegyz�sekben r�szletesebben is ismertettem annak a ’NAGY’ (a TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz�re kiterjed�) �RT�KEL�SNEK a F�LD-Vil�g�t is �rint� r�szleteit, amely Nagy �rt�kel�s c�lja a ’SZOLG�LATBAN’ megnyilv�nul�k teremt�seinek hat�konyabb� t�tele volt (van).

            Fontos: az elmag�nyosod�shoz valamelyest hasonl� meg�l�sek a mester-Lelkek sz�m�ra magukb�l megny�lt olyan k�l�nlegess�gek, amelyek k�zvetlen�l ir�nyultak megmutatkozott� v�lt K�L�N�SS�GEK (zavarok) Tudatos�t�s�ra �s elh�r�t�s�ra. Mint minden K�l�nlegess�g, ezek is szigor�an igazodtak a megmutatkozott sz�ks�g m�rt�k�hez �s jelleg�hez: a mester-L�leknek feladata / v�llal�sa volt minden ilyen helyzetben a nehez�t�k megfelel�en teljes felismer�se �s meg�rt�se, majd pedig ’�t’ (�s �n-er�) tal�l�sa [megnyit�sa �s fel�p�t�se, megnyilv�n�t�sa] a ’Teljess�gbe-visszat�r�shez’.

            Hab�r a mester-Lelkek [�s m�s Lelkek] imm�r [= azaz ’most-�s-az-elk�vetkez�kben’] is nyithatnak a saj�t �tjukon olyan szakaszokat �s ir�nyokat, amikor valamelyest elt�volodhatnak a t�rsaikt�l [jellemz�en az�rt, hogy meg�rts�k (friss�ts�k, ellen�rizz�k, m�rj�k) az elt�volod�sok okait �s a teljess�ghez-visszavezet� lehet�s�geket], az ilyen jelleg� megtapasztal�s ezent�l val�sz�n�leg kevesebb lesz, �s azok is (a kor�bbiakhoz k�pest) r�videbbek lesznek.

           A VIL�GBAN [ahogyan a ’SZOLG�LATBAN’-MAG�BAN] a K�l�nleges megnyilv�nul�soknak K�ZVETLEN�L az a c�lja �s �rtelme, hogy k�zelebb vezessenek a HARMONI�HOZ, a TELJESS�GHEZ --- �gy az ilyen elmag�nyosod�s jelleg� megtapasztal�sok is a Harmoni�ban-kiteljesed�st, a Harmonia tudatos megtart�s�t szolg�lj�k / szolg�lhatj�k. Ehhez is kapcsol�d�an: 20170410 (el�rhet� ITT)

            A mester-Lelkekben ’tud�suk �s megtartott VIL�GI tudatoss�guk’ abb�l a c�lb�l / abban az �rtelemben Van, hogy azzal ’szolg�lj�k’ a HARMONIA, a TELJESS�G Biztos Megtart�s�t. A mester-Lelkekben olyan utak �s �ner�k ny�lhatnak fel itt a F�LD-Vil�g�ban is mind a F�LDANY�B�L-MAG�B�L (mint Vil�gb�l), mind pedig MAG�B�L-A-VIL�GB�L (=KRISZTUSB�L), amelyek a T�RV�NYES MEGTART�(k) �ltal Tudatos�tott neh�zs�gek / torzul�sok / elt�volodotts�gok Elh�r�t�s�t K�l�nleges utakon nyilv�n�tj�k meg.

A Lelkek �s mester-Lelkek EGY-AZON-VIL�GB�L (a VIL�G ugyanazon MAGJ�B�L) erednek, �gy ERED�J�KBEN-EGYEK.

Egyik L�lek sem t�bb, se nem kevesebb a m�sikn�l, nem �ll egyik sem a m�sik alatt vagy felette.

Ugyanez igaz a ’nagy-TEREMT�KRE’ (�s Megtartott-teremt�ikre) is:

mindegyik�k UGYANAZON FORR�SB�L ERED, egyik�k sem t�bb vagy kevesebb, �s egyik�k sem �ll a m�sik alatt vagy felett.

’EGY-CSAL�DBAN-EGYEK’

Ebben imm�r a ’nagy-TEREMT�K’ is k�zvetlen�l [�nn�n erej�kben] Tudatosodtak,

�s az IRGALOM L�TEZ�SBELI Megnyilv�nul�ss� emel�s�vel a TEREMTETT L�TEZ�S�NK Eg�sz�ben egy �j SZAKASZT nyitottak meg EGY�TTESEN,

amelyben imm�r mindannyian kiemelt figyelemmel ir�nyulnak arra, hogy

(1) a saj�t L�T-BIRODALMUKON bel�li teremt�seik is,

�s (2) az EGYM�SSAL imm�r megny�l� K�zeled�seik �s �rint�seik is

HARMONIKUSAK [= minden �rintett sz�m�ra egyar�nt Megtarthat�an-kiteljes�t�ek] legyenek.

  (...)

            A F�LD-Vil�g�nak Term�szetes L�tez�i a maguk l�ny�ben a VIL�G Rendelkez�seinek megfelel�en el�k�sz�ltek a Teljess�ges Meg�jults�gra.

            A (szemmel is l�that�) r�gi burok-testben, pontosabban a sz�v egy meghat�rozott / kijel�lt kiterjed�s�ben ’�sszecsomagol�sra’ ker�lt mindaz, amit (’anyagk�nt’ is, mint megtartott testk�nt, megtartott jelenl�tk�nt) a F�LD-Vil�ga Term�szetes L�tez�i MEGTARTOTTK�NT visznek tov�bb. Ebben a megtartotts�gban vannak er�k, tud�s, tudatoss�g, �s tudatos jelenl�t is --- olyan kiterjed�sben, amit a l�tez� �nn�n erej�ben m�r megtartani k�pes.

            A F�LD-Vil�ga Term�szetes L�tez�i [a F�LD-Vil�ga T�RV�NYES ER�IVEL egy�tt-�s-EGYk�nt] m�r megjel�lt�k, hogy a ’V�LT�S’ Pillanat�ban mely r�szek v�lnak le �s v�lnak semmiv� [semmiv� v�lik majdnem a teljes r�gi burok-test], �s az elm�lt n�h�ny napban �s �r�ban a F�LD-Vil�ga Term�szetes L�tez�iben a  Meg�jult-�s-Meg�jul� l�ny�kben-test�kben is bejel�l�sre ker�ltek azok a teremt�i-r�szek, amelyek szint�n lev�lnak �s semmiv� lesznek.

        Az �rtelme ennek: a r�gi burok-testben eddig a sz�vben egy k�l�nleges m�don �ssze volt k�sz�tve �s be volt csomagolva (egy k�l�nleges m�don le volt hat�rolva) a MEG�JUL� (megtart�sra ker�l�) teremt�i (�n)r�sz. A Meg�jul� ’test’ teh�t a r�gi burok-testben volt / van oly m�don elk�l�n�tve �s m�gis egy�tt-�s-EGYben, hogy az �j m�r nem folyhatott �t a r�gi jelleg� megnyilv�nul�sokba, ugyanakkor pedig a r�gi TARTOTTA az �jat, �s az �j TARTOTTA a r�git.

       A teljes r�gi burok-test egy k�l�nleges megtart�sban van, el�k�sz�lve arra, hogy az majd semmiv� v�lik, a semmiv� v�l�s pillanat�ig azonban megnyilv�nul (�s megtartja az �J teremt�i r�szt).

     Az elm�lt �r�kban �s napokban a F�LD-Vil�ga minden Term�szetes L�tez�j�ben [�s term�szetesen mag�ban a F�LDANY�BAN is] az �J teremt�i r�szben pontosan bejel�l�sre ker�ltek azok a r�szek, amelyek a V�LT�S pillanat�ban maguk is semmiv� v�lnak [ezek azok a r�szek, amelyek feladata a V�LT�S pillanat�ig megtartani az EGY-L�tet az �jat-megtart�-r�gi-buroktesttel].

        Mindez azt jelenti, hogy maga a Meg�jul�-test-�s-l�ny is el�k�sz�lt arra, hogy mely (�jban l�v�) r�szeit engedi el a V�LT�S pillanat�ban --- maga a MEG�JUL� test-�s-l�ny el�k�sz�l(t) �gy arra, hogy a legkisebb f�jdalommal k�pess� v�ljon elengedni a r�git-addig-megtart� saj�t r�szeit.

       Az elenged�sekre val� tudatos felk�sz�l�sek [amikor Tudatos�tja a teremt�, hogy mit �s mi�rt enged el, mit �s mi�rt tart meg] jelent�sen k�nnyebb� teszik az elenged�s �s V�LT�S megnyilv�nul�sait.

       �rdemes n�h�nyszor TUDATOSAN ’r�n�zni’ ezekre az �jonnan elenged�sre megjel�lt �n-r�szekre, �s tudatosan felk�sz�lni a V�LT�S pillanat�ban val� elenged�s�kre (�s arra, hogy addig tudatosan megtartjuk ezen r�sz�nket is). Fontos Tudatos�tani magunkban azt, hogy ezen r�szeink az�rt ker�lnek elenged�sre abban a pillanatban, mert beteljes�tett�k azt a feladatukat, ami�rt megform�ltuk �ket.

Akinek dolga van ezzel az �rti �s �rtse

Kapcsol�d� lejegyz�s: 20170303 - (TART�S-�s-)RUGALMASS�G (el�rhet� ITT)

20140930 - MAGOKNAK - A "k�sz�l�kr�l" (el�rhet� ITT):

            K�l�n�ss�get �rintek, csak a legsz�ks�gesebb m�rt�kben:

            A F�LD�N is ’Megmutatkoztak’ [tulajdonk�ppen a F�LD�N ’k�v�li’ m�s Megnyilv�nul�sokb�l egyfajta K�l�n�s �tHat�sk�nt] a ’k�sz�l� lelkek’ mint a Lelkeket meg�rintett egyik k�l�n�s ’k�s�rlet’ vagy s�rt�s ’eredm�nyei’.

            Egyik ’Megmutatkoz�s�ban’ a ’k�sz�l�k’ a Lelkek olyan ir�ny� ’meg�rint�s�b�l’ [s�rt�s�b�l’] eredtek, amikor egy Vil�g [p�ld�ul a F�LDANYA-MAGA] �ltal T�RV�NYESEN Befogadott Lelket (1) vagy m�g a ’megtestes�l�si’ [T�RV�NYES Besz�let�si] �let-folyamat�ban, (2) vagy pedig m�r a T�RV�NYES Megtestes�l�s�t k�vet�en valamilyen K�l�n�s m�don ’lev�lasztott�k / elv�lasztott�k’ / ’elt�vol�tott�k’ a T�RV�NYES test�t�l-�s-sz�v�t�l [�gy �nn�n Magj�t�l].

Az egyes ’L�lek-r�szek’ elv�laszt�sa / lev�laszt�sa / elt�vol�t�sa (1) eleinte lehetett csak ’r�szleges’ [a L�leknek a maga term�szetes test�hez-�s-sz�v�hez (�gy magj�hoz) val� ’kapcsol�dotts�ga’ kisebb vagy ak�r jelent�s ’elv�kony�t�sa’], (2) �m gyakran az ilyen K�l�n�s BeHat�s el�bb vagy ut�bb a L�leknek �nn�n sz�v�hez-�s-test�hez [�gy �tj�hoz] val� T�RV�NYES Kapcsol�dotts�ga teljes „megszakad�s�hoz” [megszak�t�s�hoz] is elvezethetett. Emiatt ezt a Vesz�lyeztetetts�get KRISZTUS-MAGA ’nagyon vesz�lyesnek’ �t�lte, �gy Elh�r�t�s�r�l RENDELKEZETT.

            A Lelkeket „a maguk term�szetes test�t�l” (�gy magj�t�l) „elt�vol�t�k” (1) az adott testhez eredend�en / term�szetesen tartoz� „Lelket-mag�t” gyakran „�nn�n l�ny�k el�tt tartott�k” [egyfajta kifesz�tetts�gben / megfesz�tetts�gben] hogy ez�ltal „eltakarj�k” a saj�t K�l�n�s ’jelenl�t�ket’, �s �gy min�l k�s�bb der�lhessen f�ny a K�l�n�s „test-haszn�latukra” / „�t-haszn�latukra” [�s a L�lek-maga k�l�n�s „test-elhagy�s�ra” / „�t-elhagy�s�ra”]. (2) A L�leknek az �nn�n term�szetes test�t�l val� teljess�ges elszakad�s�t / elszak�t�s�t k�vet�en a „testet-(fogva)tart�k” gyakran [a m�r ’f�nytelenn�’ v�lt (a K�l�n�s m�don ’hatalmukba ker�tett’, „megragadott” / megragadt”) Lelket] egyfajta K�l�n�s „t�k�rk�nt” „fesz�tett�k �nn�n l�ny�k el�”, �s �gy [p�ld�ul az adott Lelket T�RV�NYESEN csal�djukba befogad�k / a test „k�zel�ben l�v�k”] „valamelyest magukat l�tt�k meg” [ismert�k fel] / [ismer�st l�ttak  meg] a „testben”.

            Ilyenkor az a K�l�n�s helyzet �llt el� [p�ld�ul itt a F�LD�N is], hogy az adott L�leknek a Vil�g [a F�LDANYA-MAGA] �ltal T�RV�NYESEN Befogadott L�lek-Magja az adott Vil�g �ltal „Megtartott” maradt, a L�lek-maga azonban valamilyen „k�ztess�gbe” ker�lt, ahonnan a L�lek-maga „�nn�n erej�ben” �ltal�ban nem volt k�pes visszaIgazodni �nn�n Teljess�g�be mindaddig, am�g a Vil�gban-MAG�BAN az ilyen K�L�NLEGES IGAZOD�SOKHOZ Sz�ks�ges KRISZTUSI [VIL�GI] ER�K k�zvetlen�l meg-nem-Nyilv�nultak.

            Imm�r a VIL�G Eg�sz�ben [�gy term�szetesen a F�LD�N is] �l / Megnyilv�nul KRISZTUS-MAGA azon RENDELKEZ�SE �s EREJE, hogy

a ’k�sz�l�’ �s/vagy m�s m�don ’k�ztess�gbe ker�lt’ [�nn�n L�lek-Magjukt�l valamelyest elt�volodott] „T�RV�NYES �nIgazod�sra k�ptelen” Lelkek „L�lek-Magj�t” �s a „Lelket-mag�t” KRISZTUS-MAGA vonja vissza [IGAZ�TJA] imm�r �nn�n KRISZTUSI L�LEK-MAGJ�BA

[�gy a Vil�gok az ilyen K�l�n�sen ’Megmutatkoz�’ Lelkek „l�ny�t-�s-Magj�t” halad�ktalanul KRISZTUSNAK „adj�k �t”],

�gy KRISZTUS-MAGA �NN�N EREJ�BEN IGAZ�TJA az ilyen K�l�n�s ’Megmutatkoz�s�’ Lelkeket.

*****

            Mivel az eml�tett K�l�n�s ir�nyul�sok [ak�r c�lzottan, ak�r csak valamilyen „mell�khat�sk�nt”] k�zvetlen�l (!) a Lelkek „l�lek” min�s�g�t �rintett�k meg, �gy az egyes Vil�gok-MAGUK k�zvetlen�l nem voltak / nincsenek FelHatalmazottak az ilyen [KRISZTUSI Meg�rinthet�s�gbe tart�z�, k�zvetlen�l a L�lek-min�s�get �rint�] K�l�n�ss�gek „teljess�ges” IGAZ�T�S�RA / RENDEZ�S�RE.

            KRISZTUS-MAGA [azaz a VIL�G] ez�rt RENDELKEZETT a VIL�G Eg�sz�re imm�r „egys�gesen” a k�zvetlen�l a Lelkeket-magukat meg�rint� K�l�n�ss�gek VIL�G-MAGA �ltali k�zvetlen K�L�NLEGES IGAZ�T�S�R�L [a Lelkeknek a maguk T�RV�NYES Ered�j�ig (azaz a KRISZTUSI-L�LEK-MAGIG) val� k�zvetlen IGAZ�T�S�R�L].

A Lelkek „r�szleges” �s/vagy „teljess�ges” KRISZTUSI IGAZ�T�S�HOZ is igazod�an:

arr�l, hogy az ilyen K�L�NLEGES KRISZTUSI IGAZ�T�SBA bevont / visszavont Lelkek a Teljess�ges IGAZ�T�SUKAT k�vet�en visszaker�lnek-e a Vil�gba ahol kor�bban L�lekk�nt Megnyilv�nultak

KRISZTUS-MAGA �s az �rintett Vil�g EGY�TTESEN RENDELKEZNEK.

Kapcsol�d� �r�s: 20160812 - a 'k�ztess�gek' elh�r�t�s�hoz (el�rhet� ITT)

Az �r�s folytat�dik a IV. r�szben, el�rhet� ITT