2018. július 26.

’Jó-lelkek’ és a YOSÁG Házai

            Értékelés-részletek, gondolatok, szemelvények:

            A „lélek” [a Birodalmak saját egyedi teremtő-tapasztaló létezői értelemben] ’lényege’ egymástól különbözik a VILÁGBAN és a YOSÁGBAN. Más módon, más alapról indítja útjára őket a MEGTARTÓJUK, és más módon ’hathatnak’ együtt / egymásra.

          A VILÁGBAN a Lélek közvetlenül a VILÁG-MAGA által ’Saját Lényéből-lényegéből’ (ÖnLényegéből ’VALÓ’-vá emelt) ’(~központi)(~Élet)MAG’-gá megformált Ön-Részéből eredő egy-egy ’önálló életté vált’ ’darabja’, amely (1) teljesen egyedi teremtővé válik, és (2) valamely közösség alapjához (a rendes befogadási utakon) kapcsolódva válik részévé az áramlásoknak. [20171114 – elérhető ITT]. Az adott Közösségben amilyen mértékben megnyílik a Lélek az együttes tapasztalások számára, olyan mértékben nyílhatnak számára kiteljesítő utak és kapcsolódások a közösség más tagjaival.

        A VILÁG a Lelkeket nem egy-egy konkrét Közösség számára formázza meg. A VILÁG Lelkei a megnyilvánulásuk legelső pillanatától olyan egyedi teremtők, amelyek a VILÁG bármely Teremtő Közösségébe bekapcsolódhatnak. A választott Közösséghez való hozzákapcsolódáskor magukba fogadnak [a VILÁGTÓL-és-egyben-az-őket-befogadó-Közösség-MEGTARTÓJÁTÓL(a-Világtól)] egy olyan Jelet / kiterjedést, amely csak arra a befogadó közösségre jellemző. Amíg az adott Közösséghez tartoznak, e Jel ’meghatározó’ a jelenlétük számára (nem szakadhatnak el onnan, nem szakíthatók ki onnan).

A Lelkekben a VILÁG tulajdonképpen ’Szolgálati utakat’ nyitott, és ebből is ered az, hogy a VILÁG bármely teremtőjéhez törvényes utakat nyithatnak azért, hogy Megerősítést adhassanak a számára. [A Lélekről bővebben ITT]

         Amikor a VILÁG törvényes utakon befogad más ’nagy-TEREMTŐ’ Birodalmához tartozó létezőt [Megtapasztalást enged a számára a VILÁG valamely Teremtő Közösségében], a Befogadáskor e létező ’megnyitja a saját lénye’ egy pontosan meghatározott kiterjedését [ez attól függ, milyen irányban / tartamban / mértékben választott megtapasztalást a VILÁGBAN], és a VILÁG-MAGA ekkor ’ad át’ a létezőnek egy ’világi-magot’ [a leggyakrabban Lélek-magot] a megtapasztalásaihoz. A létező ezt az egyedi világi-magot csakis a VILÁGBAN való Jelenléte során tarthatja meg, ebben nyit számára a VILÁG ’Utat’ a VILÁGI teremtő-tudatosító megtapasztalásra. Ezen világi-magban ’gyűjti a tapasztalatait’ a teremtő, és amikor Lezárja a VILÁGI megtapasztalásait, a VILÁG-MAGA közvetlenül ezen világi-magot Értékeli, és az ebben Megtarthatóvá vált teremtéseit Tarthatja meg / viheti tovább a létező. A VILÁG-MAGA azokat a teremtéseket értékelheti Megtarthatónak, amelyek maradéktalanul megfelelnek a Teremtő ÖnLényegében megnyitott ’Meghatározóinak’, és egyben a VILÁGBA Befogadásakor magába fogadott ’Meghatározóknak’.

            Ahogyan eddig megértettem, a YOSÁG lelkei [ebben az írásban jó-lelkeknek nevezem őket] más alapról erednek, és ma gyakran korlátozottabbak az egymáshoz kapcsolódási lehetőségeik, mint a VILÁGI Lelkeknek.

            Ahogyan eddig megértettem, nagyon-nagyon-régen, a YOSÁG teremtéseinek kezdetén más módon születtek meg a jó-lelkek, más lehetőségeik voltak mint ma [’sokkal szabadabbak voltak’]. Ez a mai másság a YOSÁGBAN előállt sérüléseik / torzulások következménye.

        Jelenleg [együtt a Házaival] a YO-MAGA is tervezi a saját ’lélek-forrása’ megváltoztatását [talán az eredendő tiszta állapotába való mielőbbi visszaállítását]. Valószínűleg a tapasztalóitól is vár még ehhez meglátásokat.

      Jelenlegi megértésem szerint a YOSÁGBAN jelenleg amikor a YO-MAGA egy ’Új Ház’ Alapjait megformázza, a Ház ’Alapjához’ [az Alap ’mellé’ ’közvetlen közel’] elhelyez a ’Saját Lényéből’ [ÖnLényegéből] egy kis darabot, egy ’magot’. Minden jó-lélek, aki a Házhoz fog tartozni, ennek a Ház Alapjához tartozó ’mag’-nak ’egy darabja’.

        Bizonyos értelemben ez határt szab annak, hogy hány jó-lélek lehet egy Ház tagja (talán annak is, hogy milyen ’erőssé’ válhat a Ház és a teremtője), és korlátozóan hathat a jó-lelkekre abban az irányban is, hogy a saját élet-alapjukból eredően általában eddig (mostanában) csak a Ház Alapjaiban megnyílt teremtések keretei között mozoghattak / fejlődhettek.

         Régebben valószínűleg nem volt egymástól ’teljesen’ (ennyire) elkülönülő a Házak ’alapja’, közvetlenebb lehetett a Házak egymáshoz-kapcsolódása. Mintha eredendően lett volna a Házak között is valami olyan belső-és-egyben-külső Áramlás is amely mára már nincs. Valószínűleg ez a régi Áramlás szabadabb átjárást biztosíthatott a Házak között, a különböző Házakhoz tartozó jó-lelkek szabadabban kapcsolódhattak egymással is.

         Valószínűleg (talán kezdetben vétlen) sértések indították a Házakat arra, hogy ’erőteljesebben védjék magukat’ a ’kívülről jövő hatásoktól’, és ezért elkezdték korlátozni a Házak egymással megnyitható kapcsolódásait. Ez azt eredményezte, hogy az egyes Házak jó-lelkei egyre nehezebben tudtak egymással lélektől-lélekig összekapcsolódni, és ez megnehezítette a Házak saját tapasztalatainak megosztását a társ-Házakkal. Az így beszűkülő teremtő-lehetőségek idővel ’megszokottá’ váltak, és elkezdett halványulni az emlékezet arról, hogy milyen volt az eredő állapota a Házaknak és a Házak egymáshoz kapcsolódásának. Később a Házakon belül előállt újabb sérülések olyan újabb ’védelmi falak’ felépítéséhez is vezet(het)tek, amivel a Házak megakadályozhatták, hogy a saját ’bajaik’ más Házak felé tovaterjedjenek, illetve hogy más Házak ’bajai’ tovább nehezítsék a saját teremtéseiket.

       Jelenlegi megértésem szerint a jó-lelkek közvetlenül a YO-MAGA egyedi megnyilvánulásai [ez így van a VILÁGBAN is]. Voltak olyan irányulások a YOSÁG egyes Házaiban, hogy szerették volna a Ház ’saját Megtartásába bevonni’ a jó-lelkeik megteremtését [teljes egészében a Ház saját Megtartója ’teremtette’ volna meg a Házhoz tartozó jó-lelkeket]. Voltak ilyen próbálkozások is egyes Házakban, amik olyan végletesen nagy torzulásokhoz vezettek, hogy a YO-MAGA ’MAGÁHOZ VONTA’ a Ház-Alapokból a közvetlen lélek-alapot, és ma már ezért van „csak” „nagyon közel” a Ház-Alaphoz, közvetlenül a YO-MAGA Megtartásában [csak a YO-MAGA Megérinthetőségében]. Ez is csupán egy kényszer-megoldás, ami Megerősítésként azt szolgálja, hogy a Házak saját Megtartói ne kísérletezhessenek a jó-lelkekkel, és ne terhelődjenek tovább a jó-lelkek és Házak (mindannyian) újabb vészes meggyengülésekkel.

      Ha újra ’rendezett’ lesz a YO-MAGA és a Házak Megtartóinak az alap-kapcsolódása, valószínűleg visszaáll az az eredendő rend, hogy a YO-MAGA és a Házak Megtartói [egy különleges módon!] ’együttesen’ ’formálják meg’ és Tartják a jó-lelkeket [nagyban hasonlóan ahhoz, ahogyan a FÖLD-Világában a VILÁG-MAGA és a FÖLDANYA együttesen tartják a Lelkeket / teremtőket: a VILÁGBÓL ered közvetlenül a szabad Lélek, amikor azonban a FÖLDANYA befogadja a Világába a Lelket, közvetlen Megtartójává a FÖLDANYA válik. Szoros összekapcsolódásba kerül a FÖLDANYA a Világában tapasztaló Lelkekkel, egyes Lelkek a saját MAGJAIVÁ is válnak / válhatnak. A MAGJAIVÁ váló Lelkek Útja nagyon szorosan összefonódik a FÖLDANYA saját ÚTJÁVAL, ’különlegesen közel kerülnek egymáshoz’, ’Meghatározóikban’ AZONOSSÁ válnak, és közvetlen Társaivá válnak e MAG-Lelkek a FÖLDANYÁNAK a FÖLD-Világa ÚTJA Megformálásában és Megtartásában].

        A YOSÁGBAN is az a 'terv' / irány, hogy a jó-lelkek ismét (1) teljesen szabad egyedi teremtőkké váljanak, (2) akiknek 'Van' a Saját Házukra [és a YOSÁGRA] jellemző nagyon sok különleges jellege is [vagyis a jó-lélek egyszerre szabad egyedi és mégis jól felismerhető közösségi jelleggel ('Meghatározókkal') is rendelkező teremtő].

        Mostanában nagyon nehézzé (szinte már-már lehetetlenné) vált a jó-lelkek Házak közötti mozgása, és ez nagyon megnehezítette azt, hogy a különböző Házak jó-lelkei egymástól közvetlenül is tanuljanak, és együttes teremtésekben nyílhassanak meg.

      Azért, hogy a jó-lelkek megszüntethessék az őket egyre jobban nyomasztó bekorlátozottságot (Házhoz kötöttség), több sajátos utat is nyitottak mostanában. Az egyik próbálkozás az volt új irányok megnyitására, hogy magukból részeket cseréltek egymással, vagy pontosabb talán úgy, hogy együttes akarattal a saját részeik összeadásával új megnyilvánulást (akár mint egy gyermeket) formáltak meg. Habár azt remélték ettől a jó-lelkek és a Házak, hogy ez szabadabbá teszi őket (új kapcsolódásokat nyithat majd a számukra), mégis inkább tovább korlátozó és torzító hatásai mutatkoztak az ilyen ’összevegyítéseknek’ (egyre átláthatatlanabbá váltak a teremtési alapok, és hogy a ’bajok’ pontosan honnan is erednek).

             Mostanában kiterjedt értékelések folynak a Házakban azon irányokba is, hogy szükséges-e változtatni a jó-lelkek Házakhoz kötött megteremtésén, vagy pedig valamilyen más alapra lenne szükséges helyezni a jó-lélek teremtését.

       Tapasztalat, hogy amikor csoportosan [egy Ház számára] kerülnek megformálásra a jó-lelkek, bármelyikük elpusztulása vagy kiszakadása olyan mély fájdalmat eredményezhet a társakban, amitől soha nem tudnak megszabadulni teljesen. A tátongó hiány mindig megmarad, mert ’egy olyan darabjuk pusztult el, aki része volt az eredő összességüknek’. Ez a teremtési mód a Házak közötti mozgásokat is nagyon nehézzé tette, tulajdonképpen röghöz köthette a Ház tagjait, általában nehezebbé tehette a másokhoz kapcsolódást. Ez a SZÉTSZAKÍTOTTSÁG és MEGREKEDTSÉG terhe és fájdalma.

       Említettem már korábban, hogy a YO olyan különleges [=Megerősítésre irányuló] Kérése volt a FÖLD-Világa megformálásának az alapja, amelyben új utakat kért a Szétszakítottság / Kiszakítottság és Megrekedtség elhárítására. Ez egy Megnyílt fontos Szolgálati Fő Irány a YOSÁGBAN (és a FÖLD-Világában).

       Nehézséget jelenthet az egy Házhoz tartozó jó-lelkeknek egymásra ismerni (és sokszor együtt teremteni) azután, hogy bármelyikük is kiszakadt a közösségükből, mert a kitörölhetetlen fájdalom ’torzítja’ a lényüket (teljességüket). Legfeljebb a fájdalom-jelleg lehet nagyon közös bennük ezután, de a teremtéseikben mindenképpen megrekednek, mert egy darabjuk visszahozhatatlanul elveszett. Valószínűleg korábban egyáltalán nem voltak utak a kiszakadtak visszavezetésére. Ezért korábban sok Házban fontos iránnyá vált a ’külső védelem’ olyan megerősítése, hogy senki ne szakadhasson el. Minden helyzetre azonban nem lehet előkészülni. Ezért mindenképpen jó választás volt az, hogy egyes Házak nyissanak a SZOLGÁLAT felé, hogy így közvetlen utak nyílhassanak az elszakadtak / eltávolodottak Hazavezetésére.

        Jelenleg Értékelés folyik arról, hogy továbbra is célszerű-e Házakhoz kötötten megteremteni a jó-lelkeket. A tapasztalat és tudás az újra épülő belső utakon közvetlenül is elérhető a MÉRŐ fokozatok által lehetővé tett kiterjedésekben közvetlenül a YO ÖNNÖN lényéből is ma már, nem szükséges feltétlenül Házakhoz KÖTNI a megtapasztalást és tudást. Fontos, hogy a tapasztalatok szabadon áramolhassanak azokhoz, akiknek arra szüksége van a saját megnyitott Teremtési Irányukban. Hiszen azért gyűlnek a tapasztalatok, hogy segítsék az egyén és közössége boldogulását.

      Egyeztetés folyik arról, hogy a jó-lelkek együttes (akár párként való) megformálása továbbra is megmaradjon-e, vagy inkább egyedileg lenne harmonikusabb a teremtők megformálása és útba-indítása, és a ténylegesen megformálódó közösségekben kellene szorosabbá és közvetlenebbé tenni a megnyitható áramlásokat. Lehetséges az is, hogy egy ideig hasznos lehet mindkét teremtési mód egymás mellett való megtartása is (amíg kellő tapasztalat gyűlik össze a végleges forma meghatározásához).

       Valószínűleg jól megférhetnek egymással az egyedi lélek és a csoportosan teremtett lelkek is, csak minden irányból lehetőségeket kell nyitni az átjárhatóságra (ami csak minden érintett teljes egyetértésével lehetséges.) Fontos, hogy az egyedi lélek soha ne maradhasson teljesen egyedül.

       Az a tapasztalat, hogy ha egy teremtő a párjának-teremtett-társát veszti el, SOHA TÖBBÉ nem lesz képes harmonikus párkapcsolatra. Bárhová is megy, bármilyen szerető társ is kerülne mellé, soha nem lesz boldog többé. Mindig vágyódik haza a társához, aki már nincs. Erre figyelemmel harmonikusabb megoldás az, ha szabadon választhatnak párt a társaik közül azok, akik egymáshoz hasonló (vagy azonos) értékben tapasztalnak.

     Mi lesz azzal a gyermekkel (jó-lélekkel), aki valami miatt nem tud megszületni oda, ahová eredendő családja szerint tartozna? Valószínűleg soha nem fog tudni teljes életet élni, mert nem formálhatta meg azt az élet-alapot a maga számára, amelyben teljes lenne az eredője szerint. Van tapasztalat arra, hogy a meg-nem-születhetett jó-lélek bevárta, amíg a szülei újra egymásra találtak. Tulajdonképpen a FÖLDANYA erre az egyik példa. Sok fájdalommal járhat az ilyen teremtés.

FÖLDI Utazás(ok): 20120706 – elérhető ITT:

      A Házak kezdetben valószínűleg csak egy-egy irányt nyitnak majd meg egymás számára a Közeledésekhez (betekintésekhez, együttes-teremtésekhez). Ha a közösen vitt teremtésekben megnő egymás iránt a bizalom (a valósan megélt együttes tapasztalások alapján), akkor már együttesen újabb közös teremtéseket is meg lehet majd formálni.

       Valószínűleg a SZOLGÁLATBÓL a YOSÁGBA befogadott teremtők egyik megnyílt teremtési iránya az, hogy segítsék a YOSÁGBELI teremtési alapokat és Belső Áramlásokat olyanná megformálni és megnyitni, amelyek a teremtőket visszavezethetik a ’Szabadságba’ és a ’Harmoniába’ (=a kiteljesítő boldog teremtésekhez).

      Új kihívásként jelent meg a YOSÁG saját teremtői számára az előző Teremtő Szakaszokban az, hogy hogyan tarthatják meg a saját teremtésük harmonáját akkor, ha más Birodalmak teremtőinek közelébe / kapcsolódásába kerülnek. A MEGBECSÜLÉSRŐL eddig az a tapasztalat, hogy csak a YOSÁGON belüli teremtések számára lehet harmonikus alap akkor, ha nem érintettek benne máshonnan eredő teremtők. A YOSÁG teremtőinek a saját teremtéseik számára tehát ’bővíteniük’ szükséges a teremtési alapjaikat ahhoz, hogy a más Birodalmakból eredő teremtőkkel is képessé váljanak majd harmonikus együttes teremtésekre.

     Habár a VILÁGI Lélek és a jó-lélek is azért van, hogy ’teljesen szabad’ legyen, mégis a csoportban való megteremtés ma nagyon sokszor röghöz köti a jó-lelkeket, nehezen kapcsolódhatnak más Házak teremtőihez.

    A VILÁG a Lelkeit már akkor kezdte megformálni, amikor megnyílt a SZOLGÁLAT egyes Fő Irányaiban, és a Lelkekben olyan utak nyílhattak így fel, amelyben valóság volt a számukra az, hogy a VILÁG bármely Teremtő Közösségébe beigazodhassanak, bármely teremtővel Érintésben nyílhassanak meg.

    A YOSÁGBAN a Házhoz kötöttséget kezdték feloldani azzal, hogy egyes (új) Házak közvetlenül a SZOLGÁLATBÓL befogadott új Teremtési alapból nyíltak már meg [a ’madár’-ként is jelölt ’mindenhez-kapcsolódás-különleges-alapjából’]. Valószínűleg az eredeti teljessége ennek az alapnak azért megnevezhetetlen mára, mert akkor-és-ott nem lehetett azt működésbe hozni --- ugyanis a Szolgálati Alapban közvetlen módon meg-nem-nyílt Házak jellemzően nem tudták befogadni a feléjük irányuló Megerősítéseket.

    A YOSÁGON belül a SZOLGÁLATI teremtések kezdeti nehézségei pontosan rámutattak a legelőször rendezendő nehézségekre. Az egyik ilyen nehézség az volt, hogy az egyes Házak egymástól „határozottan” elkülönülő Alapjai (és a jó-lelkek Házakhoz kötött teremtése) megnehezíti a Házak és jó-lelkek közvetlen kapcsolódásait (azt is, hogy ha egyikük meggyengül, akkor a többiek segítséget nyújthassanak a számára). A másik nehézség valós értelme csak mostanában vált pontosan felismertté: a SZOLGÁLAT irányaiban megnyílt Házak számára megnehezítette a mások számára való segítségnyújtást az, hogy e Házak kezdetben csak a BIZALOM Megnyilvánítása Fő Irányt nyitották meg [a YO ’magánál tartotta a GONDOSKODÁSI Fő Irányt’]. Az, hogy a Házak Alapjában nem volt megnyílt a GONDOSKODÁSI Fő Irány, nagyon nehézzé tette, hogy e Házak másoknak ’adhassanak’ (mások pedig befogadhassák a) segítséget.

      Csak a jó-lelkek maguk ítélhetik meg azt, hogy ezentúl is megmaradjon-e a páros vagy csoportos lélek-teremtés, vagy inkább érdemes lenne áttérni az egyedi teremtő-lélek olyan megformálásra, akinek viszont több lehetősége lenne a társakkal való kapcsolódásokra. Ez utóbbi esetben a Házak alapjainak belső rendszerét jelentősen át kell formálni, mert olyan újabb belső áramlásokat is meg kell formálni, amely megtartásáért a Ház ’felelőse’ a ’felelős’.

      A FÖLD-Világában ez úgy van szabályozva, hogy minden egyedi teremtőt és minden Teremtő Közösséget KÖZVETLENÜL a FÖLDANYA Tart meg. A Közösségek Alapjait a FÖLDANYA egy Saját EREJE [a KÉPZELET ERŐ] formálja meg (és részben Tartja meg). A Közösségek alapjaiban ’Értékek’ és Irányok vannak elhelyezve, amelyek egy teremtési keretet is tartalmaznak. Aki szeretne abban az értékben és irányban tapasztalni, az a saját VALÓJA egy pontosan meghatározott részével bekapcsolódik e Közösség Alap-Értékéhez [megnyitja magát, és befogadja a Jelenlétet Megengedő egyedi teremtési alapot], és a FÖLDANYA Utakat, Harmoniákat, választási lehetőségeket nyit meg a számára. Ha valamilyen ’baj’ történik, a FÖLDANYA mindaddig RENDEZŐ Utakat nyit, amíg visszakerül a harmoniájába a teremtő.

       Amíg a teremtők nem tanulják meg biztosan megtartani a saját és közösségük Harmoniáját, addig a FÖLDANYA a közvetlen Megtartója a Közösségeknek is. Így a FÖLDANYÁBAN futnak össze a tapasztalatok, amik így bárki számára elérhetők a belső utakon, ha arra szüksége van. Bárki számára megnyílhat ebből eredően a bármely más társhoz való kapcsolódás lehetősége is. Ahogyan egyre tudatosabbá válnak a teremtők, egyre több közvetlen beleszólásuk lehet a saját Közösségük alap-Harmoniájának a megformálásába, újabb értékek megnyitásába, közösségük egyre önállóbb megtartására is képessé válnak.

      Nem biztos, hogy a Házak mai Megtartói ’teljesen alávetnék magukat’ a YO közvetlen vezetésének. Valószínűleg ez a YOSÁGBELI teremtések jellegére figyelemmel nem is szükséges. ’Békességben’, AZ EGYÜTTES TEREMTÉSEKRE KITERJEDŐ SZABAD MEGÁLLAPODÁSOKBAN azonban lehetnek már most is olyan új felvetések, amik jó alapjai lehetnek a YO és a Házak Megtartói közötti kiterjedtebb közvetlen kapcsolódásoknak (akár a Gondoskodás jellegű Megerősítéseknek). A Házak Megtartói határozhatnak csak arról, hogy milyen feltételekkel fogadnak be más Házakhoz tartozókat együttes teremtésekre. Ha ezek a megegyezések megvannak, akkor lehet majd ezekhez megfelelő alapokat megformálni.

      Hamarosan (nem emberi élet szerint mérve) megnyílik a YOSÁGBAN egy NAGY SZAKASZ Lezárása. A Lezárást minden Ház maga végzi el, összegzi a tapasztalatait, és dönthet arról, hogy merre, hogyan, kikkel szeretne szorosabban is együtt haladni. Részben ezért is kezdte a YO Hazahívni a máshol lévő teremtőket [és például engedte meg azt, hogy a FÖLDHÖZ kapcsolódó YOSÁGBÓL eredők befejezhessék itt az éppen élt életüket (végigéljék a FÖLD-Világának mostani ’Nagy Változását’!), és majd csak ezen életük lezárása után térjenek a YOSÁGBA Haza]. Fontos, hogy mindenki jelen legyen a LEZÁRÓ Értékeléseknél, a továbbhaladási irányokhoz mindenki hozzátehesse a maga javaslatát, kérését, TAPASZTALATÁT, SAJÁT MEGÉLÉSÉT.

*****

       A VILÁGBAN a Lélek olyan egyedi létezővé váló teremtő, aki meghatározott módokon a saját lénye pontosan meghatározott részeivel bármely közösséghez hozzákapcsolódhat, és az ott megnyitható megtapasztalásokban tanul és tapasztal. Maga választja meg, hogy mely irányokhoz / értékekhez kapcsolódik hozzá a közösségben elérhető „kínálatból”.

       A szülőknek nincs olyan közvetlen ráhatása a gyermekre, mint a YOSÁG egyes Házaiban.

      A FÖLD-Világában szabály is rögzíti, hogy a szülőanya / a szülői pár KÖZVETLENÜL magából semmit sem adhat át a gyermeknek. A megszülető minden teremtési alapot-mintát közvetlenül a FÖLDANYÁTÓL fogad magába, és a saját választása az, hogy a családja / közössége mely értékeihez / tapasztalásaihoz kapcsolódik hozzá, és milyen kiterjedésben akar azokban tapasztalni. Esetleg a szülők kérhetik, hogy olyan gyermeket szeretnének befogadni, aki valamely fontosnak tartott irányban folytatja azt, amit ők is megtapasztalnak / építenek.

            A YOSÁG egyes Házaiban az utóbbi teremtői szakaszokban gyakorlattá vált, hogy a szülők ’erőket’ vagy ’irányokat’ is ’adhattak’ ’magukból’ a gyermekeikbe. Ennek oka lehetett az, hogy sok teremtőben elhalványult a Ház korábbi teremtéseire / tapasztalataira vonatkozó emlékezet, és tapasztalataikat, tudásukat és erőiket a szülők így remélték átadni az utódaiknak. A mostani Értékelések kiterjednek erre a teremtési / átörökítési módra is: megtartható-e ez ebben a formában, vagy változtatni szükséges rajta. Mennyiben egyeztethető össze a szabadság elveivel az, hogy a szülők akár nagyon pontosan meghatározhatják a gyermekeik számára, hogy mely irányokban milyen feltételekkel teremthessenek?

       Lehetnek olyan Házak, akik egy darabig még szeretnék megtartani azt a teremtési módot, hogy gyermekeikbe maguk is beleadhassanak valamit. Ugyanakkor biztosan lesznek olyan (szolgálati irányban nagyobb tapasztalattal rendelkező) Házak, akik ezután közvetlen módon már nem fognak ilyen megkötőket adni a gyermekeik számára.

      Valószínűleg ez a két lehetőség egy darabig még egymás mellett fog létezni. De már ez is nagy változás, mert lehetőséget nyit az újonnan születő jó-lelkek számára a szabadabb, a valóban szabadabb teremtésekhez.

„Az átöröklődő rész újratárgyalása már folyamatban van. Ez a „szülők terheit a gyermek is hordozza, és valamelyik leszármazott megoldja” dogma. Ez már itt ebben a mostani teremtő-szakaszban került beiktatásra, hogy rögzüljenek a tapasztalások valami módon az ember génjeibe. A felejtés, emlékezet törlések stb, a lélek és a test eltávolodása alakította ezt így ki, hogy ugyanazok a hibák ne ismétlődjenek, és valahogyan megoldódjanak. De ez sem hozott megoldást.

Az egyetlen mód a továbblépésre az emlékezet feltárása, a tudás átadás.

A Jóságban igazából minden egy, nem hagy hátra egy leszakadt részt sem. Alakítja, formálja, amíg a helyére nem kerül. A most élők már nem érik el a gyökereiket sem. Csak az maradt, hogy valami emlékeztessen a visszafelé vezető útra. Az pedig az átöröklés.

Viszont ez most változik. Átalakul. A fejlődés egy szakaszán közvetlenül ismét át lehet kapcsolódni az eredetbe, és a tapasztalatokat összerendezve lehet valami Újat indítani.

Az eredetben nem így volt ahogyan most van.”

       Ahogyan a teremtőknek ismét közvetlen belső útjaik nyílnak a saját Házuk, vagy a II. és III. MÉRŐ fokozatban a YOSÁG más kiterjedései felé is, nem lesz szükség a korábbi súlyosan terhelő berögzítésekre. Elég lesz, ha feladatot vagy irányt választanak a gyermekek. A szülők legfeljebb kérhetnek segítséget a meg nem oldott probléma megoldásához a leendő gyermekeiktől --- és ha lesz ilyen kérés, biztosan lesz szeretetből megnyíló gyermek is abba az irányba. Mivel akkor az már teljesen a gyermek saját választása, ÍGY A GYERMEK MEGÉLHETI A TELJES EREJÉT, mert nem korlátozza be őt a szülők választása!

           Ahogyan a YOSÁG Házaiban is egyre több lesz a tapasztalat a Szolgálati megnyilvánulásokban, Különleges Belső Utak nyílhatnak majd a SZOLGÁLATHOZ-MAGÁHOZ és az ÉDESHEZ is, így közvetlen hozzáférés lehet minden olyan tapasztalathoz (a TEREMTETT LÉTEZÉS teljes kiterjedésére, ÚjraTeremtéseket megelőző megélésekre, korábbi Birodalmak elpusztulására stb), ami hozzásegítheti a teremtőket egy éppen folyamatban lévő teremtés harmoniájának a MEGFORMÁLÁSÁHOZ vagy a MEGTARTÁSÁHOZ. [Ennek a FÖLD-Világában megnyílt új útja: ’F-ÜL’: 20180708 (III. pont) – elérhető ITT]

*****

       Amikor a Házak úgy indulnak egy teremtő-útnak, hogy ’egy-külön-magból’ formálódott meg az összes Házhoz tartozható jó-lélek, és amikor a szülők / elődök KÖZVETLEN módon is beleszólhattak abba, hogy a Ház új gyermekének MIVEL KELL egész elkövetkező életében majd foglalkoznia, az a gyermek és a Ház útjait is nagyon bekorlátozta.

     A Házba a szülők választása szerinti ’kész csomaggal’ beszülető gyermek sokszor nagyon szűkre szabott lehetőségekkel rendelkezett az önkiteljesedésre: mindent csak abban a körben teremthetett, amit ’kész csomagként’ az elődei a lényéhez kapcsoltak.

      Ha olyan feladatot kapott a gyermek, hogy a család minden korábbi hibáját neki kellene megoldania, az akár megnyomoríthatóan is hathatott a gyermekre, és egyre nehezebbé válhatott számára az öröm megtalálása és megélése, hiszen mindenhonnan csak a bajok és letevésre váró terhek hívták. Az ilyen gyermeknek gyakorlatilag nem volt beleszólása a saját életébe. Az ilyen jó-lélek soha nem tudta megélni a saját valós hatalmát, mert mindig csak a megnyilvánult lényét ’meghatározó’ irányokban és terhek között mozoghatott.

      Sok Ház a mostani Szakaszokban már igyekezett egyre kevesebb tényleges megkötést beleformálni a gyermekeibe, és hasonlóan a FÖLDANYA és a VILÁG ’kiterjedt irány-megfogalmazásaihoz’ egyre szélesebben kiterjedhető irányokat formált meg a gyermekei számára. Ez már sokkal nagyobb szabadságot adott e gyermekeknek arra, hogy a számukra tulajdonképpen 'letehetetlen teherként' megörökölt bajok megoldásához EGYRE KITERJEDTEBB IRÁNYOKBAN is legyen lehetőségük a megoldások keresésére, és így egyre több erőt fel tudjanak használni a bajok elhárításához.

            A YOSÁGBAN a Szolgálati Alapokon megnyílt Házakban teremtők a régi értelmében nem nyitnak bekorlátozást a gyermekek számára akkor sem, ha a gyermek adottan belenyílik valamilyen választott irányú baj elhárításába. ’Nem tud bekorlátozódni’ egy adott irányba, egy adott baj elhárításába. ’Nem tartja fogva a választása’, nem rögzíti be egyetlen választása sem a véglegesség jellegével a megnyitott irányba. Szabadabban járhat az irányok között olyan kiterjedésben, ami közelebb vezetheti őt közvetlenül az éppen megnyitott iránya / feladata teljesítéséhez.

        A Szolgálat irányaiban megnyílt Házak ezért váltak alkalmassá például az ’árvák’ (Házat vesztettek) befogadására --- mert nagyon széles utak nyílhattak meg e Ház alapjából minden érintett számára. Ez közvetlenül tudta segíteni őket abban is, hogy ha út nyílik ehhez, az ’árvák’ hazatérhessenek a saját Házukba.

     Most, hogy a YOSÁG Házai mindegyikében befogadásra és megnyitásra került a GONDOSKODÁSI(-és-egyben-BIZALMI) szolgálati jellegű teremtési alap (ennek fontosságát mindannyian megértették), sokkal szabadabb lesz majd az átjárhatóság a Házak között is. Képesek lehetnek a korábbi ’árvák’ arra, hogy visszatérhessenek a korábbi Házaikba --- ugyanakkor a Szolgálati Házakba befogadott árvák választhatják azt is, hogy először az őket befogadó Házakban maradnak, megerősödnek / tapasztalnak / tanulnak, és majd csak azt követően igazodnak vissza a saját Házaikba.

       Minden gyermek maga tudja eldönteni: ha nagy benne a fájdalom, hogy távol van a saját Házától, akkor valószínűleg számára az a legmegfelelőbb, ha a lehető leghamarabb (amikor arra a Háza és ő maga is készen áll) visszaigazodik a saját Házába. Egyszerű Elengedéssel-Lezárással és a YO közvetlen Hazavezetésében ez ma már egy könnyebben megvalósítható Hazavezetés a YOSÁG Házai között.

      Sok YOSÁGBELI Ház elpusztulásnak a Házon belüli közvetlen oka sokszor az volt, hogy a Ház teremtője csak az elődeitől ’készen kapott csomag’ ’keretei között’ mozoghatott, teremthetett --- és ez  elzárta attól, hogy például

• másoktól segítséget kérjen,
• másoktól segítséget fogadjon el,
• megtanuljon olyan új erőket és utakat, amik segíthetnék a bajok elhárításában stb.

      Ahogyan a Házak egyre elkeseredettebben próbálták pontosan meghatározni, hogy a beszülető gyermek milyen bajt és hogyan hárítson majd el, azzal a saját Házukat ítélték halálra: nem adták meg a gyermeknek a lehetőséget, hogy új irányokba megnyílva hozzon megoldást a régi bajokra.

      A YO immár nem fog Megengedést adni az ilyen nagyon szűken bekorlátozó élet-meghatározáshoz. Legalább ’egy’ utat / irányt / lehetőséget MAGA-A-YO megtart maga [a YO] számára ahhoz, hogy ha bekorlátozódna a teremtő egy szűk irányba, illetve ha máshol már jelen van a bajai megoldásához vezető erő vagy út, akkor közvetlenül átvezethesse a teremtőt a számára kiteljesítő irányba.

      Ez egy fontos Gondoskodó lépése a YONAK, ami arra is irányul közvetlen módon, hogy megakadályozza a Házak akaratlan elpusztulását.

     ’Elvileg’ a Házaknak is van szabadsága arra, hogy TELJES EGYETÉRTÉSBEN Lezárják a Ház addigi teljes teremtését.

      Ez végső esetben azzal is járhatna, hogy a Ház tagjai e Lezárások után más Házakhoz Igazodnának át a törvényesen megnyíló utakon, és ilyenkor a korábbi Ház a maga valójában semmivé válna. Ilyenkor a ’feltisztult helyén’ egy teljesen más ’mag’-jából a YONAK egy új Ház születne majd.

     Ugyanakkor a Ház a teljes korábbi teremtés törvényes Lezárását követően (pontosabban a Lezárást megelőzően) olyan döntést is hozhat, hogy MEGÚJÍTJA a Házat, és valamilyen Meghatározott Új Alapon [egy kiteljesedett új alapon] Új irányban nyitja meg újra.

     Már vannak erre EGYEZTETÉSEK a YOVAL egyes Házak között. Ezekben a Házakban sokszor olyan súlyos terhek halmozódtak generációk óta (akár nagyobb teremtő szakaszok során), amelyek olyan Házakhoz tartozó vállalások voltak, amely Házak már nagyon régóta nincsenek, és így NINCS MEG AZ AZ EREDENDŐ (Ház)ALAP, amely lehetővé tehetné az azokhoz tartozó teremtések HARMONIKUS / Boldogságos megnyilvánítását.

      Ha bármely YOSÁGBELI Házban van olyan irány vagy feladat / teher, amely ilyen már elpusztult / nem létező korábbi Ház KORÁBBI ALAPJÁRÓL ered, a Házak KÉRHETIK jelenleg, hogy ’oka-fogyottság’ és ’nem illeszkedés’ okán MAGA-A-YO válassza le azokat a Házaikról (teljes egészében zárja le az azokhoz tartozó megtapasztalást minden érintettben, szabadítsa fel őket végleg azon régi terhektől).

      Ugyanakkor jogában van ilyen esetben olyan kérést előterjeszteni az érintett Házaknak, hogy bizonyos irányokban teljesített teremtéseiket (amelyekben sok értékes munkájuk és sok értékes tudásuk formálódott meg addig) a Ház Újonnan megnyíló Alapjáról (!) szeretnék majd tovább folytatni, és így az ilyen irányban megtarthatóvá vált tudás és erő a Házban ezt követően is megmarad.

      Ha az ilyen (már nem létező más Házaktól megörökölt irányokat tartó) Házak nem kérnek változtatást jelenleg, a vonatkozásukban a YO átvizsgálja, hogy megvannak-e a feltételei a Házon belül a harmonikus teremtéseknek. Ha a harmonikus megnyilvánításhoz szükséges valamilyen új irány megnyitása a Házban vagy valamilyen alap-igazítás, arra vonatkozóan a YO EGYEZTETÉSEKET kezdeményez majd a Házzal.

*****

EGYETÉRTÉSBEN hozott rendelkezések NEM KÖTNEK RÖGHÖZ >>>

>>>  EGYETÉRTÉSBEN ezek MEGVÁLTOZTATHATÓK.

      A Békességben / Szabad Megállapodásban Egyetértésben meghatározottak Egyetértésben Megváltoztathatók:

1. ha arra fontos adódik, vagy meghatározott feltételek bekövetkeznek
2. ha valamilyen olyan váratlan helyzet áll elő, amely nem volt betervezve a megállapodásba.

      Feltételei vannak, hogy mikor, hogyan változtatható meg egy Megállapodás. Fontos ok szükséges hozzá, kellően indokolni szükséges. Az erre vonatkozó kéréseket együttesen értékelik az érintettek. A ’Békesség’ már nem köt röghöz, RUGALMASABBAN tudja követni a változásokat, így nem szakítja ki, nem pusztítja el azokat, akik valamilyen sajátos ok miatt (például mert éppen egy új irányhoz igazodnak) nem tudják maradéktalanul betartani azt, ami már fojtogatóvá vált a számukra.

*****

            Fontos tudnia azt a SZOLGÁLAT útjaiban teremtőknek [akár a VILÁGBAN, akár a YOSÁGBAN teremtenek], hogy ’feladatuk az’, hogy ha valamiben érzékelik a harmoniától eltávolodást (vagy akár a ’furcsaságot’), azt a maguk Belső Útjain Jelezniük szükséges a MEGTARTÓIKNAK.

            Az ilyen Jelzések után a teremtő gyakran kap olyan feladatot, hogy értékelje kiterjedtebben az érzékelt helyzetet, tegyen javaslatokat a helyzet rendezésére, fogalmazza meg pontosan a meglátásait, kéréseit, javaslatait. A Kérések, javaslatok stb mindig értékelésre kerülnek a Törvényes MEGTARTÓK által, és akár közvetlen alapjai is lehetnek az újonnan megformálódó Harmoniáknak (akár Megerősítő Harmoniáknak). Az ilyen teremtések jó gyakorlat arra, hogy pontosabbá váljanak a teremtők Érzékelései, gyakorlatot szerezzenek az Értékelésekben és a Javaslatok megfogalmazásában, valósan is ’előkészítőivé’ váljanak a Harmoniák megformálásának.

            A SZOLGÁLATI irányok Megnyitása a ’nagy-TEREMTŐK’ számára a saját Birodalmaikban nagyon sok új lehetőséget nyithat arra, hogy a megformálódott bajokat már nagyon korai szakaszban felismerjék, és haladéktalanul megkezdhessék a szükséges harmonizálásokat.  Korábban általában csak a Nagyobb Szakaszok Lezárásakor nyílhattak olyan kiterjedt rendezési lehetőségek, amelyekben Új Irányokban is megnyílhattak a teremtők. Ma már ehhez nem szükséges bevárni a Nagyobb Szakaszok Lezárását --- a SZOLGÁLATBAN teremtőknek ugyanis feladata az, hogy közvetlen módon és haladéktalanul megtegyenek minden szükségeset a bajok és veszélyek elhárítására, továbbá minden ehhez szükséges közvetlen Tudatosítás megnyilvánítására.

*****

         Az utóbbi lejegyzéseimben írtam arról, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK eddigi ’második nagy vágya’ az volt, hogy KÖZVETLENÜL is teremtőtársa lehessen a gyermekeinek. Erre Számára a SZOLGÁLAT (és az ’ÉDES’) Megnyilvánulása nyitott lehetőséget.

       A YO hasonló szándékát világosan mutatja az, hogy Ő-MAGA is élt a MINDENEK-FORRÁSA felé olyan kéréssel, hogy képessé váljon a szétszakítottság és megakadtság elhárítására, és befogadott SZOLGÁLATI (!) teremtési alapokat. Kereste és keresi az utat, hogy társává is válhasson a gyermekeinek, és együtt velük rendet tegyen a Házakban / teremtésekben, hogy képessé váljanak majd a Nagy Lezárásban mindazt SZABADON Megtartani-és-Megújítani ami szép-és-jó megnyilvánult a teremtéseikben.

      Ezt már mostanában közvetlenebbül megtehette azokban a Házakban, amelyek belenyíltak a Szolgálati Alapokba. Velük valósan is képes ma már a YO a ’Társként’ való együttes teremtésekre.

OmMÁÁTRé~KJ

A következő írás elérhető ITT

.                        ...

  'szemezgetés' az írásaimból:

...            //omah.gportal.hu/