2018. j�lius 26.

’J�-lelkek’ �s a YOS�G H�zai

            �rt�kel�s-r�szletek, gondolatok, szemelv�nyek:

            A „l�lek” [a Birodalmak saj�t egyedi teremt�-tapasztal� l�tez�i �rtelemben] ’l�nyege’ egym�st�l k�l�nb�zik a VIL�GBAN �s a YOS�GBAN. M�s m�don, m�s alapr�l ind�tja �tj�ra �ket a MEGTART�JUK, �s m�s m�don ’hathatnak’ egy�tt / egym�sra.

          A VIL�GBAN a L�lek k�zvetlen�l a VIL�G-MAGA �ltal ’Saj�t L�ny�b�l-l�nyeg�b�l’ (�nL�nyeg�b�l ’VAL�’-v� emelt) ’(~k�zponti)(~�let)MAG’-g� megform�lt �n-R�sz�b�l ered� egy-egy ’�n�ll� �lett� v�lt’ ’darabja’, amely (1) teljesen egyedi teremt�v� v�lik, �s (2) valamely k�z�ss�g alapj�hoz (a rendes befogad�si utakon) kapcsol�dva v�lik r�sz�v� az �raml�soknak. [20171114 – el�rhet� ITT]. Az adott K�z�ss�gben amilyen m�rt�kben megny�lik a L�lek az egy�ttes tapasztal�sok sz�m�ra, olyan m�rt�kben ny�lhatnak sz�m�ra kiteljes�t� utak �s kapcsol�d�sok a k�z�ss�g m�s tagjaival.

        A VIL�G a Lelkeket nem egy-egy konkr�t K�z�ss�g sz�m�ra form�zza meg. A VIL�G Lelkei a megnyilv�nul�suk legels� pillanat�t�l olyan egyedi teremt�k, amelyek a VIL�G b�rmely Teremt� K�z�ss�g�be bekapcsol�dhatnak. A v�lasztott K�z�ss�ghez val� hozz�kapcsol�d�skor magukba fogadnak [a VIL�GT�L-�s-egyben-az-�ket-befogad�-K�z�ss�g-MEGTART�J�T�L(a-Vil�gt�l)] egy olyan Jelet / kiterjed�st, amely csak arra a befogad� k�z�ss�gre jellemz�. Am�g az adott K�z�ss�ghez tartoznak, e Jel ’meghat�roz�’ a jelenl�t�k sz�m�ra (nem szakadhatnak el onnan, nem szak�that�k ki onnan).

A Lelkekben a VIL�G tulajdonk�ppen ’Szolg�lati utakat’ nyitott, �s ebb�l is ered az, hogy a VIL�G b�rmely teremt�j�hez t�rv�nyes utakat nyithatnak az�rt, hogy Meger�s�t�st adhassanak a sz�m�ra. [A L�lekr�l b�vebben ITT]

         Amikor a VIL�G t�rv�nyes utakon befogad m�s ’nagy-TEREMT�’ Birodalm�hoz tartoz� l�tez�t [Megtapasztal�st enged a sz�m�ra a VIL�G valamely Teremt� K�z�ss�g�ben], a Befogad�skor e l�tez� ’megnyitja a saj�t l�nye’ egy pontosan meghat�rozott kiterjed�s�t [ez att�l f�gg, milyen ir�nyban / tartamban / m�rt�kben v�lasztott megtapasztal�st a VIL�GBAN], �s a VIL�G-MAGA ekkor ’ad �t’ a l�tez�nek egy ’vil�gi-magot’ [a leggyakrabban L�lek-magot] a megtapasztal�saihoz. A l�tez� ezt az egyedi vil�gi-magot csakis a VIL�GBAN val� Jelenl�te sor�n tarthatja meg, ebben nyit sz�m�ra a VIL�G ’Utat’ a VIL�GI teremt�-tudatos�t� megtapasztal�sra. Ezen vil�gi-magban ’gy�jti a tapasztalatait’ a teremt�, �s amikor Lez�rja a VIL�GI megtapasztal�sait, a VIL�G-MAGA k�zvetlen�l ezen vil�gi-magot �rt�keli, �s az ebben Megtarthat�v� v�lt teremt�seit Tarthatja meg / viheti tov�bb a l�tez�. A VIL�G-MAGA azokat a teremt�seket �rt�kelheti Megtarthat�nak, amelyek marad�ktalanul megfelelnek a Teremt� �nL�nyeg�ben megnyitott ’Meghat�roz�inak’, �s egyben a VIL�GBA Befogad�sakor mag�ba fogadott ’Meghat�roz�knak’.

            Ahogyan eddig meg�rtettem, a YOS�G lelkei [ebben az �r�sban j�-lelkeknek nevezem �ket] m�s alapr�l erednek, �s ma gyakran korl�tozottabbak az egym�shoz kapcsol�d�si lehet�s�geik, mint a VIL�GI Lelkeknek.

            Ahogyan eddig meg�rtettem, nagyon-nagyon-r�gen, a YOS�G teremt�seinek kezdet�n m�s m�don sz�lettek meg a j�-lelkek, m�s lehet�s�geik voltak mint ma [’sokkal szabadabbak voltak’]. Ez a mai m�ss�g a YOS�GBAN el��llt s�r�l�seik / torzul�sok k�vetkezm�nye.

        Jelenleg [egy�tt a H�zaival] a YO-MAGA is tervezi a saj�t ’l�lek-forr�sa’ megv�ltoztat�s�t [tal�n az eredend� tiszta �llapot�ba val� miel�bbi vissza�ll�t�s�t]. Val�sz�n�leg a tapasztal�it�l is v�r m�g ehhez megl�t�sokat.

      Jelenlegi meg�rt�sem szerint a YOS�GBAN jelenleg amikor a YO-MAGA egy ’�j H�z’ Alapjait megform�zza, a H�z ’Alapj�hoz’ [az Alap ’mell�’ ’k�zvetlen k�zel’] elhelyez a ’Saj�t L�ny�b�l’ [�nL�nyeg�b�l] egy kis darabot, egy ’magot’. Minden j�-l�lek, aki a H�zhoz fog tartozni, ennek a H�z Alapj�hoz tartoz� ’mag’-nak ’egy darabja’.

        Bizonyos �rtelemben ez hat�rt szab annak, hogy h�ny j�-l�lek lehet egy H�z tagja (tal�n annak is, hogy milyen ’er�ss�’ v�lhat a H�z �s a teremt�je), �s korl�toz�an hathat a j�-lelkekre abban az ir�nyban is, hogy a saj�t �let-alapjukb�l ered�en �ltal�ban eddig (mostan�ban) csak a H�z Alapjaiban megny�lt teremt�sek keretei k�z�tt mozoghattak / fejl�dhettek.

         R�gebben val�sz�n�leg nem volt egym�st�l ’teljesen’ (ennyire) elk�l�n�l� a H�zak ’alapja’, k�zvetlenebb lehetett a H�zak egym�shoz-kapcsol�d�sa. Mintha eredend�en lett volna a H�zak k�z�tt is valami olyan bels�-�s-egyben-k�ls� �raml�s is amely m�ra m�r nincs. Val�sz�n�leg ez a r�gi �raml�s szabadabb �tj�r�st biztos�thatott a H�zak k�z�tt, a k�l�nb�z� H�zakhoz tartoz� j�-lelkek szabadabban kapcsol�dhattak egym�ssal is.

         Val�sz�n�leg (tal�n kezdetben v�tlen) s�rt�sek ind�tott�k a H�zakat arra, hogy ’er�teljesebben v�dj�k magukat’ a ’k�v�lr�l j�v� hat�sokt�l’, �s ez�rt elkezdt�k korl�tozni a H�zak egym�ssal megnyithat� kapcsol�d�sait. Ez azt eredm�nyezte, hogy az egyes H�zak j�-lelkei egyre nehezebben tudtak egym�ssal l�lekt�l-l�lekig �sszekapcsol�dni, �s ez megnehez�tette a H�zak saj�t tapasztalatainak megoszt�s�t a t�rs-H�zakkal. Az �gy besz�k�l� teremt�-lehet�s�gek id�vel ’megszokott�’ v�ltak, �s elkezdett halv�nyulni az eml�kezet arr�l, hogy milyen volt az ered� �llapota a H�zaknak �s a H�zak egym�shoz kapcsol�d�s�nak. K�s�bb a H�zakon bel�l el��llt �jabb s�r�l�sek olyan �jabb ’v�delmi falak’ fel�p�t�s�hez is vezet(het)tek, amivel a H�zak megakad�lyozhatt�k, hogy a saj�t ’bajaik’ m�s H�zak fel� tovaterjedjenek, illetve hogy m�s H�zak ’bajai’ tov�bb nehez�ts�k a saj�t teremt�seiket.

       Jelenlegi meg�rt�sem szerint a j�-lelkek k�zvetlen�l a YO-MAGA egyedi megnyilv�nul�sai [ez �gy van a VIL�GBAN is]. Voltak olyan ir�nyul�sok a YOS�G egyes H�zaiban, hogy szerett�k volna a H�z ’saj�t Megtart�s�ba bevonni’ a j�-lelkeik megteremt�s�t [teljes eg�sz�ben a H�z saj�t Megtart�ja ’teremtette’ volna meg a H�zhoz tartoz� j�-lelkeket]. Voltak ilyen pr�b�lkoz�sok is egyes H�zakban, amik olyan v�gletesen nagy torzul�sokhoz vezettek, hogy a YO-MAGA ’MAG�HOZ VONTA’ a H�z-Alapokb�l a k�zvetlen l�lek-alapot, �s ma m�r ez�rt van „csak” „nagyon k�zel” a H�z-Alaphoz, k�zvetlen�l a YO-MAGA Megtart�s�ban [csak a YO-MAGA Meg�rinthet�s�g�ben]. Ez is csup�n egy k�nyszer-megold�s, ami Meger�s�t�sk�nt azt szolg�lja, hogy a H�zak saj�t Megtart�i ne k�s�rletezhessenek a j�-lelkekkel, �s ne terhel�djenek tov�bb a j�-lelkek �s H�zak (mindannyian) �jabb v�szes meggyeng�l�sekkel.

      Ha �jra ’rendezett’ lesz a YO-MAGA �s a H�zak Megtart�inak az alap-kapcsol�d�sa, val�sz�n�leg vissza�ll az az eredend� rend, hogy a YO-MAGA �s a H�zak Megtart�i [egy k�l�nleges m�don!] ’egy�ttesen’ ’form�lj�k meg’ �s Tartj�k a j�-lelkeket [nagyban hasonl�an ahhoz, ahogyan a F�LD-Vil�g�ban a VIL�G-MAGA �s a F�LDANYA egy�ttesen tartj�k a Lelkeket / teremt�ket: a VIL�GB�L ered k�zvetlen�l a szabad L�lek, amikor azonban a F�LDANYA befogadja a Vil�g�ba a Lelket, k�zvetlen Megtart�j�v� a F�LDANYA v�lik. Szoros �sszekapcsol�d�sba ker�l a F�LDANYA a Vil�g�ban tapasztal� Lelkekkel, egyes Lelkek a saj�t MAGJAIV� is v�lnak / v�lhatnak. A MAGJAIV� v�l� Lelkek �tja nagyon szorosan �sszefon�dik a F�LDANYA saj�t �TJ�VAL, ’k�l�nlegesen k�zel ker�lnek egym�shoz’, ’Meghat�roz�ikban’ AZONOSS� v�lnak, �s k�zvetlen T�rsaiv� v�lnak e MAG-Lelkek a F�LDANY�NAK a F�LD-Vil�ga �TJA Megform�l�s�ban �s Megtart�s�ban].

        A YOS�GBAN is az a 'terv' / ir�ny, hogy a j�-lelkek ism�t (1) teljesen szabad egyedi teremt�kk� v�ljanak, (2) akiknek 'Van' a Saj�t H�zukra [�s a YOS�GRA] jellemz� nagyon sok k�l�nleges jellege is [vagyis a j�-l�lek egyszerre szabad egyedi �s m�gis j�l felismerhet� k�z�ss�gi jelleggel ('Meghat�roz�kkal') is rendelkez� teremt�].

        Mostan�ban nagyon neh�zz� (szinte m�r-m�r lehetetlenn�) v�lt a j�-lelkek H�zak k�z�tti mozg�sa, �s ez nagyon megnehez�tette azt, hogy a k�l�nb�z� H�zak j�-lelkei egym�st�l k�zvetlen�l is tanuljanak, �s egy�ttes teremt�sekben ny�lhassanak meg.

      Az�rt, hogy a j�-lelkek megsz�ntethess�k az �ket egyre jobban nyomaszt� bekorl�tozotts�got (H�zhoz k�t�tts�g), t�bb saj�tos utat is nyitottak mostan�ban. Az egyik pr�b�lkoz�s az volt �j ir�nyok megnyit�s�ra, hogy magukb�l r�szeket cser�ltek egym�ssal, vagy pontosabb tal�n �gy, hogy egy�ttes akarattal a saj�t r�szeik �sszead�s�val �j megnyilv�nul�st (ak�r mint egy gyermeket) form�ltak meg. Hab�r azt rem�lt�k ett�l a j�-lelkek �s a H�zak, hogy ez szabadabb� teszi �ket (�j kapcsol�d�sokat nyithat majd a sz�mukra), m�gis ink�bb tov�bb korl�toz� �s torz�t� hat�sai mutatkoztak az ilyen ’�sszevegy�t�seknek’ (egyre �tl�thatatlanabb� v�ltak a teremt�si alapok, �s hogy a ’bajok’ pontosan honnan is erednek).

             Mostan�ban kiterjedt �rt�kel�sek folynak a H�zakban azon ir�nyokba is, hogy sz�ks�ges-e v�ltoztatni a j�-lelkek H�zakhoz k�t�tt megteremt�s�n, vagy pedig valamilyen m�s alapra lenne sz�ks�ges helyezni a j�-l�lek teremt�s�t.

       Tapasztalat, hogy amikor csoportosan [egy H�z sz�m�ra] ker�lnek megform�l�sra a j�-lelkek, b�rmelyik�k elpusztul�sa vagy kiszakad�sa olyan m�ly f�jdalmat eredm�nyezhet a t�rsakban, amit�l soha nem tudnak megszabadulni teljesen. A t�tong� hi�ny mindig megmarad, mert ’egy olyan darabjuk pusztult el, aki r�sze volt az ered� �sszess�g�knek’. Ez a teremt�si m�d a H�zak k�z�tti mozg�sokat is nagyon neh�zz� tette, tulajdonk�ppen r�gh�z k�thette a H�z tagjait, �ltal�ban nehezebb� tehette a m�sokhoz kapcsol�d�st. Ez a SZ�TSZAK�TOTTS�G �s MEGREKEDTS�G terhe �s f�jdalma.

       Eml�tettem m�r kor�bban, hogy a YO olyan k�l�nleges [=Meger�s�t�sre ir�nyul�] K�r�se volt a F�LD-Vil�ga megform�l�s�nak az alapja, amelyben �j utakat k�rt a Sz�tszak�totts�g / Kiszak�totts�g �s Megrekedts�g elh�r�t�s�ra. Ez egy Megny�lt fontos Szolg�lati F� Ir�ny a YOS�GBAN (�s a F�LD-Vil�g�ban).

       Neh�zs�get jelenthet az egy H�zhoz tartoz� j�-lelkeknek egym�sra ismerni (�s sokszor egy�tt teremteni) azut�n, hogy b�rmelyik�k is kiszakadt a k�z�ss�g�kb�l, mert a kit�r�lhetetlen f�jdalom ’torz�tja’ a l�ny�ket (teljess�g�ket). Legfeljebb a f�jdalom-jelleg lehet nagyon k�z�s benn�k ezut�n, de a teremt�seikben mindenk�ppen megrekednek, mert egy darabjuk visszahozhatatlanul elveszett. Val�sz�n�leg kor�bban egy�ltal�n nem voltak utak a kiszakadtak visszavezet�s�re. Ez�rt kor�bban sok H�zban fontos ir�nny� v�lt a ’k�ls� v�delem’ olyan meger�s�t�se, hogy senki ne szakadhasson el. Minden helyzetre azonban nem lehet el�k�sz�lni. Ez�rt mindenk�ppen j� v�laszt�s volt az, hogy egyes H�zak nyissanak a SZOLG�LAT fel�, hogy �gy k�zvetlen utak ny�lhassanak az elszakadtak / elt�volodottak Hazavezet�s�re.

        Jelenleg �rt�kel�s folyik arr�l, hogy tov�bbra is c�lszer�-e H�zakhoz k�t�tten megteremteni a j�-lelkeket. A tapasztalat �s tud�s az �jra �p�l� bels� utakon k�zvetlen�l is el�rhet� a M�R� fokozatok �ltal lehet�v� tett kiterjed�sekben k�zvetlen�l a YO �NN�N l�ny�b�l is ma m�r, nem sz�ks�ges felt�tlen�l H�zakhoz K�TNI a megtapasztal�st �s tud�st. Fontos, hogy a tapasztalatok szabadon �ramolhassanak azokhoz, akiknek arra sz�ks�ge van a saj�t megnyitott Teremt�si Ir�nyukban. Hiszen az�rt gy�lnek a tapasztalatok, hogy seg�ts�k az egy�n �s k�z�ss�ge boldogul�s�t.

      Egyeztet�s folyik arr�l, hogy a j�-lelkek egy�ttes (ak�r p�rk�nt val�) megform�l�sa tov�bbra is megmaradjon-e, vagy ink�bb egyedileg lenne harmonikusabb a teremt�k megform�l�sa �s �tba-ind�t�sa, �s a t�nylegesen megform�l�d� k�z�ss�gekben kellene szorosabb� �s k�zvetlenebb� tenni a megnyithat� �raml�sokat. Lehets�ges az is, hogy egy ideig hasznos lehet mindk�t teremt�si m�d egym�s mellett val� megtart�sa is (am�g kell� tapasztalat gy�lik �ssze a v�gleges forma meghat�roz�s�hoz).

       Val�sz�n�leg j�l megf�rhetnek egym�ssal az egyedi l�lek �s a csoportosan teremtett lelkek is, csak minden ir�nyb�l lehet�s�geket kell nyitni az �tj�rhat�s�gra (ami csak minden �rintett teljes egyet�rt�s�vel lehets�ges.) Fontos, hogy az egyedi l�lek soha ne maradhasson teljesen egyed�l.

       Az a tapasztalat, hogy ha egy teremt� a p�rj�nak-teremtett-t�rs�t veszti el, SOHA T�BB� nem lesz k�pes harmonikus p�rkapcsolatra. B�rhov� is megy, b�rmilyen szeret� t�rs is ker�lne mell�, soha nem lesz boldog t�bb�. Mindig v�gy�dik haza a t�rs�hoz, aki m�r nincs. Erre figyelemmel harmonikusabb megold�s az, ha szabadon v�laszthatnak p�rt a t�rsaik k�z�l azok, akik egym�shoz hasonl� (vagy azonos) �rt�kben tapasztalnak.

     Mi lesz azzal a gyermekkel (j�-l�lekkel), aki valami miatt nem tud megsz�letni oda, ahov� eredend� csal�dja szerint tartozna? Val�sz�n�leg soha nem fog tudni teljes �letet �lni, mert nem form�lhatta meg azt az �let-alapot a maga sz�m�ra, amelyben teljes lenne az ered�je szerint. Van tapasztalat arra, hogy a meg-nem-sz�lethetett j�-l�lek bev�rta, am�g a sz�lei �jra egym�sra tal�ltak. Tulajdonk�ppen a F�LDANYA erre az egyik p�lda. Sok f�jdalommal j�rhat az ilyen teremt�s.

F�LDI Utaz�s(ok): 20120706 – el�rhet� ITT:

      A H�zak kezdetben val�sz�n�leg csak egy-egy ir�nyt nyitnak majd meg egym�s sz�m�ra a K�zeled�sekhez (betekint�sekhez, egy�ttes-teremt�sekhez). Ha a k�z�sen vitt teremt�sekben megn� egym�s ir�nt a bizalom (a val�san meg�lt egy�ttes tapasztal�sok alapj�n), akkor m�r egy�ttesen �jabb k�z�s teremt�seket is meg lehet majd form�lni.

       Val�sz�n�leg a SZOLG�LATB�L a YOS�GBA befogadott teremt�k egyik megny�lt teremt�si ir�nya az, hogy seg�ts�k a YOS�GBELI teremt�si alapokat �s Bels� �raml�sokat olyann� megform�lni �s megnyitni, amelyek a teremt�ket visszavezethetik a ’Szabads�gba’ �s a ’Harmoni�ba’ (=a kiteljes�t� boldog teremt�sekhez).

      �j kih�v�sk�nt jelent meg a YOS�G saj�t teremt�i sz�m�ra az el�z� Teremt� Szakaszokban az, hogy hogyan tarthatj�k meg a saj�t teremt�s�k harmon�j�t akkor, ha m�s Birodalmak teremt�inek k�zel�be / kapcsol�d�s�ba ker�lnek. A MEGBECS�L�SR�L eddig az a tapasztalat, hogy csak a YOS�GON bel�li teremt�sek sz�m�ra lehet harmonikus alap akkor, ha nem �rintettek benne m�shonnan ered� teremt�k. A YOS�G teremt�inek a saj�t teremt�seik sz�m�ra teh�t ’b�v�teni�k’ sz�ks�ges a teremt�si alapjaikat ahhoz, hogy a m�s Birodalmakb�l ered� teremt�kkel is k�pess� v�ljanak majd harmonikus egy�ttes teremt�sekre.

     Hab�r a VIL�GI L�lek �s a j�-l�lek is az�rt van, hogy ’teljesen szabad’ legyen, m�gis a csoportban val� megteremt�s ma nagyon sokszor r�gh�z k�ti a j�-lelkeket, nehezen kapcsol�dhatnak m�s H�zak teremt�ihez.

    A VIL�G a Lelkeit m�r akkor kezdte megform�lni, amikor megny�lt a SZOLG�LAT egyes F� Ir�nyaiban, �s a Lelkekben olyan utak ny�lhattak �gy fel, amelyben val�s�g volt a sz�mukra az, hogy a VIL�G b�rmely Teremt� K�z�ss�g�be beigazodhassanak, b�rmely teremt�vel �rint�sben ny�lhassanak meg.

    A YOS�GBAN a H�zhoz k�t�tts�get kezdt�k feloldani azzal, hogy egyes (�j) H�zak k�zvetlen�l a SZOLG�LATB�L befogadott �j Teremt�si alapb�l ny�ltak m�r meg [a ’mad�r’-k�nt is jel�lt ’mindenhez-kapcsol�d�s-k�l�nleges-alapj�b�l’]. Val�sz�n�leg az eredeti teljess�ge ennek az alapnak az�rt megnevezhetetlen m�ra, mert akkor-�s-ott nem lehetett azt m�k�d�sbe hozni --- ugyanis a Szolg�lati Alapban k�zvetlen m�don meg-nem-ny�lt H�zak jellemz�en nem tudt�k befogadni a fel�j�k ir�nyul� Meger�s�t�seket.

    A YOS�GON bel�l a SZOLG�LATI teremt�sek kezdeti neh�zs�gei pontosan r�mutattak a legel�sz�r rendezend� neh�zs�gekre. Az egyik ilyen neh�zs�g az volt, hogy az egyes H�zak egym�st�l „hat�rozottan” elk�l�n�l� Alapjai (�s a j�-lelkek H�zakhoz k�t�tt teremt�se) megnehez�ti a H�zak �s j�-lelkek k�zvetlen kapcsol�d�sait (azt is, hogy ha egyik�k meggyeng�l, akkor a t�bbiek seg�ts�get ny�jthassanak a sz�m�ra). A m�sik neh�zs�g val�s �rtelme csak mostan�ban v�lt pontosan felismertt�: a SZOLG�LAT ir�nyaiban megny�lt H�zak sz�m�ra megnehez�tette a m�sok sz�m�ra val� seg�ts�gny�jt�st az, hogy e H�zak kezdetben csak a BIZALOM Megnyilv�n�t�sa F� Ir�nyt nyitott�k meg [a YO ’mag�n�l tartotta a GONDOSKOD�SI F� Ir�nyt’]. Az, hogy a H�zak Alapj�ban nem volt megny�lt a GONDOSKOD�SI F� Ir�ny, nagyon neh�zz� tette, hogy e H�zak m�soknak ’adhassanak’ (m�sok pedig befogadhass�k a) seg�ts�get.

      Csak a j�-lelkek maguk �t�lhetik meg azt, hogy ezent�l is megmaradjon-e a p�ros vagy csoportos l�lek-teremt�s, vagy ink�bb �rdemes lenne �tt�rni az egyedi teremt�-l�lek olyan megform�l�sra, akinek viszont t�bb lehet�s�ge lenne a t�rsakkal val� kapcsol�d�sokra. Ez ut�bbi esetben a H�zak alapjainak bels� rendszer�t jelent�sen �t kell form�lni, mert olyan �jabb bels� �raml�sokat is meg kell form�lni, amely megtart�s��rt a H�z ’felel�se’ a ’felel�s’.

      A F�LD-Vil�g�ban ez �gy van szab�lyozva, hogy minden egyedi teremt�t �s minden Teremt� K�z�ss�get K�ZVETLEN�L a F�LDANYA Tart meg. A K�z�ss�gek Alapjait a F�LDANYA egy Saj�t EREJE [a K�PZELET ER�] form�lja meg (�s r�szben Tartja meg). A K�z�ss�gek alapjaiban ’�rt�kek’ �s Ir�nyok vannak elhelyezve, amelyek egy teremt�si keretet is tartalmaznak. Aki szeretne abban az �rt�kben �s ir�nyban tapasztalni, az a saj�t VAL�JA egy pontosan meghat�rozott r�sz�vel bekapcsol�dik e K�z�ss�g Alap-�rt�k�hez [megnyitja mag�t, �s befogadja a Jelenl�tet Megenged� egyedi teremt�si alapot], �s a F�LDANYA Utakat, Harmoni�kat, v�laszt�si lehet�s�geket nyit meg a sz�m�ra. Ha valamilyen ’baj’ t�rt�nik, a F�LDANYA mindaddig RENDEZ� Utakat nyit, am�g visszaker�l a harmoni�j�ba a teremt�.

       Am�g a teremt�k nem tanulj�k meg biztosan megtartani a saj�t �s k�z�ss�g�k Harmoni�j�t, addig a F�LDANYA a k�zvetlen Megtart�ja a K�z�ss�geknek is. �gy a F�LDANY�BAN futnak �ssze a tapasztalatok, amik �gy b�rki sz�m�ra el�rhet�k a bels� utakon, ha arra sz�ks�ge van. B�rki sz�m�ra megny�lhat ebb�l ered�en a b�rmely m�s t�rshoz val� kapcsol�d�s lehet�s�ge is. Ahogyan egyre tudatosabb� v�lnak a teremt�k, egyre t�bb k�zvetlen belesz�l�suk lehet a saj�t K�z�ss�g�k alap-Harmoni�j�nak a megform�l�s�ba, �jabb �rt�kek megnyit�s�ba, k�z�ss�g�k egyre �n�ll�bb megtart�s�ra is k�pess� v�lnak.

      Nem biztos, hogy a H�zak mai Megtart�i ’teljesen al�vetn�k magukat’ a YO k�zvetlen vezet�s�nek. Val�sz�n�leg ez a YOS�GBELI teremt�sek jelleg�re figyelemmel nem is sz�ks�ges. ’B�kess�gben’, AZ EGY�TTES TEREMT�SEKRE KITERJED� SZABAD MEG�LLAPOD�SOKBAN azonban lehetnek m�r most is olyan �j felvet�sek, amik j� alapjai lehetnek a YO �s a H�zak Megtart�i k�z�tti kiterjedtebb k�zvetlen kapcsol�d�soknak (ak�r a Gondoskod�s jelleg� Meger�s�t�seknek). A H�zak Megtart�i hat�rozhatnak csak arr�l, hogy milyen felt�telekkel fogadnak be m�s H�zakhoz tartoz�kat egy�ttes teremt�sekre. Ha ezek a megegyez�sek megvannak, akkor lehet majd ezekhez megfelel� alapokat megform�lni.

      Hamarosan (nem emberi �let szerint m�rve) megny�lik a YOS�GBAN egy NAGY SZAKASZ Lez�r�sa. A Lez�r�st minden H�z maga v�gzi el, �sszegzi a tapasztalatait, �s d�nthet arr�l, hogy merre, hogyan, kikkel szeretne szorosabban is egy�tt haladni. R�szben ez�rt is kezdte a YO Hazah�vni a m�shol l�v� teremt�ket [�s p�ld�ul engedte meg azt, hogy a F�LDH�Z kapcsol�d� YOS�GB�L ered�k befejezhess�k itt az �ppen �lt �let�ket (v�gig�lj�k a F�LD-Vil�g�nak mostani ’Nagy V�ltoz�s�t’!), �s majd csak ezen �let�k lez�r�sa ut�n t�rjenek a YOS�GBA Haza]. Fontos, hogy mindenki jelen legyen a LEZ�R� �rt�kel�sekn�l, a tov�bbhalad�si ir�nyokhoz mindenki hozz�tehesse a maga javaslat�t, k�r�s�t, TAPASZTALAT�T, SAJ�T MEG�L�S�T.

*****

       A VIL�GBAN a L�lek olyan egyedi l�tez�v� v�l� teremt�, aki meghat�rozott m�dokon a saj�t l�nye pontosan meghat�rozott r�szeivel b�rmely k�z�ss�ghez hozz�kapcsol�dhat, �s az ott megnyithat� megtapasztal�sokban tanul �s tapasztal. Maga v�lasztja meg, hogy mely ir�nyokhoz / �rt�kekhez kapcsol�dik hozz� a k�z�ss�gben el�rhet� „k�n�latb�l”.

       A sz�l�knek nincs olyan k�zvetlen r�hat�sa a gyermekre, mint a YOS�G egyes H�zaiban.

      A F�LD-Vil�g�ban szab�ly is r�gz�ti, hogy a sz�l�anya / a sz�l�i p�r K�ZVETLEN�L mag�b�l semmit sem adhat �t a gyermeknek. A megsz�let� minden teremt�si alapot-mint�t k�zvetlen�l a F�LDANY�T�L fogad mag�ba, �s a saj�t v�laszt�sa az, hogy a csal�dja / k�z�ss�ge mely �rt�keihez / tapasztal�saihoz kapcsol�dik hozz�, �s milyen kiterjed�sben akar azokban tapasztalni. Esetleg a sz�l�k k�rhetik, hogy olyan gyermeket szeretn�nek befogadni, aki valamely fontosnak tartott ir�nyban folytatja azt, amit �k is megtapasztalnak / �p�tenek.

            A YOS�G egyes H�zaiban az ut�bbi teremt�i szakaszokban gyakorlatt� v�lt, hogy a sz�l�k ’er�ket’ vagy ’ir�nyokat’ is ’adhattak’ ’magukb�l’ a gyermekeikbe. Ennek oka lehetett az, hogy sok teremt�ben elhalv�nyult a H�z kor�bbi teremt�seire / tapasztalataira vonatkoz� eml�kezet, �s tapasztalataikat, tud�sukat �s er�iket a sz�l�k �gy rem�lt�k �tadni az ut�daiknak. A mostani �rt�kel�sek kiterjednek erre a teremt�si / �t�r�k�t�si m�dra is: megtarthat�-e ez ebben a form�ban, vagy v�ltoztatni sz�ks�ges rajta. Mennyiben egyeztethet� �ssze a szabads�g elveivel az, hogy a sz�l�k ak�r nagyon pontosan meghat�rozhatj�k a gyermekeik sz�m�ra, hogy mely ir�nyokban milyen felt�telekkel teremthessenek?

       Lehetnek olyan H�zak, akik egy darabig m�g szeretn�k megtartani azt a teremt�si m�dot, hogy gyermekeikbe maguk is beleadhassanak valamit. Ugyanakkor biztosan lesznek olyan (szolg�lati ir�nyban nagyobb tapasztalattal rendelkez�) H�zak, akik ezut�n k�zvetlen m�don m�r nem fognak ilyen megk�t�ket adni a gyermekeik sz�m�ra.

      Val�sz�n�leg ez a k�t lehet�s�g egy darabig m�g egym�s mellett fog l�tezni. De m�r ez is nagy v�ltoz�s, mert lehet�s�get nyit az �jonnan sz�let� j�-lelkek sz�m�ra a szabadabb, a val�ban szabadabb teremt�sekhez.

„Az �t�r�kl�d� r�sz �jrat�rgyal�sa m�r folyamatban van. Ez a „sz�l�k terheit a gyermek is hordozza, �s valamelyik lesz�rmazott megoldja” dogma. Ez m�r itt ebben a mostani teremt�-szakaszban ker�lt beiktat�sra, hogy r�gz�ljenek a tapasztal�sok valami m�don az ember g�njeibe. A felejt�s, eml�kezet t�rl�sek stb, a l�lek �s a test elt�volod�sa alak�totta ezt �gy ki, hogy ugyanazok a hib�k ne ism�tl�djenek, �s valahogyan megold�djanak. De ez sem hozott megold�st.

Az egyetlen m�d a tov�bbl�p�sre az eml�kezet felt�r�sa, a tud�s �tad�s.

A J�s�gban igaz�b�l minden egy, nem hagy h�tra egy leszakadt r�szt sem. Alak�tja, form�lja, am�g a hely�re nem ker�l. A most �l�k m�r nem �rik el a gy�kereiket sem. Csak az maradt, hogy valami eml�keztessen a visszafel� vezet� �tra. Az pedig az �t�r�kl�s.

Viszont ez most v�ltozik. �talakul. A fejl�d�s egy szakasz�n k�zvetlen�l ism�t �t lehet kapcsol�dni az eredetbe, �s a tapasztalatokat �sszerendezve lehet valami �jat ind�tani.

Az eredetben nem �gy volt ahogyan most van.”

       Ahogyan a teremt�knek ism�t k�zvetlen bels� �tjaik ny�lnak a saj�t H�zuk, vagy a II. �s III. M�R� fokozatban a YOS�G m�s kiterjed�sei fel� is, nem lesz sz�ks�g a kor�bbi s�lyosan terhel� ber�gz�t�sekre. El�g lesz, ha feladatot vagy ir�nyt v�lasztanak a gyermekek. A sz�l�k legfeljebb k�rhetnek seg�ts�get a meg nem oldott probl�ma megold�s�hoz a leend� gyermekeikt�l --- �s ha lesz ilyen k�r�s, biztosan lesz szeretetb�l megny�l� gyermek is abba az ir�nyba. Mivel akkor az m�r teljesen a gyermek saj�t v�laszt�sa, �GY A GYERMEK MEG�LHETI A TELJES EREJ�T, mert nem korl�tozza be �t a sz�l�k v�laszt�sa!

           Ahogyan a YOS�G H�zaiban is egyre t�bb lesz a tapasztalat a Szolg�lati megnyilv�nul�sokban, K�l�nleges Bels� Utak ny�lhatnak majd a SZOLG�LATHOZ-MAG�HOZ �s az �DESHEZ is, �gy k�zvetlen hozz�f�r�s lehet minden olyan tapasztalathoz (a TEREMTETT L�TEZ�S teljes kiterjed�s�re, �jraTeremt�seket megel�z� meg�l�sekre, kor�bbi Birodalmak elpusztul�s�ra stb), ami hozz�seg�theti a teremt�ket egy �ppen folyamatban l�v� teremt�s harmoni�j�nak a MEGFORM�L�S�HOZ vagy a MEGTART�S�HOZ. [Ennek a F�LD-Vil�g�ban megny�lt �j �tja: ’F-�L’: 20180708 (III. pont) – el�rhet� ITT]

*****

       Amikor a H�zak �gy indulnak egy teremt�-�tnak, hogy ’egy-k�l�n-magb�l’ form�l�dott meg az �sszes H�zhoz tartozhat� j�-l�lek, �s amikor a sz�l�k / el�d�k K�ZVETLEN m�don is belesz�lhattak abba, hogy a H�z �j gyermek�nek MIVEL KELL eg�sz elk�vetkez� �let�ben majd foglalkoznia, az a gyermek �s a H�z �tjait is nagyon bekorl�tozta.

     A H�zba a sz�l�k v�laszt�sa szerinti ’k�sz csomaggal’ besz�let� gyermek sokszor nagyon sz�kre szabott lehet�s�gekkel rendelkezett az �nkiteljesed�sre: mindent csak abban a k�rben teremthetett, amit ’k�sz csomagk�nt’ az el�dei a l�ny�hez kapcsoltak.

      Ha olyan feladatot kapott a gyermek, hogy a csal�d minden kor�bbi hib�j�t neki kellene megoldania, az ak�r megnyomor�that�an is hathatott a gyermekre, �s egyre nehezebb� v�lhatott sz�m�ra az �r�m megtal�l�sa �s meg�l�se, hiszen mindenhonnan csak a bajok �s letev�sre v�r� terhek h�vt�k. Az ilyen gyermeknek gyakorlatilag nem volt belesz�l�sa a saj�t �let�be. Az ilyen j�-l�lek soha nem tudta meg�lni a saj�t val�s hatalm�t, mert mindig csak a megnyilv�nult l�ny�t ’meghat�roz�’ ir�nyokban �s terhek k�z�tt mozoghatott.

      Sok H�z a mostani Szakaszokban m�r igyekezett egyre kevesebb t�nyleges megk�t�st beleform�lni a gyermekeibe, �s hasonl�an a F�LDANYA �s a VIL�G ’kiterjedt ir�ny-megfogalmaz�saihoz’ egyre sz�lesebben kiterjedhet� ir�nyokat form�lt meg a gyermekei sz�m�ra. Ez m�r sokkal nagyobb szabads�got adott e gyermekeknek arra, hogy a sz�mukra tulajdonk�ppen 'letehetetlen teherk�nt' meg�r�k�lt bajok megold�s�hoz EGYRE KITERJEDTEBB IR�NYOKBAN is legyen lehet�s�g�k a megold�sok keres�s�re, �s �gy egyre t�bb er�t fel tudjanak haszn�lni a bajok elh�r�t�s�hoz.

            A YOS�GBAN a Szolg�lati Alapokon megny�lt H�zakban teremt�k a r�gi �rtelm�ben nem nyitnak bekorl�toz�st a gyermekek sz�m�ra akkor sem, ha a gyermek adottan beleny�lik valamilyen v�lasztott ir�ny� baj elh�r�t�s�ba. ’Nem tud bekorl�toz�dni’ egy adott ir�nyba, egy adott baj elh�r�t�s�ba. ’Nem tartja fogva a v�laszt�sa’, nem r�gz�ti be egyetlen v�laszt�sa sem a v�glegess�g jelleg�vel a megnyitott ir�nyba. Szabadabban j�rhat az ir�nyok k�z�tt olyan kiterjed�sben, ami k�zelebb vezetheti �t k�zvetlen�l az �ppen megnyitott ir�nya / feladata teljes�t�s�hez.

        A Szolg�lat ir�nyaiban megny�lt H�zak ez�rt v�ltak alkalmass� p�ld�ul az ’�rv�k’ (H�zat vesztettek) befogad�s�ra --- mert nagyon sz�les utak ny�lhattak meg e H�z alapj�b�l minden �rintett sz�m�ra. Ez k�zvetlen�l tudta seg�teni �ket abban is, hogy ha �t ny�lik ehhez, az ’�rv�k’ hazat�rhessenek a saj�t H�zukba.

     Most, hogy a YOS�G H�zai mindegyik�ben befogad�sra �s megnyit�sra ker�lt a GONDOSKOD�SI(-�s-egyben-BIZALMI) szolg�lati jelleg� teremt�si alap (ennek fontoss�g�t mindannyian meg�rtett�k), sokkal szabadabb lesz majd az �tj�rhat�s�g a H�zak k�z�tt is. K�pesek lehetnek a kor�bbi ’�rv�k’ arra, hogy visszat�rhessenek a kor�bbi H�zaikba --- ugyanakkor a Szolg�lati H�zakba befogadott �rv�k v�laszthatj�k azt is, hogy el�sz�r az �ket befogad� H�zakban maradnak, meger�s�dnek / tapasztalnak / tanulnak, �s majd csak azt k�vet�en igazodnak vissza a saj�t H�zaikba.

       Minden gyermek maga tudja eld�nteni: ha nagy benne a f�jdalom, hogy t�vol van a saj�t H�z�t�l, akkor val�sz�n�leg sz�m�ra az a legmegfelel�bb, ha a lehet� leghamarabb (amikor arra a H�za �s � maga is k�szen �ll) visszaigazodik a saj�t H�z�ba. Egyszer� Elenged�ssel-Lez�r�ssal �s a YO k�zvetlen Hazavezet�s�ben ez ma m�r egy k�nnyebben megval�s�that� Hazavezet�s a YOS�G H�zai k�z�tt.

      Sok YOS�GBELI H�z elpusztul�snak a H�zon bel�li k�zvetlen oka sokszor az volt, hogy a H�z teremt�je csak az el�deit�l ’k�szen kapott csomag’ ’keretei k�z�tt’ mozoghatott, teremthetett --- �s ez  elz�rta att�l, hogy p�ld�ul

• m�sokt�l seg�ts�get k�rjen,
• m�sokt�l seg�ts�get fogadjon el,
• megtanuljon olyan �j er�ket �s utakat, amik seg�thetn�k a bajok elh�r�t�s�ban stb.

      Ahogyan a H�zak egyre elkeseredettebben pr�b�lt�k pontosan meghat�rozni, hogy a besz�let� gyermek milyen bajt �s hogyan h�r�tson majd el, azzal a saj�t H�zukat �t�lt�k hal�lra: nem adt�k meg a gyermeknek a lehet�s�get, hogy �j ir�nyokba megny�lva hozzon megold�st a r�gi bajokra.

      A YO imm�r nem fog Megenged�st adni az ilyen nagyon sz�ken bekorl�toz� �let-meghat�roz�shoz. Legal�bb ’egy’ utat / ir�nyt / lehet�s�get MAGA-A-YO megtart maga [a YO] sz�m�ra ahhoz, hogy ha bekorl�toz�dna a teremt� egy sz�k ir�nyba, illetve ha m�shol m�r jelen van a bajai megold�s�hoz vezet� er� vagy �t, akkor k�zvetlen�l �tvezethesse a teremt�t a sz�m�ra kiteljes�t� ir�nyba.

      Ez egy fontos Gondoskod� l�p�se a YONAK, ami arra is ir�nyul k�zvetlen m�don, hogy megakad�lyozza a H�zak akaratlan elpusztul�s�t.

     ’Elvileg’ a H�zaknak is van szabads�ga arra, hogy TELJES EGYET�RT�SBEN Lez�rj�k a H�z addigi teljes teremt�s�t.

      Ez v�gs� esetben azzal is j�rhatna, hogy a H�z tagjai e Lez�r�sok ut�n m�s H�zakhoz Igazodn�nak �t a t�rv�nyesen megny�l� utakon, �s ilyenkor a kor�bbi H�z a maga val�j�ban semmiv� v�lna. Ilyenkor a ’feltisztult hely�n’ egy teljesen m�s ’mag’-j�b�l a YONAK egy �j H�z sz�letne majd.

     Ugyanakkor a H�z a teljes kor�bbi teremt�s t�rv�nyes Lez�r�s�t k�vet�en (pontosabban a Lez�r�st megel�z�en) olyan d�nt�st is hozhat, hogy MEG�J�TJA a H�zat, �s valamilyen Meghat�rozott �j Alapon [egy kiteljesedett �j alapon] �j ir�nyban nyitja meg �jra.

     M�r vannak erre EGYEZTET�SEK a YOVAL egyes H�zak k�z�tt. Ezekben a H�zakban sokszor olyan s�lyos terhek halmoz�dtak gener�ci�k �ta (ak�r nagyobb teremt� szakaszok sor�n), amelyek olyan H�zakhoz tartoz� v�llal�sok voltak, amely H�zak m�r nagyon r�g�ta nincsenek, �s �gy NINCS MEG AZ AZ EREDEND� (H�z)ALAP, amely lehet�v� tehetn� az azokhoz tartoz� teremt�sek HARMONIKUS / Boldogs�gos megnyilv�n�t�s�t.

      Ha b�rmely YOS�GBELI H�zban van olyan ir�ny vagy feladat / teher, amely ilyen m�r elpusztult / nem l�tez� kor�bbi H�z KOR�BBI ALAPJ�R�L ered, a H�zak K�RHETIK jelenleg, hogy ’oka-fogyotts�g’ �s ’nem illeszked�s’ ok�n MAGA-A-YO v�lassza le azokat a H�zaikr�l (teljes eg�sz�ben z�rja le az azokhoz tartoz� megtapasztal�st minden �rintettben, szabad�tsa fel �ket v�gleg azon r�gi terhekt�l).

      Ugyanakkor jog�ban van ilyen esetben olyan k�r�st el�terjeszteni az �rintett H�zaknak, hogy bizonyos ir�nyokban teljes�tett teremt�seiket (amelyekben sok �rt�kes munk�juk �s sok �rt�kes tud�suk form�l�dott meg addig) a H�z �jonnan megny�l� Alapj�r�l (!) szeretn�k majd tov�bb folytatni, �s �gy az ilyen ir�nyban megtarthat�v� v�lt tud�s �s er� a H�zban ezt k�vet�en is megmarad.

      Ha az ilyen (m�r nem l�tez� m�s H�zakt�l meg�r�k�lt ir�nyokat tart�) H�zak nem k�rnek v�ltoztat�st jelenleg, a vonatkoz�sukban a YO �tvizsg�lja, hogy megvannak-e a felt�telei a H�zon bel�l a harmonikus teremt�seknek. Ha a harmonikus megnyilv�n�t�shoz sz�ks�ges valamilyen �j ir�ny megnyit�sa a H�zban vagy valamilyen alap-igaz�t�s, arra vonatkoz�an a YO EGYEZTET�SEKET kezdem�nyez majd a H�zzal.

*****

EGYET�RT�SBEN hozott rendelkez�sek NEM K�TNEK R�GH�Z >>>

>>>  EGYET�RT�SBEN ezek MEGV�LTOZTATHAT�K.

      A B�kess�gben / Szabad Meg�llapod�sban Egyet�rt�sben meghat�rozottak Egyet�rt�sben Megv�ltoztathat�k:

1. ha arra fontos ad�dik, vagy meghat�rozott felt�telek bek�vetkeznek
2. ha valamilyen olyan v�ratlan helyzet �ll el�, amely nem volt betervezve a meg�llapod�sba.

      Felt�telei vannak, hogy mikor, hogyan v�ltoztathat� meg egy Meg�llapod�s. Fontos ok sz�ks�ges hozz�, kell�en indokolni sz�ks�ges. Az erre vonatkoz� k�r�seket egy�ttesen �rt�kelik az �rintettek. A ’B�kess�g’ m�r nem k�t r�gh�z, RUGALMASABBAN tudja k�vetni a v�ltoz�sokat, �gy nem szak�tja ki, nem puszt�tja el azokat, akik valamilyen saj�tos ok miatt (p�ld�ul mert �ppen egy �j ir�nyhoz igazodnak) nem tudj�k marad�ktalanul betartani azt, ami m�r fojtogat�v� v�lt a sz�mukra.

*****

            Fontos tudnia azt a SZOLG�LAT �tjaiban teremt�knek [ak�r a VIL�GBAN, ak�r a YOS�GBAN teremtenek], hogy ’feladatuk az’, hogy ha valamiben �rz�kelik a harmoni�t�l elt�volod�st (vagy ak�r a ’furcsas�got’), azt a maguk Bels� �tjain Jelezni�k sz�ks�ges a MEGTART�IKNAK.

            Az ilyen Jelz�sek ut�n a teremt� gyakran kap olyan feladatot, hogy �rt�kelje kiterjedtebben az �rz�kelt helyzetet, tegyen javaslatokat a helyzet rendez�s�re, fogalmazza meg pontosan a megl�t�sait, k�r�seit, javaslatait. A K�r�sek, javaslatok stb mindig �rt�kel�sre ker�lnek a T�rv�nyes MEGTART�K �ltal, �s ak�r k�zvetlen alapjai is lehetnek az �jonnan megform�l�d� Harmoni�knak (ak�r Meger�s�t� Harmoni�knak). Az ilyen teremt�sek j� gyakorlat arra, hogy pontosabb� v�ljanak a teremt�k �rz�kel�sei, gyakorlatot szerezzenek az �rt�kel�sekben �s a Javaslatok megfogalmaz�s�ban, val�san is ’el�k�sz�t�iv�’ v�ljanak a Harmoni�k megform�l�s�nak.

            A SZOLG�LATI ir�nyok Megnyit�sa a ’nagy-TEREMT�K’ sz�m�ra a saj�t Birodalmaikban nagyon sok �j lehet�s�get nyithat arra, hogy a megform�l�dott bajokat m�r nagyon korai szakaszban felismerj�k, �s halad�ktalanul megkezdhess�k a sz�ks�ges harmoniz�l�sokat.  Kor�bban �ltal�ban csak a Nagyobb Szakaszok Lez�r�sakor ny�lhattak olyan kiterjedt rendez�si lehet�s�gek, amelyekben �j Ir�nyokban is megny�lhattak a teremt�k. Ma m�r ehhez nem sz�ks�ges bev�rni a Nagyobb Szakaszok Lez�r�s�t --- a SZOLG�LATBAN teremt�knek ugyanis feladata az, hogy k�zvetlen m�don �s halad�ktalanul megtegyenek minden sz�ks�geset a bajok �s vesz�lyek elh�r�t�s�ra, tov�bb� minden ehhez sz�ks�ges k�zvetlen Tudatos�t�s megnyilv�n�t�s�ra.

*****

         Az ut�bbi lejegyz�seimben �rtam arr�l, hogy a MINDENS�G-FORR�S�NAK eddigi ’m�sodik nagy v�gya’ az volt, hogy K�ZVETLEN�L is teremt�t�rsa lehessen a gyermekeinek. Erre Sz�m�ra a SZOLG�LAT (�s az ’�DES’) Megnyilv�nul�sa nyitott lehet�s�get.

       A YO hasonl� sz�nd�k�t vil�gosan mutatja az, hogy �-MAGA is �lt a MINDENEK-FORR�SA fel� olyan k�r�ssel, hogy k�pess� v�ljon a sz�tszak�totts�g �s megakadts�g elh�r�t�s�ra, �s befogadott SZOLG�LATI (!) teremt�si alapokat. Kereste �s keresi az utat, hogy t�rs�v� is v�lhasson a gyermekeinek, �s egy�tt vel�k rendet tegyen a H�zakban / teremt�sekben, hogy k�pess� v�ljanak majd a Nagy Lez�r�sban mindazt SZABADON Megtartani-�s-Meg�j�tani ami sz�p-�s-j� megnyilv�nult a teremt�seikben.

      Ezt m�r mostan�ban k�zvetlenebb�l megtehette azokban a H�zakban, amelyek beleny�ltak a Szolg�lati Alapokba. Vel�k val�san is k�pes ma m�r a YO a ’T�rsk�nt’ val� egy�ttes teremt�sekre.

OmM��TR�~KJ

A k�vetkez� �r�s el�rhet� ITT

.                        ...

  'szemezget�s' az �r�saimb�l:

...            //omah.gportal.hu/