Az �r�s I. r�sze el�rhet� ITT
 

             A Sors-�tRendez�st az �r�s legelej�n (Tudatos�t�-�s-)Meger�s�t� teremt�sk�nt jel�ltem. Olyan teremt�sr�l van sz� jelenleg, amelyben a MINDENS�G-FORR�SA nagyon szorosan egy�tt-teremt a T�rv�nyes MEGTART�KKAL �s az ilyen ir�nyban m�r megnyilv�nul� egyedi teremt�kkel.

         Jelenleg h�rom (egym�st�l valamelyest elk�l�n�thet�, de egym�ssal nagyon szorosan / elv�laszthatatlanul kapcsol�d�) F� Ir�nya nyilv�nul meg a VIL�GBAN.

I.

            Nagyon fontos r�sze ennek a teremt�snek [a t�nyleges rendez�sek mellett][ak�r �n�ll�an is!] a TUDATOS�T� megnyilv�nul�s. A MINDENS�G-FORR�SA (ha sz�ks�ges) ’k�zvetlen�l is’, illetve az �DES / SZOLG�LAT-MAGA Megnyilv�nul�saiban is vezetheti a teremt�ket azon ir�ny� Tudatosod�saikban, hogy a saj�t (�s a K�z�ss�g�k) teremt�seinek ’kiterjed�’ / megnyilv�nul� hat�s�t a lehet� legteljesebben k�pess� v�ljanak �rz�kelni + Felismerni + Meg�rteni (~ k�zvetlen�l Tudatos�tani). Az ilyen Tudatos�t�sok ak�r a val�san megnyilv�nul� harmoniz�l�sok ’el�k�sz�t�sek�nt’ is �rtelmezhet�, ugyanakkor pedig jelenleg az �DESBEN megny�lt ’�n�ll�’ SZOLG�LATI teremt�s is [> ’Az Eg�sz �s R�szek / R�szei Harmoni�j�nak a Tudatos�t�sa / Megnyilv�n�t�sa].

           Fontos r�sze az ilyen Tudatos�t�soknak azon Teremt�si Alapoknak �s Meghat�roz�knak (Elveknek, �l� Egyet�rt�seknek, k�t� jelleg� Sz�nd�k-nyilatkozatoknak) a megismer�se-meg�rt�se, amelyek az adott egyedi teremt� �s k�z�ss�ge sz�m�ra meghat�roz�k. Ugyancsak fontos r�sze a Tudatos�t�snak manaps�g a kapcsol�d� SZOLG�LATI TAPASZTALATOK megismer�se (ak�r az, hogy kor�bban �s/vagy m�shol hogyan v�ltak rendezett� hasonl� / l�nyeg�ben azonos helyzetek, milyen t�volabbi ered�je van a meggyeng�lt helyzeteknek stb)( 'F�L': 20180708-i �r�s III. pontja - el�rhet� ITT).

II.

            Egy kis sz�j�t�kkal a m�sodik kiterjed�st ’Sors-�t-rendez�snek’ is jel�lhetn�nk. Ebbe a teremt�sbe tartozik minden olyan harmoniz�l�s, ami nem a harmoni�t�l val� (t�nylegesen megform�l�dott) elt�volodotts�gb�l ny�lik meg, ink�bb valamilyen ’�j’ helyzet (ak�r egy �jonnan meghozott v�laszt�s, egy �jonnan form�l�d� teremt�si ir�ny stb) teszi sz�ks�gess� a teremt�si helyzet �rt�kel�s�t, majd pedig a megl�v� harmonia Igaz�t�s�t / kiterjeszt�s�t.

            Ilyen helyzet lehet az is, amikor egy teremt� valamilyen fontoss�gi feladatba szeretne �tigazodni, vagy valamilyen be-nem-tervezett v�ltoz�st �rz�kel, amelyhez szeretn� hozz�igaz�tani a saj�t harmoni�j�t (p�ld�ul az�rt, hogy ’kiteljesedve’ kapcsol�dhasson be a sz�m�ra �jonnan megny�l� teremt�sekbe stb).

            A 20180911-i lejegyz�sben (el�rhet� ITT) eml�tettem, hogy a F�LD-Vil�g�ban is t�bbeket �rintett / �rint jelenleg egy olyan V�ltoz�s, hogy (1) vagy az Eredend� Teremt�si Alapjukban �s/vagy (2) a VIL�GBA / F�LD-Vil�g�ba Befogad� Alapjukban minden �rintett MEGTART� Egyet�rt�s�ben V�ltoz�sok (Lez�r�sok, �j Megny�l�sok) nyilv�nulhattak meg. Az ilyen V�ltoz�sok minden esetben sz�ks�gess� teszik az �rintett teremt�k ’egyedi teremt�i harmoni�j�nak’ Ellen�rz�s�t, �s �ltal�ban a m�r megl�v� szem�lyes harmonia olyan ir�ny� kiterjeszt�s�t / kiteljes�t�s�t, amely MEGTARTJA a teremt� addigi szem�lyes harmoni�j�t is. Az ilyen jelleg� kiterjeszt�s [’Sors-�t-rendez�s’][r�szben ide tartozik az EGYBE-IGAZ�T�S] a megl�v� Meghat�roz�kat nem v�ltoztatja meg [mivel ezek az alapjai annak, hogy egy teremt� sz�m�ra ’mi a Boldogs�g’, �s mely teremt�sei v�lhatnak Megtarthat�v�], jellemz�en egy vagy n�h�ny �jabb Meghat�roz� befoglal�s�t jelenti a Harmoni�ba, �s ez a teremt� sz�m�ra �jabb Teremt�si Ir�nyokban val� kiteljesed�s �tjait nyitja meg [jellemz�en alapulva az addigi teremt�seire / megtapasztal�saira].

            Az ilyen ’Sors-�t-rendez�st’ a teremt� a MEGTART�IVAL nagyon szorosan egy�ttm�k�dve, folyamatos �rt�kel�sek megnyilv�n�t�s�val, v�laszt�si helyzetek �rt�kel�s�vel, V�laszt�sok meghoz�s�val, �s nagyon sok egy�ttesen �s tudatosan v�gzett munk�val / (�n) Igazod�ssal nyilv�n�tj�k meg. Az ilyen megnyilv�nul�s (hab�r K�l�nleges) minden teremt� K�z�ss�gben megnyithat� minden egyedi teremt� sz�m�ra, �s hab�r ’Fontos Ok’ sz�ks�ges a megnyilv�n�t�s�hoz, m�ra a legt�bb teremt� K�z�ss�gben ’gyakran, �ltal�nosan’ megnyilv�n�that� az ilyen V�ltoz�s.

            L�nyeg�ben az ilyen egyedi Harmonia-rendez�shez nagyban hasonl� az, amikor egy K�z�ss�g Harmoni�j�ba v�lik sz�ks�gess� ut�lag beilleszteni / megnyitni egy �j elemet (Ir�ny, Ar�ny, �rt�k stb). Ilyenkor is minden �rintett Egyet�rt�se form�lja meg az �j elem befogad�s�t lehet�v� tev� ’kieg�sz�t� harmoni�t’, amely teljes eg�sz�ben �ps�gben kell hogy megtartsa az addigi Harmoni�t is.

          A ’Sors-�t-rendez�s’ jellemz�en egy olyan harmoniz�l�s, amikor a [K�z�ss�g vagy az �rintett egyedi teremt�] ’addigi Harmoni�ja’ egy bizonyos [saj�t v�laszt�son alapul�] ir�nyban ’Kiteljesedik’ [kib�v�l] [�j elemmel gazdagodik a harmonia, �s ez az �j elem �gy ker�l beilleszt�sre a Harmoni�ba, hogy az ne zavarja �s ne h�tr�ltassa a kor�bban elind�tott harmoni�nak pontosan megfelel� megnyilv�nul�sokat]. A ’Sors-�t-rendez�s’ teh�t �gy ad hozz� valamilyen �j elemet a m�r megl�v� harmoni�hoz, hogy az eredeti Harmonia Teljess�ge megtartott maradjon, �s az �j elem pedig hozz�seg�tsen minden �rintettet ahhoz, hogy k�pes legyen megtartani a saj�t l�ny�ben megl�v� (kiteljes�t�, a szabad teremt�sei sz�m�ra �nmaga �ltal meghat�rozott) harmoni�t.

        Sokszor a ’Sors-�t-rendez�s’ l�nyeg�ben olyan, mint ahogyan egy gyermek feln�: a kisgyermek el�sz�r csak a szob�j�t �s a legsz�kebb csal�dj�t ismeri, �s azokat a szab�lyokat tanulja meg, amik ebben a kis k�z�ss�gben m�k�dnek. Term�szetesen e kis k�z�ss�g m�k�d�s�ben felismerhet�k olyan szab�lyok, amiket a k�rny�k lak�i is meg�lnek. �gy amikor a gyermek kil�p a szob�j�b�l, elkezdi azt is egyre jobban megismerni, hogy hogyan viszonyulnak egym�shoz olyanok, akik �pp csak l�t�sb�l ismerik egym�st. E lak�k�z�ss�gben a gyermek elkezdi jobban megismerni azt, hogy ’�ltal�ban’ hogyan viszonyulnak egym�shoz az emberek / �l�l�nyek, �gy amikor k�s�bb elhagyja a v�ros�t / orsz�g�t, tudja, hogy hogyan viszonyulnak egym�shoz olyanok, akik azel�tt m�g soha nem tal�lkoztak egym�ssal.

           Ebben a p�ld�ban: m�s a ’harmoni�ja’ (elfogadott egy�tt�l�si szab�lya) a kis csal�dnak, mint a szomsz�ds�gnak, vagy �pp az eg�sz v�rosnak vagy orsz�gnak. M�s harmonia szerint �lnek legal�bb r�szben a m�s orsz�gban �l�k �s �gy tov�bb. Ahogyan a gyermek n�, ’t�gul’ az a harmonia, amelyben r�szt vesz / r�szt vehet, �s ehhez folyamatosan hozz�igaz�tja a saj�t harmoni�j�t. Nem v�ltozik meg ezzel a gyermek / teremt� ’l�nyege’, azonban ahogyan egyre �jabb lehet�s�gei ny�lnak, egyre �jabb (egyre kiterjedtebb) Harmoni�khoz igaz�tja hozz� az �let�t (figyelemmel kell lennie olyan szok�sokra / szab�lyokra, amik addig nem voltak m�g ismertek az �let�ben).

         Bizonyos �rtelemben a ’Sors-�t-rendez�s’ is hasonl� alapon �s elvek szerint �p�lt fel: a teremt� sz�m�ra lehet�s�geket nyithat ahhoz, hogy egyre kiterjedtebb Harmoni�kat ismerhessen meg, �s azokba t�rv�nyes utakon be is kapcsol�dhasson �gy, hogy k�zben megtartja azt a szem�lyes harmoni�j�t is, amely sz�m�ra Meghat�roz� [amelyt�l nem szakadhat el �s amelyt�l el sem szak�that�, �s amelyben meg�lheti a Boldogs�g�t, vagyis azt a megnyilv�nul�s�t, amely mind az � maga sz�m�ra, mind a TEREMTETT L�TEZ�S sz�m�ra is a Teljess�get jelenti / biztos�tja].

III.

            Az el�z� k�t pontban eml�tettek is Meger�s�tik a Teljess�get, Meger�s�tik a Harmoni�t [biztosabb� teszik a teremt�k olyan megnyilv�nul�sait, amikor tudatosan �gy teremtenek, hogy az lehet�leg minden �rintett jav�t is szolg�lja --- vagy legal�bb senki sz�m�ra ne eredm�nyezzen neh�zs�get].

            A Sors-�tRendez�snek az a megnyilv�nul�sa, amit az �r�s elej�n ’Nagyon’ K�l�nlegesnek jel�ltem, akkor nyilv�nulhat meg [az el�z� bekezd�sekben eml�tett Elveken alapulva!], amikor egy Teremt� K�z�ss�gben olyan neh�zs�g ker�l azonos�t�sra, amely a K�z�ss�g saj�t K�l�nleges (=Meger�s�t�) �ner�ivel nem vagy csak nagyon nehezen Rendezhet�, illetve ha nyilv�nval�an olyan Kevered�s Rendez�se sz�ks�ges, amelyhez nincs meg minden �rintett Egyet�rt�se. A Birodalmak MEGTART�I egy�b olyan helyzeteket is megjel�lhetnek, amikor maguk sz�ks�gesnek �t�lik a Sors-�tRendez�s megnyilv�n�that�s�g�t [ak�r az�rt, hogy egy pontosan azonos�tott neh�zs�g kiterjed�se elh�r�that�-megel�zhet� legyen]. A nagyobb v�ltoz�sok szakaszaiban a MEGTART�K val�sz�n�leg gyakrabban �lnek / �lhetnek majd az ilyen Meger�s�t�ssel, mivel m�ra a MEGTART�K ’Fokozottabb Gondoskod�sban’ nyilv�nulnak meg az ’�j Kezdetek’ megtart�s�ban �s meger�s�t�s�ben [b�vebben ITT].

            A Sors-�tRendez�sben a MINDENS�G-FORR�SA egy�tt az �rintett MEGTART�KKAL olyan K�l�nleges (=Meger�s�t�) Harmoni�t ’form�l meg �s ad’, amely ’nagyon r�vid �ton rendet tesz a rendez�sre megjel�lt �let-kiterjed�sben’. A MINDENS�G-FORR�SA l�nyeg�ben ’k�zvetlen�l a Saj�t L�ny�b�l-l�nyeg�b�l’ olyan k�zvetlen utakat nyit, amivel a Harmonia minden �rintett kiterjed�sben a lehet� leghamarabb k�zvetlen �ton vissza�ll�that� a saj�t teljess�g�be. Enn�l ’k�zelebb’ jelenleg ennek a rendez�snek a l�nyege sajnos �ltalam m�g nem �rtelmezhet�. Nyilv�nval�an a gyakorlatban val� megval�s�t�s sor�n szerezhet� meg a l�nyeget esetleg m�g jobban megk�zel�thet� meg�rt�s.

            Ahogyan eml�tettem: az ilyen Nagyon K�l�nleges Rendez�sekben jelenleg a Szolg�lat �tjaiban megnyilv�nul� teremt�k vesznek r�szt k�zvetlen�l minden �rintett T�rv�nyes MEGTART�VAL. A Szolg�lat kiterjedtebb �tjain teremt�k ma m�r a K�l�nleges Bels� �raml�saikon K�ZVETLEN k�l�nleges kapcsol�d�sokban nyilv�nulhatnak meg mind a T�rv�nyes MEGTART�IKKAL, mind pedig egym�ssal. A Sors-�tRendez�s olyan k�l�nleges teremt�s, amelyben a MINDENS�G-FORR�SA ’nagyon szoros-pontos vezet�st tart’, �gy csak olyan egyedi teremt�k nyilv�nulhatnak ma meg a Sors-�tRendez�s e III. pontban eml�tett megnyilv�n�t�s�ban, akiknek m�r kell� gyakorlata van a MEGTART�K vezet�s�nek biztos / pontos megval�s�t�s�ban.

            Jellemz�en ma m�g ’gondos el�k�sz�letet’ ig�nyel egy ilyen teremt�sbe val� bekapcsol�d�s, �s nagyon ’gyors’ lehet a feladat megval�s�t�s�ba val� bekapcsol�d�s, majd pedig a feladat(r�sz) beteljes�t�s�t k�vet� kiold�d�s a feladatb�l. A Tapasztalat az, hogy az ilyen teremt�s (az ilyen ir�nyban m�r kell� tapasztalattal rendelkez� �s 'kell�en rugalmas' egyedi teremt�kben) nem okoz a l�ny�kben elnehez�l�st vagy zavart >>> mivel az ilyen teremt�s k�zvetlen (!) m�don a harmonia Meger�s�t�s�re ir�nyul >>> �s az a Tapasztalat, hogy az ilyen teremt�s k�zvetlen m�don Meger�s�t� m�r a Megnyilv�nul�s sor�n is az ilyen feladatban elj�r� teremt� �nn�n l�ny�re / �nn�n teremt�seire is.

            A F�LDANYA �s a VIL�G mostan�ban is t�bb olyan jelleg� K�l�nleges teremt�sben nyilv�nult meg a MEGTART�IVAL �s a SZOLG�LATTAL-MAG�VAL / �DESSEL egy�tt, amelyek ma m�r beleilleszkednek a Sors-�tRendez�sbe.

            Az elm�lt nagyj�b�l egy �vben a SZOLG�LATOT �rint� kiterjedt �RT�KEL�SEKHEZ kapcsol�d�an �rintettem olyan Igazod�sokat �s Rendez�seket, amik eddig makacsul rendezhetetlenek voltak [p�ld�ul a Mag�ny jelleg� fert�z�sek feltiszt�t�sa a VIL�G �s a YOS�G �rintetts�g�ben is: 20180803 – el�rhet� ITT] [a Szolg�lati jelleg� �s egy�b Bels� �raml�sok �s kiterjed�sek helyre-igaz�t�sa: 20180725 – el�rhet� ITT], amelyekben maga a MINDENS�G-FORR�SA is k�zvetlen egy�ttm�k�d� teremt� volt. A F�LD-Vil�ga az ut�bbi �vekben t�bbsz�r is ’K�l�nleges K�zels�gbe’ ker�lt a MINDENS�G-FORR�S�VAL, �s ezekben a helyzeteiben mindig fontos Alap-Igaz�t�sok / Harmoniz�l�sok is megnyilv�nultak. Ezekre a teremt�sekre a F�LDANYA �NN�N MAGJAIVAL tudatosan el�k�sz�lt, �s MEGTART�IVAL tudatosan EGYBE-Kapcsol�dva nyilv�nult meg [p�ld�ul 20160405 – el�rhet� ITT].

*****

Kapcsol�d� �rt�kel�s-r�szlet:

          ELMOZDUL�S az is a saj�t harmoni�nkt�l, ha �tmenetileg olyat tesz�nk, ami nem a saj�t egyedi teremt�i v�laszt�sunk.

       Ha egy t�rsunk a K�z�ss�g�nkb�l ’kiesik’ (ak�r csak egy r�vid tartamra) (ak�r a p�runk vagy gyermek�nk is lehet), a K�z�ss�g / az Eg�sz harmoni�ja �rdek�ben lehets�ges, hogy a V�llal�s�t / V�laszt�s�t fontos helyette a t�rsainak megnyilv�n�tani.

         A K�z�ss�g Eg�sze sz�m�ra ez ’j�’, mert nem marad el egy fontos tennival�, a m�s helyett p�tl� viszont a saj�t harmoni�j�t�l e tev�kenys�g tartam�ra elt�volodik, �s ez az � sz�m�ra T�NYLEGES ER�VESZT�ST eredm�nyez. [Nem a saj�t egyedi harmoni�ja szerint teremt - m�g ha szolg�lja is ez a K�z�ss�g �rdek�t!] Ha ’j�l tudja’ hogyan kell teljes�teni az adott teremt�st, �m az eredetileg nem az � saj�t v�llal�sa / v�laszt�sa, akkor sz�m�ra a teremt�s teljes�t�se sokkal t�bb �n-er�t ig�nyel (a l�ny�ben t�nyleges er�veszt�s jelentkezik).

       Ha a m�s feladat�t v�gz� ’kell�en tapasztalt’, nagy odafigyel�ssel elker�lheti azt, hogy v�gletesen elgyeng�lj�n �s s�lyosan megs�r�lj�n >>> de ehhez fokozott tudatoss�g �s sok bels� t�bblet-er� sz�ks�ges.

        Fontos, hogy amikor v�get �r egy ilyen m�s helyett p�tl� teremt�s, azonnal olyan teremt�sbe Igazodjon vissza a teremt�, ami a ’Saj�t V�laszt�sa’ - �s amit lehet�s�g szerint nagyon szeret (’kedvvel’ v�gzi) >>> mert abban k�pes a leghamarabb visszanyerni az er�nl�t�t / �ps�g�t.

          Nem minden MEGTART� tud ma m�g kell� meger�s�t�st adni az olyan teremt�inek, aki m�s v�llal�s�t teljes�ti (nem a sz�ks�gtelen beleavatkoz�st �rtem ezalatt, hanem amikor a K�z�ss�g �rdek�ben t�nyleg fontos valamilyen feladat elv�gz�se). M�g ha k�ri is a teremt� a MEGTART� seg�ts�g�t / meger�s�t�s�t, sok MEGTART� m�g nem �p�tett fel olyan K�l�nleges (bels�-�s-k�ls�) utat, amin k�zvetlen m�don meger�s�thetn� a m�s feladat�t fontos okb�l �tv�llal� teremt�j�t. Ez nagyon megnehez�ti az Egy�n �s a K�z�ss�ge harmoni�j�nak megtart�s�t az olyan helyzetekben, amikor valami ’nem v�rt = nem betervezett’ nyilv�nul meg.

         V�gletes m�don meggyeng�lhettek �s meggyeng�lhetnek azok a teremt�k, akik a K�z�ss�g Eg�sze �rdek�ben m�sok helyett �llnak be feladatokba.

          A F�LD-Vil�g�ban a Szakr�lis �s Szolg�lati feladatokban [p�ld�ul a K�z�ss�g �rdek�ben] teremt�ket a MEGTART�K [a F�LDANYA �s a VIL�G, SZOLG�LAT-MAGA is] ma m�r sokf�le k�zvetlen m�don is meger�s�thetik, t�bbek k�z�tt:

• a VIL�G a ’szemem-f�nye’ er�ben [20180217 – el�rhet� ITT]
• a SZOLG�LAT-MAGA a ’T�M’ EREJ�BEN [20171222 – el�rhet� ITT], vagy ak�r a ’F�L’ EREJ�BEN [20180708-i �r�s III. pontja – el�rhet� ITT]
• a F�LDANYA sok erej�ben (p�ld�ul Irgalom, Kegyelem stb)(�s egy nagyon k�l�nleges erej�ben, a ’Nyers’-ben [20180608 – el�rhet� ITT]
• az EGYBE-IGAZ�T�S �s EGYBE-HANGOL�S [b�vebben ITT] is azt szolg�lja, hogy ha valamilyen v�ltoz�s �ll be a teremt�sben, akkor azt a MEGTART� azonnal HARMONI�BA TUDJA igaz�tani-rendezni, �s �gy ne maradhasson senki (aki a k�z�ss�g �rdek�ben tesz) elgyeng�lt / elt�volod�shoz vezet� (’f�gg�ben l�v�) helyzetben.
• Pontos szab�lyoz�sra ker�lt a ’Lemond�s’ [20171006 – el�rhet� ITT] �s a ’Feladat-�tir�ny�t�s’ [20160706 – el�rhet� ITT]
• A N�gat�s [b�vebben ITT] �s N�gat�s-Jelleg [20180617 – el�rhet� ITT] olyan k�l�nleges vezet�si �s egy�tt-teremt�si �t, amin a F�LDANYA ak�r nagyon pontos / nagyon hat�rozott vezet�st is adhat a harmonia megtart�sa / meger�s�t�se �rdek�ben.

OmM��TR�~KJ

A k�vetkez� �r�s el�rhet� ITT

                 -............

                 .

'szemezget�s' az �r�saimb�l (folyamatosan b�v�tem):

            //omah.gportal.hu/