2018. okt�ber 17.

I.

         Bevezet�sk�nt n�h�ny r�szlet a legut�bbi EGYEDIS�GHEZ kapcsol�d� lejegyz�sb�l - 20180806 – el�rhet� ITT:

            „…A ma MAG�NYK�NT jel�lt Birodalom [’nagy-TEREMT�’][hasonl�an a YOHOZ] m�r id�sebb, tapasztaltabb Teremt�.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint eredend�en nem MAG�NY-k�nt jel�lt�k ezt a Birodalmat, amelynek m�ra els� r�n�z�sre val�ban a Mag�nyban teremt�s a legf�bb jellemz�je.

        Ez a Birodalom eredend�en azzal a F� Ir�nnyal sz�letett meg, hogy megnyilv�n�tsa / megtapasztalja ’Az Egyedi Teremt�v� V�l�st’, az EGYEDIS�GET.

       Az EGYEDIS�GB�L [mint ’nagy-TEREMT�B�L’] egy akkor m�g �j k�l�nleges (csak r� jellemz�) m�don ’sz�lettek meg’ az egyedi teremt�k, akikb�l bizonyos (a MEGTART� �ltal v�lasztott) hasonl� jellegeik alapj�n K�z�ss�gek is megform�l�dtak. Soha egyetlen egyedi teremt� sem maradt egyed�l, mindenki �gy sz�letett meg, hogy m�r r�gt�n (valamilyen mag�ban hordozott egyedi jellege alapj�n) egy K�z�ss�g tagj�v� is v�lt.

         M�ra m�r �ltal�nosan ismert az a m�d, ahogyan akkor r�gen m�g csak az EGYEDIS�GBEN nyilv�nulhattak meg az egyedi teremt�k. R�szben a VIL�GBAN megnyilv�nul� egyedi teremt�i megnyilv�nul�soknak is az egyik alapja az az egyediv� megform�l�si m�d, amely eredend�en az EGYEDIS�GBEN nyilv�nult meg.

       Az EGYEDIS�G volt az els� olyan Birodalom �s ’nagy-TEREMT�’, amelyben a MINDENS�G-FORR�SA olyan egyedi-�s-egyben-egy�ttes teremt�s megform�l�s�ra ir�nyult, amelyben hab�r a k�z�ss�ghez tartoz�k j�l felismerhet�en rendelkeznek

1. csak r�juk mint egyedi teremt�kre jellemz� egyedis�gekkel �s
2. a k�z�ss�ghez val� tartoz�st is hat�rozottan megmutat� jelleggel,

m�gis az egyedi teremt�k teremt� l�nye-�s-l�nyege teljesen egyedi (szabad). L�nyeg�ben a ’szabad’ teremt�sek egyik legels� elind�t� Birodalma volt �s van az EGYEDIS�G. A mai fogalmak szerint olyan Utak �s Harmoni�k megform�l�sa volt a feladat e Birodalomban, amelyben �sszhangba hozhat� az egy�ni �s a k�z�s �rdek [�gy, hogy egyes helyzetekben hangs�lyosabb lehessen az egy�ni teremt� �rdeke, m�skor pedig el�t�rbe ker�lj�n a k�z�ss�g �rdeke --- mindez �gy, hogy egym�ssal m�gis harmoni�ban legyenek. �gy is megk�zel�thet� ez, hogy egyes helyzetekben az egyedi teremt� k�pes legyen al�rendelni a saj�t �rdekeit a k�z�ss�ge �rdekeinek, m�s helyzetben pedig a k�z�ss�g tagjai ak�r k�l�nleges figyelmet is ford�tsanak a tagjaik egy�ni �rdekeire. Hogyan tarthat� �gy meg a harmonia, hogy abban az egy�n �s a k�z�ss�ge is boldoguljon.]

            (…) Val�sz�n�s�thet� jelenleg, hogy a YOS�G �s az EGYEDIS�G Birodalmaiban el��llt s�r�l�seknek sok esetben azonos az ered�je. E k�t ’nagy-TEREMT�’ egym�shoz nagyon k�zel teremtetett (nagyj�b�l azonos kor�ak), �s val�sz�n�leg ez az oka annak, hogy Birodalmaikat nagyj�b�l ugyanakkor �s nagyj�b�l ugyanolyan behat�sok �rt�k m�s Birodalmak fel�l. Ezek a YOS�GBAN �s az EGYEDIS�GBEN is olyan V�ltoz�sok voltak, amelyek nem voltak m�g eltervezettek, �s ez�rt a YO �s az EGYEDIS�G nem tudt�k Harmonikusan berendezni a Birodalmukba. E V�ltoz�s �gy l�nyeg�ben IDEGENS�G megjelen�s�t eredm�nyezte a Birodalmukban, �s ez a teremt�seikben „Megfert�z�d�st”, Zavart eredm�nyezett.

            Igen val�sz�n�, hogy amikor a YO �s az EGYEDIS�G �rz�kelt�k a Birodalmaik legels� s�r�l�seit, a k�z�tt�k akkor m�g megl�v� ERED� (!) �raml�son (1) Figyelmeztett�k egym�st, �s (2) val�sz�n�leg tettek egym�s fel� olyan sz�nd�k-nyilatkozatot, hogy egy�ttesen is tesznek majd a Harmonia helyre�ll�t�sa (a bajok meg�ll�t�sa) �rdek�ben.

            Igen val�sz�n�, hogy ez az oka annak, hogy m�ig van egy ’furcsa’, nehezen �rtelmezhet� ’vonz�d�s’ e k�t Birodalom k�z�tt, ami „makacsul kopogtat” id�nk�nt mindk�t MEGTART�BAN.

            Val�sz�n�leg a kor�bbi sz�nd�k-nyilatkozatok a s�r�l�sek okozta bez�r�d�sok �s torzul�sok miatt nem tudtak teljes eg�sz�ben EGYET�RT�SS� megform�l�dni a YO �s az EGYEDIS�G k�z�tt, �s ez�rt volt sz�mukra mostan�ban �rtelmezhetetlen, hogy milyen Kapcsol�d�s lehetne k�z�tt�k.

(…) Jelenlegi meg�rt�sem szerint az EGYEDIS�G �s a YO r�szben hasonl� Teremt�si Ir�nyban vannak: az egy�n �s K�z�ss�ge Harmoni�ja ’nagyobb teremt�si ir�ny�ban’ teremtenek / tapasztalnak.

• A YOS�GBAN az egyedi teremt� a K�z�ss�ge Alapj�b�l nyilv�nul meg [a YO teh�t el�sz�r a K�z�ss�g Alapj�t, f�bb Meghat�roz�it form�lja meg, �s ebbe helyezi be azt a ’magot’, amelyb�l a k�z�ss�ghez tartoz� egyedi teremt�k majd megnyilv�nulnak],
• az EGYEDIS�GBEN pedig el�sz�r az egyedi teremt� nyilv�nul meg (szabadon), �s valamely benne megnyilv�nul� jellemz� alapj�n kapcsol�dik hozz� egy l�ny�hez illeszked� Teremt� K�z�ss�ghez…”

2018. okt�ber 17.

         �rintettem m�r e kor�bbi lejegyz�sben is, hogy a YOS�G Igazod�sai valamilyen k�l�nleges m�don ’kapcsol�dnak, igazodnak’ az EGYEDIS�G (~Mag�ny) bizonyos v�ltoz�saihoz / igazod�saihoz. Nek�nk itt a F�LD-Vil�g�ban ez�rt van / lehet erre k�zvetlen (!) r�l�t�sunk.

        ’L�tsz�lag’ ’t�volabbi’ a MINDENS�G-FORR�SA (mint MEGTART�) az EGYEDIS�G Birodalm�t�l. ’�J’ m�don ir�nyult egyedi teremt�k megform�l�s�ra a MINDENS�G-FORR�SA akkor, amikor az EGYEDIS�G Birodalm�t �tj�ra ind�totta. Nem rendezetlens�get �s nem is k�v�l-�ll�s�got akart �gy l�trehozni a MINDENS�G-FORR�SA, hanem a ’Szabads�gnak’ (= ebben Egyedis�gnek) egy teljesen �j addig m�g nem volt kiterjed�s�t, amely y�l illeszkedik a Teremt�s Eg�sz�nek a HARMONI�J�BA.

         Olyan ’feladat’ ny�lt meg az EGYEDIS�G Birodalm�nak ’nagy-TEREMT�JE’ sz�m�ra, hogy a teremt�-k�z�ss�gei �s ezekben az egyedi teremt�k ’kev�sb� f�ggjenek egym�st�l’ (nagyon neh�z erre szavakat tal�lnom). Legyenek a teremt�k egym�ssal kapcsolatban / harmoni�ban, �s legyen egy olyan ’hat�r’, amit a teremt�k egym�s fel� m�r nem l�phetnek �t (nem avatkozhatnak be a m�sik �let�be, k�retlen�l / megfelel� megegyez�s n�lk�l nem ny�lhatnak meg egym�ssal �raml�sokban stb)(l�nyeg�ben a ma ismert 'test' az egyik ilyen 'hat�r', �gy a ma ismert �l�-test ered�je k�zvetlen�l az EGYEDIS�G Birodalma).

      Minden egyedi teremt� (�s ezek k�z�ss�gei) egym�ssal is �raml�sban van(nak), de ’megnyilv�nul�ss�’ (Val�v�) csak az olyan �raml�s (�s sz�nd�k) v�lik, ami az �rintettek egy megfelel�en tudatos �s megfelel�en er�teljes elhat�roz�s�n (egyet�rt�s�n) alapul.

       Ez az oka annak, hogy az EGYEDIS�G teremt�i (�s maga az EGYEDIS�G is) ’kev�sb� / kev�ss�’ ’�rz�kelik’ az �ket a L�tez�sben �s �let�kben megtart� MEGTART�I gondoskod�st �s �raml�st >>> mert nagyobb szabads�got kaptak annak a meghat�roz�s�hoz, hogy mi v�lhasson t�nyleges val�v� a teremt�seik �ltal.

         �gy is megk�zel�thet� ennek a l�nyege egy leegyszer�s�tett k�ppel, hogy az EGYEDIS�G teremt�i sz�m�ra bizonyos �raml�sok "k�v�l vannak az �rz�kel�s�k hat�r�n", �s ezeket nem csak "nem" vagy "alig" �rz�kelik, hanem ezen �raml�sok hat�sa is sokkal gyeng�bb a Birodalmukban, mint ahogy az m�s Birodalmakban megnyilv�nul. Bizonyos �raml�sokt�l "t�volabb" vannak a Birodalmuk Teremt�si Alapj�ba befoglalt Meghat�roz�ikb�l ered�en. Ez nem z�rja el �ket ezen �raml�sokt�l, de ahhoz, hogy az �let�kbe bevonj�k ezen t�volabbi �raml�sokat, erre ir�nyul� biztos sz�nd�kot kell megform�lniuk.

         Tal�n �ppen ez a Meghat�roz�juk volt az oka annak, hogy hab�r �rte a Birodalmukat "s�rt�s" / behat�s, azonban az sokkal kev�sb� tudott "l�that�-val�s" m�don megnyilv�nulni (azon t�l, hogy a Bels� �raml�saikat jelent�sen gyeng�tette / rontotta).

’L�tsz�lag’ ’t�volabbi’ a MINDENS�G-FORR�SA (mint MEGTART�) az EGYEDIS�G Birodalm�t�l.

         A VIL�G Meghat�roz�in�l �rtam [20171114 – el�rhet� ITT], hogy a VIL�G igen hosszan tanulm�nyozta azt, hogy a TEREMTETT L�TEZ�S�NK MEGTART�I mi�rt t�volodtak el a MINDENS�G-FORR�S�T�L (�s egym�st�l), mi�rt feledt�k el szinte teljesen a k�z�s ered�t.

        A MINDENS�G-FORR�SA fel�li oka ennek a (l�tsz�lagos) elt�volod�snak az lehetett, hogy szeretett volna nagyobb szabads�got adni a teremt�inek.

        Valami�rt EZ A K�RD�S nem csak a VIL�GOT ’foglalkoztatta’ akkoriban, hanem m�r mind a YOT, mind az EGYEDIS�GET is. [Ennek az ’oka’ az volt, hogy maga a MINDENS�G-FORR�SA is kereste, hogyan ker�lhetne k�zelebb a Gyermekeihez.] Val�sz�n�leg ezen ’k�rd�sre’ val� v�lasz-keres�s�k hozta ’olyan k�zels�gbe’ a YOT �s az EGYEDIS�GET, ami felkeltette a m�sik fel� az �rdekl�d�s�ket.

         Hab�r nem pontosan ugyanazon okb�l tett�k fel a szinte ugyan�gy hangz� k�rd�st (’honnan eredek’), �s ez�rt a keres�s l�nyege is egy kicsit m�s >>> m�gis ’egym�shoz k�zel ker�lt ez a k�t keres� �t’ (mint egym�st�l nem t�l t�vol halad� k�t k�l�n �t, melyek k�z�tt nem lehets�ges az �tj�r�s, de m�gis j�l �rz�kelhet�v� v�lik a m�sik �ton halad�).

        Mivel mind a YOT, mind az EGYEDIS�GET foglalkoztatta a ’honnan eredek (�s mi�rt vagyok)’ gondolat, a t�bbi nagy-TEREMT�H�Z k�pest valamelyest ’lelkesebben’ vettek r�szt az IRGALOM megform�l�s�ban is >>> olyan val�s lehet�s�get l�ttak az IRGALOM megform�l�s�ban, ami k�zelebb vezetheti �ket a ’Nagy K�rd�seik’ megold�s�hoz >>> hogy meg�rts�k a l�tez�s�ket, �s �jra k�zel ker�lhessenek az Ered�-FORR�SUKHOZ.

        Az EGYEDIS�G is �rz�kelte a Birodalm�n bel�l, hogy a teremt�i T�le �s � a teremt�it�l egyre t�volabb ker�lnek, �s ’nem �rtette’ ennek a l�nyeg�t (ok�t, �rtelm�t).

           Ugyan mi�rt gondoskodik (mi�rt Tartja mint MEGTART� a teremt�it), ha v�g�l egym�st�l ak�r el is szakadhatnak? Mi lesz azzal aki elszakad? Mi lesz a MEGTART�VAL, ha egy ’darabja’ / teremt�je t�le elszakad? A l�tez�s c�lja az elszakad�s, a teljesen mag�nyoss� v�l�s lenne? Aligha, mert a teljes elszakad�s „rossz �rzetet” v�ltott ki az EGYEDIS�GBEN. ’Nem j� a teljes mag�ny’, �s ’az sem j�, hogy � mint a Birodalma MEGTART�JA t�vol van az ERED�-FORR�S�T�L �s a m�s T�RSAIT�L’

.          Az EGYEDIS�G olyan v�laszt�st hozott, hogy �jra k�zel szeretne ker�lni az ERED�-FORR�S�HOZ, �s a Birodalm�n bel�l szeretn� elh�r�tani a teljes elmag�nyosod�st.

         Nyilv�nval�an a Birodalom nem szakadhat el a Maghat�roz�it�l, �s �gy att�l az Elvt�l sem, hogy a ’Val�v�’ (Megnyilv�nultt�) v�l�shoz sz�ks�ges az �rintett teremt�k meghat�rozottan er�teljes �s tudatos sz�nd�ka �s megnyilv�nul�sa. Ez a Birodalmon bel�li ’Szabads�g’ fontos alapja. Ez az �nL�nyegb�l megny�lt Meghat�roz�, �s �gy nem v�ltoztathat� meg. [Amint lent �gy fent: maga az EGYEDIS�G Birodalma is csak ilyen Alapon ’tud’ m�s Birodalmak / T�rsak fel� Kapcsol�d�sban / �raml�sban megny�lni!]

        Ahogyan meger�s�d�tt az a sz�nd�k az EGYEDIS�GBEN, hogy mind a saj�t teremt�ihez, mind az ERED�-FORR�SHOZ �s m�s T�rsaihoz is K�ZELEBB szeretne ker�lni, � is beleny�lt az IRGALOM megform�l�s�ba. Ekkor olyan ’friss’ (�j) ’�lm�nyek’ �rt�k, amelyek a Boldogs�g (�j ir�ny�) �rzet�t v�ltott�k ki bel�le. �gy a MINDENS�G-FORR�SA sz�m�ra is nyilv�nval�v� v�lt a K�ZELED�S sz�nd�k�nak hat�rozotts�ga / biztoss�ga, �s �gy ezt a sz�nd�kot a MINDENS�G-FORR�SA is ’meger�s�tette’ >>> �gy mivel minden �rintett megfelel�en er�s sz�nd�ka jelen volt, ELINDULT (ez a k�zeled�s) A MEGVAL�SUL�SBA.

         Maga a MINDENS�G-FORR�SA a SZOLG�LAT Teremt�si Ir�ny�t (a hib�k kijav�t�sa mellett) azzal a kifejezett sz�nd�kkal nyitotta meg, hogy maga is k�zelebb ker�lhessen a Gyermekeihez, Gondoskod�s�ban hat�konyabb� v�lhasson, k�zvetlenebb m�don is r�szt vehessen a MEGNYILV�NULT teremt�sben --- an�lk�l, hogy beleavatkozna [20180708 – el�rhet� ITT].

         Ez az ir�nyul�s (hogy a saj�t teremt�ihez k�zelebb ker�lhessen an�lk�l hogy ezzel beleavatkozna a sorsukba) az EGYEDIS�GBEN is form�l�dott m�r, ’kereste’ a megval�sul�shoz a lehet�s�geket.

          A SZOLG�LATBAN (m�ra tudjuk) a teremt�k �s a MEGTART� k�z�tt k�l�nleges Bels� �raml�sok form�l�dnak meg, �s ezeken a MEGTART� �s teremt�i a szabadon meghat�rozott keretek k�z�tt szorosabb egy�ttes teremt�st nyitnak meg. A SZOLG�LATBAN ez a szorosabb egy�ttes-teremt�s els�dlegesen �s k�zvetlen�l a megl�v� bajok elh�r�t�s�ra ir�nyul, �s ma m�r minden olyan Tudatos�t�s is a Szolg�lat r�sze, amely ahhoz sz�ks�ges, hogy a teremt�s harmonikus lehessen / legyen. Egyet�rt�s sz�ks�ges ezekhez a teremt�sekhez, k�nyszer-mentesek --- ez�rt volt (Van) az EGYEDIS�G sz�m�ra (is) ’alkalmas’ ez az �j ir�ny arra, hogy ebben mind Saj�t Maga, mind a saj�t teremt�i sz�m�ra k�nyszert�l mentes utat nyithasson a szorosabb egy�ttes teremt�sre.

*****

Kapcsol�d� kor�bbi �rt�kel�s-r�szletek:

       Az EGYEDIS�G teremt�i ’sokkal kevesebb figyelmet ford�tanak azon MEGTART�JUK fel�, aki napr�l-napra-folyamatosan gondoskodik r�luk’.

1. Igaz ez a saj�t Birodalmuk MEGTART�JA fel� val� ir�nyul�sukra, �s
2.  igaz annak a Birodalomnak a MEGTART�JA fel� ir�nyul�sukra is, ahol �ppen vannak.

         Valamilyen saj�tos okb�l „a figyelm�k k�nnyebben terelhet�”. Val�sz�n�leg ennek az oka a saj�t (Birodalmi) MEGTART�JUK fel� val� Term�szetes Kapcsol�d�suk valamilyen csak r�juk jellemz� meggyeng�l�se.

„Sokkal kevesebb figyelmet ford�tanak arra, aki napr�l-napra-folyamatosan gondoskodik r�luk”.

        A VIL�GBAN val� Jelenl�t�k eset�n a megnyilv�nul�s szintj�n ez jelentheti a csal�dtag / sz�l� / h�zast�rs tisztelet�nek / megbecs�l�s�nek a hi�ny�t is (az alap-�rt�kekt�l (!) elfordul�st is).

        ’Hamar odafordulnak’ ahhoz, aki valamit ’felcsillant’ el�tt�k.

        Eddig is Tapasztalati Tud�s volt az, hogy a figyelm�k k�nnyen terelhet� / csapong�. Ritka az, amikor kitart�an v�geznek valamit (elt�ntor�thatatlanul).

        Ez az ir�nyul�suk egyre gyakrabban hozz�kapcsol�dik ahhoz az ir�nyul�shoz, hogy kivonj�k magukat a felel�ss�g vagy a k�vetkezm�nyek al�l.

       Az ilyen ir�nyul�s az�rt „baj”, mert �ppen azokat az alap-kapcsol�d�sokat t�vol�tj�k el (majd ak�r v�lasztj�k le) magukr�l, amib�l er�t tudn�nak mer�teni.

       Neh�z vel�k egy�tt �lni, az �tlagosn�l nagyobb t�relem sz�ks�ges ahhoz, hogy „ne durvuljon el a helyzet”. Ezzel az ir�nyul�sukkal hozz�j�rulhatnak ahhoz is, hogy egym�st�l m�s csal�dtagok is elt�volodjanak! Az ilyen �THAT�-t�vol�t� (tov�bbhat�) megnyilv�nul�s nem megengedhet� (jelenleg a VIL�GBAN sem).

       Valami�rt ’mostan�ban’ ny�lhat �t az � sorsuk rendez�s�hez...

        Ennek sor�n tiszt�n �tl�that�v� v�lhat, hogy mely megnyilv�nul�saik azok, (1) amik a Birodalmuk jelleg�b�l ered� TERM�SZETES jellemz�ik (ak�r nagyon m�sok, mint m�s K�z�ss�gekben), �s (2) melyek azok, amelyek valamilyen s�r�l�sb�l (ak�r kevered�sb�l) ered� zavaross�g / torzul�s a l�ny�kben (ez ut�bbit Igaz�tani �s Rendezni sz�ks�ges).

       Val�sz�n�leg olyan meggyeng�l�si okok felismer�s�re ir�nyulnak az EGYEDIS�G Birodalm�t is �rint� �rt�kel�sek, amely okok felold�sa tal�n m�r itt is elkezd�dhet az EGYEDIS�GHEZ tartoz� teremt�kben >>> hogy �gy t�rjenek majd haza a Birodalmukba, hogy ott m�r azonnal nekikezdhessenek a kapcsol�d� Rendez�seknek.

       Nyilv�nval�an a s�r�l�sb�l ered� meggyeng�lts�g komoly akad�lya lehet annak, hogy az EGYEDIS�G a YOS�GGAL eltervezett Kapcsol�d�s�ba BELENY�LHASSON. A gondoskod� t�rs „nem-megbecs�l�se” a YOS�G sz�m�ra is �rtelmezhetetlen megnyilv�nul�s. Nem lehet ’csal�di’ jelleg� / szorosabb �rint�sben megny�lni olyan teremt�vel, aki nem v�llalja fel a m�sokr�l / t�rsair�l val� (sz�ks�ghez igazod�, ak�r folyamatos) gondoskod�st. Nem ny�lhat bele a Szolg�latba sem, aki nem ny�lik meg a ’fokozottabb’ Gondoskod�s megnyilv�n�t�s�ra.

        Az, hogy az EGYEDIS�GBEN a SZOLG�LAT „befogad�sra” ker�lt, azt jelenti, hogy az EGYEDIS�G felv�llalta (m�ghozz� megfelel�en er�teljes �s tudatos v�llal�sban!) a t�rsair�l val� fokozottabb gondoskod�st!

      Ez azt is jelenti, hogy a gondoskod� t�rs fel� val� „nem-megbecs�l�s” valamilyen k�l�n�ss�g, �s �gy Rendezni sz�ks�ges.

        Jelenlegi meg�rt�sem szerint a VIL�GBAN olyan EGYEDIS�GB�L ered� teremt�k vannak / lehetnek jelenleg, akik VAL�S Szolg�latban ny�ltak meg: l�nyeg�ben a SZOLG�LAT Birodalm�b�l erednek a ’szellemi ered�j�kben’, t�rv�nyesen megtestes�ltek az EGYEDIS�GBEN, �s onnan l�ptek be a VIL�GBA >>> val�sz�n�leg az�rt, mert kev�ss� tudj�k meg�lni az EGYEDIS�G Birodalm�ban a Szolg�lati �tjukat. Mivel azonban t�rv�nyesen megny�ltak a SZOLG�LATBAN, a VIL�G is minden seg�ts�get megad ahhoz, hogy az �nl�nyeg�kben megny�lt feladataikat teljes�teni tudj�k ezek a teremt�k is (mivel a VIL�G is megny�lt a Szolg�latban, m�ghozz� egy olyan K�r�s�re alapul�an, hogy a Sz�ks�g Val�s helyzeteinek elh�r�t�s�ra ’b�rkinek’ val�s Meger�s�t�st legyen k�pes adni, akivel t�rv�nyes alapr�l megny�lt Egy-�raml�sban van).

          A F�LD is a VIL�GHOZ tartoz� teremt�-k�z�ss�g jelenleg, �s hab�r most �ppen mag�hoz a F�LD-Vil�g�hoz nincs t�rv�nyesen bekapcsol�dva EGYEDIS�GHEZ tartoz� teremt�, a VIL�GBAN jelenl�v� ilyen teremt� K�ZELS�GE �rz�kelhet� akkor, ha valamilyen Szolg�lati ir�ny� teremt� folyamat megny�lt vagy megny�lhat. [Tov�bb� (az Ered� SZOLG�LATI Meghat�roz� mellett) a F�LD-Vil�ga egyik �nl�nyegi Meghat�roz�ja a YOS�G teremt�si alapja, ez�rt ’�rintett’ az ilyen teremt�sekben maga a F�LD is].

        Az EGYEDIS�GHEZ tartoz� (a VIL�GBAN jelenleg �rz�kelhet� k�zels�g�) teremt�k ’l�nyege’ a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered. Ez�rt a K�l�nleges Bels� �raml�saik ’nem vehet�k el t�l�k’ (l�ny�k Meghat�roz� l�nyege!), mivel azonban valamilyen saj�tos ok miatt nem tudj�k kell�en m�k�dtetni ezt az EGYEDIS�G Birodalm�nak MEGTART�J�VAL, �gy ’neh�z helyzetben vannak’. Min�l hamarabb fel kell t�rniuk ’magukban’ (!), mi az oka annak, hogy a Bels� Szolg�lati �raml�saikat nem k�pesek rendesen m�k�dtetni. Ezt a Bels� �raml�st rendbe kell hozni, mert csak ekkort�l tudnak nekikezdeni EGY�TT-AZ-EGYEDIS�GGEL a Birodalom Eg�sz�re kiterjedhet� Rendez�seknek.

           Fontos: a Szolg�latban megnyilv�nul� egyedi teremt�k nem az EGYEDIS�G Birodalm�nak "szolg�i", nem az�rt vannak, hogy "vel�k v�geztess�k el a munk�t" a Birodalomban. A SZOLG�LAT megnyilv�n�t�sa sor�n a MEGTART�(K) �s a Birodalma teremt�i EGY�TT, a MEGTART� 'vezet�s�vel' �lik meg (1) mind a sz�ks�ges Tudatos�t�sokat, (2) mind pedig az egy�b Meger�s�t� teremt�seket. 'Csak-Egy�tt-Lehets�ges!'

      A Hierarchia l�nyeinek el�sz�r azt sz�ks�ges el�rni�k, hogy a Birodalmuk MEGTART�JA t�rv�nyesen megny�ljon a SZOLG�LATNAK [20181004 – el�rhet� ITT].

        Az EGYEDIS�G ’Val�j�ban’ Megny�lt a SZOLG�LATNAK, csak valamilyen bels� elakadts�g miatt nem k�pes megnyilv�n�tani. Ennek az ok�t seg�tik felt�rni a SZOLG�LAT teremt�i (illetve a Szolg�lati utakban m�r jelenl�v� EGYEDIS�GHEZ tartoz� teremt�k). Az ok megtal�l�sa ut�n - ha sz�ks�ges - az ok megsz�ntet�s�hez is sz�ks�ges lehet seg�ts�get adni (hogy megtal�lj�k magukban az �rintett teremt�k, hogyan oldhatj�k fel / sz�ntethetik meg az okot, �s igazodhatnak vissza a Term�szetes Bels� �raml�saikhoz).

        Val�sz�n�leg az EGYEDIS�G BIRODALM�HOZ tartoz� t�nylegesen Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�k (akiknek ered� l�nyege teh�t mag�b�l a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered!) jelenleg azon dolgoznak, hogy

1. mag�t az EGYEDIS�GET (mint a Birodalom MEGTART�J�T) t�nylegesen hozz� tudj�k kapcsolni a SZOLG�LAT megnyilv�nul�saihoz (vagyis hogy ki�p�ts�k a MEGTART� �s Szolg�lati-teremt�i k�z�tt a Szolg�lathoz sz�ks�ges K�l�nleges Bels� �raml�sokat)(ez p�rhuzamos azzal, hogy maga az EGYEDIS�G ’fel�p�ti’ ezt a Bels� K�l�nleges �raml�st a MINDENS�G-FORR�S�HOZ), �s
2. val�sz�n�leg ezut�n ker�lhet sor arra, hogy el�sz�r a Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�ivel az EGYEDIS�G-MAGA vissza�p�tse a Birodalm�ra jellemz� eredend� teremt� �raml�sokat,
3. majd ezt k�vet�en [a SZOLG�LAT Birodalm�nak �s a MINDENS�G-FORR�S�NAK a Meger�s�t�s�vel] ha sz�ks�ges IGAZ�TS�K-RENDEZZ�K a Birodalmi Teremt�si Alapokat, hogy �jra a Birodalom Eg�sz�re kiterjedhessen az ’Eredend� Harmonia’.

*****

     Ezzel az ir�nyul�sukkal hozz�j�rulhatnak ahhoz is, hogy egym�st�l m�s csal�dtagok is elt�volodjanak! Az ilyen �THAT�-t�vol�t� (tov�bbhat�) megnyilv�nul�s nem megengedhet� (jelenleg a VIL�GBAN sem).

        Ami k�zvetlen�l a VIL�GHOZ / F�LD-Vil�g�hoz kapcsol�d� Tudatosod�s ebb�l:

      Felismerni az ilyen ir�nyul�st, �s ’nem engedni meg, hogy ez elt�vol�t�an hasson b�rkire a saj�t teremt�-k�z�ss�gben’.

       �s ha van r� t�rv�nyes �t, az ilyen mint�t hordoz�t hozz�seg�teni a felismer�shez �s sz�ks�ges igazod�sokhoz.

*****

       Eml�tettem kor�bban, hogy a VIL�GNAK kezdetben neh�zs�gei voltak az egyedi teremt�i megform�l�s�val. Nem tudom szavakra leford�tani jobban, csak �rz�s: akkor ’siker�lt’ ’pont olyannak’ (amilyet szeretett volna) megform�lnia az egyedi teremt�it a VIL�GNAK, amikor ’meg�rtette’, hogy az EGYEDIS�GBEN ’eredetileg’ hogyan form�l�dtak meg az egyedi teremt�k (�s az �raml�saik). Az �rz�sb�l �gy �rtettem, hogy a VIL�G azon eredeti minta szerint megform�lt egyedi teremt�i m�r megtarthat� teremt�sben tudtak megnyilv�nulni.

        Val�sz�n�leg �gy a VIL�G ’tudhatja’, hogy milyen volt az EGYEDIS�G eredeti megnyilv�nul�sa, �s hogy mi (�s tal�n mi�rt) v�ltozott meg (mi�rt lett ink�bb Mag�ny jelleg� a Birodalom, ahol a teremt�k m�r egym�ssal is alig-alig nyitnak meg egy�ttes teremt�seket --- holott eredetileg �k is ’sz�let�s�k ok�n’ egy k�z�ss�g tagjai lettek). M�s (tal�n l�nyeg�ben is) az EGYEDIS�G k�z�ss�gi teremt�se, mint a YOS�G�. L�tszatra, n�h�ny Elvben ak�r nagyon hasonl�ak is lehetnek e k�t Birodalom teremt�sei, de a l�nyege-ered�je ok�n m�gis k�t teljesen k�l�nb�z� Teremt�si Ir�ny.

       Tal�n most a VIL�G ’tud�sa-meg�rt�se’ is ellen�rz�sre ker�l, hogy az-e a baj / neh�zs�g val�s oka, amit � azonos�tott.

*****

        Az EGYEDIS�G „tartott att�l, hogy a SZOLG�LAT �tform�ln� a Birodalm�t?”

       (Szerintem kezdetben nem, csak legfeljebb k�s�bb valamilyen behat�s miatt gyeng�lt meg ilyen ir�nyban a bizalma).(Ma m�r tal�n van a MEGTART�BAN egy ilyen „f�lelem”, de ez a Birodalmat �rt behat�sok �s meggyeng�t�s k�vetkezm�nye)(amit �gy Rendezni sz�ks�ges).

       Ha az EGYEDIS�GBEN kezdetben bizonytalans�g lett volna a SZOLG�LAT befogad�s�t illet�en, akkor nem tudta volna befogadni �s megnyitni a SZOLG�LATI ALAPOT. Ha a Birodalomban megny�lt a SZOLG�LAT, akkor a befogad�skor ebben semmif�le elbizonytalanod�s nem lehetett az EGYEDIS�GBEN. Tal�n ez volt az az EGY�TTES IR�NY, amit a YOS�GGAL egy�tt szerettek volna megnyitni, amire teh�t a Sz�nd�k-nyilatkozatuk ir�nyult.

        A YOS�G sz�m�ra kezdetben neh�zs�get okozott ’meg�rteni’, hogy pontosan mi is a SZOLG�LAT. Mert m�g �j Teremt�si Ir�ny volt a SZOLG�LAT.

     Lehet, hogy az EGYEDIS�G is „bizalmatlanul” (=bizonytalanul) viszonyult el�sz�r a SZOLG�LAT teremt�ihez, mert m�g � sem �rtette ennek az �j ir�nynak a l�nyeg�t.

      Hasonl�s�g lehet m�g: a YOS�GBAN is nagyj�b�l egyszerre kezdett megny�lni az IRGALOM �s a SZOLG�LAT. Mindk�t k�l�nleges megnyilv�nul�s �j volt akkor m�g, �s a YOS�GBAN r�ad�sul mindk�t k�l�nleges ir�ny a MAD�R H�zban ny�lt meg [20181006 – el�rhet� ITT].

      Lehet, hogy ez ZAVART okozott az EGYEDIS�GBEN: most akkor az Irgalom a Szolg�lat, vagy a Szolg�lat az Irgalom?

      A YOS�GBAN OKA VOLT annak, hogy ugyanazon H�zhoz ker�lt bek�t�sre mind a SZOLG�LAT, mind az IRGALOM.

     Az EGYEDIS�GBEN val�sz�n�leg nem volt ok arra, hogy ugyanahhoz a Megnyilv�nul�shoz kapcsol�djon be a SZOLG�LAT, mint amit bekapcsolt a Birodalom az IRGALOMBA.

     Olyan, mintha ezen „kevered�s ok�n” jelenleg „nem tudn� sz�tv�lasztani”, hogy mi tartozik az IRGALOMHOZ, �s mi a SZOLG�LATHOZ.

       Az �DES (erre ir�nyul� felk�r�sre) Ellen�rizte az EGYEDIS�G Birodalm�ban az IRGALOM �s a SZOLG�LAT „Befogad�si Alapjait”.

20180806 – el�rhet� ITT: „…az EGYEDIS�G Birodalm�nak legut�bbi �tVil�g�t�sait k�vet� �rt�kel�sek szerint jelenleg az EGYEDIS�G nem k�pes arra, hogy ’�nn�n erej�ben’ a Birodalm�t Megtartsa, �s a Birodalm�t v�gigvezesse majd a Nagyobb V�lt�sokon �gy, hogy eddigi teremt�sei Megtartottak lehessenek.

         Ezen �rt�kel�st k�vet�en a MINDENS�G-FORR�SA az EGYOLDAL� �RINT�S Nagyon K�l�nleges Gondoskod�s�ba vonta az EGYEDIS�GET, �s a t�rv�nyes utakon seg�tette, hogy az EGYEDIS�G meg�rtse a Birodalma �s �nn�n Val�ja jelenlegi helyzet�t, �s azt, hogy milyen lehet�s�gei vannak a MEGER�S�T�SRE. Ezen Tudatosod�s ut�n hozta meg az EGYEDIS�G azt a Birodalma eg�sz�t �rint� v�laszt�s�t / Rendelkez�s�t, hogy visszaigazodik az Eredend� Megnyilv�nul�s�ba. Ekkor k�rte azt is, hogy ’VEZESSE’ ezt a RENDEZ�ST a SZOLG�LAT Birodalma.

       E v�laszt�st k�vet�en a MINDENS�G-FORR�SA az �DES K�zvetlen Gondoskod�s�ba helyezte az EGYEDIS�G Birodalm�t mindaddig, am�g az EGYEDIS�G-MAGA k�pess� v�lik arra, hogy �n-erej�b�l a Birodalm�t Megtartsa. Ez ahhoz is sz�ks�ges volt, hogy a SZOLG�LAT Birodalm�nak teremt�i [az �DES �s a SZOLG�LAT-MAGA gyermekei] K�ZVETLEN m�don tudj�k seg�teni az EGYEDIS�GET, hiszen jelenleg a SZOLG�LAT Birodalm�b�l az EGYEDIS�G Birodalm�ba befogadott teremt�k nem tudnak az EGYEDIS�G Birodalm�nak Bels� �raml�sain kapcsol�dni a SZOLG�LAT Birodalm�hoz / a saj�t Ered�j�kh�z, �s ez�rt jelenleg k�zvetlen�l az �DES Megtart�s�ban vannak azok a Szolg�lati teremt�k, akik Val�jukban besz�lettek az EGYEDIS�G Birodalm�ba.

      Az �DES k�zvetlen gyermekei [p�ld�ul MAGA-A-F�LDANYA] ez�rt kapcsol�dnak k�zvetlenebb�l az EGYEDIS�G Birodalm�nak RENDEZ�S�HEZ, hogy megl�t�saikkal �s tapasztalataikkal k�zvetlen�l is seg�thess�k a jelenleg az EGYEDIS�G Birodalm�ban szolg�latot teljes�t� t�rsaikat.

      Mivel nagyon val�sz�n�, hogy sok [kezdeti] s�rt�s nagyban hasonl�an �rte el az EGYEDIS�G Birodalm�t, mint a YOS�GOT, nagyon sok olyan �rt�kes tapasztalat van m�r jelenleg is a SZOLG�LAT �nn�n teremt�iben, amik ak�r K�ZVETLEN m�don is seg�thetik az EGYEDIS�G Birodalm�nak RENDEZ�S�T. Term�szetesen a kezdeti s�r�l�seket k�vet� bels� v�ltoz�sok �s azokb�l tov�bb terjed� torzul�sok minden Birodalomban a Birodalom F� Jellegeinek megfelel�en m�r ’l�nyegileg’ nagyon k�l�nb�z�ek, �s ez�rt a RENDEZ�SEK megval�sul� �tjai jellemz�en m�r teljesen m�s fel�p�t�s�ek / szerkezet�ek…”

       Lehet, hogy a k�p amit �rz�keltem, m�r a rendez�s ut�ni �llapot (tal�n a zavart megnyilv�nul�sra nem lehet / nem sz�ks�ges r�n�zni).

      Az Irgalom a saj�t hely�n van (tal�n az nem is mozdult el).

     A Szolg�lat val�sz�n�leg az EGYEDIS�GBEN is r�szleges megnyilv�nul�s� volt eddig >>> mintha a ’j�ratban’ (a Szolg�lati �raml�s lehet) egy megduzzadt babszem lett volna, ami nem tudott n�v�nny� kibomlani. M�r mintha a hely�n lenne, �s majd sz�pen kibomlik. [Tal�n a „duzzad�nak” �rz�kelt l�ny-l�nyeg arra is utal, hogy m�r k�sz�l a megnyilv�nul�sra.]

      Szinte biztos, hogy k�zvetlen az �sszef�gg�s: mind a YOS�GBAN, mind az EGYEDIS�GBEN ’eddig’ a SZOLG�LAT megnyilv�nul�sa csak r�szleges lehetett. MEGTARTOTT volt a Szolg�lat (t�rv�nyesen befogad�sra-�s-megnyit�sra ker�lt az ehhez sz�ks�ges teremt�si alap), de ’hi�nyzott’ az az ’er�’, hogy a Birodalom eg�sz�re harmoni�kat tudjon megform�lni.

      Igen nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy valami�rt a YO �s az EGYEDIS�G ’egy�ttesen’ (is) tervezte a Szolg�latban megny�l�st. Val�sz�n�leg fontos okuk volt erre. A k�t Birodalom egym�s fel� is k�zeledni akart, kerest�k a k�z�s teremt�s megnyit�s�nak a lehet�s�g�t.

      Erre nagyj�b�l egyszerre k�t �t is megny�lt: az IRGALOM �s a SZOLG�LAT.

     Val�sz�n�, hogy a YO �s az EGYEDIS�G egym�s ir�nt akkor kezdett jobban �rdekl�dni, amikor a VIL�G felk�rte a Birodalmak MEGTART�IT, hogy egy�tt form�lj�k meg az IRGALMAT (hogy abb�l majd utak ny�lhassanak egym�s fel�).

      Mivel a MAD�RNAK t�bb ’szolg�lati’ ’ir�ny�’ k�r�se is volt m�r a YO �s a MINDENS�G-FORR�SA fel�, ez�rt a YO a SZOLG�LATBAN val� megny�l�st is v�lasztotta a Birodalma sz�m�ra. Erre is k�sz�lt.

     Val�sz�n�leg az EGYEDIS�G emiatt nyitott a SZOLG�LAT fel� (hogy ezzel is el�seg�tse a ’Kapcsol�d�suk’ kialakul�s�t, egy �j k�z�s ir�ny megnyit�s�t) (olyan, mintha az EGYEDIS�GNEK az IRGALOM megform�l�s�ba bekapcsol�dott ’H�z�nak’ (Teremt�j�nek) ’nagyon megtetszett volna’ a MAD�R (vagy a YO), mintha ’udvarolt volna neki’. Egy kor�bbi k�pben �gy jelent ez meg, hogy a MAD�R ’eljegyz�sre’ k�sz�lt, amikor valami v�ratlan dolog t�rt�nt, �s emiatt ’ap�ca’ lett (f�lig bez�r�dott >>> r�szleges megform�lts�gba h�z�dott vissza). Nem tudom, hogy az ’udvarl�’ az EGYEDIS�GB�L ezt hogyan �lte meg, de a l�nyeg az, hogy az eltervezett ’frigyb�l’ akkor nem lett semmi, �s ott maradt egy felv�llalt feladattal (a Szolg�lattal), amivel nem tudott mit kezdeni, hiszen azt a T�rs�val tervezte megval�s�tani. Val�sz�n�leg ez�rt ’csap�dott hozz�’ a Szolg�lat az Irgalomhoz.

       Az EGYEDIS�GBEN eredetileg k�l�n alapban csatlakozik be az IRGALOM �s a SZOLG�LAT, de a ’Birodalmon bel�l’ („ut�lag, k�nyszerb�l, �tmenetileg”) becsatol�sra ker�lt a Szolg�lat az IRGALOMHOZ. Val�sz�n�leg a SZOLG�LAT-MAGA ’valamikor’ maga vonta az Irgalomhoz a Szolg�latot, mivel �gysem tudott volna megval�sulni a Szolg�lat addig, am�g a YOS�GBAN �jra ki nem tud bomlani a MAD�R. (Ott tulajdonk�ppen j� helyen volt, mert nem zavarta meg �gy a Birodalom bels� rendszer�t jobban.) Val�sz�n�leg ez�rt (mert a MAD�R �jra kibomlott) ker�lt sor ’most’ arra, hogy a SZOLG�LAT az EGYEDIS�GBEN is visszakapcsol�djon az eredeti Befogad�si Alapj�ba.

      A MAD�R a YOS�GBAN ’egyed�l’ is igen j�l tud dolgozni a Szolg�latban, mert Neki m�r a SZOLG�LAT megny�l�sa el�tt is voltak ilyen jelleg� k�l�nlegesebb feladatai.

     Az EGYEDIS�G viszont ma m�g tapasztalatlanabb: k�sz�l arra, hogy a Birodalm�n bel�l a teremt�ivel szorosabb lehessen a kapcsol�d�sa, de a SZOLG�LATBA l�nyeg�ben a YO-ra figyelemmel ny�lt bele, hogy majd a SZOLG�LATBAN elkezdjenek valamilyen egy�ttes teremt�st. Ez�rt kap az EGYEDIS�G  most k�zvetlen�l a SZOLG�LAT Birodalm�t�l Meger�s�t�st ahhoz, hogy meg�rtse a SZOLG�LAT l�nyeg�t, �s a SZOLG�LAT (�s az IRGALOM) er�iben olyan �llapotba tudja hozni a Birodalm�t, hogy megnyithassa majd az eltervezett kapcsol�d�s�t is a YOVAL.

       A SZOLG�LATBAN van egy k�l�nleges ’elt�ntor�thatatlans�g’. Ha valaki beleny�lik a Szolg�latba, abb�l nem lehetetlen kil�pni, de am�g nem teljes�ti be azt, amit felv�llalt, addig ’nem tud’ ’kil�pni’.

    Val�sz�n�leg ez az ’elt�ntor�thatatlans�g’ valami�rt „nehezen �rtelmezhet�” ma m�g az EGYEDIS�GBEN.

     Az �DES �s a SZOLG�LAT-MAGA jelenleg is „g�z er�vel” seg�ti MEG�RTETNI az EGYEDIS�G �rintett teremt�ivel, hogy mi pontosan a Szolg�lat, �s mi�rt van sz�ks�g�k r�, ha a Birodalmukat (�s benne a saj�t �let�ket) szeretn�k visszaigaz�tani a Birodalmuk Eredend� Teremt�si Alapj�hoz illeszked� megnyilv�nul�sba.

      Kezdetben lehet, hogy nem lesz k�nny� meg�rteni azt, hogy a Szolg�latban az egyedi teremt� mindig ’nagyon szoros egys�gben-�sszekapcsol�d�sban’ nyilv�nul meg a Birodalom MEGTART�J�VAL. Az ehhez sz�ks�ges Alapokat / �raml�sokat / Bels� Elveket ’fel kell �p�teni’.

     Eml�tettem, hogy a MAD�RBAN Eredend� (teh�t nem szolg�lati, nem is irgalmi) megnyilv�nul�s a ’kipr�b�l�s’, �s az ’ami nem tartozik mindenkire’ (�s a hib�k kijav�t�sa).

       Az YO EGYEDIS�G fel� val� ’K�zeled�se’ val�sz�n�leg k�zvetlen�l a ’MAD�R’ ’kipr�b�l�s’ jelleg� Alapj�b�l ny�lhatna meg (ebben r�szleges megtart�s van)(ez m�g az eljegyz�s el�k�sz�t�se >>> val�sz�n�leg r�gen is ebben indult el az ismerked�s az EGYEDIS�GGEL).

       Ma m�g val�sz�n�leg nem lehet a Szolg�latban szorosabban kapcsol�dniuk, ink�bb csak ’k�zvet�t�’ tud ma m�g k�z�tt�k lenni mind az Irgalom, mind a Szolg�lat. Att�l f�gg�en, hogy a YO �s az EGYEDIS�G hogyan d�ntenek (megtartj�k-e a kor�bban eltervezett K�zeled�st), ak�r nagyon gyors is lehet e k�t Birodalom egym�shoz Igazod�sa.

      A ’kipr�b�l�s’ m�g nem eredm�nyez ’k�t�st’.

Az �r�s folytat�dik a II. r�szben, el�rhet� ITT