20181114 - 'változás'
Ez a lejegyzés is azok közé tartozik, amit nem könnyű először elolvasni. Mire én magam elérhetővé teszem a honlapomon, én is többször újra-olvasom, javítgatom, pontosítom --- egészen addig, amíg azt nem 'érzem', hogy már készen van.
'Lényegében' tudtam már ma hajnalban is (amikor nekikezdtem), hogy miről szól majd ez az írás, de én sem látom át az első szavak leírásakor, hogy pontosan milyenné is formálódik majd meg 'Az-Egész'. Az újra-és-újra átolvasások és pontosítások hatására áll bennem is össze általában az a 'harmonia', amit a 'kész' érzet megjelenésekor érzékelek: egy örömöt, hogy 'ez is egy nagyon jó kis írás'.
A 20181026 II írásban (elérhető ITT) is említettem, hogy (sokszor nagyon kitartóan) 'dolgozni kell' annak a megértésén, amit éppen megtapasztalunk. Az ilyen következetes belső munkák során épül fel bennünk 'A-Megértés', és sokszor egyéb más olyan 'Kapcsolódási-Pont / Alap' vagy éppen 'Út' is, ami egy újabb megnyitható Lehetőséghez elvezet(het).
A SZAKRÁLIS vagy SZOLGÁLATI útban teremtőknek most kivételesen 'nagyon ajánlom', hogy próbálják meg megérteni, magukban tisztán átláthatóvá tenni azt, amit ebben az írásban leírtam: próbálják addig újra-olvasni, amíg megjelenik bennük az 'érzés': 'a megértés öröme' . Ha először 'túlzottan nehéz', érdemes várni egy kicsit, és később újra nekikezdeni. Bízom abban, hogy lesznek olyanok, akiknek örömöt okoz majd ez a megértés is.
Ha valaki rögtön az elején megakad, mert nem érti, hogy mit értek 'Áramlás' alatt, javaslom, hogy a 20181022-i lejegyzéstől (elérhető ITT) kezdjen neki az olvasásnak. KJ
2018. november 14.
’Változás’
I.
Ma még nincsen ’szó’ arra a kiteljesedésre, amelyet a jelen lejegyzésben érintek. Majd akkor találjuk meg a megnevezését, amikor megtapasztaljuk ezt a változást. Talán azért is nehezebb ma még megnevezni e változás-jelleget, mert ’több fokozata is van’, és valószínűleg nagy különbség van a részleges és a teljes megélés megtapasztalása között.
Ma még nem teljesen világos a számomra, hogy az általam érzékelt átváltozás / megváltozás jelenleg még csak a VILÁGBAN nyilvánulhat-e meg ebben a formájában, vagy más Birodalmak teremtőiben is hasonlóan nyilvánulhat meg --- esetleg általánosságban megélhető-e az ilyen változás a Szolgálat útjaiban megnyilvánuló teremtők számára.
Habár minden kiterjedésében ma még nem vagyunk képesek közvetlen módon Tudatosítani a VILÁGBAN megnyilvánuló ÁRAMLÁS minden fő jellemzőjét, az mára sokak számára megérthető, hogy a VILÁG ÁRAMLÁSAIBAN az ’EGY-Lét’ és ’összetartozás’, valamint az ’Egymáshoz-(is-)Kapcsolódás’ sok tekintetben ’más’ és ’szabadabb’ is mint más Birodalmakban. Olyan ’különlegesen is közel’ kerülhetnek szabad (egyező) elhatározásukból a teremtők egymáshoz, amely más Birodalmakban ma még nem lehetséges.
Nem csak a MEGTARTÓ és a megtartásában lévő egyedi teremtő kerülhetnek egymáshoz egészen (különlegesen) közel, hanem az egyedi teremtők is megtapasztalhatnak olyan nagyon szoros (és mégis minden érintett szabadságát-egyediségét is biztosan megtartó) közelséget, ami máshol ma még nem lehetséges. [Ebben az írásban a különleges közelség kifejezést nem a ’közeledés’ értelmében használom, hanem a valósan megformálódott Kapcsolódás / Érintés szorosságát jelzi.]
A mostani lejegyzésben egy olyan ’különleges közelséget’ érintek, amely ebben a formájában jelenleg még csak a VILÁGBAN nyilvánulhat meg. Valószínűleg a VILÁGBAN-MAGÁBAN megnyilvánuló különleges ’Irgalom-Mag’ [20181022 – elérhető ITT] a közvetlen alapja ennek a megnyilvánulásnak.
Megértést segítő példa: a SZOLGÁLAT Birodalmából, az ÉDESBŐL egy egyedi teremtő kel életre. Eredő lényege az ÉDESBEN Van, és a Megnyilvánult-Valója egy általunk alig érzékelhető ’megfoghatatlan Jelenlét’ [egy ’Lényeg’ > (ön)Lényeg].
Az egyedi (ön)Lényeg a VILÁG Befogadásába kerül, és az Eredőjéből megnyílt Fő Irányulása a ’Gondoskodás’ (és minden ehhez tartozó Tudatosítás). Amikor a VILÁG befogadja a Birodalmába ezt a (’szellemi természetű') ’Lényeget’, a VILÁG egy ’Magot’ ad át MAGÁBÓL, és ebben egy ’Lélek’-magot.
Az ÉDESBŐL eredő ’Lényeg’ ’magához kapcsolja’ majd befogadja ezt a VILÁGI ’magot’, és egy bizonyos tartam után képessé válik arra, hogy ’egyedül is megtartsa ezt a VILÁGI magot a Lényegében’. Ekkor az összekapcsolódott Lényeg-és-VILÁGI-mag ’együtt’ megformálják a Lélek ’testét’.
Képként érzékeltethető ez úgy, hogy a ’Lényeg’ a lényéhez tartozó Eredő ’Élet-szál’ (Élet Áramlás) VILÁGBA befogadott kiterjedésének a ’végén’ egy kis gömb-szerű forma. Ez megnyílik amikor befogadja a VILÁGI-Magot (és benne a Lélek-magot). Amikor a Lélek-mag és a Lényeg harmoniába kerül, akkor a kis szellemi gömböcske ’köré’ felépül egy külső burok, ami maga az ’Élő Lélek’. Olyan ez a kapcsolódás ekkor még, mintha a Lényeg lenne a test, a ’köré’ felépülő Lélek pedig a ’ruhája’.
Ha ez a Lelket megtartó Lényeg befogadásra kerül a FÖLD-Világába, akkor a Lélek-és-a-Lényeg is (külön-külön-és-mégis-együtt-is) ’megnyílik’, és befogadja a FÖLDANYA által számára felajánlott ’élet-alapot’ (a FÖLD-Világában való megnyilvánulás lehetőségét). Ha a Lelket-megtartó-Lényeg magába befogadja a FÖLDI-Világi ’élet-alapot’, és azt képessé válik magában megtartani, ’választhat’ magának utat / irányt / családot / társakat (attól függően, hogy milyen irányban szeretne megtapasztalni-teremteni a FÖLD-Világában).
Ha a FÖLDANYA és a befogadott Lélek-és-Lényeg ’megegyezésre jut’ a megtestesülés legfőbb kérdéseiben, még a tényleges megtestesülés előtt a Lelkes-Lényeg egy ’előtestet’ épít fel ’magából’ (együtt a Lényeg-és-Lélek a FÖLDANYA által számára átadott ’elő’-’anyagból’ >>> ez ahhoz szükséges, hogy élő testként megfoganhasson). Ha ez az előtest megformálódott a Lélek ’köré’, a Lelkes-Lényeg felkészült a FÖLDI-Világi megtestesülésre, és a FÖLDANYA valamint az őt befogadó szülei-családja közreműködésével felépíti az anyagi testét.
Az (ön)Lényeg tehát a VILÁGBA belépése után ’magára ölti a Lelket’, majd pedig már mint Lelket-megtartó-Lényeg ’újabb ruhát ölt magára’: az anyagi testet.
A legtöbb teremtő a FÖLD-Világában ezt a lényében megnyilvánuló ’hármas-egységet’ úgy éli meg, mint e három minősége EGYMÁSHOZ-KAPCSOLÓDÁSÁT. Az anyagi testnek van olyan része, amelyben közvetlen a kapcsolódása a Lélekkel, és a Léleknek van olyan része, amelyben kapcsolódik a Lényeggel. Valamelyest áthatja a Lényeg a Lelket és a Testet, a Lélek pedig a Testet, mégis jól elkülöníthető részekként van jelen ez a három kiterjedés a teremtőkben.
Említettem, hogy a FÖLD-Világában az EGY-Lét különböző 'szorosságú' kiterjedéseit tapasztalhatják meg a teremtők (akár a FÖLDANYÁVAL és más MEGTARTÓIKKAL, akár egymással)(20140103 – elérhető ITT).
Folytatva a példát: ha a Lelkes-Lényeg úgy kerül befogadásra a FÖLD-Világába, hogy a FÖLDANYA MAGJÁVÁ válik, a befogadása pillanatától kezdődően nagyon szoros közelségbe kerül a FÖLDANYÁVAL [a FÖLDI-Világi Teremtési-Alapjában valósan is EGY-é válik a FÖLDANYÁVAL]. A FÖLDANYA tulajdonképpen ’minden' (a FÖLD-Világában elérhető) megtapasztalást megnyithatóvá tesz a számára, ÖNNÖN Teremtési Alapjának Teljességét megnyithatóvá teszi a Lelkes-Lényeg számára. Ilyenkor a testben-és-Lélekben a FÖLDANYA nagyon szorosra fűzi össze a Kapcsolódását a Lényeggel is, de kezdetben a Lényeg ’még távolabbi’ (közvetlenül nehezebben elérhető) a Lélek-és-teste által.
Ha a Lelkes-Lényeg nem válik a FÖLD-Világa Önnön MAGJÁVÁ, akkor a FÖLDANYA a számára csak azon Teremtési Irányok elérését és megnyitását teszi lehetővé, amit a Lelkes-Lényeg a maga számára megtapasztalhatónak választott.
A FÖLDANYA vezetésével a Lélek-és-test megtanulja, hogyan nyithatja meg magában [az Élet Áramlásában] azt a Belső Áramlást, amivel már a saját Lényegét is képessé válik KÖZVETLENÜL ’elérni’. Említettem, hogy kezdetben a Lélek a Lényeg ’ruhája’, majd a test is egy újabb ’ruha’ lesz. Kezdetben ezek a ’ruhák’ (élő kiterjedések!) egymástól még valamelyest elkülönülő ’rétegek’, és ’ezeken át kell hatolni’ (szándékból és ön-erőből utat kell bennük felépíteni) >>> mindkét irányban átjárhatóvá kell tenni, hogy ’Megélhetővé Váljon a Jelenlét Teljessége’, vagyis az az állapot, amikor a testében-élő-Lélek-és-Lényeg ’Egy-Harmonikus-Jelenlétben’ nyilvánul meg.
Eddig a FÖLD-Világában általában ez a ’közvetlenség’ volt megtapasztalható a megtestesült teremtők számára.
A FÖLDANYA ÖNNÖN MAGJAIVAL eddig is megnyilváníthatott ennél az ’átlagosnál’ szorosabb közelséget [sőt azt a Közelséget is, amikor a teremtő és a FÖLDANYA (néha a VILÁG is) ’lényegében' EGYÉ-válhattak egy rövid tartamra], azonban mostanában a testek „elnehezülése” (=idegenség általi megterhelődése, megfertőződése) nagyon megnehezítette már annak az alap-állapotnak a megélését is, hogy közvetlen áramlásban legyen a Lényeg-és-a-Lélek-és-a-Test.
A VILÁG (és benne a FÖLD-Világa is) megnyitotta egy újabb, még szorosabb ’közelség’ megtapasztalását a teremtői számára. Ez itt a FÖLD-Világában a maga teljességében már a Megújult-Testben lesz megtapasztalható.
Amikor az egyedi teremtő közvetlenül eléri a saját Eredő-Egyedi-Forrását (vagyis képes megtartani a lényében azt az Alap-Harmoniát, amelyben egyfelől a Saját Lényegében megnyílt Harmoniája megnyilvánul a Lelkében-és-Testében is --- és így harmoniában van a FÖLD-MAGA megnyilvánulásaival is), megnyílik egy új lehetőség a teremtő számára. Ez csak egy lehetőség, nem kötelező az ilyen ön-változtatás.
A lényege úgy közelíthető meg ennek a Változásnak, hogy a teremtő még közelebb hozza a saját Megnyilvánult-lényében önmagához a Saját-Lényegét. A Változáshoz az ’Alap’ az, hogy (1) a teremtő tudatosan megtartja a testében a Lelkét és ebben Önnön-Lényegét, (2) tudatosan megtartja az ÖnLényegét az Eredő-Egyedi-Forrásában (a példában: tudatosan összekapcsolódik az ÉDESSEL a Saját Boldogságában), (3) tudatosan megtartja a Jelenlétét a FÖLDANYA és a VILÁG-MAGA és az ÉDES és a MINDNSÉG-FORRÁSA Megtartásában. Ebben az állapotában (4) megkéri a FÖLDANYÁT és a VILÁGOT-MAGÁT, engedjék meg a számára, hogy (Testében-és-Lelkében) megnyíljon Önnön-Lényegének, hogy Önnön-Lényege áthassa a Lelkét-és-Testét, és így BEFOGADHASSA a Lelkébe-és-Testébe Önnön-Lényegét.
Hogy ’milyen mértékben’ képes az Önnön-Lényeg ’áthatni’ a Lelket-és-egyben-a-Testet, az több meghatározótól is függ. (1) Függ attól, hogy a VILÁGBA és FÖLD-Világába Befogadó Alapokban milyen szoros közelség megtapasztalása került meghatározásra, (2) és hogy maga a Lélek és a Teste milyen közelség megtapasztalására áll már készen Önnön-Lényegével.
E meghatározókhoz igazodóan a Lényeg a lehetséges mértékben ’birtokba veszi’ a Lelkét-és-Testét. A korábban a Lényeget a Lelkével-és-Testével összekapcsoló áramlás ’átalakul’. Lehet, hogy kezdetben csupán kiszélesedik és megszűnnek a korábbi ’kapuk’, amelyek a Lényeg és a Lélek és Teste ’között’ voltak, és így a(z ön)Lényeg már nem csupán ’kapcsolódik’ a Lelkéhez-és-testéhez, hanem ’Valós Közvetlen Jelenlétben’ lesz jelen.
Ha a meghatározók lehetővé teszik, az is lehetséges, hogy a Lényeg teljesen és közvetlenül EGY-é válik a Lelkével-és-testével. Ekkor a korábbi összekapcsoló belső Élet Áramlás teljesen ’feloldódik’, és többé nem különül el egymástól a Lényeg-Lélek-Test.
A FÖLD-Világa ALAP-MINTÁJA szerint az így EGY-é váló részek e pillanattól kezdve egymás nélkül értelmezhetetlenné válnak, habár minden rész mégis megtartja a maga sértetlen-teljességét.
Ha ’ránézünk’ az EGY-é össze-oldódott ’Új Megnyilvánulásra’, egy ’felfényesedett’ Megnyilvánulás válik érzékelhetővé. Ha a korábban különálló Lényegre összpontosul a figyelem, akkor ’ez a rész’ mintegy kiemelkedik / érzékelhetővé válik. Ha a Lélek részére összpontosul a figyelem, akkor a Lélek ’emelkedik ki’, ha a Test valamely része felé fordul a figyelem, akkor pedig a test ’domborodik ki’. EGY-é váltak, de mégis mindegyik rész külön-külön is érzékelhetővé válhat.
Ha a teremtőben korábban megformálódott SZOLGÁLATI Belső Tereket és Belső Különleges Áramlásokat ’keressük’, azok is sértetlenül megmaradtak. Ha az IRGALOM személyes Áramlását keressük, azt is ’a helyén’ találjuk. Ha az Élet Áramlás (VILÁGBA, majd a FÖLD-Világába) bekapcsoló ’Alapjait’ keressük, azokat is ’a helyükön’ találjuk, csak éppen a korábbi szétválasztó határok egy vékony átjárható határrá változtak át.
Az előző lejegyzésekben szerepelt ez a kép, amelyen a ’Létezés’ ’Fő-Vezetékében’ kettő (vagy három) egymáshoz szorosan összesimuló, de egymással nem vegyülő külön Áramlás van. Ez a teremtő azon állapotára jellemző, amikor még csak kapcsolódik a lényében a Lényeg-és-a-Lélek-és-a-Test. Az Élet Áramlásában a Lényegre felépült a Lélek, és erre a Test. Az Élet Áramlása mellett szorosan fut az Irgalom Áramlása, és ha a teremtő megnyílik a Szolgálatban, ezek mellé felépül a lényében futó harmadik (Szolgálati) Áramlás.
Amikor a megfelelően előkészült Lelket és Testét a meghatározóknak megfelelően a Lényeg teljesen ’áthatja’, tulajdonképpen az Élet-Áramlás ’kitölti’ az addigi ’Létezést’, és az Élet Áramlásán ’belülre’ kerül az Irgalom Áramlása és a Szolgálat Áramlása is. Nem oldódnak fel az Élet Áramlásában, mert ezek egymással nem vegyíthető jellegűek: az Élet Áramlása a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK közvetlen Megtartásából ered, az Irgalom Áramlása az IRGALOM Birodalmából eredően van, a Szolgálat Áramlásának meghatározóit pedig a SZOLGÁLAT Birodalma tartja.
Ha a FÖLDI megtestesült jelenlét felől nézzük: a testben teljessé / teljesebbé / közvetlenné válik a Lélek és a Lényeg megnyilvánulása. Ha a Lényeg felől nézzük: igazán közel kerül hozzá a Lelke és Teste, közvetlenül elérhetővé-megélhetővé válik a számára a Lelke és a Teste. Hogy pontosan milyen Változásokat eredményez majd mind az egyedi teremtőkben, mind a Közösségeikben ez a Változás, azt hamarosan közvetlenül is megtapasztaljuk itt a FÖLD-Világában (is).
II.
Jelenlegi megértésem szerint az, hogy a teremtő valósan megnyilvánul a Szolgálatban, ’megkönnyíti’ ezt a ’változást’.
E ’változás’
-
(a MEGTARTÓKKAL Együttesen megélt) tudatos előkészületek után
-
tudatosan megtartott Jelenlétben
-
és olyan ’formában’ (kiterjedésben) nyilvánulhat meg, amelyhez minden érintett az Egyetértését adja.
A SZAKRÁLIS és SZOLGÁLATI teremtések során a teremtő megtanulja, (1) hogyan végezhet ’Egyeztetéseket’ a MEGTARTÓIVAL (és más teremtőkkel), és (2) rá-magára milyen feladatok / kötelezettségek / felelősségek hárulnak a megformált Egyetértések ’Megtartása’ érdekében.
Amikor a teremtő önmaga számára megnyit egy Új Teremtési Lehetőséget, az ’Felelősséget’ teremt mind önmaga számára, mind a MEGTARTÓIBAN. Az Új Lehetőség mind a teremtő (Lényeg), mind a MEGTARTÓI számára egy ’Új Kezdet’: csak az ’összefogásukból’, ’Közös Gondoskodásukból’ válhat VALÓVÁ (1) mind az egyedi teremtőben, (2) mind pedig a KÖZÖSSÉGEKBEN amelyekben a teremtő-Lényeg törvényes Befogadásban van.
A SZAKRÁLIS és SZOLGÁLATI jellegű teremtések során a teremtő (1) Tudatosabbá válik a ’Saját Lényegében’, és (2) megtanulja hogyan élheti meg az ’EGY’ Jelenlétet (A) ’önnön-lényében’ és (B) a MEGTARTÓIVAL [20180424 - egy-és-EGY (elérhető ITT)] >>> a példa szerint:
-
mind a testi-valóját ’Közvetlen’ módon tartó MEGTARTÓJÁVAL (a FÖLDANYÁVAL),
-
mind a ’távolabbi’ MEGTARTÓIVAL (a VILÁGGAL és a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL),
-
mind pedig az ’Eredőbeli’ MEGTARTÓJÁVAL (az ÉDESSEL).
A SZAKRÁLIS vagy SZOLGÁLATI jellegű teremtésekben a teremtő megtanulja tudatosan ’Egyben-Megtartani’ (és ’harmoniává-formálni’) a Saját Teremtő-lényének az ’Egymáshoz-Hozzákapcsolódó-Részeit’, és ez vezethet majd el a Lélek és a Test (1) olyanná megformálásához és (2) minden érintett MEGTARTÓVAL EGYETÉRTÉSBEN és Tudatosan megélt olyan ’Megnyitásához’, amelyben a ’Lényeg’ ’Közvetlenül’ ’Beáradhat’ az addig inkább csak ’ruhájaként’ (egy Hozzá-Tartozó, ám tőle mégis egy bizonyos mértékben El-Is-Különült Ön-Kiterjedéseként) megtartott (Ön-)Valójához.
A MEGTARTÓK felől nézve ezt a ’változást’: a MEGTARTÓK (a MINDENSÉG-FORRÁSA, a VILÁG és a FÖLDANYA) tulajdonképpen ’átadják’ az addig általuk közvetlen módon megtartott Lélekben és Testben a ’Hatalmat’ (annak egy újabb részét) a Lényeg számára. A Lélek és a Test (természetesen a bennük lévő Eredő-Lényeggel) e ’változás’ megnyilvánulását követően is megmarad a VILÁG és a FÖLDANYA Megtartásában, ám a Lényeg (1) Közvetlen és (2) Nagyobb Hatalmat kap a Lelke és Teste Megtartásában, Megformálásában és ’Irányításában’. Tulajdonképpen ekkor kerül a Lényeg abba a ’Megformáltságába’, amikor ’átveszi az irányítást’ a ’Saját Sorsában’, és megnyílik számára egy olyan ’ÚJ’ és ’Szabad’ teremtés lehetősége és útja, amelyben a Saját Egyedi-Eredő-Forrásából megnyílt ’Egyedi’ jellegei Valóban és Közvetlenül megnyilvánulhatnak mind a Lelkében, mind pedig a Testében.
A példa szerint: az Eredő-Forrásból (az ÉDESBŐL) megnyíló Fő Irány szerint a teremtő a Gondoskodás jellegű teremtésekben ’van igazán otthon’. E ’változásáig’ számára a Gondoskodása úgy nyilvánulhatott meg, ahogyan arra a VILÁG és a FÖLDANYA utakat / lehetőségeket nyitott: a VILÁG és a FÖLDANYA formált meg a számára olyan lehetőségeket-helyzeteket, amelyekben Gondoskodásával (is) megnyilvánulhatott [ezekben megtanulta, hogy (1) ’ott-ahol-éppen-van’ (2) milyen alapról (3) kikkel (4) hogyan nyilvánulhat meg Megerősítő Áramlásban].
A ’változás’ megélését követően (nehéz ezt most még szavakká formálni) maga a teremtő is képessé válik arra, hogy a ’meglévő’ (nem közvetlenül a számára megformált) ’helyzetekben’ ’önállóan’ is megnyilvánulhasson A-SAJÁT-EREDŐ-LÉNYEGE-SZERINT ’Gondoskodóan(-és-egyben-Megerősítően)’ [mivel Eredője szerint az ÉDESHEZ és így közvetlenül a SZOLGÁLAT Birodalmához tartozik ez a Lényeg, ezért számára a Boldogság a MEGERŐSÍTŐ irányú teremtésekben, és azon belül leginkább a Gondoskodó jellegű teremtésekben tapasztalható meg].
A saját Lelkében-és-Testében-is kiteljesedett Lényeg e ’változást követően’ ’olyan közel kerül’ a Megnyilvánult-Lénye ’Minden Kiterjedésével’ (Minden Kiterjedésével!) a MEGTARTÓIHOZ (minden MEGTARTÓJÁHOZ!), hogy önmaga képessé válik a ’Saját Teremtő Harmoniája’ szerinti megnyilvánulásra. Az Eredő-Lényeg közelebb kerül a VILÁGHOZ-MAGÁHOZ és a FÖLDANYÁHOZ (így az e Közösségekben megélhető ’helyzethez’), a Lélek közelebb kerül az ÉDESHEZ / MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ és a FÖLDANYÁHOZ, és a Testi-Való közelebb kerül a VILÁGHOZ / ÉDESHEZ / MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ. [>>> ’Önnön-Teljességéhez’]
A SZOLGÁLATI és SZAKRÁLIS teremtések során a Lényeg-Lélek-Test felkészül erre az Új-Felelősségre. Megtanulja, hogy (1) a másokat is érintő és/vagy (2) az Áramlásokban is megnyilvánuló teremtései során A-FELELŐSSÉGE-FOKOZOTT, és minden megnyilvánulásának a BÉKESSÉGEN kell alapulnia.
[20180712 – elérhető ITT]: "...Valamelyest úgy közelíthető meg a 'Békesség' értelme, hogy habár az érintett felek pontosan felismerik a saját egyediségüket / a csak-rájuk-egyedileg-jellemzőket, együttes teremtésük számára együttesen meghatároznak olyan alapokat és olyan kiterjedéseket, amelyekben
-
csakis önállóan teljes szabadsággal választhatnak és dönthetnek,
-
amelyekben csak együttesen-és-egyetértésben rendelkezhetnek, és
-
meghatározhatnak olyan kiterjedéseket is, amelyeket meghatározott feltételek fennállásáig sem együttesen és/vagy sem pedig önállóan nem érintenek meg.
A Békesség (értelme szerint) ’SZABAD MEGÁLLAPODÁS’, amely mindaddig köti őket és amelyet mindaddig mindketten betartanak, amíg egyetértésben erről másképpen nem határoznak. Általában akkor szükséges határozni az ilyen Békességben rendezett kérdésekben, amikor (1) a meghatározott feltételek bekövetkeznek és/vagy (2) ha az valamilyen (általában előre nem látott, előre be nem tervezett) valóban fontos ok miatt szükséges..."
A ’Békesség’ nem csupán a SZOLGÁLATI teremtések megnyilvánításának elhagyhatatlan alapja, hanem minden Harmonikusan megnyilvánuló teremtésnek is!
Ez azt jelenti, hogy amikor a Lényeg ’teremt’, tudatosan és a tőle telhető legszorosabban EGYÜTT teremt minden érintett MEGTARTÓVAL [ez a SZOLGÁLAT megnyilváníthatóságának is az elhagyhatatlan Alapja], és tudatosan irányul önnön lénye Teljességben-és-Harmoniában való Megtartására. Tudatos abban is, hogy abban a Közösségben amelyben-éppen-van, a Szolgálata megnyilvánításában elsődlegesen és közvetlenül (a példa szerint) a FÖLDANYA vezeti, és ezért a mások felé is irányuló Gondoskodása (vagy bármely más Megerősítő jellegű) teremtése ’előtt’ és ’során’ folyamatosan Egyeztet erről a FÖLDANYÁVAL (és ha szükséges, akkor minden más érintett MEGTARTÓJÁVAL). Az ilyen Egyeztetések azt segítik, hogy a teremtő olyan irányban Építse / nyissa meg magát, amivel az őt Befogadott és lényét megtartó Közössége HARMONIÁJÁT is a lehető legteljesebben ’szolgálja’ (megnyilvánítja). Ez ugyanis ’Az-Az-Út’, amelyben mind ő-maga, mind pedig a MEGTARTÓI és Társai számára is ’A-Megélhető-Legteljesebb-Boldogság’ Megnyilvánulhat.
> ’Ön’-maga mint a saját ’részeiből’ Egy-é vált ’Egész’
egyben egy olyan ’Részévé’ is válik az őt megtartó kisebb és nagyobb közösségeknek (Részeknek-és-Egésznek, ebben a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Egészének),
amelyben ő-maga ’A-Saját-Boldogságával’ Közvetlen módon is hozzájárulhat a RÉSZEK és (önnön-)Részei Harmoniában Megtartásához ’A-Nagy-EGÉSZBEN’.
Mindennek a ’gyakorlatban’ való átélése hozzásegíti a teremtőket ahhoz, hogy (1) a maga egyszerűségében és (2) a maga szépségében (3) a saját (=közvetlen) Boldogságos megéléseik során is megtapasztalják és így megértsék A-TEREMTÉS-EGÉSZE-HARMONIÁJÁT (az EGÉSZ és benne a RÉSZEK és Részei Harmoniáját).
Jelenleg ezen Teremtési Irány közvetlen Tudatosítására (1) a SZOLGÁLATBAN és (2) az IRGALOMBAN nyíltak meg teremtő utak. (Ennek okairól részletesen írtam a 20180708-tól kezdődő lejegyzésekben.)
Ezért van az, hogy jelenleg olyan teremtők számára nyílhat meg az (ön)Lényegük ’Teljesebb’ megnyilvánítása, akik Valósan Megnyilvánulnak a SZOLGÁLAT és/vagy az IRGALOM valamely Fő Teremtési Irányában. Ez a közvetlen oka annak, hogy ez a ’változás’ a VILÁG Egész kiterjedésében megnyilvánulhat.
IRÁNYA SZERINT egy kissé más lehetőségek nyílhatnak meg a teremtők számára ahhoz igazodóan, hogy az ilyen ’változásukat’ a SZOLGÁLAT vagy az IRGALOM részeként élik-e meg.
A SZOLGÁLAT részeként megnyilvánuló ilyen ’változásban’ a teremtő közvetlenül és kifejezetten arra irányul, hogy a törvényes MEGTARTÓI vezetésével (velük nagyon sorosan együtt-teremtve) hozzájárulhasson a már meglévő bajok elhárításához, illetve minden olyan Tudatosításhoz, ami elvezetheti a teremtőket a saját Harmoniájuk tudatos megtartásához. Ehhez igazodó ön-épüléseket és kiteljesedést élhet meg a teremtő nagyon szorosan együtt vitt teremtésekben a MEGTARTÓVAL.
Az IRGALOM útjaiban megnyilvánuló ilyen ’változásában’ a teremtő [a Szolgálatban is lehetséges Megerősítések mellett] fő irányában inkább arra irányul, hogy önmaga-mint-egyedi-teremtő (1) képessé váljon ’A-Saját-Hatalma’ (= önnön Teljessége / Boldogsága) megnyilvánítására, és (2) ennek során a ’Jelenlétét’ olyan irányba vezesse (olyan Új Harmoniákat formáljon meg és nyisson meg önmaga számára), amelyben a lehető legteljesebb Harmoniát képes megtartani-megnyilvánítani minden társával (közöttük természetesen a MEGTARTÓIVAL).
Azokban a Teremtő-Közösségekben, ahol mind a SZOLGÁLAT, mind az IRGALOM közvetlenül megtapasztalható, e két ’külön’ Teremtő Irány is ’harmoniába hozható’ az egyedi teremtő Megnyilvánult-lényében-és-Lényegében is.
*****
Érdekességként: a kettős kereszt képe is értelmezhető úgy, mint a teremtő-út vagy teremtő-lény. A függőleges szár akár maga az Élet Áramlása is lehet, amelyben a Lényegre elválaszthatatlanul felépül a saját Lelke és Teste. Amely teremtő mindkét irányban átjárhatóvá teszi az Élet Áramlását, nem csak 'befogadni' lesz majd képes az Áramlást a saját MEGTARTÓITÓL, hanem ő maga is Teremtő-Társként be tud kapcsolódni 'A-Harmonia-Megtartásába-és-Megerősítésébe'. A teremtőnek először ehhez meg kell találnia magában a 'kulcsokat', amelyekkel a (metszés-pontokban lévő virág-forma) kapukat / ajtókat (a saját lényében!) képessé válik a saját szándékából-és-önerejéből megnyitni. Ezt követően további tudatos munka szükséges ahhoz, hogy képessé váljon ezt a 'Harmoniát' minden teremtő-helyzetben megnyilvánítani. Ha idáig eljut a teremtő, akkor a Lényeg (1) a Lelkében és (2) a Testében is 'teremtő kézzé' is válik. Ez a képen a kettő vízszintes szár. Olyanok ezek, mint a kitárt kar vagy kitárt szárnyak, melyekkel már 'szabad a teremtés' az Áramlásokban (adni és átadni és továbbadni is képessé válik):
'Ön’-maga mint a saját ’részeiből’ Egy-é vált ’Egész’
egyben
egy olyan ’Részévé’ is válik az őt megtartó kisebb és nagyobb közösségeknek (Részeknek-és-Egésznek, ebben a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Egészének),
amelyben ő-maga ’A-Saját-Boldogságával’ Közvetlen módon is hozzájárulhat a RÉSZEK és (önnön-)Részei Harmoniában Megtartásához ’A-Nagy-EGÉSZBEN’.
A 'kitárt szárnyakhoz' is kapcsolódóan: 20181006 - elérhető ITT
'Mindkét irányban átjárhatóvá tenni':
(1) Nem csupán a Lényeg tartja meg tudatosan a Lelkét és a Testét, hanem megtanulja a Testi megnyilvánulásában is tudatosan megtartani a Lelkét és Lényegét, és a Lélek kiterjedésében is tudatosan megtartani a Lényegét és a Testét. Mielőtt valósan is EGY-é válna a 'Teljes Valójában' a Lényeg a Lelkével és Testével, közvetlen kommunikáció / közvetlen kapcsolódás / közvetlen belső áramlás épül fel az ön-részek között.
ÉS (2) Amikor a Lényeg 'megszületik' (a példa szerint) az ÉDESBEN, még csak 'Van' az ÁRAMLÁSBAN.
Amikor megnyílik az őt befogadó MEGTARTÓKNAK és magába befogadja az Általuk 'neki adott' Lélek-magot (majd a FÖLDI-Világi Teremtési Alapot), BEFOGADÓVÁ válik: megtanul befogadni az Áramlásokból bizonyos (a Meghatározói szerint számára befogadható-megélhető) részeket.
A MEGTARTÓIVAL és a társaivá vált teremtőkkel való összekapcsolódása alapján a Lényeg-Lélek-Test megtanulja, hogy a saját lényéből 'mi áramlik ki az Áramlásokba', megtanulja a tudatosan-harmonikus KIÁRADÁST / TOVÁBBADÁST.
Kapcsolódó írás:
Az írás folytatódik a következő lejegyzésben, elérhető ITT
OmMÁÁTRé~KJ
|