 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK - 2018. október 6. - november 20. |
|
|
20181115 - régebbről
Számomra kedves képek 2009 februárjából
(egy kissé a mához igazítva)(akár mint a  megnyílást megelőző pillanat):
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
I.
„Kép” [hogyan keletkezik például a 'Lényeg']:
Egy Tiszta Lényeg – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Létezés mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” (a legtávolabbi) pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy alak, aki amikor meglátja az érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan körbetakarja. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe (és 'helyére') került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (feltehetően több millió év alatt --- itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő ’életet’… Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki megérintse, hogy valakivel a szereteten keresztül kapcsolatba léphessen és őt segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a magányából – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
II.
„Kép” [hogyan keletkezik például egy 'Világ']:
Egy Tiszta Lényeg – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Létezésben. Lassan eléri a „legmélyebb” (a legtávolabbi) pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy alak, aki amikor meglátja az érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráhúzni a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (feltehetően több millió év alatt --- itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő életet … Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valakit megérinthessen, hogy valakivel a szereteten keresztül kapcsolatba léphessen és őt segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
III.
„Kép” [hogyan keletkezik a 'világ' a Földben]:
Egy Tiszta Lényeg – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy alak [a 'Hajnal'], aki amikor meglátja az érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráigazítani a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő életet…
Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki megérintse, hogy valakivel a szereteten keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
és így tovább…
„Kép” [a szándékból-és-tettből megszülető 'szép']:
Egy tiszta lényeg – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy alak, aki amikor meglátja az érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráigazítani a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő Fényt-és-életet…
Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki a kezébe vegye, hogy valakivel a szereteten keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
'szemezgetés' az írásaimból ( folyamatosan bővítem):
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
folyamatosan bővítem)
