2018. november 18-tól kezdődően

Ezt az írást is erősen ajánlom a Szakrális és/vagy Szolgálati útban teremtőknek. FONTOS Alapokat érint, és segít fontos összefüggéseket felismerni.

         A FÖLD-Világában nagyjából mostantól (ahogyan a Szolgálatban kiteljesedik a FÖLD-Világa) a SZAKRÁLIS jelzővel már inkább az Irgalomhoz kapcsolódó (tudatos ön- és közösség-építő) teremtéseket jelöljük. Eddig azért 'fedte egymást' részben a Szakrális és Szolgálati megjelölés, mert a SZOLGÁLATI megnyilvánulások közvetlenül az IRGALOM Megerősítésében is voltak [bővebben: 20181024 - elérhető ITT]

I.

            ’Mi az Élet?’ Mit jelölhetünk ’Élő’ megjelöléssel?

            TEREMTETT LÉTEZÉSÜNKBEN van egy olyan Elv, amit az Élet Elveként is jelölhetünk.

           TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Egésze a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ’első’ (önmagára vonatkozó) ’Nagy Vágyából’ ered.

          [20180708 – elérhető ITT:] „…’Volt (eddig) kettő különleges [közvetlenül-magára-irányuló] Nagy vágya’ a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK.

        Az első az volt, hogy ’legyenek társai’. E vágya a ’BELŐLE’ formát öltött teremtők megnyilvánulása útján vált valóra: társai / gyermekei ’születtek’, akikben önmagát is teljesebben megismerheti. A teremtés ilyen megindulásától kezdődően a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ’feladata’ egyfelől az egyedi teremtővé váló gyermekei útba-indítása, másfelől pedig annak a ’Harmoniának’ a mindenkori megformálása és egyben-megtartása, amely teret és kiterjedhetőséget, valamint folyamatos kapcsolódást biztosít a teremtők számára. A MINDENSÉG-FORRÁSA a gyermekei felé ’gondoskodóan’ irányul a megnyilvánulás első pillanatától kezdődően, habár közvetlen módon jellemzően nem érinthette meg a már egyedi formában megnyilvánulttá vált, társává vált gyermekeit…”

            A ’Megnyilvánult-Valóság’ minden megnyilvánulása (1) eredendően a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL ered, (2) és egy soha meg nem szűnő (elszakíthatatlan, örök) ÁRAMLÁSBAN nyilvánul meg (A) mind az Eredő-Forrással, (B) mind (az Eredő-Forráson át) egymással.

            TEREMTETT LÉTEZÉSÜNKBEN minden egyedi teremtő (aki kiáradt a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL) rendelkezik a lényében egy rá egyedileg jellemző ’Eredő Harmoniával’, és ezért ’Létezik’ (= Jelen Van a TEREMTÉS NAGY Egészében).

         A Létezés nem azonos az Élettel.

            A Létezés = a Megnyilvánulással (Van).

            Az ÉLET pedig a Valós (és törvényes) Jelenlét valamely Birodalom / Közösség ÁRAMLÁSÁBAN.

’Életnek / Élőnek’

a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK ’Valóságában’

azt a Megnyilvánulást jelöljük,

amely Valósan és Ön-jogán Jelen van a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK valamely ÁRAMLÁSÁBAN.

Ahhoz, hogy egy megnyilvánulás (mint törvényes jelenlét) Élő legyen,

szükséges

(1) egyfelől az, hogy a teremtő lényében rendelkezzen a ’saját’ Eredő Kiáradásának Harmoniájával, és

(2) emellett pedig szabályos / törvényes befogadás útján valós résztvevője legyen az őt befogadott Közössége Áramlásainak.

            ’Rendes’ körülmények között nem lenne szükséges külön jelezni azt, hogy a Közösség Áramlásában való Valós Jelenlétnek törvényesnek (=harmonián alapulónak) kell lennie, ugyanis ’rendes’ körülmények között egy Közösség Áramlásaiban csak olyan Jelenlétek vannak Jelen, akik a MEGTARTÓTÓL (minden érintett MEGTARTÓTÓL) erre (1) Megengedéssel és (2) Befogadással rendelkeznek.

      Mára Tapasztalati Tudás, hogy sok olyan különös irányulás formálódott meg a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNKBEN, amikor valaki rátelepedett egy Közösség Áramlására. Ilyenkor a törvényes befogadással nem rendelkező (az adott Közösségben Valósan jelen nem lévő) létező „megtanulta”, hogyan veheti el / vonhatja el (magához vagy máshoz) mások javait / erőit.

         A TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Közösségeinek Áramlásában mára továbbá vannak olyan ’megnyilvánulások’ is, amik az Eredő nézőpontjából nem tekinthetők ’önálló egyedi teremtőnek’, nem rendelkeznek a maguk megformáltságában a lényükhöz tartozó saját Eredő Harmoniával (ezért nem ’élők’). Ezek általában Élőkről leszakadt / elszakadt részek, vagy épp az Áramlások megváltoztatását célzó szándék-elemek.

            A MEGTARTÓK és egyedi teremtők számára nagy jelentőségű az, hogy mi élő és mi nem az.

            A MEGTARTÓK a hozzájuk tartozó Közösségek Harmoniájába és Áramlásaiba az ’Élő’ Megnyilvánulásokat fogadhatják be, foglalhatják (illeszthetik) be és Tarthatják meg. A Változásokban csak az ’Élőnek’ megjelölt teremtői részek és Áramlások újulhatnak meg / vihetők tovább. A MEGTARTÓK ’Megtartói Felelőssége’ (jogosultsága és kötelessége) az ’Élő’ Megnyilvánulásokra terjed ki. Mára a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Egészében érvényesülő ELV (EGYETÉRTÉS) Rendelkezik arról, hogy a MEGTARTÓK a Megtartásukat csak ’Élő’ Megnyilvánulásokra terjeszthetik ki.

        Azaz a MEGTARTÓ csak azt Tarthatja meg a maga Közösségei Áramlásában, ami (1) önnön teremtő lényében rendelkezik a hozzá tartozó (csakis a hozzá egyedileg tartozó) Eredő Harmoniával, (2) és emellett pedig rendelkezik a törvényes Befogadásával >>> e két alap-elem nélkül egy teremtő nem képes a Harmonikus Jelenlétre sem az egyedi megnyilvánulásában, sem pedig az Áramlásokban való jelenlétében.

            Mára Tapasztalati Tudássá vált az, hogy az egyedi teremtő legnagyobb felelőssége önmaga felé az, hogy a saját teremtő-lényében ’Élő’ maradjon: önnön teremtő-lényében csak azt Tartsa meg, ami a Saját Eredő Harmoniája szerinti teremtő útjának pontosan megfelelő ön-épülése [vagyis amit Önnön Harmoniájához igazodóan azon Közösségekben ’tanul meg’ / épít fel önnön lényében, amelyekben törvényes Befogadottságban van (természetesen oly módon, ami megfelel az adott Közösség saját Harmoniájának is)]. Ezekből a Tapasztalatokból formálódnak meg a Megtartható (örök, továbbvihető, tovább-építhető) ön-kiterjedések, ezek hozhatják el / nyithatják meg a Valós Megújulások lehetőségeit a teremtő (és akár a Közösségei) számára.

II.

            Ahhoz, hogy helyesen értelmezhető legyen az ’Élet’, szükséges, hogy néhány fontos részlet Tudatosítottá váljon arról, hogy mi valójában az Áramlás.

            TEREMTETT LÉTEZÉSÜNKBEN kettő (szabályozásilag egymástól teljesen eltérő) FŐ Áramlás-jelleg nyilvánul meg jelenleg.

      (1) Az egyiket maga a MINDENSÉG-FORRÁSA nyilvánítja meg (formálja meg és Tartja meg). Ez az egyedi megnyilvánulásokat Tartja meg. Ezt ebben a lejegyzésben (végig nagy betűvel leírva) ALAP-ÁRAMLÁSKÉNT jelölöm.

      (2) A másik a Közösségekhez tartozó ’Áramlás’, amelyeket (a Birodalmakon belül) a nagy-TEREMTŐK és a Közösségek MEGTARTÓI maguk formálnak meg és Tartanak Egyben-és-Harmoniában.

            Az EGYEDISÉG Birodalma kapcsán említettem, hogy azon Birodalomban eredendően egy olyan (’nagyon ősi’) megnyilvánulási-rendje volt a teremtésnek, hogy az egyedi létezők a saját lényükben csak azt a megnyilvánulást ’Tartották’ (Tarthatták), amely csak-és-kizárólag a saját egyedi jellegüket hordozta, és az Áramlásokban pedig csak az lehetett, ami mindenkire-egyformán-vonatkozott / mindenki számára egyaránt meghatározó volt.

            Valamikor a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK megnyilvánulásának a legelején tulajdonképpen ’ez volt a szabály’: a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL kiáradó egyedi létezések különálló burkokban ’éltek’, és az ÁRAMLÁSBA volt beleszőve-beleépítve minden, ami ’Életben’ megtartotta őket.

            Amikor ’akkor-nagyon-régen’ a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL kiáradtak a legelső (mára e formájukban már nem létező) egyedi létezők, azok egy olyan (jobb szó híján) ’hálózat’ részeivé váltak, amelyben egymással összekötötte őket egy ÁRAMLÁS anélkül, hogy egymáshoz valósan kapcsolódtak volna. A MINDENSÉG-FORRÁSA ’elengedte / kiengedte’ őket a Valóba (egy kis közösséget formált meg a számukra), és az ÁRAMLÁSBAN tartotta meg a Lényegüket (és egymástól egy meghatározott távolságban őket) (Együttesen gondozta a teremtettjeit).

            Az egyedi létezőknek kezdetben szabadsága volt arra, hogy az ÁRAMLÁS bármely elemét magukba bevonják, de maguk még nem váltak képessé a ’kiáradásra’. Ez alapvető akadálya volt a ’kapcsolódásnak’. Amikor a MINDENSÉG-FORRÁSA felismerte ezt a ’hiányosságot’, sokáig kereste, hogyan válhatnának a teremtettjei úgy az ÁRAMLÁS résztvevőivé, hogy ne csupán befogadók legyenek, hanem kiáradásra (’kommunikációra’, valós kapcsolódások megnyilvánítására) is képessé váljanak.

             A Társas-Teremtés ekkor még újdonság volt a MINDENSÉG FORRÁSA számára is (!), még csak formálódtak a Társas-Teremtések Alapjai és Szabályai. Felismerte azt a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy egyedileg szükséges a teremtettjeit ’megtanítania’ a ’Kapcsolódásra’. A MINDENSÉG-FORRÁSA ekkor minden egyes egyedi teremtőjéhez egyedi kapcsolódást épített fel (ez már a mai egyedi Élet-Áramlás közvetlen előzménye volt), és bizonyos ’Élet’ Megnyilvánulásokat közvetlenül ebbe az egyedi Áramlásba vont bele.

            Azt tapasztalta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy amikor az egyedi teremtőihez felépítette az egyedi Megtartó Áramlásokat, a korábbi (az Együttes gondozáshoz megformált) megtartó Áramlások elkezdtek felbomlani, és végül teljesen semmivé váltak. Ahogyan az egyedi teremtők ’közelebb’ kerültek a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ, ’egyedi jellegeikben megfogyatkoztak’ (lényegileg ismét közelebb kerültek a MINDENSÉG-FORRÁSA saját Lényegéhez). Ezek a kezdeti / első teremtettek végül teljesen egyé-oldódtak / vissza-oldódtak a MINDENSÉG-FORRÁSÁBA.

            A MINDENSÉG-FORRÁSÁT (a következő nagyobb Kiáradása előtt) sokáig foglalkoztatta az a gondolat, hogyan és milyen Áramlást lenne szükséges megformálnia, amely biztos alapjává válhat a sokszínű szabad (és egyediséget is megtartó) teremtésnek [amely tehát biztosítja azt is, hogy ne vonódjanak vissza ÖNNÖN Lényegébe a teremtettjei, és amelyben megtartható egy ’Harmonia’].

     A Harmonia ebben az értelmében egy ’Szabály-Rendszer’ a MINDENSÉG-FORRÁSA ÖNMAGA számára és egyben minden teremtettje számára (lényegében a mai értelmű ’Békesség’). Ebben a kezdeti / első Harmoniájában a MINDENSÉG-FORRÁSA egybe-foglalta mindazt a ’vágyát’ (’elvárását’)(sajnos a pontos lényeg visszaadásához nincs megfelelő szó), amit ÖNMAGA szeretett volna Magából ’adni’ a teremtettjeinek. Ez a ’vágy’ arra irányult, hogy (a mai fogalmaink szerint) örömben, szabadon, könnyedén (=természetesen) és mégis felelősséggel és értelemmel nyilvánuljon meg a teremtés. Legyen a teremtés ’Megtartott’, legyen a teremtés ’fejlődő, megújuló’ (vagyis legyen íve: legyenek szakaszai, amelyben egy-egy új lényeg / megtapasztalás ’elindul’, majd ’kiteljesedik’, majd valamilyen értékelést követően ’lezárul’ és ’tovább-folytatódik’).

       Először ennek a Harmoniának a lényegi meghatározása volt a feladat: milyen legyen az ’Alapjában’ és ’Lehetőségeiben’ és  formailag az a teremtés, amely a legközelebb kiárad Ő-BELŐLE. Mik legyenek a legfőbb meghatározói (megváltoztathatatlan alapjai)? Hogyan adjon úgy Szabadságot és Életet az egyedi teremtőinek, hogy mégis az Ő közelében is megmaradhassanak (és Tőle el ne szakadhassanak), ugyanakkor mégis mindegyikük ’más’ is legyen valamiben, mint az összes többi másik teremtő?

          Egyedileg lesz szükséges elindítani a teremtetteket (nem úgy, mint korábban, amikor egyszerre mindig több Lényeg áradt ki belőle), méghozzá úgy, hogy teljesen ’külön’ utakon (irányban) indítja el őket. Fontos meghatározni a Jelenlét, Kiáradás és Befogadás kiegyensúlyozottságát (ezt Alapjaiban még a kiáradás előtt ÖNNÖN LÉNYÉBEN szükséges meghatároznia és megnyilvánítania).

       Külön-külön egyedileg úgy formálhatja meg és gondozhatja a Kiáradásban a teremtőket, ha a megnyilvánulttá válásuk pillanatában külön egyedileg fon (alkot meg) hozzájuk Élet Áramlást (Ő-MAGA minden egyedi teremtőjében abban Tartja meg a csak arra a teremtőre jellemző egyedi-összetéveszthetetlen jelleget). Valamilyen ’testet’ (inkább ’magot’, ’elő’-testet) kap minden teremtettje közvetlenül ŐTŐLE, amelyben e teremtettje maga is tartja a csak-rá-egyedileg-jellemző-és-tőle-elvehetetlen (tőle elszakíthatatlan) egyedi jelleget, és ez lesz a legfőbb biztosítéka annak, hogy a teremtői soha ne veszíthessék el a csak-rájuk-jellemző-egyedi jellegüket, lényegében még akkor sem, ha valamiért visszavonásra kerülnének a MINDENSÉG-FORRÁSÁBA.

         Az egyedi létezőknek tehát tőlük elvehetetlenül kell rendelkezniük csak-rájuk-jellemző egyedi jelleggel. Ugyanakkor az egyedi jellegek nem szabad, hogy egymástól (és a MINDENSÉG-FORRÁSÁTÓL) elszakíthassák a teremtőket, vagyis maguk a teremtők se rendelkezzenek azzal a hatalommal, hogy kiszakíthassák magukat a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL [gyakorlatilag nem szakadhatnak el a MINDENSÉG-FORRÁSA GONDOSKODÁSÁTÓL, hiszen Ő-BELŐLE / az Ő-LÉNYEGÉBŐL-LÉNYÉBŐL és az Ő HARMONIÁJÁBÓL erednek (a kiszakadás ezért ’értelmezhetetlen’, a MINDENSÉG-FORRÁSA ’nem szakadhat el Saját-MAGÁTÓL’)].

       Az egyedi teremtők számára utakat kell nyitni ahhoz, hogy egymáshoz kapcsolódhassanak (hiszen a TEREMTETT LÉTEZÉS Egész Kiáradását a Társas-Teremtés megvalósításának Vágya keltette életre). Létezésük okán a teremtettek Kapcsolódásban vannak a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL (és a Lényegükön túl egymással), Megnyilvánult-Valójukban azonban egymással még nem nyilvánulnak meg (pusztán a létezésük okán) ’közvetlen áramlásokban’.

     Szükséges, hogy legyenek olyan ’nagyobb’ (hatalmú) TEREMTŐK, akik (a mostani szóhasználat szerint) Birodalmakban élnek, és a Birodalmukon belüli Áramlásokban adnak Életet az egyedi teremtőknek. A Birodalmak ’nagy’-TEREMTŐINEK olyan különleges biztosítékokat adott a MINDENSÉG-FORRÁSA, amely Ő-TŐLE-MAGÁTÓL is egy meghatározott ’távolságban’ tudta tartani e ’nagy’-TEREMTŐKET: ’Irányokat’ határozott meg a MINDENSÉG-FORRÁSA, vagyis ’RÉSZEKET’ ’formált meg’ A-NAGY-EGÉSZBEN, méghozzá úgy, hogy a RÉSZEK összessége megformálja A-TELJESET / EGÉSZET.

            Mindegyik ilyen nagyobb (Birodalmi) RÉSZ ’egyenértékű’ (egyik sem fontosabb, egyik sem hatalmasabb a másikaknál), és lényegében távolságilag is azonosak egymással (azonos távolságra vannak a MINDENSÉG-FORRÁSÁTÓL is és egymástól is). Ez azt jelenti, hogy egymáshoz és a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ is ugyanolyan lehetőségük van a Kapcsolódásra.

         A Birodalmak belül ugyanezen szabályok szerint épülnek fel, és így minden egyedi teremtő számára ugyanolyan lehetőségek nyílhatnak mind az egymáshoz való Kapcsolódásokra, mind pedig a MEGTARTÓKHOZ és az Eredő-Egyedi-Forráshoz Kapcsolódásra.

            A teremtők egymással korlátozás nélkül közvetlen kapcsolódásokat is megnyithatnak, és (az ALAP-ÁRAMLÁS mellett) a MEGTARTÓIKKAL is közvetlen Kapcsolódásokban nyilvánulhatnak meg.

         A Birodalmakon belül a nagy-TEREMTŐ és az egyedi teremtők Egyetértésben Szabályokat formálhatnak meg arra, milyen feltételek lehetnek szükségesek a Kapcsolódások megnyitásához. Egyetlen korlátja van ennek: senki sem zárható el a MEGTARTÓITÓL és a saját Egyedi-Eredő-Forrásától, és attól sem, hogy Társai lehessenek. Senki sem válhat teljesen „elzárkózottá”. Biztosítani szükséges a Kapcsolódások lehetséges szabadságát.

       Nagyjából ezek azok az első és máig legfőbb Szabályok, amelyek a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Megnyilvánulásának a mindenki számára Meghatározó Alapjai.

           E Szabályok alapján a MINDENSÉG-FORRÁSA ’először’ az egymástól egyenlő távolságra meghatározott Irányokat (a Birodalmak alapjait) határozta meg (inkább ’Távlatokat’ / Arányokat, Lehetőségeket Jelölt meg), majd pedig ezek egymáshoz kapcsolódását és az Ő-HOZZÁ kapcsolódásukat formálta meg. Ezt követően a MINDENSÉG-FORRÁSA egyenként és nagy gondossággal formázta meg a Birodalmak MEGTARTÓIT (a nagy-TEREMTŐKET), és a hozzájuk tartozó egyedi teremtőket. A Birodalmak megnyilvánítása között bizonyos ’tartamot, távolságot’ tartott meg a MINDENSÉG-FORRÁSA, és ezekben a kiáradási szünetekben élte meg MAGÁBAN az ’irány’-váltásokat [lényegében meghatározta és megformálta a következő megformálandó Birodalom Alap Pontját és legfőbb Meghatározóit (a Birodalomnak mint ’Egésznek’ a Harmoniáját, és hogy ez hogyan illeszkedik a TEREMTÉS NAGY EGÉSZÉNEK HARMONIÁJÁBA), és megformálta az ezen Alap-Ponthoz tartozó elszakíthatatlan oda-Áradását].

A./

            A TEREMTETT LÉTEZÉSÜNKET EGY ÁRAMLÁSBAN MEGTARTÓ ALAP-ÁRAMLÁS leegyszerűsített képben valóban olyan, mint egy ’kiáradás / hálózat’, ez a szó azonban ma mégis félrevezető lehet. A TEREMTETT LÉTEZÉS Egészét EGYBEN-MEGTARTÓ ÁRAMLÁSBAN minden nagy-TEREMTŐ és egyedi teremtő KÖZVETLEN (!) és elszakíthatatlan Kapcsolódásban van a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL. A MINDENSÉG-FORRÁSA az Ő-BELŐLE való kiáradás okán soha el nem múló Gondoskodással irányul a teremtett létezők felé, egyedileg ismeri őket, egyedileg gondoskodik minden egyes teremtettről.

A TEREMTETT LÉTEZÉS Egészét EGYBEN MEGTARTÓ ALAP-ÁRAMLÁS tehát

a MINDENSÉG-FORRÁSÁT köti / kapcsolja össze elszakíthatatlanul minden megnyilvánult egyedi teremtőjével, aki Ő-BELŐLE kiáradt.

B./

            Ettől az elszakíthatatlan ALAP-ÁRAMLÁSTÓL határozottan elkülönül az az Áramlás, amely

a Birodalmakon belül

az egyedi teremtők egymással és a MEGTARTÓIKKAL való Kapcsolódását biztosítja.

         A Birodalmak (csak rájuk jellemző) Saját HARMONIÁJA fontos Meghatározója annak, hogy az egyedi teremtők egymással és a MEGTARTÓIKKAL (1) milyen irányokban (2) milyen feltételek megléte esetén és (3) milyen szorosságban nyithatnak meg Közvetlen Áramlásokat.

      Az egyedi teremtőnek a Közösségeibe Befogadó Alapjában van az a Személyes Teremtési Alapja, amely meghatározza a számára, hogy a Közössége Áramlásaiból (1) ’mit és hogyan fogadhat be’ a saját lényébe, és (2) ’mit és hogyan tehet magából az Áramlások részévé’. Az ehhez szükséges ’kapcsolók’ (képességek és adottságok alapjai, megnyilvánítható Tudatosítási ön-erők alapjai stb) az egyedi létezők Teremtési Alapjában vannak. Az egyedi teremtőnek általában szabadságában van meghatározni azt, hogy a Teremtési Alapjában megnyitható Lehetőségek közül mikor és mit és milyen kiterjedésben nyit meg vagy éppen zár le magában.

         Mára a legtöbb Közösség Áramlásaiban vannak olyan Belső Szabályok, amelyek bizonyos Képességeket és Utakat mindenki számára elhagyhatatlanul megnyitnak és azokat elzárhatatlanná teszik a teremtő saját szándéka által. A FÖLD-Világában ilyen a teremtések összességére kiterjedő Meghatározó a TISZTELET, és egy alap-szinten megnyilvánítandó az ÖNZETLENSÉG és a SZABAD ÁLDOZAT is (bővebben ITT). Ezeknek a saját Lényébe-Lényegébe való szabályos Befogadása és Megnyitása nélkül a teremtő nem tudja felépíteni magában azt az ’elő’-testet, ami a megfoganásához nélkülözhetetlen. Ezek továbbá azért is elhagyhatatlanok, mert ezek az alapjai a SZAKRÁLIS és SZOLGÁLATI teremtéseknek, amelyek egy ’alap’-szinten mindenki számára megnyitandó megtapasztalás a FÖLD-Világában. Ezen alapokon kívül jelenleg még egy kihagyhatatlanul megnyitandó ’út’ van a teremtők számára, ez pedig a Megkülönböztetés Megerősítő ön-erőként való megnyilvánítása egy alap-szinten. Minden más Megtapasztalás szabadon választható (megnyitható és szabályosan le is zárható az egyedi teremtő által) a FÖLD-Világában.

        Az ALAP-ÁRAMLÁSBAN foglalt Szabályokon alapulva a nagy-TEREMTŐKNEK ’Hatalma’ van arra is, hogy a Saját Birodalmukon belül mindenki számára megtartandó Szabályokat / Elveket (Meghatározókat) is megformáljanak. Mára a nagy-TEREMTŐK ezen Belső Szabályaik Megtartásáról úgy is gondoskodnak, hogy a Birodalomba Befogadó Teremtési Alap kihagyhatatlanul megnyitandó elemévé formálják meg, és csak azok Jelenlétéhez nyitnak utat az Áramlásokban (azok lehetnek ’Élő’-ként / teremtőként jelen a Birodalmukban), akik Egyetértésüket adják e Szabályok önmaguk általi teljes Megtartásához. Ez azt is jelenti, hogy immár amennyiben ezen ’alapvetően fontos’ (mindenki számára megtartandó, a személyes és Közösségi Harmonia Megtartásához elengedhetetlen) Szabályok ellen tudatosan és/vagy meghatározottan súlyosan vét egy teremtő, akkor BEZÁRÓDIK a Jelenlétét (’Életét’) lehetővé tevő Teremtési Alapja, és kivezetésre kerül az érintett Közösségek Áramlásából (oda, ahová a meglévő Áramlásai szerint ’Élet’-tel rendelkezik). Van, amikor a teremtő a Teremtési Alapja Bezáródását megelőzően kap egy ’utolsó figyelmeztetést’, mára azonban a Birodalmak többségében (így a VILÁGBAN is) a közvetlenül érintett MEGTARTÓ (vagy akár maga a Birodalom nagy-TEREMTŐJE) figyelmeztetési kötelezettség nélkül is Bezárhatja a Személyes Teremtési Alapját annak, aki súlyosan vét a Birodalom / Közösség HARMONIÁJA Megtartása érdekében FONTOSNAK jelölt Szabályok ellen. Mára egyetlen Birodalom vagy Közösség MEGTARTÓJA sem köteles ’tűrni’, hogy a Megtartásába tartozó Áramlást bárki ’megbontsa / beszennyezze’, és ezáltal a Szabályokat betartó törvényes teremtő utakban jelenlévő egyedi teremtők életét ’elterelje’ vagy szükségtelenül megnehezítse.

     A Birodalmon belül (és akár a kisebb Közösségekben a maguk teremtése számára, az ott jelenlévő teremtők Egyetértésével) meghatározott Elveknek megfelelően az egyedi teremtők egymással különféle közvetlen Áramlásokban is megnyílhatnak és megnyilvánulnak. Ez az egyedi teremtők (akár nagy-TEREMTŐK) egymás közötti Áramlása is RÉSZE a TEREMETT LÉTEZÉSNEK, ezekre az Áramlásokra azonban más Elvek vonatkoznak, mint az elszakíthatatlan ALAP-ÁRAMLÁSRA. Az egyedi teremtőket egymáshoz kapcsoló (Birodalmakon belüli, kisebb közösségeken belüli) Áramlások ’szabadon’ formálhatók meghatározott Megegyezéseken alapulóan, és a tartósságuk nem mérhető össze az ALAP-ÁRAMLÁS megszakíthatatlan-ÖRÖK megnyilvánulásával. Az egyedi teremtőket egymáshoz kapcsoló rövidebb életű és egyszerűbben megváltoztatható Áramlások Megformálásáért / Megtartásáért és azok mindenkori Harmoniájáért a Birodalmakat megtartó nagy-TEREMTŐK, illetve a kisebb Közösségeket Tartó MEGTARTÓK a felelősek.

       Ahogyan az egyedi teremtők egyre tudatosabbá válnak (1) mind az önnön teremtő lényükben (2) mind az őket befogadott Közösségeik Szabályaiban / Harmoniájában, maguk az egyedi teremtők is egyre nagyobb Felelősséget nyitnak meg a maguk ’Életében’: egyre nagyobb ’Részt’ vonnak magukhoz abból a felelősségből, hogy a jelenlétüket Harmonikusan tartsák meg (1) mind az Eredő Harmoniájukhoz igazodóan, (2) mind pedig az őket Megtartó Közösségek Áramlásaiban [20180708-i lejegyzés V. pont a Meghatározóról – elérhető ITT]

>>> vagyis a teremtő Jelenléte Igazodjon

1. az ALAP-ÁRAMLÁSHOZ tartozó Személyes Élet Áramlásába befoglalt Meghatározóihoz és
2. az őt ’Élet’-re befogadott minden Közössége Áramlásaiban meglévő, és a teremtő-lényét közvetlenül is érintő Szabályokhoz / Harmoniához.

            A TEREMTETT LÉTEZÉS EGÉSZÉT EGYBEN MEGTARTÓ (közvetlenül a MINDENSÉG-FORRÁSA által megtartott) ALAP-ÁRAMLÁSBA tehát csak és kizárólag az egyedi teremtőket (közöttük a nagy-TEREMTŐKET) a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ elszakíthatatlanul kapcsoló egyedi / személyes Élet Áramlás tartozik.

        Tulajdonképpen az előző lejegyzésekben Létezésnek is jelölt teljes kiterjedésre kiterjed ez az ALAP-ÁRAMLÁS, mivel mind az Irgalom Áramlása, mind pedig az érintettekben a Szolgálat Áramlása olyan Megnyilvánulások, amelyekben ’Különleges okokból’ maga a MINDENSÉG-FORRÁSA is KÖZVETLEN JELENLÉTTEL RENDELKEZŐ TÁRS-TEREMTŐ. Erről az előző lejegyzésekben részletesebben is írtam.

            A MINDENSÉG-FORRÁSA a GONDOSKODÁSÁT a teremtett létezők felé ebben az ALAP-ÁRAMLÁSBAN nyilvánítja meg.

            A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK közvetlen GONDOSKODÁSA (amelyet ma már részben az ÉDESBEN nyilvánít meg) magában foglalja azt, hogy minden teremtettje számára folyamatosan utakat nyit és erőt is ad a saját egyedisége Megtartásához [az Eredő-Egyedi-Forrásában meghatározott és megnyitott (Eredendő-Fő) Teremtési Iránya megnyilvánításához, és az őt törvényesen befogadó Közösségekben törvényesen megnyitott minden más Teremtési Irányában a törvényes Jelenléte / Harmoniája Megtartásához].

            Ugyancsak a MINDENSÉG-FORRÁSA Gondoskodási Felelősségébe tartozik az, hogy amennyiben egy teremtő elakad / megakad a maga Személyes Harmoniája szerinti kiteljesedésében, vagy akár valamilyen zavar / megakadás jelentkezik az egyedi önazonossága megnyilvánításában, akkor közvetlenül az Élet Áramlásában az ilyen irányú eltérülések elhárítására közvetlen módon is megnyilvánul a MINDENSÉG-FORRÁSA (ma már leginkább az ÉDESBEN). Ha ’hiba’ jelenik meg az egyedi teremtő bármely Közösségéhez őt törvényesen befogadó Teremtési Alapjában és/vagy bármely olyan Áramlásában, amelyben ’Élő’-ként van jelen, ma már a MINDENSÉG-FORRÁSA közvetlen Gondoskodása is megnyilvánul az ilyen ’Alapokat’ is érintő Igazításokban / Rendezésekben. A MINDENSÉG-FORRÁSA közvetlen Jelzésekkel élhet mind az érintett egyedi teremtő, mind pedig az érintett MEGTARTÓK felé, hogy a felismert hibát a lehető leghamarabb (ha szükséges, akkor Együttes erővel) kijavítsák.

            Mára az IRGALOM és a SZOLGÁLAT (mint két önálló Teremtési Irány / Birodalom) a legtöbb Birodalomban élő teremtők számára közvetlenül elérhető olyan Különleges (=Megerősítő) Út, amelyben maga a MINDENSÉG-FORRÁSA is KÖZVETLEN résztvevőjévé válhat a nehezebben Rendezhető helyzetek rendbe tételének. Ezen Utakban mára KÖZVETLEN Különleges (!) utak nyílhatnak az egyedi teremtők között is azért, hogy egymás számára MEGERŐSÍTÉST adhassanak. Az IRGALOM és/vagy a SZOLGÁLAT Különleges (!) Belső Áramlásai mára közvetlenül elérik a teremtők ’minden kiterjedését’, és így Megerősítést adhatnak a teremtők egymásnak is: már nem csak ’Lényeg’ a ’Lényegnek’, hanem Lényeg-Lélek-Test a Lényegnek-Léleknek-Testnek >>> mára a MEGERŐSÍTŐ teremtések a TELJES (!) Megnyilvánult-Valóra és az Áramlások Teljességére kiterjedhetnek, és így ma már olyan IGAZÍTÁSOKBAN és RENDEZÉSEKBEN is megnyilvánulhatnak a teremtők, amelyek az éppen megélt megtapasztalások Lezárása nélkül is képesek a teremtő-lény bármely kiterjedését érintő Igazítások és/vagy Rendezések megnyilvánítására.

            Említettem korábbi lejegyzésekben, hogy például az elmúlt néhány évben a FÖLD-Világában is megnyilvánultak a Lelket érintő olyan Változások / kiteljesedések, amelyek korábban megvalósíthatatlanok lettek volna az ’Élet’ Lezárása nélkül. Megéltek legkésőbb az elmúlt néhány hónapig a FÖLD-Világának teremtői olyan Alap-Igazodásokat, amikor akár az Eredő-Egyedi-Forrásukból is megnyithattak Új Teremtési Irányt (mert beteljesítették az abból megnyitott megtapasztalást), és ezt követően ez a Változásuk végig-vezetésre került minden Befogadási Alapjukban és Teremtési Alapjukban. Korábban ilyen Igazodás és Rendezés sem lett volna megélhető a testi jelenlét megtartásával [20180911 – elérhető ITT].

Az írás folytatódik a II. részben, elérhető ITT