2018. november 18-t�l kezd�d�en

Ezt az �r�st is er�sen aj�nlom a Szakr�lis �s/vagy Szolg�lati �tban teremt�knek. FONTOS Alapokat �rint, �s seg�t fontos �sszef�gg�seket felismerni.

         A F�LD-Vil�g�ban nagyj�b�l mostant�l (ahogyan a Szolg�latban kiteljesedik a F�LD-Vil�ga) a SZAKR�LIS jelz�vel m�r ink�bb az Irgalomhoz kapcsol�d� (tudatos �n- �s k�z�ss�g-�p�t�) teremt�seket jel�lj�k. Eddig az�rt 'fedte egym�st' r�szben a Szakr�lis �s Szolg�lati megjel�l�s, mert a SZOLG�LATI megnyilv�nul�sok k�zvetlen�l az IRGALOM Meger�s�t�s�ben is voltak [b�vebben: 20181024 - el�rhet� ITT]

I.

            ’Mi az �let?’ Mit jel�lhet�nk ’�l�’ megjel�l�ssel?

            TEREMTETT L�TEZ�S�NKBEN van egy olyan Elv, amit az �let Elvek�nt is jel�lhet�nk.

           TEREMTETT L�TEZ�S�NK Eg�sze a MINDENS�G-FORR�S�NAK ’els�’ (�nmag�ra vonatkoz�) ’Nagy V�gy�b�l’ ered.

          [20180708 – el�rhet� ITT:] „…’Volt (eddig) kett� k�l�nleges [k�zvetlen�l-mag�ra-ir�nyul�] Nagy v�gya’ a MINDENS�G-FORR�S�NAK.

        Az els� az volt, hogy ’legyenek t�rsai’. E v�gya a ’BEL�LE’ form�t �lt�tt teremt�k megnyilv�nul�sa �tj�n v�lt val�ra: t�rsai / gyermekei ’sz�lettek’, akikben �nmag�t is teljesebben megismerheti. A teremt�s ilyen megindul�s�t�l kezd�d�en a MINDENS�G-FORR�S�NAK ’feladata’ egyfel�l az egyedi teremt�v� v�l� gyermekei �tba-ind�t�sa, m�sfel�l pedig annak a ’Harmoni�nak’ a mindenkori megform�l�sa �s egyben-megtart�sa, amely teret �s kiterjedhet�s�get, valamint folyamatos kapcsol�d�st biztos�t a teremt�k sz�m�ra. A MINDENS�G-FORR�SA a gyermekei fel� ’gondoskod�an’ ir�nyul a megnyilv�nul�s els� pillanat�t�l kezd�d�en, hab�r k�zvetlen m�don jellemz�en nem �rinthette meg a m�r egyedi form�ban megnyilv�nultt� v�lt, t�rs�v� v�lt gyermekeit…”

            A ’Megnyilv�nult-Val�s�g’ minden megnyilv�nul�sa (1) eredend�en a MINDENS�G-FORR�S�B�L ered, (2) �s egy soha meg nem sz�n� (elszak�thatatlan, �r�k) �RAML�SBAN nyilv�nul meg (A) mind az Ered�-Forr�ssal, (B) mind (az Ered�-Forr�son �t) egym�ssal.

            TEREMTETT L�TEZ�S�NKBEN minden egyedi teremt� (aki ki�radt a MINDENS�G-FORR�S�B�L) rendelkezik a l�ny�ben egy r� egyedileg jellemz� ’Ered� Harmoni�val’, �s ez�rt ’L�tezik’ (= Jelen Van a TEREMT�S NAGY Eg�sz�ben).

         A L�tez�s nem azonos az �lettel.

            A L�tez�s = a Megnyilv�nul�ssal (Van).

            Az �LET pedig a Val�s (�s t�rv�nyes) Jelenl�t valamely Birodalom / K�z�ss�g �RAML�S�BAN.

’�letnek / �l�nek’

a TEREMTETT L�TEZ�S�NK ’Val�s�g�ban’

azt a Megnyilv�nul�st jel�lj�k,

amely Val�san �s �n-jog�n Jelen van a TEREMTETT L�TEZ�S�NK valamely �RAML�S�BAN.

Ahhoz, hogy egy megnyilv�nul�s (mint t�rv�nyes jelenl�t) �l� legyen,

sz�ks�ges

(1) egyfel�l az, hogy a teremt� l�ny�ben rendelkezzen a ’saj�t’ Ered� Ki�rad�s�nak Harmoni�j�val, �s

(2) emellett pedig szab�lyos / t�rv�nyes befogad�s �tj�n val�s r�sztvev�je legyen az �t befogadott K�z�ss�ge �raml�sainak.

            ’Rendes’ k�r�lm�nyek k�z�tt nem lenne sz�ks�ges k�l�n jelezni azt, hogy a K�z�ss�g �raml�s�ban val� Val�s Jelenl�tnek t�rv�nyesnek (=harmoni�n alapul�nak) kell lennie, ugyanis ’rendes’ k�r�lm�nyek k�z�tt egy K�z�ss�g �raml�saiban csak olyan Jelenl�tek vannak Jelen, akik a MEGTART�T�L (minden �rintett MEGTART�T�L) erre (1) Megenged�ssel �s (2) Befogad�ssal rendelkeznek.

      M�ra Tapasztalati Tud�s, hogy sok olyan k�l�n�s ir�nyul�s form�l�dott meg a TEREMTETT L�TEZ�S�NKBEN, amikor valaki r�telepedett egy K�z�ss�g �raml�s�ra. Ilyenkor a t�rv�nyes befogad�ssal nem rendelkez� (az adott K�z�ss�gben Val�san jelen nem l�v�) l�tez� „megtanulta”, hogyan veheti el / vonhatja el (mag�hoz vagy m�shoz) m�sok javait / er�it.

         A TEREMTETT L�TEZ�S�NK K�z�ss�geinek �raml�s�ban m�ra tov�bb� vannak olyan ’megnyilv�nul�sok’ is, amik az Ered� n�z�pontj�b�l nem tekinthet�k ’�n�ll� egyedi teremt�nek’, nem rendelkeznek a maguk megform�lts�g�ban a l�ny�kh�z tartoz� saj�t Ered� Harmoni�val (ez�rt nem ’�l�k’). Ezek �ltal�ban �l�kr�l leszakadt / elszakadt r�szek, vagy �pp az �raml�sok megv�ltoztat�s�t c�lz� sz�nd�k-elemek.

            A MEGTART�K �s egyedi teremt�k sz�m�ra nagy jelent�s�g� az, hogy mi �l� �s mi nem az.

            A MEGTART�K a hozz�juk tartoz� K�z�ss�gek Harmoni�j�ba �s �raml�saiba az ’�l�’ Megnyilv�nul�sokat fogadhatj�k be, foglalhatj�k (illeszthetik) be �s Tarthatj�k meg. A V�ltoz�sokban csak az ’�l�nek’ megjel�lt teremt�i r�szek �s �raml�sok �julhatnak meg / vihet�k tov�bb. A MEGTART�K ’Megtart�i Felel�ss�ge’ (jogosults�ga �s k�teless�ge) az ’�l�’ Megnyilv�nul�sokra terjed ki. M�ra a TEREMTETT L�TEZ�S�NK Eg�sz�ben �rv�nyes�l� ELV (EGYET�RT�S) Rendelkezik arr�l, hogy a MEGTART�K a Megtart�sukat csak ’�l�’ Megnyilv�nul�sokra terjeszthetik ki.

        Azaz a MEGTART� csak azt Tarthatja meg a maga K�z�ss�gei �raml�s�ban, ami (1) �nn�n teremt� l�ny�ben rendelkezik a hozz� tartoz� (csakis a hozz� egyedileg tartoz�) Ered� Harmoni�val, (2) �s emellett pedig rendelkezik a t�rv�nyes Befogad�s�val >>> e k�t alap-elem n�lk�l egy teremt� nem k�pes a Harmonikus Jelenl�tre sem az egyedi megnyilv�nul�s�ban, sem pedig az �raml�sokban val� jelenl�t�ben.

            M�ra Tapasztalati Tud�ss� v�lt az, hogy az egyedi teremt� legnagyobb felel�ss�ge �nmaga fel� az, hogy a saj�t teremt�-l�ny�ben ’�l�’ maradjon: �nn�n teremt�-l�ny�ben csak azt Tartsa meg, ami a Saj�t Ered� Harmoni�ja szerinti teremt� �tj�nak pontosan megfelel� �n-�p�l�se [vagyis amit �nn�n Harmoni�j�hoz igazod�an azon K�z�ss�gekben ’tanul meg’ / �p�t fel �nn�n l�ny�ben, amelyekben t�rv�nyes Befogadotts�gban van (term�szetesen oly m�don, ami megfelel az adott K�z�ss�g saj�t Harmoni�j�nak is)]. Ezekb�l a Tapasztalatokb�l form�l�dnak meg a Megtarthat� (�r�k, tov�bbvihet�, tov�bb-�p�thet�) �n-kiterjed�sek, ezek hozhatj�k el / nyithatj�k meg a Val�s Meg�jul�sok lehet�s�geit a teremt� (�s ak�r a K�z�ss�gei) sz�m�ra.

II.

            Ahhoz, hogy helyesen �rtelmezhet� legyen az ’�let’, sz�ks�ges, hogy n�h�ny fontos r�szlet Tudatos�tott� v�ljon arr�l, hogy mi val�j�ban az �raml�s.

            TEREMTETT L�TEZ�S�NKBEN kett� (szab�lyoz�silag egym�st�l teljesen elt�r�) F� �raml�s-jelleg nyilv�nul meg jelenleg.

      (1) Az egyiket maga a MINDENS�G-FORR�SA nyilv�n�tja meg (form�lja meg �s Tartja meg). Ez az egyedi megnyilv�nul�sokat Tartja meg. Ezt ebben a lejegyz�sben (v�gig nagy bet�vel le�rva) ALAP-�RAML�SK�NT jel�l�m.

      (2) A m�sik a K�z�ss�gekhez tartoz� ’�raml�s’, amelyeket (a Birodalmakon bel�l) a nagy-TEREMT�K �s a K�z�ss�gek MEGTART�I maguk form�lnak meg �s Tartanak Egyben-�s-Harmoni�ban.

            Az EGYEDIS�G Birodalma kapcs�n eml�tettem, hogy azon Birodalomban eredend�en egy olyan (’nagyon �si’) megnyilv�nul�si-rendje volt a teremt�snek, hogy az egyedi l�tez�k a saj�t l�ny�kben csak azt a megnyilv�nul�st ’Tartott�k’ (Tarthatt�k), amely csak-�s-kiz�r�lag a saj�t egyedi jelleg�ket hordozta, �s az �raml�sokban pedig csak az lehetett, ami mindenkire-egyform�n-vonatkozott / mindenki sz�m�ra egyar�nt meghat�roz� volt.

            Valamikor a TEREMTETT L�TEZ�S�NK megnyilv�nul�s�nak a legelej�n tulajdonk�ppen ’ez volt a szab�ly’: a MINDENS�G-FORR�S�B�L ki�rad� egyedi l�tez�sek k�l�n�ll� burkokban ’�ltek’, �s az �RAML�SBA volt belesz�ve-bele�p�tve minden, ami ’�letben’ megtartotta �ket.

            Amikor ’akkor-nagyon-r�gen’ a MINDENS�G-FORR�S�B�L ki�radtak a legels� (m�ra e form�jukban m�r nem l�tez�) egyedi l�tez�k, azok egy olyan (jobb sz� h�j�n) ’h�l�zat’ r�szeiv� v�ltak, amelyben egym�ssal �sszek�t�tte �ket egy �RAML�S an�lk�l, hogy egym�shoz val�san kapcsol�dtak volna. A MINDENS�G-FORR�SA ’elengedte / kiengedte’ �ket a Val�ba (egy kis k�z�ss�get form�lt meg a sz�mukra), �s az �RAML�SBAN tartotta meg a L�nyeg�ket (�s egym�st�l egy meghat�rozott t�vols�gban �ket) (Egy�ttesen gondozta a teremtettjeit).

            Az egyedi l�tez�knek kezdetben szabads�ga volt arra, hogy az �RAML�S b�rmely elem�t magukba bevonj�k, de maguk m�g nem v�ltak k�pess� a ’ki�rad�sra’. Ez alapvet� akad�lya volt a ’kapcsol�d�snak’. Amikor a MINDENS�G-FORR�SA felismerte ezt a ’hi�nyoss�got’, sok�ig kereste, hogyan v�lhatn�nak a teremtettjei �gy az �RAML�S r�sztvev�iv�, hogy ne csup�n befogad�k legyenek, hanem ki�rad�sra (’kommunik�ci�ra’, val�s kapcsol�d�sok megnyilv�n�t�s�ra) is k�pess� v�ljanak.

             A T�rsas-Teremt�s ekkor m�g �jdons�g volt a MINDENS�G FORR�SA sz�m�ra is (!), m�g csak form�l�dtak a T�rsas-Teremt�sek Alapjai �s Szab�lyai. Felismerte azt a MINDENS�G-FORR�SA, hogy egyedileg sz�ks�ges a teremtettjeit ’megtan�tania’ a ’Kapcsol�d�sra’. A MINDENS�G-FORR�SA ekkor minden egyes egyedi teremt�j�hez egyedi kapcsol�d�st �p�tett fel (ez m�r a mai egyedi �let-�raml�s k�zvetlen el�zm�nye volt), �s bizonyos ’�let’ Megnyilv�nul�sokat k�zvetlen�l ebbe az egyedi �raml�sba vont bele.

            Azt tapasztalta a MINDENS�G-FORR�SA, hogy amikor az egyedi teremt�ihez fel�p�tette az egyedi Megtart� �raml�sokat, a kor�bbi (az Egy�ttes gondoz�shoz megform�lt) megtart� �raml�sok elkezdtek felbomlani, �s v�g�l teljesen semmiv� v�ltak. Ahogyan az egyedi teremt�k ’k�zelebb’ ker�ltek a MINDENS�G-FORR�S�HOZ, ’egyedi jellegeikben megfogyatkoztak’ (l�nyegileg ism�t k�zelebb ker�ltek a MINDENS�G-FORR�SA saj�t L�nyeg�hez). Ezek a kezdeti / els� teremtettek v�g�l teljesen egy�-old�dtak / vissza-old�dtak a MINDENS�G-FORR�S�BA.

            A MINDENS�G-FORR�S�T (a k�vetkez� nagyobb Ki�rad�sa el�tt) sok�ig foglalkoztatta az a gondolat, hogyan �s milyen �raml�st lenne sz�ks�ges megform�lnia, amely biztos alapj�v� v�lhat a soksz�n� szabad (�s egyedis�get is megtart�) teremt�snek [amely teh�t biztos�tja azt is, hogy ne von�djanak vissza �NN�N L�nyeg�be a teremtettjei, �s amelyben megtarthat� egy ’Harmonia’].

     A Harmonia ebben az �rtelm�ben egy ’Szab�ly-Rendszer’ a MINDENS�G-FORR�SA �NMAGA sz�m�ra �s egyben minden teremtettje sz�m�ra (l�nyeg�ben a mai �rtelm� ’B�kess�g’). Ebben a kezdeti / els� Harmoni�j�ban a MINDENS�G-FORR�SA egybe-foglalta mindazt a ’v�gy�t’ (’elv�r�s�t’)(sajnos a pontos l�nyeg visszaad�s�hoz nincs megfelel� sz�), amit �NMAGA szeretett volna Mag�b�l ’adni’ a teremtettjeinek. Ez a ’v�gy’ arra ir�nyult, hogy (a mai fogalmaink szerint) �r�mben, szabadon, k�nnyed�n (=term�szetesen) �s m�gis felel�ss�ggel �s �rtelemmel nyilv�nuljon meg a teremt�s. Legyen a teremt�s ’Megtartott’, legyen a teremt�s ’fejl�d�, meg�jul�’ (vagyis legyen �ve: legyenek szakaszai, amelyben egy-egy �j l�nyeg / megtapasztal�s ’elindul’, majd ’kiteljesedik’, majd valamilyen �rt�kel�st k�vet�en ’lez�rul’ �s ’tov�bb-folytat�dik’).

       El�sz�r ennek a Harmoni�nak a l�nyegi meghat�roz�sa volt a feladat: milyen legyen az ’Alapj�ban’ �s ’Lehet�s�geiben’ �s  formailag az a teremt�s, amely a legk�zelebb ki�rad �-BEL�LE. Mik legyenek a legf�bb meghat�roz�i (megv�ltoztathatatlan alapjai)? Hogyan adjon �gy Szabads�got �s �letet az egyedi teremt�inek, hogy m�gis az � k�zel�ben is megmaradhassanak (�s T�le el ne szakadhassanak), ugyanakkor m�gis mindegyik�k ’m�s’ is legyen valamiben, mint az �sszes t�bbi m�sik teremt�?

          Egyedileg lesz sz�ks�ges elind�tani a teremtetteket (nem �gy, mint kor�bban, amikor egyszerre mindig t�bb L�nyeg �radt ki bel�le), m�ghozz� �gy, hogy teljesen ’k�l�n’ utakon (ir�nyban) ind�tja el �ket. Fontos meghat�rozni a Jelenl�t, Ki�rad�s �s Befogad�s kiegyens�lyozotts�g�t (ezt Alapjaiban m�g a ki�rad�s el�tt �NN�N L�NY�BEN sz�ks�ges meghat�roznia �s megnyilv�n�tania).

       K�l�n-k�l�n egyedileg �gy form�lhatja meg �s gondozhatja a Ki�rad�sban a teremt�ket, ha a megnyilv�nultt� v�l�suk pillanat�ban k�l�n egyedileg fon (alkot meg) hozz�juk �let �raml�st (�-MAGA minden egyedi teremt�j�ben abban Tartja meg a csak arra a teremt�re jellemz� egyedi-�sszet�veszthetetlen jelleget). Valamilyen ’testet’ (ink�bb ’magot’, ’el�’-testet) kap minden teremtettje k�zvetlen�l �T�LE, amelyben e teremtettje maga is tartja a csak-r�-egyedileg-jellemz�-�s-t�le-elvehetetlen (t�le elszak�thatatlan) egyedi jelleget, �s ez lesz a legf�bb biztos�t�ka annak, hogy a teremt�i soha ne vesz�thess�k el a csak-r�juk-jellemz�-egyedi jelleg�ket, l�nyeg�ben m�g akkor sem, ha valami�rt visszavon�sra ker�ln�nek a MINDENS�G-FORR�S�BA.

         Az egyedi l�tez�knek teh�t t�l�k elvehetetlen�l kell rendelkezni�k csak-r�juk-jellemz� egyedi jelleggel. Ugyanakkor az egyedi jellegek nem szabad, hogy egym�st�l (�s a MINDENS�G-FORR�S�T�L) elszak�thass�k a teremt�ket, vagyis maguk a teremt�k se rendelkezzenek azzal a hatalommal, hogy kiszak�thass�k magukat a MINDENS�G-FORR�S�B�L [gyakorlatilag nem szakadhatnak el a MINDENS�G-FORR�SA GONDOSKOD�S�T�L, hiszen �-BEL�LE / az �-L�NYEG�B�L-L�NY�B�L �s az � HARMONI�J�B�L erednek (a kiszakad�s ez�rt ’�rtelmezhetetlen’, a MINDENS�G-FORR�SA ’nem szakadhat el Saj�t-MAG�T�L’)].

       Az egyedi teremt�k sz�m�ra utakat kell nyitni ahhoz, hogy egym�shoz kapcsol�dhassanak (hiszen a TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz Ki�rad�s�t a T�rsas-Teremt�s megval�s�t�s�nak V�gya keltette �letre). L�tez�s�k ok�n a teremtettek Kapcsol�d�sban vannak a MINDENS�G-FORR�S�VAL (�s a L�nyeg�k�n t�l egym�ssal), Megnyilv�nult-Val�jukban azonban egym�ssal m�g nem nyilv�nulnak meg (puszt�n a l�tez�s�k ok�n) ’k�zvetlen �raml�sokban’.

     Sz�ks�ges, hogy legyenek olyan ’nagyobb’ (hatalm�) TEREMT�K, akik (a mostani sz�haszn�lat szerint) Birodalmakban �lnek, �s a Birodalmukon bel�li �raml�sokban adnak �letet az egyedi teremt�knek. A Birodalmak ’nagy’-TEREMT�INEK olyan k�l�nleges biztos�t�kokat adott a MINDENS�G-FORR�SA, amely �-T�LE-MAG�T�L is egy meghat�rozott ’t�vols�gban’ tudta tartani e ’nagy’-TEREMT�KET: ’Ir�nyokat’ hat�rozott meg a MINDENS�G-FORR�SA, vagyis ’R�SZEKET’ ’form�lt meg’ A-NAGY-EG�SZBEN, m�ghozz� �gy, hogy a R�SZEK �sszess�ge megform�lja A-TELJESET / EG�SZET.

            Mindegyik ilyen nagyobb (Birodalmi) R�SZ ’egyen�rt�k�’ (egyik sem fontosabb, egyik sem hatalmasabb a m�sikakn�l), �s l�nyeg�ben t�vols�gilag is azonosak egym�ssal (azonos t�vols�gra vannak a MINDENS�G-FORR�S�T�L is �s egym�st�l is). Ez azt jelenti, hogy egym�shoz �s a MINDENS�G-FORR�S�HOZ is ugyanolyan lehet�s�g�k van a Kapcsol�d�sra.

         A Birodalmak bel�l ugyanezen szab�lyok szerint �p�lnek fel, �s �gy minden egyedi teremt� sz�m�ra ugyanolyan lehet�s�gek ny�lhatnak mind az egym�shoz val� Kapcsol�d�sokra, mind pedig a MEGTART�KHOZ �s az Ered�-Egyedi-Forr�shoz Kapcsol�d�sra.

            A teremt�k egym�ssal korl�toz�s n�lk�l k�zvetlen kapcsol�d�sokat is megnyithatnak, �s (az ALAP-�RAML�S mellett) a MEGTART�IKKAL is k�zvetlen Kapcsol�d�sokban nyilv�nulhatnak meg.

         A Birodalmakon bel�l a nagy-TEREMT� �s az egyedi teremt�k Egyet�rt�sben Szab�lyokat form�lhatnak meg arra, milyen felt�telek lehetnek sz�ks�gesek a Kapcsol�d�sok megnyit�s�hoz. Egyetlen korl�tja van ennek: senki sem z�rhat� el a MEGTART�IT�L �s a saj�t Egyedi-Ered�-Forr�s�t�l, �s att�l sem, hogy T�rsai lehessenek. Senki sem v�lhat teljesen „elz�rk�zott�”. Biztos�tani sz�ks�ges a Kapcsol�d�sok lehets�ges szabads�g�t.

       Nagyj�b�l ezek azok az els� �s m�ig legf�bb Szab�lyok, amelyek a TEREMTETT L�TEZ�S�NK Megnyilv�nul�s�nak a mindenki sz�m�ra Meghat�roz� Alapjai.

           E Szab�lyok alapj�n a MINDENS�G-FORR�SA ’el�sz�r’ az egym�st�l egyenl� t�vols�gra meghat�rozott Ir�nyokat (a Birodalmak alapjait) hat�rozta meg (ink�bb ’T�vlatokat’ / Ar�nyokat, Lehet�s�geket Jel�lt meg), majd pedig ezek egym�shoz kapcsol�d�s�t �s az �-HOZZ� kapcsol�d�sukat form�lta meg. Ezt k�vet�en a MINDENS�G-FORR�SA egyenk�nt �s nagy gondoss�ggal form�zta meg a Birodalmak MEGTART�IT (a nagy-TEREMT�KET), �s a hozz�juk tartoz� egyedi teremt�ket. A Birodalmak megnyilv�n�t�sa k�z�tt bizonyos ’tartamot, t�vols�got’ tartott meg a MINDENS�G-FORR�SA, �s ezekben a ki�rad�si sz�netekben �lte meg MAG�BAN az ’ir�ny’-v�lt�sokat [l�nyeg�ben meghat�rozta �s megform�lta a k�vetkez� megform�land� Birodalom Alap Pontj�t �s legf�bb Meghat�roz�it (a Birodalomnak mint ’Eg�sznek’ a Harmoni�j�t, �s hogy ez hogyan illeszkedik a TEREMT�S NAGY EG�SZ�NEK HARMONI�J�BA), �s megform�lta az ezen Alap-Ponthoz tartoz� elszak�thatatlan oda-�rad�s�t].

A./

            A TEREMTETT L�TEZ�S�NKET EGY �RAML�SBAN MEGTART� ALAP-�RAML�S leegyszer�s�tett k�pben val�ban olyan, mint egy ’ki�rad�s / h�l�zat’, ez a sz� azonban ma m�gis f�lrevezet� lehet. A TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz�t EGYBEN-MEGTART� �RAML�SBAN minden nagy-TEREMT� �s egyedi teremt� K�ZVETLEN (!) �s elszak�thatatlan Kapcsol�d�sban van a MINDENS�G-FORR�S�VAL. A MINDENS�G-FORR�SA az �-BEL�LE val� ki�rad�s ok�n soha el nem m�l� Gondoskod�ssal ir�nyul a teremtett l�tez�k fel�, egyedileg ismeri �ket, egyedileg gondoskodik minden egyes teremtettr�l.

A TEREMTETT L�TEZ�S Eg�sz�t EGYBEN MEGTART� ALAP-�RAML�S teh�t

a MINDENS�G-FORR�S�T k�ti / kapcsolja �ssze elszak�thatatlanul minden megnyilv�nult egyedi teremt�j�vel, aki �-BEL�LE ki�radt.

B./

            Ett�l az elszak�thatatlan ALAP-�RAML�ST�L hat�rozottan elk�l�n�l az az �raml�s, amely

a Birodalmakon bel�l

az egyedi teremt�k egym�ssal �s a MEGTART�IKKAL val� Kapcsol�d�s�t biztos�tja.

         A Birodalmak (csak r�juk jellemz�) Saj�t HARMONI�JA fontos Meghat�roz�ja annak, hogy az egyedi teremt�k egym�ssal �s a MEGTART�IKKAL (1) milyen ir�nyokban (2) milyen felt�telek megl�te eset�n �s (3) milyen szoross�gban nyithatnak meg K�zvetlen �raml�sokat.

      Az egyedi teremt�nek a K�z�ss�geibe Befogad� Alapj�ban van az a Szem�lyes Teremt�si Alapja, amely meghat�rozza a sz�m�ra, hogy a K�z�ss�ge �raml�saib�l (1) ’mit �s hogyan fogadhat be’ a saj�t l�ny�be, �s (2) ’mit �s hogyan tehet mag�b�l az �raml�sok r�sz�v�’. Az ehhez sz�ks�ges ’kapcsol�k’ (k�pess�gek �s adotts�gok alapjai, megnyilv�n�that� Tudatos�t�si �n-er�k alapjai stb) az egyedi l�tez�k Teremt�si Alapj�ban vannak. Az egyedi teremt�nek �ltal�ban szabads�g�ban van meghat�rozni azt, hogy a Teremt�si Alapj�ban megnyithat� Lehet�s�gek k�z�l mikor �s mit �s milyen kiterjed�sben nyit meg vagy �ppen z�r le mag�ban.

         M�ra a legt�bb K�z�ss�g �raml�saiban vannak olyan Bels� Szab�lyok, amelyek bizonyos K�pess�geket �s Utakat mindenki sz�m�ra elhagyhatatlanul megnyitnak �s azokat elz�rhatatlann� teszik a teremt� saj�t sz�nd�ka �ltal. A F�LD-Vil�g�ban ilyen a teremt�sek �sszess�g�re kiterjed� Meghat�roz� a TISZTELET, �s egy alap-szinten megnyilv�n�tand� az �NZETLENS�G �s a SZABAD �LDOZAT is (b�vebben ITT). Ezeknek a saj�t L�ny�be-L�nyeg�be val� szab�lyos Befogad�sa �s Megnyit�sa n�lk�l a teremt� nem tudja fel�p�teni mag�ban azt az ’el�’-testet, ami a megfogan�s�hoz n�lk�l�zhetetlen. Ezek tov�bb� az�rt is elhagyhatatlanok, mert ezek az alapjai a SZAKR�LIS �s SZOLG�LATI teremt�seknek, amelyek egy ’alap’-szinten mindenki sz�m�ra megnyitand� megtapasztal�s a F�LD-Vil�g�ban. Ezen alapokon k�v�l jelenleg m�g egy kihagyhatatlanul megnyitand� ’�t’ van a teremt�k sz�m�ra, ez pedig a Megk�l�nb�ztet�s Meger�s�t� �n-er�k�nt val� megnyilv�n�t�sa egy alap-szinten. Minden m�s Megtapasztal�s szabadon v�laszthat� (megnyithat� �s szab�lyosan le is z�rhat� az egyedi teremt� �ltal) a F�LD-Vil�g�ban.

        Az ALAP-�RAML�SBAN foglalt Szab�lyokon alapulva a nagy-TEREMT�KNEK ’Hatalma’ van arra is, hogy a Saj�t Birodalmukon bel�l mindenki sz�m�ra megtartand� Szab�lyokat / Elveket (Meghat�roz�kat) is megform�ljanak. M�ra a nagy-TEREMT�K ezen Bels� Szab�lyaik Megtart�s�r�l �gy is gondoskodnak, hogy a Birodalomba Befogad� Teremt�si Alap kihagyhatatlanul megnyitand� elem�v� form�lj�k meg, �s csak azok Jelenl�t�hez nyitnak utat az �raml�sokban (azok lehetnek ’�l�’-k�nt / teremt�k�nt jelen a Birodalmukban), akik Egyet�rt�s�ket adj�k e Szab�lyok �nmaguk �ltali teljes Megtart�s�hoz. Ez azt is jelenti, hogy imm�r amennyiben ezen ’alapvet�en fontos’ (mindenki sz�m�ra megtartand�, a szem�lyes �s K�z�ss�gi Harmonia Megtart�s�hoz elengedhetetlen) Szab�lyok ellen tudatosan �s/vagy meghat�rozottan s�lyosan v�t egy teremt�, akkor BEZ�R�DIK a Jelenl�t�t (’�let�t’) lehet�v� tev� Teremt�si Alapja, �s kivezet�sre ker�l az �rintett K�z�ss�gek �raml�s�b�l (oda, ahov� a megl�v� �raml�sai szerint ’�let’-tel rendelkezik). Van, amikor a teremt� a Teremt�si Alapja Bez�r�d�s�t megel�z�en kap egy ’utols� figyelmeztet�st’, m�ra azonban a Birodalmak t�bbs�g�ben (�gy a VIL�GBAN is) a k�zvetlen�l �rintett MEGTART� (vagy ak�r maga a Birodalom nagy-TEREMT�JE) figyelmeztet�si k�telezetts�g n�lk�l is Bez�rhatja a Szem�lyes Teremt�si Alapj�t annak, aki s�lyosan v�t a Birodalom / K�z�ss�g HARMONI�JA Megtart�sa �rdek�ben FONTOSNAK jel�lt Szab�lyok ellen. M�ra egyetlen Birodalom vagy K�z�ss�g MEGTART�JA sem k�teles ’t�rni’, hogy a Megtart�s�ba tartoz� �raml�st b�rki ’megbontsa / beszennyezze’, �s ez�ltal a Szab�lyokat betart� t�rv�nyes teremt� utakban jelenl�v� egyedi teremt�k �let�t ’elterelje’ vagy sz�ks�gtelen�l megnehez�tse.

     A Birodalmon bel�l (�s ak�r a kisebb K�z�ss�gekben a maguk teremt�se sz�m�ra, az ott jelenl�v� teremt�k Egyet�rt�s�vel) meghat�rozott Elveknek megfelel�en az egyedi teremt�k egym�ssal k�l�nf�le k�zvetlen �raml�sokban is megny�lhatnak �s megnyilv�nulnak. Ez az egyedi teremt�k (ak�r nagy-TEREMT�K) egym�s k�z�tti �raml�sa is R�SZE a TEREMETT L�TEZ�SNEK, ezekre az �raml�sokra azonban m�s Elvek vonatkoznak, mint az elszak�thatatlan ALAP-�RAML�SRA. Az egyedi teremt�ket egym�shoz kapcsol� (Birodalmakon bel�li, kisebb k�z�ss�geken bel�li) �raml�sok ’szabadon’ form�lhat�k meghat�rozott Megegyez�seken alapul�an, �s a tart�ss�guk nem m�rhet� �ssze az ALAP-�RAML�S megszak�thatatlan-�R�K megnyilv�nul�s�val. Az egyedi teremt�ket egym�shoz kapcsol� r�videbb �let� �s egyszer�bben megv�ltoztathat� �raml�sok Megform�l�s��rt / Megtart�s��rt �s azok mindenkori Harmoni�j��rt a Birodalmakat megtart� nagy-TEREMT�K, illetve a kisebb K�z�ss�geket Tart� MEGTART�K a felel�sek.

       Ahogyan az egyedi teremt�k egyre tudatosabb� v�lnak (1) mind az �nn�n teremt� l�ny�kben (2) mind az �ket befogadott K�z�ss�geik Szab�lyaiban / Harmoni�j�ban, maguk az egyedi teremt�k is egyre nagyobb Felel�ss�get nyitnak meg a maguk ’�let�ben’: egyre nagyobb ’R�szt’ vonnak magukhoz abb�l a felel�ss�gb�l, hogy a jelenl�t�ket Harmonikusan tarts�k meg (1) mind az Ered� Harmoni�jukhoz igazod�an, (2) mind pedig az �ket Megtart� K�z�ss�gek �raml�saiban [20180708-i lejegyz�s V. pont a Meghat�roz�r�l – el�rhet� ITT]

>>> vagyis a teremt� Jelenl�te Igazodjon

1. az ALAP-�RAML�SHOZ tartoz� Szem�lyes �let �raml�s�ba befoglalt Meghat�roz�ihoz �s
2. az �t ’�let’-re befogadott minden K�z�ss�ge �raml�saiban megl�v�, �s a teremt�-l�ny�t k�zvetlen�l is �rint� Szab�lyokhoz / Harmoni�hoz.

            A TEREMTETT L�TEZ�S EG�SZ�T EGYBEN MEGTART� (k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�SA �ltal megtartott) ALAP-�RAML�SBA teh�t csak �s kiz�r�lag az egyedi teremt�ket (k�z�tt�k a nagy-TEREMT�KET) a MINDENS�G-FORR�S�HOZ elszak�thatatlanul kapcsol� egyedi / szem�lyes �let �raml�s tartozik.

        Tulajdonk�ppen az el�z� lejegyz�sekben L�tez�snek is jel�lt teljes kiterjed�sre kiterjed ez az ALAP-�RAML�S, mivel mind az Irgalom �raml�sa, mind pedig az �rintettekben a Szolg�lat �raml�sa olyan Megnyilv�nul�sok, amelyekben ’K�l�nleges okokb�l’ maga a MINDENS�G-FORR�SA is K�ZVETLEN JELENL�TTEL RENDELKEZ� T�RS-TEREMT�. Err�l az el�z� lejegyz�sekben r�szletesebben is �rtam.

            A MINDENS�G-FORR�SA a GONDOSKOD�S�T a teremtett l�tez�k fel� ebben az ALAP-�RAML�SBAN nyilv�n�tja meg.

            A MINDENS�G-FORR�S�NAK k�zvetlen GONDOSKOD�SA (amelyet ma m�r r�szben az �DESBEN nyilv�n�t meg) mag�ban foglalja azt, hogy minden teremtettje sz�m�ra folyamatosan utakat nyit �s er�t is ad a saj�t egyedis�ge Megtart�s�hoz [az Ered�-Egyedi-Forr�s�ban meghat�rozott �s megnyitott (Eredend�-F�) Teremt�si Ir�nya megnyilv�n�t�s�hoz, �s az �t t�rv�nyesen befogad� K�z�ss�gekben t�rv�nyesen megnyitott minden m�s Teremt�si Ir�ny�ban a t�rv�nyes Jelenl�te / Harmoni�ja Megtart�s�hoz].

            Ugyancsak a MINDENS�G-FORR�SA Gondoskod�si Felel�ss�g�be tartozik az, hogy amennyiben egy teremt� elakad / megakad a maga Szem�lyes Harmoni�ja szerinti kiteljesed�s�ben, vagy ak�r valamilyen zavar / megakad�s jelentkezik az egyedi �nazonoss�ga megnyilv�n�t�s�ban, akkor k�zvetlen�l az �let �raml�s�ban az ilyen ir�ny� elt�r�l�sek elh�r�t�s�ra k�zvetlen m�don is megnyilv�nul a MINDENS�G-FORR�SA (ma m�r legink�bb az �DESBEN). Ha ’hiba’ jelenik meg az egyedi teremt� b�rmely K�z�ss�g�hez �t t�rv�nyesen befogad� Teremt�si Alapj�ban �s/vagy b�rmely olyan �raml�s�ban, amelyben ’�l�’-k�nt van jelen, ma m�r a MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen Gondoskod�sa is megnyilv�nul az ilyen ’Alapokat’ is �rint� Igaz�t�sokban / Rendez�sekben. A MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen Jelz�sekkel �lhet mind az �rintett egyedi teremt�, mind pedig az �rintett MEGTART�K fel�, hogy a felismert hib�t a lehet� leghamarabb (ha sz�ks�ges, akkor Egy�ttes er�vel) kijav�ts�k.

            M�ra az IRGALOM �s a SZOLG�LAT (mint k�t �n�ll� Teremt�si Ir�ny / Birodalom) a legt�bb Birodalomban �l� teremt�k sz�m�ra k�zvetlen�l el�rhet� olyan K�l�nleges (=Meger�s�t�) �t, amelyben maga a MINDENS�G-FORR�SA is K�ZVETLEN r�sztvev�j�v� v�lhat a nehezebben Rendezhet� helyzetek rendbe t�tel�nek. Ezen Utakban m�ra K�ZVETLEN K�l�nleges (!) utak ny�lhatnak az egyedi teremt�k k�z�tt is az�rt, hogy egym�s sz�m�ra MEGER�S�T�ST adhassanak. Az IRGALOM �s/vagy a SZOLG�LAT K�l�nleges (!) Bels� �raml�sai m�ra k�zvetlen�l el�rik a teremt�k ’minden kiterjed�s�t’, �s �gy Meger�s�t�st adhatnak a teremt�k egym�snak is: m�r nem csak ’L�nyeg’ a ’L�nyegnek’, hanem L�nyeg-L�lek-Test a L�nyegnek-L�leknek-Testnek >>> m�ra a MEGER�S�T� teremt�sek a TELJES (!) Megnyilv�nult-Val�ra �s az �raml�sok Teljess�g�re kiterjedhetnek, �s �gy ma m�r olyan IGAZ�T�SOKBAN �s RENDEZ�SEKBEN is megnyilv�nulhatnak a teremt�k, amelyek az �ppen meg�lt megtapasztal�sok Lez�r�sa n�lk�l is k�pesek a teremt�-l�ny b�rmely kiterjed�s�t �rint� Igaz�t�sok �s/vagy Rendez�sek megnyilv�n�t�s�ra.

            Eml�tettem kor�bbi lejegyz�sekben, hogy p�ld�ul az elm�lt n�h�ny �vben a F�LD-Vil�g�ban is megnyilv�nultak a Lelket �rint� olyan V�ltoz�sok / kiteljesed�sek, amelyek kor�bban megval�s�thatatlanok lettek volna az ’�let’ Lez�r�sa n�lk�l. Meg�ltek legk�s�bb az elm�lt n�h�ny h�napig a F�LD-Vil�g�nak teremt�i olyan Alap-Igazod�sokat, amikor ak�r az Ered�-Egyedi-Forr�sukb�l is megnyithattak �j Teremt�si Ir�nyt (mert beteljes�tett�k az abb�l megnyitott megtapasztal�st), �s ezt k�vet�en ez a V�ltoz�suk v�gig-vezet�sre ker�lt minden Befogad�si Alapjukban �s Teremt�si Alapjukban. Kor�bban ilyen Igazod�s �s Rendez�s sem lett volna meg�lhet� a testi jelenl�t megtart�s�val [20180911 – el�rhet� ITT].

Az �r�s folytat�dik a II. r�szben, el�rhet� ITT