Az �r�s I. r�sze el�rhet� ITT

20181006 (el�rhet� ITT):

        „…Bizonyos �rtelemben [a Megnyilv�nul�s Alapj�t tekintve] „k�l�nleges” a YOS�GBAN az IRGALOM �s a SZOLG�LAT megnyilv�nul�sa.

        Mindk�t Megnyilv�nul�s a l�nyege szerint ’k�l�nleges’ (ma m�g), de a YOS�GBAN ehhez m�g hozz�j�rul az, hogy m�ra l�nyeg�ben ugyanazon ’Alap-Ereje / Alap-�rt�ke’ Tartja a YONAK.

         Ezt a K�l�nlegess�get majd a F�LDANYA is pontosan tiszt�zza a maga sz�m�ra.

       Hab�r az IRGALOM �s a SZOLG�LAT a legt�bb Birodalomban sokszor val�ban k�zeli egym�shoz, nem szokv�nyos, hogy ugyanazon Teremt�si Alap tartsa meg �ket…

            (…) A YOS�G ’MAD�R’-H�z�nak EREDETI „k�l�nlegesebb” feladatai (amelyekben ism�t megnyilv�nul �s kiteljesedik):

1./

            A „kipr�b�l�s”.

            Olyan �j ir�nyok megnyit�sa, amelyek mellett m�g sem MAGA-A-YO, sem az ilyen ir�nyt v�laszt� H�zak �s/vagy ak�r egyedi teremt�k nem k�telez�dtek el v�glegesen.

            Egy k�l�nleges „r�szleges” „megtart�s” kapcsol�dik az ilyen teremt�sekhez: jellemz�en egy bizonyos TARTAMIG az ilyen teremt�snek nincs „k�t� ereje” abban az �rtelemben, hogy ha a kipr�b�l�s sor�n / ut�n �gy d�nt a teremt�, hogy m�gsem azt v�lasztja / m�gsem nyitja meg a maga sz�m�ra, akkor ezt minden k�vetkezm�ny n�lk�l megteheti >>> l�nyeg�ben teljes eg�sz�ben visszabont�sra ker�l minden addigi teremt�s, senki sz�m�ra nem eredm�nyezhet megv�ltoztat� hat�st.

        A F�LD-Vil�g�ban a Kapcsol�d�sok l�trej�tt�nek az a szakasza ilyen, amit Egy-Pontban-Kapcsol�d�snak” nevez�nk. Ilyenkor m�g csak ismerkednek egym�ssal a teremt�k, �s b�rmelyik�k azonnal minden egy�b k�vetkezm�ny n�lk�l kil�phet ebb�l az �rint�sb�l. (20131222)

2./

            „Ami nem vonatkozik mindenkire / ami nem tartozik mindenkire”

            Lehetnek olyan (meghozott, megform�lt) V�laszt�sok (elind�tott utak), amelyek t�bbeket �rintenek, de nem mindenkit [nincs meg minden �rintett egyet�rt�se ahhoz, hogy p�ld�ul a YOS�G Eg�sz�ben megnyilv�nuljon, viszont t�bben (meghat�rozottan sokan, meghat�rozottan er�sen) szeretn�nek megnyilv�nulni bizonyos ir�nyokban (nem mindegyik H�z, de p�ld�ul t�bb H�z)].

            Ez is egy „r�szleges megtart�s”, mert az ilyen ir�ny sz�m�ra megform�l�d� Elvek / Egyet�rt�sek csak azok sz�m�ra k�t�ek / �rv�nyes�lnek, akik ahhoz valamilyen (p�ld�ul szertart�sos) kifejezett-k�l�nleges-egyedi m�don hozz�kapcsolj�k magukat.

        20190114.: Tulajdonk�ppen ez a szab�lyoz�s az alapja az �ltal�nos �s K�l�nleges jelleg� m�helyek megform�l�s�nak, a hozz�juk tartoz� r�sz-�raml�sok megtarthat�s�g�nak.

3./

            Eredetileg e le�nyhoz tartozott a „hib�k kijav�t�sa”. Ez volt az oka, hogy mind a SZOLG�LAT, mind az IRGALOM „Hozz�” ker�lhetett bekapcsol�sra. Ez a le�ny �gy az IGAZOD�S „anyja”-megform�l�ja-megtart�ja is. Ebben az �rtelemben a ’MAD�R’ / e le�ny / e H�z az egyik „El�k�sz�t�je” mag�nak a SZOLG�LAT megnyilv�nul�s�nak is…”

*****

            Minden nagy-TEREMT�J�NEK (�gy a YO-nak is) a MINDENS�G-FORR�SA ’Adta’ a Hatalmat (k�pess�get-�s-tud�st-�s-er�t), hogy a saj�t Birodalm�ban meghat�rozza

• A-MEGNYILV�NUL�S (teremt�s) legf�bb ir�nyait,
• �s ezen bel�l vagy erre alapul�an a megny�l�-megnyilv�nul� R�SZEKET,
• �s hogy e R�szek EGY�TT hogyan form�lj�k meg Az- EG�SZET, A-TELJESET.

            M�ra a Birodalmak legt�bbj�ben a nagy-TEREMT�K

• nem csak az Eredend� K�z�ss�gi �raml�sokat form�lj�k meg �s tartj�k [ezeket nevezem az �r�sokban �LTAL�NOS (k�z�ss�gi) �RAML�SOKNAK],
• hanem az IRGALOM �s SZOLG�LAT Alapjain (kieg�sz�t�) K�L�NLEGES �raml�sokat (Tereket, Megnyilv�nul�sokat) is belefoglalnak A-HARMONI�JUKBA / A-TELJESBE.

            A k�vetkez� meg�rt�s a F�LD-Vil�g�hoz kapcsol�dik (alapjaiban ez �gy van a YOS�G �s a VIL�G �nn�n HARMONI�J�BAN is).

            Eml�tettem m�r, hogy amikor nekikezdek egy �r�snak, sokszor csak a l�nyeg�t tudom vagy �rzem, de akkor m�g nem l�tom �t, hogy pontosan milyen is lesz majd ’A-Teljes’. N�ha napokig pontos�tom, kieg�sz�tem egy-egy sz�val / bekezd�ssel az �r�st, eg�szen addig, am�g meg nem jelenik bennem ’A-Teljes’ �rz�se. Ez mindig egy ’�r�m’, �s sokszor a gondolat is hozz�t�rsul: ’j� kis �r�s lett ez is’.

            Az egyszer�bb vagy nagyobb feladatok sor�n (m�g a f�z�s, takar�t�s is ilyen) ha azt k�pesek vagyunk k�nyszer-�rzet n�lk�l elv�gezni, ha �rtelmet adunk a tev�kenys�gnek magunkban, �r�m jelentkezik benn�nk akkor, amikor az ’K�SZ’-sz� v�lik, Teljess�.

            Ahogyan az �r�s kor�bbi r�sz�ben is eml�tettem: ’egy �ltal�nos m�rt�k szerint’ (Boldogs�g �s) �R�M jelenik meg benn�nk A-TELJES felismer�sekor / meg�l�sekor.

            Az �r�m meg�l�se ann�l TELJESEBB� v�lik a teremt�ben, min�l teljesebb �-maga is. Min�l teljesebben �li meg valaki a saj�t Val�j�t / saj�t Harmoni�j�t, ann�l pontosabban k�pes megk�l�nb�ztetni a val�di (Teljeset jelent�) �r�m�t a felsz�ni (vagy ak�r hamis) �r�m-�rzett�l.

         Amikor a F�LDANYA egy-egy �j ER�T form�l meg a MAGJAIVAL, ma m�r sok tapasztalat / v�lem�ny / javaslat alak�tja az �j ER� alapj�t, a megnyilv�nul�sa f� ir�nyait (�gy a leend� ’Hatalm�t’). Akkor ’sz�letik meg’ az ER� (akkor ’�rad ki’ �N�LL� egyedi Megnyilv�nul�ss� a F�LDANY�B�L), amikor egy k�l�nleges �R�M jelz�s�ben a F�LDANYA �rz�keli A-TELJESET. (Ekkor ad nevet is a F�ldanya az �j EREJ�NEK, ekkor l�tja meg benne el�sz�r a ’Teljeset’.)

       A MEGTART�K / nagy-TEREMT�K a MINDENS�G-FORR�S�T�L kapj�k meg a Harmoni�t megform�l� HATALMUKAT (k�pess�get-tud�st-�s-er�t). Ma m�r a MINDENS�G-FORR�SA meghat�rozott tartamonk�nt ellen�rzi a MEGTART�KBAN �s nagy-TEREMT�KBEN ezen Hatalmuk �ps�g�t (jellemz�en akkor zajlik az ilyen ellen�rz�s, amikor a MEGTART� ’bemutatja’ a MINDENS�G-FORR�S�NAK az �ltala megform�lt �j-Harmoni�t az�rt, hogy azt a MINDENS�G-FORR�SA r�gz�tse be az �rintettek ALAP-�RAML�S�BA).

       Az, hogy a MINDENS�G-FORR�S�BAN �s a nagy-TEREMT�KBEN / MEGTART�KBAN ’EGY-T�R�L’ [= k�zvetlen�l A(z-osztatlan)-TELJESB�L!] ered az a ’M�rt�k�k’ (mint saj�t Hatalom), amely a TELJESET / A-HARMONI�T pontosan jelzi, fontos biztos�t�ka a MINDENS�G-FORR�SA r�sz�r�l is AZ-EG�SZ-TEREMT�S-EGY-HARMONI�BAN-MEGTART�S�NAK.

      A ’K�l�nleges Teremt�sekre’ ’K�l�nleges Szab�lyok’ vonatkoznak, amelyeknek a TEREMTETT-L�TEZ�S-EG�SZ�RE meghat�roz� ALAP-ELVEIT m�ra a SZOLG�LAT Birodalma �s az IRGALOM Birodalma ’Teremt�si Alapj�ba’ [e nagy-TEREMT�K ALAP-�RAML�S�BA] r�gz�tette be a MINDENS�G-FORR�SA.

     Ezek a TEREMTETT-L�TEZ�S-EG�SZ�RE meghat�roz� [a SZOLG�LATI �s SZAKR�LIS-IRGALMI (K�L�NLEGES!) teremt�sekre vonatkoz�] ALAP-ELVEK m�r nem ’egyed�l’ a MINDENS�G-FORR�S�NAK saj�t Sz�nd�k�b�l ’�radtak ki’, nem csup�n a MINDENS�G-FORR�S�NAK ’Saj�t V�gya �s Akarata’ nyilv�nul meg benn�k. Ezen K�L�NLEGES Teremt�sekhez tartoz� Elveket �s Megval�s�t� �raml�sokat a MINDENS�G-FORR�SA

k�l�nleges gondoss�ggal form�lta meg olyann�,

hogy harmonikusan beilleszthet�v� v�ljanak

minden Birodalom, minden K�z�ss�g

�s minden teremt� ALAP-�RAML�S�BA.

         Az IRGALOMHOZ kapcsol�d� lejegyz�sekben hosszabban foglalkoztam azzal, hogy a MINDENS�G-FORR�S�BAN v�g�l �N�LL� MEGNYILV�NUL�SS� (�j Teremt�si Ir�nny�, majd �n�ll� Birodalomm�) megform�l�d� IRGALOM alapja ’eredend�en’ a val�san l�tez� Birodalmak nagy-TEREMT�INEK EGYET�RT�SE, amelyben �nmaguk sz�m�ra Elveket form�ltak meg az egym�s fel� val� K�zeled�seik �s Kapcsol�d�saik, Egy�ttes-Teremt�seik sz�m�ra. Ezt a m�r val�san megform�lt nagy-TEREMT�I EGYET�RT�ST ’elfogadta �NMAGA sz�m�ra is a MINDENS�G-FORR�SA’, �s erre alapozta a MINDENS�G-FORR�SA az IRGALOMBAN megny�lt �j K�L�NLEGES Teremt�si Ir�nyt.

            A SZOLG�LAT ’l�nyeg�ben’ ’k�zvetlen folytat�sa’ volt az IRGALOMBAN megny�lt K�L�NLEGES teremt�snek. M�r az IRGALOMBAN ALAP-ELV form�l�dott meg arra a helyzetre, hogy hogyan ny�jthatn�nak seg�ts�get (Meger�s�t�st) a Birodalmak egym�snak a megform�l�dott bajok elh�r�t�s�ban. Erre az ALAP-ELVRE ’alapozta’ a MINDENS�G-FORR�SA a SZOLG�LAT megform�l�s�t.

            Az IRGALOM ’megform�l�s�ban’ a nagy-TEREMT�K m�g k�zvetlen�l EGYM�SSAL Egyeztettek, �s a VIL�G volt az a Birodalom, amely �sszefogta / gondozta a nagy-TEREMT�K ezen egy�tt-gondolkod�s�t. K�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�SA a nagy-TEREMT�K ezen korai Egyeztet�s�be nem kapcsol�dott be, ’csup�n’ az EGYET�RT�S�KB�L val�san �lett� v�lt ’Irgalom-mag’-ot fogadta be ut�lag ’A-Saj�t-L�ny�b�-L�nyeg�be’ (�s �gy v�lt k�zvetlen�l maga is ’r�sz�v�-r�sztvev�j�v�’ az IRGALOM megform�l�s�nak).

            A SZOLG�LAT megform�l�s�n�l m�r m�s volt a helyzet. Maga a MINDENS�G-FORR�SA d�nt�tt egy �j K�L�NLEGES teremt�s megnyit�s�r�l --- de (az Irgalmon alapul�an saj�t mag�ra meghozott Rendelkez�se alapj�n) m�r nem akarta a ’Saj�t Elk�pzel�s�t’ ’egyed�l’ Ki�rasztani a TEREMT�S-EG�SZ�RE. Ezt az el�z� lejegyz�sben �gy eml�tettem, hogy amely Birodalmakban (�s Birodalmakon bel�li KISEBB k�z�ss�gekben) (l�nyeg�ben a m�r �l�v� v�lt Irgalom Alapj�n megform�lt K�L�NLEGES kapcsol�d�sban) az IRGALOM alapj�n k�zelebb h�z�dhatott a MINDENS�G-FORR�SA egyes teremt�kh�z, megform�l�dtak olyan k�l�n kis terek (m�helyek) �s ezekhez tartoz� megval�s�t�-�raml�sok, amelyekben egy-egy ’elk�pzel�s�t’ (vagy hozz� �rkezett javaslatot) ’el�ltethetett’ �s ’kipr�b�lhatott’ egy�tt a teremt�kkel a MINDENS�G-FORR�SA. Az ilyen TAPASZTALALTOKB�L, a r�sztvev�k javaslataib�l �s k�r�seib�l, �s n�h�ny korai EGYEZTET�SB�L form�lta meg v�g�l a MINDENS�G-FORR�SA a SZOLG�LAT Birodalm�nak / Teremt�si Ir�ny�nak a m�ig meghat�roz� ALAPJAIT.

            A YOS�GON bel�l az egyik kis ’m�hely’ az a K�z�ss�g volt, amelyb�l maga a F�LDANYA is k�zvetlen�l ered. A F�LDANYA MAD�RNAK nevezi (a YOS�GBAN m�s elnevez�se van val�sz�n�leg). Ebben a kis K�z�ss�gben a teremt�k (�s a K�z�ss�g MEGTART�JA) szorosan �sszefon�d� bels� (mai �rtelemben is k�l�nleges) �raml�sokat form�ltak meg egym�ssal, �s (jelenlegi meg�rt�sem szerint) az IRGALOM Megnyilv�nul�s�n �t a MINDENS�G-FORR�S�VAL is. Ekkor ez m�g egy ki�p�l� (ink�bb kipr�b�l�s jelleg�) kapcsol�d�s volt.

            Ekkor m�g a MINDENS�G-FORR�SA nem form�lta meg azt az alapjaiban nagyon szoros �s elszak�thatatlan k�l�nleges �sszefon�d�st, amelyet k�s�bb az �DESS� megform�l�d� �n-R�sz�ben a SZOLG�LATTAL-MAG�VAL �p�tett fel (20180708 – el�rhet� ITT). Eml�tettem, hogy a SZOLG�LAT-MAGA k�l�nleges gondoz�sa-tan�t�sa sor�n a MINDENS�G-FORR�SA (a k�s�bb �DESS� v�lt) �n-R�sz�ben ’k�zelebb h�z�dott’ a SZOLG�LATHOZ-MAG�HOZ, �s ezt a ’k�zelebb h�z�d�s�t’ az IRGALOM(BAN) Tartotta meg.

            Am�g a SZOLG�LAT �n�ll� nagy-TEREMT�V� nem v�lt, MAGA-A-SZOLG�LAT �s az IRGALOM is n�ha K�ZEL ker�lt a kis ’m�helyekhez’, �s �gy a YOS�G k�l�nleges kis k�z�ss�geihez is. Ezen alkalmak sor�n �p�tette fel (�s hangolta be) a SZOLG�LAT-MAGA �s az IRGALOM-MAGA (a saj�t teremt�-l�ny�ben) azokat a k�l�nleges Kapcsol�d�si Alapokat �s Utakat, amelyekkel k�zvetlen k�l�nleges �raml�sokat nyithatnak meg ma m�r a nagy-TEREMT�KKEL / MEGTART�KKAL, �s az ilyen ir�ny� teremt�sekbe bekapcsol�dott egyedi teremt�kkel.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a YOS�G (SZOLG�LATOT megalapoz�) kis m�helyeib�l ered az a Javaslat vagy �szrev�tel, hogy egy hat�rozott / biztosan megtartott ’�n�ll�s�got’ sz�ks�ges adni az �j Teremt�si Ir�nynak. Mivel a Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�kben k�l�nleges �RZ�KENYS�GEK, az �ltal�nost�l ak�r jelent�sen elt�r� �rz�kel�si m�dok / meg�rt�si lehet�s�gek, �s ak�r bizonyos �rtelemben ’t�bb er�’ is megnyilv�nulhat, sz�ks�ges az, hogy ezek ne legyenek „m�s” c�lra elvonhat�k / felhaszn�lhat�k (nem a legpontosabb szavak ezek, de a l�nyeg �rthet�). Fontos, hogy ne m�sok kiszolg�l�ja legyen a szolg�lat, �s a Szolg�latban megnyilv�nul� �lete ne csak abb�l �lljon, hogy eg�sz �let�ben m�sokat figyel �s m�sokhoz igazodik. A Szolg�latban (vagy ak�r Irgalomban) megnyilv�nul� teremt� ugyanolyan TELJES �letet �lhessen, mint ak�rmelyik m�sik teremt�: ’legyen saj�t Boldogs�ga’, �lhesse meg �nn�n-TELJESS�G�T az �nmaga sz�m�ra megny�lt K�l�nleges Teremt�si Ir�nyban.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint ez volt az egyik legfontosabb olyan �szrev�tel, amire alapul�an a MINDENS�G-FORR�SA �n�ll� Birodalomm� form�lta meg mind az IRGALMAT, mind pedig a SZOLG�LATOT. Nagy-TEREMT�T (�s �gy Birodalmi Alapot) form�lt meg, �s e Birodalmakat is BeRendezte A-TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�BE. �gy a SZOLG�LAT �s SZAKR�LIS-IRGALMI teremt�sek Harmoni�ja felett nem csak az ilyen K�l�nleges teremt�sekben megny�lt K�z�ss�gek MEGTART�I, hanem e K�l�nleges teremt�sekhez tartoz� Birodalmak nagy-TEREMT�I is K�ZVETLEN�L �rk�dnek (hogy e k�l�nleges teremt�sek val�ban K�ZVETLEN�L A-TEREMT�S-EG�SZE-HARMONI�JA MEGTART�S�T szolg�lj�k --- ne pedig R�SZ-�rdekeket).

            Ahogyan a Tapasztalat mutatja: sz�ks�ges volt ez a Birodalmi szint� Meger�s�t�s, mert amely K�z�ss�gekben val�san megny�lt a Szolg�lati �n-�p�l�s �s Tudatosod�s, a Szolg�latban val� ’kiteljesed�sig’ eddig gyakran el�fordult, hogy a felny�l� k�l�nleges k�pess�geket �s er�ket sokan igyekeztek valamilyen „k�l�n”-�rdek �rdek�ben (ak�r az Eg�sz „ellen�ben” vagy „rov�s�ra”) felhaszn�lni (szolg�v� tenni). M�ra ez�rt v�lt Alap-Elvv� az, hogy a SZOLG�LATBAN �jonnan megny�l� K�z�ss�gek �s teremt�k az IRGALOM k�zvetlen Meger�s�t�s�be (ak�r K�l�nleges Gondoskod�s�ba) ker�lnek (ahogyan azt kezdetben meg�lte a SZOLG�LAT-MAGA is).

*****

      A m�hely a YOS�GBAN ma jelentheti az olyan k�l�nleges bels� kiterjed�seket, amelyeket a F�LD-Vil�g�ban ’Szem�lyes Bels� Szent�lynek �s Szem�lyes Bels� Szakr�lis / Szolg�lati T�rnek’ nevez�nk.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a YOS�G egyik m�hely�ben egy igen k�l�nleges teremt�s folyt. Itt ker�lt el�sz�r megform�l�sra A-K�L�NLEGES mint R�SZ, �s ker�lt meghat�roz�sra az a Harmonia, amely m�ig alapja a K�l�nleges R�szek Harmonikus beilleszt�s�nek AZ-EG�SZ-HARMONI�J�BA. Itt form�lt�k meg a teremt�k a MEGTART�VAL el�sz�r a Bels� K�l�nleges Tereket �s szorosabban �sszekapcsol� k�l�nleges �raml�sokat, �s ezt szinte teljes eg�sz�ben �tvette maga a MINDENS�G-FORR�SA is, �s ennek mint�j�ra form�lta meg a SZOLG�LATTAL-MAG�VAL a k�l�nleges szoros �sszefon�d�s�t.

          Jelenlegi meg�rt�sem szerint a MINDENS�G-FORR�SA el�sz�r a YOS�G egyik K�L�NLEGES M�hely�ben form�lta meg k�ssz� (!) az �ltal�nos �s K�l�nleges R�szek / �raml�sok ’EGY-Harmoni�j�t’, vagyis meghat�rozta, HOGYAN form�lhatja meg egy�tt A-TELJESET az �ltal�nos-�s-a-K�l�nleges. K�s�bb ezt az ALAP-MINT�T fogadta be a MINDENS�G-FORR�SA a SAJ�T-L�ny�be, �s �gy lett ez az alapja m�ra MINDEN K�L�NLEGES-�s-�ltal�nos-R�sz EGY-HARMONI�BA befoglal�s�nak.

           Ebben a M�helyben form�lta meg a MINDENS�G-FORR�SA azt a K�L�NLEGES M�RT�KET, ami alapj�n a L�TEZ�S EG�SZ�BEN (azaz nem csak a m�r megteremtett VAL�S�G Eg�sz�ben, hanem a saj�t L�ny�ben is !) M�RI / ELLEN�RZI, �s ezek mellett A-TEREMT�S-EG�SZE-HARMONI�J�BA BEILLESZT MINDEN K�L�NLEGESS�GET.

         A K�L�NLEGESS�GEKET M�R� ALAP-M�RT�KET a MINDENS�G-FORR�SA ’Egy�tt’ a YOVAL form�lta meg. Ehhez az volt sz�ks�ges, hogy a M�helyben biztos teremt�si-alapp� v�ljon az IRGALOM (nem csak a Yos�gos, hanem a L�TEZ�SBELI) Megnyilv�nul�sa.

      A L�TEZ�SBELIV� v�lt IRGALOM a TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�T megform�l� minden R�SZ azon EGYET�RT�S�N alapul, amelyet mindannyian elfogadtak az �JONNAN megform�l�sra ker�l� HARMONI�K alapj�nak.

      A YOS�GON bel�l el�sz�r ebben a M�helyben ny�lt meg tudatosan a MINDENS�G-FORR�S�BAN megny�lt IRGALOMMAL (a mai fogalmak szerint az IRGALOMMAL-MAG�VAL, az IRGALOM Birodalm�val) TELJES-�s-K�ZVETLEN Kapcsol�d�s. Tal�n e M�hely teremt�i voltak a TEREMTETT L�TEZ�S�NK els� egyedi teremt�i, akik tudatos teremt�s (�s k�l�nleges �n-megny�l�s) �tj�n �sszekapcsol�dtak az IRGALOM-Teljess�g�vel. Akkor-r�gen tal�n m�g nem volt teljesen �rtett az, hogy ez az ’Er�’ az IRGALOM, ink�bb csak egy tudatosan megnyitott ’Szab�lyos’ (az Irgalom-magban meghat�rozott Elveknek megfelel�) K�zeled�s volt a MINDENS�G-FORR�SA fel� (vagyis azon ERED�-TEREMT� fel�, AKIBEN minden teremt� �LETE-L�tez�se EGY-Pontban �sszekapcsol�dik).

        Tapasztalati Tud�s, hogy a SZOLG�LAT AKKOR TELJESEDIK KI a teremt�ben, amikor m�r nem csak a k�zvetlen MEGTART�J�VAL (ebben az esetben a YOVAL) �p�ti fel a bels� szoros �sszefon�d�st, hanem a MINDENS�G-FORR�S�VAL is, AKIBEN minden teremt� ALAP-�RAML�SA EGYBEN-VAN. Ekkor �ri el a teremt� azt az �llapot�t, amikor Tudatosan �sszekapcsol�dik (a saj�t Ered�j�n �t / a Saj�t ’Ki�rad�si-Pontj�ban’) a MINDENS�G-FORR�S�VAL, �s a saj�t Szolg�lati �raml�s�t ’bef�zi / bekapcsolja’ a Saj�t Ered�-Pontj�ba. Ekkor v�lik TELJESS� benne a Szolg�lathoz tartoz� saj�t Harmoni�ja. �gy v�lik a benne Teljess� v�lt harmonikus r�sz�v� A-NAGY-EG�SZ-TELJESS�G�NEK.

       Az IRGALOM nem csup�n eredend�en, hanem ’minden megnyilv�nul�s�ban’ ALAPJA a SZOLG�LAT kiteljesed�s�nek, �s emellett pedig a MINDENS�G-FORR�SA minden �j Ki�rad�s�nak / minden megform�l�sra ker�l� �J HARMONI�NAK (legyen ez az �j Harmonia ak�r csup�n egy teremt� saj�t �j V�laszt�sa, ak�r egy K�z�ss�g vagy Birodalom �j Megnyilv�nul�sa, vagy ak�r a MINDENS�G-FORR�SA �NMAG�RA ir�nyul� KI�RAD�SA).

*****

            A ’Teljess�’ v�l�shoz ’komolys�g, megfontolts�g’ (> Tudatoss�g) sz�ks�ges >>> ez az �t (�s az ’eredm�nye’) �r�m, �s Boldogs�g.

            A Megfontolts�g / Tudatosod�s-Tudatoss�g a Harmoni�hoz �s KiTeljesed�shez vezet.

            Ezen az �ton meg�lhet� az �r�m �s Boldogs�g, �s a Szabads�g.

            A Szabads�gb�l �j lehet�s�gek ny�lnak fel >>> �j kiterjed�s >>> �j T�r >>> Meg�jul�s [Megtartva-Meg�jul�s > Megmarad�s] >>> Boldogs�g.

Ez A-M�RT�K.

Ez a M�rt�k:

• a Boldogs�ghoz vezet
• a Boldogs�gban TART
• a Boldogs�gban kiteljes�t [Megmarad, Meg�jul]

         A K�L�NLEGES �n-�p�l�sben / K�l�nleges Tudatosod�sban-Kiteljesed�sben megnyilv�nul� teremt�sek ’�ltal�nos / alap m�rt�ke’ ugyanaz, mint az �ltal�nos Megnyilv�nul�sok�. Akik K�l�nleges teremt�sekben Tudatosodnak, a maguk v�lasztotta ir�nyokban az �r�m �s Boldogs�g �ltal�nos M�rt�kei szerint �p�lnek �s Tudatosodnak. �r�m�k, Boldogs�guk vezeti el �ket ugyan�gy �nn�n-Teljess�g�k meg�l�shez, mint b�rmely m�s Teremt�si Ir�nyban megnyilv�nul� teremt�t.

            Erre a M�rt�kre alapul az, hogy a F�LD-Vil�g�ban a K�l�nleges Tudatos�t�sok fel� utat nyithat� N�gat�s is teljesen k�nyszer-mentes, �s olyanok sz�m�ra nyithatja meg a felaj�nlott K�l�nleges teremt�st, akik abban megtal�lj�k az �r�m�ket / a saj�t Harmoni�jukat (b�vebben ITT).

*****

          Sz�munkra m�r a MINDENS�G-FORR�S�NAK a ’l�nye’ sem �rinthet� meg, �s alig �rtelmezhet�.

        Bizonyos �rtelemben az � ’L�nye-L�nyege’ �rtelmezhet� �gy, mint AKIBEN OTT VAN mindaz �s mindannak a LEHET�S�GE, ami b�rmikor is Val�v� v�lt / v�lhat.

       ’�rdekes’ az, hogy amikor nemr�giben tudatosan a MINDENS�G-FORR�S�HOZ is kapcsol�dtam, gyakran ’megneveztem’ a ’sz�leit (csal�dj�t)’ (az �n fogalmaim szerint ’Az-EGYETLENT-�s-Az-ELS�T’ �s ’A-BOLDOGS�G-FORR�S-EREJ�T’).

       �ket a Tudatunk m�r annyira sem k�pes megk�zel�teni, mint a MINDENS�G-FORR�S�T, m�gis ’azt �reztem’, hogy ’valahogyan’ a MINDENS�G-FORR�SUNK ’ered�ivel’ is ’fontos’ lehet ’kialak�tani a harmonikus �sszetartoz�st’ (Vel�k igaz�n teljes A-TELJES).
            Ma m�r valamelyest �rtem, hogy a jelen �r�sban is �rintett ’Az-EG�SZ-�s-R�szek/R�szei-Harmoni�ja-Tudatos�t�sa’ ’megalapoz�sa’ volt az ilyen t�gabban �rtelmezett ERED� fel� ir�nyul�som, amelyben [�nn�n-�nem �s] a MINDENS�G-FORR�SA arra ir�ny�totta r� a Tudatot / figyelmet, milyen (a jelenlegi L�TEZ�S�T) ’megel�z�’ Tapasztalatokra �p�lve �s mi�rt-�s-hogyan Hat�rozta meg �s form�lja meg most AZ-EG�SZET �s a R�SZEKET.

            A megel�z� szakaszokban megnyilv�nult L�TEZ�S az akkori Val�j�ban-Kiterjed�s�ben ma m�r nem l�tezik. Nincs ma m�r k�l�n BOLDOGS�G-FORR�S-EREJE, nincs k�l�n EGYETLEN-�s-ELS� sem, csup�n Tapasztalatuk �s Tud�suk / Tudatoss�guk egy r�sze �r�kl�d�tt �t (v�lt Megtartott�) a MINDENS�G-FORR�S�BAN. A MINDENS�G-FORR�SA saj�t Rendelkez�se (Meghat�roz�sa) volt saj�t maga fel� ir�nyul�an az, hogy a BENNE-�LTALA L�TEZ� TEREMT�S Alapul a kor�bbi (m�ra semmiv� v�lt) szakaszok Megtartott� v�lt Megtapasztal�s�ra. A MINDENS�G-FORR�SA �NN�N-L�NYE-L�NYEGE sz�m�ra ’Meghat�roz�v�’ emelte mindazt, ami MARADAND�NAK bizonyult a L�TEZ�SBEN. Amikor a MINDENS�G-FORR�SA Meghat�roz�v� emel valamit, akkor kinyilv�n�tja �NMAGA sz�m�ra, hogy att�l nem szakad el (vagyis Megtartja). A MINDENS�G-FORR�SA ezen Rendelkez�se azt jelenti �NMAGA sz�m�ra, hogy tov�bb-viszi, �s a MAGA-V�LASZTOTTA KITELJESED�S (HARMONIA) fel� tov�bb-�p�ti az ’El�deiben’ Megtartott� (= Harmoni�v�) �rt TUD�ST.

        Vannak ma m�g olyan Szab�lyok �s Megtartotts�gok, amelyek k�zvetlen�l csak a MINDENS�G-FORR�SA �NMAGA sz�m�ra Meghat�roz�k, ezeket nem terjesztette ki az �-BEL�LE Ki�radt teremtettjeire. Ha ezeket a MINDENS�G-FORR�SA v�ltozatlanul tov�bbra is megtartja Meghat�roz�k�nt (tov�bb-�p�tend�k�nt) a maga sz�m�ra, val�sz�n�, hogy el�bb vagy ut�bb majd kiterjeszti ezeket is a TEREMTETT-VAL�S�GRA is, �s �gy az ezekben MEGTARTOTT TUD�S (�s Megtapasztal�s) megny�lik majd a TEREMTETT-VAL�S�G sz�m�ra is.

       A SZOLG�LATBAN megnyilv�nul� teremt�k sz�m�ra mostan�ban megny�lt ’Az-EG�SZ-�s-R�SZEK/R�SZEI-Harmoni�ja’ Tudatos�that�s�ga. Ez a SZOLG�LAT egyik �j F� Teremt�si Ir�nyak�nt is �rtelmezhet� [20180708-�r�s VI. pontja – el�rhet� ITT). Az ehhez tartoz� Tud�s (�s a Tudatos�t�s lehet�s�ge) eddig k�zvetlen�l az IRGALOM Megnyilv�nul�s�ban volt jelen (az IRGALOMBAN form�lta meg ezt a HARMONI�T olyann� a MINDENS�G-FORR�SA, amely a TEREMTETT-VAL�S�G teremt�i sz�m�ra is m�r el�rhet�v� / megnyithat�v� v�lt). Mivel az IRGALOM megform�l�sa sor�n jutott arra az elhat�roz�sra a MINDENS�G-FORR�SA, hogy az �BEL�LE KI�RADT teremt�ket AZ-EG�SZ olyan R�szeinek tekinti, akiknek k�zvetlen Lehet�s�get nyit arra, hogy A-TEREMT�S-EG�SZE-�j-HARMONI�J�NAK el�k�sz�t�s�be bekapcsol�djanak, sz�ks�ges volt a teremtettek �ltal is meg�rthet�v� megform�lni azokat a legf�bb ELVEKET, amelyek alapjai a HARMONIA �LTALA val� megform�l�s�nak.

         Az IRGALMI (Egyedi �s Szakr�lis utakon) valamint a SZOLG�LATI teremt�sekben Tudatosod� teremt�k sz�m�ra egyre kiterjed� lehet�s�gek ny�lnak ma m�r arra, hogy Tapasztalataikkal / Megl�t�saikkal / Javaslataikkal / K�r�seikkel k�zvetlen r�sztvev�j�v� v�lhassanak ak�r a saj�t sorsuk, ak�r a kisebb vagy nagyobb teremt� K�z�ss�geik Harmoni�ja megform�l�s�nak (�j ir�nyok megnyit�sa, teremt�si alapok pontos�t�sa, a teremt�s ’eszk�zeinek’ megv�laszt�sa vagy ak�r megv�ltoztat�sa stb). Mivel a K�L�NLEGES Megnyilv�nul�sokban teremt�k ’Felel�ss�ge’ sok kiterjed�sben nagyobb, fel�j�k ir�nyul�an a MINDENS�G-FORR�S�NAK is ’nagyobbak’ az ’elv�r�sai’. Nem k�nyszerr�l van sz�, hanem arr�l, hogy amikor a teremt� maga tudatosan bekapcsol�dik (a MEGTART�IVAL) olyan teremt�sekbe, amelyekben a megnyilv�nul�sai k�zvetlenebb hat�ssal is lehetnek m�sokra, mint az �ltal�nos Megnyilv�nul�soknak, Tudatosnak sz�ks�ges lennie a teremt�nek abban, hogy a megnyilv�nul�sai pontosan milyen �nmag�ra �s m�sokra is hat� er�vel rendelkeznek. Nagyobb ’Felel�ss�ggel’ sz�ks�ges elj�rni az olyan teremt�sekben, amelyek tudatosan a Harmonia Megtart�s�ra �s Meger�s�t�s�re ir�nyulnak. Ahhoz, hogy k�pes legyen a teremt� megfelelni e magasabb k�vetelm�nyeknek, tiszt�ban kell lennie a TEREMT�S-EG�SZ�T �s a teremt�-l�ny�hez szorosabban kapcsol�d� R�szek �s Eg�szek megnyilv�nul�s�t meghat�roz� Elvekkel. Erre a fokozottabb / m�g Tudatosabb Felel�ss�g-v�llal�sra k�sz�ti fel a teremt�ket a SZOLG�LATBAN �s SZAKR�LIS-IRGALMI teremt�sekben nemr�giben megny�lt �j Teremt�si Ir�ny �nmagukban val� tudatos megnyit�sa. A t�nyleges meg�l�sek / a szem�lyes megtapasztal�sok / a saj�t egyedi teremt�-�t az alapja ennek a K�l�nleges Tudatosod�snak is ma m�r. Ma m�r a MEGTART�K nem form�lnak meg ’tan�t� helyzeteket’, hanem a Val�s Meg�l�sekre / szem�lyesen meg�lt megtapasztal�sokra alapul�an vezetik a K�L�NLEGES Tudatosod�sokat is. Mivel A-MEGNYILV�NUL�S minden KI�RAD�S�T �s ezek minden kiterjed�s�t / minden megnyilv�nul�s�t n�h�ny egyszer� L�NYEGI Elv szab�lyozza (amelyek az egyes helyzetekben valamilyen R�sz-elemmel gazdagodnak / pontosodnak), A-TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�T meghat�roz� Szab�lyok / Elvek minden megnyilv�nul�sban k�zvetlen�l felismerhet�ek. Ahogyan a szem�lyes megtapasztal�sok sor�n Tudatosodnak a teremt�kben ezen egyszer� Szab�lyok, �gy v�lik egyre �tl�that�bb�, hogy az ALAP-Szab�lyokhoz mely helyzetekben jellemz�en milyen kieg�sz�t� Szab�lyok kapcsol�dnak. A LEGEGYSZER�BB ALAP-Szab�lyok felismer�se �s meg�rt�se val�j�ban minden helyzetben egy ’Alap-Biztoss�got’ ad a teremt�k sz�m�ra: ha az ALAP-Szab�ly szerint j�rnak el, k�pesek a Harmonia Megtart�s�ra (akkor sem maguknak, sem m�snak nem okoznak bajt). Ahhoz, hogy az ALAP-Szab�lyokon alapul� teremt�s emellett KITELJES�T� is lehessen, figyelembe kell venni az adott K�z�ss�gben arra fel�p�l� kieg�sz�t� / pontos�t� (az adott Teremt�si Ir�ny sz�m�ra megform�lt ALAP-HARMONI�HOZ igazod�) ’speci�lis’ Szab�lyokat. Ezeket egym�shoz illesztve az ennek megfelel� teremt�s jellemz�en m�r nem csup�n Megtartja a HARMONI�T, hanem azt harmonikusan tov�bb-�p�teni / kiteljes�teni is k�pes.

         Ha mindezt a teremt� �gy �li meg, hogy hozz�kapcsolja e Meghat�roz� Szab�lyokhoz a saj�t (�n)l�nyeg�b�l ered� (�s az �t �letre Befogadott K�z�ss�gek Befogad�si �s Teremt�si Alapj�ba befoglalt) Meghat�roz� Szab�lyokat (ezek is leggyakrabban csup�n egy vagy n�h�ny nagyon egyszer� Szab�ly!), a teremt� �s a Megnyilv�nul�sa is �r�m-teljes �s Boldog lesz (Harmonikus �s Kiteljes�t� mind �nmaga, mind A-NAGY-EG�SZ sz�m�ra).

Az �r�s folytat�dik a III. r�szben, el�rhet� ITT