2019. janu�r 28-29.

            (>folytat�s) A YO �s a MINDENS�G-FORR�SA (a YOS�G valamely kor�bbi Megtapasztal�s�ban) a Szabad Egy�ni �s K�z�ss�gi Teremt�sek alapjainak megform�l�s�ba kezdtek ’egy�tt’ ’Kipr�b�l�s’ jelleggel. Ezen teremt�s ma is megismerhet� (tov�bbvitt, Megtartott) ’eredm�nye’ a teremt�k ma ismert form�j� m�helye �s egyedi anyagi teste, a teremt�k egym�s fel� K�zeled�s�nek �s egym�ssal val� Kapcsol�d�sainak (egy�ttes teremt�seinek) a legfontosabb alapjai, a MEGTART�I teremt�k megform�l�sa, a K�Z�SS�GEK Bels� �raml�sainak a legfontosabb alap-szab�lyai stb.

            A YOS�G mostani Birodalm�ban a SZABADS�G kibontakoz�sak�nt az egyedi teremt�k �s k�z�ss�geik sz�m�ra �j �s szabadabb lehet�s�gek ny�ltak a saj�t egyedi �n-jellegeik kibont�s�ra �s megtapasztal�s�ra. Ennek �rdek�ben megform�l�dtak a K�Z�SS�GI (egy k�z�ss�g mint eg�sz) �s EGY�TTES (t�rsak egym�shoz kapcsol�d�sa) teremt�sek legfontosabb alap-szab�lyai, �s m�ra nagyj�b�l kiKRIST�LYOSODTAK a ’Felel�ss�gi Szab�lyok’: a K�Z�SS�GI jelleg� (�s egy�b EGY�TTES) teremt�sek Harmoni�ban Megtart�s�ban milyen Feladata �s Szabads�ga van a MEGTART�KNAK (k�z�tt�k kiemelten a MINDENS�G-FORR�S�NAK �s a nagy-TEREMT�KNEK), milyen Felel�ss�ge �s Szabads�ga van az egyedi teremt�knek. A K�L�NLEGES Teremt�si Ir�nyok (IRGALOM, SZOLG�LAT) Megform�l�sa sor�n kikrist�lyosodott a MEGHAT�ROZ� �rtelme, amely fontos alapja �s kerete is a Szabads�g Megnyilv�nul�s�nak (err�l b�vebben 20180708-i �r�s V. pontja – el�rhet� ITT). M�ra [alapjaiban m�r az Irgalom-mag Megform�l�sakor] Egyet�rt�s form�l�dott meg arr�l, hogy a teremt�k Sz�nd�k�nak megfelel� �SSZECSEND�L�SE �j Teremt�si Ir�nyokat nyithat meg azok sz�m�ra, akik r�szt vettek a Sz�nd�k Megform�l�s�ban. Ez azt jelenti, hogy csak azok sz�m�ra ny�lhat meg az �j-Kezdet, akik k�zvetlen�l r�szt vettek az Egyet�rt�s Megform�l�s�ban (�k maguk �nhatalm�lag azt nem terjeszthetik ki m�sokra!), �s az �j Ir�ny csak abban a kiterjed�sben form�l�dhat meg, amelyben a Sz�nd�kok marad�ktalanul �sszecsend�lnek (az Egyeztet�s azon r�szeiben, amelyekben nincsen meg az �rintettek marad�ktalan egyet�rt�se, nem ny�lhat m�g meg �j-Kezdet).

            Eml�tettem, hogy a ’Meghat�roz�k’ fontos r�szeiv� v�ltak m�ra a Szabad Teremt�seknek. A Meghat�roz�k olyan Szab�lyok / Alapok, amelyekt�l egyedileg nem lehet elszakadni, �s nem is szak�that� el t�le a teremt�. Pontosodtak a Szab�lyai annak, hogy mely Meghat�roz�k Megszak�thatatlan Megtart�s��rt felel�s a MINDENS�G-FORR�SA, melyeket Tartj�k a nagy-TEREMT�K �s a MEGTART�K, �s m�ra a m�sok�rt is felel�ss�get v�llal� (a K�L�NLEGES Teremt�sekben megnyilv�nul�) teremt�k egyre t�bb Meghat�roz�t tudatosan �nmaguk tartanak meg.

            Ahogyan pontosodtak-pontosodnak a ’Felel�ss�gi’ Szab�lyok, ’Rugalmasabb�’ is v�lik a teremt�s. Ahogyan a MEGTART�K (a MINDENS�G-FORR�SA is) �s az egyedi teremt�k egyre Tudatosabb� v�lnak (1) A-TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�RE �s (2) a saj�t Sorsukra vonatkoz� Elvekben, egyre Tudatosabb� v�lnak abban, hogy hogyan tarthat� meg ’Harmoni�ban’ a teremt�s. Ma m�g a HARMONIA �rtelmez�se Birodalmank�nt is k�l�nb�z� egyes kiterjed�sekben, ennek oka els�dlegesen a Birodalmakat megalapoz� KI�RAD�SI-SZ�ND�KOK K�l�nb�z�s�ge. Ahogyan az egyes Birodalmak teremt�i Felismerik �s Meg�rtik a saj�t Birodalmuk ALAP-HARMONI�J�T (MEGNYILV�NUL�S�NAK MEGHAT�ROZ� IR�NY�T, amelyt�l a teremt�seik sor�n nem szakadhatnak el), felismerik azt is, hogy MI�RT vannak �ppen-ott, �s sz�mukra milyen Boldogs�g ny�lt meg / ny�lhat meg az egyedi �n-�p�l�s�kben.

            A k�l�nb�z� Teremt�si Ir�nyokban (K�z�ss�gekben, Birodalmakban) teremt�k az ELK�VETKEZ�KBEN (a m�ra alapjaiban letisztult K�zeled�si Szab�lyok szerint) egym�shoz is K�zeled(het)nek majd: egyre t�bb k�zvetlen Tapasztalatot szereznek arr�l, hogy m�s K�z�ss�gek / m�s Birodalmak a Boldogs�g milyen �j lehet�s�geit nyithatj�k meg a sz�mukra. Az erre ir�nyul� SZ�ND�KOK alapj�n (kezdetben tal�n m�g az Irgalom K�l�nleges �tjain) EGYEZTET�SEK indulhatnak el az egym�shoz k�zeledni sz�nd�koz�k k�z�tt, �s ahol-�s-amennyiben megform�l�dik az �SSZECSEND�L�S / EGYBE-CSEND�L�S, abb�l az �rintettekben �s �rintettek �ltal �j-kezdetek ny�lnak majd fel. M�ra letisztultak azok a Szab�lyok is, hogy a MEGTART�KNAK �s a MINDENS�G-FORR�S�NAK milyen Feladatai vannak az �SSZECSEND�L�SEK Megnyilv�nul�sa eset�n (a MINDENS�G-FORR�SA minden �rintett teremt� ALAP-�RAML�S�BA ber�gz�ti a V�lasztott �j Ir�nyt, a MEGTART�K pedig Fokozott Figyelemmel ir�nyulnak ma m�r arra, hogy amikor egy �j-Kezdet felny�lik egy teremt�ben, azt belefoglalj�k a K�z�ss�g Harmoni�j�ba, �s megform�lj�k a Megval�s�t�-�raml�sokat). Mind a SZOLG�LATBAN, mind az IRGALOM �tjaiban megnyilv�nul� teremt�k �j Tudatos�t� �s egy�b m�s Megval�s�t� Teremt�si Ir�nyokat nyitottak meg / nyithatnak meg �nmaguk sz�m�ra, amelyek hozz�seg�tik �ket A-TEREMT�S-NAGY-EG�SZE �s a SAJ�T-HELYZET�K teljesebb meg�rt�s�hez, a Boldogs�g egyre �jabb �tjainak megnyit�s�hoz �s Megtapasztal�s�hoz.

            M�ra �ltal�nosan �rv�nyes�l� ELV, hogy az EGYET�RT�S �tj�n megform�lt Meghat�roz�kat EGYET�RT�S �tj�n megv�ltoztathatj�k azok, akik a Meghat�roz�t a saj�t teremt�seik sz�m�ra megform�lt�k.

            Elv az is, hogy az egyedi teremt�k a T�RV�NYES LEZ�R�S �tjain (amelyek alapjait Meghat�roz�kban r�gz�tett�k) b�rmely megnyitott teremt�s�ket Lez�rhatj�k, �s Szabadon V�laszthatnak olyan �j Ir�nyt a Megnyilv�nul�saik sz�m�ra, amelynek Alapjaihoz Tudatosan hozz�-igazodnak.

            Kezdetben csup�n egy-egy teremt� sz�m�ra ny�lt meg (K�l�nleges Utakon) a Szabad �t-V�laszt�s, m�ra pedig kisebb K�z�ss�gek Eg�sze is k�pess� v�lt / v�lhat olyan MEG�JUL�SBAN megnyilv�nulni, amelyben a MEGTART� �s a Befogad�s�ban l�v� teremt�k EGY�TT Hat�roztak meg valamilyen �j Ir�nyt a teremt�seik sz�m�ra. Eml�tettem az el�z� �r�sban, hogy a YOS�G (egy Birodalom Eg�sze) hamarosan elkezd felk�sz�lni egy olyan Nagy Teremt�-SZAKASZ�NAK a Lez�r�s�ra, amelyb�l eg�szen biztosan m�r olyan �j Ir�nyok is Megny�lnak majd, amelyeket Szabadon V�lasztanak a teremt�k mind az egy�ni sorsukban, mind pedig az EGY�TTES teremt�seik sz�m�ra.

            Ahogyan a teremt�k egyre tudatosabb� v�lnak, a MINDENS�G-FORR�SA (�s a nagy-TEREMT�K is) egyre ink�bb T�RSUKK�NT tekintenek a gyermekeikre. A SZAKR�LIS (Irgalmi) �s SZOLG�LATI teremt�sekben a teremt�k �s MEGTART�IK �j (bens�s�gesebb, m�g-k�zvetlenebb) �tjait nyitott�k meg / nyithatj�k meg az EGY�TTES-Tudatosod�snak �s EGY�TTES-Teremt�seknek.

            Ma m�r a MINDENS�G-FORR�SA egy-egy �j Megnyilv�nul�s Fontolgat�sakor (egy elk�vetkez� KI�RAD�SA El�k�sz�t�se sor�n) k�zvetlenebb�l egy�ttm�k�dik a K�L�NLEGES Teremt�sekben megnyilv�nul� teremt�ivel. Bizonyos �rtelemben ’kit�gult’ az a kezdeti kis m�hely, ami a YOS�G volt a legeslegels� KI�RAD�SAKOR. M�ra a YOS�G �s VIL�G (�s m�s Birodalmak) azon K�z�ss�gei is a MINDENS�G-FORR�S�NAK k�l�nleges kisebb-�s-nagyobb m�helyeiv� v�ltak, amelyekben megny�lt a SZOLG�LATI vagy SZAKR�LIS Megtapasztal�s.

            Az el�z� lejegyz�sekben �rintettem a YOS�GHOZ tartoz� m�hely �s a VIL�GI L�lek k�z�tti l�nyegi k�l�nb�z�s�get.

            A YOS�G Eredend�en ’B�RMINEK’ keresheti �s meg�rtheti az �RTELM�T, ami a L�TEZ�SBEN VAN.

            Kezdetben a MINDENS�G-FORR�SA az�rt ’javasolta’ a YONAK-MAG�NAK, hogy V�LASSZON VALAMIT (a B�RMIB�L), aminek az �RTELM�T egy-egy Teremt�-Szakasz�ban keresi (meg�li), mert ez m�g sz�ks�ges volt ahhoz, hogy mint nagy-TEREMT� ’megfelel� t�vols�gban legyen’ a MINDENS�G-FORR�S�T�L. Ekkor m�g a MEGNYILV�NULT-VAL�J�BAN (!) kev�s egyedi jelleggel rendelkezett a YO, �s az �RTELEM keres�s�nek egy-egy ir�nyba lesz�k�t�se seg�tette akkor m�g az EGYEDIBB� v�l�st a TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�BEN. Az el�z� lejegyz�sek YOS�GHOZ kapcsol�d� meg�rt�sein alapulva �rthet�, hogyan form�l�dott meg a YOS�G Megnyilv�nul�sainak mai alapja. (1) Ahogyan a MINDENS�G-FORR�SA �s a YO Egyeztettek �s Megegyeztek valamilyen kiv�lasztott ir�ny / �rt�k szerinti Megnyilv�nul�sban, (2) ma a YO �s a H�ZAI MEGTART�I ugyan�gy Egyeztetnek, �s a MEGTART�K V�lasztanak ’Valamit’ (a B�rmib�l), (3) �s az egyedi teremt�k is ’Valamit’ v�lasztanak megtapasztalni egy-egy r�videbb vagy hosszabb Szakaszukban.

            A MINDENS�G-FORR�SA teh�t a YO-MAGA (�n)L�nyeg�be ber�gz�tette a KI�RAD�SI-SZ�ND�K�T (amely B�rminek az �RTELME meg�rt�s�re ir�nyul a saj�t Tapasztalatra alapul�an). Amikor a MINDENS�G-FORR�SA ’tan�totta’ a nagy-TEREMT�I Feladataira a YOT-MAG�T, valamelyest �rz�keltette Vele, hogy �-MAGA-A-MINDENS�G-FORR�SA milyen f�bb �RT�KEKET ismert m�r fel �NMAG�BAN, �s felaj�nlotta a YONAK, hogy ezek k�z�l v�lasszon valamit MEGTAPASZTALNI (Val�v�-Megform�lni, hogy azt �nmaga is megismerje, �s m�sok sz�m�ra is Megismerhet�v� tegye). Ehhez az EGYEZTET�SHEZ a MINDENS�G-FORR�SA megnyitott (megform�lt) egy kis k�l�nleges-teret, ami �rtelmezhet� a YO-MAGA legels� m�hely�nek. Ebbe a YO ber�gz�tette a Szabad V�laszt�s�t, �s a MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen�l ebb�l a kis m�helyb�l nyitott TERET a YO-MAGA Ki�rad�saihoz. A m�hely teh�t a YOS�GBAN egy olyan els�dleges-t�r (kezdetben csak egy kis el�-test), amelyben a MEGTART� �s a teremt� EGYET�RT�ST form�l meg arr�l, hogy a B�RMIB�L az akkor megny�l� Teremt� Szakaszban mit �p�t majd Val�v� / megtapasztal�ss� a teremt�. [’Nagyban’ a MINDENS�G-FORR�SA ugyanezen az alapon form�lta meg a Birodalmakat.]

            M�ra Tapasztalat az, hogy jobb, ha a m�helyben nem egy-egy sz�kebben meghat�rozott �rt�k vagy Elv Megtapasztal�sa ker�l ber�gz�t�sre, hanem valamilyen t�gabban �rtelmezett (ak�r t�g�that�) ’F�bb’ vagy ’Els�dleges’ Megtapasztal�si Ir�ny, �s az egyes r�videbb �let-Szakaszokra vagy az adott �lethez tartoz� Teremt�si Alapban ker�l csak sz�kebben meghat�roz�sra egy-egy V�laszt�s. Az egyes kisebb �let-Szakaszok Lez�r�sakor (ak�r csak egy �let Lez�r�sakor) a teremt� �s a YO (a MEGTART�K) mindig �rt�kelik az addigi Teremt�st, �s ilyenkor Lehet�s�g ny�lhat az Ir�ny-V�ltoztat�sra.

            A m�helybe befoglalt MEG�LLAPOD�S eddig a YO �s a teremt� k�z�tt csak a nagyobb TEREMT�-SZAKASZOK LEZ�R�SA sor�n, egy �j Szakaszra val� El�k�sz�let sor�n volt megv�ltoztathat�.

         Ez az egyik f� oka annak, hogy most a YO �s a MINDENS�G-FORR�SA egy K�l�nleges MEGEGYEZ�ST form�ltak meg arr�l, hogy az elk�vetkez� NAGY-LEZ�R�ST megel�z�en a YOS�GBAN minden teremt�re kiterjed�en megnyilv�nul egy ’Kisebb Lez�r�s’, amely sor�n a teremt�k m�hely�ben l�v� minden kor�bbi Meg�llapod�st is �ttekint(het) a teremt� �s a MEGTART�, �s ezek (alapulva az eddigi TAPASZTALATOKRA �s a Birodalomban addig Megform�l�dott �jabb Elvekre) Egyet�rt�sben m�r a NAGY-LEZ�R�S el�tt is Megv�ltoztathat�k (jelenhez-igaz�that�k).

       M�ra teh�t ez a szigor�bb V�ltoztat�si Szab�ly is rugalmasabb� v�lhat (r�szben m�g kipr�b�l�s jelleggel), els�dlegesen azok sz�m�ra, akik valamilyen K�L�NLEGES Teremt�si Ir�nyt nyitnak meg a saj�t �tjukon. A K�L�NLEGES teremt�sek (SZOLG�LAT, IRGALOM) egyik l�nyege �ppen az, hogy a teremt�k sokkal k�zelebb ker�lhetnek a MEGTART�IKHOZ, �s �gy t�bb lehet�s�g ny�lhat k�z�tt�k �j Harmoni�k Megform�l�s�ra (�gy ebben az Ir�ny-V�ltoztat�sokra) is. A K�L�NLEGES Teremt�sekben megnyilv�nul� MEGTART�K �s egyedi teremt�ik most is form�lj�k / alak�tj�k / pr�b�lgatj�k azokat a Szab�lyokat, amelyek SZABADABB�, �s m�gis HARMONIKUSAN Megnyilv�nul�v� (�s megfelel�en tart�ss� is) tehetik mind az EGYEDI Megnyilv�nul�st, mind pedig a T�RSAS / EGY�TTES / K�Z�SS�GI Megnyilv�nul�sokat.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a VIL�G volt az els� olyan nagy-TEREMT� a TEREMTETT-L�TEZ�S�NKBEN, Akiben a MINDENS�G-FORR�SA m�r nem a kor�bbiakhoz hasonl� ’sz�kebben meghat�rozott’ �N-MIN�S�G�T �rasztotta ki Birodalmi-ALAPK�NT. A VIL�GOT egy olyan KI�RAD�SI-SZ�ND�K�VAL ind�totta �tj�ra a MINDENS�G-FORR�SA, hogy MEGISMERJEN MINDENT (nem csup�n a KI�RADT-VAL�S�G minden Megnyilv�nul�s�t, hanem AZT-IS-AKIB�L-MINDEN-KI�RAD). Alapjaiban (tal�n m�g csak sugallatk�nt) ebben m�r felismerhet� a K�ZELED�S azon Sz�nd�ka, amely v�g�l a k�t K�L�NLEGES Birodalom (IRGALOM, SZOLG�LAT) Ki�raszt�s�ban m�r pontosan meghat�rozott KI�RAD�SI-SZ�ND�KK� is v�lt.

            ’K�l�nleges’ a VIL�G a YOS�GHOZ k�pest annyiban, hogy a VIL�G Megnyilv�nul�sa sz�m�ra a MINDENS�G-FORR�SA m�r nem form�lt meg (sz�k�t�) m�helyt, egyszer�en csak megnyitott egy TISZTA-�RES-TERET, �s ezt a VIL�G SZABADON t�ltheti meg mindazzal, amit ’Saj�t-Megtapasztal�sul-V�laszt’. A L�lek kapcs�n eml�tettem [20190117 – el�rhet� ITT], hogy a VIL�G-MAGA ugyan�gy ’Tiszta-�rintetlen-T�rk�nt’ ’adja �t’ a [Saj�t Tapasztal�-MAGJ�B�L lev�lasztott] Lelket, amelyben a VIL�GBA Befogadott (�n)L�nyeg a VIL�G b�rmely K�z�ss�g�be, b�rmilyen form�ban �s b�rmilyen Megtapasztal�sba bekapcsol�dhat. A teremt� �ltal a saj�t Megtapasztal�s�ra V�lasztott F� ir�nyokat a VIL�G-MAGA a Befogad�si �s Teremt�si Alapokba r�gz�ti be, �s �ltal�ban olyan ’nagyon rugalmas’ a Meghat�roz�sa a Teremt�si F� Ir�nyoknak, amelyek (1) BIZTOS �TMUTAT�ST adnak a V�lasztott Ir�ny Megtart�s�hoz �s (2) kell�en rugalmasak ahhoz, hogy ne legyen sz�ks�ges azokat Igaz�tani egy-egy �j �let-�t-Szakasz megnyit�sakor.

        Kicsit olyan ez a ’Rugalmas(abb)’ (�N)jellege a VIL�GNAK, mintha maga a MINDENS�G-FORR�SA az�rt ind�totta volna el a VIL�GBAN, hogy ’Kipr�b�lja’ hogyan vezethetn� vissza a SZABADS�GBA a t�bbi Birodalm�t, hogyan lehetne p�ld�ul a YOS�GBAN feloldani a kezdeti m�helyben er�teljesen (Meghat�roz� jelleggel!) ber�gz�tett Megtapasztal�si Ir�nyt, amely m�ra mind a YO-MAGA, mind a MEGTART�I, mind az egyedi teremt�i sz�m�ra sokszor szinte megval�s�thatatlann� teszi nem csak a SZABAD MEGTAPASZTAL�ST (p�ld�ul a Szabad Kapcsol�d�sokat), hanem m�r mag�nak a V�LASZT�S SZABADS�G�NAK �s az ERED�-KI�RAD�SI-SZ�ND�KBAN meghat�rozott MEG�RT�SNEK a megnyilv�n�t�s�t is.

          A YOS�GBAN nemr�g elkezd�d�tt a SZOLG�LATI teremt�sek �tfog� �rt�kel�se, �s ezzel nagyj�b�l egyszerre a YO elkezdte A-SZABADS�GHOZ �s az ERED�-KI�RAD�SI-SZ�ND�KBAN megjel�lt MEG�RT�SHEZ tartoz� saj�t TAPASZTALATAI �RT�KEL�S�T is. Val�sz�n�leg komoly �rt�kel�st k�vet�en ’Meghat�rozza’ majd a YO, hogy mit �RTETT meg eddig a SZABADS�GR�L, MI A SZABADS�GNAK AZ AZ �RTELME, AMELY A HARMONI�B�L ERED, �S AMELY K�PES MEGTARTANI A HARMONI�BAN.

         Mi a Szabads�g az egyedi teremt� sz�m�ra?

        Mi a Szabads�g a MEGTART�K sz�m�ra? �s milyen k�teless�ge van vagy lehet a MEGTART�KNAK a Szabads�g ter�let�n is a Harmonia Megtart�sa �rdek�ben?

       A SZABADS�G Megnyilv�n�t�sa NEM RONTHATJA A HARMONI�T, �s nem ir�nyulhat a L�tez�s vagy �let ellen�ben.

        A Szabads�g nem val�di Szabads�g (csup�n a l�tszata vagy hi�nya), ha elv�laszt �s kiszak�t R�szeket az Eg�szb�l �s azokat megnyomor�tja, ha megengedi, hogy elpuszt�thassa a Szeretetet / Csal�dot / Otthont / �rt�keket. A Szabads�g nem Szabads�g, ha K�NYSZER�T �s Rem�nyvesztetts�gbe tasz�t, ha meg�li a f�rjet, gyermeket, majd pedig mag�nyban hagy (ha ’�ress�g’ ’marad’ a nyom�ban az �LET �s HARMONIA helyett).

        Val�sz�n�, hogy a YO ’hamarosan’ visszah�vja egyes Saj�t Ki�radt �n-R�szeit �nmag�hoz (tal�n csak egy �n-�rt�kel�sre), �s valamilyen CSAK-R�-JELLEMZ�-EGYEDI M�DON �jra mag�hoz �leli az eddig t�volabbra elengedett TAPASZTAL� saj�t r�szeit. Val�sz�n�leg ennek valami olyan saj�t-egyedi-�tja-van, amit a YO-MAGA form�lt meg �NMAGA BELS� IGAZOD�SA sz�m�ra, �s ez�rt neh�z ezt ’innen k�v�lr�l’ �rtelmezni. Ez ’nem rajtunk m�lik’, hanem a YO-MAGA Rendelkez�se a SAJ�T L�NY�RE-L�NYEG�RE, �s ez�rt senki sem sz�lhat bele. Tal�n az egyetlen m�d, ahogyan seg�thetj�k ezekben (a n�ha tal�n f�jdalmas) �n-Rendez�sekben az az, hogy kinyilv�n�tjuk fel� a Szeretet�nket.

       Tal�n a MIH�LY (�s vele a L�TEZ�SBELI IRGALOM) az�rt �ll most szorosan mellette, hogy k�zvetlen�l Tartsa �s Seg�tse a YOT ebben az �N-IGAZOD�S�BAN. K�zvetlen T�RSA most ebben az IRGALOM.

*****

        A MINDENS�G-FORR�S�NAK ’saj�t Tapasztalata’ (= a L�TEZ�S saj�t tapasztalata) az, hogy kezdetben nem volt Tudatos.

A Tudatoss�g fokozatosan �p�lt,

�s ma is fokozatosan ny�lik meg.

        A nagy-TEREMT�KET a MINDENS�G-FORR�SA (ahogy maga is tapasztaltabb� v�lt) egyre k�zvetlenebb�l gondozta a L�tez�s�k legelej�n. M�g tal�n kev�sb� volt tapasztalt ebben a Gondoskod�sban akkor, amikor a YOT teremtette. Maga a Szabads�g val�sz�n�leg egy akkoriban �JONNAN felny�lt ’ir�ny’ �s ’(form�l�d�) felismer�s’ volt a MINDENS�G-FORR�S�BAN. Tal�n �ppen � ’aj�nlotta fel’ a YO-nak, hogy v�laszthatja ezt az �j Megtapasztal�st is... Tal�n �pp ez�rt van egy (ma m�g nehezen �rtelmezhet�) ’k�l�nleges k�zelis�g’ a YO �s a MINDENS�G-FORR�SA k�z�tt...

        M�ra a MEGTART�KNAK feladata az �JONNAN ELINDUL� (emiatt m�g Tud�sban �s Tapasztalatban gyeng�bb) teremt� Gondoz�sa a TUDATOSS� �s �n-Tudatoss� v�l�s�nak el�seg�t�se �rdek�ben (a teremt�sei Harmoni�ban megtart�s�hoz igazod� m�rt�kben).

         Ahogyan a TUDATOSS�G szakaszosan, egym�sra �p�l�en �p�l / Form�l�dik / bomlik ki >>> igaz ez minden m�s �RT�KRE is (a MEGISMER�SRE, a MEG�RT�SRE, a SZABADS�G megtapasztal�s�ra is).

      Minden Megnyilv�nul�s a L�TEZ�S �N-TUDATRA �BRED�S�HEZ �s TUDATOSS�GA MEGNYILV�NUL�S�HOZ IGAZODIK.

�gy a Szabads�g is.

• �nn�n Harmoni�j�ban m�s jelleg� (kiterjed�s�) Szabads�got �l meg a teremt� akkor, amikor �n-Tudata �s Tudata m�g form�l�dik (m�g szinte nincs is).
• M�s ’szintje’ �s form�ja ny�lik meg a Szabads�gnak abban, aki m�r Tudatos �s �n-Tudatra �bredt, de m�g nincs abban a helyzetben, hogy �nn�n L�tez�s�r�l �s �let�r�l Felel�ss�ggel Rendelkezhessen. Ebben a szakaszban a teremt�k m�g a MEGTART�IK �s Tapasztaltabb T�rsaik Fokozott Gondoskod�s�ban (emiatt egy szab�lyozottabb Harmoni�ban) vannak. A szab�lyoz�s azt v�di, hogy �vatlans�gb�l / tudatlans�gb�l ne �rints�k meg a teremt�k egym�s fokozottan �rz�keny (m�g kev�ss� ismert) �n-r�szeit.
• A Szabads�g �j szintje ny�lik meg, amikor el�rkezik a teremt� a Tudatoss�g�ban ahhoz, hogy IR�NYT V�LASZTHASSON a teremt�seihez.
• �j szint az, amikor tudatosan m�sok �rdek�ben is Felel�ss�get v�llal.

        A Szabads�g nem csup�n a TUDATOSS�G szintj�hez igazodik, hanem ALAPUL A M�R MEGL�V� TUD�SRA �S TAPASZTALATOKRA (a fel�p�lt t�nyleges-val�ra)(lehet�s�gek).

    Mivel a F�LDANYA a YOS�G ALAP-�RAML�S�BAN form�l�dott (�n)L�nyegg�, sz�m�ra is minden Megnyilv�nul�s�ban Meghat�roz� a Szabads�g �rtelm�nek meg�rt�se (�s a lehets�ges Megnyilv�n�t�sa).

A Szabads�g egyik nagyon fontos megnyilv�nul�sa

a SZABAD RENDELKEZ�S a SAJ�T SORSR�L

(a Szabad �t-V�laszt�s).

EZ az ALAPJA AZ ELK�VETKEZ� MEGNYILV�NUL�S�NAK.

        Milyen Szabads�ga van annak, akit nem fogad be �l�v� a Csal�dja? Akinek m�g csak ’teste’ sincs ahhoz, hogy ’b�rhov�’ ’bekopogjon’, b�rmit is ’tegyen’?

         Sokan kinevett�k �s m�ig len�zik a F�ldet ’szeg�nys�ge’ �s ’gyenges�ge’ miatt, pedig a lehet�s�gekhez k�pest (tal�n m�r erej�n is fel�l) a F�ldanya minden teremt�je fel� a meg�lhet� Teljess�ge �s Szabads�ga megnyilv�n�t�s�ra ir�nyult. �gy gondoskodott a T�le telhet� legjobban a gyermekeir�l (k�z�tt�k a YOS�GB�L kiszakadt �rv�kr�l is), hogy k�zben m�g �-Maga is csup�n a VIL�G K�l�nleges Gondoskod�s�ban ’tanulta’, hogy mi az �LET, Ki �-Maga.

       Amikor MEGTART�V� v�lt a YO, Felel�ss�get v�llalt a K�z�ss�ge Harmoni�j�nak Megtart�s��rt. A K�Z�SS�GI Teremt�s elindul�sakor m�g nem volt ’ismert’ az, hogy pontosan mit is jelent az �letre Befogadottak�rt val� (m�sok�rt val�) Fokozottabb Felel�ss�gv�llal�s. Nem volt ilyen Tapasztalata m�g sem a MINDENS�G-FORR�S�NAK, sem pedig a YONAK.

        A YOS�G m�ra olyan T�RSAS-Teremt�si-Alapon teremt, ahol nagyon K�ZVETLEN a teremt�k egym�sra-hat�sa (mivel a MEGTART�K Sz�nd�ka arra is ir�nyult, hogy a teremt�k egym�ssal is szabadon kapcsol�dhassanak). Ebb�l form�l�dhatott meg az a ’Tud�s’, hogy azoknak, akik egy bizonyos t�vols�gon bel�l vannak, figyelnie sz�ks�ges egym�sra, �s figyelembe kell venni egym�s Tapasztalatait is. Ez elengedhetetlen alapja a Szabads�g megtapasztal�s�nak.

         Jelenlegi meg�rt�sem szerint nem v�letlen az, hogy a F�LD-Vil�g�ban a Megnyilv�nul�sok alapja a TISZTELET (b�vebben ITT). A TISZTELET egy olyan ’K�z�ss�gi’ ALAP-�RT�K (Teremt�si Alap), amely folyamatosan b�v�l, igazodik a Teremt�s Harmoni�j�nak V�ltoz�s�hoz (ahogyan itt egy �j Teremt� Szakasz legelej�n is �j Elvvel gazdagodott). A TISZTELETBEN a F�LDANYA az EGY�TTES-Teremt�s olyan alapjait �s Szab�lyait FORM�LJA MEGHAT�ROZ�V�, amelyek minden Befogadott teremt� Befogad�si �s Teremt�si Alapj�ba elhagyhatatlan Szab�lyk�nt ker�lnek ber�gz�t�sre. Ezek olyan alap-szab�lyok, amik minden Befogad�sban l�v� teremt�re egyform�n vonatkoznak, �s �gy a teremt�k TUDJ�K, hogy m�sok �gy ir�nyul(hat)nak fel�j�k, �s �k-maguk �gy nyilv�nulhatnak meg m�sok fel�.

         A VIL�G MEGTART�I jellemz�en n�h�ny egyszer�, nagyon pontosan meghat�rozott ’Alap-Szab�lyt’ form�lnak meg a K�z�ss�geikben az EGY�TTES-Teremt�sek sz�m�ra, �s azt e Megform�lts�gukban [a VIL�G-MAGA �s a MINDENS�G-FORR�SA EGYET�RT�S�VEL] ’Meghat�roz�k�nt’ Ber�gz�tik a Saj�t ALAP-�RAML�SUKBA.

         Ha egy teremt� (a saj�t Szabad V�laszt�s�val) ’el�rkezik’ a VIL�G valamelyik K�z�ss�g�hez, hogy ott Utat nyisson (�lett� v�lhasson), beilleszkedik a MEGTART� ALAP-�RAML�S�BA, �s ott ’megismeri, meg�rti’, hogy mi a Meghat�roz� (elhagyhatatlan, mindenkire egyform�n �rv�nyes�l�) Alapja a K�z�ss�g �LET�NEK. Ha ezt Szabad V�laszt�s�val ELFOGADJA, a MEGTART� �tad sz�m�ra / Megnyit a sz�m�ra egy ’Befogad� Alapot’. Ez �rtelmezhet� ma m�r egy kezdeti el�-testnek. Ha ezt TELJES EG�SZ�BEN befogadja az (�n)L�nyeg�be a teremt�, ebb�l form�l�dik meg az a m�r val�s el�-test, amely t�nyleges UTAT NYITHAT sz�m�ra az �lethez. Ilyenkor kezd�dik meg az Egyezked�s arr�l, hogy mely K�z�ss�gben, mely T�rsakkal szeretne szorosabban kapcsol�dni, milyen F�bb �s Kieg�sz�t� Teremt�si ir�nyokat nyit meg egy-egy �letre (vagy ak�r hosszabb �n-�p�l�sre)…

         A VIL�GBAN (�s a YOS�GBAN) is �ltal�nos megnyilv�nul�s ma m�r az, hogy a MEGTART�K a saj�t ALAP-�RAML�SUKBA ber�gz�tik a K�Z�SS�G�KBE val� Befogad�shoz sz�ks�ges ’Szab�ly-gy�jtem�nyt’.

        E Szab�lyok k�z�tt vannak olyanok, amik minden tov�bbi ’tanul�s’ n�lk�l Meghat�roz� r�sz�v� v�lnak az �l�nek. Ez a szab�ly-csoport �ltal�ban azt tartalmazza, hogy maga a MEGTART� MIT ’AD’ a teremt� Megnyilv�nul�saihoz (megval�s�t�-er� folyamatos �ramoltat�sa, kapcsol�d�sokhoz �s tudatosod�shoz sz�ks�ges �raml�sok, kiterjed�st biztos�t� t�r az �n-�p�l�shez �s hasonl�k)(a test fel�p�t�s�hez sz�ks�ges alapok �s elemek).

        A Szab�lyok m�sik r�sze olyan, aminek a meg�rt�s�ben �s megtanul�s�ban a teremt�t az �t befogad� / gondoz� csal�dja �s t�rsai seg�tik.

       M�ra a legt�bb K�z�ss�gbe Befogad� Szab�lyok k�z�tt vannak ’K�l�nleges Rendelkez�sek’ is. Ezek olyan Szab�lyok, amelyek b�rmely teremt�re vonatkozhatnak, ha azt V�lasztja. A Befogad�skor err�l sem Egyeztet k�l�n-k�l�n a MEGTART� a teremt�vel, hanem LEHET�S�GK�NT FELAJ�NLJA mint olyan teremt�st, amely adottan nem vonatkozik mindenkire, csak azokra, akik azt majd valamilyen hat�rozott form�ban �nmaguk sz�m�ra V�lasztj�k. Az ilyen V�laszt�st a teremt� meghozhatja m�r a Befogad�sakor is, vagy pedig az �lete folyam�n b�rmikor k�s�bb.

E K�l�nleges Szab�lyok k�z�tt lehetnek

• KIPR�B�L�S jelleg�ek (azokat b�rmikor szabadon lez�rhatja a teremt�)(ilyen a F�LD-Vil�g�ban jelenleg a N�gat�s-jelleg – b�vebben ITT),

• �s lehetnek olyan V�laszt�sok, amelyek csak el�re pontosan meghat�rozott felt�telek megl�te eset�n z�rhat�k le (ilyen a F�LD-Vil�g�ban a MAGS�GI Megtapasztal�s, amely �ltal�ban csak a nagyobb Szakasz-V�lt�s sor�n, az �t-Vezet�s sor�n lez�rhat� Megtapasztal�s – 20181216 – el�rhet� ITT).

        M�ra alapjaiban �s legf�bb ir�nyaiban meghat�roz�sra ker�lt annak a Szab�lya, hogy a MINDENS�G-FORR�S�NAK mikor sz�ks�ges bekapcsol�dnia T�rsk�nt (Meger�s�t�k�nt) az egyedi teremt�ket (vagy ak�r K�z�ss�geiket) �rint� nagyobb V�ltoz�sok El�k�sz�t�s�be �s Megnyilv�n�t�s�ba. A K�L�NLEGES Teremt�sek elindul�sa el�tt nem volt arra lehet�s�g, hogy egy egyedi teremt� ALAP-�RAML�S�BA [�s (�n)L�nyeg�be] ’v�ltoz�s �r�djon be’. Amint n� a teremt�k Tudatoss�ga �s �nmag��rt felv�llalt felel�ss�ge, egyre t�bb Harmonikus Lehet�s�get nyithatnak meg az �n-�p�l�sre. Az �ket �letre Befogadott K�z�ss�g MEGTART�J�VAL ma m�r a teremt�k EGYET�RT�SBEN Lez�rhatj�k az addigi teremt�seiket, �s t�rv�nyes utat nyithatnak valamely m�s Ir�ny Megtapasztal�s�ra, �s ma m�r ak�r m�s K�z�ss�gbe �t-Igazod�sra is. Egy ilyen �t-Igazod�s (vagy Nagyobb V�ltoz�s) akkor nyilv�nulhat meg, ha ebben minden �rintett EGYET�RT (vagy valamilyen m�s fontos oka van). �gy m�ra az ’�R�K’ Megnyilv�nul�s� ALAP-�RAML�S is ’rugalmasabb�’ v�lt, hab�r az ALAP-�RAML�ST �rint� V�ltoztat�snak most is nagyon szigor� felt�telei vannak.

        A K�L�NLEGES Teremt�s megny�l�sa sok tekintetben rugalmasabb� teheti a K�z�ss�gek Bels� �raml�sainak megv�ltoztat�s�t, hab�r a Term�szetes K�z�ss�gek �raml�sainak fontos Meghat�roz�ja a ’Tart�ss�g’ is. [A ’Tart�ss�g’ az a Biztos Alap, amely a MEGTART� �s teremt�i EGYET�RT�S�B�L nyilv�nul meg, erre alapozva tudja mind a teremt�, mind a MEGTART� ’eltervezni �s megform�lni’ (1) a Jelenl�tet �s (2) Az-Elk�vetkez�t.

       Az ALAP-�RAML�S �s K�Z�SS�GI �raml�sok (�s a K�L�NLEGES �raml�sok) k�l�nb�z�s�g�r�l b�vebben: 20190108 – el�rhet� ITT, �s 20181120 – el�rhet� ITT.

*****

            A VIL�G (val�sz�n�leg az �ltal�nos �rtelemben vett nagy-TEREMT�K k�z�l tal�n a legteljesebben) jelenleg a SZOLG�LAT �s SZAKR�LIS-Irgalmi Teremt�sek �tjainak Megnyilv�n�t�s�ban er�teljesen ir�nyul a megl�v� bajok kijav�t�s�ra �s a Megtart�s �ltal�nos Meger�s�t�s�re az egy�n �s a k�z�ss�gek, valamint A-NAGY-EG�SZ szintj�n is.

            A YO-MAGA is kor�n utat nyitott a Birodalm�ban a K�L�NLEGES teremt�seknek, azonban ezek mind a mai napig ink�bb csak KIPR�B�L�S jelleg�ek. Jelenlegi meg�rt�sem szerint mindk�t K�l�nleges Ir�ny Megnyilv�nulhat m�r a kezdetekt�l, de m�ra ink�bb a SZOLG�LATI r�sz bontakozhatott ki.

        20190129: Jelenlegi meg�rt�sem szerint eg�szen �j Rendelkez�se az a YONAK, hogy a Birodalma Eg�sz�re Ki�rasztotta (minden teremt�je sz�m�ra megnyitotta) az IRGALOM Egyedi Megnyilv�nul�s�nak K�zvetlen Tudatos�that�s�g�t. [A VIL�G ilyen Rendelkez�s�r�l: 20181031 – el�rhet� ITT] A YO ezen Rendelkez�s�t k�vet�en a MEGTART�K a VIL�GBA Befogadott YOS�GHOZ tartoz� teremt�k Teremt�si Alapjaiban elv�gezt�k az ebb�l ered� Igaz�t�sokat.

            Eddig mind MAGA-A-YO, mind a VIL�G a K�L�NLEGES Teremt�sek legfontosabb ALAPJAIT �p�tett�k ki a Saj�t TEREMT�-L�NY�KBEN �s az ilyen Ir�nyokban megny�lt K�z�ss�geikben, �s pr�b�lgatt�k (Kipr�b�lt�k) egy�tt a saj�t teremt�ikkel, hogy hogyan illeszthet�k be harmonikusan ezek a K�L�NLEGESS�GEK mind a Birodalom Eg�sz�be, mind pedig az egyedi teremt�k �tj�ba / �let�be.

            Ha csak azt vessz�k figyelembe, ami m�ra tudhat� a F�LDANYA Sors�r�l, az val�ban [a YOS�G Alapj�n] maga a K�l�nlegess�g. A YOS�GT�L (az Ered� Birodalm�t�l) Elt�volodva a F�ldanya az �DES [SZOLG�LAT], majd a VIL�G �s az IRGALOM K�l�nleges Egy�ttes Gondoskod�s�ba ker�lt.

        Amint ’megtanulta’ a F�LDANYA a L�TEZ�S �s a K�L�NLEGES Teremt�sek legfontosabb alapjait, MEGTART�V� v�lt (saj�t gyermekei lettek). Ahogyan a Sorsa addigi ’fonal�t’ egyes fontos helyzetekben ’�trajzolta’ az IRGALOM �s a MINDENS�G-FORR�SA, val�sz�n�leg m�sokhoz k�pest ugyan�gy (K�l�nleges okb�l) v�lt ’hamarabb’ ’�desany�v�’ a F�ldanya.

        [Ha emberi hasonlattal �lek] ’testben-�s-l�lekben(szellemben)’ m�r k�ssz� v�lt az ’anyas�gra’ a F�LDANYA, meghozta a V�laszt�s�t is arra, hogy MEGTART�V� v�lik �s K�L�NLEGES (!) Gondoskod�s�ba is von gyermekeket, de m�g nem V�lasztott ehhez Ir�nyt �s form�t, nem hat�rozott meg minden ’Alap-Szab�lyt’. Eml�tettem, hogy a SZOLG�LATBAN megny�l� teremt�t a MEGTART�I nem s�rgetik a Megnyilv�nul�sa azon szakasz�ban, amikor a SZOLG�LATOT Tudatosan Felv�llalja. Ilyenkor mindig megny�lik egy fontos szakasz, amikor a MEGTART� seg�ts�g�vel (de m�r �n�ll�an) m�rlegeli / fontolgatja, hogy majd pontosan milyen form�ban, milyen ir�nyokban kezd neki a SZOLG�LAT�NAK. Jelenlegi meg�rt�sem szerint K�l�nleges (val�sz�n�leg Irgalmi) okb�l a F�ldanya �LET�BEN ’nagyon r�vidd�’ v�lt (szinte alig volt) ez a Fontolgat�si Szakasz. A ’magzats�ga’ ’t�l hossz� t�tlen v�rakoz�ss� v�lt’, a SZOLG�LAT felv�llal�sa ut�n pedig ’l�tszatra’ ’alig volt ideje’ a Fontolgat�sra a F�ldany�nak. Val�sz�n�, hogy ez ut�bbinak m�r a F�ldanya �s az �t K�l�nleges m�don Gondoz� MEGTART�I Egy�ttes Rendelkez�se lehetett az oka: a ’gyakorlat’ / a Val� ’mutassa meg azokat a helyzeteket’, amelyekben a legs�rget�bb Meger�s�t�sre van sz�ks�g. [Ebben is felismerhet� a YO-MAGA azon hozz��ll�sa a Teremt�shez, hogy a K�zvetlen Tapasztalataib�l �p�tkezik.]

            A F�LDANYA teh�t �PPEN-CSAK bel�pett az �n-�p�l�s�nek �s Tudatoss�-�s-�nTudatoss� v�l�s�nak abba a Szakasz�ba, amikor m�sok�rt m�r Fokozott Felel�ss�get is felv�llalhatott, �s r�gt�n a ’Tapasztal�s-s�r�j�be’ ker�lt. Nyilv�nval�an a F�LDANY�T Gondoz� MEGTART�K ezt k�vet�en is ’Fokozott Figyelemmel’ k�s�rt�k a F�LDANYA �TJ�T, de egy k�l�nleges �rtelemben ’h�tr�bb h�z�dtak’, hogy sz�mukra �s a F�LDANYA sz�m�ra is kider�lj�n, hogy mire k�pes m�r / mit b�r el maga a ’F�ld’. Val�j�ban m�g maga a F�ldanya is tanulta, hogy mi a K�l�nlegess�g, milyen lehet�s�gei vannak a K�L�NLEGES Gondoskod�snak (hiszen MAGA is a MEGTART�I K�l�nleges Gondoskod�s�ban volt �s van mind a mai napig!), mik�zben m�r a GYAKORLATBAN is elkezdte Megnyilv�n�tani mindazt a F�LDANYA amit ADDIG-�S-AKKOR megtanult.

        Felismerhet� ebben a m�ra Tiszteletk�nt megnyilv�nultt� v�lt ALAP-EREJE a F�ldany�nak (a SZ�ND�K, hogy ALAP-ER�V� form�ja a TISZTELETET): a HARMONIA Megnyilv�nul�sa �rdek�ben (az �LTAL�NOS �s K�L�NLEGES Teremt�sek sor�n) a L�TEZ�S senkit�l sem v�r el t�bbet, mint amire m�r k�pes, mint ami t�le telik az adott helyzetben. Igen nagy val�sz�n�s�g szerint a TISZTELET (K�L�NLEGES Megnyilv�nul�st is mag�ba foglal�) ALAP-�RT�K�NEK megform�l�sa volt a legfontosabb feladat ebben a ’Hamar Megny�lt Gyakorlati Megtapasztal�sban’ [a F�LDANYA – a MEGTART�I seg�ts�g�vel – megform�lta / Harmoni�v� form�lta a TISZTELET ALAP-�rt�k�t, a F�LD-Vil�ga minden Megnyilv�nul�s�nak MEGTART�-ALAPJ�T].

        Jelenlegi meg�rt�sem szerint az is k�zvetlen oka volt annak, hogy ’mintha nem kapott volna megfelel� lehet�s�get a F�LDANYA a Szabad Fontolgat�sra’, hogy a F�LDANYA nem csup�n a SZOLG�LAT�T kezdte meg (tal�n m�r a ’megfogan�s�val’), hanem a SZAKR�LIS-IRGALMI �tj�t is. Val�sz�n�leg ez �LTAL�NOS JELLEMZ� azon teremt�k �tj�ra, akik egyszerre nyitj�k meg az �let�kben a K�L�NLEGES (minden K�l�nleges) Teremt�si Ir�nyokat.

            Ahogyan a F�LDANYA, �gy k�s�bb a saj�t MAGJAI is a szok�soshoz k�pest ’hamarabb’ ker�ltek a gyakorlati-teremt�s-s�r�j�be. M�g tanult�k a K�l�nleges Gondoskod�st, m�g Igaz�tott�k a saj�t l�ny�k Elv�ltoz�sait, amikor egyre gyakrabban olyan helyzetbe ker�ltek, ahol az addig m�r megtanultakat (vagy ak�r azt is, amit �ppen akkor tanultak-gyakoroltak) m�sok fel� ir�nyul� K�l�nleges Gondoskod�sk�nt / Meger�s�t�sk�nt m�r Val�san is meg kellett nyilv�n�taniuk. Egy ’szorosan-pontosan-apr�l�kosan’ kidolgozott ’terv’ szerint indult meg a F�LD-Vil�g�ban a SZOLG�LATI �s SZAKR�LIS Gondoskod�s ’gyakorlati’ megval�s�t�sa, ami (a v�rakoz�snak megfelel�en) m�r szinte az els� l�p�sekn�l megakadt. Nem a F�ldany�ban l�v� ok volt ennek az oka, hanem ink�bb annak az IRGALMI jelleg� �tnak a saj�toss�ga, amelyben MAGA-A-F�LDANYA Megny�lt. Az IRGALOM egyik f� ir�nyul�s�ban a v�ratlan �s nehezen �rtelmezhet� helyzetek meg�rt�s�re �s harmoni�ba beilleszt�s�re ir�nyul. Nyilv�nval�, hogy a ’pontosan megform�lt kezdeti terv’ az�rt volt annyira apr�l�kosan eltervezve, hogy sok �s sokf�le v�ratlan helyzet / akad�ly form�l�dhasson meg. A F�ldany�nak a MAGJAIVAL �s MEGTART�IVAL EGY�TT utat kellett tal�lnia

• mind a helyzet MEG�RT�S�HEZ,
• mind a baj forr�s�nak a Meg�rt�s�hez,
• mind pedig az eredeti Harmonia (’terv’) Megtart�s�hoz,
• �s ahol sz�ks�gess� v�lt, ott a MEGER�S�T�SEK megnyilv�n�t�s�hoz.

            A F�LDANYA MEGTART�V� v�l�s�t k�vet�en nagyon kor�n megjelentek a ’F�ld�n’ a ’s�rget� bajok’ ’minden kiterjed�sben’ (bel�l a F�LD-Vil�g�ban, �s a ’k�zel�ben’).

        Idegen (nem mindig j� sz�nd�k�) k�zeled�sek hat�s�ra zavarodottabb� v�lt a F�ld bels� �LETE: elhom�lyosod�s, megakad�sok, er�-elfoly�sok, k�nyszer / s�rt�s (megfert�z�d�s) jelentek meg. Ezek egyre gyakrabban akad�lyozt�k a F�LDANYA �s �NN�N MAGJAI K�Z�TTI (addigra m�r megform�l�dott) �LTAL�NOS �s K�L�NLEGES �raml�sok �s Kapcsol�d�s megnyilv�n�t�s�t. ’Itthon’ a F�LD-Vil�g�ban megform�l�dott egy olyan helyzet, mintha elt�volodtak volna, vagy ak�r ki is szakadtak volna a MAGJAI a F�ldany�nak. ’Itt helyben’ kellett megold�st tal�lni az egym�shoz szorosan (alapjaikban) �sszefon�dott teremt�k ’hazat�r�s�hez’

(1) az �nn�n-Teljess�ghez visszaigazod�shoz �s

(2) az Egy�ttesen elind�tott �LET / �T (= Harmonia) Megval�s�t�s�hoz.

            A bajok ilyen megjelen�se seg�t�ket is a F�ld k�zel�be hozott. Voltak k�z�tt�k, akik K�V�LR�L (a F�LDANYA t�rv�nyes Befogad�sa n�lk�l) akartak Hatni (kipr�b�lni), m�g m�sok (meg�rtve a SZOLG�LAT l�nyeg�t) Befogad�st k�rtek a F�LD-Vil�g�ba, hogy innen bentr�l seg�ts�k a bajok elh�r�t�st. Voltak e Befogadottak k�z�tt, akik (a SZOLG�LAT ELVEI szerint) Szoros �s K�zvetlen �sszefon�d�st form�ltak meg a F�LDANY�VAL (m�r szinte a MAGJAIV� is v�lhattak), m�g m�sok nem form�lt�k meg ezt a SZOLG�LAT Megval�s�t�shoz elengedhetetlen Bels� �sszekapcsol�d�st. Akik �gy ’bentr�l’, de ’t�volabb’ maradva a F�LDANY�T�L pr�b�ltak seg�t� sz�nd�kkal hozz�kapcsol�dni a F�ldh�z / r�szt venni a F�ldet Meger�s�t� Megnyilv�nul�sokban, elfeledkeztek arr�l, hogy b�rmely K�z�ss�gben a SZOLG�LAT csakis a K�ZVETLEN MEGTART� vezet�s�vel nyilv�nulhat meg, mert a MEGTART� az, akinek HATALMA van a K�z�ss�g (ak�r Meger�s�t�) Harmoni�j�nak a Megform�l�s�hoz �s a Megval�s�t� �raml�sok megform�l�s�hoz. A „k�v�lr�l-seg�t�k” „seg�t� sz�nd�ka �s megnyilv�nul�sai” mindig ZAVART eredm�nyeztek (1) mind a saj�t sorsukban, (2) mind a F�LD-Vil�g�ban [a „mocskoss� v�l�sr�l” – 20130909 - b�vebben ITT]. Sok ilyen teremt�ben ez a k�zvetlen oka a l�ny�k egyes r�szei „bez�r�d�s�nak” (�s ebb�l kialakult torzul�soknak)(p�ld�ul annak, hogy a mai napig sem k�pesek m�g k�zvetlen�l visszakapcsol�dni a saj�t Ered�-Ki�rad�sukhoz --- pedig ez sz�mukra k�zvetlenn� ny�lt a Szolg�lat Felv�llal�sakor).

Az �r�s folytat�dik a II. r�szben, el�rhet� ITT