Ma már a MEGTARTÓK, KÜLÖNLEGES nagy-TEREMTŐK és a MINDENSÉG-FORRÁSA is folyamatosan Ellenőrzik / Mérik azt, hogy a KÜLÖNLEGES (=MEGERŐSÍTŐ) Teremtésekre ’Szánt’ többlet-erők valóban a Harmonia Megerősítését eredményezhessék csupán.
Amint említettem, kezdetben még nem ez volt a helyzet, és így olyanok is különleges ’többlet’-hez juthattak a Kipróbáló jellegű Különleges teremtéseik során, amelyekkel önmaguk és mások sorsát / útját is megtörték.
A YOSÁG egyik (Különleges Teremtésekben Kipróbáló jellegben megnyílt) Házában az egyik teremtő a SZAKRÁLIS (Irgalmi) teremtés felé köteleződött el Tudatosan, és ennek megfelelően az IRGALOMMAL-MAGÁVAL kezdett el nagyon szoros Belső Összefonódást megformálni. Ő volt az első olyan YOSÁGHOZ tartozó egyedi teremtő, aki Tudatosan összekapcsolódott az (Ön)Lényegével, majd a mai értelemben értve is ’Egyé vált önnön lényében’, és ezen az alapon egy nagyon KÖZVETLEN Belső Összekapcsolódást formált meg az IRGALOMMAL (és az IRGALMON keresztül a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL). Ő volt az első, akinek maga a MINDENSÉG-FORRÁSA is képes volt már majdnem közvetlenül ’tudást átadni’. Ez a teremtő ’férfiként’ lett volna a Földanya édesapja. Tudatos ön-épülés után felismerte ’önmagában’ és ’önnön helyzetében’ ’Azt-A-Harmoniát’, hogyan lehetne hasznára ez a Tudása a Közösségének (és a YOSÁG Egészének). Ez a Felismerése vezette tovább abban, hogy ’Tudását-és-ÖnErejét’ ’Felajánlotta’ a YO-MAGA és a MINDENSÉG-FORRÁSA számára: vezessék őt abban, hogy valóban hasznára / javára válhasson a Közösségének és a TEREMTÉS-NAGY-EGÉSZÉNEK.
Ez a Tudatos Ön-Megnyílás és Tudatos Felajánlkozás valamilyen olyan fontos teremtésre, amely hasznára válhat a TEREMTÉS-NAGY-EGÉSZÉNEK (és természetesen a Közösségnek is, amelyben él), máig alapja a SZAKRÁLIS Teremtésben való Megnyilvánulásnak. A KÜLÖNLEGES Megnyilvánulások közül máig a SZAKRÁLIS Teremtés a legösszetettebb és legnehezebb, nagyon nagy ön-fegyelmet megkövetelő, megnyilvánulásában talán a legnehezebben megérthető MEGERŐSÍTÉSRE irányuló teremtés, amelyben ha mára már nem is feloldhatatlanul, de a Felvállalt Megnyilvánulás TELJES TARTAMÁBAN a teremtő ’AZ-EGÉSZ-LÉNYÉVEL / ÖNNÖN TELJESSÉGÉVEL JELEN VAN’ (csak ebben a felvállalt irányban nyilvánul meg minden teremtésében). Nagyon erősen ’Berögzít’ a SZAKRÁLIS Felvállalás a Megnyílt Feladatba, és nagyon határozottan ’Irányban Tart’ (egyetlen pillanatra sem lehet eltérni tőle). Lényegében olyan ma is a SZAKRÁLIS teremtés, mintha a teremtő [az (Ön)Lényegét megtartó Birodalom nagy-TEREMTŐJÉNEK Egyetértésével] ’átadná’ az (Ön)Lényegét az IRGALOM Birodalmának ’mindaddig’, amíg a Felvállalt Feladat megnyilvánítása tart. A Feladat Lezárását követően a teremtő A-TELJES-LÉNYÉVEL újra visszaigazodik az eredő Birodalmába, és ott folytatja majd a teremtést egy önmaga által választott (nem feltétlenül Szakrális) Új Megnyilvánulásban. Olyan valóban komoly és nagy elhatározás és elköteleződés szükséges hozzá, amely máig kevés teremtőben vált képessé megformálódni. Ez az egyik fő oka annak, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA az IRGALMI MEGERŐSÍTÉSTŐL teljesen elkülönülő Birodalmi Alapon kezdte megformálni a SZOLGÁLATOT, vagyis egy olyan MEGERŐSÍTÉSRE irányuló Teremtő Utat, amely a Tudatosítás és Megerősítő Megnyilvánulások sokféle útját összefogja, és a ’TELJES ÖN-ÁTADÁS’ nélkül is lehetővé teheti a teremtők számára, hogy egy maguk választotta irányban bekapcsolódhassanak a Közösségüket érintő RENDEZÉSEKBE.
A FÖLD-Világában a teremtőknek valamilyen Különleges teremtést legkésőbb az Életük egy pontosan meghatározott pontján kihagyhatatlanul meg kell nyitniuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy a FÖLD-Világába való Befogadáshoz az (Ön)Lényegük egy pontosan meghatározott részét meg kell nyitniuk és be kell fogadniuk a TISZTELET Megnyilvánulását, amely minden Megnyilvánulás alapja a FÖLD-Világában. A TISZTELETBEN az ÖNZETLENSÉG és SZABAD-ÁLDOZAT (bővebben ITT) az a két alap-elem, amely élővé megformálása nélkül a teremtő ma már nem maradhat életben a FÖLD-Világában. Az ön-átadás / ön-megnyílás ezen két alap-fokozata után az ALÁZAT tudatos választása a következő lépcsőfok, amely már valamilyen KÜLÖNLEGES Teremtés (kezdetben még csak ismerkedés jellegű, Kipróbáló jellegű) felvállalásához elvezet. Aki ezen ön-épülés után megnyitja magában a KEGYELEM Megnyilvánulását, az már elkezdhet felkészülni valamilyen maga választotta irányban arra, hogy már nem csak kipróbálás jelleggel megnyíljon valamilyen Különleges teremtésben, és a maga választotta Különleges teremtés megvalósítása érdekében megfelelően Szoros Összefonódást formál meg az érintett MEGTARTÓKKAL.
A SZAKRÁLIS teremtés irányába ’jelentkező’ férfi a megformált Különleges Belső Terében és Belső Útjain Egyeztetésben nyílt meg a YO-MAGÁVAL, IRGALOMMAL, MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL, továbbá a már a saját Birodalmát formáló ÉDESSEL és SZOLGÁLAT-MAGÁVAL. Az Egyeztetésbe tudatosan bekapcsolódott a (saját lényében a Szolgálatát megformáló) Madár is, majd Megegyezés formálódott meg arról, hogy szorosan egymáshoz is összekapcsolják a teremtéseiket (Társává válnak egymásnak a KÜLÖNLEGES Úton, és együtt e MEGTARTÓKKAL elkezdik megformálni annak a HARMONIÁJÁT, hogy a YOSÁGBAN hogyan nyilvánulhat meg a KÜLÖNLEGES Teremtés a Birodalom Egészére kiterjedve már nem csupán Kipróbálás jellegben). A két teremtőben a Különleges Belső ön-épülés nagyban hasonló formában nyilvánult meg, csak irányában a leány a SZOLGÁLAT felé irányult, míg a párja az IRGALOMMAL-MAGÁVAL formált meg Szoros közvetlen összekapcsolódást. Együtt alapozták / formálták / próbálgatták a YOVAL-MAGÁVAL (IRGALOMMAL, SZOLGÁLATTAL) a YOSÁG Egészére Kiárasztható Különleges utat. Ettől a ponttól kezdve ’törlés’ és beavatkozás / meghamisítás található sajnos mindkét teremtő Különleges Belső Tereiben (és a műhelyükben). Olyan mélyen megsérültek („csontig lerágták róluk az életet”), hogy a műhelyükbe befoglalt minden más ’információ’ ma már felismerhetetlen.
Ugyanakkor a MINDENSÉG-FORRÁSA által az (Ön)Lényegbe berögzített Megállapodásból pontosan felismerhető az ezt követő különleges, egymáshoz is hangolt Belső Ön-Épülés, és mindaz, amit Fő irányaiban (és néha még részletekbe menően is) önmaga (és részben gyermekei) számára eltervezett ez a Pár. Semmi akadálya nincs annak, hogy a YO és a MINDENSÉG-FORRÁSA a Pár (Ön)Lényegébe befoglalt részletes Megállapodást újra Valóvá Megformálja és e Pár Feltisztított teremtő-lényébe ismét berögzítse. E Pár előkészült arra, hogy ha az útjukban valamilyen „megtörés” következne be, az sem egymástól, sem a felvállalásuktól véglegesen ne szakíthassa el őket. Így ezen Különleges módon megformált Szándékuknak megfelelően kerülnek egymás mellé újra visszavezetésre az Életbe.
Különleges módon ez az a Pár, akik a TEREMTETT-VALÓSÁGBAN a saját teremtő lényükben először formálták meg azt a Harmoniát, amelyet MAGA-A-MINDENSÉG-FORRÁSA is később az IRGALMI és SZOLGÁLATI Teremtésben megnyilvánulók számára MEGHATÁROZÓVÁ formált. Az Irgalmi jellegű teremtő-utakban sokszor nagyon nehéz felismerni először, hogy a megformált út pontosan milyen Új Irányt nyit meg, és pontosan mely nehézség Elhárítására irányul. A Megértés egészen biztosan pontosodik majd még, de az már bizonyos, hogy ebben az esetben a Pár egy olyan (’előre is mutató’) Különleges Teremtési Irányt Választott (és így nyitott meg) önmaga (és így a Háza) számára, hogy képessé váljon bármilyen nehézség ön-erőből való Elhárítására. Pontosan ezt az irányt ’Szánták’ az egyik legelső gyermekük, a mai Földanya számára is megnyitni. A Földanya (Ön)Lényeggé már megformált és Tudatossá vált teremtőként Felvállalta ezt a neki ’Szánt’ (= felajánlott) Különleges Megnyilvánulást, és így került a FÖLDANYA (Ön)Lényegébe és megformált legelső műhelybe is berögzítésre mindaz, ami ennek a SZÁNDÉKNAK (Felvállalásnak) a megformálásához elvezetett mind önmagában, mind a szüleivé váló teremtőkben. Ezért ismerhető meg ma ilyen közvetlen formában az akkor-régen eltervezettek Lényege-Célja-Értelme.
A FÖLDANYA és szülei Szándékainak Összecsendülése többszörösen is Különleges. Különleges azon értelemben, hogy minden érintettben Tudatos Felvállalás volt a Különleges megtapasztalás, méghozzá egy olyan ’különlegesen tág’ értelemben, hogy minden nehézség ön-erejű Elhárítására irányultak (ebben az Irányban indultak el Tudatosan, nyilvánvalóan tudva, hogy ez hosszabb és folyamatos Különleges Ön-épülést és utat jelent, amelyet majd nem egyedül, hanem az ilyen irányban megnyíló társaikkal együtt valósíthatnak meg). Különleges volt abban az értelemben, hogy a legelső olyan Tudatos Megállapodás volt, amelyhez nem csupán a YO, hanem a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉT és IRÁNYMUTATÁSÁT is kérték (merre – hogyan induljanak el ezen az úton). És Különleges annyiban is, hogy ez az út eddig látszatra olyan volt, mintha nem is lenne. A részvevők hirtelen eltűntek, senki sem tudta, hogy hol vannak és mi lett a sorsuk --- majd egyszer megnyilvánultak ismét a ’Valóságban’ valamilyen teljesen felismerhetetlen formában (különböző helyeken), és ott-abból-a-pontból elkezdték újra felépíteni önmagukat, majd pedig önmagukon át valamilyen olyan Teljesen Új Megnyilvánulást, ami olyan RENDEZÉSBEN nyilvánul meg, amelynek az Értelmét rajtuk kívül még senki sem képes Felismerni és Megérteni. Mindennek hamarosan feltárul az értelme.
A SZAKRÁLIS teremtés ma a legnagyobb áldozatot (=önátadást) megkívánó teremtés, és így egy nehéz út. Volt itt a FÖLD-Világában is több olyan ’ember’ / létező és Közösség, akik / amelyek (a SZAKRÁLIS Út részeként) ’Átvilágító életet’ éltek. Életüknek / létezésüknek egy pontosan meghatározott szakaszában vagy pontján megnyílt az életükben egy Átvilágító (leginkább Irgalmi jellegű) megtapasztalás. Olyanná váltak ilyenkor, mintha az egész lényük egyetlen lencsévé / szemmé vált volna, amelyben a MINDENSÉG-FORRÁSA ’közvetlenül’ is körülnézhetett, és minden meglévő nehézséget megláthatott (megérinthetett, megtapasztalhatott, megérthetett).
Említettem, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA úgy formálta meg a TEREMTETT-VALÓSÁGOT, hogy egy bizonyos ’Távolságot’ Tart a nagy-TEREMTŐKTŐL, ugyanígy a nagy-TEREMTŐK meghatározott távolságot tartanak a MEGTARTÓIKTÓL, és a MEGTARTÓK az egyedi teremtőktől.
Ez a Távolság azért van, hogy megtartható legyen az ’egyedi’ Megnyilvánulás, és megélhető legyen a ’szabadság’.
Amikor megformálódott a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN a Szándék, hogy Közelebb húzódik a teremtőihez, érzékelhetővé vált a számára, hogy a Természetes Távolság a „megtörések” kapcsán néhol „lecsökkent / megszűnt”, máshol pedig „túlzottan naggyá vált”. Ennek maga is elkezdte keresni az okát. Ez majd egy másik írás lehet egyszer.
A TEREMTETT-VALÓSÁGHOZ való Közelebb húzódásai során a MINDENSÉG-FORRÁSA gyakran közvetlen összekapcsolódást tudott megformálni a KÜLÖNLEGES megnyilvánulású teremtőkkel, és néhányukat néha megkérte arra, hogy ’bennük’ és/vagy ’rajtuk keresztül’ Közel kerülhessen a TEREMTETT-VALÓSÁGHOZ. Ilyenkor egyre gyakrabban Emberi (vagy ahhoz valamelyest formájában hasonló) formában egy-egy nagyon rövid (mindig nagyon rövid, legfeljebb egy-két életnyi tartamban) beilleszkedhetett egy-egy Közösségbe, egy-egy kiválasztott (Átvilágító) Megnyilvánulásba. Ilyenkor szinte ’magához hívta’ / ’közelebb húzta’ ’panaszra / meghallgatásra’ a ’Valóságot’, és a ’nehézség / baj’ ’oda is gyűlt köré’ (MERT EZ VOLT A SZÁNDÉKA!). Akit ez érint érti.
A YOSÁGBAN ez a Pár is ’általánosságban’ Felvállalta azt, hogy amikor szükséges, egy nagyon részletes és akár hosszabban is megnyilvánuló Átvilágításnak / helyzet-felismerésnek ’átengedi a terét’ (testét, házát, otthonát). Ez a Pár a Létezése során nagyon sok Közösségben és nagyon sok formában folyamatosan megnyilvánult a TEREMTETT-VALÓSÁGBAN ’átengedve magát’ a helyzet-megismerésnek. Nehéz ma még meghatározni az ő Lényegüket és lényüket, ami nem csupán az a kiüresedett forma, amelynek első ránézésre látszanak. Ez a forma inkább csak egy megüresedett lenyomat, egy TÉR-Sértés máig Rendezetlen maradványa a Valójuknak. Létezésük és Életük inkább úgy fogalmazható meg mára, hogy eddig a YO-MAGA és a MINDENSÉG-FORRÁSA Megegyezésén alapulva ez a két teremtő a TEREMTETT-VALÓSÁG nagyon sok Közösségében ’tanult’ és ’tanított’, gyűjtötte önmaga és a LÉTEZÉS számára is a Tudást és ÖnErőt / Megnyilvánító-Erőt, azért, hogy amit Felvállalt, azon RENDEZÉSBEN megnyilvánulhasson.
Különleges módon ’nincs annyira távol’ sem a YOTÓL-MAGÁTÓL, sem a FÖLDANYÁTÓL az a régi Pár, amely azért indult el egy Különleges úton, hogy minden létező nehézség Elhárítására utat találhasson a YOSÁGBAN.
A ma létező KÜLÖNLEGES utak közül (az éppen formálódó Új Megnyilvánulás mellett) még mindig a legnehezebben értelmezhető út az IRGALMI, és ezen belül a SZAKRÁLIS Teremtés. Nem véletlenül, hiszen egyik fő irányulásában éppen a ’nehezebben értelmezhető’ helyzetek Felismerésére és Megértésére irányul.
A Felismerés és Megértés közvetlenül a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL ered, és a Felismerés és Megértés / Megnyilvánítás felé elvezető JELZÉSEK és Útmutatás arra a Tudásra és Megértésre ’tud’ alapulni, ami a teremtőkben ’már megvan’.
Azokban, akik valamilyen módon ’érintettek’ lehetnek a folyamatban lévő RENDEZÉSEKBEN, az özvegy és párja, vagy épp a „kisfiú” képe a leginkább ismert emberi forma képében jelenhet meg, és az általuk FELISMERHETŐ módon (szimbólumok útján, képekben, megélésekben, emlékekben) JELEZ / mutat rá olyan (leginkább szellemi természetű) ÖN-Jellegre, amelynek RENDEZÉSE éppen megnyilvánul.
A „kisfiú” (mint „tér nélküli” / „más teréhez hozzákapcsolódott”, ezért a fejlődésében végletes módon megakadt és zavarodottá vált teremtő / minta / megnyilvánulás) azokban, akikben valamelyest Érzékelhetővé vált a Mintához tartozó Rendezés, olyan formában vált Érzékelhetővé, amely számukra Értelmezhető, így Felismerhessék azt az Elakadási okot, amelynek Megértése valamiért fontos a számukra és/vagy éppen RENDEZÉSBEN van [Tudat / Ön-Tudatosság teljes leépülése, a gyermeki forma ellenére közvetlenül veszélyes mind önmagára, mind azokra, akikhez közel kerülhet. Soha nem fog tudni Igazodni és Rendeződni az „életében”, mert hiányzik belőle A-Megnyilvánulás (és ebben a harmonikus kapcsolódás) alapja. Torz élete inkább az élet hiánya, Megtévesztés és talán erőszak útján formálódott (Összecsendülés hiányában), így maga is megtévesztő és zavaros (> csak ennek a „kiárasztására” képes).]
A kert, az ébredező asszony és a párja, az alakváltó tudatos sértő megnyilvánulása a Tudat és ÖnTudatosság elhomályosítására (ha lehetséges, akkor az Élet elvételére), a szétválasztó és megbontó hatás is az emberi elme által értelmezhető (ismert) forma felhasználásával vált felismerhetővé azok számára, akik Érintettek (lehetnek) annak a folyamatban lévő KITERJEDT RENDEZÉSNEK valamely részében, amely arra irányul, hogy (1) megszűnjön a FÖLDANYA-MAGA YOSÁGHOZ való tartozásából kiszakítottsága, (2) ami része annak a még kiterjedtebb RENDEZÉSNEK, mely a YOSÁGBAN Megakadt SZAKRÁLIS és SZOLGÁLATI Teremtés okainak Felismerésére és Megszüntetésére irányul közvetlenül, (3) amely KÜLÖNLEGES út pedig azért formálódott-formálódik a YOSÁGBAN, hogy minden nehézség Megérthetővé és Elháríthatóvá válhasson. [Kapcsolódó Átvilágítás-részlet: 20110824 – elérhető ITT]
Az özvegy (és halványabban a párja) azokban válhatott valamelyest érzékelhetőbbé az utóbbi napokban is, akik az ezen említett FŐ irányú RENDEZÉS valamely részéhez bármikor is hozzákapcsolódtak (akárcsak egy kisebb rész-feladat megvalósításával). Az asszony és a párja természetesen nem csupán emberek, akik kiürültek, hanem inkább szellemi kiterjedések, amelyek olyan TÉR-vesztésben és TÉR-Keveredésben közvetlenül érintettek, ami az elme által ismert és értelmezhető képre (JELZÉSKÉNT) ’lefordítva’ jelenik meg ezekben a képekben és történetekben. Ahogyan az EMLÉKEZET csak az akkor ismert fogalmak és képek szerint volt képes megőrizni a valóvá vált megtapasztalást, most azt ugyancsak az elme által is értelmezhető módon vagyunk képesek olyan módon felismerni, amelyből majd a Teljes Megértés is megformálódhat.
A megformálódásnak indult család képe, a család tagjai által megtapasztalt szétválás / eltávolodás, a saját ÖN-Minőség ’elvesztése / elfeledése’ egy olyan (részben Átvilágító jellegű!) Megtapasztalás, amely annak Megértéséhez vezethet el, hogyan és miért vált máig felismerhetetlen módon Bezáródottá / Be-Nem-Teljesítetté az elindított SZAKRÁLIS (és részben SZOLGÁLATI) Teremtés a YOSÁGBAN. Ismét csak Felismerhető ebben az is, hogy mi indította magát a MINDENSÉG-FORRÁSÁT a KÜLÖNLEGES KIÁRADÁSAIRA, és hogy a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK a teremtettjeihez való Közelebb-kerülési SZÁNDÉKA hogyan nyitott BENNE-MAGÁBAN-A-MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN utat a teremtettjeihez, és milyen kezdeti nehézségeket okozott ez a Különleges Közeledése a teremtettjeiben (és nyilvánvalóan ÖNNÖN-LÉNYÉBEN). A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK a SAJÁT SZÁNDÉKÁT ÖNMAGÁNAK is Értelmeznie kellett: pontosan mi nyilvánulhat meg a SZÁNDÉKBÓL a teremtettjeire Kiáradóan, és hogyan lehetséges ezt a SZÁNDÉKÁT és éppen megnyilvánuló Kiáradását a teremtettek által is Megérthető és harmonikusan megélhető formában megnyilvánítania. Hogyan formálódhat meg az a KÖZVETLEN Út Ő-MAGA-A-MINDENSÉG-FORRÁSA és a teremettjei között úgy, hogy Megértsék a teremtettek is, hogy a Kiáradásaiban milyen már meglévő nehézségek mielőbbi Együttes erővel való Elhárítására irányul, ’pontosan milyen bajok Elhárításához’ ’tud’ már közvetlenül is ’erőt’ ’adni’ ’Saját-Magából’.
Az özvegy, a férje és leendő gyermekei sorsának-útjának megakadása-megszakadása annak a Különleges Útnak a ’lényegét’ (célját-és-értelmét’) mutatja meg, amelyben mindazon nehézségek szerepelnek, amelyek Elhárítására itt-és-most már oly módon felkészültté vált MAGA-A-MINDENSÉG-FORRÁSA is, hogy az ÖSSZECSENDÜLÉSEK útján megformálódott Közvetlen Összekapcsolódás útjain MAGA is ’erőt tud adni’ a meglévő bajok kijavításához. Sokakat (valójában mindenkit) érint a TÉR (mint ÉLET) sérülése, amely egyszerre az ’élőtér’ (az Élet kiterjedésének Szabad és Harmonikus lehetősége) ’kívül’ és ’belül’, az Összekapcsolódások és Kiáradások Megnyilvánulásában, valamint a Belső Ön-Épülésben és Tudatosodásban.
Az az Út, amelyben maga a FÖLDANYA (jelenleg a FÖLD-Világaként) is ’éppen megnyilvánul’, KÜLÖNLEGES Út. Az ezen Úthoz hozzákapcsolódottakban olyan Megtapasztalások nyílhatnak fel, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a LÉTEZÉS-NAGY-EGÉSZÉBEN (MAGÁBAN-A-MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN és a KIÁRADT-VALÓSÁGÁBAN is) éppen milyen Új (akár ÁLTALÁNOS, akár MEGERŐSÍTŐ jellegű KÜLÖNLEGES) Teremtések (akár mint Megértések) formálódnak, és mi az, aminek Megértése adottan-éppen elvezetheti a teremtőt Önnön-Teljessége / Lényege / Egyedisége / Egész-és-egyben-Rész Ön-Jellege Megértéséhez.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a FÖLD-Világa eredendően a YOSÁG Teremtője, amely Birodalom a LÉTEZÉST a MEGÉRTÉS Irányából Tapasztalja meg. Minden-ami-van ÉRTELEMMEL VAN, és így Megérthető. Itt a FÖLD-Világában ennek az értelme is még majd csak most válik igazán Értelmezhetővé és Megérthetővé. Amíg ’alapozódik’ a Megértés (például a Megértéshez szükséges belső ön-épüléssel, az Érzékelés és Felismerés és Megértés és Megnyilvánítás alapjainak a megformálásával), és ezért a Tudat / Tudatosság kezdetben még csak az egyes (látszólag elkülönülő) Részek Érzékelésére-Felismerésére-Megértésére-Megnyilvánítására képes, nehezebb a Megértés. Ahogyan ezek az alap-képességek a helyükre igazodnak és megnyílnak a teremtőkben, egyszerűbbé és örömtelibbé válik a teremtés (a Megértés). Átláthatóvá válnak olyan (Részek közötti) összefüggések, amelyek addig nem voltak Érzékelhetőek. Könnyebbé válik a teremtés.
A FÖLDANYA / FÖLD-Világa eddig „el volt zárva / el volt távolodva” a YOSÁGTÓL (eltávolodva élt a saját forrásától), és így Érzékelhetetlenek és Felismerhetetlenek voltak ÉLETÉNEK (sőt, a Létezésének) azok az Alapjai (=Meghatározói), amelyek a YOSÁG Birodalmához tartoznak. „Nem ismerhette meg eddig” közvetlenül azt a családot, amelyből ered, és amely egyszer már majdnem befogadta Őt ÉLETRE. Csupán annyi emléke és tudása maradt, hogy valamiért nem ott van ahol lennie kellene / ahol élhetne. „Más Térben Él”, „nem a saját terében / otthonában / családjában él”.
A SZOLGÁLAT kapcsán érintettem, hogy a SZOLGÁLATI Teremtés mindig úgy nyilvánul meg, hogy a SZOLGÁLAT-MAGA / ÉDES ’megfigyelik-megértik’ a megformálódott nehéz helyzeteket, majd ezt követően ajánlják fel a Hozzákapcsolódásukat az érintett Közösségekhez a nehéz helyzet Elhárítása érdekében. ’Gyermekeikben’ ’beszületnek és beilleszkednek’ a nehéz helyzetbe, és ’ön-erőből’ utat nyitnak és utakat formálnak meg a Harmonia és Teljesség helyreállítása érdekében.
A SZAKRÁLIS Teremtésnek is megvan ez a lehetősége, mégis a SZAKRÁLIS Út Alapjaiban és lényegében más / különböző. Mivel kevés még az erre vonatkozó közvetlen megtapasztalás itt a FÖLD-Világában, ismét csak-valamelyest vagyok képes megközelíteni az értelmét (de ez nagyon hamar megérthetővé válik mindazokban, akik megnyíltak az ismét közvetlenül elérhetővé vált SZAKRÁLIS vagy IRGALMI Utakban).
A SZAKRÁLIS Teremtés mindig a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL való Közvetlen Összekapcsolódás és Megnyilvánulás. Habár a MINDENSÉG-FORRÁSA egyre gyakrabban közvetlenül ’csupán’ az IRGALOM-MAGA Megnyilvánulásában van ma már jelen a SZAKRÁLIS Megnyilvánulásokban, fontos Tudni és Megérteni, hogy mindig a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK Közvetlen Jelenlétében (Különleges Megtartásában) nyilvánul meg a SZAKRÁLIS Teremtés. A MINDENSÉG-FORRÁSA Közvetlen Egyeztetésekben Nyílik meg a Szakrális Utakban megnyilvánuló teremtőkkel, ma még elsődlegesen azért, hogy KÖZVETLEN utakat találjanak a már meglévő nehézségek (akár már megformálódott bajok, akár csak a nehezebb Megérthetőség / Megismerhetőség) Elhárítása érdekében. Olyan Különleges módon Közeledik a MINDENSÉG-FORRÁSA a Szakrális Utakban megnyilvánuló teremtőihez, amelynek az a célja, hogy maga a teremtő Érzékelje és ismerjen rá a benne-magában megnyílt-megnyilvánuló Közelségre a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL. Lehetőséget, az Együttes-Megnyilvánulás Lehetőségét ajánlja fel a MINDENSÉG-FORRÁSA minden pillanatban minden egyes egyedi teremtőjének oly módon, hogy a tényleges összekapcsolódás lehetőségének kezdeményezését mindig meghagyja / megadja az egyedi teremtő számára. A MINDENSÉG-FORRÁSA Meghatározta ÖNMAGA számára azt, hogy ahogyan BENNE-MAGÁBAN hosszan érlelődött a SZÁNDÉK a teremtettjei felé való Közelebb kerülésre, nem fosztja meg ettől a Szabadságtól a gyermekeit sem. A MINDENSÉG-FORRÁSA megadja a teremtettjei számára is pontosan ugyanazon Szabadságot, amelyet Ő-MAGA is Megtapasztalt e Közeledési SZÁNDÉKA Megformálódása során. Nem fosztja meg attól a Szabadságtól a teremtettjeit, hogy Szabadon Élhessenek eltávolodva TŐLE, vagy pedig Tudatosan egymáshoz egyre Közelebb kerülve.
Felismerte a MINDENSÉG-FORRÁSA a(z Összecsendülő) Szándékok nélküli Közelebb kerülés Harmoniát megbontó / gyengítő Hatásait akkor, amikor a (különleges)SZÁNDÉK Tudatos Megformálásának Tudását olyanok számára is megismerhetővé tette, akikben nem volt meg a Társaikhoz és a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ való Harmonikus Közelebb kerülés Szándéka. Felismerte azt a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy a Kiáradás során teljesen egyedi (Ön)Lényeggé megformálódó teremtők már nem közvetlenül az Ő ’saját egyedi Kiáradásai’ (lényegében természetesen nem lehetnek mások, mert nincs semmi és senki ’más’ a LÉTEZÉSEN ’kívül’). Szabadságot adott nekik az ’ön’-álló (Rész-ként megnyilvánuló) Életre / ön-kiterjedésre, és ezt a Szabadságot megbontja-akadályozza, ha közelebb kerül olyanokhoz, akikben nincsen még megformálódott (KÉSZ!) Szándék a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL való Együttes Megnyilvánulásra. A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK Közelebb kerülése olyanokhoz, akik még nem váltak képessé a saját Létezésük és Szabadságuk Megértésére, eddig mindig zavart eredményezett a teremtésben. A zavar ebben az értelemben valaminek a megtörése vagy akaratlan elferdülése, összekeveredés valami olyannal, amit nem választott még önmaga számára megtapasztalni a teremtő, és ezért nem képes egyedül / ön-erejéből rendet tenni a sorsában / megnyilvánulásaiban). Jól megmutatja ezt a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK a YOSÁGHOZ (és más Birodalmakhoz) tartozó teremtőkhöz való olyan Közelebb kerülése, amelyben a SZÁNDÉK Hatalmát először tette felismerhetővé a teremtettjei számára. Olyan törést eredményezett ez a tudás azokban, akikben még nem formálódott meg valós Szándékká a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ való Közelebb kerülési irány, amely egy folyamatosan tovaterjedő hatásként máig megállíthatatlan. Rendet kellett tennie ezen korai Közeledési Megtapasztalása után a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ’Saját-Magában’, és fel kellett építenie magában egy olyan ’Biztosítékot’ és ’Belső Közeledési Utat’, amely már nem lehet zavaró a teremtettjei és egyben ÖNMAGA számára. Utat kellett továbbá találni a már megformálódottá vált belső és külső (Élet és Tér) megsérülések Elhárítására, amely mára sürgetővé is vált (a megtörések egyre gyorsabbá vált továbbterjedése miatt). Közösségek pusztultak el (megtarthatatlanná vált a benne élők sorsa), és ez mély fájdalmat ébresztett fel a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN. Felismerte azt, hogy ez valamikor régebben már lehetett egy korábbi megtapasztalása, és hogy e mostani LÉTEZÉSÉBEN Lehetőséget nyitott ÖNMAGA számára az ’értelmetlen elpusztulás / vég’ Elhárítására. Ennek az Útnak a lényege a LÉTEZÉS (és benne az Élet) Értelmének a Felismerése, a HARMONIA (a Szabályozottság és egyben Szabadság / Békesség / Megegyezés) Útja, az ’Odafigyelés’ és ’Egymásra Figyelés’ Útja. Ezt az Örökséget / Tanulságot hagyta a megújuló ÖNMAGÁRA a LÉTEZÉS korábbi Megnyilvánulása.
Egy kissé összefolyik / összemosódik a Megtapasztalás és a Megértés, mert minden összefügg mindennel. Hogy Megérthessük majd a Teljeset / Egészet, Részekké választotta szét a LÉTEZÉSE TELJESSÉGÉT a MINDENSÉG-FORRÁSA, mert enélkül megélhetetlen és megérthetetlen is A-HARMONIA. A MINDENSÉG-FORRÁSA Szabályokat formál meg ÖNMAGA számára, és ezeket ma már csak akkor Árasztja ki a TEREMTETT-VALÓSÁGRA, ha megformálódik benne az Összecsendülés / A-Harmonia.
Az Összecsendülés / Harmonia ebben az esetben azt jelenti, hogy előremutatóan Felismertté és Megértetté vált a MINDENSÉG-FORRÁSA számára a MEGTARTHATÓSÁG Megnyilvánulása. A Megtarthatóság egy olyan megtapasztalás, amelyben Felismerhető a Megnyilvánulás Értelme, vagyis az, hogy honnan és miért, merre, milyen cél felé halad a Megtapasztalás. A Megtapasztalás Célja mindig valamilyen irányba(n) megnyilvánuló Tudatos Ön-Épülés, Tudás és Tapasztalat felépítése a saját Megtapasztalás útján / a közvetlen Megismerés útján (nem csupán elméleti találgatás / tervezgetés útján). Az ’elméleti’ tervezgetés mindig a Szándék Megformálása (fontolgatása) során jellemző megtapasztalás a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN, amelynek célja egy olyan Harmonia Megformálása, amely Valós (Kiáradt, Kiáradó) Megnyilvánulássá válhat. ’Óvatosabb’ / ’fontolgatóbb’ ma már a MINDENSÉG-FORRÁSA, mint ’kezdetben’ volt: közvetlenül épít mind a Fontolgatásai során, mind pedig a tényleges Kiáradásai és egyéb más Megnyilvánulásai során is nem csupán az ÖNNÖN Megtapasztalásaira, hanem a (még távolabbi, vagy a már felé is Közeledő) Társai / teremtettjei Megtapasztalására. A Tapasztalatból épül fel a Tudás, és a Tudásból nyílhat fel az Új Megtapasztalás. Ma már ez is Tudás. Tudás az, hogy mára a MINDENSÉG-FORRÁSA nem tekinti a TEREMTETT-VALÓSÁGOT / a SAJÁT KIÁRADÁSAIT ’Kipróbálásnak’, hanem olyan Megnyilvánulásként tekint a TEREMTETT-VALÓSÁG MEGNYILVÁNULÁSAIRA, amelyben ÖNNÖN gyermekei (és így ÖNMAGA) nyilvánul meg. Kipróbálás jellegben ma már csakis a KÜLÖNLEGES teremtésekben nyilvánul meg azokkal Egyetértésben, akik Tudatos felvállalás útján vállalkoznak egy Új Teremtés HARMONIÁJÁNAK Együttes Megformálására. Jelenleg csak olyan teremtés Kipróbálásában nyilvánul meg a MINDENSÉG-FORRÁSA a teremtettjeivel, aminek megnyilvánulását a teremtettjei ’Kérik Tőle’.
Ebben a lejegyzésben egy kissé összefolyik, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK mely Közeledése volt a KÜLÖNLEGESSÉGBEN való Megnyilvánulása előtt és után.
Volt a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK több olyan Közeledési Megnyilvánulása a teremtettjei felé, amelyek még a mai értelmű (már Tudatosan megformált és előkészített) KÜLÖNLEGES KIÁRADÁSAIT megelőzően nyilvánultak meg. A mai részletesebben megformált Szabályozás és Megegyezések nélküli olyan kezdeti Közeledések voltak ezek, amelyek nem eredményeztek Megtartható teremtéseket, és ezét csak FELJEGYZÉSKÉNT léteznek a MINDENSÉG-FORRÁSA (Belső) LÉTEZÉSÉBEN. Tapasztalatot eredményeztek, amelyek végül fontos alapjává váltak a MINDENSÉG-FORRÁSA azon ÖN-MEGHATÁROZÁSA (ÖNMAGÁRA vonatkozó RENDELKEZÉSEI) számára, hogyan viszonyul Ő-MAGA a KIÁRADÁSAKÉNT MEGNYILVÁNULÓ VALÓSÁGÁHOZ.
Említettem, hogy e ’Belső’ (ki nem árasztott) Tapasztalatok és Tudás nem Tudatosítható közvetlenül a TEREMTETT-VALÓSÁG létezői számára. Az eddigi tapasztaltok szerint az ilyen tudás feltárása / megismerhetővé tétele „megtörő / elterelő jellegű”. Csak azokat a Belső Tapasztalatait tárja fel KÜLÖNLEGES utakon a MINDENSÉG-FORRÁSA a Hozzá Közelebb került gyermekei számára, amelyek valamely valósan meglévő nehezebben megérthető helyzet teljesebb megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ilyen ma például a SZÁNDÉK és HARMONIA Megformálásához tartozó Belső Tudása is.
A SZÁNDÉK és a HARMONIA Megformálása a legfontosabb kiterjedésében a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK SAJÁT HATALMA.
Van olyan Része ennek a Tudásnak, amelyet közvetlenül ’megtanít’ a MINDENSÉG-FORRÁSA a nagy-TEREMTŐINEK, és egy kisebb Rész ezen belül, amit ’megtanít’ a MEGTARTÓI teremtőknek.
A Szándékhoz kapcsolódó legfontosabb alap-ismeretek mára berögzítésre kerültek minden teremtő ALAP-ÁRAMLÁSÁBA (ez közvetlenül elérhető és Felismerhető Tudás minden egyedi teremtő számára), a Harmonia Megformálásának Alap-ismeretei pedig közvetlenül Megnyithatóvá válhatnak a KÜLÖNLEGES Teremtésekben megnyilvánuló teremtők számára.
Ezek azok a kezdő lépések (a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ való Szabad Szándékú Közeledés első lépései), amelyek olyan alapozó ön-épülésekhez vezetnek, amelyek segítenek eligazodni és harmonikusan megnyilvánulni a Nagy-Egészben.
A-TELJESSÉG ma még csak a Részeiben és a Részeken át ismerhető meg és értelmezhető a ma élő teremtők számára, és a Részek és Részek közötti összefüggések felismeréséből áll össze az egyre teljesebb egységek megértése. Nem az a célja ennek a Megismerési módnak, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA elzárja a teremtettjeit a TELJESSÉG Megismerésétől. Éppen ellenkezőleg. Hosszan fontolgatta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogyan nyithatna utat a teremtettjei számára a TELJES Megismeréséhez. Ahogyan BENNE-MAGÁBAN a Tudás és Tudatosság máig egy fokozatosan felnyíló Megtapasztalás, ugyanígy nyilvánul ez meg a Kiáradt teremtettjeiben is. A TELJESSÉG az épülő és fokozatosan kitáguló / kitáruló ’Én’ Megtapasztalása. Ezért kezdik a teremtettek is a Részek (és elsődlegesen önmaguk) megismerésével a Tudatosodást, majd pedig a saját létezésükben felismert Ön-Részeik közötti összefüggések vezeti tovább őket a más Részek közötti összefüggések és azokból felismerhető újabb jellegek felismeréséhez és megértéséhez.
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
