20190219 - a MEGTART�I-Teremt�kr�l (3. r�sz)

 

            Eml�tettem, hogy amikor a MEGTART�K fontolgatni kezdt�k, hogy mi legyen a C�lja-�rtelme-L�nyege a teremt�k egym�shoz val� k�zvetlen kapcsol�d�s�nak, valamilyen olyan ’test’ (anyagi kiterjed�s) megform�l�s�ban gondolkodtak, amely (1) a K�zvetlen �rz�kel�s �s Felismer�s, Meg�rt�s lehet�s�geit biztos�tja, (2) de ezeket k�zvetlen�l csak egy megform�lt kisebb K�z�ss�gben teszi lehet�v�. Ez az�rt volt sz�ks�ges kezdetben, hogy a teremt� megtanulja hogyan haszn�lhatja a Tudatos�t�s (�rz�kel�s, Felismer�s, Meg�rt�s, Megnyilv�n�t�s) k�pess�g�t. A m�r az (�n)L�nyegb�l tov�bb-�p�l� legels� test a YOS�GBAN maga volt a m�hely, amely egy v�lasztott sz�kebb ir�nyban nyitotta meg a Megtapasztal�st. Az volt a m�hely megform�l�sakor a MEGTART�I Feladat, hogy az egym�shoz k�zel l�v� �s ak�r egym�shoz k�zvetlen�l is kapcsol�d� teremt�k Tudata / Tudatoss�ga �s Figyelme els�dlegesen a saj�t Megtapasztal�suk sz�m�ra megnyitott ir�nyban �s kiterjed�sben nyilv�nuljon meg, �s sz�ks�gtelen�l ne zavarj�k meg egym�st a Tudatosod�sban. A m�hely elk�pzelhet� egy az (�n)L�nyegb�l �s az (�n)L�nyeg k�r� fel�p�lt olyan burok-testnek, amelynek csup�n egy f� bej�rata van. Ez az ajt� az (�n)L�nyeg sz�m�ra egy (darab) pontosan meghat�rozott ir�ny� �n-�p�l�st �s Megtapasztal�st nyithat meg, �s �gy csak ahhoz az ir�nyhoz tartoz� �rz�kel�-Felismer�-Meg�rt� �n-er�ket k�pes a teremt� megform�lni �nmaga sz�m�ra. Az �let-Vir�ga k�p�ben: csak az egyik meghat�rozott / v�lasztott g�mbben l�v� Megtapasztal�s ny�lhat fel k�zvetlen�l a teremt� sz�m�ra, m�s g�mb�kre nem lehet k�zvetlen r�l�t�sa.

            A MEGTART�K teh�t kezdetben tudatosan ir�nyultak arra, hogy olyan testet form�ljanak meg a teremt�ik sz�m�ra, amely alkalmas arra, hogy a Megnyilv�nul�s m�s (ir�ny�, vagy ak�r t�volabbi) kiterjed�sei K�ZVETLEN m�don ne v�ljanak �rz�kelhet�v� a teremt� sz�m�ra.

            Ezt a m�hely-testet mind az (�n)L�nyeg, mind a MEGTART� ’r�videbb �let�nek’ sz�nta, �s �gy olyann� form�lta meg, amely egyszer k�s�bb (1) vagy teljes eg�sz�ben lebont�sra ker�l (meghal) a L�nyeg sz�m�ra (2) vagy pedig k�pess� v�lhat �gy �talakulni, hogy megnyithat�v� v�lhasson benne egy m�sik v�lasztott �j ir�ny.

            Kezdetben teh�t a YOS�GHOZ tartoz� teremt�kben a m�hely volt az a Tapasztal�-test, amelyet a L�nyeg �s a MEGTART� egy olyan Megegyez�ssel form�ltak meg, hogy az csup�n r�videbb �let� legyen. Ez a r�videbb �let term�szetesen a mai �rtelemben nem tekinthet� r�vidnek: mindaddig tart�snak kellett megmaradnia, am�g a L�nyeg a v�lasztott ir�nyban Megtapasztal (am�g le nem z�rja a v�lasztott ir�nyban megny�lt Megtapasztal�s�t).

            Valamivel k�s�bb olyan ig�ny / Sz�nd�k form�l�dott meg a legt�bb L�nyegben, hogy j� lenne egy olyan tov�bbi (m�r k�zvetlen�l a m�helyb�l tov�bb-�p�l�) test, amelyben k�zvetlen�l is ’Meg�rinthetn�k’ egym�st a teremt�k (olyan ’szoros’ m�don is �sszekapcsol�dhatn�nak, amit a L�nyeg �s M�hely term�szete nem tesz lehet�v�). Meghat�roz�sra ker�lt az a Megegyez�s a teremt�k �s a MEGTART�K k�z�tt, hogy ker�lj�n megform�l�sra olyan �jabb Megtapasztal�-test, amely val�ban r�vid tartamokra k�zvetlen (!) lehet�s�get nyithat a teremt�k sz�m�ra a k�zvetlen kommunik�ci�ra, egym�s k�zelebbi megismer�s�re, egym�s �n-Jellegeinek k�zvetlen k�zelb�l val� megtapasztal�s�ra. �gy hab�r a m�helyben ber�gz�tett Megtapasztal�si-F�-Ir�ny nem ker�lne megv�ltoztat�sra, a L�nyeg / teremt� m�gis K�ZVETLEN Tapasztalatokat is szerezhetne m�s L�nyegi-teremt�k �s m�s m�hely-ir�ny� teremt�k legf�bb �n-jellegeir�l (m�s teremt�k milyen v�lasztott ir�nyokban �s milyen m�s m�dokon �p�lnek / Tapasztalnak, milyen m�s jelleg� Tud�suk van). Ezen Sz�nd�kra alapul�an kezd�d�tt el az eleve csup�n r�videbb �let�nek sz�nt anyagi Megtapasztal�-test megform�l�sa a YOS�GBAN, amely kezdetben m�g nem v�lt �ltal�noss� (sok L�nyeg kezdetben m�g nem v�llalta fel ezt a r�videbb �let� �j testtel j�r� Megtapasztal�st), m�ra azonban �ltal�noss� v�lt. E legk�ls� anyagi-test kezdetben nem volt ennyire r�vid �let�, mint ma. A mai �rtelemben ez a legk�ls� / legs�r�bb burok is elk�pzelhetetlen�l hossz� �let� volt kezdetben, �s nagyon sok �rt�kes Tapasztalatot �p�tett fel benne �s �ltala az (�n)L�nyeg.

            A legels� (val�di) ’gondok’ akkor jelentek meg a L�nyeg �let�ben az anyagi-testhez kapcsol�d�an, amikor a L�nyeg lez�rni sz�nd�kozta benne az addigi Megtapasztal�s�t, �s elkezdett felk�sz�lni e legk�ls� test ’lebont�s�ra’. Att�l is f�gg�en, hogy a L�nyeg mennyire sok�ig gy�jt�tte benne a Tapasztalatokat, nagyon er�teljess� (tart�ss�) v�lhatott ez a legk�ls� test [hiszen maga a L�nyeg is Tart�snak (b�r a m�helyn�l r�videbb �let�nek) sz�nta]. Meg kellett form�lnia a L�nyegnek egy�tt a MEGTART�J�VAL a mai �rtelm� ’hal�lt’ (az anyagi test v�gleges lev�laszt�s�t), �s ennek a megform�l�sa kezdetben sok neh�zs�get vetett fel. ’Hov�’ ker�lj�n a levetett anyagi-�let, mi legyen a sorsa az anyagi testbe ’be�p�lt’ L�nyegi Megtapasztal�snak? Hogyan tarthatn� meg k�zvetlen�l a L�nyeg �s a m�hely is az anyagi testben megform�l�dott Megtapasztal�st?

            Komoly neh�zs�get jelentett kezdetben az, hogy az anyagi testbe(n) be�p�lt / fel�p�lt Megtapasztal�s hogyan vezethet� �t a L�nyegbe �s m�helybe (�s a MEGTART� sz�m�ra) e k�ls� test lev�laszt�sa sor�n, hogy a Tapasztalat ne vesszen k�rba, ne semmis�lj�n meg a lev�laszt�sra ker�l� testtel egy�tt. T�bbf�le pr�b�lkoz�st k�vet�en v�g�l a YO-MAGA �s a MEGTART�I egy olyan Megegyez�st form�ltak meg a Befogad�sukban l�v� L�NYEGI-teremt�kkel, hogy az anyagi-testi-�let Lez�r�sakor egy nagyon r�szletes �rt�kel�st k�sz�tenek egy�tt az (�n)L�nyeg �s a K�zvetlen MEGTART�, r�szletes Feljegyz�sbe foglalj�k az addig Megtapasztal�sokat / Tanuls�got / Tud�st, �s ebben a ’form�ban’ ker�l �t-Vezet�sre �s Ber�gz�t�sre a M�helybe �s (�n)L�nyegbe. M�ig ez a Megegyez�s az alapja mind a YOS�GBAN, mind a VIL�GBAN az egyedi teremt�k anyagi-testben is megnyilv�nul� �lete Lez�r�s�nak.

         M�ra a legt�bb K�z�ss�g az (�n)L�nyeg sz�m�ra k�zvetlen utat nyit ahhoz, hogy az anyagi-test�ben maga k�zvetlen m�don is jelen lehessen [az anyagi testben az (�n)L�nyeg ’Teljess�ge’ is megnyilv�nulhasson, vagyis ne csup�n egy sz�ken meghat�rozott ir�nyban nyilv�nulhasson meg az (�n)L�nyeg az anyagi test�ben]. Kezdetben azonban az (�n)L�nyeg csak egy-egy eg�szen sz�ken meghat�rozott ir�nyban nyilv�nulhatott meg az anyagi test�ben, �s csak abban az egy (nagyon ritk�n kett�) F� megtapasztal�si ir�nyban Tapasztalhatott. Az anyagi-testi �letben megform�l�d� k�zvetlen �rz�kel�s / felismer�s / meg�rt�s / megtapasztal�s olyan alapjait form�lta meg �s nyitotta meg a MEGTART� az egyedi teremt�je sz�m�ra, amely a Megegyez�sben meghat�rozottak Megtapasztal�s�t eredm�nyezhette. M�s (bels� vagy k�ls�) Tudatos�t�si utak ’bez�r�dtak’, nem ny�lhattak fel addig, am�g a teremt� �s MEGTART�JA egyet�rt�sben a Megegyez�sen nem v�ltoztattak.

         M�ra valamelyest megv�ltozott ez a kor�bbi f�-szab�ly (ak�r egy �ppen �lt anyagi-testi �leten bel�l is megform�lhat a MEGTART� az egyedi teremt�vel �j Meg�llapod�st valamilyen �j ir�ny� Megtapasztal�s megnyit�s�ra), azonban m�ig �rv�nyes�l az az Elv, hogy csak fontos okb�l ny�lhat meg egy teremt� �ppen meg�lt testi �let�ben a test levet�se n�lk�l �j Ir�ny. Egy anyagi-test mindig egy el�re megform�lt, pontosan meghat�rozott Megnyilv�nul�s megtapasztal�s�ra ir�nyul. E Megegyez�sre alapul�an a MEGTART� nagyon sok Egyeztet�st v�gez mindazon m�s teremt�kkel, akikkel majd �lete folyam�n K�ZELEBBI �s/vagy MEGHAT�ROZ� Kapcsol�d�st form�l meg a teremt�. E teremt�k ’�let�t’ ’egym�ssal is Harmoni�ba kell hoznia’ a MEGTART�NAK, �s ha b�rmelyik teremt� e kor�bbi Megegyez�seken �s Meghat�rozott (�sszecsend�l�) Harmoni�n V�ltoztatni szeretne, az minden m�s teremt�t is k�zvetlen�l �rint (ha m�g addig nem teljesedtek be a Meghat�roz� jelleg�v� megform�lt kapcsol�d�saik). A Tapasztalat az, hogy lehetnek olyan fontos okok, amelyek egy Eltervezett anyagi-testi �let �let-k�zbeni Megv�ltoztat�s�t indokolhatj�k, �s ez�rt ennek az �tj�t is megnyitotta m�ra a legt�bb K�z�ss�g MEGTART�JA. Ez azonban m�g ma is egy nehezebben megval�s�that� v�ltoztat�s. Nagyon kiterjedt �t-Hat�sai lehetnek m�sokra, ak�r nagyon sok m�s teremt� �let�re lehet k�zvetlen (�s kedvez�tlen) hat�ssal, �s ez�rt err�l a MEGTART� csakis az �rintett nagy-TEREMT�VEL �s a MINDENS�G-FORR�S�VAL EGYET�RT�SBEN Rendelkezhet. Ilyenkor a MEGTART� k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�S�T�L kap Meger�s�t�-seg�ts�get az �j Harmonia olyan megform�l�s�hoz, amely egyetlen �rintett teremt� Megtart�s�t / �let�t sem ronthatja. Teh�t m�ra lehets�ges egy ilyen (�ppen meg�lt �leten bel�li) V�ltoztat�s, de ez nagyon sok Egyeztet�st �s minden MEGTART�T�L nagyon pontosan �sszehangolt EGY�TTES Megnyilv�nul�st ig�nyel. Eddig legink�bb a t�nylegesen SZAKR�LIS �tban megnyilv�nul� teremt�k �let�ben ny�lt m�g csak lehet�s�g az ilyen �leten-bel�li ir�ny-megv�ltoztat�sokra. ’Benn�k’ ez az�rt nyilv�nulhatott meg, mert maguk folyamatos �s k�zvetlen szoros �sszekapcsol�d�sban vannak a MINDENS�G-FORR�S�VAL, �s a MEGTART�K �tmutat�sait k�pesek megfelel�en k�vetni, �gy viszonylag hamar k�pesek az �let�kben a sz�ks�ges Lez�r�sokat �s El�k�sz�leteket pontosan megnyilv�n�tani. M�ra teh�t a TEREMTETT-VAL�S�G EG�SZ�BEN nagyj�b�l hasonl� a Szab�lyoz�sa az anyagi-testi �let felv�llal�s�nak �s Lez�r�s�nak, �s megform�l�dtak annak a Szab�lyai �s �tjai is, hogyan vezethet� �t az anyagi-�let Megtapasztal�sa a m�helybe / L�lekbe �s (�n)L�nyegbe a Megtapasztal�s sor�n �s az anyagi-testi �let Lez�r�s�t k�vet�en. A ’T�r’, amelyben az anyagi-test megnyilv�nul, m�ra a legt�bb K�z�ss�gben a MEGTART� �s egyedi teremt� Egy�ttes-Rendelkez�s�ben van, �s ez�rt minden Megtapasztal�s azonnal ’r�sz�v�’ v�lik mind az egyedi teremt� �let�nek, mind pedig a MEGTART�(K) �NN�N MEGTAPASZTAL�S�NAK. Ma m�r �ltal�ban nem sz�ks�ges k�l�n Feljegyz�seket k�sz�tenie a MEGTART�KNAK a teremt�ik Megtapasztal�sair�l, mert azok (egyszerre a teremt� Megnyilv�nul�s�val) Megnyilv�nulnak k�zvetlen�l mag�ban a MEGTART� �LET�BEN is (K�zvetlen Megtapasztal�sk�nt ber�gz�lnek az adott teremt� �let�hez tartoz� ’Megtart�i-Alapban’).

        Minden K�z�ss�gben vannak ma m�r eg�szen r�vid tartam� �letek / Megtapasztal� Utak, �s vannak hosszabban megtarthat� anyagi testek (p�ld�ul a F�ld�n t�bb sz�z �vig is �lhetnek egyes f�k). Eml�tettem, hogy kor�bban az Emberi egyedi �let is sokkal hosszabb Megtapasztal�s volt, mint a mai (t�bb sz�z, vagy ak�r t�bb ezer �vig is megtarthat� volt az emberi test). Amint az Emberi Megtapasztal�s visszaigazodik a F�LD-Vil�g�ban is az EMBERI-�T ERED�BEN (a SZOLG�LATBAN-MAG�BAN) Meghat�rozott Teremt�si Alapj�ra, az Emberi �let a F�LD-Vil�g�ban is az egyik leghosszabb egyedi �let� Megtapasztal�ss� igazodik vissza majd.

       Egy-egy �let-form�ra meghat�rozott ’�tlagos megtapasztal�si tartamn�l’ a teremt�k v�laszthatnak r�videbb tartam� Megtapasztal�st is, �s fontos okb�l (tudatos felk�sz�l�s ut�n) valamivel hosszabb megtapasztal�st is.

      Az anyagi-test a legt�bb esetben alkalmasabb a Kipr�b�l�s jelleg� Megtapasztal�sokra �s a R�SZ-�raml�sokban val� Megnyilv�nul�sra. Olyan egyedi r�szletek is felt�rulhatnak az anyagi-testi megtapasztal�sok sor�n, amelyek mint k�l�nleges odafigyel�st ig�nyl� r�szletek nem mer�lnek fel a L�lek / m�hely vagy (�n)L�nyeg eset�ben. Hamarabb �rz�kelhet�v� v�lnak egy fontolgat�s ’m�g gyeng�bb’ / tov�bbi fontolgat�st / pontos�t�st ig�nyl� r�szei (gyakran r�ir�ny�tj�k ezek a Megtapasztal�sok az �rintettek figyelm�t, hogy a Megtapasztal�s Harmoni�j�nak L�nyeg�t-C�lj�t-�rtelm�t m�g pontosabban, m�g k�r�ltekint�bben sz�ks�ges ahhoz meghat�rozni, hogy az minden teremt�re Ki�raszthat� Megtapasztal�s lehessen).

        Az anyagi-testben is �l� teremt�k egym�ssal ma m�r olyan szoross�got / k�zelis�get is megform�lhatnak, amelyre a L�lekben / m�helyben / (�n)L�nyegben m�g nem ny�lhat �t. Ez az oka annak, hogy az egyedi teremt�k egym�s k�z�tti �raml�saiban / �rint�seiben nagyon hamar r�ir�nyul a figyelem a m�g tov�bbi fontolgat�st / kipr�b�l�st ig�nyl� helyzetekre. Vannak / lehetnek ma m�r olyan teremt�i form�k is egy-egy K�z�ss�gben, amelyeket maguk a MEGTART�K els�dlegesen arra Sz�nnak, hogy abban / azon forma �ltal meghat�rozott Kipr�b�l�s jelleg� Megtapasztal�sokat ind�tsanak el a K�z�ss�g�kben. Ezek a leggyakrabban nagyon r�vid �let� Megtapasztal�s sz�m�ra nyithat�k csak meg.

 

       Eml�tettem, hogy a m�hely (bizonyos �rtelemben a VIL�GBAN a L�lek) egy Megtapasztal�-test az (�n)L�nyeg sz�m�ra, �s hab�r ez az anyagi-testi �lethez k�pest is szinte m�r majdnem �r�k, m�gis csup�n addig ’�l’, am�g az (�n)L�nyeg abban a T�rben / kiterjed�sben megnyitott ir�nyban Tapasztal. Ez azt jelenti, hogy a L�lek / m�hely Megtapasztal�-test is ’haland�’: ha az (�n)L�nyeg t�rv�nyes �ton LEZ�RJA az abban elindult Megtapasztal�s�t, Megegyez�st form�lhat meg a MEGTART�VAL arr�l, hogy ’visszaadja’ / visszabontja ezt az �n-kiterjed�s�t, �s majd valamilyen teljesen m�s ir�ny� / szerkezet� / rendszer� �j megtapasztal�sba kezd. Hab�r t�rt�nt m�r olyan, hogy a L�lek vagy m�hely ’meghalt’, ez eddig m�g nem volt Szabad Sz�nd�kon alapul� [�ltal�ban valamilyen idegen behat�s / k�nyszer volt egy olyan megs�r�l�s oka, amely vagy k�zvetlen�l ezt a k�z�ps� testet s�rtette meg, vagy pedig az (�n)L�nyeg maga sz�m�ra z�r�dott be annak az �tja, hogy k�zvetlen�l megtarthassa a Lelk�t / m�hely�t].

         Mivel azonban az elm�leti lehet�s�ge megvan a m�hely �s L�lek ’visszaad�s�nak’ (a benne elindult Megtapasztal�s TELJES LEZ�R�S�NAK), m�ra a MINDENS�G-FORR�SA a nagy-TEREMT�KKEL �s MEGTART�KKAL ennek a nagyobb Lez�r�snak a Meghat�roz� Elveit is fontolgatj�k / form�lj�k. Abban Egyet�rt�s van a MEGTART�K k�z�tt, hogy hasznosabb lehet az addigi m�hely teljes visszabont�sa helyett ink�bb Meg�j�tani (ak�r �j Alapokra �thelyezni) a m�helyt / Lelket, �s abb�l nyitni meg egyre �jabb �nkiterjed�si lehet�s�geket. A m�ra megny�lt K�L�NLEGES Utakon egyik �n-�p�l�snek sincs l�nyegi akad�lya (sem a m�hely teljes visszabont�s�nak �s egy teljesen �j ir�ny� / szerkezet� m�hely megform�l�s�nak, sem pedig a megl�v� m�hely ak�r teljes szerkezeti �talak�t�s�nak sem �gy, hogy abban ek�zben �l�n megmaradhasson minden addigi Megtarthat�v� megjel�lt Megtapasztal�s).

 

        A mai Tud�s szerint az (�n)L�nyeg halhatatlan (Biztos�t�kkal v�dett a MINDENS�G-FORR�S�BA val� akaratlan visszaold�d�st�l). Ugyanakkor Szabad Sz�nd�kkal a L�nyeg hozhat olyan Rendelkez�st, hogy visszaold�dik semmiv�, �s egy teljesen �j Ki�rad�s� ’�n’-k�nt nyilv�nuljon meg. Elm�letileg ez is lehets�ges, lehets�ges lehet megtal�lni azt az �rtelmet, ami megnyithatna egy ilyen Megtapasztal�si utat. M�g elm�leti fontolgat�sk�nt is egy ilyen lehet�s�g tal�n legink�bb k�zvetlen�l mag�ra a MINDENS�G-FORR�S�RA vonatkozhat, �s tal�n egy olyan fontolgat�s van ebben jelen, hogy majd a L�TEZ�S-MAGA MEG�JUL�SAKOR van-e arra lehet�s�ge, hogy Egy�tt-a-Gyermekeivel �gy �lhesse azt meg, hogy a l�nyegi-tartalom BENNE-MAG�BAN �s a vele tart� gyermekeiben is valamilyen k�l�nleges form�ban �l�k�nt is megtarthat� legyen, ne csup�n k�s�bb felny�l� Feljegyz�sk�nt maradhasson meg Benne.

 

*****

 

            A F�LDANYA is azon MEGTART�K k�z� tartozik, aki meghat�rozott tartamonk�nt �s/vagy sz�ks�g szerint a F�LD-Vil�g�nak EG�SZ�N bel�l k�l�nb�z� megnyilv�nul�si rendszer szerint kisebb Bels� K�z�ss�geket (Megtapasztal�si Ir�nyokat) form�lhat meg. Ez a F�LD-Vil�ga EG�SZ�N bel�l tov�bbi egyedibb / R�sz-�n-Jellegben megnyilv�nul�s lehet�s�g�t nyitja meg mind a F�LDANYA-MAGA sz�m�ra, mind pedig a Befogad�s�ban l�v� egyedi teremt�k sz�m�ra.

            Egy nagyobb Teremt�-SZAKASZON bel�l is kisebb Szakaszokra oszthatja fel a MEGTAPASZTAL�S F� IR�NY�T a F�LDANYA, �s ez lehet�s�get nyithat arra, hogy ezekben a kisebb Tapasztal�si Szakaszokban egyre �jabb form�i ny�lhassanak fel a T�RSAS-MEGTAPASZTAL�SOKNAK (kapcsol�d�si form�k, az �sszekapcsol�d�s szoross�ga, a kis-k�z�ss�gen bel�li �raml�sok �j form�i / kiterjed�sei ny�lhatnak meg).

            A F�LD-Vil�g�n bel�li kisebb-k�z�ss�gek EGYBEN-MEGTART�S��RT is k�zvetlen�l maga a F�LDANYA Felel�s, nem form�l(hat) meg ezek �n�ll� Megtart�s�ra ’kisebb Megtart�kat’. Hab�r voltak olyan teremt�k, akik szerett�k volna „�n�ll�s�tani” a „maguk-hatalm�ba-vont-kis-k�z�ss�get” a F�LD �LET�N bel�l, ez �ltal�ban m�r csak az�rt sem vezethetett eredm�nyre, mert akik ilyen terveket sz�ttek / Sz�nd�kot form�ltak, val�j�ban soha nem kapcsol�dtak hozz� a F�LD-Vil�g�nak �LET�HEZ, m�g csak a r�szleges (ismerked�s jelleg�, kipr�b�l�s jelleg�) Befogad�s �s Megtapasztal�s sem ker�lt soha felv�llal�sra a r�sz�kr�l.

            Nincs teh�t a F�LD-Vil�g�n bel�l „k�l�n, �n�ll�” felel�se / kis-Megtart�ja / „helytart�ja” a kisebb k�z�ss�geknek („kontinenseknek”, „fajoknak”, „vall�si kis-k�z�ss�geknek” stb), a F�LD-Vil�g�nak minden gyermeke a F�LDANYA K�ZVETLEN MEGTART�S�BAN van, a szem�lyes �s k�z�ss�gi Megtapasztal�sainak Harmoni�j��rt k�zvetlen�l maga a F�LDANYA Felel. Nincsen Felel�se a ’vizeknek’ vagy a ’leveg�nek’, hab�r az igaz, hogy az ilyen jelleg�-form�j� Megnyilv�nul�sok egy-egy (elk�l�n�l�) �raml�shoz tartoznak a F�LD-Vil�ga �LET�BEN. K�L�N-Egyedileg Gondoskodik a F�LDANYA a formai alapon megk�l�nb�ztethet� Megtapasztal�sban r�sztvev� gyermekeir�l, egy-egy F�-�raml�s fog �ssze / harmoni�ba / egybe minden meghat�rozott megtapasztal�-form�hoz tartoz� Megnyilv�nul�st. �gy egy F�-�raml�shoz tartoznak az Emberi utak, egy m�sik F�-�raml�s fogja �ssze az egyes �llati megtapasztal�sokat, egy tov�bbi az egyes gomba-fajt�kat �s �gy tov�bb. Eml�tettem, hogy ennek m�ra az az oka, hogy a legt�bb K�z�ss�g MEGTART�JA az egyes megnyilv�nul�si form�khoz m�r megform�lt �sszecsend�l�seket / szab�lyokat / elveket egy k�l�n �raml�sba foglalja, �s amikor egy �j teremt� hozz�kapcsol�dik a v�lasztott megtapasztal�si form�hoz, a MEGTART� nem egyeztet vele k�l�n-k�l�n minden szab�lyr�l. Az kapcsol�dhat hozz� a megtapasztal�shoz, aki elfogadja �nmaga sz�m�ra azt a kis szab�ly-gy�jtem�nyt, amit minden azon form�ban megtapasztal� is elfogadott �nmaga sz�m�ra �s az egy�ttes teremt�s�k sz�m�ra.

 

        A MAGS�G megform�l�s�ra a F�LD-Vil�g�ban az�rt ker�lt sor m�r a kezdet-kezdet�n, mert a F�LDANYA YOS�GHOZ tartoz� (�n)L�nyeg�be Ber�gz�tett Tartalomb�l vil�goss� v�lt, hogy egy olyan MEGTART�I teremt�v� form�l�dik majd a YOS�GBAN, akinek a K�z�ss�g�ben mindig F� Megtapasztal�si Ir�ny lesz a K�L�NLEGES Megnyilv�nul�s. A K�L�NLEGES Megnyilv�nul�s a K�z�ss�geken bel�l (legal�bbis kezdetben) mindig R�SZ-�raml�sokban nyilv�nulhat meg, �s nagyon sok KIPR�B�L�S jelleg� Megtapasztal�s kapcsol�dhat hozz�. Ez�rt a F�LDANYA a MEGTART�V� v�l�s�t k�vet�en azonnal Befogadott olyan egyedi teremt�ket, akiknek a MAGS�G (mint egy Szoros Bels� �sszekapcsol�d�s) Lehet�s�g�t felaj�nlotta. �gy vannak ma is olyan MAGJAI a F�LDANY�NAK, akik szinte a legels�k k�z�tt kapcsol�dtak hozz� a F�LD-Vil�ga �LET�HEZ.

       A MAGS�G a F�LD-Vil�g�ban egy olyan (k�l�nleges jelleg�) kis k�z�ss�g / R�SZ-�raml�s, amelyben jelenl�v� teremt�kkel szoros �sszekapcsol�d�sban olyan �sszecsened�l�st form�l meg a F�ldanya, hogy egy�tt form�lj�k meg a F�LD-Vil�g�ban megnyilv�nul� minden �j Kezdet / �j Megnyilv�nul�s f�bb Meghat�roz�it �s Alap-Harmoni�j�t, �s m�s teremt�k sz�m�ra ezen Megnyilv�nul�sok csak ezt k�vet�en v�lnak megnyithat�v�. E kezdeti kipr�b�l�s sor�n pontosodnak a Megtapasztal�shoz tartoz� Szab�lyok, �j Lehet�s�gek. �gy a k�s�bb a F�LD-Vil�ga �LET�HEZ k�zeled�knek teljesebb r�l�t�sa lehet m�r a F�LDH�Z val� Hozz�kapcsol�d�sukat megel�z�en is arr�l, hogy mit v�laszthatnak, �s �gy kev�sb� lehet k�nyszerbe vezet� a megtapasztal�s > szabads�g lehet� legteljesebb biztos�t�sa (a YOS�GHOZ tartoz� eddigi ’k�l�nleges’ MEGHAT�ROZ�).

 

*****

 

            A Tapasztalat az, hogy az egyedi teremt�ben min�l t�volabb van egy megnyilv�nul�s az (�n)L�nyegt�l, ann�l s�r�l�kenyebb (ann�l k�nnyebben meg�rinthet� m�s �ltal, p�ld�ul a test „meg�lhet�”). M�r a L�lek / m�hely is s�r�l�kenyebb / s�rthet�bb, mint az (�n)L�nyeg, de ’tart�sabb’ mint a mai anyagi-test.

            Nem lehetetlen az, hogy mind a L�lek / m�hely, mind pedig a test ugyanolyan tart�s vagy majdnem �r�k jelleg�v� v�lhasson, mint az (�n)L�nyeg. Eredetileg a lesz�k�tett r�sz-�n-jelleg megtapasztal�s�ra megform�lt m�hely (majd test) a MEGTART�K sz�nd�ka szerint nem olyan r�vid �let� lett volna, mint ahogyan az ma megtapasztalhat�. A m�hely �s az anyagi-test is �r�k-jelleg�nek ’sz�nt’ megtapasztal�i forma, amely az eredeti elk�pzel�s szerint mindaddig megmaradhatott volna, am�g a teremt� az abban eltervezett / elind�tott megtapasztal�sban van.

       Elk�pzelhet� ez �gy, hogy az (�n)L�nyegben a YOS�GBAN a teremt� sz�m�ra megny�lt MINDEN MEGNYILV�NU�S �RTELM�NEK A MEG�RT�SE.

        Az (�n)L�nyegg� megform�lt tudatos teremt� egy olyan K�z�ss�ghez k�v�nt �letre Bekapcsol�dni, amely k�zvetlen�l az ’�let’ �rtelm�t kereste.  Ennek megfelel�en ker�lt megalapoz�sra �s megform�l�sra a m�hely (mint test). A m�helyb�l ’ajt�’ ny�lt ’abba az ir�nyba’, amely a megjel�lt K�z�ss�ghez tartozott. Ebben az ir�nyban kezdett a teremt� sz�m�ra kiny�lni a t�r, �s ebben megform�l�dott egy olyan anyagi-test, ami a v�lasztott K�z�ss�gben m�r megform�lhat�v� v�lt (ebben a form�ban Tapasztalnak ott a teremt�k, a forma �ltal meghat�rozott m�don / tartamban / szoross�gban kapcsol�dhatnak stb). Az eredeti terv az volt, hogy ez a m�hely �s bel�le tov�bb fel�p�lt anyagi-test mindaddig megmarad(hat), am�g a teremt� a m�helyben meghat�rozott tartalomban / ir�nyban tapasztal.

            A kezdeti Megtapasztal�sok sor�n r�ir�nyult a figyelem arra, hogy ez a m�helyb�l tov�bb n�veked� test sokkal kev�sb� tart�s, mint azt a MEGTART�K szerett�k volna. ’Gyeng�bb’ volt, s�r�l�kenyebb. Kezdetben (am�g m�g kev�s volt az ilyen tapasztalat) a MEGTART�K azt gondolt�k, hogy ez a forma �jdons�g�b�l eredhet, �s majd k�s�bb er�sebb� / tart�sabb� is v�lhat (ahogyan kil�p a gyermeks�g�b�l). Nem �gy lett. Az anyagi forma / anyagi-test jelenleg az a megtapasztalhat� legnagyobb t�vols�g az (�n)L�nyeg sz�m�ra, ameddig m�g szabadon kiterjedhet, de ez m�r egy olyan ’hat�r’ is, ahol m�r K�ZVETETT� is v�lhat az (�n)L�nyeg jelenl�te (a saj�t test�ben). A T�r-s�r�l�sek hat�s�ra megtapasztalt�k az (�n)L�nyegek, hogy az anyagi-test�k n�ha szinte m�r majdnem teljesen el�rhetetlenn� v�lt a sz�mukra, �s �gy nem voltak k�pesek kiterjeszteni oda a saj�t hatalmukat. A T�r-s�rt�sek hat�s�ra tapasztalatt� v�lt az, hogy az �l�k�nt megnyilv�nul� anyagi forma egy k�l�n�s m�don ak�r el is t�vol�that� / szinte m�r lev�laszthat� (a m�hely egyes kiterjed�seivel egy�tt!) az (�n)L�nyegi testr�l, �s ez r�ir�ny�totta arra a figyelmet, hogy a harmonikus �n-�p�l�snek nem az az �tja, hogy a L�nyeg egyre t�volabb ker�lve �nn�n ’�n’-j�t�l egyre �jabb �s �jabb t�volabbi testeket form�ljon meg egyre r�videbb �let� megtapasztal�sai sz�m�ra, hanem hogy a(z �n)L�nyeg megtanulja Egyben-Teljesen �s Harmoni�ban Megtartani �nmag�t. A MEGTART�K ma m�r nem nyitnak utat annyira (az �nL�nyegt�l) elt�volodott �let (anyagi forma) Megtapasztal�s�ra, mint amilyen p�ld�ul most legut�bb megtapasztalhat�v� v�lt a F�LD-Vil�g�ban. A ’L�nyeg n�lk�li’ �let egy olyan megtapasztal�s, amely „s�t�ts�get” �s zavart, nagyon sok (�that�) f�jdalmat eredm�nyez. Nincs meg benne a lehet�s�g a harmonikus �n-kiteljesed�sre, mert a L�nyeg sz�m�ra amikor el�rhetetlen a teste (amikor elv�laszthat� t�le-mag�t�l a teste / m�helye egy r�sze) megsz�nik a hatalma a t�le elv�lasztott r�sz�re (csak a MEGTART�K seg�ts�g�vel kaphatja vissza a t�le lev�lt kor�bbi ’�n’-je / ’�n’-jellege Teljess�g�t).

            A MEGTART�K sz�m�ra mind a mai napig �rtelmezhetetlen �s �gy megoldhatatlan feladat a sz�tv�lt / sz�t-szakadt ’�n’-R�szek egym�shoz visszailleszt�se (nincs ilyen k�zvetlen Felhatalmaz�suk sem a Befogad�sukban l�v� ’�n’-t�l / ’�n’-R�szt�l, sem pedig a MINDENS�G-FORR�S�T�L (a MEGTART�K az �let-Alapok Rendben-Megtart�s��rt felel�sek). A saj�t teremt�-l�ny Egyben-Megtart�sa az (�n)L�nyeg Hatalma �s Feladata, �tadhatatlan a MEGTART�I sz�m�ra. A MEGTART� Feladata a Saj�t �N-JELLEGE Biztos Megtart�sa, �s ugyan�gy az egyedi teremt�kt�l is elvehetetlen hatalom (= Feladat) az �nn�n-Tejess�g�k megtart�sa. Nem teheti meg helyett�k ezt a MEGTART� (egyik MEGTART�JUK sem).

            Amikor az �l�v� v�lt (�n)L�nyegt�l valamely �n-kiterjed�se elszakad, az egy jelz�s ma m�g arra, hogy abban a meghat�rozott ir�nyban val� megnyilv�nul�shoz m�g nem kell�en Tudatos, �s �gy nincsen Biztos �n-Megtart�sa. Ha folytatni sz�nd�kozik a L�nyeg a Tapasztal�st / �n-�p�l�st abba a v�lasztott ir�nyba, akkor el�bb egy olyan ir�ny� k�zvetlen Tudatosod�sban kell megnyilv�nulnia (�jabb anyagi-test megform�l�s�t megel�z�en – ma m�r kihagyhatatlanul), amelyben megtanulja annak a v�lasztott ir�ny� �n-�p�l�snek az elhagyhatatlan alapjait valamely olyan K�z�ss�gben, ahol majd a v�lasztott ir�ny� �n-�p�l�st megnyithatja), �s csak azt k�vet�en ny�lhat meg �jra a v�lasztott Megtapasztal�sban.

            Ha p�ld�ul valaki a F�LD-Vil�g�ban szeretne emberi form�ban megnyilv�nulni, a testi forma megnyilv�nul�sa el�tt ma m�r a teremt�knek elhagyhatatlanul tudatoss� / felk�sz�ltt� kell v�lnia (1) a F�LD-Vil�ga MEGHAT�ROZ� Alap-Megnyilv�nul�s�ban (TISZTELET stb), (2) �s Tudatoss� kell abban is v�lnia, hogy az Emberi Megtapasztal�s a SZOLG�LAT GONDOSKOD� ir�ny� Megtapasztal�s�ban lehets�ges ma m�r. Csak olyan teremt� sz�m�ra ny�lhat meg az Emberi Megtapasztal�s (a TEREMTETT-VAL�S�G EG�SZ�BEN), akik Megnyitj�k �nmaguk sz�m�ra a SZOLG�LAT valamely F� Ir�ny�nak Megtapasztal�s�t [vagy m�s K�l�nleges Utat], �s abban valamilyen Gondoskod�si ir�nyt. Ez�rt a teremt�nek m�g e forma megform�l�sa el�tt alapjaiban Tudatoss� kell v�lnia abban, hogy milyen teremt�s a SZOLG�LAT (k�zvetlen�l a megl�v� bajok elh�r�t�s�ra ir�nyul, �s mindig egy szorosabb �sszefon�d�st sz�ks�ges megform�lni a K�z�ss�g MEGTART�J�VAL, mert a SZOLG�LATBAN a teremt� mindig a MEGTART� vezet�s�vel nyilv�nulhat csak meg azon K�l�nleges �n-�p�l�sben, amely a SZOLG�LAT felv�llal�s�nak elhagyhatatlan alapja). En�lk�l ma m�r senki sem v�llalhat fel Emberi utat a F�LD-Vil�g�ban. Ezek az alap-Tudatosod�sok elhagyhatatlan alapjai annak, hogy a teremt� k�pes legyen a K�z�ss�g Eg�sz�ben a Harmonikus Megnyilv�nul�sra, Szabadon kapcsol�dhasson mindazokkal, akikkel egy meghat�rozott k�zels�gben van.

            A SZOLG�LAT (mint az egyik K�L�NLEGES �n-�p�l�s) elhagyhatatlan eleme az, hogy a testi-�let biztos �sszekapcsol�d�sban nyilv�nuljon meg a saj�t m�hely�vel / Lelk�vel �s (�n)L�nyeg�vel, majd pedig ezt a K�l�nleges Bels� K�zvetlen �sszekapcsol�d�s�t elvezesse eg�szen az ’Ered�-Ki�rad�s�ig’ (egy K�l�nleges K�zvetlen �sszekapcsol�d�st form�ljon meg eg�szen a MINDENS�G-FORR�S�IG). A teremt� saj�t ALAP-�RAML�S�BAN az �let �raml�sa (�s ma m�r az Irgalom �raml�sa) mell� megform�l�dhat a Szolg�lat �raml�sa is. A SZOLG�LATBAN Tudatosan megnyilv�nul� teremt� ALAP-�RAML�S�BAN (amely k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�S�VAL val� megszak�thatatlan �raml�s) ’t�bbsz�r�s’ bels� �sszekapcsol�d�s form�l�dik meg a saj�t (�n)L�nyeghez, az (�n)L�nyegnek ’t�bb’ K�ZVETLEN nyitott �tja is van a saj�t legt�volabbi �n-kiterjed�s�hez, �s �gy teljesebben k�pes Harmoni�ban �s Egyben Megtartani a Teljes teremt�-l�ny�t. K�zvetlenn� (�s m�ra m�r szinte azonnaliv�) v�lhat az (�n)L�nyeg Jelz�se / Figyelmeztet�se / k�zvetlen �t-mutat�sa arra, hogy a L�lek / m�hely �s az anyagi-testi-�let mit-�s-mi�rt-er�s�tsen-meg, mire ford�tson fokozott figyelmet a Harmonia Megtart�sa �rdek�ben.

            A K�L�NLEGES teremt�sekben megny�l� Bels� �n-�p�l�s jelenleg az egyik �t arra, hogy az (�n)L�nyeg k�pess� v�ljon Megtartani a t�volabbi �n-kiterjed�seit. Nincs ma m�g megform�lt �t arra, hogy a val�san elszakadt �n-r�szeket visszavehesse mag�hoz a test vagy ak�r a L�lek / m�hely / (�n)L�nyeg, csup�n arra ny�lhatnak ma m�r t�rv�nyes utak, hogy a lev�lt / elszakadt [az (�n)L�nyeg sz�m�ra semmiv� v�lt] �n-r�szeket az (�n)L�nyeg tudatos �n-�p�t�s ut�n �jra fel�p�thesse a saj�t teremt� l�ny�ben. A lev�lt / elszakadt (t�rv�nyes Megtart�s n�lk�liv� v�lt) kor�bbi �l� r�szek jelenleg csup�n egy EML�KEZTET�-FELJEGYZ�SBEN ker�lnek vissza az (�n)L�nyeghez, �s majd maga az (�n)L�nyeg Rendelkezhet arr�l, hogy az �gy semmiv� v�lt �n-r�szeit �jra fel�p�ti-e �nmag�ban.

            Ez a Szab�ly ugyan�gy �rv�nyes�l ma a MEGTART�I-Teremt�kre is (a nagy-TEREMT�KRE �s a MINDENS�G-FORR�S�RA is). A kor�bban fel�p�tett �s sz�tt�redezett K�z�ss�gi (�s egy�b Megval�s�t�) �raml�sok, bizonyos ’Bels� Terek / Bels� (�n)�p�letek’, a H�zra / Kertre / �p�letre / K�z�ss�gre megform�lt Harmoni�k / Szab�lyok, Megval�s�t�sra el�k�sz�tett ’form�k’ �s kapcsol�d�sok mind olyan �N-JELLEGEI a MEGTART�KNAK, amelyekr�l hamarosan mindannyiuknak Rendelkezni�k lesz sz�ks�ges. A MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen utakon visszajuttatja a MEGTART�KNAK mindazon ’Terveket’ / Sz�nd�kokat / Ki�rad�sokat, amelyeket kor�bban egy�tt form�ltak meg (ezek k�z�l sok a MEGTART�KBAN m�r legfeljebb csak hi�nyos form�ban van meg, de gyakori az is, hogy m�ra teljesen semmiv� v�ltak). A MINDENS�G-FORR�SA minden MEGTART�J�T �s nagy-TEREMT�J�T megk�rte arra, hogy majd ezekr�l Egyeztessenek, �s egy meghat�rozottan r�vid tartamon bel�l hozzanak Rendelkez�st arr�l, hogy melyeket szeretn�k ezek k�z�l mostan�ban �jra megform�lni, melyeket fontolgatnak m�g tov�bb, illetve van-e ezek k�z�tt olyan, amelyet nem folytatnak (�s egy r�szletes �rt�kel�st k�vet�en LEZ�RNAK, �s csak Feljegyz�sben tartj�k meg a Tapasztalatokat).

            Ez az �N-�RT�KEL�S az�rt sz�ks�ges a MEGTART�I Teremt�k sz�m�ra (�s ugyan�gy tudatosan elv�gezhet� az egyedi teremt�k sz�m�ra is!), mert a MEGTART�K (�n)L�nyeg�ben az eltervezett / elind�tott utak akkor is NYITOTTAK ma m�g, ha m�ra eml�k sem maradt arr�l a kor�bbi Megtapasztal�sr�l. A NYITOTT (de megakadt) teremt�sek megval�s�t�sa ir�ny�ban a MINDENS�G-FORR�S�B�L folyamatosan �ramlik a ’megval�s�t�-er�’ annak �rdek�ben, hogy az utat tal�ljon a Megval�sul�sba. Neh�z helyzetben vannak azok a MEGTART�K, akik ma m�r (a puszt�t�sok miatt) pontosan nem k�pesek �jra megform�lni azt a Harmoni�t, amelyben a megakadt (ak�r m�ra teljesen semmiv� v�lt) teremt�seiket elind�tott�k. A K�z�ss�g�kben folyamatosan JELEZ ’valami’ ’�rtelmezhetetlen’ valami olyan Harmonia megtapasztal�sa �rdek�ben, amelynek ma m�r nincsenek meg a felt�telei. Tulajdonk�ppen ’hi�ba’ form�lt meg a MEGTART� ak�r mostan�ban is �jabb terveket a K�z�ss�ge �raml�sainak harmonikuss� t�tele �rdek�ben, AZ-A-KOR�BBI-BEFEJEZETLEN mindig szeretne utat tal�lni a Megval�sul�sba, �s ez�rt folyamatosan gyeng�ti az �jabb pr�b�lkoz�sokat.

            Ez�rt Rendelkezett �gy a MINDENS�G-FORR�SA, hogy egyedileg minden MEGTART�VAL egy K�l�nleges K�zeli kisebb Lez�r�sban ny�lik meg, �s ebben egy�tt (a nagy-TEREMT�KKEL is) �ttekintenek minden m�g �l� �sszecsend�l�st, �s mindegyikr�l egyenk�nt Rendelkez�st kell hoznia az �rintett MEGTART�NAK (mi legyen a sorsa).

            A F�LD-Vil�ga m�r �gy k�sz�lt fel erre a mostani Nagy Lez�r�s�ra, hogy a MINDENS�G-FORR�S�VAL �s a VIL�GGAL-MAG�VAL minden eddigi (m�g �l�, le-nem-z�rt) megtapasztal�st egyenk�nt Ellen�riztek, �s a F�LDANYA Rendelkez�st hozott (1) a miel�bbi kiteljes�t� Megnyilv�n�t�s�r�l, (2) a tov�bbi fontolgat�s�r�l vagy (3) a Teljes Lez�r�s�r�l.

            A F�LDANYA YOS�GHOZ tartoz� (�n)L�nyeg�be �s M�hely�be Ber�gz�tett Tartalmak is folyamatosan tejes Ellen�rz�sen haladnak majd v�gig, els�sorban a YO Rendelkezik majd arr�l, hogy a F�LDANY�VAL akkor-r�gen elkezdett Egyeztet�sekben megjel�lt ir�nyokat �s utakat (ak�r Megnyilv�nul�si form�t) mennyiben tartja meg �s/vagy hogyan v�ltoztat azokon, illetve van-e olyan �rintetts�g, amit Lez�r / nem folytat tov�bb. A K�L�NLEGES Megnyilv�nul�sok sok olyan kor�bbi �t Lez�r�s�t is sz�ks�gess� tehetik, amelyek akkor-r�gen m�g KIPR�B�L�S jelleg�ek voltak, m�ra viszont m�r ELVEK ker�ltek megform�l�sra a Megval�s�t�sukr�l (p�ld�ul a SZOLG�LAT, SZAKR�LIS �t, IRGALMI Utak stb).

 

Az �r�s folytat�dik a 4. r�szben, el�rhet� ITT