A ’középső testet’ a teremtők általában azért építik fel, hogy abból megnyíljon a számukra valamely Közösségben a ’harmadik’ (anyagi) Tapasztaló-Test felépítése. Ezzel a ’harmadik Testtel’ a teremtő ’beszülethet’ valamely választott kisebb közösségbe, és a Közösségben megtapasztalható Szorosabb / Közelebbi Kapcsolódásokat is megnyithat más teremtőkkel.
Ezt a ’harmadik’ (anyagi) testet az egyedi teremtő és az őt Befogadott Közösség MEGTARTÓJA együtt formálják meg és együtt tartják meg. A Közösségekben immár meghatározott a választható formákhoz tartozó ’Általános Élet-Tartam’. Ez általában hosszabb, mint az eddig megtapasztalható élet volt, de nyilvánvalóan sokkal rövidebb, mint a Lélek / Műhely vagy (Ön)lényeg Élete. Mára a teremtők a ’harmadik’ (Tapasztaló) Testben megnyilvánuló Életüket jellemzően kisebb és nagyobb Szakaszokra felosztva tervezik meg a közvetlen MEGTARTÓVAL [Különleges útban megnyílt teremtők a nagy-TEREMTŐVEL és (Ön)Lényegi nagy-TEREMTŐJÜKKEL], és e Szakaszok Lezárásakor (vagy ÉRTÉKELÉSEKOR) Összecsendülést formálhatnak meg a korábban Eltervezettek Megváltoztatásáról is.
Az (Ön)Lényeggé megformált teremtő számára tehát megnyílik az Élet egy Birodalomban, és elkezd közeledni valamely választott Közösség / MEGTARTÓ felé.
A ’középső test’ (Lélek, Műhely) felépülése a teremtőket valamelyest közelebb vezetheti már egymáshoz, de az igazán közvetlen Érintések / Összekapcsolódások az egyedi teremtők Életében a ’harmadik’ (anyagi) test megformálásával nyílnak meg.
Jelenleg az az Általános Tapasztalat, hogy a három testet (ÖnLényeg + Lélek / Műhely + anyagi-test) megformáltan tartó teremtők rendelkeznek a teremtő lényükben
(1) egyfelől azokkal a Garanciákkal, amelyek biztosíthatják a számukra a Biztos Ön-Megtartást / a Megtartható ’Egyedi’ megnyilvánulást (a Társas Kapcsolódásokban való Megnyílás során is!),
(2) másfelől pedig azt a ’távolságot’ és egyben ’közelséget’ is (egymás és a MEGTARTÓI-Teremtők felé is), amelyben egymással is képesek olyan KÖZVETLEN Érintésben megnyilvánulni, amelyben egymás felé már nem indítanak el torzító / káros / zavaró hatásokat.
Mára Tapasztalat az, hogy akár súlyos zavarokat is előidézhet egy Közösségben az, ha „egymás mellett”, „egymáshoz közvetlen-közel” „élnek” olyan teremtők, akik közül egyesek csak a Lényegi-és-második-testtel rendelkeznek, míg más teremtők mindhárom felépült testtel.
Mivel ’lényegileg’ más Szabályok / Elvek határozzák meg az (Ön)Lényegi test és a Középső test és a Harmadik test megnyilvánulását, zavaró, ha ezek egymásra közvetlenül hathatnak.
A csak Lényegi vagy ’második’ testtel rendelkező teremtők gyakran tekintették „játszótérnek” / „laboratóriumnak” az anyagi kiterjedést és abban élőket, akiket különböző elképzeléseik és terveik kipróbálásához és megformálásához „eszközül” „használhattak”.
Ez AZ-ÉLET olyan zavaros értelmezéséhez vezetett, amely minden aggálytól mentesen utat nyithatott MÁS TEREMTŐ ÉLETE FELETTI RENDELKEZÉSHEZ oly módon, hogy erről a legtöbbször az így „eszközül használt” anyagi életben is megnyilvánuló teremtőknek nem volt tudomása (> SÚLYOS megsértése ez a Szabadságnak / az Ön-Rendelkezés törvényes útjának / harmoniájának, és ezért ma már az ilyen IRÁNYULÁS / SZÁNDÉK /MEGNYILVÁNULÁS SÚLYOS Megítélésbe kerül [a Súlyos Megítélésről bővebben: 20190425 – elérhető ITT].
Mivel a ’harmadik’ test ma még jelentősen ’rövidebb életű’ és megformálása ’többlet-erőt’ igényel (a két másik testhez képest), egészen más a hangsúlyos / fontos az anyagi testben megtapasztaló Élet számára, mint a Lényegi vagy Lélek / Műhely testben megélt Élet számára. Az anyagi testben élő Élet küszködéseit / nehézségeit a leggyakrabban „jelentéktelenebbnek” értékelik a csak Lélek / Műhely Életet élők, vagy a csak Lényegi testtel rendelkezők. Ez egy valósan megformált Közösségen belül sokszor olyan kibékíthetetlen ellentétekhez vezethetett korábban, ami a Közösség egészét is elpusztíthatta.
Mivel ma már a Közösség MEGTARTÓI és az érintett nagy-TEREMTŐK Garanciákat is Berögzítenek az egyedi teremtők (Ön)Lényegébe / Lelkébe / Műhelyébe / anyagi testébe (a Befogadó-Alapba, Teremtési-Alapba, különlegesen fontos Értékekbe vagy Áramlásokba), ma már a nagy-TEREMTŐK és MEGTARTÓI-Teremtők számára egyre teljesebben átlátható, hogy a Befogadásukban lévő teremtők hol és hogyan nyilvánulnak meg. Ma már csak KÜLÖNLEGES OKBÓL (!) nyílhat meg annak a törvényes útja, hogy egy anyagi testi formában is megnyilvánuló Közösség ÉLETÉHEZ ’harmadik’ testtel nem rendelkező teremtő is hozzákapcsolódhasson [minden érintett MEGTARTÓ Közvetlen Ellenőrzése mellett, pontosan meghatározott célból-értelemmel-lényeggel].
Korábban is érintettem már azt, hogy ahogyan a teremtők visszaigazodnak a Természetes Harmoniájukba [Életük egyre inkább közvetlenül az (Ön)Lényegükből nyilvánul meg!][ez vonatkozik a nagy-TEREMTŐKRE, MEGTARTÓI-Teremtőkre és egyedi teremtőkre is] a KÖZVETLEN Összekapcsolódásokat / érintéseket lehetővé tevő ’harmadik testi’ Élet is egyre ’hosszabbá’ válhat, egyre több Tapasztalatot (saját valót) képes a teremtő az anyagi testébe is berögzíteni és megtartani. Ez ’gazdaggá’ és harmonikussá képes tenni az ’anyagi valóságot’ ’bent-és-kint’ is (részben ahhoz az ’édenhez / kerthez’ hasonlóvá, amely Szépségével korábban sok teremtőt indított arra, hogy közeledjen és hozzákapcsolódjon az anyagi-valósághoz).
Sajnos korábban is voltak olyan teremtők, akik a ’Szépséget’ csupán ’birtokolni és elvenni akarták’, nem pedig felépíteni önmagukban (’Kiáradni benne’ és ’Kiárasztani’). Még ma is vannak olyan teremtők, akik „vágynak” „az anyagra” (a kényelem vagy túlélés érdekében), de nem szándékoznak ehhez megnyílni a törvényes befogadási utakban [„elfogni-megkötni akarnak másokat” hogy elvegyék a javait / életét (=erejét), vagy „kiskapukat”, „rejtett ösvényeket” keresnek, hogy mások „látóterén kívül maradva” elvehessék azt amit „megkívántak” vagy „éppen csak ott van”]. Az ilyen sértő irányulások Elhárítására ezért ma még minden Közösségben MEGERŐSÍTÉSEKET is szükséges megformálni-megnyilvánítani. A most megformálásra kerülő Garanciák a legtöbb esetben ’ideiglenes mankók’, amelyek csak addig szükségesek, amíg a teremtők biztossá válnak a saját Ön-Jellegükben >>> ekkor ugyanis a töretlen ALAP-ÁRAMLÁSUKON keresztül ’minden amire szükségük van’ ’közvetlenül a saját lényükben van’, ezért még csak a gondolata sem suhan át bennük annak, hogy mástól bármit is elvegyenek.
Kapcsolódó részlet a 20190516-i írásból (elérhető ITT): „…A-LÉTEZÉS EGÉSZÉRE kiterjedően folyamatban van egy olyan munka (’most’), ami arra irányul, hogy
(1) vagy az egyedi teremtőkben
(2) vagy a MEGTARTÓI-Teremtőkben
(3) vagy mindkettőjükben
legyen egy olyan ön-Megerősítés vagy (MEGTARTÓI) Megerősítés, ami a LÉNYEGE-és-CÉLJA szerint ’a teremtők érzékelési körén / figyelmén kívül lévő ön-részei köré terjed(het)ne ki. (Valószínűleg ez a teremtők ALAP-ÁRAMLÁSÁBA befoglalt Élet-Áramlás és Irgalom-Áramlás valamilyen ’közössé tett kiterjedésében-kiterjedéséből’ nyilvánul majd meg.)
Emberi nézőpontból: ha én a figyelmemmel a látómezőmet tartom a tudatos ellenőrzésem alatt, akkor az oldal és hátsó / felső / alsó és egyéb (akár belső) kiterjedések köré (ha az szükséges) kiterjedhet egy burok-szerű Megerősítés (akár folyamatosan). Dolgozott már hasonló Kipróbálásán a Földanya is néhány évvel ezelőtt. Egyfelől ez FIGYELMEZTETÉS és JELZÉS a teremtő számára (amikor érzékeli ennek a kiterjedését magában vagy maga körül, tudatosodik benne, hogy valamilyen irányban fokozottabban figyelnie szükséges). Másfelől pedig tényeges védelem is azonnal, ami meghatározott ’vastagságával’ (’anyagával’) képes ’elnyelni’ / semlegesíteni / megszüntetni a jogosulatlan megérintést / behatást.
Valószínűleg a ’VÉDETT JELZÉSEK’ is beillesztésre kerülnek hamarosan minden Közösség áramlásaiba: a VÉDETT, azaz EGYETÉRTÉSSEL MEGFORMÁLT JELZÉSEK Garanciaként működhetnek majd, így nem lehet visszaélni velük. Csak azok használhatják a saját lényükre kiterjedően, akik a Megegyezést megformálták. Ha bárki más használná megtévesztés céljával azt a jelet, a jel maga azonnal odakapcsolja a jelhez tartozó kiterjedést vagy Jelenlétet…”
*****
Érdekesség: említettem korábban, hogy a YO és EGYEDISÉG Birodalmai ’nagyjából egy-korúak’, és részben hasonló a Megnyilvánulásuk Iránya is. Nem tudom, hogy eredetileg is erre irányulhatott-e a MINDENSÉG-FORRÁSA, vagy csupán ’az élet hozta így’, de mintha e két Birodalom nagy-TEREMTŐJÉBEN azt határozta volna meg a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy pontosan mekkora legyen a teremtők / Élet harmonikus megnyilvánulásához szükséges ’Általános Távolság’. A YOSÁGBAN ezt követően a YO-MAGA azon irányban nyílt meg, hogy ebből az Általános Távolságból hogyan lehet törvényes úton KÖZELEBB kerülni egymáshoz [a különlegesEBB Érzékenység megnyitásáról: 20190521 – elérhető ITT], míg az EGYEDISÉG annak a Meghatározása felé indult el, hogy ’lehetséges-e’ az Élet Megtartása akkor, ha valaki ’távolabbra’ is elmozdul, mint az Általános Távolság (meddig tartható meg Eltávolodás esetén harmoniában az Élet / milyen hatásokkal jár az Eltávolodás az eltávolodóra és a Közössége Egészére / hogyan szüntethető meg az Eltávolodás?)
A most formálódó Közeledési-Harmoniának ’meghatározó’ alapja e két Birodalom eddigi Megtapasztalása.
Korábban említettem [20180806 – elérhető ITT], hogy a ma már általánosan ismert ’egyedi test’ megformálása az EGYEDISÉG Birodalmában kezdődött el. E Birodalomban kezdetben olyan [Lényegi, középső vagy harmadik (?)] test került megformálásra, amely ’jól / megfelelően’ képes volt elérni és Értelmezni az ALAP-ÁRAMLÁSBA berögzített ’Alap-Tartalmat’, de még nem vált képessé azt ’(tartósan / pontosan) berögzíteni’ a Testbe. Amikor a Birodalom Közösségi Áramlásai „megtöredeztek”, nem csak az Áramlások, maguk a teremtők is egy „megfagyott” helyzetbe kerültek: a „testükben” alig volt berögzített / megtartott tudás arról, hogy hogyan ’éljenek’, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz stb. Ez a Tapasztalat jelentősen átalakította a nagy-TEREMTŐK és MEGTARTÓK Gondoskodási feladatait. A nagy-TEREMTŐKNEK és MEGTARTÓI-Teremtőknek olyan Lényegi, ’középső’ és anyagi Tapasztaló-Test megformálására kellett irányulniuk, amelyben megfelelően Berögzülhet mindaz a Tapasztalat és Tudás, amely ’megformálódik’ a teremtőben, és ami szükséges a harmonikus kiteljesedéshez.
Ennek a fontosságára azok a Tapasztalatok is ráirányították a figyelmet, amikor a Lényegi-test és ’középső-test’ és anyagi test belső (!) áramlásaiban jelentek meg elakadások és törések, és így az (Ön)Lényeg (és akár a Lélek) Tapasztalata és Tudása elérhetetlenné vált az anyagi testi Megnyilvánulás számára.
20181112 (elérhető ITT): „…Mára nagyjából felismert az is, hogy az EGYEDISÉG Birodalma eredendően egy olyan Belső-Rend alapján nyilvánult meg, amelyben határozottan elkülönülő feladata volt (1) az Áramlásnak és (2) a megformált-teremtőnek.
Az egyedi teremtőben [a Testében] ’csak az’ volt jelen, ami egyedileg csak rá jellemző.
Az Áramlásokban pedig ’csak az’ volt, ami mindenkit egyaránt érintett. Minden (a mi fogalmaink szerinti) Elv és Szabály (bármi, ami minden teremtőre vonatkozott) az Áramlásban ’volt’, és az Áramlás révén volt része minden teremtőnek. Lényegében ez azt jelentette, hogy minden Elv / Szabály ismert volt a teremtőkben --- addig, amíg az Áramlás élt.
Ez a Teremtési Alap nagyon megnehezítette az egyedi teremtők egymáshoz kapcsolódását, és azt is, hogy magukból bármit is az Áramlás részévé tehessenek.
A Teremtési Alap ezen jellege nagyon nehézzé tette azt, hogy az egyedi teremtő bármit is ’magába beépítsen’ az Áramlásból (mivel a lényében csak azt tarthatta meg, ami egyedileg csak rá volt jellemző). Nem volt az egyedi teremtőkben még megformált olyan belső út, ami lehetővé tehette volna a (mi fogalmaink szerinti) tanulást és tanítást. Az Áramlásokba befoglalt Elveket ’csak addig’ ’tudták’, amíg az Áramlás élt. Az Áramlás széttöredezése után ’nem tudták hogyan élhetnének’…”
20181120 (elérhető ITT): „…Az EGYEDISÉG Birodalma kapcsán említettem, hogy azon Birodalomban eredendően egy olyan (’nagyon ősi’) megnyilvánulási-rendje volt a teremtésnek, hogy az egyedi létezők a saját lényükben csak azt a megnyilvánulást ’Tartották’ (Tarthatták), amely csak-és-kizárólag a saját egyedi jellegüket hordozta, és az Áramlásokban pedig csak az lehetett, ami mindenkire-egyformán-vonatkozott / mindenki számára egyaránt meghatározó volt.
Valamikor a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK megnyilvánulásának a legelején tulajdonképpen ’ez volt a szabály’: a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL kiáradó egyedi létezések különálló burkokban ’éltek’, és az ÁRAMLÁSBA volt beleszőve-beleépítve minden, ami ’Életben’ megtartotta őket…”
20181017 (elérhető ITT):
„…Ez a Birodalom eredendően azzal a Fő Iránnyal született meg, hogy megnyilvánítsa / megtapasztalja ’Az Egyedi Teremtővé Válást’, az EGYEDISÉGET.
Az EGYEDISÉGBŐL [mint ’nagy-TEREMTŐBŐL’] egy akkor még új különleges (csak rá jellemző) módon ’születtek meg’ az egyedi teremtők, akikből bizonyos (a MEGTARTÓ által választott) hasonló jellegeik alapján Közösségek is megformálódtak. Soha egyetlen egyedi teremtő sem maradt egyedül, mindenki úgy született meg, hogy már rögtön (valamilyen magában hordozott egyedi jellege alapján) egy Közösség tagjává is vált.
Mára már általánosan ismert az a mód, ahogyan akkor régen még csak az EGYEDISÉGBEN nyilvánulhattak meg az egyedi teremtők. Részben a VILÁGBAN megnyilvánuló egyedi teremtői megnyilvánulásoknak is az egyik alapja az az egyedivé megformálási mód, amely eredendően az EGYEDISÉGBEN nyilvánult meg.
Az EGYEDISÉG volt az első olyan Birodalom és ’nagy-TEREMTŐ’, amelyben a MINDENSÉG-FORRÁSA olyan egyedi-és-egyben-együttes teremtés megformálására irányult, amelyben habár a közösséghez tartozók jól felismerhetően rendelkeznek
(1) csak rájuk mint egyedi teremtőkre jellemző egyediségekkel és
(2) a közösséghez való tartozást is határozottan megmutató jelleggel,
mégis az egyedi teremtők teremtő lénye-és-lényege teljesen egyedi (szabad). Lényegében a ’szabad’ teremtések egyik legelső elindító Birodalma volt és van az EGYEDISÉG. A mai fogalmak szerint olyan Utak és Harmoniák megformálása volt a feladat e Birodalomban, amelyben összhangba hozható az egyéni és a közös érdek [úgy, hogy egyes helyzetekben hangsúlyosabb lehessen az egyéni teremtő érdeke, máskor pedig előtérbe kerüljön a közösség érdeke --- mindez úgy, hogy egymással mégis harmoniában legyenek. Úgy is megközelíthető ez, hogy egyes helyzetekben az egyedi teremtő képes legyen alárendelni a saját érdekeit a közössége érdekeinek, más helyzetben pedig a közösség tagjai akár különleges figyelmet is fordítsanak a tagjaik egyéni érdekeire. Hogyan tartható úgy meg a harmonia, hogy abban az egyén és a közössége is boldoguljon.]
(…) Jelenlegi megértésem szerint az EGYEDISÉG és a YO részben hasonló Teremtési Irányban vannak: az egyén és Közössége Harmoniája ’nagyobb teremtési irányában’ teremtenek / tapasztalnak.
- A YOSÁGBAN az egyedi teremtő a Közössége Alapjából nyilvánul meg [a YO tehát először a Közösség Alapját, főbb Meghatározóit formálja meg, és ebbe helyezi be azt a ’magot’, amelyből a közösséghez tartozó egyedi teremtők majd megnyilvánulnak],
- az EGYEDISÉGBEN pedig először az egyedi teremtő nyilvánul meg (szabadon), és valamely benne megnyilvánuló jellemző alapján kapcsolódik hozzá egy lényéhez illeszkedő Teremtő Közösséghez…”
(…) ’Látszólag’ ’távolabbi’ a MINDENSÉG-FORRÁSA (mint MEGTARTÓ) az EGYEDISÉG Birodalmától. ’ÚJ’ módon irányult egyedi teremtők megformálására a MINDENSÉG-FORRÁSA akkor, amikor az EGYEDISÉG Birodalmát útjára indította. Nem rendezetlenséget és nem is kívül-állóságot akart így létrehozni a MINDENSÉG-FORRÁSA, hanem a ’Szabadságnak’ (= ebben Egyediségnek) egy teljesen új addig még nem volt kiterjedését, amely yól illeszkedik a Teremtés Egészének a HARMONIÁJÁBA.
Olyan ’feladat’ nyílt meg az EGYEDISÉG Birodalmának ’nagy-TEREMTŐJE’ számára, hogy a teremtő-közösségei és ezekben az egyedi teremtők ’kevésbé függjenek egymástól’ (nagyon nehéz erre szavakat találnom). Legyenek a teremtők egymással kapcsolatban / harmoniában, és legyen egy olyan ’határ’, amit a teremtők egymás felé már nem léphetnek át (nem avatkozhatnak be a másik életébe, kéretlenül / megfelelő megegyezés nélkül nem nyílhatnak meg egymással Áramlásokban stb). (lényegében a ma ismert ’test’ az egyik ilyen ’határ’, így a ma ismert élő-test eredője közvetlenül az EGYEDISÉG Birodalma).
Minden egyedi teremtő (és ezek közösségei) egymással is Áramlásban van(nak), de ’megnyilvánulássá’ (Valóvá) csak az olyan Áramlás (és szándék) válik, ami az érintettek egy megfelelően tudatos és megfelelően erőteljes elhatározásán (egyetértésén) alapul.
Ez az oka annak, hogy az EGYEDISÉG teremtői (és maga az EGYEDISÉG is) ’kevésbé / kevéssé’ ’érzékelik’ az őket a Létezésben és Életükben megtartó MEGTARTÓI gondoskodást és Áramlást >>> mert nagyobb szabadságot kaptak annak a meghatározásához, hogy mi válhasson tényleges valóvá a teremtéseik által.
(…) Az EGYEDISÉG is érzékelte a Birodalmán belül, hogy a teremtői Tőle és Ő a teremtőitől egyre távolabb kerülnek, és ’nem értette’ ennek a lényegét (okát, értelmét).(…) Az EGYEDISÉG olyan választást hozott, hogy újra közel szeretne kerülni az EREDŐ-FORRÁSÁHOZ, és a Birodalmán belül szeretné elhárítani a teljes elmagányosodást.
Nyilvánvalóan a Birodalom nem szakadhat el a Maghatározóitól, és így attól az Elvtől sem, hogy a ’Valóvá’ (Megnyilvánulttá) váláshoz szükséges az érintett teremtők meghatározottan erőteljes és tudatos szándéka és megnyilvánulása. Ez a Birodalmon belüli ’Szabadság’ fontos alapja. Ez az ÖnLényegből megnyílt Meghatározó, és így nem változtatható meg. [Amint lent úgy fent: maga az EGYEDISÉG Birodalma is csak ilyen Alapon ’tud’ más Birodalmak / Társak felé Kapcsolódásban / Áramlásban megnyílni!]…”
20181112 (elérhető ITT):
„…Az EGYEDISÉG akkor-régen egy olyan választást hozott, hogy közelebb szeretne kerülni a saját teremtőihez (és az Eredőjéhez), továbbá szerette volna, hogy a teremtői is közelebb kerülhessenek egymáshoz. Megnyílt a SZOLGÁLATBAN is, lényegében azért, hogy közelebb kerülhessen a YOSÁGHOZ (ugyanis felkeltette az Érdeklődését a ’Szeretet’: az, ahogyan a YO-MAGA Gondoskodott a saját teremtőiről > szerette volna jobban megérteni ennek a lényegét és az alapját, mert olyan lehetőséget érzékelt benne, ami közelebb segíthetné Őt a saját teremtőihez).
Amikor ez a két Birodalom önmaga számára egy-egy ÚJ IRÁNYT nyitott meg, „idegen behatás” érte őket.
Amikor a teremtők a maguk útján-életében valamilyen Új irányt nyitnak meg,
a lényük ’különlegesen érzékennyé válik’,
lényük-lényege is egy különleges módon megnyílttá válhat.
Nem csak akkor jelenik meg ez az Érzékenység, ha valaki a SZOLGÁLAT felé nyit. Mára Tapasztalati Tudássá vált a TEREMTETT LÉTEZÉSÜNK Egészében, hogy
amikor valaki (akár egy egész Birodalom)
a saját lényében egy nagyobb Változást indít el,
a lényében az ezen Új irányhoz tartozó ’belső lényege’ [a formálódó (még-nem-kész) új lényeg (mint új élet, új út)]
FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY.
Tapasztalat mára az is, hogy
az ilyen megformálódásnak indult ’Új Lényeg’ ERŐS,
(nem könnyű „elpusztítani”, mert Valós-Harmonia Van benne!),
ha azonban a MEGTARTÓ (akár a MINDENSÉG-FORRÁSA) „nem gondozza megfelelően”,
akkor megakadhat / későbbre kitolódhat a Megnyilvánulása.
Az EGYEDISÉG egy olyan Új Irányt nyitott meg már régebben a Birodalmában, amelyben több irányban is Közeledéseket szándékozott megélni. Ennek érdekében részt vett az IRGALOM megnyilvánításában, majd pedig megnyitotta a Birodalmában a SZOLGÁLATOT.
Ebben a VÁLTOZÁSI (lényegében Megújulási) helyzetében egy „külső behatás” érte e Birodalmat. Említettem, hogy más Birodalmakhoz képest az EGYEDISÉGBEN ’Erősebb’ Szándék megformálása szükséges ahhoz, hogy egy Elhatározás Megnyilvánult-Valóvá válhasson. Emiatt az idegen behatás az EGYEDISÉG Birodalmában kevéssé tudott „(anyagban / formában) testet ölteni”, viszont az éppen ’Érzékenyebbé’ vált ’ÁRAMLÁS’-ban nagy károkat okozott. Lényegében mára szinte teljesen széttörtek a Birodalmon belüli Áramlások, és ez azt eredményezte, hogy a MEGTARTÓ és teremtői (és a teremtők egymástól) „még távolabbra kerültek”. A megnyílásra előkészített Új irány a teremtők egymáshoz közelebb kerülése volt (van), a „valóság” azonban ennek pont az ellenkezőjére változott.
Említettem, hogy az „Új Kezdemények” általában Különleges Erejűek, és ezért nagyon nehéz teljesen elpusztítani. Nem pusztult el az EGYEDISÉGBEN sem az ’Új Kezdemény’, csupán a Megvalósulása ’későbbre tolódott’.
Az EGYEDISÉG akkor régen egy ’Nagyon Nagy’ Változásra készült: a Birodalmán ’kívülre’ is irányult a Közeledésében (befogadta az IRGALMAT, megnyílt a SZOLGÁLAT megnyilvánításában, és Közeledni kezdett a YO-MAGA felé).
Akkor érte egy váratlan behatás az EGYEDISÉG Birodalmát, amikor éppen azokat a Belső Áramlásait formálta volna meg, amelyek a Birodalma számára egyszerre e sok Új irányulást megnyithatták volna. ’Érzékeny’ volt az ’Áramlásbeli kiterjedtsége’ az EGYEDISÉGNEK, és az idegen-megzavaró behatás szinte „megfagyasztotta” (1) először az elindult új Áramlásokat, (2) majd pedig a korábbi természetes Áramlásokat. Mindez azt eredményezte, hogy a Birodalom teremtői között „idővel” szinte minden kapcsolódás / áramlás / érintés lehetősége megszakadt [ezért jelölték mostanában a Birodalmat inkább már „Magány”-ként]. A teremtők egy „megkövültséghez” valamelyest hasonló állapotba kerültek: nem pusztult el az ’életük’, de minden lehetőségük megszűnt a Megújulásra (az egyedi teremtők számára elérhetetlenné vált a saját MEGTARTÓJUK, és így a saját Egyedi-Eredő-Forrásuk)…”
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
