20190529 - a K�zeled�si-Harmoni�hoz kapcsol�d�an - a testr�l (2. r�sz)

            A ’k�z�ps� testet’ a teremt�k �ltal�ban az�rt �p�tik fel, hogy abb�l megny�ljon a sz�mukra valamely K�z�ss�gben a ’harmadik’ (anyagi) Tapasztal�-Test fel�p�t�se. Ezzel a ’harmadik Testtel’ a teremt� ’besz�lethet’ valamely v�lasztott kisebb k�z�ss�gbe, �s a K�z�ss�gben megtapasztalhat� Szorosabb / K�zelebbi Kapcsol�d�sokat is megnyithat m�s teremt�kkel.

            Ezt a ’harmadik’ (anyagi) testet az egyedi teremt� �s az �t Befogadott K�z�ss�g MEGTART�JA egy�tt form�lj�k meg �s egy�tt tartj�k meg. A K�z�ss�gekben imm�r meghat�rozott a v�laszthat� form�khoz tartoz� ’�ltal�nos �let-Tartam’. Ez �ltal�ban hosszabb, mint az eddig megtapasztalhat� �let volt, de nyilv�nval�an sokkal r�videbb, mint a L�lek / M�hely vagy (�n)l�nyeg �lete. M�ra a teremt�k a ’harmadik’ (Tapasztal�) Testben megnyilv�nul� �let�ket jellemz�en kisebb �s nagyobb Szakaszokra felosztva tervezik meg a k�zvetlen MEGTART�VAL [K�l�nleges �tban megny�lt teremt�k a nagy-TEREMT�VEL �s (�n)L�nyegi nagy-TEREMT�J�KKEL], �s e Szakaszok Lez�r�sakor (vagy �RT�KEL�SEKOR) �sszecsend�l�st form�lhatnak meg a kor�bban Eltervezettek Megv�ltoztat�s�r�l is.

 

            Az (�n)L�nyegg� megform�lt teremt� sz�m�ra teh�t megny�lik az �let egy Birodalomban, �s elkezd k�zeledni valamely v�lasztott K�z�ss�g / MEGTART� fel�.

            A ’k�z�ps� test’ (L�lek, M�hely) fel�p�l�se a teremt�ket valamelyest k�zelebb vezetheti m�r egym�shoz, de az igaz�n k�zvetlen �rint�sek / �sszekapcsol�d�sok az egyedi teremt�k �let�ben a ’harmadik’ (anyagi) test megform�l�s�val ny�lnak meg.

            Jelenleg az az �ltal�nos Tapasztalat, hogy a h�rom testet (�nL�nyeg + L�lek / M�hely + anyagi-test) megform�ltan tart� teremt�k rendelkeznek a teremt� l�ny�kben

(1)   egyfel�l azokkal a Garanci�kkal, amelyek biztos�thatj�k a sz�mukra a Biztos �n-Megtart�st / a Megtarthat� ’Egyedi’ megnyilv�nul�st (a T�rsas Kapcsol�d�sokban val� Megny�l�s sor�n is!),

(2)   m�sfel�l pedig azt a ’t�vols�got’ �s egyben ’k�zels�get’ is (egym�s �s a MEGTART�I-Teremt�k fel� is), amelyben egym�ssal is k�pesek olyan K�ZVETLEN �rint�sben megnyilv�nulni, amelyben egym�s fel� m�r nem ind�tanak el torz�t� / k�ros / zavar� hat�sokat.

 

         M�ra Tapasztalat az, hogy ak�r s�lyos zavarokat is el�id�zhet egy K�z�ss�gben az, ha „egym�s mellett”, „egym�shoz k�zvetlen-k�zel” „�lnek” olyan teremt�k, akik k�z�l egyesek csak a L�nyegi-�s-m�sodik-testtel rendelkeznek, m�g m�s teremt�k mindh�rom fel�p�lt testtel.

         Mivel ’l�nyegileg’ m�s Szab�lyok / Elvek hat�rozz�k meg az (�n)L�nyegi test �s a K�z�ps� test �s a Harmadik test megnyilv�nul�s�t, zavar�, ha ezek egym�sra k�zvetlen�l hathatnak.

       A csak L�nyegi vagy ’m�sodik’ testtel rendelkez� teremt�k gyakran tekintett�k „j�tsz�t�rnek” / „laborat�riumnak” az anyagi kiterjed�st �s abban �l�ket, akiket k�l�nb�z� elk�pzel�seik �s terveik kipr�b�l�s�hoz �s megform�l�s�hoz „eszk�z�l” „haszn�lhattak”.

        Ez AZ-�LET olyan zavaros �rtelmez�s�hez vezetett, amely minden agg�lyt�l mentesen utat nyithatott M�S TEREMT� �LETE FELETTI RENDELKEZ�SHEZ oly m�don, hogy err�l a legt�bbsz�r az �gy „eszk�z�l haszn�lt” anyagi �letben is megnyilv�nul� teremt�knek nem volt tudom�sa (> S�LYOS megs�rt�se ez a Szabads�gnak / az �n-Rendelkez�s t�rv�nyes �tj�nak / harmoni�j�nak, �s ez�rt ma m�r az ilyen IR�NYUL�S / SZ�ND�K /MEGNYILV�NUL�S S�LYOS Meg�t�l�sbe ker�l [a S�lyos Meg�t�l�sr�l b�vebben: 20190425 – el�rhet� ITT].

 

           Mivel a ’harmadik’ test ma m�g jelent�sen ’r�videbb �let�’ �s megform�l�sa ’t�bblet-er�t’ ig�nyel (a k�t m�sik testhez k�pest), eg�szen m�s a hangs�lyos / fontos az anyagi testben megtapasztal� �let sz�m�ra, mint a L�nyegi vagy L�lek / M�hely testben meg�lt �let sz�m�ra. Az anyagi testben �l� �let k�szk�d�seit / neh�zs�geit a leggyakrabban „jelent�ktelenebbnek” �rt�kelik a csak L�lek / M�hely �letet �l�k, vagy a csak L�nyegi testtel rendelkez�k. Ez egy val�san megform�lt K�z�ss�gen bel�l sokszor olyan kib�k�thetetlen ellent�tekhez vezethetett kor�bban, ami a K�z�ss�g eg�sz�t is elpuszt�thatta.

         Mivel ma m�r a K�z�ss�g MEGTART�I �s az �rintett nagy-TEREMT�K Garanci�kat is Ber�gz�tenek az egyedi teremt�k (�n)L�nyeg�be / Lelk�be / M�hely�be / anyagi test�be (a Befogad�-Alapba, Teremt�si-Alapba, k�l�nlegesen fontos �rt�kekbe vagy �raml�sokba), ma m�r a nagy-TEREMT�K �s MEGTART�I-Teremt�k sz�m�ra egyre teljesebben �tl�that�, hogy a Befogad�sukban l�v� teremt�k hol �s hogyan nyilv�nulnak meg. Ma m�r csak K�L�NLEGES OKB�L (!) ny�lhat meg annak a t�rv�nyes �tja, hogy egy anyagi testi form�ban is megnyilv�nul� K�z�ss�g �LET�HEZ ’harmadik’ testtel nem rendelkez� teremt� is hozz�kapcsol�dhasson [minden �rintett MEGTART� K�zvetlen Ellen�rz�se mellett, pontosan meghat�rozott c�lb�l-�rtelemmel-l�nyeggel].

 

          Kor�bban is �rintettem m�r azt, hogy ahogyan a teremt�k visszaigazodnak a Term�szetes Harmoni�jukba [�let�k egyre ink�bb k�zvetlen�l az (�n)L�nyeg�kb�l nyilv�nul meg!][ez vonatkozik a nagy-TEREMT�KRE, MEGTART�I-Teremt�kre �s egyedi teremt�kre is] a K�ZVETLEN �sszekapcsol�d�sokat / �rint�seket lehet�v� tev� ’harmadik testi’ �let is egyre ’hosszabb�’ v�lhat, egyre t�bb Tapasztalatot (saj�t val�t) k�pes a teremt� az anyagi test�be is ber�gz�teni �s megtartani. Ez ’gazdagg�’ �s harmonikuss� k�pes tenni az ’anyagi val�s�got’ ’bent-�s-kint’ is (r�szben ahhoz az ’�denhez / kerthez’ hasonl�v�, amely Sz�ps�g�vel kor�bban sok teremt�t ind�tott arra, hogy k�zeledjen �s hozz�kapcsol�djon az anyagi-val�s�ghoz).

         Sajnos kor�bban is voltak olyan teremt�k, akik a ’Sz�ps�get’ csup�n ’birtokolni �s elvenni akart�k’, nem pedig fel�p�teni �nmagukban (’Ki�radni benne’ �s ’Ki�rasztani’). M�g ma is vannak olyan teremt�k, akik „v�gynak” „az anyagra” (a k�nyelem vagy t�l�l�s �rdek�ben), de nem sz�nd�koznak ehhez megny�lni a t�rv�nyes befogad�si utakban [„elfogni-megk�tni akarnak m�sokat” hogy elvegy�k a javait / �let�t (=erej�t), vagy „kiskapukat”, „rejtett �sv�nyeket” keresnek, hogy m�sok „l�t�ter�n k�v�l maradva” elvehess�k azt amit „megk�v�ntak” vagy „�ppen csak ott van”]. Az ilyen s�rt� ir�nyul�sok Elh�r�t�s�ra ez�rt ma m�g minden K�z�ss�gben MEGER�S�T�SEKET is sz�ks�ges megform�lni-megnyilv�n�tani. A most megform�l�sra ker�l� Garanci�k a legt�bb esetben ’ideiglenes mank�k’, amelyek csak addig sz�ks�gesek, am�g a teremt�k biztoss� v�lnak a saj�t �n-Jelleg�kben >>> ekkor ugyanis a t�retlen ALAP-�RAML�SUKON kereszt�l ’minden amire sz�ks�g�k van’ ’k�zvetlen�l a saj�t l�ny�kben van’, ez�rt m�g csak a gondolata sem suhan �t benn�k annak, hogy m�st�l b�rmit is elvegyenek.

 

    Kapcsol�d� r�szlet a 20190516-i �r�sb�l (el�rhet� ITT): „…A-L�TEZ�S EG�SZ�RE kiterjed�en folyamatban van egy olyan munka (’most’), ami arra ir�nyul, hogy

(1) vagy az egyedi teremt�kben

(2) vagy a MEGTART�I-Teremt�kben

(3) vagy mindkett�j�kben

legyen egy olyan �n-Meger�s�t�s vagy (MEGTART�I) Meger�s�t�s,  ami a L�NYEGE-�s-C�LJA szerint ’a teremt�k �rz�kel�si k�r�n / figyelm�n k�v�l l�v� �n-r�szei k�r� terjed(het)ne ki. (Val�sz�n�leg ez a teremt�k ALAP-�RAML�S�BA befoglalt �let-�raml�s �s Irgalom-�raml�s valamilyen ’k�z�ss� tett kiterjed�s�ben-kiterjed�s�b�l’ nyilv�nul majd meg.)

        Emberi n�z�pontb�l: ha �n a figyelmemmel a l�t�mez�met tartom a tudatos ellen�rz�sem alatt, akkor az oldal �s h�ts� / fels� / als� �s egy�b (ak�r bels�) kiterjed�sek k�r� (ha az sz�ks�ges) kiterjedhet egy burok-szer� Meger�s�t�s (ak�r folyamatosan). Dolgozott m�r hasonl� Kipr�b�l�s�n a F�ldanya is n�h�ny �vvel ezel�tt. Egyfel�l ez FIGYELMEZTET�S �s JELZ�S a teremt� sz�m�ra (amikor �rz�keli ennek a kiterjed�s�t mag�ban vagy maga k�r�l, tudatosodik benne, hogy valamilyen ir�nyban fokozottabban figyelnie sz�ks�ges). M�sfel�l pedig t�nyeges v�delem is azonnal, ami meghat�rozott ’vastags�g�val’ (’anyag�val’) k�pes ’elnyelni’ / semleges�teni / megsz�ntetni a jogosulatlan meg�rint�st / behat�st.

      Val�sz�n�leg a ’V�DETT JELZ�SEK’ is beilleszt�sre ker�lnek hamarosan minden K�z�ss�g �raml�saiba: a V�DETT, azaz EGYET�RT�SSEL MEGFORM�LT JELZ�SEK Garanciak�nt m�k�dhetnek majd, �gy nem lehet vissza�lni vel�k. Csak azok haszn�lhatj�k a saj�t l�ny�kre kiterjed�en, akik a Megegyez�st megform�lt�k. Ha b�rki m�s haszn�ln� megt�veszt�s c�lj�val azt a jelet, a jel maga azonnal odakapcsolja a jelhez tartoz� kiterjed�st vagy Jelenl�tet…”

 

*****

 

             �rdekess�g: eml�tettem kor�bban, hogy a YO �s EGYEDIS�G Birodalmai ’nagyj�b�l egy-kor�ak’, �s r�szben hasonl� a Megnyilv�nul�suk Ir�nya is. Nem tudom, hogy eredetileg is erre ir�nyulhatott-e a MINDENS�G-FORR�SA, vagy csup�n ’az �let hozta �gy’, de mintha e k�t Birodalom nagy-TEREMT�J�BEN azt hat�rozta volna meg a MINDENS�G-FORR�SA, hogy pontosan mekkora legyen a teremt�k / �let harmonikus megnyilv�nul�s�hoz sz�ks�ges ’�ltal�nos T�vols�g’. A YOS�GBAN ezt k�vet�en a YO-MAGA azon ir�nyban ny�lt meg, hogy ebb�l az �ltal�nos T�vols�gb�l hogyan lehet t�rv�nyes �ton K�ZELEBB ker�lni egym�shoz [a k�l�nlegesEBB �rz�kenys�g megnyit�s�r�l: 20190521 – el�rhet� ITT], m�g az EGYEDIS�G annak a Meghat�roz�sa fel� indult el, hogy ’lehets�ges-e’ az �let Megtart�sa akkor, ha valaki ’t�volabbra’ is elmozdul, mint az �ltal�nos T�vols�g (meddig tarthat� meg Elt�volod�s eset�n harmoni�ban az �let / milyen hat�sokkal j�r az Elt�volod�s az elt�volod�ra �s a K�z�ss�ge Eg�sz�re / hogyan sz�ntethet� meg az Elt�volod�s?)

         A most form�l�d� K�zeled�si-Harmoni�nak ’meghat�roz�’ alapja e k�t Birodalom eddigi Megtapasztal�sa.

 

            Kor�bban eml�tettem [20180806 – el�rhet� ITT], hogy a ma m�r �ltal�nosan ismert ’egyedi test’ megform�l�sa az EGYEDIS�G Birodalm�ban kezd�d�tt el. E Birodalomban kezdetben olyan [L�nyegi, k�z�ps� vagy harmadik (?)] test ker�lt megform�l�sra, amely ’j�l / megfelel�en’ k�pes volt el�rni �s �rtelmezni az ALAP-�RAML�SBA ber�gz�tett ’Alap-Tartalmat’, de m�g nem v�lt k�pess� azt ’(tart�san / pontosan) ber�gz�teni’ a Testbe. Amikor a Birodalom K�z�ss�gi �raml�sai „megt�redeztek”, nem csak az �raml�sok, maguk a teremt�k is egy „megfagyott” helyzetbe ker�ltek: a „test�kben” alig volt ber�gz�tett / megtartott tud�s arr�l, hogy hogyan ’�ljenek’, hogyan kapcsol�dhatnak egym�shoz stb. Ez a Tapasztalat jelent�sen �talak�totta a nagy-TEREMT�K �s MEGTART�K Gondoskod�si feladatait. A nagy-TEREMT�KNEK �s MEGTART�I-Teremt�knek olyan L�nyegi, ’k�z�ps�’ �s anyagi Tapasztal�-Test megform�l�s�ra kellett ir�nyulniuk, amelyben megfelel�en Ber�gz�lhet mindaz a Tapasztalat �s Tud�s, amely ’megform�l�dik’ a teremt�ben, �s ami sz�ks�ges a harmonikus kiteljesed�shez.

            Ennek a fontoss�g�ra azok a Tapasztalatok is r�ir�ny�tott�k a figyelmet, amikor a L�nyegi-test �s ’k�z�ps�-test’ �s anyagi test bels� (!) �raml�saiban jelentek meg elakad�sok �s t�r�sek, �s �gy az (�n)L�nyeg (�s ak�r a L�lek) Tapasztalata �s Tud�sa el�rhetetlenn� v�lt az anyagi testi Megnyilv�nul�s sz�m�ra.

 

            20181112 (el�rhet� ITT): „…M�ra nagyj�b�l felismert az is, hogy az EGYEDIS�G Birodalma eredend�en egy olyan Bels�-Rend alapj�n nyilv�nult meg, amelyben hat�rozottan elk�l�n�l� feladata volt (1) az �raml�snak �s (2) a megform�lt-teremt�nek.

            Az egyedi teremt�ben [a Test�ben] ’csak az’ volt jelen, ami egyedileg csak r� jellemz�.

            Az �raml�sokban pedig ’csak az’ volt, ami mindenkit egyar�nt �rintett. Minden (a mi fogalmaink szerinti) Elv �s Szab�ly (b�rmi, ami minden teremt�re vonatkozott) az �raml�sban ’volt’, �s az �raml�s r�v�n volt r�sze minden teremt�nek. L�nyeg�ben ez azt jelentette, hogy minden Elv / Szab�ly ismert volt a teremt�kben --- addig, am�g az �raml�s �lt.

            Ez a Teremt�si Alap nagyon megnehez�tette az egyedi teremt�k egym�shoz kapcsol�d�s�t, �s azt is, hogy magukb�l b�rmit is az �raml�s r�sz�v� tehessenek.

            A Teremt�si Alap ezen jellege nagyon neh�zz� tette azt, hogy az egyedi teremt� b�rmit is ’mag�ba be�p�tsen’ az �raml�sb�l (mivel a l�ny�ben csak azt tarthatta meg, ami egyedileg csak r� volt jellemz�). Nem volt az egyedi teremt�kben m�g megform�lt olyan bels� �t, ami lehet�v� tehette volna a (mi fogalmaink szerinti) tanul�st �s tan�t�st. Az �raml�sokba befoglalt Elveket ’csak addig’ ’tudt�k’, am�g az �raml�s �lt. Az �raml�s sz�tt�redez�se ut�n ’nem tudt�k hogyan �lhetn�nek’…”

 

          20181120 (el�rhet� ITT): „…Az EGYEDIS�G Birodalma kapcs�n eml�tettem, hogy azon Birodalomban eredend�en egy olyan (’nagyon �si’) megnyilv�nul�si-rendje volt a teremt�snek, hogy az egyedi l�tez�k a saj�t l�ny�kben csak azt a megnyilv�nul�st ’Tartott�k’ (Tarthatt�k), amely csak-�s-kiz�r�lag a saj�t egyedi jelleg�ket hordozta, �s az �raml�sokban pedig csak az lehetett, ami mindenkire-egyform�n-vonatkozott / mindenki sz�m�ra egyar�nt meghat�roz� volt.

            Valamikor a TEREMTETT L�TEZ�S�NK megnyilv�nul�s�nak a legelej�n tulajdonk�ppen ’ez volt a szab�ly’: a MINDENS�G-FORR�S�B�L ki�rad� egyedi l�tez�sek k�l�n�ll� burkokban ’�ltek’, �s az �RAML�SBA volt belesz�ve-bele�p�tve minden, ami ’�letben’ megtartotta �ket…”

 

20181017 (el�rhet� ITT):

         „…Ez a Birodalom eredend�en azzal a F� Ir�nnyal sz�letett meg, hogy megnyilv�n�tsa / megtapasztalja ’Az Egyedi Teremt�v� V�l�st’, az EGYEDIS�GET.

        Az EGYEDIS�GB�L [mint ’nagy-TEREMT�B�L’] egy akkor m�g �j k�l�nleges (csak r� jellemz�) m�don ’sz�lettek meg’ az egyedi teremt�k, akikb�l bizonyos (a MEGTART� �ltal v�lasztott) hasonl� jellegeik alapj�n K�z�ss�gek is megform�l�dtak. Soha egyetlen egyedi teremt� sem maradt egyed�l, mindenki �gy sz�letett meg, hogy m�r r�gt�n (valamilyen mag�ban hordozott egyedi jellege alapj�n) egy K�z�ss�g tagj�v� is v�lt.

        M�ra m�r �ltal�nosan ismert az a m�d, ahogyan akkor r�gen m�g csak az EGYEDIS�GBEN nyilv�nulhattak meg az egyedi teremt�k. R�szben a VIL�GBAN megnyilv�nul� egyedi teremt�i megnyilv�nul�soknak is az egyik alapja az az egyediv� megform�l�si m�d, amely eredend�en az EGYEDIS�GBEN nyilv�nult meg.

       Az EGYEDIS�G volt az els� olyan Birodalom �s ’nagy-TEREMT�’, amelyben a MINDENS�G-FORR�SA olyan egyedi-�s-egyben-egy�ttes teremt�s megform�l�s�ra ir�nyult, amelyben hab�r a k�z�ss�ghez tartoz�k j�l felismerhet�en rendelkeznek

(1)    csak r�juk mint egyedi teremt�kre jellemz� egyedis�gekkel �s

(2)    a k�z�ss�ghez val� tartoz�st is hat�rozottan megmutat� jelleggel,

m�gis az egyedi teremt�k teremt� l�nye-�s-l�nyege teljesen egyedi (szabad). L�nyeg�ben a ’szabad’ teremt�sek egyik legels� elind�t� Birodalma volt �s van az EGYEDIS�G. A mai fogalmak szerint olyan Utak �s Harmoni�k megform�l�sa volt a feladat e Birodalomban, amelyben �sszhangba hozhat� az egy�ni �s a k�z�s �rdek [�gy, hogy egyes helyzetekben hangs�lyosabb lehessen az egy�ni teremt� �rdeke, m�skor pedig el�t�rbe ker�lj�n a k�z�ss�g �rdeke --- mindez �gy, hogy egym�ssal m�gis harmoni�ban legyenek. �gy is megk�zel�thet� ez, hogy egyes helyzetekben az egyedi teremt� k�pes legyen al�rendelni a saj�t �rdekeit a k�z�ss�ge �rdekeinek, m�s helyzetben pedig a k�z�ss�g tagjai ak�r k�l�nleges figyelmet is ford�tsanak a tagjaik egy�ni �rdekeire. Hogyan tarthat� �gy meg a harmonia, hogy abban az egy�n �s a k�z�ss�ge is boldoguljon.]

 

          (…) Jelenlegi meg�rt�sem szerint az EGYEDIS�G �s a YO r�szben hasonl� Teremt�si Ir�nyban vannak: az egy�n �s K�z�ss�ge Harmoni�ja ’nagyobb teremt�si ir�ny�ban’ teremtenek / tapasztalnak.

- A YOS�GBAN az egyedi teremt� a K�z�ss�ge Alapj�b�l nyilv�nul meg [a YO teh�t el�sz�r a K�z�ss�g Alapj�t, f�bb Meghat�roz�it form�lja meg, �s ebbe helyezi be azt a ’magot’, amelyb�l a k�z�ss�ghez tartoz� egyedi teremt�k majd megnyilv�nulnak],

- az EGYEDIS�GBEN pedig el�sz�r az egyedi teremt� nyilv�nul meg (szabadon), �s valamely benne megnyilv�nul� jellemz� alapj�n kapcsol�dik hozz� egy l�ny�hez illeszked� Teremt� K�z�ss�ghez…”

 

         (…) ’L�tsz�lag’ ’t�volabbi’ a MINDENS�G-FORR�SA (mint MEGTART�) az EGYEDIS�G Birodalm�t�l. ’�J’ m�don ir�nyult egyedi teremt�k megform�l�s�ra a MINDENS�G-FORR�SA akkor, amikor az EGYEDIS�G Birodalm�t �tj�ra ind�totta. Nem rendezetlens�get �s nem is k�v�l-�ll�s�got akart �gy l�trehozni a MINDENS�G-FORR�SA, hanem a ’Szabads�gnak’ (= ebben Egyedis�gnek) egy teljesen �j addig m�g nem volt kiterjed�s�t, amely y�l illeszkedik a Teremt�s Eg�sz�nek a HARMONI�J�BA.

        Olyan ’feladat’ ny�lt meg az EGYEDIS�G Birodalm�nak ’nagy-TEREMT�JE’ sz�m�ra, hogy a teremt�-k�z�ss�gei �s ezekben az egyedi teremt�k ’kev�sb� f�ggjenek egym�st�l’ (nagyon neh�z erre szavakat tal�lnom). Legyenek a teremt�k egym�ssal kapcsolatban / harmoni�ban, �s legyen egy olyan ’hat�r’, amit a teremt�k egym�s fel� m�r nem l�phetnek �t (nem avatkozhatnak be a m�sik �let�be, k�retlen�l / megfelel� megegyez�s n�lk�l nem ny�lhatnak meg egym�ssal �raml�sokban stb). (l�nyeg�ben a ma ismert ’test’ az egyik ilyen ’hat�r’, �gy a ma ismert �l�-test ered�je k�zvetlen�l az EGYEDIS�G Birodalma).

        Minden egyedi teremt� (�s ezek k�z�ss�gei) egym�ssal is �raml�sban van(nak), de ’megnyilv�nul�ss�’ (Val�v�) csak az olyan �raml�s (�s sz�nd�k) v�lik, ami az �rintettek egy megfelel�en tudatos �s megfelel�en er�teljes elhat�roz�s�n (egyet�rt�s�n) alapul.

         Ez az oka annak, hogy az EGYEDIS�G teremt�i (�s maga az EGYEDIS�G is) ’kev�sb� / kev�ss�’ ’�rz�kelik’ az �ket a L�tez�sben �s �let�kben megtart� MEGTART�I gondoskod�st �s �raml�st >>> mert nagyobb szabads�got kaptak annak a meghat�roz�s�hoz, hogy mi v�lhasson t�nyleges val�v� a teremt�seik �ltal.

 

         (…) Az EGYEDIS�G is �rz�kelte a Birodalm�n bel�l, hogy a teremt�i T�le �s � a teremt�it�l egyre t�volabb ker�lnek, �s ’nem �rtette’ ennek a l�nyeg�t (ok�t, �rtelm�t).(…) Az EGYEDIS�G olyan v�laszt�st hozott, hogy �jra k�zel szeretne ker�lni az ERED�-FORR�S�HOZ, �s a Birodalm�n bel�l szeretn� elh�r�tani a teljes elmag�nyosod�st.

        Nyilv�nval�an a Birodalom nem szakadhat el a Maghat�roz�it�l, �s �gy att�l az Elvt�l sem, hogy a ’Val�v�’ (Megnyilv�nultt�) v�l�shoz sz�ks�ges az �rintett teremt�k meghat�rozottan er�teljes �s tudatos sz�nd�ka �s megnyilv�nul�sa. Ez a Birodalmon bel�li ’Szabads�g’ fontos alapja. Ez az �nL�nyegb�l megny�lt Meghat�roz�, �s �gy nem v�ltoztathat� meg. [Amint lent �gy fent: maga az EGYEDIS�G Birodalma is csak ilyen Alapon ’tud’ m�s Birodalmak / T�rsak fel� Kapcsol�d�sban / �raml�sban megny�lni!]…”

 

20181112 (el�rhet� ITT):

            „…Az EGYEDIS�G akkor-r�gen egy olyan v�laszt�st hozott, hogy k�zelebb szeretne ker�lni a saj�t teremt�ihez (�s az Ered�j�hez), tov�bb� szerette volna, hogy a teremt�i is k�zelebb ker�lhessenek egym�shoz. Megny�lt a SZOLG�LATBAN is, l�nyeg�ben az�rt, hogy k�zelebb ker�lhessen a YOS�GHOZ (ugyanis felkeltette az �rdekl�d�s�t a ’Szeretet’: az, ahogyan a YO-MAGA Gondoskodott a saj�t teremt�ir�l > szerette volna jobban meg�rteni ennek a l�nyeg�t �s az alapj�t, mert olyan lehet�s�get �rz�kelt benne, ami k�zelebb seg�thetn� �t a saj�t teremt�ihez).

            Amikor ez a k�t Birodalom �nmaga sz�m�ra egy-egy �J IR�NYT nyitott meg, „idegen behat�s” �rte �ket.

 

Amikor a teremt�k a maguk �tj�n-�let�ben valamilyen �j ir�nyt nyitnak meg,

a l�ny�k ’k�l�nlegesen �rz�kenny� v�lik’,

l�ny�k-l�nyege is egy k�l�nleges m�don megny�ltt� v�lhat.

 

        Nem csak akkor jelenik meg ez az �rz�kenys�g, ha valaki a SZOLG�LAT fel� nyit. M�ra Tapasztalati Tud�ss� v�lt a TEREMTETT L�TEZ�S�NK Eg�sz�ben, hogy

amikor valaki (ak�r egy eg�sz Birodalom)

a saj�t l�ny�ben egy nagyobb V�ltoz�st ind�t el,

a l�ny�ben az ezen �j ir�nyhoz tartoz� ’bels� l�nyege’ [a form�l�d� (m�g-nem-k�sz) �j l�nyeg (mint �j �let, �j �t)]

FOKOZOTTAN �RZ�KENY.

 

            Tapasztalat m�ra az is, hogy

az ilyen megform�l�d�snak indult ’�j L�nyeg’ ER�S,

(nem k�nny� „elpuszt�tani”, mert Val�s-Harmonia Van benne!),

ha azonban a MEGTART� (ak�r a MINDENS�G-FORR�SA) „nem gondozza megfelel�en”,

akkor megakadhat / k�s�bbre kitol�dhat a Megnyilv�nul�sa.

 

            Az EGYEDIS�G egy olyan �j Ir�nyt nyitott meg m�r r�gebben a Birodalm�ban, amelyben t�bb ir�nyban is K�zeled�seket sz�nd�kozott meg�lni. Ennek �rdek�ben r�szt vett az IRGALOM megnyilv�n�t�s�ban, majd pedig megnyitotta a Birodalm�ban a SZOLG�LATOT.

            Ebben a V�LTOZ�SI (l�nyeg�ben Meg�jul�si) helyzet�ben egy „k�ls� behat�s” �rte e Birodalmat. Eml�tettem, hogy m�s Birodalmakhoz k�pest az EGYEDIS�GBEN ’Er�sebb’ Sz�nd�k megform�l�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy egy Elhat�roz�s Megnyilv�nult-Val�v� v�lhasson. Emiatt az idegen behat�s az EGYEDIS�G Birodalm�ban kev�ss� tudott „(anyagban / form�ban) testet �lteni”, viszont az �ppen ’�rz�kenyebb�’ v�lt ’�RAML�S’-ban nagy k�rokat okozott. L�nyeg�ben m�ra szinte teljesen sz�tt�rtek a Birodalmon bel�li �raml�sok, �s ez azt eredm�nyezte, hogy a MEGTART� �s teremt�i (�s a teremt�k egym�st�l) „m�g t�volabbra ker�ltek”. A megny�l�sra el�k�sz�tett �j ir�ny a teremt�k egym�shoz k�zelebb ker�l�se volt (van), a „val�s�g” azonban ennek pont az ellenkez�j�re v�ltozott.

 

            Eml�tettem, hogy az „�j Kezdem�nyek” �ltal�ban K�l�nleges Erej�ek, �s ez�rt nagyon neh�z teljesen elpuszt�tani. Nem pusztult el az EGYEDIS�GBEN sem az ’�j Kezdem�ny’, csup�n a Megval�sul�sa ’k�s�bbre tol�dott’.

            Az EGYEDIS�G akkor r�gen egy ’Nagyon Nagy’ V�ltoz�sra k�sz�lt: a Birodalm�n ’k�v�lre’ is ir�nyult a K�zeled�s�ben (befogadta az IRGALMAT, megny�lt a SZOLG�LAT megnyilv�n�t�s�ban, �s K�zeledni kezdett a YO-MAGA fel�).

            Akkor �rte egy v�ratlan behat�s az EGYEDIS�G Birodalm�t, amikor �ppen azokat a Bels� �raml�sait form�lta volna meg, amelyek a Birodalma sz�m�ra egyszerre e sok �j ir�nyul�st megnyithatt�k volna. ’�rz�keny’ volt az ’�raml�sbeli kiterjedts�ge’ az EGYEDIS�GNEK, �s az idegen-megzavar� behat�s szinte „megfagyasztotta” (1) el�sz�r az elindult �j �raml�sokat, (2) majd pedig a kor�bbi term�szetes �raml�sokat. Mindez azt eredm�nyezte, hogy a Birodalom teremt�i k�z�tt „id�vel” szinte minden kapcsol�d�s / �raml�s / �rint�s lehet�s�ge megszakadt [ez�rt jel�lt�k mostan�ban a Birodalmat ink�bb m�r „Mag�ny”-k�nt]. A teremt�k egy „megk�v�lts�ghez” valamelyest hasonl� �llapotba ker�ltek: nem pusztult el az ’�let�k’, de minden lehet�s�g�k megsz�nt a Meg�jul�sra (az egyedi teremt�k sz�m�ra el�rhetetlenn� v�lt a saj�t MEGTART�JUK, �s �gy a saj�t Egyedi-Ered�-Forr�suk)…”

 

 

Az �r�s folytat�dik a 3. r�szben, el�rhet� ITT