„Játék / játékos”
Tapasztalat:
Amikor egy teremtő Valósan Eltávolodott az Eredő-nagy-TEREMTŐJÉTŐL,
és ezért
az Eredő-nagy-TEREMTŐ már nem képes Közvetlen módon Gondoskodni a teremtőről,
a teremtő ’Élete’ ’Megváltozik’, és ’játékká / játszmává’ válik.
A játék ebben az esetben nem a könnyedséget és derűt / örömöt jelenti, éppen ellenkezőleg: ’hiányt’ és ELNEHEZÜLTSÉGET [eltávolodást a saját Meghatározóktól].
Az (Ön)Lényegtől és Eredő-nagy-TEREMTŐJÉTŐL egyre távolodó MEGNYILVÁNULT-VALÓ Tudata / természetes Ön-Tudata elhalványul, és nem képes Felismerni-Megérteni, hogy „mi tartozik a saját életéhez”, mi tartozik a saját Rendelkezésébe.
A játék kezdetben még „téttel megy”: a saját Életétől távoldó teremtő még tudatosan keresi az Életéhez tartozó Harmoniát és Lehetőségeit. Később azonban már „tét nélkülivé válik”, a teremtő ekkor már a pillanatnyi hangulatára figyelemmel (vagy valamilyen más „szisztéma” szerint)(akár „vaktában”) közeledik / kapcsolódik helyzetekhez vagy személyekhez.
Természetesen a játék ebben az értelemben „valóság”, de
NEM a teremtő ’Saját (Igazi) Valósága’.
Természetesen részévé válik az Életének és Sorsának,
de
amíg a „játékos” a „játékban teremt”, NINCS HATALMA a Saját Sorsa felett.
A „játék” „szabályai” nem a teremtő Saját Életének a Szabályai,
és ezért a teremtő „eltéved” (velük / bennük):
még ha tudatosan követné is a játékos a felismert szabályokat, azok igen hamar más irányba fogják vezetni, mint amit a teremtő el szeretne érni a használatukkal.
[„szerep”-játékok, „ellentét-párok” („kibékíthetetlenek” vagy épp megbékíthetők), „bosszú” (mint „kiegyensúlyozás”), „adakozás”, „karma”...]
Néhány „játszma” éppen csak érintve:
20161104 (elérhető ITT):
"A tükrözés kapcsán érintettem, hogy eredendően ez egy olyan megerősítési mód volt, amelyet csak azok érzékeltek [így tudatosíthattak], akiket maga ez a tükörtartás közvetlenül érintett. Különös behatásokra azonban a tükrözések olyanok számára is érzékelhetővé váltak, akik közvetlenül nem voltak jelen az adott helyzetben. Amikor már nem csak az érintettek érzékelték a tükörtartást, az minden esetben torzulásokat eredményezett minden érzékelőben [azaz az érintettekben és a nem érintettekben is]. [Erről bővebben: 20131123 (elérhető ITT), 20140204 (elérhető ITT)] Részben a tükrözések torzulása eredményezte azt, hogy a létezők egyes olyan képeket / érzeteket is saját emléküknek tekintettek, amelyek máshoz tartoztak [vagy akár csupán hamis bevetítések voltak].
Fontos: amivel nincs dolgunk, annak legfeljebb a felszínét vagyunk képesek érzékelni / tudatosítani, a valóságát / teljes-valóját ('mélységeit') nem.
„Szövevények” „elindítása” és „táplálása”
A „szövevény” egy különös „megragadás”, a figyelem és élet-erő olyan különös terelésének módja, amely közvetlen és lehetőség szerint gyors és jelentős meggyengüléshez vezethet (akár csak egy rövid tartamra, akár hosszabb tartamra is). Hasonló lehet az álmodáshoz, de éber állapotban is szövődhet.
A „szövevényt” gyakran egy különös pulzáló bevetítés hatására kezdték el megformázni a létezők. Néha „képek”, néha „hangulatok”, néha „érzelmek” stb megzavarás / befolyásolás szándékával való különös kiárasztása indította el a „szövést”, ha ezek alkalmasak voltak egy adott létezőben egy-egy még gyengébb [vagy éppen megnyíló / érzékenyebb] élet-terület „megragadására”. A megragadott részből [mint egy alaphelyzetből] elkezdődött a létező lényében egy különös „behálózás” „megformálása”, egy lehetőség szerint tovaterjedő „szövevény” megformálása. A „megragadott” rész vagy érzékenység a „szövevény” „alap-helyzetévé” vált, és ebből indult el egy homályos és nyomasztó „útra” a létező. Érzékelhette azt, hogy például éppen távol van az otthonától, és ekkor olyan jelzést kap, hogy otthon valami baj van, és azonnal haza kell mennie. Szándéka a „hazatérés” volt, és ennek érdekében elkezdett „maga körül” „eszközöket /segítőket keresni” ahhoz, hogy hazajuthasson. Keresett-és-keresett a homályban, amely néha itt-ott kicsit kivilágosodott, hogy arra terelje a figyelmét, de végül ott sem talált eszközöket és segítőket, így egyre nyomasztóbbá vált számára a helyzet. Tudatosságtól függően akár félelem, düh vagy más fájdalmak is felerősödhettek, és ez a „nyomott állapot” általában gyors erővesztésekhez is vezethetett. Kellő tudatossággal felismerhető a „szövevény” különös [megvezető, megtévesztő, fojtogató] jellege, és ilyenkor a kilépés szándékával általában egyszerű kilépni a „szövevényből”. A ’kilépés’ a „szövevényből” a leggyakrabban magának a „szövevénynek” az elenyészésével / semmivé válásával jár, hiszen azt nem ’táplálja’ már a „megragadott” létező figyelme / teremtő-ereje.
A „szövevény” tehát leggyakrabban egy különös / homályos történet (és tér) megszövése a létező saját önerejéből, amelyben egyre újabb kedvezőtlen helyzetek formálódnak, és mindig a „legrosszabb” lehetőségek felé tolnak --- ez az aggódásból a félelem jellegű állapotba vezethet, akár pánikok sorozatát is előidézheti. A csalódás [és a lelkifurdalás] kapcsán korábban érintettem, hogy egy valós maggal nem rendelkező helyzet „gyógyítása” sok erőt képes elemészteni, és az ilyen kreált helyzetből való kilépés általában nagyobb tudatosságot igényel. A saját-erő „beszőtt” jelenléte miatt sokszor nem könnyű felismerni a kreált helyzet valótlanságát. Korábban érintettem (20140204 - elérhető ITT), hogy az IRGALOM immár az ilyen bevetítés jellegű (valótlanság) ’megkülönböztetésében’ is megnyilvánul, emellett a FÖLD-Világában a (Tisztelet-és-)Megkülönböztetés(ön)erejében is megnyilvánul olyan erő, amely alkalmas az ilyen valótlanságok közvetlen tudatosítására.
A „szövevényben” való jelenlét [a „szövevény” fenntartása és szövése] nagyon sok erőt köt le [akár emészt el]. Különös módon „emlékeztet”, és képes lehet egy „állandó aggódásban tartani”.
[2019.09.28.:] Ha felismeri a teremtő egy szövevény elindulását [az egyre nyomasztóbbá váló gondolatok és érzelmek szövődését], a tudatos szívre összpontosítással érdemes megerősíteni az ön-megtartást és azonnal kérni a közvetlen MEGTARTÓ (a Földön a Földanya) Megerősítését [a szövevény teljes visszabontását]. Jól használható ma már ilyen esetekben a "szövevény STOP" kifejezés. Ennek az akár hangosan, akár csupán gondolatként való kiárasztása olyan, mintha egy egyőset dobbantanánk a lábunkkal, és ez 'semmivé zúzza' a szövevényt.
Hamis emlékezet kreálása
A valós ’Emlékek’ elérésének korábbi megnehezülése egy olyan különösség megmutatkozását is eredményezte, amit „kollektív emlékezet gyártásaként” is jelölhetünk. Egyes csoportok tudatosan irányultak más csoportban élők valós ’Emlékeinek’ összekuszálására / meghamisítására, és „kellően erős” saját ősök / őstörténet összeállítására. Ezek mozgatója mindig valamilyen kiszemelt terület (vagy más erő, hatalom) megszerzése volt.
A valamilyen hatalommal (politikai, vallási stb) rendelkezők máig kedvelt eszköze a valós ’Emlékek’ meghamisításához az olyan „diktátum” [arra vonatkozó „utasítás, parancs”], hogy egy helyzetről vagy személyről „mit kell gondolni”, „hogyan kell hozzá viszonyulni”: például ki tekinthető „ősnek”, „igaz elődnek”, mely értékek fontosak vagy épp elítélendőek, ki a barát és ki az ellenség stb.
A „diktálás” mellett a „képek vetítése / képek Bevetítése” is kedvelt eszköze az „Emlékezet-hamisításnak”, valamint gyakoriak voltak még a valós emlékekbe való durva vagy kevésbé durva „beletörlés” és/vagy más módon hamissá változtatása [átprogramozás].
A FÖLD-Világában immár nagyon sok ön-erőben irányulnak a Természetes Létezők az ilyen hamisságok / hamisítások azonnali Azonosítására, és az ezektől való tudatos távolság-megtartásra [ahol szükséges ott az Elhárításukra / Megszüntetésükre --- például a szükséges tájékoztatás / 'nyilvánosságra-hozás' / Tudatosítás útján stb].
Kapcsolódó írás:
20180916 - a Megkülönböztetés leg-lényegéről
Az ’Emlékeket’ ért sértések / sérülések gyakran eredményeztek [átmeneti, vagy akár hosszabban is tartó] „Köztességbe kerülést”. A „Köztesség” Elhárításáról bővebben: 20160812 (elérhető ITT) és 20161124 (elérhető ITT)
A FÖLD-Világában is sok olyan különös irányulás érintette meg / közelítette meg korábban a Lelkeket / létezőket, amelyek akadályok / elhomályosítás / elbizonytalanítás / "csonkítás" / vagy zavarosság előidézése útján stb megnehezítették a természetes ön-erők megnyilvánítását (például az ’emlékezést’). A korábbi lejegyzésekben érintettem néhány ilyen különösséget:
20120920 II – a neheztelésről (elérhető ITT)
20120728 – a lelkifurdalásról (elérhető ITT)
20101214 III – a csalódásról (elérhető ITT)
20130708 – a bűntudatról (elérhető ITT)
20120717 – hamis eufória, félelmek, bűntudat (elérhető ITT)
20140719 (III. pontban) – a közönyről (elérhető ITT)
20130816 (II. pont) – káröröm, önbizalomhiány, ítélkezés (elérhető ITT)..."
Nem könnyű feladat (gondoskodás) ma még az,
hogy egy „játékba kezdett” (vagy a „játékba beragadt”) teremtő
figyelme
a Saját Valósága felé irányuljon.
Jelenleg minden Birodalom nagy-TEREMTŐJE Bízik abban, hogy az Eredő-Áramlásnak a távolabb lévő teremtő Megnyilvánult-Valójába való ’tovább-vezetése’ [akár az Irgalom Áramláson BELÜLI Különleges ’tovább-vezetése’] egy nagy (alapozó, és már tovább-építő) lépés is lesz a Tudatosság és természetes Ön-Tudat visszaépítésében.
Az Eredő-Áramláson át
a teremtő felé újra megnyíló KÖZVETLEN (Általános, vagy akár Megerősítő / Különleges) Gondoskodása az Eredő-nagy-TEREMTŐNEK,
valamint
az Irgalom Áramláson át
MEGNYITHATÓ / MEGFOMRÁLHATÓ egyéb (ÁLTALÁNOS és/vagy KÜLÖNLEGES) (MEGTARTÓI és egyéb) KÖZVETLEN Gondoskodás
a jelenlegi ’mérések’ és Ellenőrzések alapján még a Saját Sorsuktól NAGYON ELTÁVOLODOTT teremtők Életének viszonylag gyors Harmoniába-visszaépítésére is alkalmas ma már.
A MEGTARTÓI-Teremtőknek az Eredő Birodalmától mára jelentősebben Eltávolodott teremtő esetében az (Ön)Lényegből és Eredő-nagy-TEREMTŐ felől áramló KÖZVETLEN GONDOSKODÁS ('Élet' és Megerősítő Áramlások) elindításakor figyelemmel szükséges lennie a FÖLDANYA 'NYERS' ERŐHÖZ kapcsolódó Tapasztalatára: 20180608 (elérhető ITT) >>> nagy odafigyelést igényel a Megerősítés "pontos irányba állítása" és a szükséghez pontosan igazodó Mértékének a meghatározása-beállítása.
További kapcsolódó korábbi írás-részlet: 20181128 II - 'sugallatok, belső vezetés' (elérhető ITT):
"...Az (Ön)Lényeg már nem csupán egy kiáradt ’fényecske’ (’tudat’, ’létezés’) a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL, hanem valamely Valósan meglévő Birodalom ALAP-ÁRAMLÁSÁBA beilleszkedett és így ’Élő’, a Valós teremtésre / Megnyilvánulásra már megfelelően felkészült teremtő: az (Ön)Lényegében egy rá egyedileg jellemző Teremtési Iránnyal (szabadon választott és megnyitott kiteljesedési úttal, Harmoniával) rendelkezik, és akkor ’tud’ Boldog lenni, ha ebben az Irányban teremt. Ebben az Eredője szerint megnyílt (a Lényétől-Lényegétől elszakíthatatlan) Teremtési Irányban tud Harmonikusan teremteni mindenhol ’ahol otthon van’ (ahol törvényes Befogadottságban van).
A teremtő saját Lényegéből
KÖZVETLENÜL folyamatosan ’erő’ ('A-Megnyilvánulás-Ereje') ’áramlik’,
és az ’Élő’ (Áramlásokban törvényesen jelenlévő) kiterjedésében ez utakat keres (a Megnyilvánulás lehetőségét keresi).
Ez a közvetlenül a teremtő SAJÁT (!) Élet Áramlásában a Saját Lényegéből érkező Ön-vezetés sokféle formában megnyilvánulhat a teremtő lényében és testében attól függően, hogy maga a teremtő milyen ’szorosságot’(közvetlenséget) képes megtartani a saját Lényegével.
(...) Az Irgalom Áramlásához tartozó, újonnan megnyíló teremtési lehetőségekről eddig még kevés a közvetlen tapasztalat, és jellemzően olyan teremtőkben nyílt már fel az Irgalom megnyilvánulásában való megtapasztalás, akik maguk már nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a Szolgálati teremtésekben is. E teremtők most tanulják meg megkülönböztetni a Szolgálati és Irgalmi irányú teremtéseiket, és jelenleg kezdték meg az Irgalom Áramlásán át a lényüket elérhető Ön-vezetés felismerését és megtapasztalását.
Jellemzően az Irgalom (személyes) Áramlásán is ma még közvetlenül a Lényeg Ön-vezetése és Ön-Megerősítése nyilvánulhat meg ’Belső vezetésként’, de az Irgalom (személyes) Áramlásában különleges helyzetekben út nyílhat akár a közvetlen vagy távolabbi MEGTARTÓK, akár az IRGALOM-MAGA felől érkező ’kérések’ vagy akár ’megvilágító megértések / összefüggések’ Érzékelésére is.
A saját Lényege (ebben a Lelke, Teste, önnön Harmoniája) felé Tudatosan irányuló teremtő megtanulja MEGKÜLÖNBÖZTETNI a Lényegében-Lelkében-Testében a SAJÁT HARMONIÁJÁBÓL megnyilvánuló Ön-vezetést. Megformálódik, majd berögzül, hogy milyen ’hangulat / érzet / érzékelés (és szavakkal-fogalmakkal ki sem fejezhető más mód) az, amiről TELJESEN BIZTOSAN a saját Ön-vezetését ismeri fel a teremtő.
Ahogyan megfelelően berögzül ez az egyedi érzékelési-tudatosítási mód / út, úgy válik nagyon egyszerűvé elhatárolni ettől azt,
-
ami mások felől (akarva vagy tudattalanul) áradó befolyásolási vagy megzavarásra irányuló szándék,
-
és yól megkülönböztethetővé válik a Harmonikus Kapcsolódáshoz lehetőséget nyitó helyzet is (amelyben például Valósan Megerősítést kér egy olyan társ, akivel törvényes alapról megnyílt Egy Áramlásban van a teremtő).
Ahogyan a teremtők ’a Teljes Lényükkel visszaigazodnak a Saját Belső és Közösségi Áramlásaikba’, már nem lesznek „kívülről” / „mások által” jogosulatlanul befolyásolhatók (például a mágia használatával, sugallatokkal, fájdalmat elültető befolyásolással stb), elenyésznek az ilyen tudatos vagy tudattalanul működtetett „befolyásolások”. Ahogyan a teremtők ismét képessé válnak felismerni és megvalósítani (kibontani, életté tenni) a saját Harmoniájukat (Ön-vezetésüket), ezzel közvetlen módon hozzájárulnak ahhoz is, hogy ők maguk se „befolyásoljanak” többé másokat sem tudatosan, sem pedig tudattalanul. A „magukra maradó” „befolyásolni irányulók” is felismerik majd, hogy a Saját Boldogságuk számukra is csakis önnön Lényegükből felnyílva nyilvánulhat meg, és előbb-utóbb ők is rátalálnak a Saját Harmoniájukra..."
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
//omah.gportal.hu/
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
