20190720 - MAGOKNAK, �rintetteknek: NAGY-Bez�r�d�sok (�s a Megt�r�s) Megsz�ntet�se (5. r�sz)

 

2019.07.24.

            Szinte biztos jele a teremt�kben l�v� Bels� Megt�r�snek az, ha a K�z�ss�gben „b�ny�sz�s”, �s f�leg ha a f�mes jelleg� Bels�-Megtart�s „kitermel�se” folyik (net�n ezek mell� m�g m�s m�don is „robbant�sok” t�rt�nnek az �letet Megtart� T�r felsz�n�n vagy m�lyebb kiterjed�seiben).

            A f�mes jelleg� �s egy�b m�s Bels�-Megtart�-T�r-R�szek a K�z�ss�g �let�ben nagyon fontosak

1. mind az egyedi teremt�k ’Teljes’ (hi�ny-mentes, �n�ll�, szabad) �let�hez,
2. mind a ’Kommunik�ci�hoz’ (a Bels�ben, �s a t�rsak egym�s k�z�tti ’ki�rad�saiban’ is).

 

            Amely K�z�ss�gekben (mindig idegen behat�sra) megkezd�dik a „b�ny�szat”, majd erre r��p�lve gyorsan a puszt�t� eszk�z�k / fegyverek �s egy�b „g�pek” „gy�rt�sa”, az mindig az ott �l�k Term�szetes �n-Megtart�s�nak �s Tudatoss�g�nak NAGYON GYORS le�p�l�s�hez vezet (�s egyre szembe�tl�bb� v�lnak a k�rnyezetet k�ros�t� kihat�sok), mert ezek a NAGYON DURVA ER�SZKOS behat�sok szinte AZONNAL Megt�rik a teremt�k k�z�tti (Bels� �s egy�b ki�rad�) Term�szetes �sszekapcsol�d�sokat / Kommunik�ci�t.

 

         „…Fontos tudni, hogy Megt�r�s nem csak �let-Megs�rt�sb�l eredhet [az �letet Megs�rt�ben, �s abban, akinek megs�r�lt az �lete (mindkett�j�kben)]. (2) Sok olyan teremt� van, akiben valamilyen ’Nagyobb Elt�volod�s’ az oka a Bels� Megt�r�snek.

          N�h�ny jellemz� Nagyobb Elt�volod�s:

• er�szak (kifejt�se vagy elt�r�se) hat�s�ra elt�volod�s / elszakad�s valamely [Ered�ben Meghat�rozott vagy k�s�bb V�lasztott] �N-Jellegt�l [ak�r az �N-Azonoss�gt�l] > ez sokszor m�r szinte hat�ros az �let-s�rt�ssel
• T�ved�s / Megt�veszt�s / Figyelmetlens�g (’�vatlans�g’) miatti Elt�volod�sok
• idegen behat�sra megzavarod�s > ebb�l ered� b�rmilyen Elt�volod�s
• Keveredetts�g [20180921 (el�rhet� ITT): ’Kevered�snek’ a VIL�GBAN azokat az ’�rintkez�seket’ jel�lik, amik megny�l�s�nak nincs megfelel� egyet�rt�sb�l megform�lt t�rv�nyes alapja, �s ez�rt egyetlen �rintett sz�m�ra sem eredm�nyezhetnek megtarthat� teremt�seket (pusztul�ssal, er�veszt�sekkel j�rnak >>> az ilyen teremt�sek Tapasztalatai jellemz�en az �rintett MEGTART�KBAN ’Feljegyz�sk�nt’ v�lhatnak megtarthat�v�). A Kevered�sek zavart okoznak mind az egyedi teremt�k l�ny�ben, mind a K�z�ss�gek �raml�saiban. N�ha olyan s�lyos zavarokhoz is vezethetnek, amik m�r a Teremt�si Alapok torzul�s�t vagy ak�r r�szleges vagy teljes bez�r�d�s�t is eredm�nyezhetik (>>> az eg�sz k�z�ss�g teljes pusztul�s�t okozhatj�k).]
• (amely K�z�ss�gben van ilyen:) ’nemi �n-jellegt�l’ val� Elt�volod�s, Szorosabb �sszekapcsol�d�sb�l (csal�di, bar�ti T�rsas-s�gb�l) val� kiszakad�s stb..”

 

         A „megzavarod�s” valamivel lassabban nyilv�nul meg azon K�z�ss�gekben, ahol a teremt�k k�pesek m�r t�bb Tapasztalatot / Tud�st Ber�gz�teni a K�z�ps� �s anyagi test�kbe [20190529 – el�rhet� ITT][�gy t�bb lehet�s�g�k ny�lhat e roml�s Elh�r�t�s�ra], de a Tudatoss�g le�p�l�se �s az �let-er� rohamos cs�kken�se itt is szinte meg�ll�thatatlan volt eddig.

       A Tudatoss�g le�p�l�se szinte azonnali azon K�z�ss�gekben, ahol a MEGTART� els�dlegesen az �raml�sokba r�gz�ti be (�s �gy teszi el�rhet�v�) a Tapasztalatokat, �s a teremt�k m�g csak kev�ss� k�pesek ezeket ber�gz�teni az anyagi test�kbe [ez volt a helyzet az EGYEDIS�G Birodalm�ban: 20181017 – el�rhet� ITT]. R�szben ez a Tapasztalat ind�tott arra minden nagy-TEREMT�T �s K�zvetlen MEGTART�T, hogy �j Harmoni�t form�ljanak meg a K�z�ss�g�kben megform�lhat� testekre (�s �raml�sokra) vonatkoz�an [a teremt� pontosan mit / milyen felt�telekkel / milyen m�dokon ’emelhet be’ �s r�gz�thet be a Test�be az �raml�sokban ber�gz�tett Tapasztalatokb�l --- ezeket milyen tartamonk�nt sz�ks�ges �rt�kelni �s Ellen�rizni / Rendezni / ’rendbe tenni’ --- milyen �j lehet�s�gek ny�lnak az �jonnan megny�l� K�l�nleges Megtapasztal�sok �tj�n > p�ld�ul k�zvetlenn� v�lhat a FORR�S-T�RBEN ber�gz�tett Tapasztalatokhoz a hozz�f�r�s, �s ezek mennyiben r�gz�thet�k be a teremt�k (L�nyegi / K�z�ps� / Harmadik) Test�be stb].

 

            A Megtart�-T�r „Belsej�nek” Tudatos (�s er�szakos, durva) megs�rt�se („�tform�l�sa”), a bels� �s felsz�ni �raml�sok miel�bbi sz�tt�r�se / �tszerel�se [mesters�ges hat�rokkal a term�szetes k�z�ss�gek feldarabol�sa / sz�tv�laszt�sa, term�szetes utak j�rhatatlann�-t�tele / az �tj�rhat�s�g ellen�rz�shez k�t�se] szinte biztos jele annak, hogy a K�z�ss�g val�sz�n�leg minden tagj�ban Bels� Megt�r�s is van.

 

Az�rt  ’k�nnyebb’ ma m�g a Kisebb vagy Nagyobb Szakasz-Lez�r�sok �s az �T-VEZET�S sor�n a Megt�r�sek Kiigaz�t�sa,

mert ilyenkor nem csup�n az egyedi teremt�kr�l GONDOSKODNAK k�l�nleges vagy k�l�nlegesEBB m�don a MEGTART�K,

hanem maga az �letet Megtart� T�R is minden esetben KIIGAZ�T�SRA ker�l.

A Tapasztalatok szerint

az �letet Megtart� T�R KIIGAZ�T�SA n�lk�l

legfeljebb csak „r�vid �let�” lehet a teremt�k l�ny�ben megnyilv�nul� minden �N-Igazod�s �s Rendez�s.

 

A F�LD Meg�jul� Vil�g�ban

a T�r Bels� Megtart� R�szeinek a Gondoz�sa

�n�ll� Szolg�lati-�s-Irgalmi (�s k�s�bb �L�T�R jelleg�) K�l�nleges Teremt�si Ir�nny� ny�lik meg / ny�lt meg.

A T�R e nagyon fontos Bels� Megtart� R�szei

a F�LD-Vil�g�ban

jelenleg

NAGYON K�L�NLEGES MEG�RINTHET�S�GBE ker�ltek,

�s csak azon MAGOK sz�m�ra v�lhatnak ezek ’meg�rinthet�v�’,

akik t�rv�nyes �ton megnyitj�k az ehhez tartoz� K�l�nleges Gondoskod�st.

 

A MAGJAI sz�m�ra a F�LDANYA Ki�rasztotta ennek az �j K�l�nleges Teremt�si Ir�nynak a Megnyithat�s�g�t.

Amely MAGOK megny�lnak az ilyen ir�ny� K�l�nleges Tudatosod�sban,

azokat a F�LDANYA azonnal elind�tja egy olyan Bels� �n-�p�l�sben (�s alapoz� Tudatosod�sban),

amelyben felt�rja sz�mukra e Bels� T�r-elemek pontos l�nyeg�t �s a bel�l�k fel�p�lt �j Rendszer (= �j Harmonia) l�nyeg�t.

E m�g Kipr�b�l�s jellegben megnyithat� Tudatosod�st k�vet�en hozhatnak majd a MAGOK olyan Rendelkez�st,

hogy ’Elk�telez�dnek’-e ebben a ma m�g Nagyon (!) K�l�nleges Tudatosod�sban,

amely csakis a F�LDANY�VAL megform�lt ’K�t�’-Szoross�gban nyilv�nulhat meg.

  

 

*****

 Meg�rt�st seg�t� n�h�ny gondolat:

         „…K�l�n�s behat�sra teh�t ezen l�tez�k „gy�kere” / Befogad�-Alapja megs�rt�sre / megv�ltoztat�sra ker�lt az�rt, hogy k�pess� v�ljanak egy akkor „mesters�gesen megform�lt �j szervezet” (nem �l� K�z�ss�g!) „hatalma al� beigazodni”. E V�ltoztat�s hat�s�ra �let-erej�kben / Term�szetes �n-megtart�sukban ezen teremt�k jelent�sen meggyeng�ltek, �s mivel az ALAP-�RAML�SUKB�L imm�r alig voltak k�pesek �let-er�h�z jutni, „�let�k” ezt k�vet�en m�r csak �gy volt „megtarthat�”, hogy „megtanult�k” „m�sokt�l elvenni” mindazt, ami az „�lethez kell” (m�sokra „k�t�seket tettek”, amelyeken �t „�let-erej�k” egy r�sz�t folyamatosan magukhoz �tvont�k). E V�ltoztat�s ELT�VOL�TOTTA �ket AZ-�LETT�L, �m ezt kezdetben m�g nem ismert�k fel. ELT�VOLODVA a MEGTART�IK Term�szetes Gondoskod�s�t�l „�let�k” m�r nem volt „val�di �let” >>> �s ez�rt jelenleg nagyon alapos �RT�KEL�ST ig�nyel az, hogy az ezen „�let-szer�” megtapasztal�sukb�l van-e b�rmilyen Megtarthat� Tapasztalat, amit �l�n tov�bb-vihetn�nek [mivel maga az „�t” „amin elindultak” „�sszeegyeztethetetlen az �lettel” > emiatt a Megtapasztal�saik nagy val�sz�n�s�ggel csak Feljegyz�sek form�j�ban maradhatnak meg].

        Megism�tlem, mert fontos: ezen teremt�k Tapasztalatai nagyon fontosak �s �rt�kesek A-L�TEZ�S-EG�SZE sz�m�ra. R�vil�g�tottak arra, hogy ak�r egy teremt� (vagy egy kisebb K�z�ss�g) „�nmaga-ellen-ir�nyul�sa” / �nn�n-l�ny�nek �let-ellenes megs�rt�se is milyen s�lyos, t�bb Birodalomra is kiterjed� NAGYON KEDVEZ�TLEN V�ltoz�sokat (s�lyos Megt�r�seket / Bez�r�d�sokat) eredm�nyezhet, �s �gy mennyire fontos a (MEGTART�I �s egyedi) teremt�ben olyan Biztos �n-Megtart�s �s ehhez kapcsol�d�an az Elt�volod�sokat / Vesz�lyeket m�r nagyon korai szakaszban pontosan Jelz� (bels� �s k�ls�) rendszer / Harmonia fel�p�t�se, amely biztosan �tj�t �llhatja az �letet ront� / s�rt� megnyilv�nul�soknak. Nagyon fontos, hogy az ilyen ir�ny� Tapasztalatokb�l megform�l�sra ker�l� �RT�KEL�SEK minden �rintett sz�m�ra k�zvetlen �ton el�rhet�v� v�ljanak. �gy hab�r e teremt�k Tapasztalatai a saj�t teremt�-l�ny�kben Val� form�j�ban nem v�lnak megtarthat�v�, FELJEGYZ�SEKBEN a sz�mukra �s m�sok sz�m�ra is megtartottak maradnak…”

 

            A „Szervezetek” l�trehoz�sa az elind�t�k r�sz�r�l tudatos teremt�s volt, �s val�sz�n�leg sem a k�s�bbi „tan�t�k” (kik�pz�k), sem a tan�tv�nyok nem voltak kezdetben tudat�ban annak, hogy milyen s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r ez az �nmagukon megkezdett Kipr�b�l�s (k�s�rlet) [vagyis az, hogy TUDATOSAN „lev�lasztj�k magukat” „Az-�letr�l” (= a t�rv�nyes MEGTART�JUKR�L) annak �rdek�ben, hogy egy jellemz�en n�h�ny szem�ly �ltal megform�lt „AKARAT” „ir�ny�tsa” �ket].

            Ez a K�zvetlen MEGTART�T�L (�s �gy az Ered�-nagy-TEREMT�T�L!) val� (�let-ellenes) Elt�volod�s volt eddig ezen teremt�ken a k�zvetlen oka annak, hogy m�g akkor sem tudt�k �nn�n l�ny�kben megnyitni a Szolg�latot, ha eredend�en olyan Birodalomhoz tartoztak, amely Birodalomban m�ra val�san megnyithat�v� v�lhattak a K�l�nleges Teremt�sek. Mivel „fellazult” (legink�bb k�zvetett� v�lt) a k�zvetlen �sszekapcsol�d�s az Ered�-nagy-TEREMT�VEL, a teremt� nem tudta az (�n)L�nyeg�ben „ber�gz�teni” (�s/vagy abb�l tov�bb-vezetni) a K�l�nleges Teremt�s Megnyit�s�t.

         M�r maga ez az �n-megtart�st meggyeng�t� k�s�rlet is s�lyos k�rokat [�s mostan�ig, a FORR�S-T�R megform�l�s�ig kiigaz�thatatlan Megt�r�seket �s Bez�r�d�sokat!] eredm�nyezett >>> az igaz�n nagy baj viszont az volt, hogy TUDATOSAN KIL�PTEK A K�S�RLETHEZ MEGFORM�LT T�RB�L (a „Szervezetb�l”), �s olyan m�s T�rre / K�z�ss�gekre / l�tez�kre is KI�RASZTOTT�K ezeket a k�s�rleti megnyilv�nul�sokat, akik ebbe tudatosan nem egyeztek bele [mert fel sem t�rt�k el�tt�k, hogy „mit z�d�tanak r�juk”]. Ez a kevered�s tipikus esete, amely a Tapasztalatok szerint MINDIG MEGT�R�ST EREDM�NYEZ az �rintettekben:

>>> ’Kevered�snek’ a VIL�GBAN azokat az ’�rintkez�seket’ jel�lik, amik megny�l�s�nak nincs megfelel� egyet�rt�sb�l megform�lt t�rv�nyes alapja, �s ez�rt egyetlen �rintett sz�m�ra sem eredm�nyezhetnek megtarthat� teremt�seket (pusztul�ssal, er�veszt�sekkel j�rnak >>> az ilyen teremt�sek Tapasztalatai jellemz�en az �rintett MEGTART�KBAN (csup�n) ’FELJEGYZ�SK�NT’ v�lhatnak megtarthat�v�). A Kevered�sek zavart okoznak mind az egyedi teremt�k l�ny�ben, mind a K�z�ss�gek �raml�saiban. N�ha olyan s�lyos zavarokhoz is vezethetnek, amik m�r a Teremt�si Alapok torzul�s�t vagy ak�r r�szleges vagy teljes bez�r�d�s�t is eredm�nyezhetik (>>> az eg�sz k�z�ss�g teljes pusztul�s�t okozhatj�k).]

 

20090830 II. (el�rhet� ITT):

    „…Kor�bban a Napfonat ter�let�t sokan egyfajta „harchoz” [t�l�l�si harchoz] rendelt�k: az eredend� kapcsol�d�sok hely�t „energia-elsz�v�” szerep�v� tett�k. Ennek oka az volt, hogy a test�ben �l� L�lek a F�ldh�z kapcsol� legals� csakr�it�l le volt v�lasztva, �gy gyakran megesett, hogy feladatai teljes�t�s�hez nem jutott �nMaG�n kereszt�l kell� f�ld-energi�khoz, �s ez�rt az egy�bk�nt kapcsol�d�sokra rendelt als�bb ter�let�vel (Napfonat) pr�b�lt meg r�kapcsol�dni m�sok energi�ira. Ezek kezdetben csak „�vatos tapogat�z�sok” voltak, amelyek azt voltak hivatottak biztos�tani, hogy kapcsolatok l�tes�t�se �ltal biztos�that� legyen egy-egy feladat ell�t�sa �s megtapasztal�sa. Id�vel egyesek tudatosan er�s�tett�k ezt a kapcsol�-k�pess�g�ket a „maguk akarata �ltal ir�ny�tottan m�sok rov�s�ra”… Ma m�r ilyen jelleg� elsz�v� kapcsol�d�sok a Napfonat ter�let�r�l �s ter�let�n (�s m�shol sem) nem m�k�dhetnek, mert az ilyen m�sok energi�j�t elvon� m�k�d�s a F�ldanya „tilt� list�j�n” szerepel, �s aki ilyen m�don pr�b�lna m�g ma is energi�khoz jutni, azokhoz a F�ldanya k�ldi a megfelel� „Lebont�” energi�kat.

 

Elisabeth Haich: Beavat�s (I)(Z�rich, 1954):

       „…A legnagyobb meglepet�semre valami eg�szen m�s t�rt�nt, amire nem sz�m�tottam. Mik�zben a f�rjem mellett �lltam, �s egy gondolatra v�rtam, eg�szen pontosan �reztem – s�t, l�ttam! -, hogy gyomr�nak t�j�k�r�l egy nyolc-t�z centim�ter �tm�r�j� �ramlat t�r el�, �s testemet – ugyancsak a gyomrom t�j�k�n – lassz�k�nt k�r�l�leli. Ezt �gy �reztem, mintha a f�rjem test�b�l el�bukkan� �ramlat nagyon fimon, s�r� k�dh�z hasonl�, de m�gis fizikailag l�tez� anyagb�l �llt volna. Miut�n teljesen k�r�l�lelt ez az anyagszer� sug�r, j�l �rz�kelhet�en az egyik ir�nyba kezdett h�zni, �gyhogy k�nytelen voltam egy l�p�st tenni. Azut�n egyre csak vonszolt valamerre. Valah�nyszor rossz ir�nyba l�ptem, �rezhet� er�vel visszar�ntott, �s a megfelel� ir�nyba terelt. �gy jutottam el az ablakhoz, ahol a f�rjem materializ�l�dott akarata meg�ll�tott. Ekkor �jabb meglepet�s �rt: a szok�sos m�don lefel� cs�gg� szabad karom hirtelen a magasba lend�lt, s�lytalann� v�lt! Addig egy�ltal�n nem gondolkoztam el azon, hogy a karom a F�ld �ltal kifejtett neh�zs�gi er� miatt l�g lefel�, hi�ba tanultam az iskol�ban a gravit�ci�r�l. De ott, az ablak mellett k�zvetlen�l �rz�keltem, hogy a karom elveszti a s�ly�t, �s a F�ld vonzerej�t�l megszabadulva, mag�t�l felemelkedik. Mik�zben a leveg�be emelkedett, a f�gg�nyt is fellebbentette. Egyetlen izmomat sem fesz�tettem meg, �gy tetszett, mintha a f�rjem napfonat�b�l (plexus solaris) ki�raml� massza t�masztan� al� a karomat. Ez a massza azut�n el�renyomta a fejemet, �gyhogy az orrom az akaratomt�l f�ggetlen�l az ablak�veghez nyom�dott. Ebben a pillanatban elv�lt a massza a testemt�l, �n pedig megint szabadon tudtam mozogni.  

       Egym�sra n�zt�nk. Mindkett�nk arc�ra ki�lt az izgatotts�g. R�m eg�szen megr�z� hat�s gyakorolt az �j �lm�ny, az, hogy az emberi akarat a napfonatb�l ki�ramolva sz� szerint egy m�sik ember test�re tapadhat, polipkark�nt �t�lelheti, m�g a neh�zs�gi er� ellen�ben is hathat. Ez az „anyag” olyan benyom�st keltett bennem, mintha az �gbolton �t�vel� Tej�thoz hasonl�an miri�rdnyi k�dszemcs�b�l �llna, amelyek szorosan egym�shoz kapcsol�dva mind egy ir�nyban �ramlanak.

       F�rjem is izgatott� v�lt, mivel nem �rtette, hogyan lehets�ges, hogy robotk�nt hajtottam v�gre �sszes gondolat�t – azt, hogy az ablakhoz menjek, megemeljem a f�gg�nyt, �s kin�zzek az ablak�vegen. Elmondtam, hogy napfonat�b�l egy �ltalam anyagszer�nek �rzett �raml�s bukkant el�. R�gt�n hozz�tettem azonban, hogy szubjekt�v meg�t�l�s k�rd�se, hogy mit tekint�nk anyagnak. Valamilyen er� r�v�n alakul ki benn�nk az az �rz�s, mintha anyaggal ker�lt�nk volna kapcsolatba. (…)

         Csal�dunk minden vas�rnap egybegy�lt a sz�leim otthon�ban, �gy aznap odament�nk. Elmes�ltem, mit tapasztaltunk, mire term�szetesen az eg�sz csal�d azonnal k�s�rletbe akart kezdeni. El�sz�r mam�val egy�tt �lltam f�l. A t�bbiek s�ri cs�ndben hallgattak, �s megpr�b�ltak semmire sem gondolni, mivel ebben a felfokozott tudati �llapotban olyan �rz�keny voltam a jelenl�v�k gondolataira, hogy k�nnyen megzavarhatt�k volna a k�s�rletet.

         Mam�val megint �j �lm�nyben volt r�szem. Az �ltala kibocs�tott �ram gyeng�bb, finomabb �s j�val kisebb �tm�r�j� volt, mint f�rjem�. Azt�n ugyanezt a k�s�rletet megism�teltem a k�l�nb�z� nagyb�csikkal, nagyn�nikkel �s egy�b rokonokkal… Volt egy nagyb�csim, aki �ltal�ban nehezen �sszpontos�tott, �s sokszor t�tov�zott a d�nt�seiben. Nos, az � „�rama” vastag �s er�s volt, de az �ram �sszetev� r�szecsk�i nem ugyanabba az ir�nyba �ramoltak, hanem v�letlenszer�en ide-oda csapongtak, ami meglehet�sen kaotikus hat�st keltett. Igen neh�z volt r�j�nni, mit is akar tulajdonk�ppen. Az egyik nagyn�n�m fel�l nagyon v�kony, de sz�r�s, igen �les, merev, kem�ny dr�tra eml�keztet� �ramot �rz�keltem. � �ltal�ban nagyon agressz�v volt. Hasonl�k�ppen figyeltem meg az �sszes t�bbi r�sztvev�n�l a csak r� jellemz� akaratki�raml�st.

        �j vil�g ny�lt el�ttem! �j jelens�geket kezdtem meg�rteni, amelyeket kor�bban csak �reztem, sejtettem, vagy �szre sem vettem. Egy pillanat alatt vil�goss� v�lt, mi�rt �rezheti mag�t az ember egy sz�b�rbaj ut�n olyan f�radtnak, mintha testileg birk�zott volna. Azt is meg�rtettem, hogy lehet, hogy a m�sokkal val� egy�ttl�t n�ha teljesen kif�raszthat, m�skor pedig felfriss�t, �s er�t ad. K�zzel foghat�v� v�lt, mi a szimp�tia �s az antip�tia: adakoz�, illetve elnyel� kisug�rz�s. Az el�bbi er�t sug�roz, az ut�bbi polipkark�nt tapad az emberre, �s er�t sz�v el t�le. Az ilyen emberek a k�s�rletek sor�n annyira elgyeng�tettek, hogy reszket� t�rddel, teljesen kimer�lten kellett le�ln�m, �s csak bizonyos id� eltelt�vel tudtam magamat annyira �sszeszedni, hogy folytassam a k�s�rletez�st. (…) Ekkor olyan t�nyt is megismertem, amelyen emberi akarat nem v�ltoztathat, nevezetesen, hogy a kim�velt, magukon uralkodni k�pes emberek eg�szen m�s sug�rz�st bocs�tanak ki magukb�l, mint az alacsony ig�nyekkel rendelkez�, �nuralom n�lk�li, csak a primit�v v�gyak kiel�g�t�s�re t�rekv� szem�lyek. Ez a jelens�g term�szetesen f�ggetlen az egy�n t�rsadalmi helyzet�t�l! Erd�ben vagy hegyoldalban mag�nyosan �l�, a civiliz�ci�t gyakran egy�ltal�n nem ismer� emberekn�l n�ha tiszt�bb �s magasabb rend� rezg�st �rz�keltem, mint n�h�ny magas k�pzetts�g�, olvasott, de teljesen egoista be�ll�totts�g� szem�lyn�l. Ezeket a kisug�rz�sokat lehetetlen elrejteni, letagadni vagy meghamis�tani. R�gt�n el�rulj�k, kivel van dolga az embernek.

        A k�s�rletek sor�n m�g egy �rdekes megfigyel�st tettem. Ha valaki olyasmit akart t�lem, ami a neveltet�semnek ellentmondott, akkor neveltet�sem falk�nt �llt kett�nk akarata k�z�, �s csak a legnagyobb er�fesz�t�s �r�n tudtam v�g�l ezt a falat val�s�ggal �trobbantani.

       Ezek a k�s�rletek mindig nagyon kif�rasztottak, ugyanis m�g ha pozit�v be�ll�totts�g� szem�lyekkel v�geztem is �ket, el�sz�r ki kellett �r�teni a tudatomat, hogy a m�sik akarat�t �tvehessem, vagyis hogy azt magamban tudatoss� tehessem, �s a rezg�seket ilyen m�don a saj�t idegrendszerembe vezessem, a saj�t kisug�rz�som lehet� legnagyobb m�rt�k� elfojt�s�val. Ez jelenti a legnehezebb feladatot. Idegrendszer�nk a saj�t rezg�seinkre �ll�t�dott be, ellen�ll�ereje a saj�t �let�ramunkhoz igazodott. Minden v�ltoz�s meger�lteti az idegeket, mivel olyan �thangol�s k�vetkezik be, amely ak�r lefel�, ak�r felfel� ir�nyul, mindig megviseli az idegrendszert. M�r az is nagyon k�ros, ha magunkban �l�nk �t ilyen �thangol�d�st, legyen sz� ijedelemr�l, �rzelemkit�r�sr�l, vagy ak�r rendk�v�li �r�m�rz�sr�l. �rthet�, hogy ha idegeink eg�szen idegen rezg�sekre hangol�dnak r�, amelyek nem csak rezg�ssz�mban, hanem egy�b saj�toss�gaikban is alapvet� elt�r�seket mutatnak a mi�nkt�l, elf�radunk, vagy ak�r k�rosod�snak is kitehetj�k magunkat. A rezg�s jelleg�nek nagy elt�r�sei eset�n s�lyos k�rosod�ssal, idegi jelleg� megbeteged�sekkel, t�lzott ingerl�kenys�ggel vagy ideggyullad�ssal lehet sz�molni. �gy �rthet�v� v�lik, mi�rt betegednek meg bizonyos t�l�rz�keny emberek rejt�lyes m�don �jra meg �jra egy adott k�rnyezetben. Emellett szembe kell m�g n�zni egy eg�szen nagy vesz�llyel, amely minden m�diumot fenyeget, s�t az esetek t�bbs�g�ben elker�lhetetlen�l be is k�vetkezik, nevezetesen azzal, hogy a m�dium elvesz�ti a saj�t egy�nis�g�t. Minden rezg�st �tvesz, ha azonban azokat nem tudja feldolgozni, a mag��v� tenni, akkor maga is zavarodott�, megb�zhatatlann�, gyenge akarat�v� v�lik! J�t�kb�l senki ne pr�b�lkozzon ilyennel! Eg�sz k�nyvt�rakat lehetne �ssze�ll�tani olyan szomor� t�rt�netekb�l, amelyekben k�l�nb�z� m�diumok mindenf�le benyom�soknak engedelmesked�, akarat n�lk�li robotokk� v�ltak, ellen�ll�k�pess�g�ket elvesztett�k, �s v�g�l sz�lh�mosk�nt „leplez�dtek le”. Nem is csoda! �ppen m�diumi k�pess�geik k�vetkezt�ben vesz�tett�k el akaraterej�ket, �s v�ltak n�z�ik j�t�kszer�v�. Magam is tan�ja voltam, hogy egy rendk�v�li k�pess�gekkel rendelkez� �s kezdetben val�di jelens�geket produk�l� asszony id�vel egyre t�bbet vesz�tett saj�t egy�nis�g�b�l, az emberek k�v�ns�gainak k�ptelen volt ellen�llni, �s olyan nagy volt benne a szerepl�si v�gy, hogy amikor az ismeretlen er� nem jelentkezett, csal�shoz folyamodott. M�k�d�s�nek �ri�si botr�ny vetett v�get. A tudatlanok gy�zelmi m�morban �sztak, �s azt �ll�tott�k, hogy az �sszes jelens�g kezdett�l fogva csal�s volt. Nem! Nem volt minden csal�s. Az asszony �ppen igazi m�diumi tulajdons�gai miatt v�lt annyira egy�nis�g n�lk�liv� �s akaratgyeng�v�, hogy v�g�l sz�lh�mos lett. Saj�t magamon is megfigyeltem ezeket a hat�sokat. Magamat nem akartam becsapni, az igazs�gra voltam k�v�ncsi, de k�zben tapasztaltam a k�s�retek k�ros k�vetkezm�nyeit. A k�rd�shez kell� tudatoss�ggal �lltam hozz�, �s az akarater�m is kell�en er�s volt ahhoz, hogy az idegen rezg�seket legy�zzem, �s minden egyes k�s�rlet ut�n �jra visszat�rjek „saj�t magamhoz”. Azonban ezeknek – �s k�s�bb az �sszes spiritiszta k�s�rletnek – �ppen az�rt vetettem v�get, mert az idegen hat�sok lek�zd�s�re tett er�fesz�t�seim t�ls�gosan kimer�tettek �s felzaklattak. (…) K�s�rleteim sor�n meggy�z�dtem arr�l, hogy az ember �pp�gy „�tveheti” �rz�kelheti �s kinyilv�n�thatja a saj�t akarat�t a tudatalattij�nak valamilyen rejtett tartom�ny�b�l, mint egy idegen l�ny�t. (…)

        Gondoljuk csak el: ha egyetlen ember akarata elegend� ahhoz, hogy egy m�sik ember karja a leveg�be emelkedjen, vagyis hogy a F�ld neh�zs�gi erej�t legy�zze, akkor hol h�z�dik a lehet�s�gek hat�ra? Amikor megismertem ezeket a t�nyeket, meg�rtettem a n�lunk, Nyugaton „levit�ci�nak” nevezett jelens�get, amelyet Tibet bizonyos kolostoraiban rendszeres gyakorl�ssal m�g ma is megval�s�tanak. An�lk�l, hogy b�rmit is hallottam volna ezekr�l a tibeti gyakorlatokr�l, k�s�rleteim ugyanezekhez az eredm�nyekhez vezettek. Itt Eur�p�ban is ismert ez a jelens�g, �s megb�zhat� forr�sok szerint Avilai Szent Ter�z, Keresztes Szent J�nos �s Assisi Szent Ferenc nem is egyszer, hanem t�bb alkalommal, n�ha ak�r �r�kig is a leveg�ben lebegtek. Tudom, hogy ez lehets�ges, mivel a saj�t akaratunk ugyan�gy fejti ki a hat�s�t, mint egy idegen�. Nagy akarater�vel pedig m�g a neh�zs�gi er� is lek�zdhet� bizonyos id�re.

       Velem is megt�rt�nt m�r, hogy egy k�s�rlet sor�n k�ptelen voltam valakinek az akarat�t magamban tudatos�tani, �s akkor a gondolat�t sem siker�lt megval�s�tanom. Ilyen esetekben az a bizonyos masszaszer� jelens�g s�lyk�nt nehezedett a mellkasomra, nehezen tudtam l�legezni, �s �gy ny�gtem, mintha a hal�lomon lenn�k. Megk�rtem, pr�b�ljon jobban koncentr�lni. Amint felismertem �s v�grehajtottam az akarat�t, megk�nnyebb�lten l�legeztem fel, a nyom�s egy csap�sra megsz�nt! Ennek nyom�n az a meggy�z�d�s alakult ki bennem, hogy az asztma sok esetben nem m�s, mint egy m�sik ember l�thatatlan akarata, amely s�lyos teherk�nt nehezedik a betegre. Ez a l�thatatlan, meg nem val�s�tott akarat az ember tudatalattij�b�l is sz�rmazhat, �s betegs�geket okozhat an�lk�l, hogy a beteg tudn�, a saj�t akarata felel�s az �llapot��rt.

      Az �let ilyen l�thatatlan k�zdelmekb�l �ll, amelyek sor�n egyszer alulmaradunk, m�skor fel�lkerekedhet�nk a neh�zs�geken.

      Ezek a k�s�rletek �s az �ltaluk szerzett tapasztalatok kiv�l� iskol�t jelentettek a sz�momra. Lehet�s�get teremtettek arra, hogy alapos betekint�st nyerjek az ember tudatalattij�ba, �s komoly �n-, valamint emberismeretre tegyek szert. Bebizonyosodott el�ttem, hogy lehets�ges m�s �l�l�ny gondolatainak �tv�tele, de az is nyilv�nval�v� v�lt, hogy ez milyen hihetetlen neh�zs�gekkel j�r. (…) A legk�l�nf�l�bb k�r�kben elt�lt�tt sok-sok �v alatt sz�mtalan katasztr�f�nak, r�geszm�nek, �ngyilkoss�gnak, ideg�sszeoml�snak, s�lyos lelki betegs�gnek voltam tan�ja, amelyeket a spiritizmusnak nevezett felel�tlen j�tszadoz�s v�ltott ki. J�sz�nd�k� �s becs�letes, de teljesen tudatlan �s a pszichol�gi�ban j�ratlan emberek vettek r�szt a sze�nszokon! A tudatlan szem�lyek olyan er�ket h�vnak �letre, amelyeket egy�ltal�n nem ismernek, �s azt sem tudj�k, honnan sz�rmaznak. Nincs is hatalmuk az ilyen er�k f�l�tt, teljesen kiszolg�ltatottak vel�k szemben. Spiritizmussal csak olyanoknak szabadna foglalkozni, akik nem hagyj�k befoly�solni magukat, alapos pszichol�giai ismeretekkel �s nagy tapasztalattal rendelkeznek, �s rendk�v�li tudatos akarater�, valamint �nuralom jellemzi �ket…”

 

Az �r�s folytat�dik a 6. r�szben, el�rhet� ITT