Az írás 8. része elérhető ITT

2019.11.06-07.

Tapasztalat

(levél-részletek)

       Megerősödött-e már annyira a Bizalom [önmagunkban és a MEGTARTÓINK felé irányulóan], hogy már képes ez továbbvezetni, vagy még mindig képes a félelem „irányítani”?

       Sokan itt a ’munkahelyünk’ [most élt életünk] ’utolsó órájában’ [egy nagyobb változáshoz közeledve] nagyon sok segítséget kapnak ahhoz, hogy a Bezárult [vagy akár Megtört] ön-részeiket kioldják, felszabadítsák és a helyére-igazítsák.

       Nagyon sok Megtörés és Bezáródás ered abból, hogy élet-sértés vagy erőszak elkövetőjévé vagy elszenvedőjévé váltunk.

       A kiteljesedés érdekében a segítőink [leginkább a MEGTARTÓINK] ’átvezetnek’ az út ’túloldalára’ [egészen közel a saját Életünk Forrásához], ahol Ellenőrzik, hogy készen állunk-e már arra, hogy újra egyek legyünk a Bezáródott ön-részeinkkel. [ FORRÁS-TÉRBE-BEEMELÉS az Eredő-nagy-TEREMTŐ és a Közvetlen MEGTARTÓ által]

Van-e bennünk már elég Bizalom és Tudatosság ehhez?

Felismernénk-e sajátunkként a Bezáródott ön-részünket?

Van-e elég Elfogadás bennünk ahhoz, hogy újra teljessé lehessünk?

Készek vagyunk-e begyógyítani a kiszabadult ön-részünk még élő fájdalmát?

Van-e türelmünk ehhez (és kellő alázat mindehhez)?

Bízunk-e a társunkban, aki mellettünk van azért, hogy segítsen végighaladni az Igazodás legfájdalmasabb szakaszán?

A BIZALOM a MEGTAPASZTALÁS alapján tud FELÉPÜLNI újra...

         A kalitkában vagy röptetőben lévő kismadár lehet Bezáródott Lényegi (~szellemi) vagy Lélek (ön)rész. Hogy mennyire élettel-teli / mozgékony / találékony, jelezheti, hogy mennyire áll már készen az eddig eltávolodott / bezárult ön-rész a ’hazatérésre’. Valószínűleg  a ’kiszabadulás’ után kell egy kis idő, amíg szépen a helyére igazodik minden (ön)rész [a kalitkából magát kiszabadított kismadár megpihen a kézen]. Elfogadás és Bizalom nélkül nem lehetséges visszafogadni az eddig eltávolodva volt ön-részeket.

         Az ilyen (ön)igazodások kezdetben sok erőt igényelnek, és ezért a segítőink (már előre?) gondoskodnak arról is, hogy ’feltöltődjünk’, megerősíthessük önmagunkat

(1) valami olyan tevékenységben, amiben örömünket találjuk

(2) vagy ha fáradtak / frusztráltak (kedv-telenek) vagyunk ilyenhez, akkor valami olyan ’közvetlen úton’ (képként erre utalhatott a pénz), amelyet képesek vagyunk befogadni és magunkban megtartani (begyömöszölni a táskába)].

       20190615[1.r.] (elérhető ITT): „…  Az ÖRÖM nagyon fontos eszköze és alapja minden Tudatos ön-épülésnek. A MEGTARTÓK vezetése a Befogadott teremtőik felé ma már FŐ IRÁNYKÉNT az ÖRÖM általi vezetés, és csak ha nincs más út, akkor marad a FÁJDALOM általi Jelzés / Figyelmeztetés…”

         20100102 (elérhető ITT): „…Egy asztalnál ülünk, az asztalon ételek / italok voltak, talán ettem magam is belőle, vagy inkább csak figyeltem, hogy ki mit és hogyan eszik, és az elfogyasztott étel milyen (testi, lelki, szellemi) Hatásokat/működéseket válthat ki. Egyszer mellém ült egy „férfi” (a jobb oldalamon ült), a „felesége” talán az asztal velünk szemben lévő oldalán ült egy kissé oldalt [nem-teljes illeszkedés, némi elcsúszás a párosságban], és a férfi látszólag mintha kissé „kapatos” lett volna, bár nem érzem rajta, hogy ivott. Nekem dől oldalról, de érzem, hogy nincsen semmi „rossz szándéka” velem --- talán csak nem tud egyenesen ülni [tengely-tartási gondok, elgyengültség].

            Vagy a bal vállamon, vagy pedig a székem bal oldalára (a szív oldala) felakasztva volt a „táskám”. Ebben többféle dolog is volt, melyeket most „konkrétan” nem tudok felsorolni. Valószínűleg mindig azt vettem elő belőle, amire az adott helyzetben nekem vagy másoknak szüksége lehetett (Irgalom, Kegyelem). Egyszer csak azt éreztem, hogy talán a hátam mögött a férfi „belenyúl” a táskámba (semmi „rossz” érzés nem társult ehhez, de kissé meglepett a dolog). Ahogyan „gondolatban” megfogtam a férfi kezét, „láttam”, hogy „pénzt tett a táskámba” --- talán azért, hogy adjam majd oda valakinek, vagy pedig használjam valami „yo” [harmonikus, megerősítő] célra..."

       Talán kapcsolódhat az előzőekhez az álmomban megtapasztalt:

      Korábban is álmodtam olyat, hogy egy „óvodában” vagy „iskolában” (valamilyen kisebb, zártabb jellegű helyen) voltam, és ott „tisztálkodtam”, vagy épp kerestem a mosdót (és wc-t)(mert már sürgető dolgom volt), de nem találtam (vagy nem találtam megfelelőt, „igazit”). ["wc" > megemészthetetlen dolgok elengedése].

      Most inkább egy több helyiségből álló barlang-szerűben éltem át ugyanezt (vagy egy romossá vált régi épületben). Voltak benne élhető részek, és korábban több szintből is állhatott, de most nem lehetett átjárni másik szintekre (a lépcsők romosak, hiányosak voltak) (ez utalhat a Belső Utak megtöredezettségére).

       Ebben a helyzetben most egy nőibb minőséget érzékeltem, és nem volt egyedül, sok segítő sürgött-forgott körülötte, de ő nem értette igazán, hogy mi is történik. ’Engedte’ ugyanakkor, hogy ’haladjon az eseményekkel’.

       A segítők gondoskodása ebben az esetben a KÜLÖNLEGES nagy-TEREMTŐK [immár KÖZVETLEN!!!] Jelenlétét jelezhette [IRGALOM, SZOLGÁLAT, ÉDES, ÉLŐTÉR].

 

       ’Tudta’ ez a női minőség, hogy ’esküvőre / menyegzőre’ készül(nek), és valószínűleg ő lesz a menyasszony. A segítők ’(nagyon)igyekeztek’, hogy ’minden a helyére kerüljön’ akkorra (kint és bent), amikor elérkezik a menyegző pillanata. A segítők azt is figyelték / keresték, hogy mi keltheti életre a menyasszony ’kedvét’ / élet-kedvét…  A női minőség egyre több részletet kezdett megérteni abból, ami körülötte zajlott (MIRE és MIÉRT figyeljen).

       Ezek az érzékelések arra mutathattak, hogy egyes Bezárult (ön)részek hogyan készülnek fel a ’hazatérésre’ (a Bezáródásból való kioldódásra).

       Amikor már KERESI a megtisztulás / megkönnyebbedés lehetőségét a bezáródott ön-rész, akkor elkezdődhet a felkészítése a hazatérésére.

          Azt is érzékeltem, hogy most ebben a barlang-szerűvé vált (még kijárat nélküli) (Bezárult) belső térben „három mosógép is működött” (a három KÜLÖNLEGES Birodalom?)(elindult egyfajta belső megtisztulás), és sok segítő sürgött-forgott, hogy előkészítse a ’menyegzőt’ (a hazatérést, egyé-válást, kiteljesedést).

       Ebben a helyzetben „egykedvűnek” érzékeltem a ’menyasszonyt’, kicsit talán ahhoz hasonlított, mint amikor egy altatásból elkezd felébredni valaki. Nem volt benne „nagy kedv” a menyegzőhöz, de az Elfogadás érzékelhető volt benne (vagy inkább egyfajta felébredő kíváncsiság).

         A bolt / vásár / piac képe gyakran megjelenik a bezáródásának feloldását elkezdett teremtőben.

       Néha „elvesznek” a „személyazonosító iratok” vagy már „megvásárolt utazáshoz használható jegy”. Ez általában már ELENGEDETT (lezárásba vont) részekre / feladatokra is utalhat.

       A „kisboltban” a segítők [soha nem tolakodóan, hanem mindig nagyon figyelmesen, előzékenyen és kedvesen (!)] keresik, hogy MIRE és MIÉRT irányul rá a figyelem, mivel ébreszthető fel a ’kedv’ (élet-kedv).

            A menyegzőjére készülő menyasszony esetében is keresték ugyanezt [étel, ital, tárgy, bútor, zene, tánc, ruha, frizura, kozmetikumok, illatok, színek, hangulat, tevékenység...]

            A ’kisbolt’ ma már talán ’A-Lehetőségek-Kertjének’ a teremtőkhöz ’közelebb húzódott’ része is lehet [20190822 – elérhető ITT].

          Amikor régebben egy-két pillanatra rálátásom lehetett az én Bezáródott ön-részemre, én úgy érzékeltem, mintha egy „űrben” (végtelen magányosságban és sötétben / fény-nélküliségben) lett volna, és fázott, nagyon fázott. Ennek kapcsán azt tanultam meg, hogy ha ilyen rálátás nyílhat a Bezáródásából-a-Teljességbe-Visszaigazodást-Megkezdett ön-részünkre, az megmutatja, hogy  mi hiányzott a legjobban (mi fájt a legjobban) a Bezárult ön-résznek, mire (milyen gondoskodásra, figyelemre) van a legnagyobb szüksége KEZDETBEN ahhoz, hogy ’visszatérhessen’.

         Nálam talán az ölelés hiányzott nagyon, és az segített kezdetben a legtöbbet, hogy elfogadtam és szeretettel magamhoz öleltem a saját hazatérő ön-részemet [illetve talán pontosabb úgy, hogy  magához ölelt az eddig eltávolodva-élt Lényegem… Most is emlékszem még, hogy olyan volt ez, mint a puha bársony, meleg és szeretettel-teli, háládatos, soha-el-nem-múló-örök… vigasztaló és erőt-adó… felmelegítő, átmelegítő, élettel-feltöltő… bátorító, elfogadó (és érdek nélküli, nem akart irányítani, egyszerűen csak ott volt (Van)].

        Az, hogy a kismadár a csőrével ’mindenáron’ szétfeszítette a hálót, utalhat talán arra, hogy számára a legfontosabb [KEZDETBEN!] a szabadság (’friss levegő’ / a ’szabad tér’)  és a Társ Közelsége, és hogy a kiszabadulás után megpihent a kézen, utalhat arra, hogy a nyugalom és türelem nagyban segítheti a hazatérésében.

      A tapasztalat az, hogy a Bezáródott ön-rész tudata és tudatossága folyamatosan halványul. A halványodás mértéke függ attól, hogy meddig volt bezáródva egy ön-rész, illetve milyen fájdalommal zárult be. Utalhat a tudatosság hanyatlásának mértékére az, hogy milyen „helyen és helyzetben” érzékeljük (bölcsőde, óvoda, iskola stb). A mostani helyzetben a menyegzőjére kezdett el felkészülni, ez már egy érettebb személyiségre utalhat (habár még csak ébredezett benne a tudatosság).

2019.11.21.

levél-részlet

A fák (félig-)levágott ágairól:

1.

       Vannak olyan teremtéseink, amelyeket csupán KIPRÓBÁLÁS jellegben nyithattunk / nyitottunk meg.

       Amikor letelik a Kipróbálás tartama, először a MEGTARTÓ [a Földön a Földanya] döntést hoz, hogy tartósabban is megnyithatóvá teszi-e a Kipróbált utat / ön-építést (esetleg milyen változtatásokkal teszi folytathatóvá – hogy ne sérüljön meg tőle a ’ház fala’).

       Az éjszakai villogás és zaj talán annak az ELLENŐRZÉSE lehetett, hogy mennyiben lehet megmaradó ez a kipróbált teremtés. A ’fa’ képe jelentheti azt, hogy képes úttá kiteljesedni az, ami Kipróbálásra került. Egyes ágak félig lelógása jelezheti, hogy azon a részen vagy tovább szükséges még dolgozni / erősíteni („metszeni”?), vagy akár abban a részében visszabontásra is kerülhet ami addig felépült.

2.

       A házon kívül látott ’fa’ képe lehet akár a saját eddig felépült utad is [vagy jelezheti számodra a fa képe ’A-Teljeset’ - ez utóbbit Ellenőrizd magadban!]. Az ’éjjel’ a házon kívüli nagy zaj és erős villogás jelezhette, hogy Ellenőrzésre került, mely részeiben folytatható az eddigi ön-épülés, a lehajló ágak pedig jelezhettek olyan ön-részt, amelynek a sorsáról most dönteni kell:

• megtartod-e / folytatod-e (ekkor azon még dolgozni kell, ki kell javítani a benne lévő sérülést / gyengeséget),
• vagy pedig Elengeded, és akkor ’végleg leválasztásra kerül’ (ekkor Értékelni kell ezt a Lezárásra kerülő részt, erről egy ’Feljegyzés’ készül, és csak ez a Feljegyzés marad megtartott).

       Tehát választani kell, hogy a lehajló (és félig levágott) ágat megtartod-e:

• szépnek találod-e, van-e benne számodra harmonia, fájna-e a hiánya (hiszen sok munkád van benne),
• vagy inkább Elengeded, és valami mást nyitsz meg, ami most ’kedvesebb’ a számodra.

3.

        A fa alsó ágainak megtörése (és lehajlása a földre) utalhat arra is, hogy egy eddig Bezáródott (valószínűleg MEGTÖRT) ön-részedet ALAPJAIBAN (!!) KIIGAZÍTOTTA a MINDENSÉG-FORRÁSA [MEGTÖRÉST és Nagy-Bezáródást csak Ő Igazíthat ki a FORRÁS-TÉRBE Beemelés során. Pár napja sokan megélték egy ilyen Nagy-Kiigazítást (ők ezt KÉRTÉK, és előkészültek rá)].

      Mivel ez az eddig ’Megtört’ [talán Lényegi / Szellemi, vagy akár Lélek] rész ’újra visszacsatlakoztatásra került az élet áramlásába’, most elkezdődik ennek az eddig elérhetetlen ön-résznek a gyógyítása és élővé válása [’felemelése’, visszaemelése a helyére].

      Az, hogy LÁTTAD a fát és visszacsatlakozott ágat, valószínűleg ’Visszajelzés’ (!!) lehetett [20190805(1.r.) – elérhető ITT]. Aki megél egy ilyen Élet-Alap-Kiigazítást, az vagy a Belső Látásával, vagy valamilyen kézzel fogható módon megtapasztal „tört” jelleget felmutató helyzetet (összetörik egy kedves de nem pótolhatatlan tárgy, összerázás érzékelése, ruha beszennyeződése stb).

       Ez azt is jelenti, hogy amikor arra szükséged lesz, KÖZEL KERÜLNEK HOZZÁD olyan segítők, akik átsegítenek egy-egy nehezebb szakaszon / segítenek a Megértésben. Lehet, hogy csupán néhány pillanatig tart egy ilyen segítség, és lehet az is, hogy hosszabban ’kísér’ valaki távolabbról vagy akár egészen közel.

       Ha ’tervezed’ azt, hogy esetleg majd később te magad is segítője legyél az ilyen gyógyulást elkezdő teremtőknek, akkor érdemes ’nagyon figyelni’ a belső változásokat, hogy azok OLYAN TAPASZTALATTÁ FORMÁLÓDJANAK BENNED, AMIVEL MAJD SEGÍTENI TUDSZ MÁSOKAT IS.

       Az álomban látott több KÜLÖNBÖZŐ, azonban LÉNYEGÉBEN mégis AZONOS kép talán arra is utal, hogy ugyanazt a folyamatot / megtapasztalást mindenki egy kicsit másként látja / érzékeli, és meg kell tanulni felismerni a különböző képekben / meglátásokban a lényegi azonosságot.

       Ugyanakkor ugyanaz a kép különböző teremtőkben [vagy akár ugyanazon teremtő más-más helyzeteiben] teljesen más lényegi tartalmat is jelölhet.

       A Belső Érzékelés finomítása elengedhetetlen alapja annak, hogy mások segítőjévé válhasson valaki [nem szabad csupán a már meglévő tapasztalatok alapján Értékelni egy helyzetet, mert minden helyzet és minden teremtő más].

         A madarak nyitott kalitka-ajtaja is utalhat a félig már az életbe való visszatérésre is (mint a félig levágott, vagy más nézőpontból félig visszanőtt faág). Ahogyan a madarak szabadon kijárhatnak a röpdéből (és már nem szennyezik be az otthonukat, mert megéltek egy alaposabb feltisztítást), a fa lehajló ága is még / már ’rajta van a fő áramláson’. Még lehajló (és szomorú, fájdalmas látvány), de a helyére is igazodhat, ha dolgozol rajta tudatosan.

          Ugyanez a kezdő képben is: „párommal feküdtünk egymás mellett”.

       A ’párod’ is lehet a Bezáródásából már kioldásra került és a ’Teljességébe’ [’egymás mellé’] visszaigazodását megkezdett ön-részed.

       Természetesen lehet ennek jelentése a pár-kapcsolati értelemben is.

       Az, hogy a sok hirtelen ott termett madár között olyan is volt, amilyet a párod szeretne nagyon, akár arra is utalhat, hogy benne is elkezdődött valamely eddig távol-lévő (és vágyott, hazavárt) ön-része visszaigazodása az életbe.

       Vagy az eddig Bezárt ön-rész elkezdett emlékezni arra, mi a fontos a számára, mit szeretne igazán (csak még nem tudja egészen pontosan megfogalmazni önmaga számára)(mit jelent maga a név, a ’nagysanyi’, vagy melyik jelleg kedves magában a madárban? Talán a kedvelt madár nevében a ’nagy’ utalhat a Teljességre, vagy a kimentett madár-családban a ’család teljessége’ lehet a fontos?).

       Mivel ’együtt’ figyeltetek mindent ebben az álomban, ez talán arra is utalhat, hogy egymást is segítitek és kíséritek egy egyes részeiben nagyban hasonló ön-rendezésben [talán ugyanabból a helyzetből ered bennetek a sérülés]. Talán erre is utalhat az, hogy ’elkezdtél emlékezni arra’, hogy ’valahonnan mentetted’ nagyon sérült állapotukban a párod által szeretett madarakat [és a mentés ezek szerint sikeres volt, mert életben tudott maradni az anyamadár és a kicsinyei (valamilyen Új-Kezdet nem pusztult el)].

         Én a Bezáródásból / Megtörésből felszabadult ön-részeket az esküvőjére készülődő menyasszony képében érzékeltem inkább. Én két napja azt álmodtam, hogy egy helyen több menyasszonyi-ruha-szalon is volt, és azokban nagyon sok menyasszony kereste a ruhát [készültek az ’esküvőre’, és ez az én képeim / érzékelésem szerint valószínűleg ugyanaz lehet, mint a kalitkában (etetéskor) hirtelen megjelent sok (különböző, aranyos)(és ezek szerint „éhes”?) madár]. 20191119 - elérhető ITT

      Sokan (!) megéltek az én érzékelésem szerint is néhány napon belül egy ilyen ÉLET-ALAP-KIIGAZÍTÁST [’nagy munka folyt’ ’nem messze kint, egészen közel’, nagy zajjal és villogással járt, gépekkel (gyorsan) folyt a munka].

       Az ELŐSZOBÁBAN (!) lévő madarak az álom elején a pontosan nem látott és nem értett zúgás és villogás után ’ébredtek fel’ és jöttek ki maguktól a kalitkából, majd repültek be a SZOBÁBA (!). Ez utalhat arra, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA / IRGALOM / ÉLŐTÉR általi Élet-Alap-KIIGAZÍTÁS után ’kiszabadultak’ az addigi Bezáródásokból, és már szabadabban mozognak, habár egy rövid repülés után (amely során már megengedik a simogatást is!) még visszatértek a biztonságosabb ’kisebb belső térbe’.

 Ki jogosult kinyitni a „kalitka ajtaját” (feloldani a Bezárást / Bezáródást)?

            Alapjaiban ez attól függ, hogy milyen „helyzet”, és „ki” formálta meg a Bezárást.

1.

Ha a teremtő önmaga formálta meg a Bezárást

       … akkor a ’kulcs’ is nála van a Bezártság megszüntetéséhez. Ilyenkor TUDATOS (!) belső munkával (a saját Lényegünk / Lelkünk útmutatása szerint) felkészülünk a Bezáródás megszüntetésére, majd a MEGTARTÓINK segítségével megkezdjük az ÖN-Igazodást.

      Lehetséges, hogy valamilyen sajátos ok miatt NEM TUDJUK ELÉRNI MAGUNKBAN AZT A TUDÁST, amely elvezethetne a magunk által Bezárt ön-részünk életbe-visszavezetéséhez (mert például később valaki más is „rátett egy újabb lakatot” a Bezárt részre, és ezáltal „KEVERT mintájúvá” vált > azt pedig már „egyedül” nem tudjuk megszüntetni, mert nem csak a saját Szándékunk van benne.)

      Érdemes ezért a MEGTARTÓI-Teremtőinket MEGKÉRNI időnként arra, hogy Ellenőrizzék a Belső Tereinket, hogy van-e azokban már feloldható Bezártság vagy bármilyen más Rendezhető ön-rész > és ha igen, akkor VEZESSENEK a Rendezésben / Igazodásban.

       Fontos: ha a SAJÁT SZÁNDÉKUNK formálta meg a Bezárást, akkor annak a feloldásához a SAJÁT SZÁNDÉKUNK szükséges akkor is, ha a MEGTARTÓ segítségével bontjuk le. [A magunk Szándékával TUDATOSAN (!!!) ki kell nyitni a kalitka ajtaját!]

       Érdemes időnként tehát ilyen irányú ELLENŐRZÉST is KÉRNI a MEGTARTÓINKTÓL [Ellenőrizzék, hogy elkezdődhet-e bennünk egy Ön-Igazodás vagy Rendezés].

2.

Ha más teremtő Szándéka (például rontása) vagy a MEGTARTÓ formálta meg a Bezárást.

            A ’jó hír’ az, hogy ma már „nem kell megvárni” azt, hogy más teremtő „levegye rólunk a rontását”. Ma már a MEGTARTÓI-Teremtők (a Földön a Földanya) folyamatosan Ellenőrzik, hogy van-e a teremtőkben Lényegileg nem hozzájuk tartozó rész, és ha találnak ilyet, azt ma már azonnal IRGALMI (és ÉLŐTÉR jellegű) Megerősítésbe helyezik, és azonnal elkezdődik a teremtőről való leválasztása.

            Ha korábban a MEGTARTÓ zárt be egy ön-részt (mert veszélyt jelenthetett például másokra, vagy épp azért, hogy ne pusztuljon el), azt a Bezárást a MEGTARTÓ oldhatja fel. Ma már rendszeresen Ellenőrzik, hogy az ilyen Bezárások mikor oldhatók fel.

         Amikor egy Közösségben különleges képességekkel rendelkező gyermek születik, az azért van, mert a gyermek a Közösség számára nyit meg egy előkészített Új Utat / Megújulást. Ha egy ilyen gyermeket kiemeltek a Közösségéből, nem csupán a gyermek SORSÁT TÖRTÉK MEG, hanem a Közösségtől is elvették a Megújulás Lehetőségét, és ez súlyos esetben akár a Közösség [„egy egész fészekalj”] PUSZTULÁSához is vezethetett.

            Voltak régen olyan „tanító utak”, amikor egészen kicsi korukban elszakítottak gyermekeket a családjuktól, és egy „zárt iskolában tanították” őket (például próbálták előhozni vagy irányítás alá vonni a különleges képességekeit) [20190805(2.r.) - elérhető ITT]. Az ilyen családtól elszakítás sajnos Megtöréseket okozott az érintettekben [és a Megtörések eddig sajnos gyógyíthatatlan sérüléseink voltak].

            Talán az anya-madár és fiókái [egy fészekalj] együtt érzékelése utalhat valamilyen korábbi SZOROSABB (valószínűleg családi) összekapcsolódás régi szétszakítására, majd valamilyen olyan tudatos tettre, amely mégis akkor-és-ott megpróbálta menteni a menthetőt. Talán külső behatás okozta a családtagok egymástól eltávolodását, és az akkor megélt fájdalom okozhatja máig az anyával való „bonyolultabb” kapcsolatot, illetve azt, hogy nehezen ismerik fel egymást azon régi család tagjai.

            Aki régebben megélt olyat, hogy a családtagjait megkínozták / megölték, gyakran önmagát okolja a történtekért. Később (tudatosan) ezért nem akart közel kerülni a családtagjaihoz [vagy azért, nehogy bajt hozzon rájuk, vagy azért, hogy az elvesztésük ne okozzon túlzottan nagy fájdalmat a számára]. Az óvatos közeledés a madarak felé, az, hogy már megengedték megsimogatni magukat, talán elkezdte feloldani az elveszítés régi fájdalmait, és elkezdte visszaépíteni a bizalmat… például az anya [MEGTARTÓ?] felé, aki akkor régen nem tudta megvédeni a gyermekeit. Ha fájdalom van a sérülés mélyén, arra rá kell nézni akkor, amikor felkészültünk rá. Talán a fájdalom abból ered, hogy akaratlanul vagy tudatosan okozói lehettünk egy család széthullásának.

Sokan vannak, akik valamilyen fájdalmas megtapasztalás miatt korábban bezárták valamelyik különleges jellegű képességüket (vagy szándékosan, vagy akaratlanul).

Egy régebbi életemben én is bezártam a belső látásomat (tudatosan), mert a halálát okozta másnak. [A látás ilyen beszűkülése a szemem általi látásban is érzékelhető egy részleges látás-hiányként.] Természetesen nem maga a látásom okozta egy szeretett társ halálát, hanem az, hogy egy bennem lévő változás miatt befolyásolhatóvá vált a látásom, és… a bevetítéseket (honnan, kitől erednek) nem ismertem fel. Akkor beleőrültem a fájdalomba, és a halált választottam.

Amikor elkezdődött az akkori Bezáródásom feloldása, a Lényegem és Lelkem vezetésével apránként ’meg kellett látnom’ és meg kellett értenem, hogy pontosan mi és miért történt akkor. Nálam egy súlyos átok is nehezítette a rálátást a régi helyzetre, és az, hogy nagyon sok egyéb szándékos elferdítés is rárakódott az idők folyamán.

Nehéz volt újra ránézni arra a régi helyzetre, nehéz volt újra átélni az akkori fájdalmakat, még ha csak részleteiben is tárult fel. Ahogyan a megtisztított részletek a helyükre kerültek már könnyebb volt.

Nincs nagyon idő szomorkodni. Akit a munkája hív, annak menni kell, mert nagyon sok ma még a tennivaló, tanulnivaló. És egyre több lesz, ahogyan egyre többen újra elkezdenek emlékezni az életükre.

Aki mások segítőjévé szeretne válni, annak kihagyhatatlan megtapasztalás valamilyen mélység megélése, és az abból kivezető saját út megformálása.

Csak így lehet megérteni (a saját tapasztalatból) mikor és milyen fájdalmak és félelmek kezdenek el feljönni a felszínre, és hogy ezeket hogyan lehet megszüntetni / feloldani / elengedni… és megtapasztalni, hogy milyen öröm az, amikor újra saját magunkká válhatunk, és ez milyen sok erőt ad, és milyen sok új lehetőséget nyit meg.

 Az írás folytatódik a 10. részben, elérhető ITT