20190805 - a Felel�ss�g �j Megnyilv�nul�s�hoz kapcsol�d�an (14. r�sz)

            Az el�z� lejegyz�sekben �rintettem a YOS�GHOZ tartoz� m�hely �s a VIL�GI L�lek k�z�tti l�nyegi k�l�nb�z�s�get.

            A YOS�G Eredend�en ’B�RMINEK’ keresheti �s meg�rtheti az �RTELM�T, ami a L�TEZ�SBEN VAN.

            Kezdetben a MINDENS�G-FORR�SA az�rt ’javasolta’ a YONAK-MAG�NAK, hogy V�LASSZON VALAMIT (a B�RMIB�L), aminek az �RTELM�T egy-egy Teremt�-Szakasz�ban keresi (meg�li), mert ez m�g sz�ks�ges volt ahhoz, hogy mint nagy-TEREMT� ’megfelel� t�vols�gban legyen’ a MINDENS�G-FORR�S�T�L. Ekkor m�g a MEGNYILV�NULT-VAL�J�BAN (!) kev�s egyedi jelleggel rendelkezett a YO, �s az �RTELEM keres�s�nek egy-egy ir�nyba lesz�k�t�se seg�tette akkor m�g az EGYEDIBB� v�l�st a TEREMT�S-NAGY-EG�SZ�BEN. Az el�z� lejegyz�sek YOS�GHOZ kapcsol�d� meg�rt�sein alapulva �rthet�, hogyan form�l�dott meg a YOS�G Megnyilv�nul�sainak mai alapja. (1) Ahogyan a MINDENS�G-FORR�SA �s a YO Egyeztettek �s Megegyeztek valamilyen kiv�lasztott ir�ny / �rt�k szerinti Megnyilv�nul�sban, (2) ma a YO �s a H�ZAI MEGTART�I ugyan�gy Egyeztetnek, �s a MEGTART�K V�lasztanak ’Valamit’ (a B�rmib�l), (3) �s az egyedi teremt�k is ’Valamit’ v�lasztanak megtapasztalni egy-egy r�videbb vagy hosszabb �let-Szakaszukban.

            A MINDENS�G-FORR�SA teh�t a YO-MAGA (�n)L�nyeg�be ber�gz�tette a KI�RAD�SI-SZ�ND�K�T (amely B�rminek az �RTELME meg�rt�s�re ir�nyul a saj�t Tapasztalatra alapul�an). Amikor a MINDENS�G-FORR�SA ’tan�totta’ a nagy-TEREMT�I Feladataira a YOT-MAG�T, valamelyest �rz�keltette Vele, hogy �-MAGA-A-MINDENS�G-FORR�SA milyen f�bb �RT�KEKET ismert m�r fel �NMAG�BAN, �s felaj�nlotta a YONAK, hogy ezek k�z�l v�lasszon valamit MEGTAPASZTALNI (Val�v�-Megform�lni, hogy azt �nmaga is megismerje, �s m�sok sz�m�ra is Megismerhet�v� tegye). Ehhez az EGYEZTET�SHEZ a MINDENS�G-FORR�SA megnyitott (megform�lt) egy kis k�l�nleges-teret, ami �rtelmezhet� a YO-MAGA legels� m�hely�nek. Ebbe a YO ber�gz�tette a Szabad V�laszt�s�t, �s a MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen�l ebb�l a kis m�helyb�l nyitott TERET a YO-MAGA Ki�rad�saihoz. A m�hely teh�t a YOS�GBAN egy olyan els�dleges-t�r (kezdetben csak egy kis el�-test), amelyben a MEGTART� �s a teremt� EGYET�RT�ST form�l meg arr�l, hogy a B�RMIB�L az akkor megny�l� Teremt� Szakaszban mit �p�t majd Val�v� / megtapasztal�ss� a teremt�. [’Nagyban’ a MINDENS�G-FORR�SA ugyanezen az alapon form�lta meg a Birodalmakat.]

            M�ra Tapasztalat az, hogy jobb, ha a m�helyben nem egy-egy sz�kebben meghat�rozott �rt�k vagy Elv Megtapasztal�sa ker�l ber�gz�t�sre, hanem valamilyen t�gabban �rtelmezett (ak�r t�g�that�) ’F�bb’ vagy ’Els�dleges’ Megtapasztal�si Ir�ny, �s az egyes r�videbb �let-Szakaszokra vagy az adott �lethez tartoz� Teremt�si Alapban ker�l csak sz�kebben meghat�roz�sra egy-egy V�laszt�s. Az egyes kisebb �let-Szakaszok Lez�r�sakor (ak�r csak egy �let Lez�r�sakor) a teremt� �s a YO (a MEGTART�K) mindig �rt�kelik az addigi Teremt�st, �s ilyenkor Lehet�s�g ny�lhat az Ir�ny-V�ltoztat�sra.

            A m�helybe befoglalt MEG�LLAPOD�S eddig a YO �s a teremt� k�z�tt csak a nagyobb TEREMT�-SZAKASZOK LEZ�R�SA sor�n, egy �j Szakaszra val� El�k�sz�let sor�n volt megv�ltoztathat�.

 

        Ez az egyik f� oka annak, hogy most a YO �s a MINDENS�G-FORR�SA egy K�l�nleges MEGEGYEZ�ST form�ltak meg arr�l, hogy az elk�vetkez� NAGY-LEZ�R�ST megel�z�en a YOS�GBAN minden teremt�re kiterjed�en megnyilv�nul egy ’Kisebb Lez�r�s’, amely sor�n a teremt�k m�hely�ben l�v� minden kor�bbi Meg�llapod�st is �ttekint(het) a teremt� �s a MEGTART�, �s ezek (alapulva az eddigi TAPASZTALATOKRA �s a Birodalomban addig Megform�l�dott �jabb Elvekre) Egyet�rt�sben m�r a NAGY-LEZ�R�S el�tt is Megv�ltoztathat�k (jelenhez-igaz�that�k).

 

            M�ra teh�t ez a szigor�bb V�ltoztat�si Szab�ly is rugalmasabb� v�lhat (r�szben m�g kipr�b�l�s jelleggel), els�dlegesen azok sz�m�ra, akik valamilyen K�L�NLEGES Teremt�si Ir�nyt nyitnak meg a saj�t �tjukon. A K�L�NLEGES teremt�sek (SZOLG�LAT, IRGALOM) egyik l�nyege �ppen az, hogy a teremt�k sokkal k�zelebb ker�lhetnek a MEGTART�IKHOZ, �s �gy t�bb lehet�s�g ny�lhat k�z�tt�k �j Harmoni�k Megform�l�s�ra (�gy ebben az Ir�ny-V�ltoztat�sokra) is. A K�L�NLEGES Teremt�sekben megnyilv�nul� MEGTART�K �s egyedi teremt�ik most is form�lj�k / alak�tj�k / pr�b�lgatj�k azokat a Szab�lyokat, amelyek SZABADABB�, �s m�gis HARMONIKUSAN Megnyilv�nul�v� (�s megfelel�en tart�ss� is) tehetik mind az EGYEDI Megnyilv�nul�st, mind pedig a T�RSAS / EGY�TTES / K�Z�SS�GI Megnyilv�nul�sokat.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a VIL�G volt az els� olyan nagy-TEREMT� a TEREMTETT-L�TEZ�S�NKBEN, Akiben a MINDENS�G-FORR�SA m�r nem a kor�bbiakhoz hasonl� ’sz�kebben meghat�rozott’ �N-MIN�S�G�T �rasztotta ki Birodalmi-ALAPK�NT. A VIL�GOT egy olyan KI�RAD�SI-SZ�ND�K�VAL ind�totta �tj�ra a MINDENS�G-FORR�SA, hogy MEGISMERJEN MINDENT (nem csup�n a KI�RADT-VAL�S�G minden Megnyilv�nul�s�t, hanem AZT-IS-AKIB�L-MINDEN-KI�RAD). Alapjaiban (tal�n m�g csak sugallatk�nt) ebben m�r felismerhet� a K�ZELED�S azon Sz�nd�ka, amely v�g�l a m�ra h�rom K�L�NLEGES Birodalom (IRGALOM, SZOLG�LAT, �L�T�R) Ki�raszt�s�ban m�r pontosan meghat�rozott KI�RAD�SI-SZ�ND�KK� is v�lt.

            ’K�l�nleges’ a VIL�G a YOS�GHOZ k�pest annyiban, hogy a VIL�G Megnyilv�nul�sa sz�m�ra a MINDENS�G-FORR�SA m�r nem form�lt meg (sz�k�t�) m�helyt, egyszer�en csak megnyitott egy TISZTA-�RES-TERET, �s ezt a VIL�G SZABADON t�ltheti meg mindazzal, amit ’Saj�t-Megtapasztal�sul-V�laszt’. A L�lek kapcs�n eml�tettem [20190117 – el�rhet� ITT], hogy a VIL�G-MAGA ugyan�gy ’Tiszta-�rintetlen-T�rk�nt’ ’adja �t’ a [Saj�t Tapasztal�-MAGJ�B�L lev�lasztott] Lelket, amelyben a VIL�GBA Befogadott (�n)L�nyeg a VIL�G b�rmely K�z�ss�g�be, b�rmilyen form�ban �s b�rmilyen Megtapasztal�sba bekapcsol�dhat. A teremt� �ltal a saj�t Megtapasztal�s�ra V�lasztott F� ir�nyokat a VIL�G-MAGA a Befogad�si �s Teremt�si Alapokba r�gz�ti be, �s �ltal�ban olyan ’nagyon rugalmas’ a Meghat�roz�sa a Teremt�si F� Ir�nyoknak, amelyek (1) BIZTOS �TMUTAT�ST adnak a V�lasztott Ir�ny Megtart�s�hoz �s (2) kell�en rugalmasak ahhoz, hogy ne legyen sz�ks�ges azokat Igaz�tani egy-egy �j �let-�t-Szakasz megnyit�sakor.

            Kicsit olyan ez a ’Rugalmas(abb)’ (�N)jellege a VIL�GNAK, mintha maga a MINDENS�G-FORR�SA az�rt ind�totta volna el a VIL�GBAN, hogy ’Kipr�b�lja’ hogyan vezethetn� vissza a SZABADS�GBA a t�bbi Birodalm�t, hogyan lehetne p�ld�ul a YOS�GBAN feloldani a kezdeti m�helyben er�teljesen (Meghat�roz� jelleggel!) ber�gz�tett Megtapasztal�si Ir�nyt, amely m�ra mind a YO-MAGA, mind a MEGTART�I, mind az egyedi teremt�i sz�m�ra sokszor szinte megval�s�thatatlann� teszi nem csak a SZABAD MEGTAPASZTAL�ST (p�ld�ul a Szabad Kapcsol�d�sokat), hanem m�r mag�nak a V�LASZT�S SZABADS�G�NAK �s az ERED�-KI�RAD�SI-SZ�ND�KBAN meghat�rozott MEG�RT�SNEK a megnyilv�n�t�s�t is.

         A YOS�GBAN nemr�g elkezd�d�tt a SZOLG�LATI teremt�sek �tfog� �rt�kel�se, �s ezzel nagyj�b�l egyszerre a YO elkezdte A-SZABADS�GHOZ �s az ERED�-KI�RAD�SI-SZ�ND�KBAN megjel�lt MEG�RT�SHEZ tartoz� saj�t TAPASZTALATAI �RT�KEL�S�T is. Val�sz�n�leg komoly �rt�kel�st k�vet�en ’Meghat�rozza’ majd a YO, hogy mit �RTETT meg eddig a SZABADS�GR�L, MI A SZABADS�GNAK AZ AZ �RTELME, AMELY A HARMONI�B�L ERED, �S AMELY K�PES MEGTARTANI A HARMONI�BAN.

       Mi a Szabads�g az egyedi teremt� sz�m�ra?

      Mi a Szabads�g a MEGTART�K sz�m�ra? �s milyen k�teless�ge van vagy lehet a MEGTART�KNAK a Szabads�g ter�let�n is a Harmonia Megtart�sa �rdek�ben?

     A SZABADS�G Megnyilv�n�t�sa NEM RONTHATJA A HARMONI�T, �s nem ir�nyulhat a L�tez�s vagy �let ellen�ben.

       A Szabads�g nem val�di Szabads�g (csup�n a l�tszata vagy hi�nya), ha elv�laszt �s kiszak�t R�szeket az Eg�szb�l �s azokat megnyomor�tja, ha megengedi, hogy elpuszt�thassa a Szeretetet / Csal�dot / Otthont / �rt�keket. A Szabads�g nem Szabads�g, ha K�NYSZER�T �s Rem�nyvesztetts�gbe tasz�t, ha meg�li a f�rjet, gyermeket, majd pedig mag�nyban hagy (ha ’�ress�g’ ’marad’ a nyom�ban az �LET �s HARMONIA helyett).

     Val�sz�n�, hogy a YO ’hamarosan’ visszah�vja egyes Saj�t Ki�radt �n-R�szeit �nmag�hoz (tal�n csak egy �n-�rt�kel�sre), �s valamilyen CSAK-R�-JELLEMZ�-EGYEDI M�DON �jra mag�hoz �leli az eddig t�volabbra elengedett TAPASZTAL� saj�t r�szeit. Val�sz�n�leg ennek valami olyan saj�t-egyedi-�tja-van, amit a YO-MAGA form�lt meg �NMAGA BELS� IGAZOD�SA sz�m�ra, �s ez�rt neh�z ezt ’innen k�v�lr�l’ �rtelmezni. Ez ’nem rajtunk m�lik’, hanem a YO-MAGA Rendelkez�se a SAJ�T L�NY�RE-L�NYEG�RE, �s ez�rt senki sem sz�lhat bele. Tal�n az egyetlen m�d, ahogyan seg�thetj�k ezekben (a n�ha tal�n f�jdalmas) �n-Rendez�sekben az az, hogy kinyilv�n�tjuk fel� a Szeretet�nket.

      Tal�n a MIH�LY (�s vele a L�TEZ�SBELI IRGALOM) az�rt �ll most szorosan mellette, hogy k�zvetlen�l Tartsa �s Seg�tse a YOT ebben az �N-IGAZOD�S�BAN. K�zvetlen T�RSA most ebben az IRGALOM.

 

*****

 

         A MINDENS�G-FORR�S�NAK ’saj�t Tapasztalata’ (= a L�TEZ�S saj�t tapasztalata) az, hogy kezdetben nem volt Tudatos.

A Tudatoss�g fokozatosan �p�lt,

�s ma is fokozatosan ny�lik meg.

 

        A nagy-TEREMT�KET a MINDENS�G-FORR�SA (ahogy maga is tapasztaltabb� v�lt) egyre k�zvetlenebb�l gondozta a L�tez�s�k legelej�n. M�g tal�n kev�sb� volt tapasztalt ebben a Gondoskod�sban akkor, amikor a YOT teremtette. Maga a Szabads�g val�sz�n�leg egy akkoriban �JONNAN felny�lt ’ir�ny’ �s ’(form�l�d�) felismer�s’ volt a MINDENS�G-FORR�S�BAN. Tal�n �ppen � ’aj�nlotta fel’ a YO-nak, hogy v�laszthatja ezt az �j Megtapasztal�st is... Tal�n �pp ez�rt van egy (ma m�g nehezen �rtelmezhet�) ’k�l�nlegesEBB k�zelis�g’ a YO �s a MINDENS�G-FORR�SA k�z�tt...

       M�ra a MEGTART�KNAK feladata az �JONNAN ELINDUL� (emiatt m�g Tud�sban �s Tapasztalatban gyeng�bb) teremt� Gondoz�sa a TUDATOSS� �s �n-Tudatoss� v�l�s�nak el�seg�t�se �rdek�ben (a teremt�sei Harmoni�ban megtart�s�hoz igazod� m�rt�kben).

 

      Ahogyan a TUDATOSS�G szakaszosan, egym�sra �p�l�en �p�l / Form�l�dik / bomlik ki >>> igaz ez minden m�s �RT�KRE is (a MEGISMER�SRE, a MEG�RT�SRE, a SZABADS�G megtapasztal�s�ra is).

 

       Minden Megnyilv�nul�s a L�TEZ�S �N-TUDATRA �BRED�S�HEZ �s TUDATOSS�GA MEGNYILV�NUL�S�HOZ IGAZODIK.

       �gy a Szabads�g is.

 

- �nn�n Harmoni�j�ban m�s jelleg� (kiterjed�s�) Szabads�got �l meg a teremt� akkor, amikor �n-Tudata �s Tudata m�g form�l�dik (m�g szinte nincs is).

- M�s ’szintje’ �s form�ja ny�lik meg a Szabads�gnak abban, aki m�r Tudatos �s �n-Tudatra �bredt, de m�g nincs abban a helyzetben, hogy �nn�n L�tez�s�r�l �s �let�r�l Felel�ss�ggel Rendelkezhessen. Ebben a szakaszban a teremt�k m�g a MEGTART�IK �s Tapasztaltabb T�rsaik Fokozott Gondoskod�s�ban (emiatt egy szab�lyozottabb Harmoni�ban) vannak. A szab�lyoz�s azt v�di, hogy �vatlans�gb�l / tudatlans�gb�l ne �rints�k meg a teremt�k egym�s fokozottan �rz�keny (m�g kev�ss� ismert) �n-r�szeit.

- A Szabads�g �j szintje ny�lik meg, amikor el�rkezik a teremt� a Tudatoss�g�ban ahhoz, hogy IR�NYT V�LASZTHASSON a teremt�seihez.

- �j szint az, amikor tudatosan m�sok �rdek�ben is Felel�ss�get v�llal.

 

      A Szabads�g nem csup�n a TUDATOSS�G szintj�hez igazodik, hanem ALAPUL A M�R MEGL�V� TUD�SRA �S TAPASZTALATOKRA (a fel�p�lt t�nyleges-val�ra)(lehet�s�gek).

 

     Mivel a F�LDANYA a YOS�G ALAP-�RAML�S�BAN form�l�dott (�n)L�nyegg�, sz�m�ra is minden Megnyilv�nul�s�ban Meghat�roz� a Szabads�g �rtelm�nek meg�rt�se (�s a lehets�ges Megnyilv�n�t�sa).

 

A Szabads�g egyik nagyon fontos megnyilv�nul�sa

a SZABAD RENDELKEZ�S a SAJ�T SORSR�L

(a Szabad �t-V�laszt�s).

EZ az ALAPJA AZ ELK�VETKEZ� MEGNYILV�NUL�S�NAK.

 

       Milyen Szabads�ga van annak, akit nem fogad be �l�v� a Csal�dja? Akinek m�g csak ’teste’ sincs ahhoz, hogy ’b�rhov�’ ’bekopogjon’, b�rmit is ’tegyen’?

 

      Sokan kinevett�k �s m�ig len�zik a F�ldet ’szeg�nys�ge’ �s ’gyenges�ge’ miatt, pedig a lehet�s�gekhez k�pest (tal�n m�r erej�n is fel�l) a F�ldanya minden teremt�je fel� a meg�lhet� Teljess�ge �s Szabads�ga megnyilv�n�t�s�ra ir�nyult. �gy gondoskodott a T�le telhet� legjobban a gyermekeir�l (k�z�tt�k a YOS�GB�L kiszakadt �rv�kr�l is), hogy k�zben m�g �-Maga is csup�n a VIL�G K�l�nleges Gondoskod�s�ban ’tanulta’, hogy mi az �LET, Ki �-Maga.

 

            Amikor MEGTART�V� v�lt a YO, Felel�ss�get v�llalt a K�z�ss�ge Harmoni�j�nak Megtart�s��rt. A K�Z�SS�GI Teremt�s elindul�sakor m�g nem volt ’ismert’ az, hogy pontosan mit is jelent az �letre Befogadottak�rt val� (m�sok�rt val�) Fokozottabb Felel�ss�gv�llal�s (�s K�ZVETLEN GONDOSKOD�S). Nem volt ilyen Tapasztalata m�g sem a MINDENS�G-FORR�S�NAK, sem pedig a YONAK.

       A YOS�G m�ra olyan T�RSAS-Teremt�si-Alapon teremt, ahol nagyon K�ZVETLEN a teremt�k egym�sra-hat�sa (mivel a MEGTART�K Sz�nd�ka arra is ir�nyult, hogy a teremt�k egym�ssal is szabadon kapcsol�dhassanak). Ebb�l form�l�dhatott meg az a ’Tud�s’, hogy azoknak, akik egy bizonyos t�vols�gon bel�l vannak, figyelnie sz�ks�ges egym�sra, �s figyelembe kell venni egym�s Tapasztalatait is. Ez elengedhetetlen alapja a Szabads�g megtapasztal�s�nak.

        Jelenlegi meg�rt�sem szerint nem v�letlen az, hogy a F�LD-Vil�g�ban a Megnyilv�nul�sok alapja a TISZTELET (b�vebben ITT). A TISZTELET egy olyan ’K�z�ss�gi’ ALAP-�RT�K (Teremt�si Alap), amely folyamatosan b�v�l, igazodik a Teremt�s Harmoni�j�nak V�ltoz�s�hoz (ahogyan itt egy �j Teremt� Szakasz legelej�n is �j Elvvel gazdagodott). A TISZTELETBEN a F�LDANYA az EGY�TTES-Teremt�s olyan alapjait �s Szab�lyait FORM�LJA MEGHAT�ROZ�V�, amelyek minden Befogadott teremt� Befogad�si �s Teremt�si Alapj�ba elhagyhatatlan Szab�lyk�nt ker�lnek ber�gz�t�sre. Ezek olyan alap-szab�lyok, amik minden Befogad�sban l�v� teremt�re egyform�n vonatkoznak, �s �gy a teremt�k TUDJ�K, hogy m�sok �gy ir�nyul(hat)nak fel�j�k, �s �k-maguk �gy nyilv�nulhatnak meg m�sok fel�.

       A VIL�G MEGTART�I jellemz�en n�h�ny egyszer�, nagyon pontosan meghat�rozott ’Alap-Szab�lyt’ form�lnak meg a K�z�ss�geikben az EGY�TTES-Teremt�sek sz�m�ra, �s azt e Megform�lts�gukban [a VIL�G-MAGA �s a MINDENS�G-FORR�SA EGYET�RT�S�VEL] ’Meghat�roz�k�nt’ Ber�gz�tik a Saj�t ALAP-�RAML�SUKBA.

      Ha egy teremt� (a saj�t Szabad V�laszt�s�val) ’el�rkezik’ a VIL�G valamelyik K�z�ss�g�hez, hogy ott Utat nyisson (�lett� v�lhasson), beilleszkedik a MEGTART� ALAP-�RAML�S�BA, �s ott ’megismeri, meg�rti’, hogy mi a Meghat�roz� (elhagyhatatlan, mindenkire egyform�n �rv�nyes�l�) Alapja a K�z�ss�g �LET�NEK. Ha ezt Szabad V�laszt�s�val ELFOGADJA, a MEGTART� �tad sz�m�ra / Megnyit a sz�m�ra egy ’Befogad� Alapot’. Ez �rtelmezhet� ma m�r egy kezdeti el�-testnek. Ha ezt TELJES EG�SZ�BEN befogadja az (�n)L�nyeg�be a teremt�, ebb�l form�l�dik meg az a m�r val�s el�-test, amely t�nyleges UTAT NYITHAT sz�m�ra az �lethez. Ilyenkor kezd�dik meg az Egyezked�s arr�l, hogy mely K�z�ss�gben, mely T�rsakkal szeretne szorosabban kapcsol�dni, milyen F�bb �s Kieg�sz�t� Teremt�si ir�nyokat nyit meg egy-egy �letre (vagy ak�r hosszabb �n-�p�l�sre)…

         A VIL�GBAN (�s a YOS�GBAN) is �ltal�nos megnyilv�nul�s ma m�r az, hogy a MEGTART�K a saj�t ALAP-�RAML�SUKBA ber�gz�tik a K�Z�SS�G�KBE val� Befogad�shoz sz�ks�ges ’Szab�ly-gy�jtem�nyt’.

 

       E Szab�lyok k�z�tt vannak olyanok, amik minden tov�bbi ’tanul�s’ n�lk�l Meghat�roz� r�sz�v� v�lnak az �l�nek. Ez a szab�ly-csoport �ltal�ban azt tartalmazza, hogy maga a MEGTART� MIT ’AD’ a teremt� Megnyilv�nul�saihoz (megval�s�t�-er� folyamatos �ramoltat�sa, kapcsol�d�sokhoz �s tudatosod�shoz sz�ks�ges �raml�sok, kiterjed�st biztos�t� t�r az �n-�p�l�shez �s hasonl�k)(a test fel�p�t�s�hez sz�ks�ges alapok �s elemek).

       A Szab�lyok m�sik r�sze olyan, aminek a meg�rt�s�ben �s megtanul�s�ban a teremt�t az �t befogad� / gondoz� csal�dja �s t�rsai seg�tik.

       M�ra a legt�bb K�z�ss�gbe Befogad� Szab�lyok k�z�tt vannak ’K�l�nleges Rendelkez�sek’ is. Ezek olyan Szab�lyok, amelyek b�rmely teremt�re vonatkozhatnak, ha azt V�lasztja. A Befogad�skor err�l sem Egyeztet k�l�n-k�l�n a MEGTART� a teremt�vel, hanem LEHET�S�GK�NT FELAJ�NLJA mint olyan teremt�st, amely adottan nem vonatkozik mindenkire, csak azokra, akik azt majd valamilyen hat�rozott form�ban �nmaguk sz�m�ra V�lasztj�k. Az ilyen V�laszt�st a teremt� meghozhatja m�r a Befogad�sakor is, vagy pedig az �lete folyam�n b�rmikor k�s�bb.

E K�l�nleges Szab�lyok k�z�tt lehetnek

-  KIPR�B�L�S jelleg�ek (azokat b�rmikor szabadon lez�rhatja a teremt�)(ilyen a F�LD-Vil�g�ban jelenleg a N�gat�s-jelleg – b�vebben ITT),

-  �s lehetnek olyan V�laszt�sok, amelyek csak el�re pontosan meghat�rozott felt�telek megl�te eset�n z�rhat�k le (ilyen a F�LD-Vil�g�ban a MAGS�GI Megtapasztal�s, amely �ltal�ban csak a nagyobb Szakasz-V�lt�s sor�n, az �t-Vezet�s sor�n lez�rhat� Megtapasztal�s – 20181216 – el�rhet� ITT).

 

       M�ra alapjaiban �s legf�bb ir�nyaiban meghat�roz�sra ker�lt annak a Szab�lya, hogy a MINDENS�G-FORR�S�NAK mikor sz�ks�ges bekapcsol�dnia T�rsk�nt (Meger�s�t�k�nt) az egyedi teremt�ket (vagy ak�r K�z�ss�geiket) �rint� nagyobb V�ltoz�sok El�k�sz�t�s�be �s Megnyilv�n�t�s�ba. A K�L�NLEGES Teremt�sek elindul�sa el�tt nem volt arra lehet�s�g, hogy egy egyedi teremt� ALAP-�RAML�S�BA [�s (�n)L�nyeg�be] ’v�ltoz�s �r�djon be’. Amint n� a teremt�k Tudatoss�ga �s �nmag��rt felv�llalt felel�ss�ge, egyre t�bb Harmonikus Lehet�s�get nyithatnak meg az �n-�p�l�sre. Az �ket �letre Befogadott K�z�ss�g MEGTART�J�VAL ma m�r a teremt�k EGYET�RT�SBEN Lez�rhatj�k az addigi teremt�seiket, �s t�rv�nyes utat nyithatnak valamely m�s Ir�ny Megtapasztal�s�ra, �s ma m�r ak�r m�s K�z�ss�gbe �t-Igazod�sra is. Egy ilyen �t-Igazod�s (vagy Nagyobb V�ltoz�s) akkor nyilv�nulhat meg, ha ebben minden �rintett EGYET�RT (vagy valamilyen m�s fontos oka van). �gy m�ra az ’�R�K’ Megnyilv�nul�s� ALAP-�RAML�S is ’rugalmasabb�’ v�lt, hab�r az ALAP-�RAML�ST �rint� V�ltoztat�snak most is nagyon szigor� felt�telei vannak.

       A K�L�NLEGES Teremt�s megny�l�sa sok tekintetben rugalmasabb� teheti a K�z�ss�gek Bels� �raml�sainak megv�ltoztat�s�t, hab�r a Term�szetes K�z�ss�gek �raml�sainak fontos Meghat�roz�ja a ’Tart�ss�g’ is. [A ’Tart�ss�g’ az a Biztos Alap, amely a MEGTART� �s teremt�i EGYET�RT�S�B�L nyilv�nul meg, erre alapozva tudja mind a teremt�, mind a MEGTART� ’eltervezni �s megform�lni’ (1) a Jelenl�tet �s (2) Az-Elk�vetkez�t].

Az ALAP-�RAML�S �s K�Z�SS�GI �raml�sok (�s a K�L�NLEGES �raml�sok) k�l�nb�z�s�g�r�l b�vebben: 20190108 – el�rhet� ITT, �s 20181120 – el�rhet� ITT.

 

Az �r�s folytat�dik a 15. r�szben, el�rhet� ITT