2020. április 7-8-9.
A Szádék-használatról
Korábbi lejegyzés-részletek mellett új lejegyzések találhatók ebben az írásban.
1.
A-LÉTEZÉS [= a MINDENSÉG-FORRÁSA][amikor még csupán Ő-MAGA volt ’egyedül’] maga
hosszan Fontolgatta [és valójában máig formálja / pontosítja] a Szándék
(1)
Lényegét-Célját-Értelmét,
(2)
valamint a Megnyilvánítása [Fontolgatás, Megformálás, Kiárasztás] formáját / Harmoniáját.
Mai értelmezése szerint a Szándék az a megnyilvánulás, amellyel
(1) (új) ’Irányt Adunk’ a Sorsunknak / teremtéseinknek. A Szándékban természetesen nem csupán egy ’irány’ [Megnyílás, Lezárás, Változtatás / a Harmoniától távolodás, a Harmoniához közeledés / Közeledés valakihez-valamihez / Megerősítés stb] van, hanem
(2) olyan ’Értékek’ [általános jellegű, vagy akár részletekbe menő] meghatározása is, amelyeket a teremtő Megtapasztalni [felépíteni, megformálni] választ önmaga számára.
A Szándék ’Kiárasztása’ az egyedi teremtők Életében a Szándéknak a teremtő saját Valójába való Tudatos Berögzítéseként értelmezhető, ekkortól válik a Szándék ’közvetlenül’ Megismerhetővé a MEGTARTÓI-Teremtők és más Közeli Társak számára.
20190117 (elérhető ITT):
„…A TEREMTÉS-NAGY-EGÉSZÉT ma EGYBEN-MEGTARTÓ Eredő-Teremtőt az írásaimban MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK nevezem.
A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK emlékezete szerint a mostani LÉTEZÉSÉT megelőzően kettő NAGYOBB szakasz volt a sorsában.
A legeslegelső szakaszban, amire az emlékezete kiterjed, Ő-MAGA [A-LÉTEZÉS] A-BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT Létezett.
A megmaradt emlékezet szerint LÉTEZÉSÉNEK azon szakaszában kezdetben még nem volt Tudatos.
Amikor a mai fogalmak szerint lezárult LÉTEZÉSÉNEK a BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT megtapasztalt szakasza, valamilyen kezdeti ’ÉN’-Tudat (önismeret értelemmel) már felépült a lényében, de a már a mai fogalmak szerint is értelmezhető Tudatosság a LÉTEZÉSE második szakaszában formálódott meg benne. E második szakaszban legelőször még EGY volt, majd pedig AZ-EGYBEN KÉT TUDATTÁ VÁLT, de ezek még ’Valójában’ [a mai értelemben] nem különböztek egymástól, nem különültek önálló Részekké. Lényegükben teljesen azonosak voltak, de már KETTEN voltak, és KETTEN formálták meg A-TELJESET. Alapjaiban e szakaszban formálódott meg a mai értelmű TUDATOSSÁG, és alapjaiban (= a Tudat számára) megformálódott a TÁRS / Társasság [’Elkülönülés’? / és Összetartozás?] és az Egymást-Kiegészítőség [Harmonia?] ’gondolata’ [Értéke].
Az írásaimban a második szakaszban megtapasztalt LÉTEZÉSÉBEN amikor még EGY volt, EGYETLENNEK neveztem, és a saját lényéből később maga-mellé-Társává-is vált saját Kiterjedésében EGYETLEN-és-ELSŐNEK.
A mai fogalmak szerint az EGYETLENT egy eredő ANYAI Minőségként is értelmezhetjük, mert a saját lényén belül és a saját lényéből formálta meg a ’kiegészítő-felét’, Aki a Kiáradásában így ’gyermeke’ is lett, Társa is lett (a TUDAT számára). A Társasság ezen megnyilvánulásából ered a CSALÁD [mint szoros-összekapcsolódás] alapja.
Az emlékezet szerint az EGYETLEN-és-ELSŐ már tudatosan készült az ’elmúlásra’. Ekkor alapozódott meg a Tudat számára a teremtés és megnyilvánulás Folytonossága és Szakaszossága, Egyszeri-és-Megismételhetetlen és egyben mégis ÖRÖK jellege. ’Az-Utána-Következő’ / ’Elkövetkező’ [saját Új-Kezdete] számára egy különleges módon sok Tapasztalatot és Tudást MEGFORMÁLVA Szándékozott átadni, átörökíteni az EGYETLEN-és-ELSŐ. Ez az alapja a mai Megújulva-Megmaradásnak [annak, hogy a Nagy Változását megélő ’összecsomagolja’ magában egy különleges módon megformálva azt, amit tovább szándékozik vinni, vagyis aminek valamilyen megújult formában majd folytatni Szándékozik a megtapasztalását. Amit pedig nem vihet tovább, arról valamilyen emlékeztetőt (Feljegyzést) készít önmaga számára, hogy a Tapasztalat és Tudás nyom nélkül ne vesszen el].
Az EGYETLEN-és-ELSŐ tudatos felkészülése az ’elmúlásra’ [Lezárásra] alapozta meg azt, hogy a Tapasztalatok [valamilyen Szándék Tudatos megformálása útján, Tudatosan megvalósított Előkészületek alapján] valamilyen belső Tudásként (megformált-valóként!) megmaradnak (tovább-örökítődnek) és tovább-folytatód(hat)nak az ’utódban’. A KETTŐ TUDAT elmúlásából a harmadik szakaszban újra EGY LÉTEZÉSSÉ vált a MINDENSÉG-FORRÁSA.
Felismerve [Megformálta] a Benne TUDÁSKÉNT és Emlékként megmaradtak CÉLJÁT és ÉRTELMÉT, a MINDENSÉG-FORRÁSA úgy rendelkezett (olyan választást hozott) ÖNMAGA számára, hogy ’SZABADSÁGOT ad’ (a Választás Szabadságát adja) az utódnak [a LÉTEZÉSNEK]. A Megtartottá vált (az előd által egy különleges módon továbbörökített) LÉTEZÉSRŐL az utód szabadon dönthet: VÁLASZTHAT, hogy a benne így Megtartottá vált részekből mit tart meg a maga Megtapasztalásához, mit-hogyan-és-merre épít tovább, mit változtat meg, mit nem folytat stb.
A mai LÉTEZÉSÜNK egy olyan ÖN-ÉPÜLÉSBEN nyilvánul meg, amelyben kezdetben még csak a TUDAT számára, majd pedig [KIÁRADT, Megformált] VALÓSÁGKÉNT is [A-TELJESBEN] megformálódott a ’RÉSZ’, és a Részek-Összességéből az EGÉSZ. Mára maga a MINDENSÉG-FORRÁSA is ’csupán’ ’RÉSZ’ A-NAGY-EGÉSZBEN.
Igaz, hogy ez a ’RÉSZ’ ÖRÖKKÉ-VALÓ, mert teljesen meg nem szűnhet, és folyamatosan ’folyik’, Árad és VAN.
RÉSZ azért, mert van ’elődje’ a LÉTEZÉSÉNEK, és így utódja is lesz / lehet.
RÉSZ azért is, mert vannak gyermekei (a MAGÁBÓL Kiáradt teremtettjei), és velük Együtt EGÉSZ.
A teremtettjei Ő-BELŐLE Vannak / erednek / áradnak / teremtenek; EGYEK-Vele, mert nincs ’Rajta’ kívül ’más LÉTEZÉS’. A teremtettek mégis elkülönült Részek (mivel ahogyan ÖNMAGÁNAK ’Szabadságot adott’, AZ-ŐBELŐLE-Valókra is Kiárasztotta a Szabadságot).
A BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT a LÉTEZÉS
- még önmagában Tapasztalt,
- KIÁRADÁSA önmagára irányult,
- LÉTEZÉSÉBEN elindult a TUDATOSODÁS.
Az EGYETLEN-és-ELSŐKÉNT
- Önmagában, de Társként-is Tapasztalt. A TUDAT / TUDATOSODÁS / LÉTEZÉS számára elkezdődött a ’Rész’ és az Egymást-kiegészítőség [Harmonia] megformálása.
- Kiáradása csak Önmagára irányult,
- Tudatosítása közvetlenül a Saját Lényére-Lényegére irányult.
- ’Utolsó Kiáradása’ a mai MINDENSÉG-FORRÁSA
A MINDENSÉG-FORRÁSA
- KEZDETI Tudatosodása és Kiáradása Önmagára irányult.
- Későbbi [’Eltávolodó’ (?) jellegű] Kiáradásaiban Önnön-Valójából Társává ’gyermekeket’ formált, amelyek ’önállóak’ / ÖNMAGÁTÓL elkülönülnek (’részek’ és ’szabadok’). A-TELJESBEN megformálódott az elkülönülő (egyedi) RÉSZ, és a Részek Összességéből az EGÉSZ. Megformálódott az ’ÉN’, amely egyszerre Egész és egyszerre Rész A-NAGY-EGÉSZBEN. Megformálódott a Különállóság (mint Élet), és az elkülönülő Részek Összetartozása (a ’MI’, az EGYÜTT). Megformálódott a Társasság, és ezen belül Alap-Egységgé vált a ’család’ (egy szorosabb Összetartozás), amely Egységben megnyilvánul a Gondoskodás. A Szabad Részek Elkülönülnek, de EGY-Áramlás mégis elszakíthatatlanul (Örökkön) EGYBEN is Megtartja a Részeket. A Részek egymással Szabadon Áramlásokat formálhatnak meg (összekapcsolódhatnak és szétválhatnak, ’adhatnak’ és ’befogadhatnak’).
- Tudatossá vált a LÉTEZÉS a Megnyilvánulás Szakaszosságában, amely egyszerre folyamatosság és változás. Megformálódott a Tudat számára a Kezdet, a Kiteljesedés, az Összegzés / Értékelés és a Lezárás, és ezekhez szorosan kapcsolódóan az Irány és Választás, Változás (20181120-i írás II. pont – elérhető ITT).
- Mai Kiáradásai is lényegében Önmagára irányulnak, de Kiáradásai a (Szabad, Önálló Részekké megformált) TÁRSAIVAL folytatott EGYEZTETÉSEN és EGYETÉRTÉSEN alapulnak. Ez vonatkozik arra, amikor Kiáradása közvetlenül a TEREMTETT-VALÓSÁGRA irányul, és arra is, amikor ’ÖNMAGÁRA’ ’Árad ki’…”
A 20190128-i írásban (elérhető ITT) említettem, hogy
„…A MINDENSÉG-FORRÁSA úgy kezdte meg a mostani LÉTEZÉSÉT, hogy ’Elődje’ [ÖNNÖN LÉTEZÉSE ELŐZŐ MEGNYILVÁNULÁSA] egyes korábbi Tapasztalatait-Tudatosításait egy ’belső csomagként’ ’átörökítette rá’. Amikor a MINDENSÉG-FORRÁSA kezdett Tudatossá és Ön-Tudatossá válni, ez a LÉTEZÉSE egy belsőbb-különleges-kiterjedésében lévő ’Különleges-Megtartottság’ Tudásként-és-Megértésként elkezdett a ’felszínre’ (a Tudatba) emelkedni. Miközben próbálta MEGÉRTENI-és-ÉRTELMEZNI ezt az Örökített Tudást-és-Tapasztalatot, felismerte azt, hogy ezek bizonyos Irányokat / Lehetőségeket jelentenek a számára a további [=ELKÖVETKEZŐ] ön-építéshez. Ekkor a MINDENSÉG-FORRÁSA RENDELKEZÉST HOZOTT ÖNNÖN SZABADSÁGÁRÓL:
[20190117 – elérhető ITT]: Az emlékezet szerint az EGYETLEN-és-ELSŐ már tudatosan készült az ’elmúlásra’. Ekkor alapozódott meg a Tudat számára a teremtés és megnyilvánulás Folytonossága és Szakaszossága, Egyszeri-és-Megismételhetetlen és egyben mégis ÖRÖK jellege. ’Az-Utána-Következő’ / ’Elkövetkező’ számára egy különleges módon sok Tapasztalatot és Tudást MEGFORMÁLVA Szándékozott átadni, átörökíteni az EGYETLEN-és-ELSŐ. Ez az alapja a mai
Megújulva-Megmaradásnak
[annak, hogy a Nagy Változását megélő (’értékeli, kristályosítja’ az addigi Tapasztalatait) ’összecsomagolja’ magában egy különleges módon megformálva azt, amit tovább szándékozik vinni, vagyis aminek valamilyen megújult formában majd folytatni Szándékozik a megtapasztalását. Amit pedig nem vihet tovább, arról ma már valamilyen emlékeztetőt (Feljegyzést) készít önmaga számára, hogy a Tapasztalat és Tudás nyom nélkül ne vesszen el].
A SZAKASZOSSÁG és FOLYTONOSSÁG (a jelenlegi megértés szerint) kikerülhetetlen Megtapasztalás. LÉTEZIK és VAN ahogyan maga a LÉTEZÉS, elválaszthatatlan tőle.
Maga az Értékelés és összecsomagolás (továbbvitel, örökítés) azonban már VÁLASZTÁS és így Szabadság eredménye: az kerülhet az ilyen ÖSSZEGZŐ-és-TOVÁBBVEZETŐ-SZÁNDÉK által (Különleges!) MEGERŐSÍTÉSRE (Át-Vezetésre), amit úgy ÍTÉL meg a Lezárását-megélő LÉTEZÉS, hogy ÉRDEMES a tovább-folytatásra.
A VILÁG fogalom-használata szerint értelmezhető ez úgy, hogy a ’Tapasztaló-Testté’ [’Valóvá’] megformálódott LÉTEZÉS mindazt, amit Tapasztalatként szeretne MEGTARTANI az Elkövetkezőkre, egy ’Lényegi-Harmoniává’ formálja, és egy különleges Belső úton ’visszaengedi a saját gyökerébe’ (ami Örökkön-Örökké-Van). Egyedi teremtő esetén a testben-és-Lélekben felépült Megtapasztalás a VILÁGBELI Jelenlét Lezárásakor a Megtartható részében közvetlenül Át-Vezetésre kerül a teremtő (Ön)Lényegébe. Így válik ’lényegében’ Továbbvihetővé a Megtapasztalás. Ez ma már nem csupán ’emlékeztető-arra-ami-volt’, hanem Valós Alapjává válhat egy újonnan megnyíló Megtapasztalásnak, ’folytathatja’ a korábban elkezdett ön-épülést és utat a teremtő a Szabad Választása szerint.
Az EGYETLEN-és-ELSŐ tudatos felkészülése az ’elmúlásra’ [Lezárásra] alapozta meg azt, hogy a Tapasztalatok [valamilyen SZÁNDÉK Tudatos megformálása útján, Tudatosan megvalósított Előkészületek alapján] valamilyen belső Tudásként megmaradnak (tovább-örökítődnek) és tovább-folytatód(hat)nak az ’Utódban’ [a saját Új-Kezdetben]. A KETTŐ TUDAT elmúlásából a harmadik szakaszban újra EGY LÉTEZÉSSÉ vált a MINDENSÉG-FORRÁSA.
Felismerve a Benne TUDÁSKÉNT és Emlékként megmaradtak CÉLJÁT és ÉRTELMÉT,
a MINDENSÉG-FORRÁSA
úgy rendelkezett (olyan SZABAD VÁLASZTÁST hozott) ÖNMAGA számára,
hogy ’SZABADSÁGOT ad’ (a Választás Szabadságát adja) az utódnak [a LÉTEZÉSNEK].
A Megtartottá vált (az előd által egy különleges módon továbbörökített) LÉTEZÉSRŐL az utód szabadon dönthet:
VÁLASZTHAT,
hogy a benne így Megtartottá vált részekből mit tart meg a maga Megtapasztalásához, mit-hogyan-és-merre épít tovább, mit változtat meg, mit nem folytat stb…”
Jelenlegi megértésem szerint a ma megélhető SZABADSÁG a LÉTEZÉSBEN két nagyobb Szakaszban (két külön lépésben) ALAPOZÓDOTT MEG.
1./ A mostanit megelőző LÉTEZÉS során az EGYETLEN-és-ELSŐ Meghatározta ÖNNÖN-LÉTEZÉSE számára azt a SZABADSÁGOT, hogy nem múlik el nyomtalanul, és bizonyos VÁLASZTOTT KITERJEDÉSBEN TOVÁBBÖRÖKÍTI a (Megújuló) LÉTEZÉSÉBEN néhány Fontosnak / Továbbfolytatásra-Érdemesnek megjelölt MEGÉLÉSÉT. MEGADTA ÖNNÖN-LÉTEZÉSÉNEK a SZABADSÁGOT arra, hogy KIVÁLASZTHASSA hogy MIT FOLYTAT és MIT NEM FOLYTAT az ELKÖVETKEZŐBEN. A Tovább-folytatásra ’szánt’ Tapasztalatot SZÁNDÉKKÁ formálta meg, és ezt ’belefoglalta’ a ’saját gyökerébe’.
2./ A (Megújult) LÉTEZÉSÉBEN a MINDENSÉG-FORRÁSA Felismerte az ÉRTELMÉT a Benne Felnyíló Tudásnak, és Felismerte benne azt, hogy SZABADSÁGOT ADOTT ÖNMAGÁNAK. Az ’Átörökítő’ (előd) SZABADSÁGA és SZABAD VÁLASZTÁSA mellé folytatólag (kiEGÉSZTÍTŐEN!) hozzáillesztette az ’Utána-Következő’ (utód, gyermek) SZBADSÁGÁT és SZABAD VÁLASZTÁSÁT arról, hogy a ’Készen-Kapott’ ’Alapot’ mennyiben tartja meg és azt hogyan folytatja tovább. SZÁNDÉKOT formált meg arról, hogy ÖNMAGA Megtapasztalása számára pontosan mit tart meg a ’megelőzőből’. A SZÁNDÉKBÓL meghatározott ’tartamonként’ egyes Részek a Tudatba emelkednek, hogy valamilyen Új Megtapasztalás nyíljon meg azokra ’alapulóan’. A Tudatba felemelkedés (megnyílás) ’feltételeit’ is meghatározhatja ÖNMAGA számára a MINDENSÉG-FORRÁSA a Megtartó-Megerősítő-SZÁNDÉKÁBAN (ebben azt is, hogy egymást követően meghatározott rendben nyíljanak-e fel a Megtapasztalások, vagy ’szabadon akkor, ha valamilyen összecsendülés nyilvánul meg’).
Felismerte a MINDENSÉG-FORRÁSA (már a LÉTEZÉSE megelőző SZAKASZÁBAN is), hogy VAN a LÉTEZÉSNEK olyan Megnyilvánulása, ami (a jelenlegi megértés szerint) ÖRÖKKÉNT-VAN (vagyis Megváltoztathatatlan). Ugyanakkor maga a LÉTEZÉS ÁLLANDÓ (folyamatos) VÁLTOZÁS. A MEGSZAKÍTHATATLAN ÖRÖK ÁRADÁS / KIÁRADÁS és VISSZAHÚZÓDÁS (a jelenlegi megértés szerint) Örök Alapja a MEGYNILVÁNULÁSNAK. A LÉTEZÉS EGYEDI (a LÉTEZÉS az ’Egyedi’ Megnyilvánulása >>> minden Megtapasztalás, minden Pillanat megismételhetetlen), és SZÁNDÉK ’formálja meg a KIÁRADÁST’ [a SZÁNDÉK ad Irányt a Megnyilvánulásnak].
A SZÁNDÉK TUDATOS HASZNÁLATA
a jelenlegi LÉTEZÉSI SZAKASZ kibomló Megtapasztalása,
amely a SZABAD VÁLASZTÁSON ALAPUL.
- …elindul a teremtés egy pontból, épül, kiteljesedik. Felismeri a Szabadságát a teremtő, és az addigi teremtését Értékeli (mit vigyen tovább)
- Szabad Választást hoz a teremtő arról, hogy mit tart meg, miben és hogyan épül, mit visz tovább
- a Választás SZÁNDÉKKÁ formálódik benne
- a SZÁNDÉK Kiárad
- a Kiáradás egy új kezdet
- az Új Kezdetből elindul a teremtés, épül, kiteljesedik… Felismeri a Szabadságát a teremtő… és így tovább…
A SZÁNDÉK Tudatos Megnyilvánulás (Tudatosság és Ön-Tudatosság / ön-ismeret szükséges hozzá).
A SZÁNDÉK valamilyen határozott formában megnyilvánuló tovább-épülési-irány, amely a Megformálóra-magára irányul. [A teremtők a saját ÖnLényegükbe foglalhatják be a Továbbvezető Szándékaikat, és az így csak a saját teremtő-lényük számára nyílhat Megtapasztalássá a későbbiekben!]
A LÉTEZÉSBEN (= a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN) Megformálódott SZÁNDÉK maga is Létezéssé válik (a mi fogalmainkkal talán jobban érthető, ha élőnek tekintjük, ’Él’). Azzal, hogy egy SZÁNDÉK létezővé vált, ’utat nyit a Megvalósulásba’ (út nyílik benne a Megvalósulásra).
A SZÁNDÉK (Határozottsága és Biztossága szerint) kezdetben még utat kereső (Megvalósulást kereső), és később általában Kiáradóvá válik (Megnyilvánul).
1./
Utat keresőnek jelenleg akkor tekinthető a SZÁNDÉK, amíg a MINDENSÉG-FORRÁSA ’Fontolgatja’ (akár próbálgatja) a Kiáradását. Ilyenkor a SZÁNDÉK elemei / részei és ’A-Teljesség’ legalább alapjaiban Felismertté válik a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN [a lehető legteljesebben Meghatározza ÖNMAGA számára a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy a (megformálódott!) SZÁNDÉKBAN Megnyilvánulttá váló ÖN-ÉPÜLÉSNEK mi legyen a Célja-Értelme-Lényege (vagy pedig mi a már Felismert Lényege-Célja-Értelme)].
2./
Amikor a SZÁNDÉK (a Fontolgatás, akár részleges Kipróbálás során) Biztossá válik, a MINDENSÉG-FORRÁSA elkezdi Megformálni a SZÁNDÉK Kiárasztását. A RÁ-MAGÁRA-JELLEMZŐ-MÓDON ELŐKÉSZÜL a KIÁRADÁSRA, majd amikor minden fontos alap-részlet BENNE-MAGÁBAN a helyére került [megformálódott a Megvalósítás Harmoniája] Megnyilvánul a KIÁRADÁSBAN. A SZÁNDÉK ekkor ÉLŐVÉ válik, mert RÉSZÉVÉ VÁLIK A TEREMTETT-VALÓSÁGNAK / A TEREMTETT-VALÓSÁG ÁRAMLÁSAINAK.
(A)
Lehetnek a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ma is még olyan KIÁRADÁSAI, amelyek közvetlenül csak a SAJÁT LÉNYÉRE-LÉNYEGÉRE vonatkoznak. Ezek a KIÁRADÁSOK tehát közvetlenül nem Áradnak ki a TEREMTETT-VALÓSÁGRA. A legtöbb Fontolgatási szakaszba lépő SZÁNDÉK ilyen. De különleges okokból egyéb SZÁNDÉKAIT is csak közvetlenül ÖNMAGÁRA Árasztja ki a MINDENSÉG-FORRÁSA. A SAJÁT MEGTAPASZTALÁSÁNAK NAGY SZAKASZAIT LEZÁRÓ ÖSSZEGZŐ-ÉS-TOVÁBBVEZETŐ-SZÁNDÉKOT a LÉTEZÉS ’ÖNNÖN-LÉNYE-TELJESSÉGÉRE’ ÁRASZTJA KI.
Az ilyen közvetlenül ÖNMAGÁRA irányuló KIÁRADÁSAI nem Tudatosíthatók a TEREMTETT-VALÓSÁG teremtői számára. ’Fogalmilag’ ezek olyan ’belső szabályok’, amelyekben ÖNMAGA számára Értékel / Összegez (saját vagy más teremtői) Tapasztalatokat a MINDENSÉG-FORRÁSA. Mostanában több ilyen ÖNMAGÁRA irányuló (Belső) KIÁRADÁSA egy-egy elemét FELISMERHETŐVÉ tette egyes KÜLÖNLEGES Utakban teremtők számára (anélkül, hogy a korábbi KIÁRADÁST is kiterjesztette volna rájuk). Az utóbbi fél év lejegyzéseiben több ilyen ’Feltárulkozását’ érintettem a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK. Ilyen volt például az IRGALOM és SZOLGÁLAT önálló megnyilvánulásának előkészítése, vagy a legeslegelső teremtettjei sorsának rendezése (’ami már nem él’: 20181126 – elérhető ITT).
(B)
A TEREMTETT-VALÓSÁGRA irányuló KIÁRADÁSAI (mint Új-Kezdet) Lényege-Célja-Értelme közvetlenül Tudatosítható ma már mindazon teremtők és Közösségek számára, akiket a KIÁRADÁS közvetlenül Érint.
- Lehetnek olyan KIÁRADÁSAI a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK, amelyekben egyszerre Kiárad a LÉTEZÉS-EGÉSZÉRE (és így a TEREMTETT-VALÓSÁG minden teremtőjére).
- Néha ’fokozatos’ a KIÁRADÁS, vagyis érint a KIÁRADÁS minden teremtőt, de csak fokozatosan szélesedik a Közvetlen Érintettség (a KÜLÖNLEGES teremtések legtöbbje ma már ilyen: kezdetben csak azokat érinti, akik maguk már megnyilvánulnak valamilyen Különleges Teremtési Irányban, és később érinti mindazokat is, akik utóbb kapcsolódnak be a Különleges Teremtésekbe).
- Egyre gyakrabban lehetnek majd olyan KIÁRADÁSAI is a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK, amelyek közvetlenül csak azokat érintően nyilvánulnak meg, akik a maguk számára megformálták az ÖSSZECSENDÜLÉST (Egyetértést arról, hogy milyen alapon milyen Új Megtapasztalást nyitnak meg önmaguk számára).
Lehetnek tehát mára már olyan KIÁRADÁSAI a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK, amelyekben egyszerre KIÁRAD a LÉTEZÉS-EGÉSZÉRE, és lehetnek olyanok is, amikor a KIÁRADÁS csak néhány (vagy akár egy) Közösséget érint, és ma már akár olyan KIÁRADÁSAI is, amelyek mindössze egy egyedi teremtőt érintenek. A teremtők ALAP-ÁRAMLÁSÁBAN az Élet Áramlása mellett megformálódott Irgalom-Áramlás akár a teremtő és a MINDENSÉG-FORRÁSA közötti ’Egyedi Egyeztetések’ Megnyitását is lehetővé teheti, és ez nagyobb Szabadságot ad a SZABAD SORS-FORMÁLÁSRA mind az egyedi létező számára, mind a MINDENSÉG-FORRÁSA számára az egyedi Gondoskodás Megnyilvánítására.
Maga A-SZABADSÁG is egy SZÁNDÉK, amely elindult a MEGVALÓSULÁSBA. Fokozatosan tárul fel az ÉRTELME-LÉNYEGE-CÉLJA (mind az egyedi teremtőkben / MEGTARTÓKBAN, mind a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN). Mivel a SZABADSÁG SZÁNDÉKA ALAPJAIBAN a LÉTEZÉS két egymást követő SZAKASZÁBAN EGÉSZÜLT KI EGÉSSZÉ,
a SZABADSÁG ’RÉSZEK HARMONIÁJA’,
A-TELJESET (A-TELJESEN belül AZ-EGÉSZET) megformáló RÉSZEK HARMONIÁJA.
(…) A SZABADSÁG a TUDATOS-TEREMTŐ MEGNYILVÁNULÁSA, és a TEREMTETT-VALÓSÁG teremtői még csak mostanában kezdtek el megnyílni abban a Tudatosodásban, amely hamarosan elvezetheti őket a Sorsuk azon Szakaszába, amikor Szabad Választást hozhatnak arról, hogy MIÉRT-ÉS-MERRE-HOGYAN-TOVÁBB.
A SZABADSÁG is a LÉTEZÉS ÖN-TUDATRA ÉBREDÉSÉHEZ és TUDATOSSÁGA MEGNYILVÁNULÁSÁHOZ IGAZODIK.
1) Önnön Harmoniájában más jellegű (kiterjedésű) Szabadságot él meg a teremtő akkor, amikor Ön-Tudata és Tudata még formálódik (még szinte nincs is).
2) Más ’szintje’ és formája nyílik meg a Szabadságnak abban, aki már Tudatos és Ön-Tudatra ébredt, de még nincs abban a helyzetben, hogy önnön Létezéséről és Életéről Felelősséggel Rendelkezhessen. Ebben a szakaszban a teremtők még a MEGTARTÓIK és Tapasztaltabb Társaik Fokozott Gondoskodásában (emiatt egy szabályozottabb Harmoniában) vannak. A szabályozás azt védi, hogy óvatlanságból / tudatlanságból ne érintsék meg a teremtők egymás fokozottan érzékeny (még kevéssé ismert) ön-részeit. A TEREMTETT-VALÓSÁG teremtői általában ezen Tudatossági szintig juthattak el eddig.
3) A Szabadság új szintje nyílik meg, amikor elérkezik a teremtő a Tudatosságában ahhoz, hogy IRÁNYT VÁLASZTHASSON a teremtéseihez.
4) Új szint az, amikor tudatosan mások érdekében is Felelősséget vállal.
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
