2.
Mai Értelmezése szerint (és az eddigi megértéseim szerint)
A-TÉR [a KIÁRADT-VALÓSÁG TERE értelemben]
a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK az a legelső KIÁRADÁSA,
amely nem közvetlenül és nem a maga teljességében a már addig megformálódott-SAJÁT-VALÓJÁRA irányult.
Ebben az Értelmezésében
A-TÉR
a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK olyan SZÁNDÉKÁBÓL formálódott meg [majd Áradt ki],
amellyel ’KITÁGÍTOTTA’ az addig-már-megformálódott-SAJÁT-VALÓJÁT.
A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ’Saját Értelmezése’ szerint
A-TÉR immár
olyan SAJÁT KIÁRADÁSA,
amelyBEN / amely ÁLTAL Utat / Kiteljesedést nyit meg valamilyen Új-Kezdet számára.
Korábban [eredendően] a MINDENSÉG-FORRÁSA ’csupán’ az Új-Kezdet [mai értelmezésében: Új Teremtő-Szakasz] elindításakor Áradt ki TÉRBEN.
Ez a kezdeti ÖN-MEGHATÁROZÁSA később „Korlátozóvá” vált ÖNMAGA számára és a KIÁRADT-VALÓSÁG teremtői számára is, mert a ténylegesen megformálódott Nehézségek megszüntetése érdekében nem tudott ’közel kerülni’ a KIÁRADT-VALÓSÁGHOZ [nem áradhatott ki MEGTARTHATÓ Teremtést eredményező módon Térben / Közeledésben].
Utóbb úgy Értelmezte a MINDENSÉG-FORRÁSA az Új-Kezdetek számára megnyilvánulható TÉR-KIÁRASZTÁSI Hatalmát, hogy amennyiben egy Nehézség / Váratlanság / Új-Helyzet megformálódik, akkor annak ELHÁRÍTÁSA / Harmoniába beillesztése érdekében való megnyilvánulása Új Harmonia megformálását teszi szükségessé, és ez a MEGERŐSÍTŐ Megnyilvánulás akár egyedi esetekben is Értelmezhető olyan Új-Kezdetnek, amely Lehetővé teszi számára az ÚJ TÉRBEN KIÁRADÁST. Ezt a VÁLASZTÁSÁT [mint HARMONIÁT] a MINDENSÉG-FORRÁSA KIÁRASZTOTTA ÖNNÖN-LÉNYE SZÁMÁRA ÖN-RENDELKEZÉSSÉ, így immár ez az alapja [ez az ALAP-ELV teszi lehetővé] A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉRE kiterjedően azt, hogy egy Felismert Nehézség megszüntetése / Rendezése / Rend-Tétele, vagy egy Új-Helyzet ’berendezése’ érdekében a MINDENSÉG-FORRÁSA KIÁRADHASSON Új Térben.
Az Új-Kezdet [mind az Új Teremtő-Szakasz megnyitásakor, mind egy MEGERŐSÍTŐ Kiáradásban] ebben az Értelmezésében ÖSSZECSENDÜLÉSSÉ megformált SZÁNDÉK immár A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN.
Bármely Új-Kezdet [bármely Szándékból EGYEZTETÉS útján Összecsendüléssé megformált Való]
csak úgy tud Megtapasztalássá / Valóvá megformálódni,
ha ’ahhoz-a-kiteljesedéshez’ MAGA a MINDENSÉG-FORRÁSA KIÁRASZT ’Teret’.
Ebben a[z Összecsendülés alapján elinduló Új-Kezdethez a MINDENSÉG-FORRÁSA által az érintett teremtő(k) ALAP-ÁRAMLÁSÁBAN (egyedileg, minden érintett teremtőre külön-külön is!)] Kiáraszott Térben
’gyökerezik be’
a Valóvá megformálódását elkezdő Szándék [Összecsendülés],
ebben és ehhez kapcsolódva formálódnak meg [’sűrűsödnek össze’] azok az áramlások / szorosságok / összekapcsolódások / Feltételek, amelyek-’BŐL’ Valóvá formálódik meg az Új Tapasztalat.
A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ’legelső’ olyan SZÁNDÉKÁBÓL / SZÁNDÉKÁRA ALAPULÓAN Áradt ki a ’legelső’ [’kitágított’] TÉR, amelyben már kifejezetten arra irányult, hogy egy ’TELJESEN-ÚJ’ olyan Megnyilvánulást / Tapasztalatot formál meg ÖNNÖN-LÉNYÉBEN, amelyből megnyílhat annak az Útja, hogy ’Társai’ formálódjanak meg.
Amikor a ’Társas’-Teremtés megformálásának SZÁNDÉKA ’kellően komollyá’ formálódott meg a MINDENSÉG-FORRÁSA SAJÁT-VALÓJÁBAN, a ’legelső’ ’megmozdulásából’ KIÁRADT a TÉR.
A TÉRBEN (ezt követően) ’irányokat’ és ’távolságokat’, ’arányokat’ (viszonyítást, részeket) (ennek részeként a ’Közeliséget’) ismert fel és tapasztalt meg a MINDENSÉG-FORRÁSA, és elkezdte ’Felismerni’ [Megtapasztalni] magát a [KIÁRADT] TERET. Felismerte a tér-formákat, a távolság és irány jellegeket / a ’középponttól való távolságokat és irányokat / összekapcsolódási-lehetőségeket, az ARÁNYOKAT / arányosságot, a szakaszosságot és végtelenséget, ismétlődést, átalakulást, megváltozást, megváltoztatást >>> és erre az ÚJ TUDÁSRA alapulóan elkezdte ’megformálni / megmunkálni’ magát a Kiárasztott TERET [elkezdte megtapasztalni a már KIÁRASZTOTT TÉR megformálását / formálhatóságát].
A ’Tér-Formák’ és ’Arányosságok’ / Összefüggések és ’Szabályosságok’ Felismerése és Megtapasztalása nagyon sok Új Tudást épített fel a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN [a matematika és geometria is (mint az ÉLET minden része / lényege) ezeken alapul], és e Megtapasztalása során Felismerte és Megértette, hogy az egyes ’síkbeli’ és ’tér’ formáknak egyedi és egymástól jól megkülönböztethető ’harmoniája’ (egyfajta ’állandósága’ is) van. A tér-formák egymás mellé és egymás közelébe helyezése (egymással akár ’összevegyítése’ / egymással TÁRSÍTÁSA)(vagy éppen az eltávolításuk egymástól) olyan Új Tapasztalatokat formált meg a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN, amely végül alapjává vált magának az ÉLET KIÁRASZÁSÁNAK.
A Tér-Formák [a bennük lévő ’állandóság’-mint-Harmonia] egymással társítása során Felismerte és Megértette azt a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy A-TÉR maga egy folyamatosan VÁLTOZÓ / VÁLTOZTATHATÓ, de ’ALAPJAIBAN’ mégis Állandó-jellegű KIÁRADÁSA, és ezért ’alkalmas’ (harmonikus) alapja (eszköze?) a MEGTARTHATÓSÁGNAK.
Felismerte a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy az addigi Megtapasztalása KITÁGÍTÁSA érdekében KIÁRADT TÉR habár alapjaiban ’jól mutatja’ (Felismerhetővé és Megérthetővé tette ÖNMAGA számára) A-LÉTEZÉSE egy eddig kevéssé megértett ’ALAPJÁT’ [Állandó jellegű (?) és folyamatosan változó és áradó Meghatározóját], a BELŐLE ÚJONNAN KIÁRADT TÉR mégis ’más is’, mint amit az addig megformált-Valóján ’belül’ Megismert / Megtapasztalt.
A ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉR Megfigyelése során ismerte fel azt a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy BENNE-MAGÁBAN ’honnan ered’ és mely már meglévő megnyilvánulásán (Ön-Részén) ’alapul’ / ÖNNÖN-LÉNYÉNEK mely részéből ’ered’ / formálódik meg és árad ki A-TÉR. Ennek a vizsgálata közben ismerte fel és értette meg A-TÉR azon alapját és megnyilvánulását, amely az Ő-MAGA-LÉTEZÉSÉNEK az egyik nagyon fontos Meghatározó ALAPJA. A ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉR vizsgálata során vált Tudatossá abban a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy A-TÉR ŐBELŐLE-MAGÁBÓL ÁRAD KI (1) nem csupán a ’Kitáguló’ KIÁRADÁSA során, (2) hanem a SAJÁT-LÉTEZÉSE / MEGNYILVÁNULÁSA számára is.
Megtapasztalta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy a BELŐLE ’KITÁGULÓAN’ KIÁRADÓ TÉR egy bizonyos tartam után VISSZAÁRAMLIK Hozzá [Visszaoldódik a SAJÁT-VALÓJÁBA].
Megtapasztalta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy a Belőle ’Kitágulóan’ KIÁRADÓ TÉR ’könnyen formálható’ (rugalmasabb?)(gyorsabban változó): a SAJÁT SZÁNDÉKÁVAL sokkal könnyebben formálható / átalakítható, mint a SAJÁT-VALÓJÁN ’belüli’ (addigi) TÉR.
A ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉR és Tér-Formák [megértést segítő képpel például a szabályos testek és Arányok], valamint ezek egymásra-hatása [egymás közelébe kerülve ezek VÁLTOZÁSAI] ’csodálattal (áhitattal) töltötték el’ a MINDENSÉG-FORRÁSÁT [’nagyon szépnek ítélte ezeket a Változásokat][’Örömét lelte ebben az Új Megtapasztalásban]. Valószínűleg ez a Megtapasztalás erősítette tovább [pontosította][’görgette tovább’] a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN a Társas-Teremtés megformálásának SZÁNDÉKÁT [közelítően úgy Értelmezhető ez, hogy ’szerette volna, ha ’más’ is megtapasztalja ezt az Új Szépséget, ezt az Új Változást’ (ha ’Együtt’ ’csodálhatná’ ezt a szépséget a társaival)...
Ekkor még mindig csupán a [Változékony, viszonylag rövid-életű] TÉR volt az, ami a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL ’kitágulóan’ KIÁRADT, ekkor még nem pontosodott a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK SZÁNDÉKÁBAN az, hogy hogyan [mely ÖN-RÉSZÉBŐL] lehetnének Társai A-LÉTEZÉSBEN.
Jelenlegi megértésem szerint amikor a MINDENSÉG-FORRÁSA elkezdte tudatosan keresni és Megérteni azt, hogy A-LÉTEZÉSE Előző Szakaszában hogyan alapozódott meg [akkor még csak a TUDAT számára] A-TÁRS / AZ-ELKÜLÖNÜLÉS (különbség, különbözőség?, 'ön'-állóság), akkor formálódott HATÁROZOTT SZÁNDÉKKÁ a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN az, hogy a SAJÁT-VALÓJÁBÓL ’Lehetséges’ ’én’-részek [ebben az értelemben már ’ön’-részek] ’leválasztása’ [belső elkülönítése], és ha képessé válik ezt az egyfajta ’Önállóságra Szánt’ ’én’-darabot ’berögzíteni’ a ’kitágulóan’ KIÁRADT Térbe, akkor A-LÉTEZÉSNEK egy ’új formája’ formálódik meg.
Amikor a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK [nagyon hosszú tartamon át való próbálkozását követően] sikerült a ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉRBE [először még csak egy nagyon rövid tartamra / csupán néhány pillanatnyi tartamra] ’berögzíteni’ egy ’elkülönítésre Szánt’ ’én’ (=Létezés) darabját, Megértette a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy ezen az úton képessé válhat a SAJÁT-VALÓJÁTÓL ’részlegesen’ [csupán részlegesen!] ’elkülönülő’ Társat [Életet][’gyermeket’?] megformálni. Ekkor kezdte a MINDENSÉG-FORRÁSA ÉLETNEK nevezni / tekinteni a ’Kiátagóan’ KIÁRASZTOTT TÉRBE berögzítésre kerülő ’én’-részeit.
Mint említettem: a MINDENSÉG-FORRÁSA már A-TÉR legelső ’Kitágulóan’ KIÁRASZTÁSA során Tudatossá vált abban, hogy az így ’KITÁGULÓAN’ KIÁRASZTÁSRA kerülő SAJÁT-VALÓJA viszonylag hamar VISSZAÁRAMLIK HOZZÁ és Visszaoldódik a Saját-VALÓJÁBA.
Azt Tapasztalta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy amikor a ’Kitágulóan’ KIÁRASZTOTT TÉRBEN valamilyen ’szép harmoniát’ épített fel [amelyben ’Örömét / Áhitatát’ lelte (nincsen erre szavunk)], az a TÉR és Tér-forma TOVÁBB megmaradt, vagy talán pontosabb úgy, hogy ’valamivel lassabban tért Hozzá vissza’ [’tovább gyönyörködhetett benne’ (?)].
Ma már valószínű az, hogy magának a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK a ’szép’ vagy a ’harmonia’ FELISMERÉSE és teljesebb MEGISMERÉSÉRE irányuló Szándéka az, amely A-HARMONIÁT [mint egyfajta ’TARTÓSSÁGOT’, ’LASSÚBB VISSZAÁRAMLÁST’] ’berögzíti’ valamilyen ’belső úton’ a ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉRBE. A HARMONIA a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK egy olyan BELSŐ (SAJÁT) MÉRTÉKE, amelyben Felismeri a SAJÁT-VALÓJÁBAN a ’szépet” / az ’áhitatot’ >>> azt, hogy azt a ’Formát’ / a Formában-is-megnyilvánuló-EGYEDIT-és-ÚJDONSÁGOT ’minden részletében’ Szándékában van Megismerni / Megérteni / megtapasztalni, hogy az így megformálódó ÚJ TUDÁS MEGMARADHASSON a SAJÁT-VALÓJÁBAN.
Mára teljesen Tudatos abban a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy a SAJÁT-VALÓJÁBAN hogyan ÉRZÉKELI, illetve hogyan formálja meg Tudatosan A-HARMONIÁT.
A-HARMONIA egy olyan BELSŐ-MÉRTÉKE ma már a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK, amelyben (a mi fogalmainkkal) A-MEGTARTHATÓT / MARADANDÓT ismeri fel (pontosan beazonosítja).
Felismerte és Megértette a MINDENSÉG-FORRÁSA,
hogy A-HARMONIA
(1) mind a SAJÁT-LÉTEZÉSÉBEN,
(2) mind pedig a ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉRBEN
’Maradandóvá’ / Megtarthatóvá válik.
Olyan ’kiegyensúlyozottság’ VAN a Harmoniában,
amelyben A-LÉTEZÉS-EGÉSZE számára közvetlenül
[akár csak egy adott Közösségben, vagy akár csak egy teremtő sorsában]
OLYAN ’Maradandót’ tud megformálni,
amely ALAPJA lehet A-LÉTEZÉS-EGÉSZE bármely (Létező és) ÉLŐ teremtője számára egy Új Harmonikus Kezdet elindításának.
A HARMONIA megformálásának ma már nagyon fontos eleme
a pontos ’Irány / Arány / Távolság-Meghatározás’,
a Távol-és-Közel, és ezekhez a pontosan megfelelő / illeszkedő Tér-formák meghatározása.
Ezek meghatározása pontosan meghatározza a KIÁRADÓ-TÉR Tartósságát és Rugalmasságát,
és így azt is, hogy mennyire részletesen( részleteiben mennyire) ismerhetik meg / tapasztalhatják azt meg a KIÁRADT-VALÓSÁG teremtői.
Mint említettem, a MINDENSÉG-FORRÁSA mostanában ÁRASZTOTTA ki a HARMONIA Megformálásának azt a Tudatosítási Útját, amely már az egyedi teremtők számára is Megérthető. Ma még csak a Különleges Utat megnyitó teremtők számára nyílhat meg az az ön-épülés, amelyben a teremtők közvetlenül (!) a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK útmutatásával megformálnak egy új belső tudatosítási utat és személyhez is igazodó belső mértéket. Megtanulják ezek a teremtők azokat az egyszerű ELVEKET, amelyek ALAPJAI a Harmonia megformálásának [ezek valójában a MINDENSÉG-FORRÁSA eddigi megformált TAPASZTALATAI a Harmoniáról], majd pedig megtanulják azt a belső-utat használni, amely egy aprólékosan felépített belső mértékre alapulóan képessé teszi őket annak a saját sorsukhoz tartozó Harmoniának az Érzékelésére / Megértésére / Megnyilvánítására, amely KÖZVETLENÜL (!) Jelzi A-LÉTEZÉS-EGÉSZE HARMONIÁJÁBA való pontos illeszkedést.
Ennek az új belső mértéknek a megformálására közvetlenül a MINDENSÉG-FORRÁSA tanít meg minden teremtőt, mert csak így biztosítható A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉRE érvényesülő ELVEKNEK maradéktalanul megfelelő ’egységes (alapú)’ és egyben mégis minden teremtő saját Életéhez személyesen igazodó Mérték-rendszer megformálása és működtetése. Ez az új belső Mérték a teremtőkben AZÉRT van, hogy Felismerjék és Megértésék, hogy MELY MEGNYILVÁNULÁSAIK és MIÉRT válhatnak ’maradandóvá’ [(1) akkor is, ha az a megnyilvánulásuk csak a saját sorsukban formálódik meg, (2) és akkor is, ha később más teremtők számára is megnyitható úttá szélesedik ki a bennük megformálódott Harmonia].
Ami ’Harmonikus’, az ’maradandó’ / ’hosszabb életű’ abból eredően, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK SZÁNDÉKA szerint az ’olyan lassan áramlik vissza a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ’, hogy a benne megnyilvánuló Tapasztalat / Való ’minden részletében megismerhetővé váljon’ [mindaddig Megtartható maradhasson a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN, amíg van olyan teremtő, akinek arra irányul a(z Összecsendüléssé vált) SZÁNDÉKA, hogy Megismeri, Megtapasztalja azt a Harmoniát].
„Önös érdek” vagy „egyoldalú akarat” nem elég a Megtarthatósághoz, csak a MEGTARTÓKKAL és Társakkal megformált Összecsendülés Tarthatja meg a megjelölt Teret / élet-formát / áramlásokat stb.
A-TÉR közvetlenül a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK KIÁRADÁSA (1) mind az ÖNNÖN-VALÓJÁRA irányulóan, (2) mind a ’Kitágulóan’ KIÁRADT VALÓSÁGRA irányulóan.
A ’Kitáguló’ [a Saját ’addig’ Megformált-Valóján ’kívülre’ irányuló] VALÓSÁGBA KIÁRADÓ TÉR a MINDENSÉG-FORRÁSA BELSŐ-LÉNYEGÉRE KIÁRADÓ TÉRHEZ képest ’részleges’ és ’rövidebb életű’, meghatározott tartamonként kihagyhatatlanul maradéktalanul VISSZAÁRAMLIK a MINDENSÉG-FORRÁSA BELSŐ-LÉNYEGÉBE.
Az a ’Kitágulóan’ KIÁRADT TÉR, amelyben a MINDENSÉG-FORRÁSA [és ma már az Élő teremtők] HARMONIÁT ismer(nek) fel, ’tartósabb’ / ’hosszabb életű’ / ’lassabban áramlik vissza a MINDENSÉG-FORRÁSA BELSŐ-LÉNYEGÉBE’.
Ez a ’lassúbb visszaoldódás’ a MINDENSÉG-FORRÁSA BELSŐ-LÉNYEGÉBE közvetlenül ma már abból ered, hogy maga a MINDENSÉG-FORRÁSA ’Megtartó / Megerősítő’ SZÁNDÉKKAL ’Megerősíti’ ezt a TERET. Ezek csak közelítő fogalmak, nincsenek ma még szavaink a MINDENSÉG-FORRÁSA TÉR-FORMÁLÁSÁNAK teljesebb megértéséhez.
’Annyi bizonyos’, hogy amely KIÁRADÁSBAN [Kiáradt TÉRBEN / Kiáradt ÉLETBEN / Kiáradt VALÓBAN] maga a MINDENSÉG-FORRÁSA Felismeri és Megérti A-HARMONIÁT [a Megmaradás Lehetőségét / az örömöt-és-Szépséget], azt a Teret / Valót / Életet a MINDENSÉG-FORRÁSA ’Belül’-a-SAJÁT-LÉNYÉBEN a Megtartás [teljesebb Megismerés és Megértés] SZÁNDÉKÁVAL Megjelöli. Számunkra ez úgy értelmezhető valamelyest, hogy ezt a Megjelölést a MINDENSÉG-FORRÁSA a SAJÁT-VALÓJÁN BELÜL nagyjából ’ott’ helyezi el, ’ahonnan’ KIÁRADT BELŐLE az a Tér / Élet / Való. Egyedi teremtők [vagy MEGTARTÓI-Teremtők, nagy-TEREMTŐK] esetében ez a ’hely’ az az Eredő-Kiáradási-Pont, ahonnan a MINDENSÉG-FORRÁSA Életre Kiárasztotta (a később ÖnLényeggé megformálódó) ’én’-t. Ha TÉRBEN vagy más megformált-Valóban ismer fel a MINDENSÉG-FORRÁSA HARMONIÁT, azt abban a Kiáradási-Pontban Jelöli meg, ahonnan elindította azt a KIÁRADÁSÁT, amelyhez a Tér / Való közvetlenül tartozik.
Általában jellemző ma már a ’Kitágulóan’ KIÁRADT VALÓSÁGRA (vagyis a MINDENSÉG-FORRÁSA azon KIÁRADÁSAIRA, amely nem közvetlenül a már megformált SAJÁT-VALÓJÁRA irányul], hogy az ÉLET úgy formálódik meg, ha azt előbb a MINDENSÉG-FORRÁSA egy TÉR KIÁRASZTÁSÁVAL Megalapozza. Vannak azonban ma már a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN is olyan Kiáradt TEREK, amelyeket a MINDENSÉG-FORRÁSA ’nem tölt be azonnal Élettel’, vagyis nem azért ÁRASZTJA KI, hogy abba azonnal begyökereztessen egy Életet. Ilyennek tekinthetőek ma a FORRÁS-TÉR és az OLTALOM-Tér egyes részei, valamint más ’Közössé-Tehető-Tér-részek’ [ezek Értelme hamarosan pontosabban is Megérthetővé válik].
Fontos megérteni:
(1)
ÉLET nem létezhet a számára megformált és Kiárasztott TÉR nélkül,
(2)
azonban viszonylag sok olyan TÉR van,
amelyben nincs (begyökerezett) ÉLET.
(3)
Valójában a KIÁRADT-TÉRNEK ma csupán egy egészen kicsiny részében van berögzítetten is ÉLET,
és emellett a MINDENSÉG-FORRÁSA SAJÁT-MEGFORMÁLT-VALÓJA is TÉBEN LÉTEZIK [Létezik (tehát nem ’él’)].
Mostanában többször említettem, hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA A-LÉTEZÉSÉT és AZ-ÉLETET is MEGÚJÍTOTT TÉR-ALAPRA vezeti át.
Jelenlegi megértésem szerint
(1)
a MINDENSÉG-FORRÁSA az ÖNNÖN-LÉTEZÉSE-ÉS-VALÓJA számára ’rendelkezésre álló’ [bizonyos értelemben ÖRÖK, Meghatározója szerint mégis Állandóan-Változó] TERET
ALAPJAIBAN és a Megnyilvánult-Valójában ’mára’ már Megújította.
(2)
Nem olyan régen kezdte el a MINDENSÉG-FORRÁSA
a ’Kitágulóan’ KIÁRADT ÉLET (és VALÓ) ÁT-VEZETÉSÉT egy olyan ÚJ TÉR-ALAPRA,
amely a SAJÁT-VALÓJÁBAN már megnyilvánult MEGVÁLTOZÁSRA / MEGÚJULÁSRA alapul.
Az ÉLET számára (!) Kiáradt Tér
Az-Elkövetkezőben ’elszakíthatatlan / elválaszthatatlan’ lesz attól az Élettől,
amely számára a Teret a MINDENSÉG-FORRÁSA KIÁRASZTOTTA.
Ennek egyik Garanciája az Életben berögzített ÖN-AZONOSSÁG.
Lesznek immár olyan [hosszabb vagy rövidebb tartamban Megtartott] KIÁRADT Terek, amelyek csupán egyedileg meghatározott Garanciákkal lesznek ’látogathatóak’ / Garanciákkal lehetséges majd hozzájuk kapcsolódni. Ilyenek például az EGYEZTETÉSI Terek, amelyeket pontosan meghatározott Céllal-Értelemmel ÁRASZT KI a MINDENSÉG-FORRÁSA, és csak azok lehetnek jelen az EGYEZTETÉSEK érdekében, akik
(1) közvetlenül érintettek abban az élet-helyzetben, amelyre az EGYEZTETÉS irányul
(2) vagy pedig akiket a Jelenlétre valamilyen fontos okból FELKÉR a MINDENSÉG-FORRÁSA.
Lesznek Az-Elkövetkezőben olyan Gondoskodási-Terek [leginkább Hazavezető irányúak][vagy valamilyen pontosan meghatározott irányú ’Felkészülés’ / Tudatosodás (például sürgető) megformálása érdekében], amelyekben ugyancsak egyedi Garanciák befogadása után lehetnek jelen a teremtők.
Ezek a Terek a MINDENSÉG-FORRÁSA Rendelkezésére [ma már jellemzően az ÉLŐTÉRBEN] a pontosan meghatározott Gondoskodás / Lényeg-Cél-Értelem beteljesülése után [vagy ha erről így Rendelkezik a MINDENSÉG-FORRÁSA] maradéktalanul visszabontásra kerülnek [>>> ezek tehát az Általánosan érvényesülő Elvek szerint nem Újulhatnak meg,
>>> kivéve akkor, ha kifejezetten valamilyen Megújulás elősegítése érdekében formálódik meg a Gondoskodási Tér. A Gondoskodási Tér azonban ekkor is csak ADDIG maradhat meg AZ-ÉLET megformált alapjaként, amíg a Befogadott teremtők Hazavezetése befejeződik abba az ÁLTALÁNOS jellegű (Életet Gondozó) Térbe, amelyhez törvényes Befogadás alapján az Életük begyökerezhet].
Fontos megérteni: ÉLET nem létezhet TÉR nélkül, azonban sok olyan TÉR van, amelyhez nem tartozik berögzített ÉLET.
Az Élő egyedi teremtők számára ma még kevéssé értelmezhető ez, hiszen a legtöbbjüknek csak olyan tapasztalata van a TÉRRŐL, amely szerint Az-Élet és A-Tér egymástól elválaszthatatlanok [Tér nélkül nincs Élet].
Vannak Különleges Utat megnyitott vagy valamilyen ’speciális’ (például Szakrális) tapasztalattal rendelkező egyedi teremtők,
akik ’megtapasztalták’ már azt,
hogy az Életükkel egy-egy rövidebb tartamban olyan más Terekben is jelen lehettek, amelyhez
(1)
ők maguk Tartósan nem gyökereztek be,
illetve (2)
olyan Terekben is jelen lehettek, amelyben inkább ’csupán’ A-LÉTEZÉS van jelen (nem pedig Az-Élet).
A-TÉR
ezekben az esetekben is ALAPJA és FELTÉTELE Az-Élet / A-Jelenlét megnyilvánulásának.
(1)
Néha az ilyen TÉR a ’Kitáguló’ megtapasztalás (ön-építés) alapja és feltétele,
(2)
máskor pedig egy olyan ’belső érésé / belső megtapasztalásé’,
amely habár ’kitáguló’, mégis inkább ’befelé irányuló’
[egy olyan ’belső érés’, amely majd a későbbiekben alapjává válhat valamilyen ’Kitáguló’ Megnyílásnak].
Itt a FÖLDÖN is megtapasztalhattuk a Különleges Teremtésekre ma már általánosan jellemző azon ön-épülést, amely először belül indul el és belül (kezdetben láthatatlanul) nyilvánul meg, és majd később válik Kiáradóvá (ténylegesen ’kitágulóvá’). A Különlegesség során bennünk felépülő ezen tudás ráirányítja arra a figyelmet / megértést, hogy ez a ’kettős irányú’ (egymást feltételező, egymásra kölcsönösen ható) ön-épülési irány MINDEN Megnyilvánulásra általánosan jellemző.
A ’belső keresések’ / fontolgatások ’nyitják meg és érlelik’ a Szándékokat… természetesen ezek ma már egyre gyakrabban alapulnak a korábbi saját Megtapasztalásokra is…
A kellően erőssé megformálódó Szándék ’utat keres’ a Megvalósulásba [Egyeztetések kezdődnek a MEGTARTÓKKAL a Megvalósulás pontos Céljáról-Lényegéről-Értelméről], majd ’kinyílik’ belőle egy Új-Harmonia / Új-Kezdet…
Az Új-Kezdet akkor tud Valóvá megformálódni, ha ahhoz a MINDENSÉG-FORRÁSA minden érintettben Kiárasztja a szükséges Teret…
A Megtapasztalás számára Kiáradt Tér ’betöltődhet’ a Megtapasztalással,
’Kiáradássá’ válhat a teremtőben is,
és így mind önmaga, mind a hozzá közel élők számára ’Valóvá’ (megismerhetővé) (Harmonia esetén MEGTARTATÓVÁ) válik a Megtapasztalás…
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
