22.
2020.06.24. (25).
Tapasztalatok, Fontolgatások
Új Szabályozások (az eddigi Kipróbálások Tapasztalati alapján)
Egy furcsa ÁtVilágító helyzetet érzékeltem. Szerintem BETEKINTÉS (?) lehetett (egy másik Közösségbe?, Védett-Térbe?, az OLTALOM-TÉRBEN?). Valószínűleg egy Eredő-Birodalmától korábban nagyon ELTÁVOLODOTT [Megtört], (Ön)Lényegében is megsérült olyan teremtőre vonatkozott az ÁtVilágítás, akinek az Élet-Alapja már KIIGAZÍTÁSRA került, és az (Ön)Lényege is egy alap-állapotban már újjá-épült, de még csak most kezdődött meg a Befogadás és Kiáradás / Tudatos áramoltatás megtanulása [újra berögzítése az (Ön)Lényegi-Testbe]. Erre a Feltisztított alapra elkezdődött a Tudatosság / Ön-Tudatosság / Ön-ismeret / Bizalom (sürgetés nélküli, tapintatos közeledésen alapuló) visszaépítése.
A MAGOK számára ismert az ÁtVilágítás azon formája, amikor ’belehelyezkednek’ [ma már a saját megfelelően Megerősített Védett-Terükben!] az Ellenőrzés alá vont helyzetbe és az ellenőrzött teremtő helyzetébe. ’Saját’ érzésükként / gondolataikként érzékelik a másik teremtő érzéseit és gondolatait. Ez ma már csak Irgalmi alapú Különleges Megtapasztalás lehet.
Fiatalabb női formaként érzékeltem magam, és egy régebbről ismert helyre mentem (vittek?). Habár nem emlékszem kényszerítésre, nem zárom ki ennek a lehetőségét (nem emlékszem, hogyan kerültem arra a helyre). Ismerősnek tűnt a hely, de utólag visszagondolva inkább csak MEGTÉVESZTŐ lehetett a hely hasonlósága, azért, hogy ne lázadjak fel (?), könnyebben kezelhető legyek (?) [halvány félelem-emlékek (?) > erre azonnali IRGALMI Megerősítés szükséges, nagyon fontos mielőbb beazonosítani, hogy hová rögzült be a testbe].
Halvány emlékeim szerint ismerőseim éltek ott, de őket nem láttam, nem is érzékeltem a közelségüket. Ezért gondolom inkább, hogy valamilyen (emlékeim alapján?) gyártott HASONLÓ hely lehetett, ahová talán szolgának (?) szántak [vagy gyógyulni vittek? (angyalok vagy más Eltávolodottak számára formálódó Új Gondoskodási-Terek?)].
Nem érzékeltem pontosan, hogy milyen szándékkal hoztak oda, mit akarnak tőlem, ki és mi vagyok. Nem bántottak, nem érzékeltem rossz szándékot felém irányulóan (valójában nem érzékeltem bántó jelleget a TÉR egészében) (a Bizalom megalapozása elkezdődött). Annyi kezdett világossá válni, hogy egy valamivel idősebb (?) (tapasztaltabb?), de nem túl idős férfi felesége (?) [társa?, ’Befogadottja’?] leszek majd (?). [Angyalok esetében az eredendő Közvetlen MEGTARTÓHOZ közeledés megkezdődése?]
Mintha [nagyon tapintatosan, óvatosan] elkezdődött volna az ’egymáshoz-szoktatásunk’... Nem érzékeltem ebben semmi kényszerítőt, de semmiféle vonzalmat sem érzékeltem felé... Mintha a férfiben talán lett volna valamilyen vonzalom irántam, de nem kifejezetten mint ’nő’ iránt… nem tudtam, hogy ez milyen vonzalom lehet, mit akarhat... igyekeztem [minden bántó jelleget tudatosan elkerülve] nem túl közel kerülni hozzá, de mintha valamiféle figyelem / figyelmesség (nagyon kezdeti kedvesség-jelleg?)[a ’gondoskodás szándéka’? / szeretet (?) – mint az Angyalok Birodalma ALAP-JELLEGE?] lett volna a férfiban…
Talán egy pillanatra felmerült a gondolata annak, hogy haza kellene mennem, de erőtlen [formátlan, határozatlan, csak egy-két-pillanatnyi, „átsuhanó”] volt ez a gondolat.
Ha angyalok esetében valóban a MEGTARTÓ és az angyal közelebb húzódásáról van szó, akkor a Hazatérés gondolata / érzése [’kölcsönös vonzódás’?] az egymáshoz való tapintatos (nem sürgető) (lépésről lépésre szabadon felépülő) közeledés során fokozatosan erősödővé válhat / válik... A Közeledésnek 
a Birodalom ALAP-JELLEGÉRE, a Feltétel-Nélküli-Szeretetre kell alapulnia (kizárólagosan, tisztán!) [20200601 (2.r.) (3. pont) – elérhető ITT].
Ez más Birodalmakból Eltávolodott teremtők esetében is így nyilvánul meg:
ha a MEGTARTÓI-Teremtő / nagy-TEREMTŐ
a SAJÁT ALAP-JELLEGÉT ’biztosan tartva’ Közeledik az Eltávolodott teremtőjéhez,
a teremtőben egyre teljesebben Felismertté és Megértetté válik a saját Eredő-Ön-Jellege,
és így a ’kölcsönös vonzódás’ hamar olyanná válhat,
amelyre alapulóan megformálódhat a Harmonikus megnyilvánulás alapját adó ÁLTALÁNOSAN-Meghatározott-Távolság.
Ekkor jelentősen kitágul a MEGTARTÓ Gondoskodási Lehetősége,
közvetlenebbül tudja ELLENŐRIZNI / GONDOZNI
a FELÉPÜLT / FELÉPÜLŐ BIZALOMRA alapulóan
a teremtő belső változásait
[elsődlegesen a teremtő Kiáradásaiban / Megnyilvánulásaiban,
másfelől pedig a teremtő Kérése alapján elvégezhető belső Ellenőrzések során]
Minden gondolatom [és más megnyilvánulásom] olyan volt, mint a beletörődés és elfogadás egy eltompult formája. Érzelmeket nem érzékeltem magamban, érzelem-mentes voltam, tompult... vagy inkább még „éretlen” (nem-érdeklődő)… Ugyanakkor nem érzékeltem az érzelmek hiányát (nem vágytam rá, nem hiányzott)(valószínűleg még nem is tudtam, hogy van olyan, hogy érzelem). Lázadni biztosan nem volt erőm (kedvem?) vagy lehetőségem, egyfajta elfogadó beletörődés [’óvatosság’?] volt inkább csak bennem. [Valószínűleg volt Hatalmi alapon megformálódott Megtörés a teremtőben korábban > Szolgaság?] Valószínűleg nevelés, vagy még inkább talán „szerek” (átalakítás, megváltozás?) hatása lehetett ez.
Érzékeltem a saját-valómat, szabadon mozogtam, de azon kívül, hogy (a viszonyítás miatt) inkább női jellegnek érzékeltem magam, nem tudtam, hogy ki vagyok, milyen formában élek, hol vagyok pontosan, miért vagyok ott-ahol… valójában nem tudtam semmit biztosan…
Tapasztalat:
A HATALMI alapon megformálódott
(Ön)Lényegre is kiterjedő Bezáródásoknál / Megtöréseknél
a ’gyógyulás’ során / 
a Tudatosság visszaépülése során a legelső pillanattól kezdve
fokozottan figyelni szükséges arra,
hogy már a legkisebb
(1) „félelem”
(2) „elrejtőzésre irányulás / elfordulás”
(3) „felelősség alóli kibújásra irányulás” megnyilvánulásánál
SPECIÁLIS Gondoskodásba szükséges vonni a teremtőt
az OLTALOM-Tér ’Tartósan (!) megformált Kiterjedésében’.
Lehetnek az (Ön)Lényegben (!) olyan berögzültségek,
amelyek a PUSZTULÁSTÓL való félelem vagy „A-Semmi-Megtapasztalása”,
esetleg a korábban KÍNZÁS vagy ELVESZTÍTÉS (Társ Elveszítése) hatására megtapasztalt elviselhetetlen fájdalmak olyan nyomai,
amelyek (teljesen) ÖSSZEEGYEZTETHETETLENEK a teremtő Saját Eredő-Ön-Jellegével,
és már a LEGKISEBB (!) megnyilvánulásuk is
[ha az a tudatba beemelkedik (!) vagy bármilyen mértékben ’Kiárad’]
újabb Megtöréshez hasonló helyzetet
(„kezelhetetlen, azonnal szétterjedő pánikot / azonnali összeomlást / agressziót, akár ön-pusztítást”) eredményezhet
[jellemzően az (Ön)Lényeg olyan BEZÁRÓDÁSÁT, amit nagyon nehéz újra ’felnyitni’].
Az írás későbbi részében említem majd,
hogy egy Új Irányban-Tartó Védelem került EZEN VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA érdekében ’beépítésre’ (kihagyhatatlanul!)
az (Ön)Lényege újjá-építését végző teremtőt befogadó VÉDETT-TÉRBE.
A VÉDETT-TÉR [főleg akkor, ha abban Kiterjed az OLTALOM-TÉR is]
(1)
nem csupán azt akadályozza meg,
hogy bármilyen kivezetésre kerülő Jogosulatlanság vagy Idegenség megérinthesse a Birodalom Terét vagy bárki mást, hanem
(2)
egy Új kihagyhatatlanul belerögzített [Irányban-Tartó jellegű!] Megerősítés ’lehetetlenné tesz’
(1) minden Élet-ellenes megnyilvánulást,
(2) minden Élettel Összeegyeztethetetlen megnyilvánulást.
Nagyon kevéssé tudom sajnos szavakkal megközelíteni a lényegét,
inkább csak a célja értelmezhető a számunkra ma még.
Ez a ’Megerősített-Védelem’ óvja
(1) magát az (Ön)Lényegét visszaépítő teremtőt egy akaratlan/ újabb „összeomlástól” / bezáródástól,
(2) és óvja azokat is, akik a Gondozása érdekében éppen közelebb vannak hozzá.
Az általam érzékelt ÁtVilágító helyzetben nagyon halványan felismerhetőek a teremtő (még inkább ösztönös, nem tudatos) ilyen irányulásai. Ilyenkor már nincsenek idegenségek a teremtő megformált-valójában, azok korábban leválasztásra és eltávolításra kerültek. Ilyen ’Élettel-Összeegyeztethetetlen’ helyzet jelzésekor a pontosan meghatározott Fokozottan Érzékeny ön-részek AZONNALI és TELJES (!) IRGALMI ’Takarásba’ kerülnek, és nem emelkedhetnek a teremtő tudatába / ’nem mozdulhatnak meg’ / nem nyilvánulhatnak meg Kiáradásként vagy bármely más módon mindaddig, amíg az IRGALOM Értékelése szerint a teremtő nem képes azon ön-része Rendezésébe belekezdeni.
Kissé félhomályos volt a helyzet (nem volt már sötét, inkább olyan ’hajnal’ jellegű volt a környezet)… amire ráirányult a figyelmem (nagyon kezdetleges érdeklődésem), azt ’láttam’ / érzékeltem (nyilván csak egy nagyon kis részében tudtam értelmezni azt, amit már érzékelni voltam képes)… Határozott ’érdeklődés’ [mint Irányulás] még nem volt bennem. Nem érzékeltem azt, hogy az ’életemnek’ IRÁNYA / Célja lenne azon kívül, hogy „ide hoztak / valahogyan ide kerültem” (most itt kellene maradnom / lennem?)… (nem mehetek el innen?).
Nem tudom most visszaidézni a részleteket, hogy mit tapasztaltam ott meg. [Talán Ellenőrizték (a Gondoskodók?), hogy mit vagyok képes érzékelni és értelmezni.] Mozogtam a térben, néha talán másokhoz is egy kissé közelebb kerültem, de ha volt is ilyen helyzet, nem maradt meg ez erősebben a tudatomban. Tudatosan még nem akartam másokhoz közel kerülni. Talán a tudatom most kezdett el formálódni, és ezért (1) még nehezebben rögzül be a testembe / tudatomba a tapasztalatom, (2) formálódnak az érzékszerveim, ezért homályosak a legtöbbször az érzékeléseim és megértéseim (nem irányítom tudatosan az életem). Hasonló lehet ez a helyzet ahhoz, mint amikor egy gyermek megszületik, és az érzékelési képességei kiépülésével egyre jobban felismeri a környezetét és benne a saját valóját is [mely testrésze / érzékelése pontosan mire használható]…
Részleges megértés utólag: valószínűleg olyan teremtő Ellenőrzésére lehetett rálátásom, akinek korábban megsérült (valószínűleg többszörösen megtört) az (Ön)Lényege is. Mára az Élet-Alapja Kiigazításra került [megszűnt a korábbi Tér-vesztettsége], és az (Ön)Lényege ’alapjában’ már megformálódott és elkezdett ’Élővé’ válni [ez utóbbit jelzi a ’mozgás / megmozdulás’ / a figyelem ’irányításának’ a képessége…].
Az Élet-Virágának képe alapján az (Ön)Lényeg megformálódásának szakaszai:
Amikor a teremtőben megformálódik az ’1+6’, az az (Ön)Lényege olyan megformálódottságát jelzi, amikor már ÖRÖK jelleggel Berögzült az Eredő-Birodalmába, és az (Ön)Lényege már megformálódott abban a kiterjedésében, amely a Birodalmon belül ’önálló’ Életként nyilvánul meg [mint amikor az anyaméhben fejlődő magzat megszületik, és megkezdi az önálló testi formába berögzült Életét]. Ekkor még a megszületett baba és az (Ön)Lényeg is habár már ÖNÁLLÓ / KÜLÖNÁLLÓ FORMÁBAN él, de még nem képes egyedül az önálló életre. Még nagyon sok KÖZVETLEN GONDOSKODÁST igényel addig, amíg MEGTANULJA a Befogadást / Kiáradás / Tudatos áramoltatást, amíg tudatossá válik az új formája (teste) tudatos használatában, és amíg BERÖGZÍTI az ÚJ TESTÉBE mindazokat a Tapasztalatokat, amelyek majd KÉPESSÉ teszik az önálló SZÁNDÉK-megformálásra, a Tudatos és felelősség-teljes önállóvá váló életre.
Az (Ön)Lényeg esetében amikor mindez a Tapasztalat és Tudás [amely KÉPESSÉ teszi az (Ön)Lényeget az Önálló Élet-Vezetésre] BERÖGZÜL az (Ön)Lényegi-Testbe, az jelenik meg az ’1+12’ megformáltságban. Az ’1+6’-ban berögzült Élet-Alap ’köré’ felépül a Test és Élet azon része, amelyben már a teremtő TUDATOS, megfelelő ön-ismerettel és ön-tudatossággal rendelkezik, képes a Tudatos Befogadásra, Tudatos Kiáradásra, alapjaiban megismerte az Élete Főbb Meghatározóit, és így képes (egyre táguló kiterjedésben) a harmonikus megnyilvánulásra, a tudatos Szándék-használatra > képes IRÁNYT ADNI az Életének, és ELKEZDI MEGTANULNI, hogyan tarthatja meg a Választott IRÁNYBAN az Életét.
Az IRÁNY-TARTÁS valószínűleg akkor válik biztossá az (Ön)Lényegben, ha a Tapasztalataira alapulóan felépül a képen jelzett harmadik, külső ’test’ is az (Ön)Lényegen belül. Ez ebben az értelemben a Tapasztalatok olyan összessége, amely a FELELŐSSÉG egy olyan új szintjét nyitja meg a teremtő Életében, amelyet most kezdünk el megalapozni, felépíteni önmagunkban.
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
