(…) Az EGYEDIS�GHEZ tartoz� (a VIL�GBAN jelenleg �rz�kelhet� k�zels�g�) teremt�k ’l�nyege’ a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered. Ez�rt a K�l�nleges Bels� �raml�saik ’nem vehet�k el t�l�k’ (l�ny�k Meghat�roz� l�nyege!), mivel azonban valamilyen saj�tos ok miatt nem tudj�k kell�en m�k�dtetni ezt az EGYEDIS�G Birodalm�nak MEGTART�J�VAL, �gy ’neh�z helyzetben vannak’. Min�l hamarabb fel kell t�rniuk ’magukban’ (!), mi az oka annak, hogy a Bels� Szolg�lati �raml�saikat nem k�pesek rendesen m�k�dtetni. Ezt a Bels� �raml�st rendbe kell hozni, mert csak ekkort�l tudnak nekikezdeni EGY�TT-AZ-EGYEDIS�GGEL a Birodalom Eg�sz�re kiterjedhet� Rendez�seknek.

      Fontos: a Szolg�latban megnyilv�nul� egyedi teremt�k nem az EGYEDIS�G Birodalm�nak „szolg�i”, nem az�rt vannak, hogy „vel�k v�geztess�k el a munk�t” a Birodalomban. A SZOLG�LAT megnyilv�n�t�sa sor�n a MEGTART�(K) �s a Birodalom teremt�i EGY�TT, a MEGTART� ’vezet�s�vel’ �lik meg (1) mind a sz�ks�ges Tudatos�t�sokat, (2) mind pedig az egy�b Meger�s�t� teremt�seket. ’Csak-Egy�tt-Lehets�ges!’

 

     Az EGYEDIS�G ’Val�j�ban’ Megny�lt a SZOLG�LATNAK, csak valamilyen bels� elakadts�g miatt nem k�pes megnyilv�n�tani. Ennek az ok�t seg�tik felt�rni a SZOLG�LAT teremt�i (illetve a Szolg�lati utakban m�r jelenl�v� EGYEDIS�GHEZ tartoz� teremt�k). Az ok megtal�l�sa ut�n - ha sz�ks�ges - az ok megsz�ntet�s�hez is sz�ks�ges lehet seg�ts�get adni (hogy megtal�lj�k magukban az �rintett teremt�k, hogyan oldhatj�k fel / sz�ntethetik meg az okot, �s igazodhatnak vissza a Term�szetes Bels� �raml�saikhoz).

 

      Val�sz�n�leg az EGYEDIS�G BIRODALM�HOZ tartoz� t�nylegesen Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�k (akiknek ered� l�nyege teh�t mag�b�l a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered!) jelenleg azon dolgoznak, hogy

(1) mag�t az EGYEDIS�GET (mint a Birodalom nagy-TEREMT�J�T) t�nylegesen hozz� tudj�k kapcsolni a SZOLG�LAT megnyilv�nul�saihoz (vagyis hogy ki�p�ts�k a MEGTART� �s Szolg�lati-teremt�i k�z�tt a Szolg�lathoz sz�ks�ges K�l�nleges Bels� �raml�sokat)(ez p�rhuzamos azzal, hogy maga az EGYEDIS�G ’fel�p�ti’ ezt a Bels� K�l�nleges �raml�st a MINDENS�G-FORR�S�HOZ), �s

(2) val�sz�n�leg ezut�n ker�lhet sor arra, hogy el�sz�r a Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�ivel az EGYEDIS�G-MAGA vissza�p�tse a Birodalm�ra jellemz� eredend� teremt� �raml�sokat,

(3) majd ezt k�vet�en [a SZOLG�LAT Birodalm�nak �s a MINDENS�G-FORR�S�NAK a Meger�s�t�s�vel] ha sz�ks�ges IGAZ�TS�K-RENDEZZ�K a Birodalmi Teremt�si Alapokat, hogy �jra a Birodalom Eg�sz�re kiterjedhessen az ’Eredend� Harmonia’.

*****

 

         Ezzel az ir�nyul�sukkal hozz�j�rulhatnak ahhoz is, hogy egym�st�l m�s csal�dtagok is elt�volodjanak! Az ilyen �THAT�-t�vol�t� (tov�bbhat�) megnyilv�nul�s nem megengedhet� (jelenleg a VIL�GBAN sem).

 

     Ami k�zvetlen�l a VIL�GHOZ / F�LD-Vil�g�hoz kapcsol�d� Tudatosod�s ebb�l:

     Felismerni az ilyen ir�nyul�st, �s ’nem engedni meg, hogy ez elt�vol�t�an hasson b�rkire a saj�t teremt�-k�z�ss�gben’.

     �s ha van r� t�rv�nyes �t, az ilyen mint�t hordoz�t hozz�seg�teni a felismer�shez �s sz�ks�ges igazod�sokhoz.

 

*****

 

     Eml�tettem kor�bban, hogy a VIL�GNAK kezdetben neh�zs�gei voltak az egyedi teremt�i megform�l�s�val. Nem tudom szavakra leford�tani jobban, csak �rz�s: akkor ’siker�lt’ ’pont olyannak’ (amilyet szeretett volna) megform�lnia az egyedi teremt�it a VIL�GNAK, amikor ’meg�rtette’, hogy az EGYEDIS�GBEN ’eredetileg’ hogyan form�l�dtak meg az egyedi teremt�k (�s az �raml�saik). Az �rz�sb�l �gy �rtettem, hogy a VIL�G azon eredeti minta szerint megform�lt egyedi teremt�i m�r megtarthat� teremt�sben tudtak megnyilv�nulni.

     Val�sz�n�leg �gy a VIL�G ’tudhatja’, hogy milyen volt az EGYEDIS�G eredeti megnyilv�nul�sa, �s hogy mi (�s tal�n mi�rt) v�ltozott meg (mi�rt lett ink�bb Mag�ny jelleg� a Birodalom, ahol a teremt�k m�r egym�ssal is alig-alig nyitnak meg egy�ttes teremt�seket --- holott eredetileg �k is ’sz�let�s�k ok�n’ egy k�z�ss�g tagjai lettek). M�s (tal�n l�nyeg�ben is) az EGYEDIS�G k�z�ss�gi teremt�se, mint a YOS�G�. L�tszatra, n�h�ny Elvben ak�r nagyon hasonl�ak is lehetnek e k�t Birodalom teremt�sei, de a l�nyege-ered�je ok�n m�gis k�t teljesen k�l�nb�z� Teremt�si Ir�ny.

     Tal�n most a VIL�G ’tud�sa-meg�rt�se’ is ellen�rz�sre ker�l, hogy az-e a baj / neh�zs�g val�s oka, amit � azonos�tott.

 

*****

 

     Az EGYEDIS�G „tartott att�l, hogy a SZOLG�LAT �tform�ln� a Birodalm�t?”

     (Szerintem kezdetben nem, csak legfeljebb k�s�bb valamilyen behat�s miatt gyeng�lt meg ilyen ir�nyban a bizalma).(Ma m�r tal�n van a nagy-TEREMT�BEN egy ilyen „f�lelem”, de ez a Birodalmat �rt behat�sok �s meggyeng�t�s k�vetkezm�nye)(amit �gy Rendezni sz�ks�ges).

     Ha az EGYEDIS�GBEN kezdetben bizonytalans�g lett volna a SZOLG�LAT befogad�s�t illet�en, akkor nem tudta volna befogadni �s megnyitni a SZOLG�LATI ALAPOT. Ha a Birodalomban megny�lt a SZOLG�LAT, akkor a befogad�skor ebben semmif�le elbizonytalanod�s nem lehetett az EGYEDIS�GBEN.

      Tal�n ez volt az az EGY�TTES IR�NY, amit a YOS�GGAL egy�tt szerettek volna megnyitni, amire teh�t a Sz�nd�k-nyilatkozatuk ir�nyult.

 

      A YOS�G sz�m�ra kezdetben neh�zs�get okozott ’meg�rteni’, hogy pontosan mi is a SZOLG�LAT. Mert m�g �j Teremt�si Ir�ny volt a SZOLG�LAT.

     Lehet, hogy az EGYEDIS�G is „bizalmatlanul” (=bizonytalanul) viszonyult el�sz�r a SZOLG�LAT teremt�ihez, mert m�g � sem �rtette ennek az �j ir�nynak a l�nyeg�t.

     Hasonl�s�g lehet m�g: a YOS�GBAN is nagyj�b�l egyszerre kezdett megny�lni az IRGALOM �s a SZOLG�LAT. Mindk�t k�l�nleges megnyilv�nul�s �j volt akkor m�g, �s a YOS�GBAN r�ad�sul mindk�t k�l�nleges ir�ny ugyanazon Teremt�si-Alapban ny�lt meg [20181006 – el�rhet� ITT].

     Lehet, hogy ez ZAVART okozott az EGYEDIS�GBEN: most akkor az Irgalom a Szolg�lat, vagy a Szolg�lat az Irgalom?

     A YOS�GBAN OKA VOLT annak, hogy ugyanazon Teremt�si-Alaphoz / Alap-�rt�khez ker�lt bek�t�sre mind a SZOLG�LAT, mind az IRGALOM.

    Az EGYEDIS�GBEN val�sz�n�leg nem volt ok arra, hogy ugyanahhoz a Megnyilv�nul�shoz kapcsol�djon be a SZOLG�LAT, mint amit bekapcsolt a Birodalom az IRGALOMBA.

     Olyan, mintha ezen „kevered�s ok�n” jelenleg „nem tudn� sz�tv�lasztani”, hogy mi tartozik az IRGALOMHOZ, �s mi a SZOLG�LATHOZ.

     Az �DES (erre ir�nyul� felk�r�sre) Ellen�rizte az EGYEDIS�G Birodalm�ban az IRGALOM �s a SZOLG�LAT „Befogad�si Alapjait”.

 

     20180806 – el�rhet� ITT: „…az EGYEDIS�G Birodalm�nak legut�bbi �tVil�g�t�sait k�vet� �rt�kel�sek szerint jelenleg az EGYEDIS�G nem k�pes arra, hogy ’�nn�n erej�ben’ a Birodalm�t Megtartsa, �s a Birodalm�t v�gigvezesse majd a Nagyobb V�lt�sokon �gy, hogy eddigi teremt�sei Megtartottak lehessenek.

       Ezen �rt�kel�st k�vet�en a MINDENS�G-FORR�SA az EGYOLDAL� �RINT�S Nagyon K�l�nleges Gondoskod�s�ba vonta az EGYEDIS�GET, �s a t�rv�nyes utakon seg�tette, hogy az EGYEDIS�G meg�rtse a Birodalma �s �nn�n Val�ja jelenlegi helyzet�t, �s azt, hogy milyen lehet�s�gei vannak a MEGER�S�T�SRE. Ezen Tudatosod�s ut�n hozta meg az EGYEDIS�G azt a Birodalma eg�sz�t �rint� v�laszt�s�t / Rendelkez�s�t, hogy visszaigazodik az Eredend� Megnyilv�nul�s�ba. Ekkor k�rte azt is, hogy ’VEZESSE’ ezt a RENDEZ�ST a SZOLG�LAT Birodalma.

      E v�laszt�st k�vet�en a MINDENS�G-FORR�SA az �DES K�zvetlen Gondoskod�s�ba helyezte az EGYEDIS�G Birodalm�t mindaddig, am�g az EGYEDIS�G-MAGA k�pess� v�lik arra, hogy �n-erej�b�l a Birodalm�t Megtartsa. Ez ahhoz is sz�ks�ges volt, hogy a SZOLG�LAT Birodalm�nak teremt�i [az �DES �s a SZOLG�LAT-MAGA gyermekei] K�ZVETLEN m�don tudj�k seg�teni az EGYEDIS�GET, hiszen jelenleg a SZOLG�LAT Birodalm�b�l az EGYEDIS�G Birodalm�ba befogadott teremt�k nem tudnak az EGYEDIS�G Birodalm�nak Bels� �raml�sain kapcsol�dni a SZOLG�LAT Birodalm�hoz / a saj�t Ered�j�kh�z, �s ez�rt jelenleg k�zvetlen�l az �DES Megtart�s�ban vannak azok a Szolg�lati teremt�k, akik Val�jukban besz�lettek az EGYEDIS�G Birodalm�ba.

      Az �DES k�zvetlen gyermekei ez�rt kapcsol�dnak k�zvetlenebb�l az EGYEDIS�G Birodalm�nak RENDEZ�S�HEZ, hogy megl�t�saikkal �s tapasztalataikkal k�zvetlen�l is seg�thess�k a jelenleg az EGYEDIS�G Birodalm�ban szolg�latot teljes�t� t�rsaikat.

     Mivel nagyon val�sz�n�, hogy sok [kezdeti] s�rt�s nagyban hasonl�an �rte el az EGYEDIS�G Birodalm�t, mint a YOS�GOT, nagyon sok olyan �rt�kes tapasztalat van m�r jelenleg is a SZOLG�LAT �nn�n teremt�iben, amik ak�r K�ZVETLEN m�don is seg�thetik az EGYEDIS�G Birodalm�nak RENDEZ�S�T. Term�szetesen a kezdeti s�r�l�seket k�vet� bels� v�ltoz�sok �s azokb�l tov�bb terjed� torzul�sok minden Birodalomban a Birodalom F� Jellegeinek megfelel�en m�r ’l�nyegileg’ nagyon k�l�nb�z�ek, �s ez�rt a RENDEZ�SEK megval�sul� �tjai jellemz�en m�r teljesen m�s fel�p�t�s�ek / szerkezet�ek…”

 

     Lehet, hogy a k�p amit �rz�keltem, m�r a rendez�s ut�ni �llapot (tal�n a zavart megnyilv�nul�sra nem lehet / nem sz�ks�ges r�n�zni).

     Az Irgalom a saj�t hely�n van (tal�n az nem is mozdult el).

     A Szolg�lat val�sz�n�leg az EGYEDIS�GBEN is r�szleges megnyilv�nul�s� volt eddig >>> mintha a ’j�ratban’ (a Szolg�lati �raml�s lehet) egy megduzzadt babszem lett volna, ami nem tudott n�v�nny� kibomlani. M�r mintha a hely�n lenne, �s majd sz�pen kibomlik. [Tal�n a „duzzad�nak” �rz�kelt l�ny-l�nyeg arra is utal, hogy m�r k�sz�l a megnyilv�nul�sra.]

 

      Szinte biztos, hogy k�zvetlen az �sszef�gg�s: mind a YOS�GBAN, mind az EGYEDIS�GBEN ’eddig’ a SZOLG�LAT megnyilv�nul�sa csak r�szleges lehetett. MEGTARTOTT volt a Szolg�lat (t�rv�nyesen befogad�sra-�s-megnyit�sra ker�lt az ehhez sz�ks�ges teremt�si alap), de ’hi�nyzott’ az az ’er�’, hogy a Birodalom eg�sz�re harmoni�kat tudjon megform�lni.

     Igen nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy valami�rt a YO �s az EGYEDIS�G ’egy�ttesen’ (is) tervezte a Szolg�latban megny�l�st. Val�sz�n�leg fontos okuk volt erre. A k�t Birodalom egym�s fel� is k�zeledni akart, kerest�k a k�z�s teremt�s megnyit�s�nak a lehet�s�g�t…

 

            Fontos az IRGALOM �s a SZOLG�LAT l�nyege k�z�tti k�l�nb�z�s�g meg�rt�se [20181006 – el�rhet� ITT].

        A SZOLG�LAT kifejezetten a m�r megl�v� bajok [megform�l�dott Neh�zs�gek �s vesz�lyek] elh�r�t�s�ra ir�nyul (seg�t meg�rteni, hogy hol �s mi�rt alakult ki egy baj, kidolgoz az �rintettekkel egy�tt kijav�t� utakat �s er�ket, minden sz�ks�ges kiterjed�sben Tudatos�t >>> ezzel az elk�vetkez�kre is igyekszik megel�zni �jabb bajok kialakul�s�t).

      Fontos r�sze a Szolg�latnak, hogy az �rintettek MEG�RTS�K mi t�rt�nt, mi mi�rt fontos stb.

 

     Az IRGALOM

- az els�dleges F� Ir�ny�ban eredetileg arra ir�nyult, hogy seg�tse majd a k�l�nb�z� Ir�nyokban / K�z�ss�gekben l�v�k sz�m�ra ’egy�ttes �j ir�nyok’ (majdani k�z�s teremt�s) alap�rt�keinek megtal�l�s�t �s megform�l�s�t (minden ehhez sz�ks�ges Tudatos�t�ssal term�szetesen) [K�zeled�si F� Ir�ny]

- �s eredetileg m�sodlagos F� Ir�ny volt az, hogy r�szt vegyen a megform�l�dott bajok megsz�ntet�s�ben [Meger�s�t�si Ir�ny].

       A Meg�rt�si-Neh�zs�gek megsz�ntet�s�ben val� r�szv�tel a kezdetekt�l fontos r�sze az IRGALOM Megnyilv�nul�sainak.

 

20181112 (el�rhet� ITT):

            Tapasztalati Tud�ss� v�lt m�ra az, hogy

a TEREMTETT L�TEZ�S�NK legt�bb K�z�ss�ge �s egyedi teremt�je

neh�zs�gekkel k�zd a Meg�jul�s (�gy �n-megtart�s) ter�n.

 

       Ennek a k�zvetlen ered�je az, hogy a teremt�k (ak�r a maguk K�z�ss�ge) „elt�volodtak” a saj�t teremt�si alapjukt�l (nem abban az ir�nyban teremtenek, amely a sz�mukra Meghat�roz� Eredend� F� Teremt�si Ir�ny). Ez pedig azt is jelenti, hogy „neh�zs�get” jelent a sz�mukra az Ered�-Forr�s k�zvetlen el�r�se. Am�g a teremt�k nem tudj�k k�zvetlen m�don el�rni a saj�t Egyedi-Ered�-Forr�sukat, addig nem k�pesek ’�j Megnyilv�nul�st’ megnyitni �nn�n teremt�seik sz�m�ra.

            Aki / amely K�z�ss�g nem k�pes (vagy csak r�szlegesen k�pes) a Meg�jul�sra, annak a ’Sorsa’ „visszakanyarodik az �jraTeremt�sbe”, vagyis nem k�pes Megtartani(-�s-Tov�bb�p�teni) a Jelenl�t�t-�let�t abban a Megtartott-form�j�ban-amiben-�ppen-van.

 

Ennek a m�ra �ltal�noss� v�lt neh�zs�gnek

(egyszerre ’T�bb Ir�nyb�l’ val�) Elh�r�t�s�ra imm�r

’Nagy Erej�’ �s m�ra a teremt�k �ltal K�ZVETLEN�L el�rhet� utak ny�ltak meg minden (minden!) Birodalomban.

 

*****

 

            M�ra Tapasztalati Tud�ss� v�lt az, hogy a V�ltoz�s�ra k�sz�l� / a V�ltoz�s�t meg�l� teremt�ben (k�z�ss�gben) megnyilv�nul� ’�j Jelleg’ (mint ak�r a Kapcsol�d�s �j lehet�s�ge) (1) nem csak olyanokat ’vonz’ a meg�jul� k�zel�be, akik MEGER�S�TIK / seg�tik a V�ltoz�s�t meg�l�t, (2) hanem olyanokat is „oda vonz(hat) a V�ltoz�st meg�l� k�zel�be”, akik (finoman sz�lva) „magukhoz el akarj�k vonni a meg�jul�sb�l megny�l� �j er�t / �j lehet�s�get”.

            El�fordult olyan, hogy (az egyedi teremt�ben, vagy ak�r egy K�z�ss�gben) �ppen megsz�let� ’�j k�pess�gre’ / ’�j �tra’ egyszer�en becsatlakozott egy idegen min�s�g (gyakorlatilag „r�-er�szakolta mag�t”), �s ezzel ez az idegen min�s�g ELZ�RTA a mag�b�l �j min�s�get �letbe h�v� teremt�t / k�z�ss�get a saj�t Meg�jul�sa meg�l�s�t�l, �s �tvont mag�hoz bel�le mindent amit csak „mozd�tani” lehetett. N�ha az idegen elvev� „mag�hoz k�t�tte” m�s m�don is az �j min�s�get mag�b�l megsz�l� (egy k�l�nleges �rtelemben ’m�g nyitott’) teremt�t, hogy valamelyest „�rtelmezze” a sz�m�ra (mondja, mutassa meg) mire �s hogyan haszn�lhat� fel az �j megnyilv�nul�s.

            Kor�bban m�g sem a MINDENS�G-FORR�S�BAN, sem a MEGTART�KBAN nem volt megform�lt �t az ilyen „eltipr�sok / tavasz-megront�sok / sz�let�st-megs�rt�sek” elh�r�t�s�ra. Miut�n megnyilv�nultt� v�ltak ilyen �let-s�rt�sek, a MEGTART�KNAK er�ket �s utakat v�lt sz�ks�gess� megform�lni ezek elh�r�t�s�ra is.

            Voltak olyan s�rt�sek, amelyek nem voltak sz�nd�kosak (baleset jelleg�ek voltak, figyelmetlens�g vagy bizonyos ir�ny� tudatlans�g volt az oka). �s megnyilv�nultt� v�ltak olyan s�rt�sek is, amelyek tudatosan kerest�k-v�rt�k a Meg�jul�sokat az�rt, hogy „mindent elvegyenek bel�le amit csak lehet”.

 

            A YOS�G �s az EGYEDIS�G jelenleg megl�v� helyzet�ben is j�l felismerhet� az ilyen k�l�n�s jelleg� megs�rt�s hat�sa. [M�s Birodalmakban is jelen van ez, csak nek�nk itt a F�LD-Vil�g�ban (az ered� ok�n is) erre a k�t Birodalomra lehet k�zvetlenebb a r�l�t�sunk.]

            A YOS�G az�rt ny�lt meg a SZOLG�LATBAN, hogy a megl�v� bajok elh�r�t�s�ra utakat tal�ljon. M�ra eljutott a YO abba az �llapot�ba, hogy a saj�t Szolg�lati teremt�ivel ’�jra Rendezi’ a Birodalma Alapjait, �s a Szolg�lat kiteljesed� �raml�sain val�san is elkezd�d�tt az Eredend� Harmoni�j�nak megfelel� �s a V�lasztott �j Harmoni�khoz is igazod� rendbet�tel (Teremt�si Alapok rendbe t�tele, sz�tszakadt vagy elakadt �raml�sok �jb�li megnyit�sa stb). Am�g azonban id�ig eljutott a YO, nagyon sok �j neh�zs�g is megform�l�dott a Birodalm�n bel�l.

            Az EGYEDIS�G akkor-r�gen egy olyan v�laszt�st hozott, hogy k�zelebb szeretne ker�lni a saj�t teremt�ihez (�s az Ered�j�hez), tov�bb� szerette volna, hogy a teremt�i is k�zelebb ker�lhessenek egym�shoz. Megny�lt a SZOLG�LATBAN is, l�nyeg�ben az�rt, hogy k�zelebb ker�lhessen a YOS�GHOZ [ugyanis felkeltette az �rdekl�d�s�t a ’Szeretet’ (mint az egym�shoz-k�zelebbi-�sszekapcsol�d�s alap-�rt�ke): az, ahogyan a YO-MAGA Gondoskodott a saj�t teremt�ir�l > szerette volna jobban meg�rteni ennek a l�nyeg�t �s az alapj�t, mert olyan lehet�s�get �rz�kelt benne, ami k�zelebb seg�thetn� �t a saj�t teremt�ihez].

            Amikor ez a k�t Birodalom �nmaga sz�m�ra egy-egy �J IR�NYT nyitott meg, „idegen behat�s” �rte �ket.

 

Amikor a teremt�k a maguk �tj�n-�let�ben valamilyen �j ir�nyt nyitnak meg,

a l�ny�k ’k�l�nlegesen �rz�kenny� v�lik’,

l�ny�k-l�nyege is egy k�l�nleges m�don megny�ltt� v�lhat.

 

          Nem csak akkor jelenik meg ez az �rz�kenys�g, ha valaki a SZOLG�LAT fel� nyit. M�ra Tapasztalati Tud�ss� v�lt a TEREMTETT L�TEZ�S�NK Eg�sz�ben, hogy

amikor valaki (ak�r egy eg�sz Birodalom)

a saj�t l�ny�ben egy nagyobb V�ltoz�st ind�t el,

a l�ny�ben az ezen �j Ir�nyhoz tartoz� ’bels� l�nyege’ [a form�l�d� (m�g-nem-k�sz) �j l�nyeg (mint �j �let, �j �t)]

FOKOZOTTAN �RZ�KENY.

 

            Tapasztalat m�ra az is, hogy

az ilyen megform�l�d�snak indult ’�j L�nyeg’ ER�S,

(nem k�nny� „elpuszt�tani”, mert Val�s-Harmonia Van benne!),

ha azonban a MEGTART� (ak�r a MINDENS�G-FORR�SA) „nem gondozza megfelel�en”,

akkor megakadhat / k�s�bbre kitol�dhat a Megnyilv�nul�sa.

 

            Az EGYEDIS�G egy olyan �j Ir�nyt nyitott meg m�r r�gebben a Birodalm�ban, amelyben t�bb ir�nyban is K�zeled�seket sz�nd�kozott meg�lni. Ennek �rdek�ben r�szt vett az IRGALOM megnyilv�n�t�s�ban, majd pedig megnyitotta a Birodalm�ban a SZOLG�LATOT.

            Ebben a V�LTOZ�SI (l�nyeg�ben Meg�jul�si) helyzet�ben egy „k�ls� behat�s” �rte e Birodalmat. Eml�tettem, hogy m�s Birodalmakhoz k�pest az EGYEDIS�GBEN ’Er�sebb’ sz�nd�k megform�l�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy egy Elhat�roz�s Megnyilv�nult-Val�v� v�lhasson. Emiatt az idegen behat�s az EGYEDIS�G Birodalm�ban kev�ss� tudott „(anyagban / form�ban) testet �lteni”, viszont az �ppen ’�rz�kenyebb�’ v�lt ’�RAML�S’-ban nagy k�rokat okozott. L�nyeg�ben m�ra szinte teljesen sz�tt�rtek a Birodalmon bel�li �raml�sok, �s ez azt eredm�nyezte, hogy a MEGTART� �s teremt�i (�s a teremt�k egym�st�l) „m�g t�volabbra ker�ltek”. A megny�l�sra el�k�sz�tett �j Ir�ny a teremt�k egym�shoz k�zelebb ker�l�se volt (van), a „val�s�g” azonban ennek pont az ellenkez�j�re v�ltozott.

 

            Eml�tettem, hogy az „�j Kezdem�nyek” �ltal�ban K�l�nleges Erej�ek, �s ez�rt nagyon neh�z teljesen elpuszt�tani. Nem pusztult el az EGYEDIS�GBEN sem az ’�j Kezdem�ny’, csup�n a Megval�sul�sa ’k�s�bbre tol�dott’.

            Az EGYEDIS�G akkor r�gen egy ’Nagyon Nagy’ V�ltoz�sra k�sz�lt: a Birodalm�n ’k�v�lre’ is ir�nyult a K�zeled�s�ben (befogadta az IRGALMAT, megny�lt a SZOLG�LAT megnyilv�n�t�s�ban, �s K�zeledni kezdett a YO-MAGA fel�).

            Akkor �rte egy v�ratlan behat�s az EGYEDIS�G Birodalm�t, amikor �ppen azokat a Bels� �raml�sait form�lta volna meg, amelyek a Birodalma sz�m�ra egyszerre e sok �j ir�nyul�st megnyithatt�k volna. ’�rz�keny’ volt az ’�raml�sbeli kiterjedts�ge’ az EGYEDIS�GNEK, �s az idegen-megzavar� behat�s szinte „megfagyasztotta” (1) el�sz�r az elindult �j �raml�sokat, (2) majd pedig a kor�bbi term�szetes �raml�sokat. Mindez azt eredm�nyezte, hogy a Birodalom teremt�i k�z�tt „id�vel” szinte minden kapcsol�d�s / �raml�s / �rint�s lehet�s�ge megszakadt [ez�rt jel�lt�k mostan�ban a Birodalmat ink�bb m�r „Mag�ny”-k�nt]. A teremt�k egy „megk�v�lts�ghez” valamelyest hasonl� �llapotba ker�ltek: nem pusztult el az ’�let�k’, de minden lehet�s�g�k megsz�nt a Meg�jul�sra (az egyedi teremt�k sz�m�ra el�rhetetlenn� v�lt a saj�t MEGTART�JUK, �s �gy a saj�t Egyedi-Ered�-Forr�suk).

            M�ra nagyj�b�l felismert az is, hogy az EGYEDIS�G Birodalma eredend�en egy olyan Bels�-Rend alapj�n nyilv�nult meg, amelyben hat�rozottan elk�l�n�l� feladata volt (1) az �raml�snak �s (2) a megform�lt-teremt�nek.

            Az egyedi teremt�ben ’csak az’ volt jelen, ami egyedileg csak r� jellemz�.

            Az �raml�sokban pedig ’csak az’ volt, ami mindenkit egyar�nt �rintett. Minden (a mi fogalmaink szerinti) Elv �s Szab�ly (b�rmi, ami minden teremt�re vonatkozott) az �raml�sban ’volt’, �s az �raml�s r�v�n volt r�sze minden teremt�nek. L�nyeg�ben ez azt jelentette, hogy minden Elv / Szab�ly ismert volt a teremt�kben --- addig, am�g az �raml�s �lt.

            Ez a Teremt�si Alap nagyon megnehez�tette az egyedi teremt�k egym�shoz kapcsol�d�s�t, �s azt is, hogy magukb�l b�rmit is az �raml�s r�sz�v� tehessenek.

            A Teremt�si Alap ezen jellege nagyon neh�zz� tette azt, hogy az egyedi teremt� b�rmit is ’mag�ba be�p�tsen’ az �raml�sb�l (mivel a l�ny�ben csak azt tarthatta meg, ami egyedileg csak r� volt jellemz�). Nem volt az egyedi teremt�kben m�g megform�lt olyan bels� �t, ami lehet�v� tehette volna a (mi fogalmaink szerinti) tanul�st �s tan�t�st. Az �raml�sokba befoglalt Elveket ’csak addig’ ’tudt�k’, am�g az �raml�s �lt. Az �raml�s sz�tt�redez�se ut�n ’nem tudt�k hogyan �lhetn�nek’.

       M�ra a SZOLG�LAT �s az IRGALOM �jonnan megform�l�d� �tjain val�san is elkezd�d�tt a Birodalom Eredend� �raml�sainak a helyre�ll�t�sa, illetve olyan �j ’R�SZ’-�raml�sok �s Egyedi-Tudatos�t�si-�s-Kapcsol�d�si Utak megform�l�sa a Birodalmon bel�l, amelyek az egyedi teremt�k sz�m�ra is megnyithatj�k a Tudatos�t�sok �s K�zeled�sek �j (k�l�nb�z� ir�ny�) �tjait (ez mag�nak a SZOLG�LAT megnyilv�n�t�s�nak is n�lk�l�zhetetlen alapja!). Az Ered�-Egyedi-Forr�s hamarosan ism�t el�rhet�v� v�lik az EGYEDIS�G Birodalm�nak teremt�i sz�m�ra is.

       Az EGYEDIS�GHEZ tartoz� Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�k a maguk l�ny�ben (Egy�tt a MEGTART�VAL) megform�lj�k �s fel�p�tik azon Bels� Tudatos�t� �n-er�ket is, amelyek lehet�v� teszik imm�r az �raml�sokba befoglalt (ak�r az EG�SZHEZ, ak�r csup�n egyes R�SZEKHEZ tartoz�) Meghat�roz�k / Elvek saj�t egyedi teremt� l�ny�kbe val� befogad�s�t �s ott-megtart�s�t.

 

            A YOS�G �s EGYEDIS�G Birodalmaiban a SZOLG�LAT fel� val� Megny�l�st k�vet�en bek�vetkezett „V�ratlanul Megzavar�”, idegen behat�st lehet�v� tev� helyzet elh�r�t�s�ra ’Nagy �sszefog�s’ j�tt l�tre a TEREMTETT L�TEZ�S�NKBEN. Mind az IRGALOM, mind a SZOLG�LAT [Meger�s�t�] �raml�sain �s �tjain, mind pedig a MINDENS�G-FORR�S�NAK a k�zvetlen�l GONDOSKOD� Megnyilv�nul�s�ban (egyszerre t�bb ir�nyb�l!) ’nagy er�k’ ir�nyultak a kialakult �jabb neh�zs�gek elh�r�t�s�ra, �s hogy e Birodalmak a lehet� leghamarabb visszaigazodhassanak a maguk �jonnan elind�tott teremt�seihez is.

 

A BIZALOM �s GONDOSKOD�S megnyilv�nul�saiban is megform�l�dtak �j Elvek,

amelyek szerint m�ra a V�ltoz�sait meg�l� teremt� ’mindig gyermeki’,

�s ez�rt a MEGTART�I �s T�rsai r�sz�r�l mindig FOKOZOTT MEGER�S�T�SBEN r�szes�l mindaddig, am�g a maga �ltal v�lasztott �j ir�nyban a Megtart�sa (�n-megtart�sa, harmoni�ja) Biztoss� v�lik [20171123 (legv�g�n) – el�rhet� ITT].

 

            A el�z� lejegyz�sekben t�bbsz�r eml�tettem, hogy m�ra Tapasztalati Tud�ss� v�lt az is, hogy

a SZOLG�LAT �tj�t a saj�t �let�ben megnyit� teremt� (ak�r K�z�ss�g, ak�r egy eg�sz Birodalom)

a SZOLG�LAT ELVEI szerint

’R�szleges Megnyilv�nul�s�’

mindaddig, am�g a Szolg�lat megval�sul�s�hoz sz�ks�ges Bels� Terek �s Bels� K�l�nleges �raml�sok biztosan megtartott� v�lnak a l�ny�ben, �s am�g meghozza azt a Biztos V�laszt�st, hogy mely Szolg�lati F� Ir�nyokat nyitja meg a saj�t �let�ben.

 

A SZOLG�LATBAN megny�l�, �m m�g csak ’R�szleges Megform�lts�g�’ teremt�

imm�r a Szolg�lat�ban val� TELJESS� v�l�s�ig minden esetben

az IRGALOM �s egyben a SZOLG�LAT Birodalm�nak K�L�NLEGES MEGER�S�T�S�BEN van.

 

      Ez a K�l�nleges Meger�s�t�s

(1) egyfel�l azt szolg�lja, hogy a Szolg�lat�ban �p�l� teremt�t k�ls� hat�sok sz�ks�gtelen�l ne �rinthess�k meg (�s �gy ne akad�lyozz�k a Szolg�lati jelleg� �n�p�l�s�ben),

(2) m�sfel�l pedig ma m�g ahhoz is sz�ks�ges, hogy a Szolg�lat�ban �p�l� pontos �s teljes meg�rt�shez jusson a saj�t l�ny�r�l / saj�t helyzet�r�l, �s �gy arr�l is, hogy sz�m�ra milyen ir�nyokban ny�lhat meg a Szolg�lat, mivel j�rulhatna maga hozz� az ’Eg�sz �s R�szek / R�szei Harmoni�j�nak a Megnyilv�nul�s�hoz’.

 

            Mivel a SZOLG�LAT k�zvetlen m�don ’A-HARMONIA-�S-TELJESS�G-BOLDOGS�G-MEGTART�S�HOZ-�S-MEGER�S�T�S�HEZ’ j�rul hozz�, fontos, hogy a Szolg�latot a maga sz�m�ra megnyitni k�sz�l� teremt� felismerje azokat a FONTOSS�GOKAT is, amelyek fel� a sz�m�ra megnyithat� F� IR�NYOK �ppen ir�nyulnak [melyek azok a bajok / helyzetek, amelyek jobb�t�s�ra �ppen ir�nyulnak vagy ak�r �ppen el�k�sz�lnek a Szolg�latban megnyilv�nul� teremt�k].

 

OmM��TR�~KJ

A k�vetkez� �r�s el�rhet� ITT

 

            //omah.gportal.hu/