20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-Gondoskod�sokr�l (105. r�sz)

 

Az ’Alap-Szintet’ [�LTAL�NOS Megtapasztal�st]

elk�pzelhetj�k egy n�gyzet vagy t�glalap alap� T�rnek,

amely (legal�bb) �t k�l�nb�z� ’szob�b�l’ (Bels�-T�rb�l) �ll.

Ezek valamelyest kapcsol�dnak egym�shoz is,

de val�j�ban ’�n�ll�’ �raml�s-rendszer tartozik hozz�juk.

 

         Mivel az ’Alap-szinten’ vannak ezek a Bels�-Terek, mindegyikhez az ALAP-�RAML�SNAK azon Bels�-�raml�s-R�sz�b�l �ramlik az �let-er� / Megval�s�t�-er�, amely ehhez a szinhez csatlakozik. Annyi �s olyan �LTAL�NOS ALAP� K�zeli �sszekapcsol�d�st form�lhat meg a teremt�, amelyet k�pes �-maga is ’kiegyens�lyozottan’ meg�lni.

 

            Az ’Alap-szinten’ kihagyhatatlanul megform�l�d� Bels�-Terek (bels�-szob�k):

       

1. A szem�lyes bels�-szent�ly

        Ez az a Bels�-T�r, amely m�s egyedi teremt� �ltal meg�rinthetetlen.

         Ide van ber�gz�tve az ’Alap-szinten’ az Ered�-�n-Jelleg, a V�lasztott Teremt�si Lehet�s�gek minden fontos Meghat�roz�ja [p�ld�ul a V�lasztott Teremt�i-Forma, az �ltal�nos-�s-K�l�nleges Megnyilv�nul�s v�lasztott Ar�nya, a V�lasztott Nemis�g (f�rfi, n�i megnyilv�nul�s)…] Itt van az ALAP-�RAML�SNAK az a ’becsatlakoz�sa’ is, amelyben a MINDENS�G-FORR�SA k�pes Szab�lyozni az �let-er� �ramoltat�s�t p�ld�ul ’T�BBLET’ �let-er� �ramoltat�s�val [(51-52.r.) 31. pont – el�rhet� ITT, (56.r.) 33. pont – el�rhet� ITT, (73.r.) 39. pont – el�rhet� ITT].

 

            Az Ered�-�n-Jelleg ’term�szetes m�don’ ’megmutatja’, hogy egy teremt�nek melyik az ERED�-Birodalma.

        Az eddigi meg�rt�sem szerint az Anyagi-Testben [a V�lasztott Teremt�i-Form�ban] val�sz�n�leg az �LTAL�NOSAN-Meghat�rozott-T�vols�gb�l k�zvetlen m�don kev�ss� lesz ’l�that�’  az, hogy a F�LD K�z�ss�g�ben �l� egyedi teremt�nek melyik az Ered�-Birodalma. Lehets�ges, hogy lesz ennek mag�ban az Anyagi-Test k�ls� megjelen�s�ben is majd valamilyen mindenki sz�m�ra Felismerhet� Jelz�se, de ez m�g nem meg�rtett a sz�momra.

            Az bizonyos, hogy amikor az egyedi teremt�k ELKEZDENEK K�ZELEDNI egym�shoz valamilyen K�zeli �sszekapcsol�d�s megform�l�sa �rdek�ben [teh�t amikor a ’k�r�lhat�rolt terek’ ’egym�ssal �rintkeznek’ (?)], egy�rtelm�en Felismerhet�v� v�lik a teremt�k Ered�-Birodalma a m�sik sz�m�ra. Ez az�rt fontos, mert az Ered�-Birodalom ALAP-JELLEGE [YOS�G: MEGBECS�L�S, SZOLG�LAT: AL�ZAT, IRGALOM: EGY] olyan �R�K jelleg� Meghat�roz� minden egyedi teremt�ben, amely a MEGNYILV�NUL�SA F� IR�NY�T is jelenti. Fontos, hogy az egym�ssal �LTAL�NOS alapon K�ZELEBBI �sszekapcsol�d�st megform�l� egyedi teremt�k tiszt�ban legyenek a K�zeled�-T�rs ezen fontos ALAP-JELLEG�VEL.

           

       A ’szem�lyes bel� szent�ly’ �gy is megjelent�thet�, hogy a ’falain’ felismerhet�en ott van minden olyan Birodalom / K�z�ss�g minden Fontos Meghat�roz�ja, amely EREDEND�EN �s V�LASZT�SON alapul�an k�zvetlen�l Sors-Form�l� a teremt� �let�ben. Egy SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt� eset�ben a SZOLG�LAT Birodalm�nak �s a YOS�G Birodalm�nak Meghat�roz�i innen ’�rhet�ek el’ (�rthet�ek meg), �s ugyan�gy a F�LD K�z�ss�g�nek a Meghat�roz�i is.

       Lehet egy olyan ’fal’ vagy ’t�rol�’ a ’szem�lyes bels�-szent�lyben’, amelyben a teremt� ADDIGI TAPASZTALATAI �rhet�ek el [amelyek a F�LD K�z�ss�g�be val� Befogadotts�ga tartam�ban a sz�m�ra K�ZVETLEN�L el�rhet�ek].

       Ezt a ’szem�lyes bels�-szent�lyt’ a teremt� majd a ’saj�t �zl�se’ szerint ’rendezheti be / form�lhatja tov�bb’. Kialak�that [ezen bel�l] teret a Fontolgat�sai sz�m�ra, �s a F�LDANYA Megenged�s�vel kisebb Kipr�b�l� Megtapasztal�sokat is meg�lhet itt. Kialak�that olyan bels�-helyet itt, ahol r�szletesebben is �ttekintheti (tanulhatja / tanulm�nyozhatja) nem csup�n a kor�bbi Saj�t Tapasztalatait, hanem (K�r�sre alapul�an) a F�LDANY�VAL egy�tt is �ttekinthetnek / �rt�kelhetnek Helyzeteket stb…

 

2. Az Egy�ttes-Tev�kenys�g sz�m�ra rendelkez�sre �ll� Bels�-T�r

            Ebben a pillanatban az �sszecsend�l�ssel megalapozhat� (r�videbb, vagy ak�r hosszabb) K�ZELI �sszekapcsol�d�s ’legnagyobb t�vols�got megtart�’ form�ja. A teremt�k m�r K�zel ker�lve egym�shoz EGYM�SSAL K�ZVETLEN (!) �raml�sokat nyithatnak meg az �sszecsend�l�ssel meghat�rozott IR�NYBAN �s MEGTAPASZTAL�S �rdek�ben.

 

3. A Bar�ti Kapcsol�d�s Bels�-Tere

            A Bar�ti �sszekapcsol�d�s ’k�zelebbi’, mint az Egy�ttes-Tev�kenys�g, de nem annyira K�zeli, mint a Csal�di (Tart�sabb) K�zvetlen �sszekapcsol�d�s.

            A Bar�ti K�zels�g Ir�ny�ban m�r nem annyira egy�rtelm�en vagy sz�ken meghat�rozott, mint az Egy�ttes-Tev�kenys�gn�l, val�j�ban minden olyan K�zeli �sszekapcsol�d�si Lehet�s�g megnyilv�nulhat benne, amely nem tartozik ’KIZ�R�LAGOSAN’ a Csal�di �sszekapcsol�d�shoz. Lehet ezt tart�sabban is megalapozni, vagy csup�n r�videbb tartamra.

 

4. Csal�di �sszekapcsol�d�s Bels�-Tere

            Ide tartoznak a sz�l� �s gyermeke �sszekapcsol�d�s, a testv�ri �s egy�b m�s csal�di jelleg� �sszekapcsol�d�sok. Ide tartozhat a ’jegyess�g’, vagyis amikor m�g Fontolgat�s alatt van a (sz�l� �s gyermeke kapcsol�d�s melletti m�sik) ’legszorosabb’ Csal�di Kapcsolat megform�l�sa.

            Csal�di szoross�g� Kapcsol�d�sba nem csup�n a ’megsz�let�s ok�n’ ker�lhet a teremt� (vagyis �gy, hogy olyan teremt�k ’k�zel�be’ sz�letik be, akik egym�ssal akkor m�r Csal�di �sszekapcsol�d�sban vannak). A ’h�zass�gk�t�s’ vagy ’szoros-p�rkapcsolat’ mellett ismert form�ja a csal�dtagg� v�l�snak az, ha a Bar�ti kapcsol�d�sban l�v�k egym�st tudatosan ’testv�rr�-fogadj�k’ vagy ’sz�l�v�-gyermekk�-fogadj�k’.

 

5. A P�rkapcsolat Bels�-Tere

            Az �sszecsend�l�sre alapul�an megform�lt legink�bb ’Szoros’, �s az egyedi Megnyilv�nul�sra a legt�bb (k�l�nlegesebb) ’szabads�got’ ad� �LTAL�NOS Alap� �sszekapcsol�d�s a P�r-kapcsolat. Mint eml�tettem kor�bban, a f�rfi vagy n�i Teremt�i-Form�nak a val�di ’jelent�s�ge’ a P�rkapcsolatban Tapasztalhat� meg.

20191126 – el�rhet� ITT

20200706 [12.r.] 11. pont [a nemi-jelleg sz�m�ra a testen bel�l egy kis bels�-t�r van megform�lva] – el�rhet� ITT

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint az Anyagi-Test ’Alap-szintj�n’ ezeket a Bels�-Tereket a F�LDANYA minden �letre-Befogadott egyedi teremt�ben ’Alapjaiban Megform�lja’. Ezeken k�v�l is lehets�ges [a F�LDANY�VAL megform�lt �sszecsend�l�sre alapul�an] m�s �LTAL�NOS Alap� Bels�-T�r Megalapoz�sa.

 

 

            Az eddigi meg�rt�sem szerint K�ZELI �sszekapcsol�d�s V�laszt�sa / Megform�l�sa lehets�ges k�l�nb�z� Teremt�i-Form�ban �l� egyedi teremt�k k�z�tt is [p�ld�ul egy Emberi form�ban �l� sz�m�ra n�v�nyi vagy �llati form�ban �l� F�LD K�z�ss�g�n bel�l �l� teremt�kkel]. A K�ZELED�S form�j�t / m�rt�k�t / ir�ny�t jelent�sen meghat�rozza az �rintett teremt�i form�khoz tartoz� megnyithat� / V�laszthat� TUDATOS�T�SI Forma [mi �s milyen m�rt�kben / m�don ismerhet� meg az adott form�ban �l�k sz�m�ra].

 

            M�g csup�n r�szleges ez a meg�rt�sem:

egy m�sik teremt�vel (ak�r emberrel, ak�r �llattal vagy n�v�nnyel)

az egym�s TELJESEBB MEGISMER�SE �s MEG�RT�SE [�s jellemz�en a k�lcs�n�s, sz�ks�ghez igazod� Gondoz�sa] �rdek�ben megform�l�d� K�zeli �sszekapcsol�d�s �gy k�pzelhet� el,

hogy amikor �sszecsend�l�st form�lnak meg egym�ssal,

a F�LDANYA mindkett�j�k sz�m�ra [az �sszecsend�l�sre alapul�an - ez nagyon fontos (!)] ’�jabb Teret AD’ a V�lasztott Megtapasztal�s sz�m�ra.

 

Elk�pzelhetj�k ezt �gy,

hogy mindketten teljesen k�l�n�ll� ’k�r�lhat�rolt-T�rben’ �lnek [az �ltal�nosan-Meghat�rozott-T�vols�gban (!)],

�s a ’k�r�lhat�rolt-Ter�k’ ’k�zep�ben’ ott van mindkett�j�kben m�r a Megform�lt-Anyagi-Test.

 

Amikor �sszecsend�l�st form�lnak meg arr�l,

hogy egym�ssal K�zelebbi �sszekapcsol�d�st nyitnak meg,

a ’k�r�lhat�rolt-ter�leteik’ pontosan meghat�rozott r�szei ’egym�shoz illeszkednek’ �s egy kiss� �sszekapcsol�dnak [a F�LDANYA �sszekapcsolja �ket].

 

Ezen a t�r-r�szen mindkett�j�k ’k�r�lhat�rolt-Ter�n’ ’BEL�L’

egy kis (’�jabb’) T�r-r�sz form�l�dik meg [’Ad�dik hozz�’ az addigi �let-T�rhez].

 

A teremt� teh�t nem �gy engedi k�zelebb a m�sikat az �let�hez,

hogy a Saj�t (szem�lyes) �let-Ter�b�l ’ad’ a m�siknak ’teret’ hogy az ’bel�phessen’ az �let�be

[ezt nem teheti meg, mert a SAJ�T �N-AZONOSS�G�HOZ tartozik ez az �let-Tere (!)],

hanem az �sszecsend�l�ssel Meghat�rozott V�laszt�shoz / megtapasztal�shoz a F�LDANYA ’Ad’ olyan Teret MINDKETT�J�KNEK (!),

amelynek egyes r�szei ’K�z�ss� tehet�’ T�r-R�szek.

 

Az ezen ’k�z�ss� tehet�’ T�r-R�szhez

a teremt� megfelel� Bels�-Ter�b�l [p�ld�ul a Bar�ti-K�zels�g T�r-alapj�b�l]

K�ZVETLEN �raml�s ny�lik.

 

Ezt a r�szben ’k�z�ss� tehet�’ T�r-r�sszel is rendelkez� �jabb Teret

[ amellyel teh�t MEGN�VEKEDETT a ’k�rbehat�rolt szem�lyes �let-T�r (!)]

’t�ltheti be / t�lthetik be’ TAPASZTALATOKKAL az egym�ssal K�zeli �sszekapcsol�d�st megform�lt teremt�k.

 

Ezeknek a Tapasztalatoknak van olyan r�sze,

(1)

amely t�nylegesen ’egy�tes Megtapasztal�s’ eredm�nye,

(2)

�s van olyan r�sze, amely a teremt� SAJ�T fel�p�l� Meg�rt�se / Tapasztalata.

 

Az egym�ssal K�zeli �sszekapcsol�d�st megform�lt teremt�k maguk rendelkezhetnek arr�l,

hogy a Tapasztalataikat mennyiben �s milyen kiterjed�sben / milyen m�lys�gben osztj�k meg egym�ssal,

�gy ’mennyire engedik k�zel’ a m�sik teremt�t.

 

            Ha p�ld�ul egyes n�v�ny-fajt�kkal vagy �llatokkal kezd k�zelebbr�l megismerkedni egy teremt�, akkor az ’Alap-szintje’ [az �lete �LTAL�NOS r�sze] Egy�ttes-Tev�kenys�ghez kapcsol�d� r�sz�ben form�lhatnak meg egym�ssal K�ZVETLEN �raml�sokat. Ilyenkor is a ’szem�lyes’ (k�r�lhat�rolt) �let-T�r ’k�z�ss�-tehet�-t�r-r�sszel’ is ’kib�v�l’, ebben az �j t�r-r�szben lehets�ges k�zelebbr�l megismerni a m�sik f�bb jellegeit…

            Amikor teh�t majd valaki az �let�hez tartoz� T�rben ’f�kat �ltet(het)’, a k�r�lhat�rolt szem�lyes �let-Tere ’megn�vekedik’ olyan m�rt�kben [�s ’pontosan ott, pontosan �gy’], hogy az a T�r alkalmas legyen a f�k n�veked�s�re / kiterjed�s�re, lehet�v� tegye a k�zvetlen Megismer�st. A fa vagy f�k saj�t ’szem�lyes �let-Tere’ is ’kib�v�l’ egy olyan T�r-R�sszel, amely a fa / f�k sz�m�ra biztos�tja azt, hogy ’k�zvetlen Tapasztalatokat’ szerezhessenek az �sszecsend�l�st megform�lt ’emberrel’…

 

 

 A gyermek-v�llal�s / a gyermek-nevel�s

Imm�r / Az-Elk�vetkez�ben

nem csup�n Az-�let / A-Megtapasztal�s �LTAL�NOS r�sz�hez tartoz� Megnyilv�nul�s,

hanem a Felv�llal�s Meghat�roz�it�l f�gg�en k�l�nb�z� Ar�nyban K�L�NLEGES Megnyilv�nul�s is.

 

Ennek megfelel�en nem csup�n az Anyagi-Test ’Alap-szintj�hez’ tartoz� ALAP-�RAML�S-R�szb�l �ramlik az ehhez tartoz� Megnyilv�nul�shoz az �let-er�,

hanem a ’m�sodik szinthez’ [a K�L�NLEGES Megtapasztal�sokhoz] becsatlakozott ALAP-�RAML�S-R�szb�l is.

 

            A jelenlegi meg�rt�sem szerint a ’gyermek-v�llal�s’ az, amikor valaki sz�l�k�nt fogad a csal�dj�ba gyermeket [ak�r �rv�n maradt (vagy �rv�nak tekinthet�) gyermeket, ak�r � maga (vagy a P�rja) sz�li meg]. Ilyenkor a gyermeket ’ v�llal�’ teremt�vel Csal�di �sszekapcsol�d�sban l�v� m�s teremt�k is �ltal�ban r�szt vesznek a gyermek ’nevel�s�ben’.

            A gyermek ’nevel�s�ben’ [K�L�NLEGES OKON alapul�an] r�szt vehetnek azok is, akik egy-egy r�videbb tartamban (am�g sz�ks�ges) olyan K�l�nleges Gondoskod�sban r�szes�tik a gyermeket, amely p�ld�ul egy Sors-Rendez�s�hez tartozik, vagy pedig �ppen m�r egy ’El�k�sz�lete / Alapoz�sa’ egy V�lasztott olyan K�l�nleges Tudatosod�s�nak, amelyben a vele �LTAL�NOS Alapon megform�lt K�zeli �sszekapcsol�d�sban l�v� T�rsai nem k�pesek k�zvetlen�l seg�teni (valamilyen speci�lisabb tud�s / Tapasztalat sz�ks�ges hozz�). Ide tartozhatnak a ’gy�gy�t�s’ jelleg� gyermek-gondoz�sok is…

 

            Ennek az �j Szab�lyoz�snak a f� oka az, hogy ma m�r a F�LD K�z�ss�g�ben �l� minden egyedi teremt�nek az �let�ben KIHAGYHATATLAN Megtapasztal�s valamilyen K�l�nleges Tudatosod�s Megnyit�sa, �s a gyermeknek az �lete ’Alap-szintj�nek’ fel�p�t�se mellett fel kell k�sz�lnie arra is, hogy valamilyen K�l�nleges Utat is megnyithasson majd legk�s�bb az ’Ifj�v�’ v�l�s�nak a legv�g�n.

            Ez azt is jelenti, hogy a gyermek-v�llal�s / gyermek-nevel�s ak�r jelent�sebb r�sz�ben K�L�NLEGES Megnyilv�nul�s is lehet az egyedi teremt�k �let�ben. Ha olyan gyermeket fogad be a csal�dj�ba valaki, akiben p�ld�ul m�g jelet�sebben s�r�lt a Bizalom, �s emiatt mag�nak az ’Alap-szintnek’ a m�k�d�v� megform�l�sa is K�L�NLEGES Gondoskod�st is ig�nyel a sz�l�kt�l �s m�s csal�dtagokt�l, akkor ez a K�l�leges Gondoskod�si-r�sz az �ltaluk V�lasztott K�l�nlegess�gi Ar�ny-r�szhez tartozik. �gy lehets�ges, hogy egy sz�l� a TELJES �ltala V�lasztott K�l�nleges Megtapasztal�st a gyermeke (�s/vagy m�s csal�dtagjai) fel� ir�nyulva nyilv�n�tja meg K�l�nleges (!) Gondoskod�sk�nt.

            Ugyancsak K�l�nleges / K�l�nlegesebb Gondoskod�st ig�nyelhet majd a K�L�NLEGES Birodalmakb�l ELS� �letre Befogadott egyedi teremt�knek az �LTAL�NOS alap� �letbe val� beilleszked�s�nek seg�t�se csal�dtagk�nt:

20200908 [54.r. �s 55.r.] 32. pont – el�rhet� ITT

20200908 [67.r.] 37. pont – el�rhet� ITT

20200908 [73.r.] 39. pont – el�rhet� ITT

 

            R�szlet a [75.r.] 40.pontb�l (el�rhet� ITT):

„...Egy JELZ�S, amelyre �rdemes a NAGYOBB V�LTOZ�SOK sor�n [�gy most is] figyelemmel lenni

 

Az �J Anyagi-Test�nkben,

 a mostan�ban ak�r jelent�sebben is ’�trendez�d�tt’ K�l�nleges-Bels�-Terekben

ne az ’eddig megszokottak szerint t�j�koz�djunk’.

�rdemes  nem az eddig ismert ’t�rben’ �s rendszerben [az eddig megszokott ir�nyokban] ’k�zlekedn�nk / mozognunk / t�j�koz�dnunk’,

hanem ha ’keres�nk valamit’,

akkor ink�bb ’k�zvetlen�l ARRA A JELLEGRE �SSZPONTOS�TSUK A FIGYELMET’, amit �ppen keres�nk.

 

            Mint eml�tettem, az �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-Ter�ben a K�L�NLEGES Birodalmakb�l ered� teremt�knek egy kifejezetten ’Nagy’ �j Bels�-T�r-R�szt form�lt meg a F�LDANYA, amelyben az Ered�-�n-Jellegben ber�gz�tett Meghat�roz�k Tapasztalatt� megform�l�s�hoz AD ’Nagyobb-Teret’.

            A SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt�kben az (�n)L�nyegben jellemz�en egy �j-Harmonia ker�lt megform�l�sra �s ber�gz�t�sre, ak�r jelent�sebben is �trendez�dhettek a megnyitott Teremt�si Ir�nyok a JELENHEZ-IGAZ�T�S sor�n.

            ’Bel�l’ ’tudjuk’ azt, hogy milyen V�laszt�sokat hoztunk Az-Elk�vetkez�re, egyre ink�bb majd Meg�rthet�v� v�lik benn�nk az is, hogy milyen �sszecsend�l�seket form�ltunk meg, vagy �ppen milyen EGYEZTET�SEKBEN vesz�nk r�szt.

            Meg�rt�st seg�t� p�lda: kor�bban ’pontosan tudtuk’, hogy az �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-T�r SAJ�T rendelkez�sben l�v� T�r-R�sz�ben hov� volt ber�gz�tve a K�ZVET�T�SHEZ kapcsol�d� bels� t�r-r�sz, �s hogy ez hogyan �p�lt tov�bb akkor, amikor megalapoz�sra ker�lt a m�sik K�z�ss�gek fel� is megnyilv�n�that� K�zvet�t�i �t.

            ’Most’ a K�l�nleges-Bels�-T�r is �trendez�dhetett, �s els� r�n�z�sre olyan lehet, mintha egy ismeretlen t�rbe l�pn�nk be.

            Ha a K�zvet�t�shez kapcsol�d� T�r-R�szt keress�k, akkor ne a bels�-t�r rendszer�t figyelj�k most, hanem �sszpontos�tsunk ’bel�l’ arra, hogy a K�zvet�t�i �thoz tartoz� bels�-t�r-r�szhez ’kapcsol�dom’, �s a Jelenl�tem ekkor m�r ehhez a bels�-t�r-r�szhez kapcsol�dik. Ekkor lehet majd jobban meg�rteni azt, hogy az �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-T�r SAJ�T rendelkez�sben l�v� T�r-R�sz�ben ’hol’ �s milyen �j rendszer szerint r�gz�lt be a K�zvet�t�shez kapcsol�d� t�r-r�sz, milyen ennek a bels� tagoz�d�sa, �s hogyan kapcsol�dik a t�bbi t�r-r�sszel.

            Ha a Harmonia-megform�l�s�hoz kapcsol�d�an �p�l� bels�-m�rt�k ’pontos hely�t’ keress�k, akkor ennek a Tudatosod�snak a ’l�nyeg�re’ [a megform�lt ’Jel�re’] �sszpontosuljon a figyelem, �s akkor az ehhez tartoz� bels�-t�r-r�szhez kapcsol�dik hozz� a Jelenl�t. Akit �rint �rti, �rtse...”

 

            Kapcsol�d� kor�bbi �r�sok:

            [64.r.] 35. pont (el�rhet� ITT): mennyi sz�v�k lesz az �j Anyagi-Testben?

            [67.r.] 37. pont (el�rhet� ITT): az �ltal�nos �s K�l�nleges Megnyilv�nul�s Ar�ny�r�l

 

Az �r�s folytat�dik a 106. r�szben, el�rhet� ITT