61.
	
		A ’TELJES-ELLENRZS’ 
	
		(1)
	
		ALAP-HARMONIJNAK a Megformldsrl (= Lnyege-Clja-rtelmrl), 
	
		(2)
	
		s a ma mr Lehetsges (s rszben mg Alapozd) Megnyilvnulsairl
	
		 
	
		2021.01.27-28.
	
		 
	
		            A TELJES-ELLENRZS j Lehetsgrl rintleg mr tbb korbbi rs-rszben rtam:
	
		20200908 [22.r.] 15. pont [krhet] – elrhet ITT
	
		20200908 [79.r.] 42. pont [csak TELJES-ELLENRZS utn kezdhet meg a Specilis Munka / Tudatosods] – elrhet ITT
	
		20200908 [81.r.] 42. pont [a Specilis Munka sorn minden rintett folyamatosan TELJES-ELLENRZSBEN van] – elrhet ITT
	
		20200908 [103.r.] 55. pont – elrhet ITT
	
		20200908 [117.r.] 56. pont – elrhet ITT
	
		20200908 [132.r.] 59. pont [LEHET KRNI pldul az let-Alap Kiigaztsa rdekben is] – elrhet ITT
	
		 
	
		 
	
		A TELJES-ELLENRZS is
	
		egy j KLNLEGES GONDOSKODS
	
		[a  MINDENSG-FORRSNAK egy j KLNLEGES (Kzvetlen) GONDOSKODSA],
 MINDENSG-FORRSNAK egy j KLNLEGES (Kzvetlen) GONDOSKODSA],
	
		amely alapul
	
		(1)
	
		az T-VEZETSEK sorn eddig a MINDENSG-FORRSA ltal mr Megalapozott s Megformlt SAJT GONDOSKODSRA,
	
		(2)
	
		valamint a nagy-TEREMTK KRSRE / a nagy-TEREMTKKEL folytatott EGYEZTETSEKRE alapulan folyamatosan megformld jabb GONDOSKODSOKRA.
	
		 
	
		            Mint emltettem,
	
		a KLNLEGES Birodalmak Megformldsa eltt
	
		a MINDENSG-FORRSA
	
		csupn a Nagyobb Szakasz-Lezrsok elkezddsekor Hzdhatott-Kzelebb a Birodalmakhoz / Kzssgekhez [gy az egyedi teremtkhz],
	
		s csupn ekkor volt Lehetsge arra [HARMONIAKNT (!)],
	
		hogy az sszecsendlsnek rtkelhet Vlasztsokat /  VLTOZTATSOKAT 
	
		Bergztse az j LET-SZAKASZ szmra LTALA ’ADOTT’ TRBE.
	
		 
	
		Ez a f oka annak,
	
		hogy az egyedi teremtkben nagyon sok addigi Tapasztalatuk nem vlt ’Tovbbvihetv’,
	
		s ezekrl az ’Elveszett Tapasztalatokrl’ mostanra mr csak magban a MINDENSG-FORRSBAN van ’Feljegyzs’
	
		[s tredkesen a nagy-TEREMTKBEN, esetleg egyes MEGTARTI-Teremtkben].
	
		 
	
		Amikor az els TR-VESZTSBEN is megnyilvnul EL-VLTOZSOK megformldtak AZ-LET szmra KIRADT TEREKBEN,
	
		nyilvnvalv / MEGRTETT vlt a MINDENSG-FORRSA szmra,
	
		hogy ezzel a csak LTALA KIIGAZTHAT EL-VLTOZSSAL
	
		nem hagyhatja magra a Birodalmakat / Kzssgeket,
	
		nem „vrhatja” „ttlenl” azt,
	
		hogy majd az Elkvetkez Szakasz-Lezrst kveten KIIGAZTHASSA A-TERET.
	
		 
	
		Ahhoz, hogy [HARMONIAKNT, AZ-LETBEN Megtarthat Teremtst eredmnyez mdon] a MINDENSG-FORRSA [a mai fogalmakkal] KLNLEGES-OKBL KZELEBB-Hzdhasson AZ-LETHEZ,
	
		-MAGA EGYEZTETST KEZDEMNYEZETT.
	
		 
	
		Ezt a Kezdemnyezst termszetesen kezdetben csupn a SZNDKAKNT rtelmezhetjk,
	
		mert mg nem volt sszecsendlssel [a nagy-TEREMTKKEL / MEGTARTI-Teremtkkel Tudatosan] megformlt ALAPJA s MEGNYILVNULSI-MDJA ennek. 
	
		[Kapcsold rs-rsz a MINDENSG-FORRSNAK Kzeledsrl: (266.r.) 102. pont – elrhet ITT]
	
		 
	
		            A jelenlegi megrtsem szerint
	
		a MINDENSG-FORRSA
	
		ezt a KLNLEGESNEK rtkelhet OKON alapul [’JOBBT’ CL] KZELEBB-HZDSI ’SZNDKT’
	
		a VILG Birodalmnak Megalapozsakor vlt kpess olyann Megformlni, 
	
		hogy az mr MEGRTHETV vlhasson
	
		(1)
	
		elszr a VILG ltal,
	
		(2)
	
		majd mostanra mr minden (!) nagy-TEREMT s MEGTARTI-Teremt ltal,
	
		(3)
	
		st, mostanra mr a Klnleges Utat megnyitott egyedi teremtk ltal is
	
		[amita vannak KLNLEGES Birodalmakbl ered egyedi teremtk letre-Befogadva a KLNLEGES s LTALNOS Birodalmakban].
	
		 
	
		            Tbb rsban rintettem, hogy
	
		elszr
	
		 a VILG Maga kezdett el Tudatosan KZELEDNI a MINDENSG-FORRSA fel [’Tapintatosan’: 20190221 I. pont – elrhet ITT],
	
		s a Tudatos Kzeledsnek egy pontjn / szakaszban a VILG egy jonnan magalapozott Bels tjn EGYEZTETST tudott megkezdeni AZ-LETE-FORRSVAL, azaz a MINDENSG-FORRSVAL / A-LTEZSSEL ezen ’egymshoz-kzeledsk cljrl-rtelmrl’.
	
		 
	
		Hosszas bels fontolgats utn vlt MEGRTSS a VILGBAN
	
		a MINDENSG-FORRSNAK az az J SZNDKA,
	
		hogy GONDOSKODBBAN [’J mdon’ / ’Klnleges’ mdon GONDOSKODAN] SZNDKOZIK Megnylni AZ-LET fel,
	
		s hogy a VILG ennek a MEGALAPOZSBAN s MEGFORMLSBAN Lehetne egy ’klnlegesebb’ mdon TRSA a MINDENSG-FORRSNAK.
	
		 
	
		A MINDENSG-FORRSA
	
		a VILGGAL egy egyre inkbb ’kiszlesed’ [ma mr Klnlegesnek rtkelhet] J Bels tt
	
		megformlt ramlson
	
		olyan ’Alapoz-Tudsknt’ rtkelhet Tudst ’Adott’ a VILGNAK
	
		[s erre alapulva a VILG a Sajt Birodalmn bell olyan TAPASZTALATOKAT ptett fel a Sajt (N)LNYEGBEN s VALJBAN],
	
		amelyben egyre Teljesebben MEGRTETTE,
	
		hogy a MINDENSG-FORRSA J JELLEG [= KLNLEGES OKON Alapul] KZELEDSNEK AZ-LET fel
	
		pontosan mi a LNYEGE-CLJA-RTELME,
	
		azaz a MINDENSG-FORRSA ltal Meghatrozott (mg Fontolgats alatt lv / Pontosod) ALAP-HARMONIJA.
	
		 
	
		’Klnleges’ mdon
	
		a MINDENSG-FORRSA
	
		egy olyan Alapoz-Tudst is ’Adott’ ehhez a VILGNAK,
	
		hogy a VILG [a Sajt Birodalmi ALAP-JELLEGRE alapulan] MEGRTSE,
	
		(1)
	
		hogy a MINDENSG-FORRSA addig  milyen N-JELLEGEIRE alapulan Alapozott meg s RASZTOTT KI LETET [= Birodalmakat],
 milyen N-JELLEGEIRE alapulan Alapozott meg s RASZTOTT KI LETET [= Birodalmakat],
	
		(2)
	
		s e Birodalmak [akkor mg csak az LTALNOS jelleg Birodalmak] BENNE-A-MINDENSG-FORRSBAN [= A-LTEZSBEN] hogyan formlnak meg ’EGY’-et / ’Egy-Harmonit’ / ’TELJESET’. 
	
		 
	
		Valjban a MINDENSG-FORRSA ezzel a VILGNAK ’mutatta meg ’ [’trta fel’] azt,
	
		hogy BENNE-MAGBAN-A-MINDENSG-FORRSBAN AZ-LET (!) [AZ-LET (!)] hogyan alapozdott meg
	
		[teht nem csupn a VILG LETE hogyan alapozdott meg, hanem maga ’AZ-LET’ ’Hogyan-Mibl-Mirt-Miv-lett’],
	
		s pontosan  HOGYAN s MIRT Alapozta a Birodalmakat [AZ-LET egy-egy ’NLLV’ is elklnl IRNYT (rszt)] a BENNE-MAGBAN mr FELISMERT s NLL N-JELLEGG Megformlt Bels-rtkeire.
 HOGYAN s MIRT Alapozta a Birodalmakat [AZ-LET egy-egy ’NLLV’ is elklnl IRNYT (rszt)] a BENNE-MAGBAN mr FELISMERT s NLL N-JELLEGG Megformlt Bels-rtkeire.
	
		 
	
		A MINDENSG-FORRSNAK [ a 'GONDOZJNAK']  Kzvetlen ’t-mutatsval’
 a 'GONDOZJNAK']  Kzvetlen ’t-mutatsval’
	
		a VILG
	
		[egy ezen CLBL ltala KRT BELS-TRBEN] NNN-LNYEGBEN / NNN-VALJBAN 
	
		elkezdte HARMONIV Megformlni 
	
		’AZ-LET’ azon ’Alapjt’ 
	
		[’kicsiben’ / a Sajt-Valjban / a Sajt LETN Bell], 
	
		amely a MINDENSG-FORRSBAN-MAGBAN AZ-LET ALAPJA. 
	
		 
	
		Rszletrl-rszletre haladva Megismertette a MINDENSG-FORRSA a VILGOT (mint nagy-TEREMTT)
	
		(1)
	
		az N-JELLEGEI mr Felismert LNYEGVEL-CLJVAL-RTELMVEL,
	
		(2)
	
		s ezek ’mlyebb sszefggseivel’, teht azzal is, HOGYAN formljk meg ezek BENNE-MAGBAN A-TELJESET.
	
		 
	
		Habr a nagy-TEREMTKBEN Felpl TUDS s HATALOM
	
		[arra irnyulan,
	
		hogy a SAJT (Birodalmi) ALAP-JELLEGKRE Alapulan a Birodalmukon bell j HARMONIKAT Formljanak meg]
	
		ALAPUL arra a TUDSRA,
	
		AHOGYAN a MINDENSG-FORRSA az NNN-LNYBEN Felismert N-JELLEGEIT EGY-HARMONIV [TELJESS] Formlja,
	
		A-LTEZSEN [= a MINDENSG-FORRSN] ’BELL’ 
	
		A-HARMONIA MEGFORMLSNAK ’SZABLYAI’ valamelyest mgis msok, 
	
		mint a KIRADT-VALSGBAN [azaz AZ-LETBEN].
	
		 
	
		       Ennek az Oka valsznleg az, amit mr A-TRHEZ kapcsold rsban emltettem [20200509 – elrhet ITT]. A-TR a KIRADT-VALSGBAN habr kzvetlenl a MINDENSG-FORRSBL ERED, s Felismerhet a KIRADT-VALSG TEREIBEN A-LTEZS [azaz a  MINDENSG-FORRSNAK] minden ’Bels Trvnyszersge’, mgis  a KIRADT-VALSG TEREI ’ideiglenesek’ s ’vgesek’ abban az rtelemben, hogy bizonyos tartamonknt ’Visszaradnak’ a MINDENSG-FORRSNAK ’BELSBB-TEREIBE’ [ = A-LTEZSBE / A-FORRSBA / A-KIRADSI-PONTBA]. Habr AZ-LET is ’jl felismerheten’ ’lland s lland-Vltozsban’ van, mgis [a MINDENSG-FORRSNAK ’mrtke’ szerint] ’leginkbb’ ’egymstl valamelyest elklnl Szakaszokban nyilvnul meg’ (gy az ’rk’ jellege ma mg kevsb rtelmezhet az LK szmra). A MEGFORMLHAT Harmonik ennek kvetkeztben ’rvidebb letek’, jellemzen ’csupn’ egy-egy Nagyobb Teremt-Szakasz Tartamra [vagy mg rvidebb Tartamokra (pldul egy-egy letnyi tartamra)] ’Tervezhetek’, mert ’kzvetlenl’ csak abban a TRBEN [akr Testben] nyilvnulhatnak meg, amelybe az ’alapjai’ ’begykereztek / megfelel Tartssggal bergzltek’, s csak abban az L teremtben formldhatnak Valv / Harmoniv, aki azt ’Vlasztotta’ / Befogadta / Elfogadta.
 a KIRADT-VALSG TEREI ’ideiglenesek’ s ’vgesek’ abban az rtelemben, hogy bizonyos tartamonknt ’Visszaradnak’ a MINDENSG-FORRSNAK ’BELSBB-TEREIBE’ [ = A-LTEZSBE / A-FORRSBA / A-KIRADSI-PONTBA]. Habr AZ-LET is ’jl felismerheten’ ’lland s lland-Vltozsban’ van, mgis [a MINDENSG-FORRSNAK ’mrtke’ szerint] ’leginkbb’ ’egymstl valamelyest elklnl Szakaszokban nyilvnul meg’ (gy az ’rk’ jellege ma mg kevsb rtelmezhet az LK szmra). A MEGFORMLHAT Harmonik ennek kvetkeztben ’rvidebb letek’, jellemzen ’csupn’ egy-egy Nagyobb Teremt-Szakasz Tartamra [vagy mg rvidebb Tartamokra (pldul egy-egy letnyi tartamra)] ’Tervezhetek’, mert ’kzvetlenl’ csak abban a TRBEN [akr Testben] nyilvnulhatnak meg, amelybe az ’alapjai’ ’begykereztek / megfelel Tartssggal bergzltek’, s csak abban az L teremtben formldhatnak Valv / Harmoniv, aki azt ’Vlasztotta’ / Befogadta / Elfogadta.
	
		 
	
		Valjban ez az OKA annak,
	
		hogy a MINDENSG-FORRSA  ’Meghatrozott-Tartamonknt’ KIHAGYHATATLANUL KZEL kerl a KIRADT-VALSG TEREIHEZ
 ’Meghatrozott-Tartamonknt’ KIHAGYHATATLANUL KZEL kerl a KIRADT-VALSG TEREIHEZ
	
		[amely TEREK AZ-LET Megnyilvnulsnak elhagyhatatlan alapjai (!)],
	
		s AZ-LET ’GY FOLYTATDHAT’,
	
		ha a ’Folytathat’ LET szmra a MINDENSG-FORRSA egy ’J’ [’Msik’] TERET ’AD’. 
	
		 
	
		Ekkor az T-VEZETSI szakaszban / T-VEZETSI TRBEN rgzti be ideiglenesen a MINDENSG-FORRSA AZ-LETET addig,
	
		amg maga AZ-LET kpes lesz ’Hozzigazodni’ a szmra KIRADT J TRHEZ
	
		[amg a Folytatd LET Tartsan Bergzl az J TR-ALAPRA].
	
		 
	
		A HARMONIA MEGFORMLSA tern
	
		a MINDENSG-FORRSA olyan [jabban Megrthetv Megformlt] Tuds-Rszeket [JABB MEGRTSEIT] is Megismertetett a VILGGAL,
	
		amelyek SZKSGESEK voltak annak a MEGRTSHEZ,
	
		hogy az NLL (!) Birodalmakk is Megformlt N-JELLEGEIT
	
		a MINDENSG-FORRSA az NNN-LNYEGBEN-VALJBAN [azaz MAGBAN-A-LTEZSBEN (!)] hogyan kpes ’EGY’-knt [RKKNT (?) / EGY-HARMONIAKNT] Megnyilvntani.
	
		 
	
		Ez egy olyan ’TBBLET’ Tuds volt,
	
		ami az addigi Tudshoz kpest [= hogyan formlhat meg a VILG a SAJT (!) ALAP-JELLEGRE alapulan Kzvetlenl a SAJT LETBEN (teht A-LTEZS egy Meghatrozott s Hozz-Rendelt N-JELLEGN BELL) J (’L’) HARMONIKAT]
	
		mg soha nem nylt Megismerhetv addig egyetlen L szmra sem.
	
		 
	
		Habr a nagy-TEREMTK HARMONIA-FORMLSI HATALMA ALAPUL a MINDENSG-FORRSNAK azon a TUDSN,
	
		hogy -MAGA-A-LTEZS hogyan tartja meg EGYBEN a KIRADT-VALSGOT
	
		[s a KIRADT-VALSGGAL EGY-BEN a MINDENSG-FORRSA NNN-VALJT],
	
		a VILG ’Klnlegesnek’ rtkelhet ezen BELS N-PLSE / TUDATOSODSA mgis nagyon ms volt,
	
		mint amikor a nagy-TEREMTV vlsa sorn T Tantotta a nagy-TEREMTI HATALMRA [> azaz az ’N-LLSGRA’] a MINDENSG-FORRSA
	
		[vagyis arra, ’HOGYAN HZDJON majd olyan TVOLRA (s ott hogyan rgztse be az LETT GY) a VILG, hogy azzal egy Birodalomban NLL LETT vlhasson].
	
		 
	
		Amikor a VILGOT a MINDENSG-FORRSA TANTOTTA az NLL nagy-TEREMTV vlsa sorn a SAJT Birodalma ALAP-JELLEGNEK a MEGRTSRE,
	
		a VILG (mint nagy-TEREMT) LETE s TUDATOSSGA mg csupn FORMLDOTT, ekkor mg nem volt TELJESEN NLL nagy-TEREMT [mg csupn azz vlt].
	
		A VILG az NLLV vlsa folyamatban
	
		’MG KZELEBB VOLT’ a MINDENSG-FORRSHOZ / AZ-EREDJHEZ annl az ltalnosan-Meghatrozott-Tvolsgnl,
	
		amelybe az NLLV vlsa pillanatban ksbb TUDATOSAN MAGA BERGZLT.
	
		 
	
		Ekkor [AZ-LETE KEZDETN] a MINDENSG-FORRSA azt Tantotta a VILGNAK,
	
		hogy a Birodalma ALAP-JELLEGT Formlja meg Tudatosan a MINDENSG-FORRSNAK t-mutatsval,
	
		RTSE meg minl teljesebben a MINDENSG-FORRSNAK AZT az J N-JELLEGT, amelyet a Birodalmban LETT Forml a MINDENSG-FORRSA.
	
		 
	
		Ekkor a HARMONIA MEGFORMLSNAK azon TJT Tantotta meg a MINDENSG-FORRSA a VILGNAK,
	
		 hogy majd a Sajt ALAP-JELLEGBL [a Lnyeg-Cl-rtelem, azaz az ALAP-HARMONIA Meghatrozst kveten, a SAJT SZNDKVAL (!)] hogyan formlhat meg j MEGNYILVNULSI IRNYOKAT a Birodalmban,
	
		hogyan fogadhat majd be letre MEGTARTI s egyedi teremtket,
	
		az ltala Befogadott let GONDOZSA rdekben milyen Tereket s ramlsokat / Harmonikat szksges Megformlnia s Gondoznia stb.
	
		 
	
		Amikor mr a VILGOT [mint Teljesen NLLV vlt nagy-TEREMTT] Tantotta a MINDENSG-FORRSA arra,
	
		hogy a VILG-MINT-BIRODALOM [LET] pontosan hogyan EGY a tbbi Birodalommal,
	
		s K-EGYTT HOGYAN EGY A-LTEZSSEL,
	
		ez egy egszen ms jelleg J HARMONIA Megformlsra ksztette fel a VILGOT, mint az a rgi tants.
	
		 
	
		Egy olyan j [ma is Klnlegesnek rtkelhet] J BELS UTAT Alapozott meg a MINDENSG-FORRSA-S-A-VILG EGYTT,
	
		 amelynek az Egyetrtskkel Meghatrozott CLJA az volt,
	
		hogy a VILG Elkezdhessen KZELEBB Hzdni [’mg’ Kzelebb-Hzdni] a MINDENSG-FORRSHOZ,
	
		s majd ksbb a MINDENSG-FORRSNAK t-mutatsval akr a tbbi LHZ / Birodalomhoz ---
	
		mindezt olyan mdon,
	
		hogy  AZ-LETE LTALNOS Megnyilvnulsban a VILG ’NEM MOZDUL EL’ a Birodalma szmra BERGZTETT TRBL / Tvolsg-Megtartsbl (!) s ALAP-JELLEGBL (!),
 AZ-LETE LTALNOS Megnyilvnulsban a VILG ’NEM MOZDUL EL’ a Birodalma szmra BERGZTETT TRBL / Tvolsg-Megtartsbl (!) s ALAP-JELLEGBL (!), 
	
		hanem majd a MINDENSG-FORRSNAK t-mutatsval BELS UTAKAT formlhat meg a (pontosan meghatrozott irny) Klnleges-Alap KZELEDSEKHEZ.