63.
Az j Anyagi-Testben
(1)
a bels-terek j alapon ’Rugalmasabb’ vlsrl,
(2)
az ’Alap-Szinten’ (s ezzel egytt minden Megformlt Szinten)
a ’KKSG’ kzvetlenebb jelenltnek megnyilvnulsrl,
(3)
s az ’(n)Lnyegi-szoba’ megalapozsrl
2021.01.31 – 02.01.
A FLD Kzssghez tartoz J TR-ALAPON megnyilvnul [a MEGJULSI-TRBEN bergzlt] letben az egyedi teremtk formld j Anyagi-Testi rendszerhez kapcsold rszleges megrtseimrl nhny korbbi rs-rszben mr rtam.
Az Anyagi-Test Alap-rendszerrl, bels-tereirl:
20200908 [103.r.] 51. pont [kln bels-terek Egy-Egsz-Harmonit megformlva; a test addig nvekedik…] – elrhet ITT
20200908 [104.r.] 52. pont [3 egymsra pl szint] – elrhet ITT
20200908 [105.r.] 52. pont [az Alap-Szint bels szobi (Kzeli-sszekapcsoldsok formi)] – elrhet ITT
20200908 [106.r.] 52. pont [az j Anyagi-Test kezdetben ms srsg lesz azokban, akik ’klnleges mdon folytathatjk’ az letet] – elrhet ITT
20200908 [101.r.] 51. pont [legalbb kett l Kzeli sszekapcsoldssal kell rendelkeznik azoknak, akik Klnleges n-plssel folytatjk az letet] – elrhet ITT
20200908 [116.r.] 56. pont [szemlyes tapasztalatok, az j Anyagi-Test Alap-Harmonijnak megalapozsa] – elrhet ITT
20200908 [105.r.] 52. pont [a gyermek-vllals, gyermek-nevels ltalnos s Klnleges Megtapasztals is] – elrhet ITT
20200908 [107.r.] 53. pont [a Prkapcsolatban l frfi s n vllalhat (megszlets tjn) gyermeket] – elrhet ITT
20200908 [121.r.] 58. pont [a YOSG MEGTARTI-Teremti szmra Maradktalanul Elfogadhat ez az Anyagi-Test megformlsi rendszer] – elrhet ITT
[103.r.] 51. pont (elrhet ITT):
„…Ugyancsak a FLD Kzssghez tartoz Szablyokban kerl bergztsre az, hogy
(1)
az itteni Megtapasztalshoz milyen Teremti-Formk Vlaszthatak,
(2)
az egyes Teremti-Formk ’milyen bels arny’ szerint formldnak meg.
A ’bels arny’ Meghatrozza azt, hogy
(1)
milyen tnyleges Megtapasztalsok nylhatnak meg az adott Teremti-Formban l teremtk szmra,
(2)
gy a FLD Kzssgnek mely ramlsaihoz kapcsoldhatnak hozz kzvetlenl,
(3)
milyen Tudatostsi Utak nyithatak meg ezekben stb.
’ltalnosan’ rvnyesl Szably az,
hogy amikor egy teremt letre-Befogadsra kerl a FLD Kzssgbe(n),
sszecsendlst forml meg arrl a FLDANYVAL,
hogy milyen ltalnos s Klnleges Tudatosodst nyit meg az letben.
[2021.02.01.: Az let LTALNOS Alap rszhez kapcsoldik kihagyhatatlanul
a (YOSGBELI MEGBECSLSNEK) a FLD ALAP-JELLEGV megformlt TISZTELET Alap-rtkeinek a ’megtanulsa’ [20200706 – elrhet ITT].
Ez minden (!) Megnyilvnuls elhagyhatatlan alapja,
csak erre alapulva lehetsges brmilyen Harmonikus Megnyilvnuls a FLD Kzssgnek LETBEN.
Ma mr a FLDANYA N-RENDELKEZSE a MEGKLNBZTETS megformlst is kihagyhatatlanul beillesztette az let ltalnos Alap Megtapasztalsai kz,
teht minden itt l teremtben a Megklnbztets legalbb egy alap-szinten felpl [20180916 – elrhet ITT].
Az ltalnos Alap Megtapasztals rszeknt kezdik lv tenni [s ’Megrteni’] a teremtk a ’Szeretetet’,
amely a KZELI sszekapcsoldsok megformlsnak az alapja a YOSGON bell.
Felpl egy alap-szint ’test-tudatossg’ legalbb az Anyagi-Testre kiterjeden.
Az ’nkifejezs’, ’kommunikci’, rzkels, Megismers-s-Megrts, Megnyilvnuls
FLD Kzssgben mr Megformlhat formi kzl tbb kihagyhatatlanul rsze az lv vlsnak,
sok formja pedig szabadon Vlaszthat.
Az let legfontosabb Meghatrozinak Felismerse s Megrtse nagyon fontos rsze az LTALNOS Alap Tudatosodsnak.
Ennek rsze pldul az,
hogyan Kzeledhetnek egymshoz a teremtk,
Fontossg a Krs / Felajnls / Egyeztets / Egyetrts / sszecsendls Megformlsnak ’megtanulsa’,
ugyanis erre alapul a Szabad-Irny-Vlaszts (amely fontos j FELELSSGET is meghatroz a teremtk szmra)…]
Erre az sszecsendlsre alapulan
a FLDANYA ’megalapozza’ a Vlasztott Teremti-Formhoz tartoz Anyagi-Test ’Alap-Harmonijt’.
rtelme szerint ez azt jelenti,
hogy amely MEGTAPASZTALSHOZ a teremt KRT ’Teret’ (let-Teret)(= Vlasztotta),
azon irnyokhoz ’kln-kln’ s egymssal mgis ’Egy-Harmonit’ / ’Egy-Egszet’ megforml mdon ’bels-tereket’ [s azokhoz tartoz ramlsokat] ’Ad’ a FLDANYA.
Ezeknek a ’bels-tereknek’ az egymshoz val ’Egy-Harmoniv’ sszekapcsoldsa adja meg az Anyagi-Test ’Alap-Szerkezett’.
Amikor megszletik az Anyagi-Testbe a teremt,
az Anyagi-Teste mindaddig ’nvekedik’ s formldik,
amg az Anyagi-Test pontosan megformlja az ’Elindt-Harmonija’ szerinti ’Teljessget’.
Ekkor az Anyagi-Test ’Trben-Kifel-is-nvekedse’ ’megll’,
s a teremt folytatja az lete / Megnyilvnulsa szmra ’Adott’ let-Tr ’betltst’ a Tapasztalataival.
Ha az lete folyamn a teremt ksbb olyan J VLASZTST hoz,
hogy akr az LTALNOS, akr a KLNLEGES vagy SPECILIS Megnyilvnuls szmra ’j Teret’ Kr a FLDANYTL,
s errl a Vltoztatsrl sszecsendlst forml meg,
akkor a Vlasztsnak megfelel ’j Bels-Teret (s ramlsokat)’ a FLDANYA megformlja s beilleszti az Anyagi-Testbe.
Ilyenkor az Anyagi-Test ’arnyosan’ tovbb-nvekedhet.
Jellemzen az Anyagi-Test addigi arnyai nem vltoznak meg jelentsebben,
de maga az Anyagi-Test ugyangy nvekedik egy kicsit, mint a gyermekkorban.
Lehetnek olyan ltalnos, Klnleges vagy Specilis j Irny-Megnyitsok,
amelyek valamelyest Vltoztathatnak a teremt addigi felplt ’Bels Arnyain’,
s valamely rsze az Anyagi-Testnek emiatt ’hangslyosabb’ vagy egy kiss ms jellegbb vlhat.
(…) Amikor majd az J TR-ALAP LET-TRBEN
egy teremt olyan Vlasztst hoz,
hogy az addigi Teremti-Formban lt Megtapasztalst Teljesen-Lezrja,
akkor fokozatosan Lezrja majd a bels-tereit, s gy vgl majd az Anyagi-Teste is ’visszabomlik’.
Valsznleg tbb Vlaszthat formja is lesz az Anyagi-Testben lt let Teljes-Lezrsnak
[valsznleg lesznek majd gyorsabb s lassbb Vlaszthat formi is]…”
[A 104. rsztl kezdden] az 52. pontban (elrhet ITT) rtam arrl, hogy az egyedi teremtk Anyagi-Testben immr az ALAP-RAMLSBL ’kln bels-ramlson’ ramlik az let-er (!) az let LTALNOS jelleg Megtapasztalsaihoz, valamint a KLNLEGES, s [a MEGTARTI-Teremtvel most megformlhat legszorosabb bels-sszekapcsolds Vlasztst kveten] a SPECILIS Tudatosodshoz. Ugyancsak jdonsg a ’TBBLET’ let-er ramoltatsnak Lehetsge [formldik a Szablyozs, hogy ez mikor szksges. Amikor a teremt egy sszecsendlsen alapul NAGYOBB Vltoztatst l meg, ltalban kihagyhatatlanul ’Adatik’ szmra ’TBBLET’ let-er].

Az let LTALNOS [’Alap’] ’Szintjn’ kln belsbb terek formldnak meg a KZELI sszekapcsoldsok klnbz kzelisg / ’szorossg’ MEGFORMLSA / MEGTAPASZTALSA szmra [Egyttes-Tevkenysg {2} / Bartsg {3} / Csaldi kapcsolat {4} / Prkapcsolat {5}]. Ezen az ’Alap-Szinten’ rgzl be az a ’Szemlyes-Bels-Tr’ [’Szently’ {1}], amelybe bergztsre kerl a Sajt let minden Fontos Meghatrozja:
(1) az ’Eredenden-Adott’ Meghatrozk [N-AZONOSSG, Ered-n-Jelleg…]
(2) s a VLASZTSOKON Alapul Meghatrozk [KLNLEGES Birodalombl ered teremtkben pldul a YOSGBA Befogads Meghatrozi, a FLD Kzssgbe val Befogads Meghatrozi, vlasztott teremti forma (ezen bell a vlasztott frfi vagy ni jelleg), sszecsendlsben bergztett Vlasztsok (pldul az ltalnos s Klnleges Megtapasztals Alap-Arnya, a FLDANYVAL megformlhat legszorosabb sszekapcsolds Alap-Mrtke, a Trsakkal tnylegesen megformlt Kzeli sszekapcsoldsokhoz tartoz sszecsendlsek, a Tapasztalatok ’mennyire erteljesen’ rgzljenek be az Anyagi-Testben) stb…
A [106.r.] 52. pontban (elrhet ITT) emltettem, hogy tudatosan elvgzett elkszletek utn most egy ’klnleges’ mdon is ’Folytathatv’ vlhat az letet a MEGJULSI-TRBEN:
’…A (101.r.) 51. pontban rtam (elrhet ITT):
„…Most az T-VEZETS Megnyilvnulsa
lehetv teszi az let olyan [klnlegesnek rtkelhet] FOLYTATST is a MEGJULSI-TRBEN,
amelyben ’FOLYTATHAT’ a Tovbbfolytathatv Megformlt let.
Vannak teht az T-VEZETSI-TRBEN lk kztt olyanok,
akik nem ’jszltt babaknt’ kezdik majd meg az J TR-ALAPON az letket,
mert tudatos munkval a Tudatossguk Megtartsval a Sajt N-AZONOS ’j Anyagi-Testkbe vezetik t / helyezik t’ az letket…”
Akik a FLDANYVAL megformlt sszecsendlsre alapulan
olyan Klnleges formban vezetik t az letket
a FLD Kzssgnek mr J TR-ALAPON Folytatd / Megjul LET-TERBE,
hogy egy ’[Egytt-]Felptett Anyagi-Testet’ ’Ad’ szmukra a FLDANYA,
az a [bennk-bell mr tbb ve formld-pl, tudatosan-ptett-megtartott-gondozott] J Anyagi-Test
valsznleg olyan formj s llapot lesz,
mint amikor az ’Ifj’ (?) teremtkben az Anyagi-Test ’Nvekedse’ befejezdik,
mert az Anyagi-Test ’Trben-Kiterjedse’ megformlta az Anyagi-Test Bels-Rendszerbe bergztett Bels-Terekhez tartoz Alap-Harmonit.
A Rszleges Megrtsem szerint ez az az llapota az Anyagi-Testnek, amikor mr ’teljess felplt’, s kpes a Klnleges (vagy akr Specilis) Megnyilvnulsokra is.
Jelenlegi megrtsem szerint,
akik a FLD J TR-ALAPON Elindul LETBEN
olyan Klnleges mdon kezdik meg az letket,
hogy ilyen ’Alap-llapotban Teljess-formlt Anyagi-Testben’ lnek majd,
mindannyian egy ’Tartss’ megformlt Anyagi-Testben lnek,
de ez az Anyagi-Test kezdetben mg ’finomabb / lgyabb szerkezet-srsg’ lesz, mint majd a vgleges formja.
Ez az Anyagi-Test [az eltervezettek szerint] alkalmas lesz
a Kzvetlen Tudatosodsra
s az LTALNOS s KLNLEGES jelleg Gondoskodsok Megnyilvntsra is,
s ahogyan tnylegesen az J TR-ALAPON l s ’tevkenykedik’,
fokozatosan ri el / formlja meg azt a srsget, amely az Anyagi-Test jellemz srsge lesz.
Valszn,
hogy akik tudatosan elkezdik a Klnleges Tudatosodst / Klnleges Gondoskodsok megnyilvntst is
[teht az ALAP-RAMLSUKBL az let-ert / Megvalst-ert
nem csak az letk LTALNOS rszhez bergztett ramlsbl fogadjk be,
hanem a msodik s harmadik szintre bergztett ramlsaibl is],
azokban az j Anyagi-Test hamarabb bergzlhet a ’vgleges’ ’srsgbe / llapotba’.
Kevss rtelmezhet a szmunkra a FLD Kzssgnek J TR-ALAPON [a mi mrtknk szerint] mr tbb mint kett ve formld j jellege s az ahhoz tartoz j Arnyok.
Nem tudjuk rtelmezni azt, hogy ami neknk itt az T-VEZETSI-TRBEN a rgi TR-ALAPON megformlt Anyagi-Testnkben ’kett v’, az a MEGJULSI-TRBE Bergzlt let-Rsznk szmra pontosan milyen mrtk szerinti Vltozs.
Jelenlegi megrtsem szerint
a MEGJULSI-TRBE Bergzlt let-Rsznk szmra
attl is fgg, hogy a Klnleges mdon formld j Anyagi-Test pontosan hogyan formldik s milyen Tudatostsra / Megnyilvnulsra kpes,
hogy mennyire tudatosan ’dolgozunk / teremtnk’ ’egytt’ ’vele’.
Akik tudatosan formltk [egytt a FLDANYVAL] az j Anyagi-Testk Bels-Tereit s Bels ramlsait,
azok mr akkor ’gyakorlatot szereztek / szereznek’ az j Anyagi-Testk hasznlatrl, amikor az letk az T-VEZETSI-TRBEN is l.
Az MEGJULSI-TRBEN formld Anyagi-Testnk szmra
ms a VLTOZS MRTKE,
s jelentsen ms Lehetsgekkel rendelkezik a Megnyilvnulsra, mint ami eddig ISMERT s LEHETSGES volt a szmunkra…”