 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK - 2020 szeptember 8 (9) 148-167 |
|
|
20200908 - Formálódó ÚJ MEGTARTÓI-Gondoskodásokról (154. rész)
Az írás 153. része elérhető ITT
Talán kapcsolódhat ide is a 20200908 [2.r.] 1. pontból ez a részlet [a 'hazavezető-Egyenes-Úthoz'] (elérhető ITT):
"... Az Új IRÁNYBAN-TARTÁSI Gondoskodáshoz kapcsolódó részleges megértés annyiban bővült, hogy
- a ’kipárnázott’ (> sérüléseket, fájdalmakat szükségtelenül nem okozó jellegű) ’egyenes folyosó’
- ’kellő élet-teret / mozgásteret kell hogy biztosítson’ [szükségtelen (!) kényszerben ne nyilvánulhasson meg],
- és mindenfajta további EL-Távolodást meg kell akadályoznia [a „visszafelé” haladást („hátrálást”) is, illetve a meghatározott tartamon túli „megtorpanást / egy-helyben-maradást” is…].
- Olyan ’formájúnak’ kell lennie az IRÁNYBAN-TARTÁSNAK, amely nem gyengítheti tovább a Bizalmat / > ha lehet erősítse meg a Bizalmat,
- és tegye lehetővé a Helyzet / a Változás legalább főbb jellegeinek a Megértését…
2020.09.10.: Egy Társam gondolatai:
„…Annyi jutott eszembe, hogy ha valaki szeretne nagyobb rálátást a szövevényre [nem feltétlenül személyes, hanem átvilágítási / ellenőrzési céllal], akkor annak biztosítsanak erre (a megfelelő biztonsági előírások mellett) lehetőséget. Nyilván ilyenből nem lesz sok...
Maga az irányban tartás nekem úgy jelent meg, hogy egy hihetetlen nagy hálózat, folyosórendszer van, amiben meg lehet állni ha elbizonytalanodik valaki, ekkor egy áttetsző búra veszi körül, kiemelkedik az adott áramlásból, mintha valami asztronauta lenne, jobban rálát a rendszerre, miközben beindul a számláló, aminek lejártával el kell már döntenie hogy merre megy tovább (a természetes harmóniák segítségével)… aki viszont többet akar látni, magasabban elhelyezkedő buborékba kerül…”
Fontolgatás alatt lévő Értéke lehet ennek az Új MEGTARTÓI Gondoskodásnak az, hogy  közvetlenül a ’Természetes Harmonia’ Érzékelését és Felismerését célozza meg / segíti [nehezen tudom ma még szavakká formálni a lényegét].
Saját (mai) tapasztalatomon alapul ez a megértés is:
 az ’egy-irányúvá’ megformált ’Rendező-Út’ (?) (Megerősített Irányban-Tartás)
egyszerű olyan tevékenységek egymásra-épülése,
amelyeket ha ’elvégez / megtesz’ (tudatosan) a teremtő,
(1)
egyfelől megtapasztalja az Élete jobbá / könnyebbé válását,
(2)
másfelől egyre teljesebb Megértéshez jut a saját Helyzetéről és a Jobbító Lehetőségeiről.
Azt értettem meg, hogy a FÖLDANYA fontosnak tartja azt, hogy ’ne kapjon JUTALMAT / jutalmazást’ a teremtő akkor, ha az élete Jobbulását eredményező tevékenységet elvégzi. Ezek az egyszerű (Feltisztító, Rendező jellegű) tevékenységek jellemzően nem igényelnek nagyobb erőfeszítést vagy ’áldozatot’ a teremtőtől, és ha lehetséges, jól beleilleszthetőek a mindennapi tevékenységek közé. A Tapasztalatokból folyamatosan épül a Megértés (is).
’Jutalmazni’ azért nem célszerű azt, ha a teremtő elvégzi a SAJÁT (!) feladatát, mert a Tapasztalatok szerint ez könnyen EL-Terelést eredményez [a kívülről jövő / mástól eredő „jutalmazás” gyakran vált alapjává a Függőségeknek].
Amikor a teremtő tudatosan elvégzi azokat az egyszerű tevékenységeket,
amelyekkel a SAJÁT sorsát Igazítja / Rendezi,
ez a ’LYÓ’ (= a Harmonia) Érzékelését eredményezi benne-magában.
Lehet ez megnyugvás, egy egyszerű elégedettség / egy tiszta öröm (rácsodálkozás valami felismert szépségre…), a bizalom folyamatos erősödése… a békesség és hála megtapasztalása… valami olyan személyes megtapasztalás, amely ’biztonságot ad’…
Fontos,
hogy a teremtő ezeket a természetes [saját (harmoniát jelző)] Érzékeléseit újra működésbe hozza,
és ezektől ne térítsen el semmiféle „jutalmazás” („mástól eredő elismerés”).
Az egymáshoz közelebb lévő társak biztatása / példamutatása erőt adhat egy-egy nehezebb élet-szakaszon való végighaladás során…
de az igazán fontos az,
hogy a saját (Tudatos) Szándék-használatát a teremtő képes legyen újra felépíteni,
és így újra Felismerje-Megértse a Saját (1) Lehetőségeit és (2) Felelősségét..."
egy dal elérhető a képre kattintva
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
