A [155.r.] 64. pontban (elérhető ITT) említettem, hogy
a FÖLDANYA
’most’ [Sürgősséggel, a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK Közvetlen útmutatásával]
Teljessé formálta a FÖLD Közösségén belül Megnyilvánuló Sors-Rendezés ALAP-HARMONIÁJÁT.
Fontos része ennek az,
hogy milyen módon INDULHAT EL egy teremtőben a meglévő EL-VÁLTOZÁSAI Kiigazítása és Rendezése.
Vannak olyan EL-VÁLTOZÁSI formák,
amelyek Kiigazítása / Teljes-Rendezése a MEGTARTÓI-Teremtő [vagy akár a nagy-TEREMTŐ / MINDENSÉG-FORRÁSA] Hatalma és Felelőssége.
Ha ilyen EL-VÁLTOZÁS van egy teremtőben,
akkor ennek a Kiigazításához nem szükséges a teremtő KÉRÉSE [és a legtöbbször a Tudatos Jelenléte sem].
Amint az ilyen EL-VÁLTOZÁS beazonosításra kerül,
a MEGTARTÓI-Teremtőnek [nagy-TEREMTŐNEK / MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK]
haladéktalanul meg kell formálnia az EL-VÁLTOZÁS Továbbterjedését megakadályozó VÉDETTSÉGET,
és meg kell kezdenie az EL-VÁLTOZÁS megszüntetését.
Ha beazonosításra kerül, hogy az EL-VÁLTOZÁSNAK a teremtőben magában is van valamilyen ’okozója’ [Megértési Nehézség, egyéb más EL-Változás (mint ’személyes ok-forrás’)],
annak a GONDOSKODÁSBA vételére is ki kell terjednie a MEGTARTÓI-Teremtőnek [nagy-TEREMTŐNEK / MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK].
[(12.r.) 7. pont – elérhető ITT]
A szükséges Erőteljességű és Irányú FIGYELMEZTETÉSEKBEN / JELZÉSEKBEN [akár más MEGERŐSÍTÉSEKBEN]
kihagyhatatlanul és azonnal meg kell nyilvánulnia a MEGTARTÓI-Teremtőnek [és más érintett GONDOZÓKNAK],
és jellemzően ma már EGYEZTETÉSEKET Kezdeményez a MEGTARTÓI-Teremtő minden érintettel az EL-VÁLTOZÁS Megszüntetése érdekében.
Említettem, hogy
nagyon fontos ’Újítás’ [az EGYENES-ÚT ’ELSŐ’ Szakaszává megformált Helyzetben] az,
hogy a teremtő BÁRMILYEN JOBBÍTÁSRA irányuló SZÁNDÉKA ELINDÍTHATJA a FÖLDANYA Fokozott Gondoskodását az egyedi teremtő felé annak érdekében,
hogy a Szándékban [annak a valós Értelmében] megjelölt Irányban a teremtő elkezdhesse a Tapasztalatai Felépítését,
így a Választott Irányban [a Lehetőségeiben] Tudatossá váljon,
és felépüljön a teremtőben minden olyan TUDÁS és egyéb FELTÉTEL, amely ahhoz szükséges, hogy ’TARTÓSAN’ IRÁNYT ADHASSON az Életének.
Mostanában ELVBEN is Szabályozásra került az, hogy
a teremtőkben ténylegesen meglévő Szándék-Használat
az egyik legfontosabb Meghatározója annak,
hogy a teremtő saját Sorsának Jobbítása
a SORS-RENDEZÉS ELSŐ vagy MÁSODIK Szakaszára Meghatározott Szabályok szerint nyilvánulhat-e meg
[20200908 (18.r.-19.r.) 12. pont – elérhető ITT]
[20200908 (75.r.) 40. pont (elérhető ITT): az Önálló Sors-Vezetésre való képességet az Eredő-nagy-TEREMTŐ / közvetlen MEGTARTÓI-Teremtő állapíthatja meg].
Ennek a ma már ELVBEN is Szabályozott SORS-RENDEZÉSNEK az Alap-Mintája szerint került a FÖLD Közösségében is Meghatározásra az EGYENES-ÚT-ként is nevezett Sors-Rendező Út ALAP-HARMONIÁJA.
Ennek a Szabályozásnak az a lényege, hogy
amíg a teremtő nincsen abban a Tudatosságban / belső-Rendezettségben,
amely képessé tenné őt a Felelősség-teljes önálló Szándék-Használatra
[vagyis addig, amíg nem képes önállóan Új Irányt adni az Életének],
addig a MEGTARTÓI-Teremtő / nagy-TEREMTŐ minden lehetséges módon megnyilvánul a Közvetlen GONDOSKODÁSÁBAN annak érdekében,
hogy a teremtőt 
a korábban megformált Összecsendülésekkel Meghatározott IRÁNYBAN TARTSA.
Olyan Tapasztalásokba vezeti a GONDOZÓ a teremtőt,
amelyek hozzásegítik annak a Felismeréséhez,
hogy korábban milyen IRÁNYT adott az Életének,
miért van ott-ahol.
Ha egyszerűbb Szándékok megformálására már képes a teremtő,
akkor azokat már beépíti a Sorsába a MEGTARTÓI-Teremtő / nagy-TEREMTŐ.
Ezek a Szándékok jellemzően nem képesek még ’Nagyobb Célt’ [egy ténylegesen Új Irányt] megalapozni és megnyitni a teremtő Életében,
leginkább egy-egy következő kisebb lépés irányának meghatározásaként értelmezhetőek.
Mint említettem,
ekkor [a megfelelően határozott SZÁNDÉK hiányában]
jellemzően a korábbi VÁLASZTÁSOK IRÁNYÁBAN TARTJA a teremtőt a Közvetlen GONDOSKODÁS,
és olyan TUDATOSODÁS felé vezet,
amelyben a teremtő képessé válik MEGÉRTENI a saját Helyzetét és a Választási Lehetőségeit.
Amikor a teremtő képessé válik a Tudatos (Felelősség-teljes) Szándék-Használatra,
akkor kezdődhet meg a SORS-RENDEZÉS [és itt a FÖLD Közösségében az EGYENES-ÚT] MÁSODIK Szakasza.
Ekkor válik képessé a teremtő arra,
hogy az (Ön)Lényege és a MEGTARTÓI-Teremtője útmutatására is figyelemmel
TÉNYLEGESEN ÚJ IRÁNYT ADHASSON az Életének.
Ekkor rendelkezhet a teremtő az addigi Tapasztalatai LEZÁRÁSRÓL vagy azok TOVÁBBFOLYTATÁSÁRÓL,
illetve [ha ezekben még Rendezésre váró Tapasztalatok is vannak] a TOVÁBBFOLYTATHATÓVÁ MEGFORMÁLÁSRÓL [azaz valamilyen Rendező Út Meghatározásáról].
Ekkor a teremtő GONDOZÓI már nem csupán IRÁNYBAN TARTJÁK a teremtő Életét,
hanem a GONDOSKODÁSUKKAL tevékenyen TÁRSAI a teremtőnek abban,
hogy a VÁLASZTOTT ÚJ IRÁNY Megalapozásra kerüljön az Életében,
így Tudatosan Megnyissa az Életében a teremtő a Választott MEGTAPASZTALÁST.
A Szándék-Használatra képtelen teremtő esetén említettem, hogy jellemzően nem a teremtő ’Vágyai’ az elsődlegesen figyelembe-veendő tényező a teremtő sors-formálásánál [(75.r.) 40. pont – elérhető ITT], azaz az Élete IRÁNYBAN-TARTÁSÁBAN.
Azt kell a FÖLDANYÁNAK figyelembe vennie,
hogy milyen korábbi ÖSSZECSENDÜLÉSEKET formált meg a teremtő,
és azokkal MILYEN IRÁNYT adott a Saját Életének.
Ezekre kell alapoznia a FÖLDANYÁNAK a GONDOSKODÁSÁT,
ezen korábban meghatározott [Fontos: Összecsendüléssel meghatározott, tehát a teremtő önmaga által kellően komoly Szándékkal meghatározott (!)] IRÁNYBAN kell a FÖLDANYÁNAK ’vezetni’ a teremtő TUDATOSODÁSÁT.
A FÖLDANYA Közvetlen GONDOSKODÁSÁNAK
abba(n) az Irányba(n) kell ’vezetnie’ / segítenie a teremtőt,
hogy a korábban önmaga által Választott Irányokban [azok Meghatározóiban] TUDATOSSÁ váljon,
és így minél hamarabb képessé váljon a teremtő arra, hogy a Saját Szándékára alapulóan Meghatározhassa, hogy
(1)
FOLYTATJA-E azon Irányokban az Életét,
(2)
vagy LEZÁRJA a korábbi Megtapasztalást, és valamilyen ÚJ IRÁNYT VÁLASZT majd az Életében.
A Szándék-Használatra képtelen teremtőt nagy valószínűséggel a FÖLDANYÁNAK [legalább részben] az EGYOLDALÚ MEGTARTÓI GONDOSKODÁSÁBA kell vonnia.
Ez akkor lehetséges, ha a teremtő (Ön)Lényegében nincsen olyan EL-VÁLTOZÁS, amely miatt a Közösségen belüli Anyagi-Testben megformált Életét le kellene zárni [mert maga az (Ön)Lényeg nem képes TARTÓSAN az Élete ÖNÁLLÓ Irányban-Tartására: (87.r., 88.r., 89.r.) 47. pont – elérhető ITT, (103.r.) 55. pont – elérhető ITT].
Ha az (Ön)Lényeg
(1)
képes abban a mértékben Önállóan is Irányban-Tartani az Életét,
amely miatt nem szükséges az Anyagi-Testi Megformáltságát Visszabontani
(2)
és maga az (Ön)Lényeg olyan Választást hoz, hogy folytatja az Anyagi-Testi formájában is a Megtapasztalást,
akkor a FÖLDANYA
ma már az EGYENES-ÚT ELSŐ Szakaszában meghatározott ALAP-HARMONIA és Szabályok szerint kezdi meg és teljesíti a GONDOSKODÁSI Feladatait.
Mint említettem, lehet, hogy az ilyen teremtőre [hosszabb vagy rövidebb tartamban, teljesen vagy csak részlegesen] a FÖLDANYA Kiterjesztheti az EGYOLDALÚ GONDOSKODÁSÁT.
Említettem a 20200908 [34.r. és 35.r.] 23. pontban (elérhető ITT), hogy ma már az EGYOLDALÚ GONDOSKODÁSÁT a Birodalmon belüli / Közösségen belüli SPECIÁLIS Áramláson nyilvánítja meg a nagy-TEREMTŐ / MEGTARTÓI-Teremtő.
A [138.r.] 61. pontban (elérhető ITT) említettem, hogy az EGYOLDALÚ GONDOSKODÁS ALAP-HARMONIÁJA ma már meghatározza azt, hogy csakis az Élet Megóvása Céljából lehetséges:
„… máig ez a KÜLÖNLEGES MEGNYILVÁNULÁSOK ELHAGYHATATLAN ALAPJA:
az Életről GONDOSKODÓ KÖZELEDÉSE a Gondozott felé csak akkor kezdődhet meg ténylegesen,
ha ezt a Közeledést VÁLASZTJA a Gondozott.
A MINDENSÉG-FORRÁSA a nagy-TEREMTŐ felé akkor kezdhet el KÜLÖNLEGES OKON ALAPULÓAN (!) KÖZELEBB-HÚZÓDNI, ha ezt VÁLASZTJA / KÉRI a nagy-TEREMTŐ.
A MEGTARTÓI-Teremtő felé akkor kezdhet Közelebb-Húzódni a nagy-TEREMTŐ és így a MINDENSÉG-FORRÁSA, ha ezt VÁLASZTJA / KÉRI a MEGTARTÓI-Teremtő.
Az egyedi teremtő felé akkor kezdhet el Közelebb-Húzódni KÜLÖNLEGES OKON Alapulóan a MEGTARTÓI-Teremtő, és így a nagy-TEREMTŐ és a MINDENSÉG-FORRÁSA, ha ezt VÁLASZTJA / KÉRI az egyedi teremtő.
Ez a ’FŐ’ Szabály, amely már néhány KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSSEL / SZABÁLYOZÁSSAL Kiegészült a TAPASZTALATOKRA alapulóan:
Az Életet Közvetlenül Gondozók TAPASZTALATAIRA alapulóan
mostanra Meghatározásra került (és folyamatosan Pontosodik) az,
hogy AZ-ÉLET MEGÓVÁSA érdekében [csak ebből a Célból]
mikor lehetséges a MINDENSÉG-FORRÁSA / nagy-TEREMTŐ / MEGTARTÓI-Teremtő olyan KÜLÖNLEGES KÖZELEBB-Húzódása AZ-ÉLETHEZ,
amely az EGYOLDALÚ-GONDOSKODÁSI-FELELŐSSÉGÉN alapul.
Az EGYOLDALÚ GONDOSKODÁSI-CÉLÚ Közelebb-Húzódás AZ-ÉLETHEZ
általában csak a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK EGYETÉRTÉSÉVEL lehetséges:
a MINDENSÉG-FORRÁSA ’ADJA’ ehhez a szükséges (ma már VÉDETT) TERET és Áramlásokat.
Az EGYOLDALÚ GONDOSKODÁSI-FELELŐSSÉG jellemzően akkor nyílik meg,
(1)
ha a ’gondozott’ teremtő önálló SZÁNDÉK-Használatra teljesen vagy jelentős részben képtelen,
(2)
illetve ha bármilyen Élettel-Összeegyeztethetetlen EL-Változás nyilvánult meg az Életében,
és annak megszüntetése más módon (a teremtő tudatos együttműködésében) nem lehetséges.
Mára TAPASZTALATON alapuló TUDÁS az,
hogy AZ-ÉLET
a teremtő és az őt KÖZVETLENÜL (!) Gondozó EGYÜTTES MEGNYILVÁNULÁSA,
és AZ-ÉLETNEK vannak olyan ALAPJAI és FELTÉTELEI,
amelyek ’Biztosítása’, folyamatos vagy bizonyos tartamonként való megnyilvánítása
a ’GONDOZÓ’ [a MEGTARTÓI-Teremtő / nagy-TEREMTŐ / MINDENSÉG-FORRÁSA] FELELŐSSÉGE [így HATALMA].
A ’GONDOZÓK’ fogalma alatt most
a MEGTARTÓI-Teremtőt
nagy-TEREMTŐT
MINDENSÉG-FORRÁSÁT értem,
akiknek
mindazon Élők felé irányulóan KÖZVETLEN GONDOSKODÁSI FELELŐSSÉGE és HATALMA van,
akiknek az Élete BEFOGADÁSON ALAPULÓAN berögzült az ALAP-ÁRAMLÁSUKBA, és így a RENDELKEZÉSÜKBE tartozó TÉRBEN.
A MINDENSÉG-FORRÁSA maga is ÉRTÉKELTE [és folyamatosan ÉRTÉKELI],
hogy AZ-ÉLET [ÖSSZECSENDÜLÉSEKKEL Meghatározott, tehát a Szabad Tudatos Választásokon alapuló] IRÁNYBAN-TARTÁSA érdekében
mely Feladatok tartoznak a GONDOZÓK Felelősségébe…”
Az írás folytatódik a 163. részben, elérhető ITT
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
