Kapcsolódó korábbi írás-részek:
20190625 – elérhető ITT:
„…’Furcsaság’: nekem azt tanította az ’Én’-em (bővebben ITT), hogy
ami átvilágító helyzetben (vagy bármely más hétköznapi megtapasztalásban)
’furcsaságként’ JELEZ,
az azért emelkedik így ki,
hogy ne menjek el mellette:
idézzem fel többször a képet, próbáljam megérteni a lényegét teljesen.
Gyakran részletekben tárul fel az értelme,
akár napokig is érlelődhet, mire minden részlet a helyére kerül.
Ha minden részlet a helyére kerül, ’nagyon egyszerűvé válik’ minden, ami addig ZAVAROS volt.
Ha már képesek vagyunk az ilyen ’furcsaságként’ jelző helyzetek alapos megértésére,
akkor a MEGÉRTÉS ÉRDEKÉBEN (!) annak nem kell sűrűbb anyaggá is megformálódnia
(hogy megtanítson amire kell).
Így hamarabb mások társává lehetünk abban, hogy a Megértettekből az őket érintő részt ők is mielőbb megérthessék, és így ők is elkerülhessenek sok nehezebb megélést...
Akik a Földön élünk, valamilyen módon mindannyian eltávolodtunk az ’Eredő-Otthonunktól’ [attól a Közösségtől / Birodalomtól, ahol a Lényegi (szellemi) részünkben legelőször élővé váltunk (abból KISZAKÍTHATATLANOK vagyunk)]. MAGA-A-FÖLDANYA is ilyen Létező.
Vannak, akik annyira eltávolodtak ettől az otthontól, ’MINTHA elszakadtak volna’ (a közvetlen összekapcsolódást biztosító belső vezeték lóg a levegőben, már nem ér el az otthonig >>> csak ritkán és halkan hallják az otthont, és „nem hallható tisztán”).
Valójában a legtöbben azért tapasztaltuk / tapasztaljuk meg ezt (a SZOLGÁLATUNK / Különleges Utunk RÉSZEKÉNT), hogy utat találjunk / utat nyissunk innen ’haza’ >>> és hogy majd erre a FELÉPÍTETT útra olyanok is ráléphessenek (és azon hazajuthassanak az otthonukba), akik nem nyíltak meg a Szolgálatban, és így ma még nincs bennük meg az a (különleges) belső út, ami ebben segíthetné őket.
Az eltávolodás néha valóban azt jelenti, hogy térben is eltávolodott valaki az otthonától / társaitól, máskor pedig azt jelenti, hogy habár az Eredő-Közösségében él, de benne-belül felépült valami olyan távolság, ami miatt mára elfelejtette, hogy ki ő, honnan ered, miért van ott ahol éppen van.
Aki eltávolodik (1) saját magától és/vagy (2) az Eredő-otthontól, annak elkezd elhomályosodni a tudatossága és az ön-tudata is. Ettől a mindennapjaiban lehet okos, értelmes - de egyre kevésbé ’látja’ / érti / érzi a saját valóságát. A ’belső szál’ habár elszakíthatatlanul hozzákapcsolja az Eredő-otthonához és a Lényegéhez is, mégis olyan, mintha a levegőben lógna a semmiben. Már nem csak nem látja az otthont (és a saját valót), hanem belül sem hallja.
Az elmúlt napokban leírtakból azt értettem meg, hogy mindannyiunk életében (nem csak a Különleges utakban megnyílt teremtők életében) egy nagyon jelentős változás (belső ön-épülés) nyílt meg. Mindannyiunk (Ön)Lényegében (szellemünk szívében) megformálódik egy új Belső Áramlás, amely az Eredő-otthonba köt bennünket immár olyan megszakíthatatlan (örök) módon, ahogyan az Élet-Áramlás kapcsol össze bennünket ’A-Minden-Létező-EREDŐJÉVEL’ (a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL).
Nemcsak a MINDENSÉG-FORRÁSA gondoz bennünket a létezésünk-és-éltünk TELJES (!) TARTAMÁBAN, hanem az Eredő-Birodalmunk nagy-TEREMTŐJE is (kiszakíthatatlan mindenki az Eredő-Birodalmából). Eddig nem volt arra ’útja’ az Eredő-nagy-TEREMTŐKNEK, hogy a távolabbra került teremtőit ’elérhesse’, közvetlenül (!) gondozhassa.
Ez ma leginkább a SZOLGÁLAT Birodalmából eredő teremtőket érintő nehézség, ugyanis ők mindig egy másik Birodalomban élnek, ahová azért születnek be, hogy az ott megformálódott bajokat segítsék megszüntetni.
Ilyen sokakat érintő „baj” például az, amikor a teremtő annyira eltávolodik a saját sorsától / saját otthonától, hogy már nem hallja / nem látja a saját Valóját. Elhalkul, majd megszűnik a Természetes Belső Érzékelés, és mindenhonnan csak a zaj és valami összesűrűsödött / összezsúfolódott / zavarodott / izzadt élet látható és hallható [mintha egy zajos discoban lenne, ahol olyan „zenét” játszanak, ami ’nem tetszik’ (nem találja meg benne a saját harmoniáját)]. Erős (túlzottan is) a zaj, a környezet és helyzet sem ideális a belső (csendben született) áramlások újbóli felépítésére - mégis ez a feladat. Utat kell találni ebben a helyzetben is ’haza’ és ’önmagunkhoz’.
Kapunk ehhez most egy nagy segítséget.
Sokakban az Eredő-Áramlás (mint egy új tartós összekapcsoló kábel) ’tovább-vezetése’ már elkezdődött az (Ön)Lényegből a Középső és Anyagi-Testbe. ’Töltődik Tartalommal’, hogy minél hamarabb megnyílhasson a tényleges áramlás is (ne csak a vezeték legyen meg üresen).
Valóban most ’építjük fel’ magunkban és vezetjük tovább egészen az Anyagi-Testig ezt az Eredő-Áramlást. Még a Különleges Teremtésekben Tapasztaltabbak is most próbálják ki és hangolják. Olyanná kell felépíteni magunkban, hogy biztos / megszakíthatatlan összekapcsolódás legyen az Eredőnkhöz. Olyanná kell megformálnunk magunkban, hogy a nagy-TEREMTŐK olyan teremtőikben is meg tudják majd nyitni, akik annyira eltávolodtak tőlük, hogy már régen nem hallhatták és nem láthatták az otthont, és közvetlenül nem tudnak bekapcsolódni az Eredő-Áramlás felépítésébe sem.
Sokakban az Eredő-otthonukkal való ilyen közvetlen belső áramlás újbóli megnyílása (most) legelőször
-
valószínűleg zavart fog okozni
-
vagy kezdetben csak „alig lesz hallgató az otthon hangja”.
Erre a teremtő Eredő-nagy-TEREMTŐJÉNEK és a Különleges utakban már megnyílt teremtőknek is fel kell készülniünk: hogyan lehet gyorsan-pontosan átsegíteni ezeken a kezdeti nehézségeken a társakat, hogy a zajban / a sok zavaró (és Lényegüktől idegen) hatás között is ráismerjenek az otthonra / saját-valóra, felismerjék az ebből ’csendben’ felnyíló örömöt (a saját valóságot). Meg kell majd tanulni együtt a MEGTARTÓKKAL, hogy a Társaknak milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy meghallják az otthonuk hangját és a saját Belső Hangjukat. Az ehhez szükséges ’eszközök’ sokfélék lehetek, egyedileg szükséges minden érintett teremtőt segíteni a ’hazatérésben’.
(1)
Ha most tudatosan dolgozva felépítjük (Együtt-a-MEGTARTÓKKAL) a saját Eredő-Birodalmunkhoz az Eredő-Áramlást (kipróbáljuk-és-behangoljuk) és
(2)
tudatosan megformáljuk (elvezetjük) a Középső-Testen át egészen az Anyagi-Testig,
(3)
a felépült mintát / harmoniát a MEGTARTÓINK megformálhatják olyan ’élet-alappá’,
amelyet minden hozzájuk tartózó teremtő Élet-Alapjában elhelyezhetnek és megnyithatnak.
(4)
Nekünk ezt követően kezdődik majd el a feladatunk második része (már most elkezdhetünk felkészülni rá!):
az Élet-Alapok (MEGTARTÓK általi!) rendbe tétele után kezdhetünk neki segíteni a társainknak abban,
hogy ’irányba állítsák’ a teremtésüket,
és tudatos ön-épüléssel hazatérhessenek minden értelemben
[hogy a túlélés érdekében felépített vagy kívülről rájuk erőltetett (nem is tetsző!) ideák helyett
a saját forrásukból ’töltődő’ valóság felé forduljanak,
és már arra alapulva épülhessen fel mindenkiben a saját Valósága].
Érdemes arra is figyelemmel lenni [kezdetben, és később (!) is, amikor már gyakorlottabbak vagyunk a belső érzékelésben], hogy vannak ma még, akik megtévesztően (akár durván / hangosan, vagy épp érzelegve / tetszetősen) ’terelni’ igyekeznek mások figyelmét. Ez mindig egy jó gyakorlat is / figyelmeztetés is: „ne teljünk el saját magunktól” abban a tudatban, hogy már mindent értünk, mindent látunk-hallunk-tudunk. Ez nincs így. Napról-napra egyre újabb lehetőségek és helyzetek nyílnak meg, és mi választhatunk, hogy merre épülünk tovább (hiszen annyi ma még a nehézség, aminek elhárításában egymást segíthetjük).
Ma még ’kiváltságos’ helyzetben vannak azok, akik olyan ’bizalmas’ társak / barátok, hogy elmond(hat)ják egymásnak amiről azt érzik, hogy fontos lehet azt ismernie a másiknak, akik megbeszélhetik egymással azt, amiben bizonytalanok. Jó azoknak, akiknek van ilyen bizalmas társa, és képesek egymást már valóban önzetlenül és ’érdek nélkül’, kíváncsiskodás és fürkészés nélkül segíteni. Ahogyan egyre többen ráismernek önmagukra, egyre több ilyen bizalmas és önzetlen társ lesz mindenki mellett…
(…) … Ami az [Eredő-Áramlás használatba vétele] eddigi Tapasztalatokból eljutott hozzám (azzal kapcsolatban, hogy a YOSÁGBA Befogadott KÜLÖNLEGES Birodalomból eredő teremtőkben elkezdődött a visszakapcsolódás az Eredő-nagy-TEREMTŐHÖZ), a várakozásoknak megfelelően elbizonytalanodást és akár zavart is előidézett azokban, akik már nagyon régen nem tudtak kapcsolódni az otthonhoz és/vagy (például valamilyen sérülés okán) nagyon távolra kerültek.
Van, akiben olyan érzetet váltott ki, mint aki egy bódulatból ébredezik, és nem tudja hol van. Ha tudatják vele, hogy ’megy haza’, ’rákérdez’, hogy ’melyikbe?’.
Összefolyhat / képlékennyé válhat ’a mostanában megtapasztalt’ és a ’valódi otthon / a valódi ’Én’. Mint amikor egy altatásból ébredezik valaki (egy számára ismeretlen helyen, ismeretlen segítők között), fontos, hogy legyen mellette valaki, akit ismer és akit szeret, akiben bízik.
Más teremtőben mintha „felpattanna egy addig zárt ajtó” (annyira erős benne a vágy a hazatérésre), és nem is a „saját lábán”, hanem „görkorcsolyán” nekilódul az „útnak”. Nem veszi figyelembe, hogy ’ez az út’ (habár az otthonba vezet) még ismeretlen a számára, és ezért elesik (nagyot esik) és nagyon beveri a fejét. Ekkor a tudata / tudatossága ismét elkezd homályosodni.
Aki eddig úgy élte meg a jelenlétét, mintha teljes altatásban élt volna szinte tetőtől talpig begipszelve (talán ezzel védte magát azért, hogy a megőrzött „kevéske” erejével nehogy túl hamar ébredjen és induljon), „ébredezni kezd”. Felismeri a helyzetét, a tudata kezd kitisztulni, és elkezdi érzékelni a ’testét’. Érzi, hogy nem tud mozdulni. Ettől nem esik pánikba, inkább figyeli még jobban a testét. Észreveszi, hogy megmozdulnak az ujjai, majd lassan a keze… [a Kill Bill filmben a főhősnő úgy ébred fel a hosszú évekig tartó kómából, hogy tudatos összpontosítással (amit korábban megtanult!) elkezdi újra birtokba venni a testét > ez egy ’átlagos embernek’ ma még nem menne, de akit a mestere erre is felkészített, az gyorsan képes a testét is visszavenni a hatalmába].
Sokszor említettem már, hogy amikor a MEGTARTÓI (Alap-)Rendezések befejeződnek [(1) leválasztásra kerülnek az idegen részek és (2) minden Megnyilvánulási Alapot kiigazítottak a MEGTARTÓK!], a teremtő további igazodása már ÖN-IGAZODÁS. Az Ön-Igazodásában senki sem sürgethető, mindenki maga képes megítélni azt, hogy mit – mennyiben – miért szeretne megtartani az Életében, ennek érdekében milyen formájú és gyorsaságú Ön-Igazodást / Ön-épülést választ önmaga számára. Ha a teremtő meghozza ezt az Ön-Rendelkezését (ennek fontos része az is, hogy MERRE vezeti tovább az Életét, milyen Új Irányokat nyit meg a Megtapasztalása számára), akkor a GONDOZÓI már megformálhatják a számára azokat az ’utakat, áramlásokat’, amelyeken ’elindulhat’. Kérhet ’vezetést’, Megerősítéseket is a MEGTARTÓITÓL – de természetesen mindez csupán LEHETŐSÉG: a MEGTARTÓK FELAJÁNLJÁK számára a Megerősítés Lehetőségét, de nem fogják „rákényszeríteni”.
Mindenki egyedileg, személyre szabott gondoskodást kap a most megformálódó Eredő-Áramláson keresztül is az Eredő-nagy-TEREMTŐJÉTŐL.
Említettem, hogy a YOSÁGBA Befogadott SZOLGÁLAT Birodalmából eredő teremtők számára ’sürgető’ és ’fontosság’ az, hogy mielőbb újra élővé válhasson az Eredő-Birodalmukkal a Belső Összekapcsolódásuk. A SZOLGÁLAT-MAGÁNAK / ÉDESNEK mára nagy tapasztalata van a Gondoskodásban, és azt képesek elvezetni az Anyagi-Testig is (ha nem kellően tudatos az egyedi teremtő, akkor ehhez ma még némi Irgalmi Megerősítés szükséges). ’Könnyebb’ (= Irgalmi ’kerülő / közvetítő út’ nélkül is lehetséges) a SZOLGÁLAT-MAGA / ÉDES számára a hozzá tartozó teremtő Középső és Anyagi-Testének Megérintése (az Ön-Igazodás Megerősítése érdekében, idegenségek eltávolítása érdekében, a Teremtési-Alapok Megújítása érdekében, Bezáródások feloldása érdekében, az Új Eredő-Áramlás ’befűzése’ és ’tovább-vezetése’ érdekében), ha ebben TUDATOSAN részt vesz az egyedi teremtő. Ma már a MEGTARTÓKKAL Tudatosan Együtt megnyilvánított Rendezések nagyon gyorssá, akár azonnalivá is válhatnak (a megfelelő előkészületek után).
Senkit nem sürget most sem az Ön-Igazodásában az Eredő-Birodalma, minden teremtő a saját egyedi ritmusában kap folyamatos (a saját meglévő helyzetéhez és a most meghozott új választásaihoz igazodó) segítséget önnön Tudata-Tudatossága újbóli felépítéséhez. Közvetlenül az (Ön)Lényeg dönt minden esetben, hogy milyen ütemű Igazodást választ (mit szeretne megtartani az eddigi Tapasztalataiból).
A YOSÁGHOZ tartozó Befogadó-Alapon valamilyen (talán kisebb) változtatás már történt - most ebben a formájában próbáljuk-hangoljuk.
Van olyan, akiben túlzottan nagy a mozgás / megmozdulás a ’legelső pillanatban’ --- őket valamennyire lassítani kell, hogy a mozgási erejüket akkor kezdjék el igazán használni megint, ha a Tudatuk feltisztult, és a Tudatosságuk egy alap-állapotba legalább visszaigazodott. Ugyanakkor nem lehet tőlük elvenni a mozgás lehetőségét sem, mert az talán teljesen visszafogná őket az ön-igazodásban. Sokaknak mára az egyetlen magmaradt öröm-forrásuk valamilyen ’mozgás-forma’. Az ÖRÖM nagyon fontos eszköze és alapja minden Tudatos ön-épülésnek. A MEGTARTÓK vezetése a Befogadott teremtőik felé ma már FŐ IRÁNYKÉNT az ÖRÖM általi vezetés, és csak ha nincs más út, akkor marad a FÁJDALOM általi Jelzés / Figyelmeztetés.
20181202 (elérhető ITT):
„…Az utóbbi hónapok lejegyzéseiben is több alkalommal felhívta a figyelmet a FÖLDANYA arra, hogy a FÖLD Közösségében immár nem szükségszerű, hogy a gyors Hazavezetések (vagy akár nagyobb változások) fájdalommal járjanak. (…)
Nagyjából mostantól a FÖLD Közösségében a FÖLDANYA Különleges Megengedése lesz szükséges ahhoz, hogy egy teremtő valamilyen fájdalmas módon zárjon le ’Életet’. Ez az Elv immár az ’ÁG’ EREJÉBEN (és az ESTBEN) is berögzítésre került.
A fájdalmas élet-lezárások (Átvezetések vagy akár Hazavezetések) magában a FÖLDANYÁBAN és a FÖLD Közösségében is ’fájdalmas lenyomatot hagynak’, és ez a legtöbb esetben ma már szükségtelen. A FÖLD Közösségében (is) nagyon sok olyan KÜLÖNLEGES Út / Erő / Megnyilvánulás van MEGFORMÁLTAN mára már, amelyekben akár a nagyon gyors át- vagy haza-vezetések is fájdalmak és traumák nélkül megnyilváníthatók (akár csak egy teremtőt érint egy ilyen változás, akár egyszerre többeket).
Említettem az előző lejegyzésekben, hogy a MEGTARTÓI-Teremtők a saját Közösségükre kiterjedően ’Rendelkezéseket’ hozhatnak, mivel a saját Közösségükben megnyilvánuló minden Áramlás megformálásáért és rendben-megtartásáért közvetlenül a MEGTARTÓI-Teremtők a felelősek.
Voltak olyan teremtők a FÖLD Közösségében, akik ’kifejezetten’ azért érkeztek e Világba, hogy bizonyos fájdalom jellegekben Tudatosodjanak. Az ilyen irányú Tudatosodás nem azt szolgálta, hogy a teremtő szenvedjen, hanem azt, hogy megtapasztalja-megértse milyen megnyilvánulások vezethetnek fájdalmak megéléshez, hogyan előzhetők meg vagy szüntethetők meg a fájdalmas megélések (hogyan szüntethetők meg a fájdalmak lenyomatai a teremtők lényében).
Fő Teremtési Irányként a FÖLDANYA immár nem ad engedélyt a teremtőinek ilyen Élet-Út megnyitásához a FÖLD Közösségében, és csak nagyon kivételes helyzetekben ad engedélyt a nagyobb fájdalmak megélésével járó Kivezetésekhez vagy Tovább-Vezetéshez. A fájdalmas megtapasztalásnak mindig egyszerre több különböző irányban tovaterjedő áthatása is van, és ezért a legtöbbször KÖZVETLEN (!) módon olyanokat is megérint(het), akik nem nyitották meg a maguk számára olyan jellegű fájdalmak közeli megtapasztalását (és ezért a saját teremtő-lényükben még nem nyíltak meg olyan ön-erőkben, amelyekben az ilyen fájdalmas megtapasztalásokat harmonikusan rendezni és igazítani tudnák). Az ilyen jellegű tovább-hatás kényszert eredményez(het). Tapasztalati Tudás, hogy vannak olyan teremtők, akik egy gyermek vagy más közeli, számukra kedves társuk elvesztésekor olyan kiterjedt fájdalmat élnek át, hogy az a teremtő lényükbe szinte kitörölhetetlenül beleég, és ez a továbbiakban egy különlegesen érzékeny ön-részként marad meg a lényükben. Az ilyen súlyosan bekorlátozó (a Boldogságtól ma még eltávolító) sérülések elhárítása az érintettekben folyamatban van.
Az elkövetkezőkben is lesznek / lehetnek olyan teremtők, akik csak egy-egy rövidebb Szakaszra (akár csupán egy vagy néhány életnyi tartamra) Kapcsolódnak be a FÖLD Közösségének Áramlásaiba.
Az ilyen ’Élő’ (tehát törvényes Befogadáson alapuló) Jelenlét általában azt a célt szolgálja, hogy
(1) a teremtő eldönthesse, hogy milyen nagyobb (például Különleges) Fő Teremtési Irányt nyisson majd meg akár a FÖLD Közösségében, akár valamely másik Közösségben,
(2) vagy pedig csak a FÖLD Közösségének Alap-Értékében (Tisztelet) vagy valamely más, pontosan meghatározott Erejében szeretne egy rövidebb Tudatosodást / közvetlen megtapasztalást megnyitni (anélkül, hogy elköteleződne valamely út mellett).
Immár az ilyen rövidebb tartamokra a FÖLD Közösségébe beilleszkedő teremtők számára is fontos Meghatározó az, hogy tartózkodjanak minden szükségtelen át-hatástól, és ne nehezítsék meg a FÖLD Közösségében jelenlévő többi teremtő életét. A csak rövidebb tartamokra a FÖLD Közösségéhez kapcsolódó teremtők a többi teremtőhöz képest ’szorosabb ellenőrzésben’ vannak / lesznek. Számukra is kihagyhatatlan alap-megtapasztalás az, hogy a FÖLD Közösségének MEGHATÁROZÓ ALAP-ÉRTÉKEIT / SZABÁLYAIT pontosan elsajátítsák, és csak azt követően kezdhetnek neki a választott egyéb irányú Megtapasztalásaiknak, ha képessé váltak a FÖLD Közössége Áramlásaiban való Harmonikus Jelenlét megnyilvánítására…”
20200908 [7.r.] 4. pont – elérhető ITT:
„…Ma már ELV,
hogy a Fájdalom útján való Jelzés / Figyelmeztetés / Vezetés
csak akkor nyilvánulhat meg,
ha más módon nem tartható távol a teremtő
- az újabb EL-Távolodástól
- a mások Sorsára közvetlen módon gyengítően ható Megnyilvánulástól…”
egy dal elérhető a képre kattintva
Az írás FOLYTATÓDIK a 166. részben, elérhető ITT