20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-Gondoskod�sokr�l (170. r�sz)

 

69.

2021.02.16-17.

 

I.

            Miel�tt r�t�rek a SZERETET m�lyebb meg�rt�s�t seg�t� gondolatokra, r�viden �rintem az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia FORM�L�S�HOZ kapcsol�d� �jabb Meg�rt�st.

 

            Eml�tettem, hogy eddig csak az Irgalom-maggal rendelkez� teremt�k [IRGALOM Birodalm�b�l ered� teremt�k, VIL�G, MINDENS�G-FORR�SA] voltak k�pesek ennek a ’Szem�lyes’ ’Alap-Harmoni�nak’ a MEGFORM�L�S�RA [mindegyik�k a SAJ�T �LET�RE (L�TEZ�S�RE) kiterjed�en]. A VIL�G eset�ben ez tette lehet�v� azt, hogy a Birodalma ’sz�l�n’ megform�lt (kezdeti) Gondoskod�si-Terekben k�pes volt m�s Birodalmakb�l ’kiszakadt’ teremt�ket (K�l�nleges) K�zvetlen form�ban GONDOZNI.

       Az IRGALOM Birodalm�b�l ered� egyedi teremt�k AZ�RT ’k�pesek’ erre [az (�n)L�nyeg�kben r�szben vagy eg�szben megform�lt Irgalom-mag megl�te mellett], mert a Birodalmuk ALAP-JELLEG�BEN [a Birodalmuk MEGFORM�LT (!) ALAP-JELLEG�BEN] a MINDENS�G-FORR�SA �s a nagy-TEREMT� minden �jonnan Megform�l�sra ker�l� ALAP-JELLEGET is ’EGY-HARMONI�BA’ ’ILLESZT’ �s ’FORRASZT’. Az IRGALOM Birodalm�nak ALAP-JELLEG�BEN ’napra-k�szen’ minden �L� ALAP-JELLEG Megform�ltan (!) VAN, �s ez�rt ezek ’K�zvetlen’ TUDATOS�T�S�RA / MEG�RT�S�RE �s Megnyilv�n�t�s�ra az IRGALOM Birodalm�b�l ered� teremt�k Harmoniak�nt k�pesek [>>> Harmonikus / Megnyithat� / V�laszthat� LEHET�S�G az �let�kben a Szem�lyes Alap-Harmonia Megform�l�sa (�s annak a Sz�ks�ghez igazod� Jelenhez-Igaz�t�sa)].

        Rajtuk k�v�l egyes SZAKR�LIS Utat megnyitott teremt�k-’BEN’ ’ADOTT’ a MINDENS�G-FORR�SA egy a Szem�lyes Alap-Harmoni�hoz nagyban hasonl� ’(�N)Meghat�roz�t’ [jellemz�en egy-egy K�l�nleges Gondoskod�s Megnyilv�n�t�s�nak a Tartam�ra (az ER�TELJESEBB IR�NYBAN-TART�S �rdek�ben)(amikor a Szakr�lis Utat megnyitott teremt� az �let�vel Beigazodott egy Birodalomba / K�z�ss�gbe)].

 

A ’Szem�lyes’ Alap-Harmonia azokban, akikben ez eddig megform�l�dhatott,

(1)

vagy egy Meghat�rozott Teremt�si Szakaszra [esetleg Tartamra] kiterjed�en,

(2)

vagy egy-egy Meghat�rozott Gondoskod�si-Feladat teljes�t�se �rdek�ben �s tartam�ra form�l�dhatott meg.

 

A Szem�lyes Alap-Harmonia

 Tudatosan v�gzett K�l�nleges-Munka sor�n,

Tudatosan megform�lt �sszecsend�l�sre alapul�an

(teh�t a MINDENS�G-FORR�SA ELLEN�RZ�S�T �s J�V�HAGY�S�T k�vet�en)

BER�GZ�L a teremt� �let�be [vagy egy pontosan meghat�rozott �let-R�szbe]

[p�ld�ul most majd a teremt� �let�nek a F�LD K�z�ss�g�ben Befogadott �let-R�sz�be --- azaz a MAGOKBAN most mag�ba az (�n)L�nyegbe NEM (!)].

 

A ’Szem�lyes’ (!) Alap-Harmonia

a ’MEGV�LTOZTAT�S�IG’

a teremt� MINDEN (!) Megnyilv�nul�s�ra kiterjed�en Ir�ny-mutat� �s Meghat�roz�:

a teremt�ben csak azok a Megnyilv�nul�sai v�lhatnak MEGTARTHAT�V� [�ltal�ban ’Ki�rad�v�’],

amelyek a Szem�lyes Alap-Harmoni�ba ber�gz�tett ’Alap-Elemeknek’ [MEGHAT�ROZ�KNAK] marad�ktalanul megfelelnek.

Csak az ilyen Megnyilv�nul�s sz�m�ra ’Ad’ Megval�s�t�-er�t a MINDENS�G-FORR�SA.

Ha a teremt� valamely Megnyilv�nul�sa nem felel meg marad�ktalanul a Szem�lyes Alap-Harmoni�j�nak,

ezt a K�ZVETLEN GONDOZ�I azonnal JELZIK a sz�m�ra,

�s egyben K�zvetlen �tmutat�sokat is kap T�l�k annak �rdek�ben, hogy a Megnyilv�nul�s�n mennyiben �s milyen m�don V�ltoztasson.

 

A Szem�lyes Alap-Harmonia

ma m�g  SPECI�LIS jelleg� [de mindenk�ppen K�L�NLEGES jelleg�] Megform�lts�g.

 

Els�dlegesen abb�l ered ez ma m�g,

hogy maga a MINDENS�G-FORR�SA is K�zvetlen�l ’r�szt vesz’ a teremt� azon Tudatosod�s�ban,

amikor FORM�LJA ezt a K�l�nleges ’Szem�lyes’ Alap-Harmoni�t.

 

Maga a MINDENS�G-FORR�SA

[(1) K�zvetlen�l (ha ez m�r lehets�ges) �s/vagy (2) a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt�n �t]

pontos �tmutat�sokkal seg�t / vezet

(1)

a sz�ks�ges MEG�RT�SEK TELJESS� Megform�l�s�ban,

(2)

majd pedig mag�ban a V�LASZTOTT MEGHAT�ROZ�K ’Egy-Harmoni�ba �SSZE-ILLESZT�S�BEN’.

 

Ha a teremt�vel megform�lt �sszecsend�l�s ezt lehet�v� teszi,

az ’Egy-Harmoni�v�’ ’�ssze-forraszt�st’ k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�SA nyilv�n�tja meg,

�s az �gy megform�lt [= �l�v� v�lt] ’�let-r�szt’ ’ber�gz�ti’ a teremt� ’�let�be’.

 

Mivel csak �sszecsend�l�s lehet az alapja az ’Egy-Harmoni�v�’ ’�sszeforrt’ �j ’�let-r�sz’ ber�gz�t�s�nek a teremt� �let�be,

ha ez [a MINDENS�G-FORR�S�NAK t�bbsz�ri ELLEN�RZ�S�T k�vet�en] megnyilv�nul,

az ’eg�szen bizonyosan’  marad�ktalanul ILLESZKED� a teremt� minden addig m�r megform�lt �sszecsend�l�s�vel / a megnyilv�nult-�let�vel.

 

A F�LD K�z�ss�g�ben [els�k�nt a YOS�GBAN]

a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� MAGOK is ELKEZDHETT�K / ELKEZDHETIK

HA AZT V�LASZTJ�K

a Szem�lyes Alap-Harmonia [most Elind�t�nak megjel�lt form�j�nak] a FORM�L�S�T.

 

Egy olyan [Meg�rt�st seg�t�] �RTELMEZ�SBEN �radt ki a F�LDANYA,

hogy a MAGJAI sz�m�ra is csup�n  LEHET�S�G / V�LASZTHAT�

a Szem�lyes Alap-Harmonia

(1) FORM�L�SA

(2) Megform�l�sa.

 

A F�LDANYA nem k�telezi a MAGJAIT

(1)

sem arra, hogy ELJEZDJ�K a Szem�lyes Alap-Harmonia Form�l�s�t,

(2)

sem arra, hogy azt ’K�SSZ�-MEGFORM�LJ�K’ [~ ’�ssze-forrassz�k’].

 

Ha egy MAG ELKEZDI a Szem�lyes Alap-Harmoni�ja FORM�L�S�T,

hozhat majd olyan V�laszt�st is k�s�bb,

hogy a meghat�rozott R�sz-Elemek ’�ssze-ILLESZT�S�T’ k�vet�en nem k�ri azok Egy-Harmoni�ba ’�ssze-FORRASZT�S�T’.

 

A csup�n ’�ssze-ILLESZTETT’ Meghat�roz�k is nagyon fontos Ir�ny-mutat�v� v�lnak a MAGOK �let�ben,

�s nagyban megk�nny�ti a sz�mukra mind az �let�k Ir�nyban-Tart�s�t,

mind pedig a m�sok fel� ir�nyul� K�l�nleges Gondoskod�sok Megnyilv�n�t�s�t.

 

A Szem�lyes Alap-Harmoni�nak az ’�ssze-FORRASZT�SOS’ LEHET�S�GE az�rt ny�lt meg a F�LD K�z�ss�g�ben a MAGOK sz�m�ra,

mert a MAGOK k�z�l t�bben V�LASZTOTT�K ennek a Megform�l�s�t.

 

Azon MAGOK, akik eddig m�r V�LASZTOTT�K a Szem�lyes Alap-Harmonia ’Egy-Harmoni�v�’ Megform�l�s�t

[vagy el�zetesen JELEZT�K az erre ir�nyul� Sz�nd�kukat],

a KIPR�B�L� Teremt�s sor�n

[minden K�l�nleges Megnyilv�nul�s el�sz�r csak Kipr�b�l� jellegben nyithat� meg (!)]

b�rmikor hozhatnak olyan V�laszt�st,

hogy a Szem�lyes Alap-Harmoni�jukat csup�n a m�r eddig is ismert ’�ssze-ILLESZT�SES’ form�ban form�lj�k meg �s r�gz�tik be az �let�kben.

 

Az �r�s folytat�dik a 171. r�szben, el�rhet� ITT