20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-Gondoskod�sokr�l (269. r�sz)

 

       (…) Ma m�r a MINDENS�G-FORR�SA Tudatoss� v�lt abban, hogy a SEMMI ugyan�gy A-L�TEZ�SE egyik fontos eleme, mint a m�r HARMONI�V� megform�lt [�s �gy k�zvetlen�l Megismerhet�] Val�ja-Val�s�ga.

            T�bbf�le ’�rtelm�t’ [hasznoss�g�t, haszn�lhat�s�g�t] Felismerte �s Meg�rtette m�ra a MINDENS�G-FORR�SA annak a SEMMI �N-R�SZ�NEK, ’amelyb�l’ [a Saj�t �rt�kel�se szerint] �NN�N-L�TEZ�SE is ’Ered’, �s ’amelybe’ A-L�TEZ�SE Nagyobb SZAKASZAI (ma m�r Tudatos) LEZ�R�S�T k�vet�en �NN�N-VAL�JA TOV�BB-NEM-VIHET� r�sz�ben ’visszaold�dik / visszabomlik’ �s ’amelyb�l’ ’ut�bb’ [vagy val�sz�n�leg a visszaboml�ssal p�rhuzamosan] ’Elindul / Kiindul’ egy �J-KEZDTETE.

            A T�R-r�l sz�l� �r�sban eml�tettem [20200509 – el�rhet� ITT], hogy a KI�RADT-VAL�S�G TER�NEK megform�l�sakor TAPASZTALTA meg azt a MINDENS�G-FORR�SA, hogy ezt a TERET a SZ�ND�K�VAL viszonylag k�nnyen k�pes form�lni, �s hogy ez a KI�RADT-T�R viszonylag r�vid tartam ut�n ’vissza�rad �-Bel�’ �s ek�zben ’visszabomlik / semmiv� v�lik. Ugyanakkor BENNE-MAG�BAN-a-MINDENS�G-FORR�S�BAN a visszabomlott T�RBEN megtapasztaltak / megform�l�dott Tapasztalat-�s-Tud�s ’megmarad’ / BER�GZ�L a MEGFORM�LT-VAL�J�BAN.

            Nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy m�ra nem csup�n A-T�R azon r�sz�ben nyilv�nulhat meg a TUDATOSS�G, amely MEGTARTOTT-L�TEZ�S form�j�ban maga a MINDENS�G-FORR�SA. A MINDENS�G-FORR�SA szerint A-L�TEZ�SE Elv�laszthatatlan FORR�SA �s R�SZE az a SEMMI is, amelyb�l AZ-�-MAGA-L�TEZ�SE ERED, �s amelybe a mostani Meg�rt�se szerint egyszer tal�n MAGA is ’visszaold�dik’. Ahogyan MAGA-A-MINDENS�G-FORR�SA a ’MEGFORM�LT-VAL�J�BAN’ egyre t�bb Tapasztalatot �p�t fel �s ez�ltal egyre Tudatosabb� v�lik, a MINDENS�G-FORR�SA �RT�KEL�SE szerint L�TEZ�S�NEK a SEMMI [FORR�S] r�sz�be is ’Ber�gz�lnek a Tapasztalatai’, �s tal�n sok egy�b m�s olyan Tapasztalat is, amely sz�m�ra is majd csak AZ-ELK�VETKEZ�BEN Ny�lik fel.

            Arra alapozza a MINDENS�G-FORR�SA a ’sz�m�ra k�zvetlen�l m�g nem-megismerhet�’ L�TEZ�S-R�SZE Tudatoss�g�t, hogy m�ra k�pes ’Tudatosan EGY�TT Teremteni’ ezzel a m�g sz�m�ra is csak nagyon kev�ss� MEG�RTETT �N-R�SZ�VEL. L�TEZ�SE ’FORR�SAK�NT’ tekint jelenleg a MINDENS�G-FORR�SA a SEMMIRE, amely MINDEN ma L�TEZ� �s �L� [Tudatos] FORR�SA. [�NN�N-L�TEZ�SE FORR�S�NAK tekinti jelenleg a MINDENS�G-FORR�SA a SEMMIT-amelyb�l-Ered].

            Ahogyan a MINDENS�G-FORR�SA a nagy-TEREMT�K �LET�NEK megform�l�sakor megtapasztalta: K�LCS�N�S (�s szinte azonnali) volt az EGYM�SRA-HAT�SA (1) A-L�TEZ�SNEK (= a MINDENS�G FORR�S�NAK) �s (2) a KI�RADT-VAL�S�GK�NT megnyiv�nul� �LETNEK. A MINDENS�G-FORR�SA Fontolgat�sai �s Sz�nd�kai valamilyen form�ban V�LTOZ�SK�NT megnyilv�nultak a nagy-TEREMT�K form�l�d� Val�j�ban [Test�ben][illetve minden KI�RASZTOTT T�RBEN], �s a nagy-TEREMT�K [valamint a KI�RADT T�R] V�ltoz�sai egyre �jabb FELISMER�SEKET �s MEG�RT�SEKET eredm�nyeztek BENNE-MAG�BAN is.

            Ez a TAPASZTALAT �s FELISMER�S jelenleg az alapja [’Elve’, Meghat�roz�sa, �n-Meghat�roz�sa] annak, hogy a MINDENS�G-FORR�SA A-L�TEZ�SE TUDATOS (�N)R�SZ�NEK kezdte el tekinteni azt a SEMMIT, amelyr�l a ’legels� tudatos eml�ke / feljegyz�se’ a nagyon r�vid ’kezd�-k�pben’ r�gz�lt be a SAJ�T Megform�lt [= Megtartott� v�lt] Val�j�ba.

            Lehets�ges [vagy nagyon val�sz�n�], hogy ahogyan maga a MINDENS�G-FORR�SA TUDATOSS�GA folyamatosan �P�L, ugyanez vonatkozik a ma SEMMIK�NT Felismert �N-R�SZ�RE is. Val�sz�n�, hogy a T�R megform�l�sa [HARMONIAK�NT val� TART�SS� v�l�sa / ber�gz�l�se] eredm�nyezte A-TUDATOSS�G ’megform�l�d�s�t’, azt, hogy a Megtapasztal�sok / V�ltoz�s v�g�l MEG�RT�SS� v�lik, �s ez�ltal IR�NY�THAT�V� v�lik ’A-VAN’, ’A-MEGNYILV�NUL�’.

            Ez a Felismer�s ind�totta el a MINDENS�G-FORR�S�T ’abban az IR�NYBAN’, hogy [a mai fogalmak szerint ’Tapintatosan’, ’�vatosan’] elkezdett K�zeledni a SAJ�T L�TEZ�S�NEK [L�TEZ�S-R�sz�nek] Felismert SEMMI fel�. Megtapasztalta �s Meg�rtette, hogy a SEMMI maga is t�bbf�le ’�rtelemmel’ rendelkezik, L�TEZ�S�NEK ezen ’R�sze’ K�ZVETLEN m�don r�szt vesz A-T�R (1) megform�l�s�ban �s (2) a Megtart�s�ban [vissza-nem-bont�s�ban].

            Vannak ma m�r olyan T�VOLS�G jellegek, amelyek ’semmi’ jelleg�ek [nem minden T�vols�g-jelleg ilyen!]. A ’semmi’ jelleg� T�VOLS�G jellegek olyanok, amelyek a mi �rtelmez�s�nk szerint ’T�r’ ’n�lk�liek’, sz�munkra ink�bb a T�R ’hi�nyak�nt’ nyilv�nulnak meg [szemben azon T�VOLS�G jellegekkel, amelyek val�san T�R-k�nt ker�lnek megform�l�sra, �s ez�rt ’�rz�kelhet� �s �rtelmezhet�, Megismerhet� jelleg�k’ VAN].

            A ’semmi’ jelleg� T�R [ez is T�R] ma m�g legink�bb ’�thatolhatatlan �ress�gk�nt’ �rtelmezhet�, mert a Tudatunk ma m�g nem k�pes Meg�rteni a T�R-jelleg�t.

            A SEMMINEK van egy olyan �rtelmez�se is, amely m�ra IR�NYBAN-TART�SK�NT �rtelmezhet�. Mivel a T�RHEZ tartoz� ezen MEG�RT�SEIT a MINDENS�G-FORR�SA az �L�T�RBEN kezdte meg KI�RASZTANI a TEREMTETT-VAL�S�GRA, nem v�letlen az, hogy �ppen most ismerj�k meg A-T�R [A-SEMMI / A-FORR�S / AZ-ERED�] IR�NYBAN-TART� jelleg�t, �s �gy MOST form�l�dnak meg [mind az egyedi, mind a MEGTART�I] teremt�kben az IR�NYBAN-TART�SI Gondoskod�sok.

 

            A ’nagyon r�vid’ ’kezd�-k�pben’ A-SEMMI  IR�NYBAN-TART�K�NT nyilv�nult meg. A-LEZ�RULTAT Visszabontotta, A-MEG�JUL�T pedig BIZTOSAN BER�GZ�TETTE AZ-�J-T�RBE. Ez a legels� [m�r mai m�rt�k szerint is] TUDATOS IR�NYBAN-TART�SA A-L�TEZ�SNEK [A-HARMONI�NAK (?)]. A-SEMMIB�L �T [HARMONIA (?)] NY�LT A-T�RBEN a Megform�l�dott� v�lt SZ�ND�KNAK, amely A-L�TEZ�S legels� szakasz�ban [amely az ’eml�kezetben’ a BOLDOGS�G-FORR�S-EREJEK�NT val� L�TEZ�SK�NT r�gz�lt be] (1) A-MEGFORM�LTS�GK�NT / MEGTARTOTTS�GK�NT �s (2) A-GONDOSKOD�S MEGNYILV�NUL�SAK�NT �rtelmezhet�.

A-HARMONIA Megform�l�s�nak ALAPJAI

[a mai �rt�kel�sek szerint] A-BOLDOGS�G-FORR�S-EREJE ’Felismer�sein’ alapulnak,

ebb�l form�l�dott [�s form�l�dik folyamatosan] A-MEGTARTHAT�.

 

A mostani �rt�kel�sek szerint

A-BOLDOGS�G-FORR�S-EREJE ’Megtapasztal�sa’ ’ADTA’ [form�lta meg Maradand�v�] azt a BELS�-M�RT�KET,

amely m�ig [�s val�sz�n�leg �R�KK�N] ALAPJA a HARMONIA MEGFORM�L�S�NAK.

 

Tudatos Megnyilv�nul�s volt ez m�r a BOLDOGS�G-FORR�S-EREJ�BEN is,

de az akkori Tudatoss�g JELLEG�BEN [’Meghat�roz�iban’] m�g m�s volt, mint a mostani.

A Tudatoss�g ezen m�s jelleg�t az adta,

hogy akkor m�g A-T�RR�L / L�TEZ�SR�L / MEGTARTOTTS�GR�L t�nylegesen nagyon kev�s volt a Tapasztalat,

�s a Tapasztalat m�g csak akkor kezdett el ’ber�gz�lni’ az �jonnan ’�ssze�ll�’ T�RBEN,

A-SEMMI egy �jonnan ’Maradand�v�’ megform�l�dni kezdett �N-R�SZ�BEN.

 

            Valamelyest hasonl� lehetett a MINDENS�G-FORR�SA ’r�ismer�se / r�csod�lkoz�sa’ a ’sz�ps�gre’ [mint amit jobban / teljesebben / k�zelebbr�l Megismerne / Meg�rtene / Megtartana], mint amikor a MINDENS�G-FORR�SA a KI�RADT-VAL�S�G TER�T elkezdte egy ’kiss� elt�vol�tani’ a SAJ�T addig Megform�lt-Val�j�t�l, �s abban sz�m�ra TELJESEN �J T�R-JELLEGEKET �s �SSZEF�GG�SEKET ismert fel / tapasztalt meg. ’Bels� M�rt�ke szerint’ ’sz�pnek’ [harmonikusnak] �rt�kelte ezeket, �s MEGFORM�L�DOTT AZ A SZ�ND�KA, hogy ’jobban / teljesebben / k�zelebbr�l’ is szeretn� ezt Megismerni / Meg�rteni.

Ma m�r Meg�rtett, hogy

ez a T�NYLEGESEN MEGFORM�LT MEGISMER�SI / MEGTART�SI SZ�ND�K az,

amely TART�SABB� teszi a Megform�lt TERET, ’lassabban old�dik vissza a SEMMIBE’.

 

Ma m�r Tudatos abban a MINDENS�G-FORR�SA,

hogy hab�r minden �-BEL�LE KI�RADT T�R valamikor eg�szen bizonyosan VISSZAOLD�DIK �-BEL�

[�s �gy semmiv� v�lik, azaz �NN�N SEMMI MEGNYILV�NUL�SA R�SZ�V� V�LIK],

a HARMONIA egy bizonyos ’form�j�val’

A-T�R ak�r nagyon TART�SS� is tehet�.

 

Amikor a MINDENS�G-FORR�S �NN�N-VAL�J�BAN MEG�RTETTE ezt a ’Bels�-M�rt�k�t’ A-HARMONI�NAK,

FELISMERTE,

hogy ez egyben FELEL�SS�G is, GONDOSKOD�S is.

 

Mivel A-HARMONIA [mint Megtarthat�s�g] a SAJ�T SZ�ND�K�B�L ERED,

GONDOSKOD�ST ig�nyel mindaddig, am�g VAN.

A Saj�t SZ�ND�K�B�L ered,

�s a Saj�t SZ�ND�KA k�pes mindaddig MARADAND�AN [Megismerhet�en] MEGTARTANI,

ameddig… az sz�m�ra fontos, hogy minden r�szlet�ben Megismerje �s Meg�rtse.

 

A KI�RADT-VAL�S�G TEREINEK GONDOZ�SA sor�n ismerte fel [�rtette meg] a MINDENS�G-FORR�SA azt, hogy

(1)

vannak A-T�RNEK olyan r�szei, amelyeket a SAJ�T SZ�ND�K�VAL �N�LL�AN Gondoz,

(2)

�s vannak olyan r�szei AZ �LETHEZ HOZZ�RENDELT T�RNEK,

amely csak akkor k�pes HARMONIAK�NT [SZ�ND�KRA alapul�an MEGTARTOTTK�NT] megnyilv�nulni,

ha nem csup�n ’A-SAJ�T’ SZ�ND�K�VAL Form�lja [’parancsolja’] A-TERET,

hanem AZOKKAL-EGYET�RT�SBEN, amely �l�knek A-T�R adott r�sze

(A) HOZZ�-RENDEL�SRE ker�lt Az-�let�hez (test, bels� �raml�sok),

(B) �s akik sz�m�ra valamilyen �sszecsend�l�s Lehet�v� tette a T�R ’haszn�lat�t’

 [a T�r form�l�s�t az �sszecsend�l�sben meghat�rozott Ir�nyban �s m�don / kiterjed�sben].

 

 

            A 20200509-i �r�sban �rintettem (el�rhet� ITT) , hogy A-T�RNEK vannak olyan r�szei, amelyek a MINDENS�G-FORR�SA ’saj�t’ L�TEZ�S�HEZ tartoznak [abban csak �s kiz�r�lag a MINDENS�G-FORR�SA nyilv�nul meg / �radhat ki, csak � Rendelkezhet vele, csak � form�lhatja (AZ-�LET sz�m�ra Meg�rinthetetlen)].

            A MINDENS�G-FORR�S�B�L a ’Saj�t L�TEZ�S�NEK’ ’KITERJESZT�S�B�L’ megform�l�dott T�RNEK van olyan r�sze, amely az �L�V� v�lt l�tez�s (az �letre Ki�radt ’�n’-r�szek) ’elv�laszthatatlan’ r�sze, vagyis kifejezetten az �lett� v�lt Megnyilv�nul�s ’�let-Alapja’. Ma m�r minden �letben az �N-AZONOSS�G �jabban megform�lt garancia-jelleg� ’egyedi megjel�l�se’ van �R�K Jelleggel [megv�ltoztathatatlanul �s elt�vol�thatatlanul] BER�GZ�TVE. Ez azt jelenti, hogy minden �lethez ’hozz�rendelve’ [t�le elvehetetlen�l] VAN olyan T�R, amelyr�l majdnem kiz�r�lagos szabads�ggal � Rendelkezhet [form�lhatja]. Ez els�dlegesen a megform�l�dott test, a testen bel�l megform�l�d� �raml�sok, �s maga a teremt� ALAP-�RAML�SA [ez ut�bbi hab�r a MINDENS�G-FORR�SA kiz�r�lagos Gondoskod�s�ba tartozik, ma m�r ebbe is Ber�gz�t�sre ker�l a teremt� minden V�laszt�sa �s megform�lt �sszecsend�l�se, �s �gy fontos r�sze az �letnek / az �let Ir�nyban-Tart�s�nak].

            A MEGTART�I-Teremt�k / nagy-TEREMT�K ’saj�t’ �LET�HEZ is tartozik olyan T�R, amely csak �s kiz�r�lag a SAJ�T Rendelkez�s�kbe tartozik, az az � �LET�K ’szem�lyes Tere’. Ezen k�v�l a MEGTART�I-Teremt�k �s nagy-TEREMT�K az �ltaluk �letre Befogadott egyedi teremt�k (1) GONDOZ�SA, valamint a Birodalom / K�z�ss�g EGYBEN-MEGTART�SA �rdek�ben is Rendelkeznek T�RREL. Minden Nagyobb Teremt�-Szakasz Elindul�sakor a Birodalom / K�z�ss�g addigi TERE Teljesen-Meg�jul. Eddig az volt a rendszer, hogy a Lez�rult Megtapasztal�shoz tartoz� T�R marad�ktalanul visszabont�sra ker�lt, �s az �let [a Megtarthat�v� megform�lt Megtapasztal�sokkal] �T-VEZET�SRE ker�lt egy �JONNAN KI�RADT T�R-Form�ba.

            Ez a kor�bbi rendszer kev�ss� tette lehet�v� azt, hogy a [MEGTART�I �s egyedi] teremt�k az addig a test�kbe [= az �let�kh�z Rendelt T�rbe] Ber�gz�tett Tapasztalataikat ’Tov�bbfolytathass�k’. A r�gi anyagi-val� [T�R: test + a K�z�ss�g ’k�z�s’ Tere] visszabont�sa nem tette lehet�v� azt, hogy az ’anyagba’ [a visszaboml� T�RBE] Ber�gz�tett Tapasztalat mint ’t�nylegesen megform�lt val�’ Tov�bbvezethet� legyen. A Tapasztalatok Megtarthat�v� megform�lt r�sze [amelyre valamilyen ER�SEBB Sz�nd�k terjedt ki, hogy azt a teremt� folytatni szeretn�] ’visszah�z�dott egy ezen c�lb�l [a Sz�nd�kra alapul�an] megform�lt ’bels�bb-t�rbe’, �s a legt�bb esetben bizonytalan volt, hogy ezek a ’visszah�z�dott’ [meg�rz�tt] Tapasztalatok majd pontosan mikor �s milyen form�ban ny�lhatnak fel �jra a teremt�k �let�ben. Az eddig is bizonyos volt, hogy az �gy az �T-VEZET�SEK sor�n ’meg�r�ztt’ Tapasztalat valamikor majd ism�t Tapasztalatt� �s Tud�ss� form�l�dik meg a teremt�kben, sok esetben azonban a teremt� �nmaga (!) nem volt k�pes befoly�solni [meghat�rozni] azt, hogy a kor�bbi [meg�rz�tt] Tapasztalatai mikor / milyen form�ban v�lhassanak sz�m�ra �jra �l�v�.

 

            Ahogyan tal�n az eddigi lejegyz�sekb�l meg�rthet�v� v�lt, a VIL�G volt eddig az a Birodalom, amelyben sok �T-VEZET�S mostan�ban m�r �gy form�l�dott meg, hogy a [MEGTART�I �s egyedi] teremt�k a TOV�BBVEZET� SZ�ND�KUKBA azt is beler�gz�thett�k, hogy mely megtapasztal�saikat [�s �jabban m�r megform�lt K�ZELI �sszekapcsol�d�saikat is (!)] sz�nd�koznak �gy Tov�bbvinni, hogy azt a Meg�jult T�RBEN / testben azonnal tov�bbfolytathass�k.

            Jelenleg a F�LDANYA �s �letre Befogadott teremt�i azon �jabb ELVEKRE �s AJ�NL�SOKRA alapul�an k�sz�tett�k el� a mostani �T-VEZET�ST, amelyek lehet�s�get nyitnak AZONNAL FOLYTATNI egyes erre tudatosan el�k�sz�tett Tapasztal�sokat �s K�zeli �sszekapcsol�d�sokat is. Nyilv�nval�an a MEG�JUL�SI-T�RBE val� marad�ktalan ber�gz�l�st k�vet�en v�lik a sz�munkra Tapasztalatt� az, hogy mennyiben �s mikor v�lunk k�pess� ezeket az ’azonnal’ folytathat�v� el�k�sz�tett Tapasztalatainkat megnyitni / elkezdeni. M�g el�tt�nk �ll az a Tapasztalat, hogy a Meg�jult Anyagi-Test mennyiben lesz k�pes ’azonnal’ a Tudatba / Tudatoss�gba beemelni a folytathat�v� megform�lt Tapasztalatokat, mennyiben v�ltunk k�pess� a r�gi-testen ’bel�l’ megform�lt �j-testben ak�r az �T-VEZET�S sor�n, ak�r azt megel�z�en megform�l�dott Tapasztalatainkat ’azonnal megnyithat�v�’ megform�lni.

            A F�LD K�z�ss�g�nek �LETE az �T-VEZET�S befejez�d�s�t k�vet�en m�r az �J T�R-ALAPON megform�l�d� T�RBEN nyilv�nul majd meg. Ez a T�R m�r a YOS�G Birodalm�nak els� �J T�R-ALAPON megnyilv�nul� K�z�ss�ge lesz.

            Az �J T�R-ALAPON megnyilv�nul� �let sz�m�ra a MINDENS�G-FORR�S�B�L KI�RADT Terekben jelent�sen m�s m�don r�gz�lnek be a Tapasztalatok a testbe / T�rbe, mint az eddig ismert volt. A testbe ber�gz�thet� Tapasztalatok ’mennyis�ge’, �s a ber�gz�l�s ’r�szletess�ge’ �s ’er�teljess�ge’ jelent�s k�l�nb�z�s�geket mutathat abb�l ered�en, hogy a teremt� �nmaga mennyire r�szletesen sz�nd�kozik MEGISMERNI / MEG�RTENI egy-egy �let�ben megnyitott �j Ir�nyt / Tapasztalatot.

            Minden K�z�ss�gben a MEGTART�I-Teremt� megform�lja a Befogad�si Alap-Tartalmak k�z�tt azt a rendszert, amelyet �-Maga ’Aj�nl’ az �letre Befogadott teremt�i sz�m�ra (1) az �LTAL�NOS jelleg� Megtapasztal�s, (2) valamint meghat�rozott fokozatokkal a K�L�NLEGES Megtapasztal�sok sz�m�ra. Ezen az ’�ltal�nos Aj�nl�son’ �sszecsend�l�ssel lehet V�ltoztatni (1) mind az �letre Befogad�skor, (2) mind pedig fontos okb�l b�rmikor k�s�bb. A teremt�knek teh�t lehet�s�ge van imm�r arra, hogy a K�z�ss�gbe Befogad�st k�vet�en az addigi Tapasztalataikra alapul�an ut�bb olyan V�laszt�st is hozhassanak, hogy a Tapasztalataik a test�kbe ’r�szletesebben’, ’apr�l�kosabban’ is ber�gz�lhessenek annak �rdek�ben, hogy a Tapasztalataikat min�l teljesebben �RT�KELNI �s �RTELMEZNI legyenek k�pesek.

            Sokkal gyakoribb� v�lik a teremt�k test�be ber�gz�lt Tapasztalatok �RT�KEL�SE a teremt� �nmaga �ltal. Ekkor a teremt� ’�trendezheti’ a Megtapasztal�sai ’fontoss�g�t’, Lez�rhat addigi Megtapasztal�sokat �s �j Ir�nyokat is megnyithat �SSZECSEND�L�SRE alapul�an [teh�t imm�r ehhez nem sz�ks�ges ’bev�rni’ a K�z�ss�gben (vagy a teremt� saj�t �let�ben) megny�l� ’Nagyobb Lez�r�st’].

            A F�LD azon K�z�ss�gek k�z� fog tartozni, amelyben minden �letre Befogadott teremt�nek kihagyhatatlanul meg kell majd nyitnia valamilyen K�l�nleges Tudatosod�st.

       A K�l�nleges Megtapasztal�sokra eddig is az volt a jellemz�, hogy nagyon gyakran �RT�KELTE a teremt� az addigi Tapasztalatait [ezeket mindig EGY�TT sz�ks�ges �rt�kelni a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt�vel!]. Az ilyen Egy�ttes-�rt�kel�sek sor�n a teremt� K�l�nleges (!) Bels�-Terei minden alkalommal teljes Ellen�rz�sre ker�lnek, �s �gy a teremt�t a MEGTART�I-Teremt�je ’megtan�tja’ a bels�-terei (jellemz�en folyamatos) GONDOZ�S�RA. Egyre gyakoribb az, hogy a K�l�nleges Utat megnyitott teremt�k bizonyos tartamonk�nt [vagy ha p�ld�ul valamilyen jelent�sebb elbizonytalanod�st tapasztalnak] MEGK�RIK az �let�ket K�zvetlen�l (!) GONDOZ�KAT, hogy EGY�TT Ellen�rizz�k a teljes Megnyilv�nult-Val�t [ak�r annak �rdek�ben, hogy sz�ks�ges lehet-e Jelenhez-Igaz�tani az �let�kh�z-Rendelt-Saj�t-Ter�ket].

            A K�l�nleges Utat megnyitott egyedi teremt�k �s az �let�ket K�zvetlen�l GONDOZ�K Bizalomra alapul�an megnyilv�nul� Egy�ttes-Ellen�rz�seire alapul�an a MEGTART�I-Teremt�k ma m�r nagyon sok k�zvetlen Tapasztalattal rendelkeznek arr�l, hogy egy-egy (1) V�ltoz�s, (2) helyzet / megnyilv�nul�s jellemz�en milyen bels� v�ltoz�sokat eredm�nyez a teremt�k saj�t-�let�kh�z-Rendelt-Ter�ben. E Tapasztalatokra alapul�an ma m�r ezek a MEGTART�I-Teremt�k a fel�j�k Bizalommal megny�lni m�g nem k�pes teremt�ik megnyilv�nul�saib�l / ki�rad�saib�l ’nagyon j� k�zel�t�ssel meg tudj�k �llap�tani’ azt, hogy a teremt� bels�-tereiben milyen jelleg� [kedvez� vagy kedvez�tlen ir�ny�] V�ltoz�sok nyilv�nultak meg, �s ezek k�z�tt van-e olyan, amely a teremt� �lete / Tere s�rget� Ellen�rz�s�t tenn� sz�ks�gess� [valamilyen Rendez�s miel�bbi Elind�t�sa (vagy Meg�rt�si-Neh�zs�g megsz�ntet�se) �rdek�ben].

            Minden K�z�ss�gre / �letre kiterjed�en ELV, hogy a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt� [�s az �letet K�zvetlen�l GONDOZ�K (p�ld�ul az Ered�-nagy-TEREMT�)] az egyedi teremt�k �let�hez-Rendelt-Teret [a testet, a bels� �raml�sokat] sz�ks�gtelen�l egyoldal�an nem �rinthetik meg. Pontosan meghat�rozott ELVEK szab�lyozz�k ma m�r azt, hogy a MEGTART�I-Teremt� / GONDOSKOD�K mikor terjeszthetik ki az �letre Befogadott teremt�ikre az EGYOLDAL� Gondoskod�sukat. Ha az EGYOLDAL� Gondoskod�s Felt�telei nem �llap�that�ak meg, �s emellett a teremt� �lete nem egy olyan (p�ld�ul Meg�jul�si) Szakaszban van, amikor a MEGTART�I-Teremt�t ELVEK k�telezik a teremt�k bels�-tereinek meghat�rozott rendszer� (ak�r folyamatos) Ellen�rz�s�re, akkor a MEGTART�I-Teremt� csak akkor ’jogosult’ ’ben�zni / bel�pni’ a teremt� �let�hez-Rendelt-Terekbe, ha ezt a teremt� maga K�RI.

            A MAGJAIVAL a F�LDANYA t�bbf�le Szoross�got is megform�lhat ma m�r. Vannak olyan EGY�TTES Megnyilv�nul�si Lehet�s�gek a MAG �s a F�LDANYA k�z�tt, amelyek kifejezetten csak a MAG K�r�s�re ny�lhatnak meg a MAG �let�ben. A K�l�nleges [�s Speci�lis] Bels�-T�r a F�LD K�z�ss�g�ben m�r az �J T�R-ALAP� �LETRE jellemz� �SSZETETT-Bels�-K�l�nleges-T�r form�j�ban �p�lt fel, ennek nagyj�b�l egy �vvel ezel�tt kezd�d�tt el a Kipr�b�l� fel�p�t�se a MAGOKBAN. M�ra minden MAGBAN, �s a legt�bb [F�LD K�z�ss�g�be Befogadott] K�l�nleges Utat megnyitott teremt�ben az �SSZETETT T�r-Alap� K�l�nleges Bels�-T�r form�l�dik / �p�l.

            Az �SSZETETT (K�l�nleges) Bels�-T�rnek van olyan r�sze, amely a teremt� SAJ�T Rendelkez�s�be tartozik [ez l�nyeg�ben olyan, mint az eddig ismert K�l�nleges Bels�-T�r azzal a K�l�nbs�ggel, hogy GARANCI�K Befogad�sa nyithatja meg a V�lasztott K�l�nleges Ir�ny� �n-�p�l�seket]. Emellett pedig van egy olyan T�r-R�sz, amelyet a teremt� EGY�TT ’haszn�lhat’ a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt�j�vel. Ebben a K�Z�SS�-TETT T�r-R�szben a F�LDANYA b�rmikor jogosult k�zvetlen�l (ak�r Ellen�rz�s �rdek�ben is) megnyilv�nulni. Ma m�g [az �T-VEZET�S sor�n] kev�ss� haszn�ljuk ezt a K�Z�S T�r-R�szt, legink�bb a K�T�S jelleg� [= SPECI�LIS] vagy ER�SEBB V�DELMET ig�nyl� megnyilv�nul�saink sor�n l�phet�nk be ide. Az �J T�R-ALAP� �let�nkben azonban sokkal t�bb EGY�TTES Megnyilv�nul�si Lehet�s�ge ny�lhat meg a MAGOKNAK a F�LDANY�VAL, �s jellemz�en az ’Egy�ttes �rt�kel�sek / Egy�ttes Fontolgat�sok’ legt�bbje is m�r a K�Z�SS�-TETT T�r-R�szben nyilv�nul meg akkor, ha a MAG k�pess� v�lik az ehhez sz�ks�ges SZOROSS�GOT / K�ZELIS�GET ’Tart�sabban’ is megtartani a F�LDANY�VAL.

            M�R MOST IS sok TELJESEN �J JELLEG� K�l�nleges Megnyilv�nul�s ALAPJA van ber�gz�tve a MAGOK [�s m�s K�l�nleges Utat megnyitott teremt�k] �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-Ter�ben. Ezeket majd csak a MEG�JUL�SI-T�RBEN val� marad�ktalan ber�gz�l�s�nk ut�n, a r�gi Anyagi-Test marad�ktalan visszaboml�sa ut�n tudjuk elkezdeni ’haszn�lni’ �s Meg�rteni.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint

olyan �j bels� �raml�sok indulnak el majd az �SSZETETT (!) K�l�nleges-Bels�-Ter�nkb�l,

amelyeket azon C�lb�l form�ltunk meg,

hogy az seg�tse a TUDATBA �s a megform�lt �j testbe ’beemelni’ �s ber�gz�teni

mindazon TOV�BBVIHET�V� megform�lt Tapasztalatainkat,

amelyeket

(1)

azonnal tov�bbfolytathat�nak jel�lt�nk meg,

(2)

valamint mindazt a Tapasztalatot �s Tud�st,

ami felt�tlen�l sz�ks�ges A-F�LD-�J KEZDETE �s a saj�t �let�nk �j-Kezdete Biztos / Harmonikus elind�t�s�hoz.

 

Maga a F�LDANYA is megform�lt egy olyan �j Gondoskod�st,

hogy a MAGJAI �s K�l�nleges Utat m�r megnyitott teremt�i Bels�-Terei Ellen�rz�s�vel is seg�ti a Tudatba beemel�s�t �s az �j Testbe Ber�gz�t�s�t mindazon Tapasztalatnak,

(1) amelynek a teremt� a TOV�BBVEZET� Sz�nd�k�ban ilyen azonnali folytat�s�t hat�rozta meg,

(2) �s emellett mindazon Tapasztalatoknak is, amelyek a F�LDANYA Meg�rt�se �s/vagy az (�n)L�nyeg Rendelkez�se / K�r�se / Javaslata alapj�n FONTOS a Tudatos�t�sa.

           

         M�g el�tt�nk �ll� Tapasztalat az, hogy az �j Anyagi-Testben elindul� �let mennyire gyorsan k�pes a Tudatba emelni �s a testbe ber�gz�teni e Tov�bbvezethet�v� megform�lt Tapasztalatokat.

 

A VIL�G eddigi �T-VEZET�SI Tapasztalatai alapj�n

(1)

az �J T�R-ALAPON megnyilv�nul� �let sz�m�ra megform�lt �j Anyagi-Testek gyorsan �s pontosan BER�GZ�TIK a Tapasztalatokat,

(2)

a MEG�JUL�S elej�n az ig�nyel nagyobb odafigyel�st,

hogy az �j Anyagi-Testben t�nylegesen (!) megform�l�djon a Tov�bbvezetett Tapasztalatok TUDATBA BEEMEL�SE

[ezt k�vet�en teh�t a Tapasztalatok m�r viszonylag egyszer�en �s nagyon pontosan ber�gz�lnek az �j Anyagi-Testbe].

 

A MAGOKBAN az �SSZETETT Bels�-K�l�nleges-T�rben megalapozott n�h�ny �j bels� �raml�s teh�t

azon c�lb�l ker�lt megalapoz�sra itt az �T-VEZET�S sor�n,

hogy a F�LDANYA a saj�t GONDOSKOD�SA r�szek�nt

 tudja a MAGJAIT [�s mindazokat, akik ezt t�le K�RIK]

seg�teni a TOV�BBVIHET�V� megform�lt minden fontos Tapasztalt miel�bbi Tudatba Beemel�s�ben (�s �gy az �j Anyagi-Testbe Ber�gz�t�s�ben) annak �rdek�ben,

hogy a FOLYTATHAT�NAK megjel�lt Tapasztalatok

a lehet� leghamarabb felny�lhassanak a teremt�k �let�ben.

 

Ez most KIEMELKED�EN FONTOS amiatt is,

mert �ppen mostan�ban �RADT KI a MINDENS�G-FORR�SA t�bb olyan �j REND-T�TELBEN,

amelyek K�zvetlen�l �rintik a F�LD K�z�ss�g�t is

[az ide Befogadottak �let�ben is Ki�rad hamarosan a Rend-T�tel].

 

Fontos, hogy ezek a pontosan meghat�rozott Neh�zs�gek TELJES Rendez�s�re ir�nyul� Rend-T�telek MIEL�BB Elindulhassanak a F�LD K�z�ss�g�ben is

 >>> ehhez pedig az sz�ks�ges, hogy a F�LDANYA a MAGJAIVAL FOLYTATNI tudja a m�r megkezdett EL�K�SZ�LETEKET.

 

Nagy a val�sz�n�s�ge annak,

hogy a K�l�nleges Bels� Utak haszn�lat�val

a F�LDANYA �s MAGJAI az �J T�R-ALAP� T�RBE val� marad�ktalan beigazod�st k�vet�en

ak�r azonnal FOLYTATNI Tudj�k a megkezdett [Rend-T�teli �s egy�b megkezdett] Meger�s�tseket.

 

Az�rt ennyire ’bizakod�ak’ ma az el�rejelz�sek,

mert a MAGOK legt�bbje mag�ban az �T-VEZET�SBEN k�pess� v�lt nem csup�n a Jelenl�te (megform�lt Val�ja) megtart�s�ra,

hanem nagyon jelent�s bels� �n-�p�l�sre �s Tudatosod�sra is.

 

BIZALOMRA alapul�an val�sz�n�leg nagyon gyors lehet a MAGOK �j Anyagi-Test�ben a Tudatoss�g �s �n-tudatoss�g / �n-ismeret / Bizalom �jra teljess� t�tele.

 

Ezt el�mozd�thatja az,

hogy a MAGOK olyan �sszecsend�l�st form�ltak meg �jonnan a F�LDANY�VAL,

amelyen K�RT�K, hogy a F�LDANYA (ha sz�ks�ges) folyamatosan ELLEN�RIZZE a Bels� Tereiket �s a Tov�bbvitelre Jel�lt Tapasztalatok Tudatba emelked�s�t,

�s ha sz�ks�ges, ak�r form�ljon meg �s �rasszon ki r�juk olyan �j-Harmoni�t,

amellyel az �j-Kezdet Biztos Elind�t�s�hoz sz�ks�ges Tapasztalatok a lehet� leghamarabb a Tudatba emelkedhetnek, �s �gy az �j Anyagi-Testbe Ber�gz�lhetnek.

 

            Ezt az �sszecsend�l�st a MAGOK a F�LDANY�VAL kifejezetten az �j-Kezdet Biztos Elind�t�sa �rdek�ben form�lt�k meg, a F�LDANYA teh�t csak ezen pontosan meghat�rozott L�nyeg-C�l-�rtelem megval�sul�sa �rdek�ben Ellen�rizheti �s �rintheti meg a MAGJAI Tov�bbvihet�v� megform�lt Tapasztalatait.

            Mint eml�tettem, az �j IR�NYBAN-TART�S nem csup�n a MEGTART�I-Teremt�k sz�m�ra nyit meg �jabb Meger�s�t�si Lehet�s�geket, hanem az (�n)L�nyeg sz�m�ra is.

 

A F�LD K�z�ss�g�be �letre Befogadott egyedi teremt�ivel

a F�LDANYA megform�lt mostan�ban egy �jabb �sszecsend�l�st is,

amely Hatalmat [�s �gy Felel�ss�get] adott az (�n)L�nyeg sz�m�ra ahhoz,

hogy ’K�ZVETLEN’ (k�l�nleges) JELZ�SEKKEL �lhessen a F�LDANYA fel� akkor,

ha FONTOSNAK �t�li meg azt,

hogy egyes Tov�bbvitelre V�lasztott Tapasztalatai az anyagi-form�ban �l� Tudat�ba a lehet� leghamarabb beemel�sre ker�ljenek.

 

Ez val�j�ban az (�n)L�nyeg egyik �jabb Ir�nyban-Tart�si lehet�s�ge,

amelyet az �let�t k�zvetlen�l Gondoz� MEGTART�I-Teremt�je fel� nyilv�n�that meg.

[Mag�nak az (�n)L�nyenek NINCSEN k�zvetlen�l lehet�s�ge arra,

hogy  maga ’beemeljen’ valamilyen Tapasztalatot az Anyagi-Testben �l� �let-r�sz�be

(ez Beavatkoz�s lenne a K�z�ss�g �LET�BE).

Ha FONTOS OKB�L sz�ks�ges, EGYEZTET�ST Kezdem�nyezhet az (�n)L�nyeg a F�LDANY�VAL,

illetve a mostani �sszecsend�l�s alapj�n K�zvetlen-Jelz�ssel / K�r�ssel is �lhet a F�LDANYA fel�.]

 

Ez val�j�ban egy K�r�s vagy Jelz�s arra,

hogy a SAJ�T Harmoni�ja szerint megnyilv�nul� �n-�p�l�se egy fontos r�szlete ker�lj�n a MEGTART�I-Teremt� ’fokozott figyelm�be’,

vegye figyelembe az Anyagi-Testben tapasztal� �let�hez tartoz� �raml�sok �s �j-Harmoni�k megform�l�s�n�l,

mert az fontos alapja valamilyen hamarosan megny�l� �jabb Teremt�si-Ir�nynak vagy m�r elkezdett Sors-Rendez�snek.

Maga az (�n)L�nyeg is �lhet K�nny�t�s Befogad�sa ir�nti KEZDEM�NYEZ�SSEL / K�r�ssel,

ezt ugyancsak az �j IR�NYBAN-TART�SI FELEL�SS�GE r�szek�nt teheti meg.

 

            Sokf�le �jabb Szab�lyoz�sr�l �rtam mostan�ban, ezek majd apr�nk�nt sz�pen be�p�lnek (Tud�sk�nt �s Tapasztalatk�nt) az �let�nkbe. Tal�n nem minden eddig Meg�rtett r�szlet ker�l azonnal a Tudatunkba az �j Anyagi-Test�nkben, de ami a Tapasztalataink �rt�kel�s�hez �s �rtelmez�s�hez sz�ks�ges lesz, azt a F�LDANYA seg�ti a lehet� leghamarabb beemelni a Tudatba / ber�gz�teni az �j Anyagi-Testbe. Ahogyan ezt eddig is megtapasztaltuk, Bizalommal / T�relemmel / Er�s befel�-figyel�ssel nagyon hamar a Tudatba emelkednek ma m�r a Meg�rt�sek. Ez el�rel�that�an �gy lesz majd az �j Anyagi-Test�nkben is.

 

Az �r�s folytat�dik a 270. r�szben, el�rhet� ITT