A ’Tér-Használat’
(1) ELVEI
és (2) az adott Birodalmon / Közösségen belül megformált SZABÁLYAI
IMMÁR / Az-Elköetkezőben
nagyon pontosan [Garanciákkal is megerősítetten] BERÖGZÜLNEK a teremtők
(1) (Ön)Lényegébe
és (2) a Befogadó Alap-Tartalmak közé.
Ezek nem új szabályok,
eddig is ezek voltak a Tér-Használat Általános Szabályai,
csak most a nagy-TEREMTŐK EGYETÉRTÉSSEL arról Rendelkeztek,
hogy ELVEKBEN is kerüljön szabályozásra néhány olyan szabály,
amelytől eltérés közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetően élet-ellenes.
A Tér-Használatnak vannak olyan újabb ELVEI és SZABÁLYAI, amelyek csak az ÚJ TÉR-ALAPÚ TÉRBEN nyilvánulnak meg [ezek értelmezhetetlenek a RÉGI TÉR-ALAPÚ Térben élők számára]. Ezek is nagyon egyszerű [nagyon könnyen Felismerhető és Megérthető] szabályok, és a MEGTARTÓI-Teremtők minden Közösségben már formálják azokat az egyszerű, hétköznapi megtapasztalásokat, amelyekben ezek minden teremtőben Megértetté válnak és Berögzülnek az Életükbe.
Mind a RÉGI, mind az ÚJ TÉR-ALAPÚ TÉRBEN
a teremtőknek [egyedi teremtőknek]
’teljesen szabad’ [majdnem teljesen szabad – ez a Tudatosság állapotától függ] rendelkezése
csak és kizárólag a ’saját testére mint térre’ terjed ki.
A ma már az ÖN-AZONOSSÁGÁVAL ’megjelölt’ ’testi való’
nagyon kevés kivételtől eltekintve olyan a teremtő Életéhez-hozzárendelt-(Személyes-)Tér,
amelyben az Összecsendüléssel meghatározott Teremtési Irányaiban szinte maradéktalan szabadsággal rendelkezik a Tér-formálás / Élet-formálás terén.
A Közösség ÉLETÉHEZ rendelt egyéb más tér [ebben a ’közös használatú Tér’ is]
azonban IMMÁR / Az-Elkövetkezőben
’Védelem alatt álló Tér’ is lesz mindaddig,
amíg a teremtőkben maradéktalanul berögzülnek [és így betartottá válnak] a ’közös használatú Térhez’ rendelt szabályok.
A Fő Szabály az,
hogy a teremtő a Saját Sorsában Összecsendüléssel meghatározott Teremtési Irányokban
nagy szabadsággal és Teljes Felelősséggel használhatja a Közösség ÉLET-Terét
[a Közösség ÉLET-Terének azt a részét, amely az egyedi teremtők által megérinthető].
Olyan módon nyilvánulhatnak meg a ’közös használatú Tér’ használata során a teremtők,
hogy a Megnyilvánulásuk / Kiáradásuk nem hathat gyengítően másokra / másra
[magára a Közösség Terére és Áramlásaira sem]
[magára a MEGTARTÓI-Teremtőre sem],
és ami majdnem ugyanez:
ezzel nem ronthatják sem a saját Sorsukat,
sem pedig Az-ÉLET és A-TÉR bármely más kiterjedését.
Hogy a teremtők majd pontosan megértsék azt,
hogyan használhatják
(1)
mind a szabad rendelkezésükbe tartozó tereket (a saját testüket és megformált áramlásaikat),
(2)
valamint az ÉLETHEZ-Rendelt-TÉR általuk is megérinthető részét,
ennek a TUDATOSÍTÁSNAK [a szükséges Tudatosság / Tapasztalat felépítésének] az útját / formáit
már sürgősséggel formálják a MEGTARTÓI-Teremtők minden Közösségben.
Kezdetben valószínűleg az Új IRÁNYBAN-TARTÁSI Megerősítés sok formáját felhasználják majd a MEGTARTÓI-Teremtők a szükséges alap-tudás felépítése érdekében,
mivel ma már nem csupán „nem kötelesek eltűrni” a Közösségükhöz rendelt bármely TÉR megsértését vagy veszélyeztetését,
hanem meghatározott FELELŐSSÉGÜK
a Közösségük ÉLETÉHEZ (!) rendelt Tér meghatározott Harmoniájának / Rendszerének / Ép állapotának a Megtartása / megóvása.
A FÖLD Közösségében a TISZTELET az a Megnyilvánulás, amely a FÖLD Közösségében megformálható minden megnyilvánulás ’ALAPJÁT’ adja. A TISZTELETBE belefoglalt Meghatározók olyan szabályoknak is tekinthetőek, amelyeknek minden teremtő minden megnyilvánulásában kihagyhatatlanul érvényesülnie kell.
A ’ne árts, ne bánts’ ’tiltás’ vonatkozik mind a tudatos, mind az akaratlan megnyilvánulásokra. ’Következménnyel’ jár az, ha valaki másokat gyengítő módon nyilvánul meg:
egyik formájában sem maradhat Következmény nélkül
a másokat (vagy akár a teremtő saját Harmoniáját) ténylegesen gyengítő megnyilvánulás.
A Veszélyeztető megnyilvánulásokról minden Közösségben a MEGTARTÓI-Teremtő rendelkezik: melyeket Ítéli már olyan ’súlyúnak’, hogy azokat ugyancsak Következmények ’alá’ rendeli.
Mint említettem, a FÖLDANYA a MAGJAINAK a Megállítás [IRÁNYBAN-TARTÁS, Különleges és SPECIÁLIS Tudatosodás] azon formáját ’Ajánlja’ megnyitni, amely (1) már a saját testet-életet is gyengítő, (2) illetve a ’csupán’ veszélyeztető megnyilvánulások esetében is Jelez / Megállít.
Ezen MEGÁLLÍTÁSI [IRÁNYBAN-TARTÓ] forma azért ’illeszkedőbb’ jelenleg a MAGOK Életéhez, mert egyfelől mindannyian már megnyitották a Harmonia Megformálása Tudatosítási Utat, és így bennük már formálódik az az új belső-áramlás és új Érzékelés / Tudatosítási-Út, amelyre alapulva nagyon tisztán és pontosan képessé válnak Érzékelni és Értelmezni / Megérteni a Saját Sorsuk Harmoniáját. ’Különleges Közelségük’ a FÖLDANYÁHOZ ’Tartós’ jelleggel került megformálásra, ami azt jelenti, hogy jellemzően egy Nagyobb Teremtő-Szakasz teljes tartamában a FÖLDANYÁHOZ ’speciális’ áramlásokkal kapcsolódnak, és más teremtőkre ma még nem jellemző Szorosságban nyilvánulnak meg [így a FÖLDANYA ’még közvetlenebb’ módon tudja vezetni őket a veszélyeztető helyzetek Felismerésében / Megértésében].
A TISZTELET Meghatározója az, hogy egymást szükségtelenül nem közelítik meg és nem érintik meg a teremtők >>> bármely Közeledés és Közeli Összekapcsolódás csak tudatosan megformált Összecsendülésen alapulhat. Akik egymáshoz Összecsendüléssel Közeli Összekapcsolódást megformáltak, azok is fokozott figyelemmel irányulnak / figyelnek arra, hogy a társuk ’Fokozottabban Érzékeny’ ön-részeit [vagy bármely más ’érzékenységét’] szükségtelenül ne érintsék meg. Az ilyen ’érzékenység’ megérintése jellemzően (1) csak nagyon fontos okból lehetséges és/vagy (2) különleges okból lehetséges.
A TISZTELETHEZ tartozik az is, hogy a teremtők ’ismerik’ [tudják] és Elfogadják a ’másságot / egyediséget / különbözőséget’, és tudják azt, hogy A-LÉTEZÉS-ÉS-ÉLET-EGÉSZÉBEN minden teremtői forma / minden megnyilvánulás törvényes okkal létezik, egyik sem fontosabb a másiknál, mindegyik rész fontos része A-NAGY-EGÉSZNEK.
Ma már a TISZTELETBEN van berögzítve a ’gyengítő Kiáradások / megnyilvánulások kijavítási kötelezettsége is’ [ez következik a gyengítő jellegű megnyilvánulások ’Következmények alá helyezéséből’].
Mint említettem, az IRÁNYBAN-TARTÁSNAK vannak már olyan megformált elemei / Gondoskodás-részei, amelyek ’Megformált-Tér-Alapúak’, és van egy olyan újonnan formálódó része, amely közvetlenül A-SEMMIN ’alapul’. A MINDENSÉG-FORRÁSA a SAJÁT LÉTEZÉSÉNEK (!) eddig Felismert és Megértett TÉR-Részeit Tudatosan használva egyre teljesebben Megérti A-LÉTEZÉSE [és ebben A-TÉR] Lényegét-Célját-Értelmét.
A-TÉR
(1)
lényege / eredője szerint AZÉRT VAN, hogy
’ABBAN’ a Tapasztalatok / A-Változás MEGNYILVÁNULJANAK
[Érzékelhetővé és FELISMERTTÉ / MEGÉRTETTÉ váljanak].
(2)
’Utóbb’ megformálódott Szándék [vagy először inkább még csak ’vágy’ (ma már ennek az Értelme a ’Fontolgatás’)] AZON IRÁNYBAN,
hogy ’ne múljon el nyom nélkül a Tapasztalat’, ’maradjon meg valamilyen Örök formában’,
habár tudott, hogy a megformált-valója nem maradhat meg.
Ekkor formálódott meg a TÉRBEN A-TÉR [és így A-LÉTEZÉS] azon ÖN-JELLEGE,
amely a Tapasztalatok ’lényegét’ [a benne Felismertek Lényegét-Célját-Értelmét / a Tudást, Megértést] képessé válhat
VÁLASZTÁSRA ALAPULÓAN [tehát ez már Szabadság, nem ÖRÖK Meghatározó]
egy ezen célból megformált ’Belsőbb’ és ’TARTÓSAN Megformált’ TÉRBE BERÖGZÍTENI.
Ennek az első [ma ismert] Megnyilvánulása lehetett a ’kezdő-képben’ említett ’Legelső ÁT-VEZETÉS’, és valószínűleg máig ez az akkor megformálódott és TARTÓSSÁ megformált BELSŐ-TÉR az alapja a MINDENSÉG-FORRÁSA [= A-LÉTEZÉS] minden Megtapasztalása lényegét / célját / értelmét ’visszakereshető’, utólag is megismerhető [az éppen Megformált-Való Tudatosságába Beemelhető] TUDÁS formájában való MEGTARTÁSÁNAK.
Így ez az ’Alap-Mintája’ annak is, hogy az egyedi Életté vált [nagy-TEREMTŐI / MEGTARTÓI és egyedi] teremtőkben (1) mind a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL ’KÖZÖS’ Kiáradási-Pontban, (2) mind a teremtő (Ön)Lényegi [és minden más megformált (Középső, Anyagi)] Testében mára megformálásra került / kerül egy olyan ’Örök’ jellegű Belső Tér-Rész, amelybe a Tapasztalatok lényege (’eszenciája’) mindaddig Berögzül, amíg az adott testi forma él.
(Ön)Lényeg esetén ez a teremtő TELJES ÉLETE.
A Középső-Test esetében ’addig él’ a Középső-Test, amíg a teremtő abban a[z Eredő-Birodalmától különböző MÁSIK] Birodalomban él Életre Befogadva, amely Birodalom nagy-TEREMTŐJE számára ’TERET ADOTT’ a Középső-Test megformálásával.
Anyagi-Test esetében nem csupán a születés és Lezárás közötti tartamban rögzülnek be a Tapasztalatok ’Örök’ [= visszakereshető, bármikor a megformált-test Tudatába beemelhető] formában, hanem mindaddig, amíg abban a Közösségben Befogadva VAN a teremtő, amelyben ezt a testi formájú Megtapasztalását megkezdte.
Amikor egy Birodalomban [ez ma még elsődlegesen csak a KÜLÖNLEGES Birodalomból eredő egyedi teremtőkre jellemző] vagy Közösségben az egyedi teremtő TELJESEN LEZÁRJA a Megtapasztalását, a Tapasztalatai [Saját Harmoniáján / a saját Eredő-Ön-Jellege Meghatározói szerint felépült részét] ’Lényegi-Harmoniává’ formálja [ha azt ’TOVÁBBVINNI’ Szándékozik Megtartott-Tudásként], és az egy ’valamelyest elkülönülő’ Belső-Térben Berögzül az (Ön)Lényeg ’Tapasztalatokat Megőrző Belső-Terében’. Ez a ’valamelyest különállóság’ csupán azt jelenti, hogy a Megmaradó Tapasztalat pontosan JELZI, hogy melyik Birodalom melyik Közösségében (= melyik nagy-TEREMTŐ és MEGTARTÓI-Teremtő Közvetlen Gondoskodása mellett) formálódott Életté a Tapasztalat azon része. Ez nagyon fontos ezen Tapasztalatok későbbi ÉRTÉKELÉSÉNÉL [például annak az Értékelésénél, hogy egy azon Birodalomban / Közösségben megformálódott ELTÁVOLODÁS a Saját-Harmoniától mennyiben Felelőssége a teremtőnek-magának [megfelelő MEGTARTÓI Gondoskodás mellett mi okozta benne az Eltávolodást], és mennyiben Felelőssége ez az Életet Gondozó MEGTARTÓI-Teremtőnek/ nagy-TEREMTŐNEK / MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK [habár a teremtő a tőle telhető módon mindent megtett a Saját-Harmoniája Megtartásáért, ehhez nem kapott megfelelően elégséges Közvetlen Gondoskodást az Életét Közvetlenül GONDOZÓKTÓL]…”
20200630 (elérhető ITT):
„…A ’Tér-Használatról’
’Előkészületként’ érdemes újra végig-olvasni ezt az ide-idézett korábbi írás-részletet a ’kezdő-képhez’ tartozó eddigi Megértésekre is figyelemmel [20200509- A-TÉR (elérhető ITT)]:
„…Fontos tudni arról, hogy
A-TÉR
közvetlenül [nem csupán a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN / KIÁRADT-VALÓSÁGKÉNT megnyilvánuló ÉLET, hanem]
A-LÉTEZÉS MEGTARTÓ-ALAPJA,
és emiatt
(1)
egyfelől ÖRÖK jellegű [folyamatosan Árad / Kiárad / Van],
(2)
másfelől pedig ugyanúgy részleteiben ismerhető fel / ismerhető meg / tárul fel a TUDAT / Tudatosság számára, mint bármely más MEGNYILVÁNULÁS.
Az eddigi tapasztalat
A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN [a MINDENSÉG-FORRÁSA ÖNNÖN-SORSÁBAN]
és a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN [AZ-ÉLETBEN] az, hogy
a Tér-Formák / Tér-Jellegek / ’Tér-Mozgások’,
a Tér Változásai (’viselkedése’, jellemzői, Meghatározói) is
a TUDATOSSÁG Változásaihoz igazodnak.
Vannak egyszerűbb felépítésű [’alapozó jellegű’ / ’életet-megalapozó’] Terek,
vannak ’Kibomlóak, Kiteljesítőek’,
és vannak ’tartósabban megmaradóak’,
valamint ’visszahúzódóak’.
Vannak olyan Tér-Formák, amelyek egymással összekapcsolódhatnak és bizonyos mértékben ’vegyülhetnek’
[ez nem a jogosulatlan vegyülést jelenti, hanem valamilyen Összecsendülésen alapuló részlegesen-tartósabban-egymáshoz-kapcsolódást],
és vannak ’Távolság-Tartó’ / ’Távolság-növelő’ / ’Távolságot kiterjesztő’ Terek,
és egymással nem-vegyülő [a hozzá rendelt ÖN-AZONOSSÁGOT biztosan megtartó] Terek.
Vannak ma már a MINDENSÉG-FORRÁSÁBA jelentősen lassabban visszaáramló Terek,
és vannak ’nagyon rövid életű’ Terek.
Ezt az határozza meg, hogy (1) milyen Élet-forma és (2) milyen Megtapasztalás számára kerül Kiárasztásra a Tér.
A-TÉR általánosan ismert jellemzője az, hogy folyamatosan változik, soha és sehol nem nyilvánul(hat?) meg kétszer / többször pontosan ugyanabban a formában. Valószínűleg közvetlenül ez az alapja (forrása?) A-LÉTEZÉS és ÉLET egyszeri-és-megismételhetetlen megnyilvánulásának [ELV jelleggé / Meghatározóvá megformált Tapasztalatnak].
A-LÉTEZÉS [azaz a MINDENSÉG-FORRÁSA] Tapasztalata szerint
A-TÉR is ’gazdagodik’ folyamatosan Új Jellegekkel
[az Új Jellegek mindig ’Felismerhetővé’ válnak A-TÉRBEN a Tudat / Tudatosság számára],
A-TÉR ’megmutatja’, ’MEGFORMÁLJA’, ’Formává Változtat’ minden megnyíló / megnyilvánuló Új Jelleget / Változást.
Feltételezhetően
KÖZVETLEN az EGYMÁSRA-HATÁS
a TUDAT / TUDATOSSÁG és a TÉR / a TÉR MEGVÁLTOZÁSAI között.
Feltételezhetően
A-TÉR LÉTEZÉST(!)-MEGTARTÓ ma létező formája
A-LÉTEZÉS megelőző Nagyobb Szakaszában (Szakaszaiban?) formálódott (alapozódott?) meg,
és
közvetlen lehet a kapcsolata a SZABADSÁG és a SZÁNDÉK [mint a MEGTARTHATÓSÁG / a MEGTARTHATÓSÁG ALAPJAI] megformálásával
[20200409(1.r.)(1.pont) – elérhető ITT].
Feltehetően fokozatosan Felismerhetővé és Megérthetővé válik majd a TUDAT / A-LÉTEZÉS számára
A-TÉR pontos ’eredete’, Lényege-Célja-és-Értelme.
Az eddig Felismert-Megértett Lényege-Célja-Értelme A-TÉRNEK:
(1)
egyfelől ALAPJA A-LÉTEZÉSNEK és a TUDAT megnyilvánulásának
[A-TÉRBE ’rögzül be’ [Megtartható(an)] ’A-Tudat’ / ’A-Van’],
(2)
másfelől pedig utat nyit a SZÁNDÉK Kiáradásának / utat formál a (Tapasztalatokra alapulóan Megfontolt és) Megformált Szándék Kiáradásához,
hogy az valamilyen MEGTAPASZTALHATÓVÁ váljon
[(pontosabb kifejezés híján) ’Eszköze’ (’ereje’?)(Feltétele?) a Megnyilvánulásnak].
Egyik Értelmezésében
A-TÉR
maga AZ-ÖRÖK-MEGNYILVÁNULÁS,
amely a TUDAT / TUDATOSSÁG megformálódását követően ’Részekké’ ’válhat’,
hogy a Tudat / Tudatosság Megformálhassa BENNE-VELE-ÁLTALA
’A-MEGTARTHATÓT’,
’A-NYOM-NÉLKÜL-NEM-ELMÚLÓT’,
A-TAPASZTALATOT (Tudás értelemben).
A MINDENSÉG-FORRÁSA BELSŐ TEREIBEN A-TÉR a mi fogalmaink szerint ÖRÖK Jellegű [folyamatosan Változik / Árad ott is, de sokkal lassabban (?), mint a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN].
A KIÁRADT-VALÓSÁGBAN
ma már sok Közösségben gyorsabb vagy épp lassúbb
(1) a TÉR megváltozása
(2) valamint a TÉR visszaáramlása a MINDENSÉG-FORRÁSÁBA,
mint eredendően vagy ezt megelőzően.
Ez attól függ, hogy
a Közösség MEGTARTÓJA és az adott Közösségben élők mennyire részletesen szándékoznak megtapasztalni / megismerni azt a Teret [a Térben formálódó Tapasztalatot], amelyben éppen élnek.
(1)
Amíg egy adott Közösségben élők folyamatosan keresik a lehetőségét a Térben megnyilvánuló ÉLET részleteinek / összefüggéseinek / lehetőségeinek a megismerésére / megértésére,
amíg ’dolgoznak / teremtenek a Térrel’ / Tudatosan formálják, Tudatosan Óvják,
addig A-TÉR Tartósabb, és az ott élők Szándéka szerint lassabban vagy gyorsabban Változhat.
(2)
Ahol a Teret „nem becsülik”,
ahol az ott élők szándéka nem irányul az Életet Megtartó Tér / Az-Élet Lehetőségeinek a Megismerésére,
ott a Tér gyorsabban halad vissza a MINDENSÉG-FORRÁSA SAJÁT-VALÓJÁBA,
és leginkább a Tér „kiüresedése, hanyatlása” Érzékelhető / Értelmezhető.
Vonatkozik ez nem csupán a KÖZÖSSÉGEKHEZ Rendelt TÉRRE,
hanem az egyedi teremtők Saját Sorsához ’hozzá-rendelt’ Élet-Terére (Testére) is.
Tapasztalat mára az, hogy
az egy adott Térben / Közösségben élők Szándékai
egyre jelentősebben hat(hat)nak közvetlenül magára a Térre is.
Vannak az Életet Megtartó Tér Megváltozásának immár olyan Szabályai,
amelyeket a Térben Élők formálhatnak meg a saját Életük számára.
Meghatározhatják,
hogy A-TÉR [és így az Életük] milyen Változási-Íven haladjon,
az ÍV egyes szakaszai nagyjából milyen mérték szerint kövessék egymást,
és így ’meddig’ [milyen tartamban] tapasztalhatnak a Kibomlás / Formálódás – Kibontakozás – Megtartottság – Összegzés / Visszahúzódás / Lezárás szakaszaiban.
Lehetnek ma már olyan Választásai a Közösségeknek,
hogy a Kibomlás és Felépülés viszonylag hosszabb tartamú Szakaszai után
az Összegzés / Visszahúzódás és Lezárás szakaszai inkább legyenek rövidebbek,
és csak olyan tartamban formálódjanak meg, amely a Megújulás Előkészítéséhez (egy kis ráhagyással) feltétlenül szükséges.
(…) Eddig a tér-vesztések / tér-megsérülések miatt ’meglazult’ a megszakíthatatlan alap-kapcsolódás Az-Élet és A-Tér között, és emiatt a Térnek (ahogyan az Életnek is) a teremtők leginkább csak egy egyre szűkülő szeletét / részét válhattak képessé megérteni / megismerni.
Ahogyan az Élet-Alapok [Tér-jellegű és egyéb jellegű Rendező] Kiigazításai megnyilvánulnak,
az egyedi teremtőkben is jelentősen megváltozik mind a Tér, mind pedig az Élet ÉRZÉKELÉSE és így Értelmezése is.
Sokkal több Tudás lesz majd [szinte adottan, készen-kapottan] a Befogadási-Alapokból megnyílóan az egyedi teremtőkben is
(1)
a Térről,
és arról, hogy
(2)
mennyiben / milyen módon [’milyen hatalommal’] alakíthatják / formálhatják a teremtők az Életükhöz tartozó Teret,
(3)
milyen módon vehetnek részt a ’Közösséghez tartozó Tér’ formálásában / megváltoztatásában,
(4)
és melyek azok a megnyilvánulások, amelyektől tudatosan távol kell tartaniuk magukat annak érdekében,
hogy sem más teremtők Életét / Élet-Terét ne sértsék meg,
sem pedig a Közösséghez tartozó [leginkább ’közös használatú’ és/vagy a MEGTARTÓI-Teremtő saját Rendelkezésébe tartózó] Teret ne érintsék meg.
Ez a Tudás hamarosan újra közvetlenül elérhetővé válik mindannyiunkban.
Az Új TÉR-ALAPÚ Térben már a FÖLD Közösségének teremtői is az Általánosan-Meghatározott-Távolságtartással élnek majd.