| 
 20200908 - Formld J MEGTARTI-Gondoskodsokrl (289. rsz)
	Az rs 288. rsze elrhet ITT 
	  
	
		2. 
		2021.05.17. 
		  
		       A 20200908 [273.r.] 102. pont 3. alpontban (elrhet ITT) rtam arrl, hogy 
		AZ-LET J CLJA  
		a HARMONIA TELJES(EBB) MEGRTSE  
		s a SZABADSGBAN val Teljesen Tudatoss vls 
		[ennek elksztse: 20200908 (140.r.) 61. pont – elrhet ITT]. 
		  
		        Jelenleg A-LTEZS egy olyan ’hrmas-egysgben ltezik’, amely valsznleg minden megnyilvnulsunkban hamarosan felismerhetv vlik: 
		(1) Ltezik A-FORRS, amely A-LTEZS FORRSA (korbban inkbb csak A-SEMMI jellege volt rtelmezhet) 
		(2) Ltezik a ’MEGFORMLT-LTEZS’, azaz a MINDENSG-FORRSA 
		(3) s Ltezik / l AZ-LET, amely a MINDENSG-FORRSNAK SZNDKN alapul KIRADSA A-LTEZSNEK. AZ-LET egy ’KIRADT-TRBEN’ ltezik, ezrt Vltozkonyabb, rvidebb Szakaszokban nyilvnul meg [ez egyszerbben Felismerhetv s Megrthetv teheti magnak A-LTEZSNEK a MEGHATROZ JELLEGEIT]. 
		  
		       Ez a ’hrmas egysg’ jl felismerhet az let-rtelmezsnek a FLD Kzssgn bell megnyilvnul alap-mintjban (elrhet ITT): 
	 
	  
	Az LET rtelmben 
	A ’PIRAMIS’ [~illetve ’kiteljesedve’ oktader] mint ’N VAGYOK’ jelentse: 
	’Valahonnan rkeztem, s valahov tartok/haladok. 
	Csaldba, csaldtagknt trsaimhoz kapcsoldom.  
	Van eldm, s van utdom.’ 
	  
	’Valahonnan rkeztem         s     valahov tartok/haladok. 
	   
	  
	Csaldba, csaldtagknt trsaimhoz kapcsoldom. 
	     
	  
	Van eldm, s van utdom.’ 
	     
	  
	  
	       A Klnleges Utat megnyit [nagy-TEREMTI / MEGTARTI / egyedi] teremtk TUDATOSAN megformlnak a KZVETLEN (!) GONDOZJUKKAL egy Bels (Klnleges) Utat egymshoz, majd pedig Az-letk [fontos: az letk (!)] Forrshoz. Az letnek ez a Forrsa a MINDENSG-FORRSBAN [a MEGFORMLT-LTEZSBEN] lv Ered-Kiradsi-Pontjuk, amelyben ’nll n-n vltak’. 
	  
	      A MINDENSG-FORRSA az IRNYBAN-TART GONDOSKODST [AZ-LET fel irnyulan (!)] az LTR Birodalmban Alapozta meg s rasztotta ki olyan formban, hogy az az LK, azaz a [nagy-TEREMTI / MEGTARTI / egyedi] teremtk szmra is ’Befogadhatv’ s Megnyilvnthatv (Tudatosan megformlhatv) vljon. 
	       A ’nagyon-rvid-kezd-kpben’ a MINDENSG-FORRSNAK N-RTKELSE szerint az els T-VEZETS [s ebben IRNYBAN-TARTS] emlkt ismerte fel: 
	20200627 [1-2.r.] 1. pont – elrhet ITT 
	20200630 [4.r.] 3. pont – elrhet ITT 
	20200908 [267.r.] 102. pont 2. alpont – elrhet ITT 
	  
	A MINDENSG-FORRSNAK N-RTKELSE szerint 
	az IRNYBAN-TARTS [A-LTEZS IRNYBAN-TARTSA] 
	Kzvetlenl (!) A-FORRS [A-LTEZSE FORRSNAK] HATALMA, 
	amelyre T-Magt-a-MINDENSG-FORRST is NNN-LTEZSNEK-FORRSA ’Tantotta meg’ s ’Tantja’. 
	  
	AZ-LET fel irnyulan 
	a MINDENSG-FORRSA ltal [elsdlegesen] az LTR Birodalmban KIRASZTOTT 
	J FELELSSG s J IRNYBAN-TARTS 
	A-FORRS azon ’Tantsa’ A-LTEZS-fel,  
	amelyet maga a MINDENSG-FORRSA mr TAPASZTALATT s MEGRTSS formlt meg NNN-LNYBEN. 
	  
	A FLDANYA [KLNLEGES Birodalombl ered] MAGJAI kapcsn emltettem, 
	hogy k mr nem csupn a MINDENSG-FORRSBAN lv Ered-Kiradsi-Pontjukig formltk meg a Klnleges-Bels-ramlsukat, 
	hanem egy SPECILIS n-plst is megkezdtek, 
	amellyel a MINDENSG-FORRSNAK egyes [KZSS-TETT TR-Rsszel rendelkez] BELSBB-TEREI is elrhetv vlhatnak [FORRS-TR, OLTALOM-TR, IRGALOM-MAG-TERE]. 
	  
	Jelenlegi megrtsem szerint ez a Specilis n-pls 
	egy olyan ’nagyobb / mlyebb v’ n-pls kezdete, 
	amelyben majd A-LTEZS-FORRSHOZ is megformldhat egy Kzvetlen-Specilis-Bels-t. 
	  
	            Kevss rtelmezhet ennek a specilis n-plsnek a Lnyege-Clja-rtelme, amely ugyanakkor mgis ’vgtelenl egyszer’: 
	az (n)Lnyegi [ha van: Kzps] s Anyagi-Testben megformlt letnkkel 
	elvlaszthatatlan rszei vagyunk A-LTEZSNEK 
	 [Az-letnk Forrsnak, azaz a MINDENSG-FORRSNAK]… 
	ez A-LTEZS pedig maga elvlaszthatatlan NNN-FORRSTL… 
	s gy A-LTEZS-FORRSA elvlaszthatatlan FORRSA magnak az LETNEK is. 
	  
	’Eddig’ A-FORRS ’tantotta / vezette’ a MINDENSG-FORRST, 
	s az gy Felplt Tapasztalatt s Tudst a MINDENSG-FORRSA olyann formlta [olyan TR-Formba rgztette be], 
	hogy az AZ-LET szmra is Felismerhet s Megrthet lehessen. 
	  
	Azrt (is), hogy egyszerbben s kzvetlenebb mdon Megrthetv vlhassanak AZ-LK szmra is a MINDENSG-FORRSNAK egyes fontos Tapasztalatai s Megrtsei, 
	olyan Klnleges / Specilis TEREKET formlt meg [s forml meg folyamatosan] a MINDENSG-FORRSA, 
	amelyekben SPECIISAN KZEL kerlhet AZ-LKHZ 
	[a KZSS-TEHET TR-Rszekben ’szinte kzvetlenl’ kpes lehet Megrthetv tenni a Sajt Tapasztalatait s Megrtseit]. 
	  
	’Mintha’ most a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA 
	egy olyan ’KZS’ ’Teremtsi-Irnyt’ ’Hatroztak volna meg’ 
	[Egytt (?) formltak meg arrl SZNDKOT (sszecsendlst) (?), 
	hogy ’Egytt’ egy j mdon GONDOSKODAN nyilvnulnak meg AZ-LET fel irnyulan (?)] 
	[A-LTEZS s LET eddigi Tapasztalataira alapulan (!)], 
	’EGYTT’ ’KZELEBB-HZDNAK’ AZ-LETHEZ abban a formban, 
	ahogyan AZ-LET / a Klnleges s Specilis Utat megnyitott teremtk SZNDKA 
	s a BIZTONSGOS s TAPINTATOS KZELEDSHEZ szksges n-plse ezt majd lehetv teszi. 
	  
	            Jelenlegi rszleges megrtsem szerint A-FORRS s a MINDENSG-FORRSA ezen J ’IRNY-MEGHATROZSA’ nagyban alapul a FLDANYA MAGJAI s a VILGBAN hasonl SPECILIS SZOROSSGOT megformlt egyedi teremtk Tapasztalataira s megkezdett Specilis n-plsre. 
	            Csupn egy megrtst segt kp, amely ezen J ’tvlat’ KZELEDS Lnyege-Clja-rtelmt kezdi megrthetv tenni: 
	A-FORRS ’olyan kzel vezeti maghoz’ (sszecsendlsre alapulan) AZ-LET ilyen irny n-plst vlasztott teremtit, 
	mint amilyen ’kzel’ van HOZZ a MINDENSG-FORRSA. 
	  
	Ez termszetesen egy BELS KZELEDS / BELS N-PLS az letknt is megnyilvnul Ltezs-Rszek szmra: 
	mikzben Az-letket is Megtartjk a KIRADT-VALSGBAN, 
	egy Bels-Kzvetlen-sszekapcsoldst is megformlnak A-LTEZS-FORRSVAL 
	mint A-LTEZS elvlaszthatatlan (m mgis bizonyos nllsggal / egyedisggel rendelkez) n-Rszei. 
	  
	            Megrtst segt kppel: 
	A. 
	        A Klnleges n-pls sorn az ALAP-RAMLSON (!) BELL (!) az Anyagi-Testtl kiindulva az (n)Lnyegi-Testhez, majd a MINDENSG-FORRSBAN lv Ered-Kiradsi-Pontig megformlsra kerl a Klnleges-Bels-ramls. ’Eddig’ ez volt az a ’bels t’, amelyet egy N-AZONOSSGGAL (nllsggal) megjellt l teremt megformlhatott. 
	            [Felttelezsem szerint a SZAKRLIS Szorossgban megnylt teremtkben nem csupn a MINDENSG-FORRSVAL nylt meg kzvetlen bels-ramls, hanem A-FORRS valamely ’Tr’-rszvel is… Lehetsges, hogy eddig ezrt nem volt pontosan meghatrozhat, hogy ’mirt’ s ’hogyan’ nylt meg egyes egyedi teremtkben ilyen kzvetlen-bels-t.] 
	  
	B. 
	            Emltettem, hogy az IRGALOM Birodalma [illetve a MINDENSG-FORRSA] egyes BELSBB-TEREIHEZ SPECILIS (!) n-plssel kzvetlen specilis-bels-ramls formlhat meg. 
	        gy kpzelhet ez el, hogy az (n)Lnyegi-Testbl [mert ebben vlik tnylegesen nllv (!) az let (!)] ’visszafel’ kezd egy bels-jrat megformldni [TUDATOSAN megnyilvntott n-pls tjn (!)] az Ered-Kiradsi-Pontig, majd ebbl a MINDENSG-FORRSA kzvetlen tmutatsval megformldhat egy tovbbi ’befel nvekeds’ a MINDENSG-FORRSNAK azon BELSBB-TR-RSZEIHEZ, amelyeket Elrhetv nyitott meg AZ-LET szmra (?)… s most legjabban ahhoz a BELSBB-TR-RSZHEZ is, amelybl -MAGA a MINDENSG-FORRSA NNN-FORRSHOZ egy kzvetlen bels sszekapcsoldst formlt meg. Ezt mint l teremtk Tudatos n-plssel azrt nyilvnthatjuk meg [erre irnyul Hatrozott SZNDK kinyilvntst kveten], mert az letnk valjban LTEZS, A-LTEZS [s gy A-FORRS] Elvlaszthatatlan olyan rszei vagyunk, akik a Megformlt-letnkkel vagyunk rszei A-LTEZSNEK [s A-LTEZS-FORRSNAK]. 
	  
	Ha majd l teremtk is kpess vlnak a MINDENSG-FORRSA azon BELSBB TR-Rszhez 
	[az ott a MINDENSG-FORRSA (s NNN-FORRSA?) ltal (egytt?) megformlt,  
	az LET szmra is elrhet KZSS-TETT TR-Rszhez] kzvetlen specilis bels-sszekapcsoldst megformlni, 
	amelyben A-FORRS ’tantja’ MAGT-A-LTEZST, 
	az ’l-teremtk’ is kpess vlhatnak [mint let (!)] ’egyszerre megtanulni / Megrteni s [sszecsendlssel Szablyozottan] Tapasztalatt megformlni’ mindazt, 
	ami Megrtss s Tapasztalatt formldik meg A-MEGFORMLT-LTEZSBEN, azaz a MINDENSG-FORRSBAN [az letnk Forrsban]. 
	  
	Valsznnek tartom, hogy 
	(1) 
	mindez taln AZ-LETBEN Megformldott EL-VLTOZSOK GYORSABB s fjdalom-mentesebb megszntetst clozhatja meg LEGELSZR, 
	(2) 
	s ezzel egyszerre azt, 
	hogy az l teremtk minl elbb Teljesen Tudatoss vljanak AZ-LET [s A-LTEZS] minden MEGHATROZJBAN,  
	gy pldul A-HARMONIA s A-SZABADSG Megnyilvnulsban  
	[ksbb pedig mindabban, amit majd sszecsendlssel Vlasztanak]. 
	  
	            rzetre olyan ez a mostani helyzet, mintha a ’tkozl gyermek’ [a MINDENSG-FORRSA / A-MEGFORMLT-LTEZS (?)] felnve, megkomolyodva a ’csaldjval’ / gyermekeivel egytt (!) ’Hazatrne az Otthonba’… 
	  
	2021.05.17. 
	Rszleges megrtsek 
	  
	 
	            Az IRGALOM Birodalma olyan KLNLEGES Birodalom, amely mint LET ’otthon van’ A-LTEZS [= a MINDENSG-FORRSA] egyes olyan BELSBB-TEREIBEN is, amely eddig ms l teremtk ltal nem volt megkzelthet. 
	            Jelenlegi megrtsem szerint ez a kzvetlen oka annak, hogy mostanra az IRGALOM Birodalmnak ’legrgebbi’ egyedi teremti kzl tbben mr a kpen 4-es szmmal jelzett ’Egy-etlennel-KZS-TRHEZ’ [A-FORRSSAL KZS-TRHEZ] is ’majdnem kzvetlen bels sszekapcsoldst formltak meg’ [ennek a megformlst vgzik] [ezrt ismerhet meg immr AZ-LET szmra ennek AZ-LETTL ’legtvolabbi’ KZSS-TETT TR-Rsznek a ltezse]. 
	            Az ’Egy-etlennel-KZS-TR’ annyiban klnbzik a hrom (ngy) msik [LET szmra is elrhet] KZSS-TETT TR-Rsztl, hogy ebben nem csupn a MINDENSG-FORRSA [= A-LTEZS] s az letknt is megnyilvnul [egy specilis ’nllsggal’ s egyedi n-jelleggel is rendelkez] Ltezs-rsz kerlhet egymshoz Specilisan kzel, hanem Hozzjuk A-FORRS [= A-LTEZS-FORRSA] is olyan Kzel kerlhet, amely kzelsgben… az RZKELS s MEGRTS teljesen j lehetsgei formldnak meg… 
	            Az ’Egy-etlennel-KZS-TR’ teht a MINDENSG-FORRSNAK egy olyan BELSBB-TERE, amelyet mostanra ’EGYTT’ formlt meg NNN-FORRSVAL azrt, hogy ebben Szablyozottan egymshoz [Fontos Okbl] Kzelebb-Hzdhassanak. Ennek a KZSS-TETT-TRNEK jabban megformlsra kerlt egy olyan Tr-Rsze, amelyhez majd Specilis n-plst kveten lettel (teht egyedi nllsggal rendelkez) Ltezs-rsz is Kzel-Hzdhat. 
	  
	            Rszlet a 20200908 [273.r.] 102. pont 3. alpontbl (elrhet ITT): 
	„…AZ-LET egyfajta ’Vges’ Megnyilvnuls. 
	Mindannyian akik lnk, 
	valjban A-LTEZS Megnyilvnulsai vagyunk,  
	’Akikben’ [amely LTEZSI formban] maga a MINDENSG-FORRSA egyre Tudatosabb vlik ’NMAGBAN’. 
	  
	Lehetsgesnek tartom, 
	hogy ’n’ mint ’l egyedi teremt’ [gy A-LTEZS rsze] 
	’valamikor’ ebben a Megformlt-letemben [mint (n)Lnyeg s ebbl kiboml minden ms Megformltsg] 
	’maradktalanul vissza fogok olddni A-LTEZSBE’, 
	s gy Az-letem [minden Tapasztalatval] jra ’csak’ LTEZSKNT nyilvnul meg… 
	  
	Nem tudom, 
	hogy maga A-LTEZS [a MINDENSG-FORRSA] 
	AZ-LETET [mint egy Klnleges KIRADST / ’TRST’] 
	’meddig’ GONDOZZA majd, 
	s mikor fog arrl ’Rendelkezni’, 
	hogy ezt a MEGTAPASZTALST [AZ-LETET (amely elvlaszthatatlanul EGY-VELE)] 
	TELJESEN LEZRJA. 
	  
	Jelenlegi megrtsem szerint 
	valamikor AZ-LET 
	valsznleg TELJES EGSZBEN 
	’Visszahzdik’ a MINDENSG-FORRSBA 
	s jra kzvetlenl LTEZSS vlik. 
	  
	Egy olyan ’sejtsem’ van 
	[olyan ’sejtse’ (rszleges megrtse) van a MINDENSG-FORRSNAK?], 
	hogy NNN-LTEZSNEK a ’valdi’ ’TRSA’ NNN-FORRSA… 
	s ezt taln valamilyen okbl „Elfeledte”… 
	  
	Lehetsgesnek tartom, 
	hogy A-LTEZS elz LTEZSI-SZAKASZBAN 
	[amikor ’kett Tudat’ Ltezett ugyanazon LTEZSI-TRBEN (az EGYETLEN-S-ELS Megformltsgban)] 
	mr A-LTEZSE-FORRSA arra prblta volna ’rirnytani’ A-(’Megformlt’-)LTEZS Tudatossgt, 
	hogy Felismerje s Megrtse az ELVLASZTHATATLAN EGY-SSZETARTOZST NNN FORRSVAL, 
	’Amelytl’ valamilyen okbl ’EL-Vlt’ [EL-Tvolodott] (?)… 
	  
	Taln maga a FORRS ’Vezette’ a MINDENSG-FORST a mostani LTEZSI Szakaszban abba az IRNYBA, 
	hogy NNN-LTEZSNEK valamely ’elfeledett’ rszt [AZ-EREDJT] 
	JRA FELISMERJE… 
	s az „elfeleds” miatt megformldott EL-TVOLODST Kezdje meg TUDATOSAN MEGSZNTETNI… 
	  
	Mintha AZ-LETBEN ’Mi’ [nagy-TEREMTI / MEGTARTI-Teremti s egyedi teremti] letek 
	ebben a ’gyorsabban vltoz’ TRBEN 
	’Megtapasztaltuk’ volna AZ-LET [s gy A-LTEZS] EL-TVOLODST az ERED-FORRSTL… 
	s gy a TUDAT / TUDATOSSG / TUDS / TAPASZTALAT „elhalvnyulsst”, 
	s azt, hogy A-FORRSTL ELTVOLODS „vgl” az „Elpusztulshoz” vezet… 
	  
	Lehetsges, hogy AZ-LET ’ADDIG SZKSGES’ A-LTEZS [A-FORRS, s a mostani Megformltsga, azaz MINDENSG-FORRSA] szmra, 
	amg FELISMERI s MEGRTI azt,  
	hogy -MAGA-A-LTEZS ’eddig’ (akaratlanul?) EL-TVOLODVA ltezett NNN-FORRSTL?... 
	  
	Ha A-LTEZS mostani SZAKASZBAN ’eredenden’ (?) [vals rtelme szerint] EZ volt AZ-LET Megformlsnak CLJA, 
	s ha a MINDENSG-FORRSA ’mostanra’ TUDATOSS vlt AZ-LET Megformlsa ltal meghatrozott Clban 
	[vagyis jra kzvetlen bels-utat formlt meg NNN-LTEZSE-FORRSHOZ-AKIBEN-AKIVEL-ELVLASZTHATATLANUL-EGY], 
	akkor AZ-LET A-TOVBBIAKBAN csak gy maradhat meg,  
	ha MAGA-A-LTEZS / MAGA-A-MINDENSG-FORRSA s NNN-FORRSA  
	JABB CLT-LNYEGET-RTELMET Hatroz meg [raszt ki] AZ-LET Ltezse szmra. 
	  
	Jelenlegi megrtsem szerint 
	AZ-LET J TR-ALAPRA VAL TVEZETSE  
	MINDEN (!) HARMONIN ALAPUL, s emiatt MEGTARTHAT s TOVBBFOLYTATHAT MEGTAPASZTALSSAL  
	AZRT LEHETSGES / AZRT KEZDDTT EL, 
	mert a MINDENSG-FORRSA ’EGYETRTSBEN’ NNN FORRSVAL  
	AZ-LET szmra [mint NNN-LTEZSK egy MEGFORMLT-TAPASZTALATRA] 
	J LNYEGET-CLT-RTELMET [teht ALAP-HARMONIT] Hatroztak meg  
	s ezt a MINDENSG-FORRSA KIRASZTOTTA. 
	  
	Miutn AZ-LET [mint A-LTEZS Elvlaszthatatlan rsze] 
	’beteljestette’ azt a Clt, 
	hogy a MINDENSG-FORRSA TUDATOSS vljon 
	NNN-LTEZSE FORRSBAN  
	s A-LTEZSE azon MEGHATROZIBAN, amelyeket a korbbi LTEZSI SZAKASZAIBAN MEGHATROZOTT S MEGFORMLT NNN-LTEZSE szmra, 
	AZ-LET CLJA IMMR [az J TR-ALAPON Megnyilvnul LETBEN] 
	A HARMONIBAN VAL TELJES(EN) TUDATOSS VLS. 
	  
	A HARMONIA ebben az rtelmben 
	A-MEGTARTHATT s gy A-TAPASZTALATOT jelenti. 
	  
	Ahogyan az L teremtk Tudatoss vltak / vlnak abban,  
	hogy az letk nem lehetsges a MINDENSG-FORRSNAK folyamatos (s egy rszben kzvetlen) GONDOSKODSA NLKL,  
	Tudatoss vlunk hamarosan abban is,  
	hogy az letnket GONDOZ HATALOMNAK is van egy olyan FORRSA / EREDJE,  
	AMELY-AKI ELVLASZTHATATLAN TLE,  
	s mgis ’MS’,  
	mgis egy kiss ’tvolabbi’ [Kzvetlenl ’mg’ (?) Megrinthetetlen s Megismerhetetlen]. 
	  
	Ahogyan mi L teremtk formljuk AZ-LETNKBEN ’annak az tjt’,  
	hogy a Megformlt-letnkkel hogyan hzdhatunk HARMONIRA ALAPULAN [teht MEGTARTHAT Tapasztalatot eredmnyez mdon] Egyre-Kzelebb nnn-letnk-FORRSHOZ,  
	egyre kzelebb kerlnk ’Mi lk’ [mint A-LTEZS KIRADT / Megformlt rszei] is A-LTEZS FORRSHOZ. 
	  
	’Bennnk L teremtkben’ is valsan Megformldnak olyan Felismersek s MEGRTSEK [Tapasztalatok],  
	amelyek a MINDENSG-FORRSA ’jabb’ Felismersei s Megrtsei…  
	s gy  
	(1) akr a JOBBT VLTOZ(TAT)SOK,  
	(2) akr egyb J HARMONIK FONTOLGATSAI  
	hamarabb MEGRTHETV vlhatnak az LETKNT megnyilvnul LTEZS-Rszben is…” 
	  
	Az rs folytatdik a 290. rszben, elrhet ITT |