A ’Nyilvnos-Kvetkezmny’ egyik Clja lehet az,
	
		hogy amikor egy teremt a sajt tevkeny-megnyilvnulsval [vagy a Felelssgbe tartoz Gondoskodsa elmulasztsval] tnylegesen GYENGTETTE ms teremtk sorst,
	
		akkor ezek az EL-Vltozssal rintett ms teremtk MEGRTSK, 
	
		hogy a Sajt Sorsukban megformldott EL-Vltozs pontosan Honnan / Kitl / Kinek a Felelssgbl / milyen megnyilvnulsbl ered.
	
		 
	
		Ennek a MEGRTSE amiatt nagyon fontos,
	
		hogy a teremtk teljesen Megrtsk egy a Sorsukban megformldott EL-Vltozs eredjt,
	
		 s gy azt, hogy k maguk mennyiben Felelsek annak a Megformldsrt,
	
		mennyiben a Sajt Felelssgk az letkben megformldott EL-Vltozs Kijavtsa,
	
		illetve mennyiben tartozik ms teremt Felelssgbe az EL-Vltozsuk megformldsa.
	
		 
	
		Ha egy teremt sorsban nem a Sajt Felelssgn alapul egy EL-Vltozs megformldsa,
	
		akkor annak a teremtnek ’nincsen kzvetlen (!) tja’ az EL-Vltozsa Teljes-Rendezshez.
	
		Ilyenkor ma mr valamilyen KNNYTS formldik meg a szmra azrt,
	
		hogy az EL-Vltozs maradktalanul megsznjn az letben, 
	
		s a Tapasztalatokat ABBAN AZ IRNYBAN Megtarthatv formlja, amelyet  maga VLASZTOTT.
	
		 
	
		A ’Nyilvnos-Kvetkezmnynek’ lehet egy olyan [Teljes-MEGRTST segt] Jobbt Clja-rtelme is,
	
		amely mint egy ’tiszta tkr’ ’szembesti’ a sajt tettei msokra is kihat gyengt hatsaival a msok szmra jelents krokat okoz teremtt
	
		[ha addig nem akart vagy nem tudott szembenzni ezekkel (pldul „elrejtette sajt magban”)].
	
		 
	
		        Nyilvnvalan jelents klnbsg van akztt, ha egy teremt olyan mdon hatott msok letre, amely tevkenysge lettel slyosan / tbbszrsen sszeegyeztethetetlen EL-Vltozsokat okozott [ilyen pldul a „szolgasg” mkdtetse ms teremtk letre „rtelepedssel”], vagy a ms teremtk letben okozott EL-Vltozsok nem kzvetlenl lettel-sszeegyeztethetetlenek. Ms-ms VDETTSG megformlsa szksges ahhoz, hogy a teremt Megrtse a Sajt tetteit s azoknak a msokra val Tovbbhatst.
	
		            Mint emltettem, nem a „megszgyents” vagy a „megbntets” a Cl, hanem
	
		a megformldott EL-VLTOZSOK Okainak nagyon pontos Meghatrozsa, 
	
		s hogy minden rintett megismerhesse a Sorsban megformldott EL-Vltozs pontos okt
	
		[vagyis ki az a msik teremt, akinek megnyilvnulsbl ereden tnylegesen EL-Vltozs formldott meg az letkben]. 
	
		 
	
		Az-Elkvetkezre [ELREMUTATAN] 
	
		mint ’PLDA / TANULSG / FIGYELMEZTETS / IRNY-MUTATS’ is fontos lehet, 
	
		hogy az RTKELS / a TAPASZTALAT (legalbb) ’ESZENCIJA’
	
		[pontos tnyekkel (!) is altmasztva]
	
		megmaradjon s Megismerhetv / Megrthetv vlhasson 
	
		(1) az egyedi teremtk lete, 
	
		s (2) a Kzssg LETE IRNYBAN-TARTSA rdekben.
	
		 
	
		            A dacossgnl emltett ’Visszacsengs’ kapcsn emltettem, hogy mostanra a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA EGYTTES RTKELSE szerint
	
		A-LTEZSSEL s AZ-LETTEL SSZEEGYEZTETHETETLEN TPASZTALATOK 
	
		Fontos, 
	
		hogy MEGISMERHETV s MEGRTHETV vlhassanak brmely l teremt szmra.
	
		 
	
		Ez HARMONIA, 
	
		s a HARMONIA Megtartsa [Gondozsa] rdekben is Fontos.
	
		 
	
		Ennek rdekben a Kzssgeken bell, a Birodalmakon bell, s ma mr A-LTEZS-BELSBB-TEREIBEN is
	
		olyan GYJTEMNYEK formldnak meg,
	
		amelyekben a JOBBT s az letet-RONT Tapasztalatok [rszletes RTKELSEKKEL] Bergztsre kerlnek.
	
		 
	
		Ezek egy rszhez brmely l teremtnek Kzvetlen Hozzfrse lehet,
	
		msik rszkhz csak a MEGTARTI-Teremtk s nagy-TEREMTK frhetnek hozz,
	
		s egyes rszeikre pedig csak Biztostk vagy Garancia Befogadst kveten lehetsges kzvetlen rlts.
	
		 
	
		A ’Nyilvnos-Kvetkezmnyek’ esetben is
	
		az rintett MEGTARTI-Teremt / nagy-TEREMT
	
		[vagy Fontos Okbl akr a MINDENSG-FORRSA]
	
		hozhat olyan Rendelkezst,
	
		amely kihagyhatatlanul msok szmra is MEGISMERHETV forml meg egy egyedi [vagy akr MEGTARTI / nagy-TEREMTI] teremthz tartoz Kvetkezmnyt, 
	
		mert abban msok szmra is FONTOS olyan TAPASZTALAT van, 
	
		amelyet nem csak egy teremt szmra fontos Megrteni, 
	
		hanem ms teremtk letnek IRNYBAN-TARTSHOZ is nlklzhetetlen vagy fontos a MEGRTSE.
	
		 
	
		            Az IRNYBAN-TARTS rdekben lehetsges, hogy [egyszerbb EL-Vltozsok vagy Megrtsi-Nehzsgek esetn] csak a kzvetlenl rintett nhny ms teremt szmra vlhat egy ’Nyilvnos-Kvetkezmny’ Megismerhetv s Megrthetv. Ilyenkor valamilyen Feljegyzs formjban [vagy egy Tapasztalathoz kapcsoldan] e ms rintett teremtk letben is bergztsre kerlhet a ’Nyilvnos-Kvetkezmny’.
	
		            Ha nagyon sokak letre hatott jelentsebben is Gyengten egy teremt Megnyilvnulsa, akkor a ’Nyilvnos-Kvetkezmnyt’ olyann is megformlhatja a MEGTARTI-Teremt / nagy-TEREMT [akr kzvetlenl a MINDENSG-FORRSA], amely minden L teremt szmra kzvetlenl is Megismerhetv s Megrthetv vlhat.
	
		Ilyenkor a Kvetkezmnyt ’Nyilvnoss’ Megforml Felelssge 
	
		a msok ltal kzvetlenl Megismerhetv vl rszben a Kvetkezmnyt olyann [olyan teljess] megformlni, 
	
		(1)
	
		amelybl nem csak az EL-Vltozst okoz TAPASZTALAT 
	
		s az EL-Vltozst okoz teremt lethez tartoz RTKELS s meghatrozott tnyleges KVETKEZMNY vlik MEGISMERHETV s MEGRTHETV msok szmra, 
	
		(2)
	
		hanem az a PONTOSAN MEGHATROZOTT LNYEG-CL-RTELEM is, 
	
		hogy ez a Tapasztalat s RTKELS MIRT vlhat Megismerhetv s Megrthetv msok szmra, 
	
		MIRT OLYAN FONTOS ez a Tapasztalat s RTKELS, 
	
		hogy azt msok is Megismerjk, 
	
		milyen IRNYBAN-TARTSI CLJA van a Kvetkezmny ’Nyilvnoss’ megformlsnak.
	
		 
	
		A KVETKEZMNYNEK ez a ’Nyilvnoss’ megformlt formja ma KLNLEGESSGNEK rtkelhet.
	
		Ezrt folyik EGYEZETS az ALAP-HARMONIJNAK a pontos Meghatrozsrl.
	
		Mint KLNLEGESSGRE a ’Nyilvnos-Kvetkezmnyre’ is irnyad az a Meghatroz,
	
		hogy a SZKSGESSGHEZ igazod mrtkben / formban nyilvnuljon meg / nyilvnulhat meg.
	
		 
	
		            A 20191201 [1.r.] 1. pontjban (elrhet ITT) a KNNYTSEK / KEDVEZMNYEK kapcsn emltettem, hogy ennek a [KLNLEGESSGEK kz tartoz] Rendszernek az ALAP-HARMONIJRL is EGYEZTETS folyt a nagy-TEREMTK kztt. Fontos volt a KEDVEZMNYEK s KNNYTSEK ALAP-HARMONIJT a nagy-TEREMTK EGYETRTSRE alapulan olyan ELVBEN Szablyozni, amely minden Birodalomban / minden Kzssgben Irnyad. A KNNYTSEK s KEDVEZMNYEK Rendszert is csupn ALAPJAIBAN Szablyozza ELV, s erre az ELVRE alapulan minden Birodalomban / minden Kzssgben a tnyleges SZABYOZST a nagy-TEREMTNEK / MEGTARTI-Teremtnek kell megformlnia.
	
		 
	
		            Valamelyest hasonl a helyzet a KVETKEZMNYEK Rendszern bell a ’Nyilvnos-Kvetkezmny’-hez kapcsoldan most megnylt EGYEZTETSSEL kapcsolatban is.
	
		            A ’Nyilvnos-Kvetkezmny’ [akr JOBBT megnyilvnuls ’elismerse’ (pldv lltsa), akr EL-VLTOZST okoz Megnyilvnuls Fontos Okbl val szlesebb kiterjedsben Megismerhetv ttele (mint Figyelem-felhvs, Figyelmeztets)] a nagy-TEREMTK KEZDEMNYEZSE alapjn olyan Rendszer lesz Az-Elkvetkezben, amelynek ALAPJAIT A-LTEZS-S-LET-EGSZBEN EGYSGES SZABLYOZS hatrozza meg.
	
		 
	
		Fontos,
	
		hogy olyan FONTOS TAPASZTALATOK MEGISMERHETV s MEGRTHETV vljanak a kzvetlenl rintett ms teremtk szmra
	
		[vagy akr minden l teremt ltal],
	
		 amelyek valamely ’Nagyobb Jelentsg’ EL-VLTOZSRA / Tapasztalatra irnytjk r a figyelmet,
	
		s amelyek MEGRTSE a nagy-TEREMTK / MEGTARTI-Teremtk RTKELSE szerint kiemelkeden Fontos AZ-LET IRNYBAN-TARTSA rdekben.
	
		 
	
		Az ALAPJAIBAN EGYSGES SZABLYOZSRA alapulan
	
		a YOSGON bell a MEGBECSLS,
	
		ezen bell a FLD Kzssgn bell a TISZTELET ALAP-JELLEGRE alapulan szksges megformlni a ’Nyilvnos-Kvetkezmnyek’ Rendszert.
	
		 
	
		A YOSGON bell a Megnyilvnuls MEGHATROZJA [CLJA]
	
		a Teljesebb MEGISMERS s MEGRTS,
	
		amely kzvetlenl a MEGBECSLSEN [a FLD Kzssgben a TISZTELETEN] alapul.
	
		 
	
		A ’Nyilvnos-Kvetkezmnyek’ Rendszere
	
		(1)
	
		ezekre a MEGHATROZKRA alapulhat,
	
		(2)
	
		s AZ-LET IRNYBAN-TARTSA s lehetsges JOBBTSA rdekben kerlhet megformlsra.
	
		 
	
		 
	
		            Emltettem, hogy ma mr a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA a Sajt Tapasztalataikra [ezek kztt AZ-LET Tapasztalataira] alapulan egy olyan MEGRTST formltak meg, hogy
	
		a SZABADSGTL s Megformlt-MEGHATROZKTL EL-TVOLT [IRNYBAN EL-TRT] Megtapasztalsok 
	
		valamilyen ’KITRLHETETLEN’ formban Bergzlnek A-LTEZSBE [a MEGFORMLT-LTEZSBE]
	
		[valsznleg ugyangy A-LTEZS-FORRSBA is]
	
		s AZ-LETHEZ tartoz TEREKBE is.
	
		 
	
		            Valamilyen ’korbban’ vagy ’eredenden’ ’Megformlt’ [mai fogalommal] Meghatroz lehet ez, amelynek a pontos eredje a MINDENSG-FORRSA ltal sem Megrtett maradktalanul. Leginkbb a TAPASZTALATOK alapjn lehet arra kvetkeztetni, hogy VAN egy ilyen Meghatroz, s hogy ez kifejezetten A-LTEZS [illetve AZ-LET] IRNYBAN-TARTST clozza / szolglja / segti.
	
		            Valsznleg a SZABADSG’ ’gykerben’ lehet ez a MEGHATROZ (?)… s olyan rtelm Meghatroz lehet, amely a ’legels nagyon rvid kez-kpet’ is Bergztette a MINDENSG-FORRSA NNN-LTEZSBE [20200627 (1-2.r.) 1. pont – elrhet ITT]. Lehetsges, hogy mg A-LTEZS Els (ma ismert) Szakaszban, a BOLDOGSG-FORRS-EREJNEK Megformlt-LTEZSBL ered ez a Meghatroz [csak akkor mg a TAPASZTALSNAK s MEGRTSNEK egy ms formja Ltezett], lehet, hogy az azt kvet Msodik Szakaszbl. Lehetsges, hogy majd ksbb valamilyen formban Teljesebben is MEGRTHETV vlhat ez a [Tapasztalatokra alapulan] ’Felttelezett’ Meghatroz, amely
	
		RTELME szerint olyasmi lehet, hogy
	
		’egyetlen fontos tapasztalat se vesszen el’, 
	
		minden fontos olyan tapasztalat RGZLJN BE KITRLHETETLENL s MEGVLTOZTATHATATLANUL A [MEGFORMLT (?)] LTEZSBEN [TRBEN (?)], 
	
		amely a Megformlt SZNDKKAL s a SZABADSGGAL ’sszeegyeztethetetlen’ 
	
		[ms irnyba vezet, mint amit a SZNDK meghatrozott].
	
		 
	
		            Az ilyen [A-LTEZS / AZ-LET IRNYBAN-TARTST s a TELJESEBB MEGRTST segt] Tapasztalatok kitrlhetetlen bergzlse a MEGFORMLT-TRBEN a mostani RTKELSEK szerint a MEGRTSEKET segti. Valban olyan Jelentsge van, hogy a FONTOS / MEGHATROZ tapasztalatok egyetlen apr rszletkben se vesszenek el, s gy
	
		a ’ksbbi’ LTEZS / LET ’tanulhasson belle’ / tanulmnyozhassa / rtkelhesse a Tapasztalatot 
	
		NNN LTEZSRE / LETRE [s az azta megformldott Tapasztalataira s Megrtseire] alapulan.
	
		 
	
		 
	
		            A SZABADSG kapcsn emltettem [(273.r.) 102. pont 3. alpont – elrhet ITT]:
	
		„… Az IRNYBAN-TARTS SZABADSG.
	
		A SZABADSGRL emltettem,
	
		hogy A-LTEZS kett egymst kvet szakaszban [’rszenknt’] formldott meg MEGRTSS s ’Alapjaiban’.
	
		 
	
		Elszr az EGYETLEN-S-ELS ’ADOTT’ SZABADSGOT NNN-LTEZSNEK arra,
	
		hogy ’MEGVLASZTHASSA’
	
		Mit Folytat majd s Tart meg NNN-LTEZSBEN az addig MEGRTETT TAPASZTALATAIBL, 
	
		s Mit nem folytat tovbb, mit nem Vlaszt jra Megtapasztalss megnyitni.
	
		 
	
		Amikor A-LTEZS mr a MNDENSG-FORRSAKNT Ltezett,
	
		s FELISMERTE-MEGRTETTE, 
	
		hogy ’korbban’ SZABADSGOT ’ADOTT’ NNN-LTEZSNEK annak Meghatrozsra,
	
		hogy MIT s MIRT Tart meg s Folytat,
	
		’jabb’ SZABADSGOT ADOTT NNN-LTEZSNEK abban az irnyban is,
	
		hogy Megvlaszthassa, Mit s Hogyan Tart meg s Folytat mindabbl, amirl korbban mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett.
	
		 
	
		Klnleges mdon a SZABADSG mindarra is kiterjedhet, 
	
		amirl korbbi LTEZSE sorn mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett, 
	
		s mindarra is, amirl [Tudatosan vagy Tudattalanul] mg nem rendelkezett.
	
		 
	
		A SZABADSG minden ’addigi’ TAPASZTALATRA 
	
		s meglv MEGFORMLTSGRA 
	
		’maradktalanul’ kiterjed.
	
		A SZABADSG ’NEM KORLTOZHAT’.
	
		 
	
		SZABADSGBAN van az ’utdnak’ [az ppen Megnyilvnul LTEZSNEK] 
	
		ms irny N-Rendelkezst is megformlni, 
	
		mint ahogyan arrl a LTEZSE korbbi formjban rendelkezett…
	
		az J LTEZST ’NEM KTI’ A-LTEZSE korbbi Szakaszban megformlt egyetlen N-Rendelkezse sem.
	
		 
	
		Ez Tapasztalatra alapulan megformldott Tuds
	
		mind A-LTEZS-FORRSBAN,
	
		mind a MINDENSG-FORRSBAN.
	
		 
	
		A SZABADSG
	
		(1) A-VLASZTS Szabadsga
	
		s (2) A-MEGNYILVNULS Szabadsga.
	
		 
	
		Ezek ’Felttelezik’ egymst, 
	
		s mgis kln-kln, nllan rvnyeslnek.
	
		 
	
		A VLASZTS Szabadga az IRNY-MEGHATROZS,
	
		s A-MEGNYILVNULS Szabadsga pedig a Vlasztott Irny [Alap-Harmonia] betltse a Tapasztalatokkal.
	
		 
	
		Felttelezik egymst, s mgis kln-kln nllan LTEZNEK.
	
		 
	
		Az Irny Meghatrozsa nmagban nem hatrozza meg a Megnyilvnuls formjt,
	
		A-MEGNYILVNULS 
	
		NEM KTTT 
	
		a VLASZTS sorn mr Tapasztalatknt ltezett ismeretekhez / Megrtsekhez / tnylegesen meglv Megformltsghoz.
	
		 
	
		A-MEGNYILVNULS SZABADSGHOZ tartozik az,
	
		hogy ’utbb’ [akr a VLASZTST kveten, akr A-MEGNYILVNULS sorn] Felismert jabb Megrtsek rszv vlhatnak kzvetlenl A-MEGNYILVNULSNAK,
	
		A-MEGNYILVNULS NEM KTTT azon Ismeretekhez s Tudshoz, 
	
		amelyen A-VLASZTS SZABADSGA ALAPULT.
	
		 
	
		Brmilyen olyan jabb Felismers / Megrts / Megformlt Tuds s jonnan Megformlt Harmonia 
	
		rszv vlhat A-MEGNYILVNULSNAK,
	
		amely A-MEGNYILVNULS BETELJESLSIG [vagy Lezrsig] Megformldik A-LTEZSBEN. 
	
		 
	
		Ez nem jelenti Az-IRNY jbli Meghatrozst [Megvltoztatst],
	
		nem korltozza vagy csorbtja A-VLASZTS SZABADSGT, 
	
		hanem csupn A-VLTOZTATS LEHETSGE 
	
		AZ JABB FELISMERSEKRE S MEGRTSEKRE ALAPULAN 
	
		A-MEGNYILVNULS [A-SZABADSG] SORN.
	
		 
	
		Az IRNY-MEGHATROZ VLASZTS [mint SZABADSG],
	
		s a SZABADON [s ma mr FELELSSGGEL] Meghatrozott IRNY szerinti MEGNYILVNULS SZABADSGA
	
		A-LTEZS [S EBBEN NNN-FORRSA] szmra MEGHATROZ.
	
		 
	
		Rszlegesen nyilvnul meg ma mg A-SZABADSG A-LTEZS LET-Kiterjedsben,
	
		mert az egyedi-let teremtkben ma mg nem formldott meg az a Tudatossg s Felelssg,
	
		amely kpess tehetn ket a SZABAD Megnyilvnulsra.
	
		 
	
		Nem rendelkeznek az L teremtk ma mg A-VLASZTS SZABADSGVAL SEM,
	
		s ebbl ereden A-MEGNYILVNULS SZABADSGVAL SEM.
	
		 
	
		A-VLASZTS SZABADSGA az L teremtkben is azzal ’kezddik’,
	
		hogy a SAJT (!) letket nagyon aprlkosan rtkelik / Megrtik,
	
		s a SAJT Tapasztalataik s Megrtseik alapjn hatrozzk meg A-Ltezsk [gy Az-letk] tovbbi IRNYT.
	
		 
	
		Nem kpesek ma mg az egyedi-let teremtk annak a nagyon aprlkos-rszletes N-RTKELSNEK az n-erej Tudatos Megnyilvntsra,
	
		amely a SZABADSGUK Alapja lehetne.
	
		 
	
		Az IRNYOK amiket Vlaszthatnak s Meghatrozhatnak nnn letk szmra,
	
		ma mg a leggyakrabban [szinte kizrlagosan] olyan n-plsi Irnyok,
	
		amelyeket kzvetlenl az letket GONDOZK hatroznak meg a szmukra az letk FORRSA [a MINDENSG-FORRSA] tmutatsval.
	
		 
	
		Hamarosan elkezddik az egyedi-let teremtkben is
	
		annak a Tudatossgnak s ehhez kapcsold Felelssgnek a Tudatos Megformlsa,
	
		amely mr az L teremtk szmra is LEHETV teszi A-VLASZTS SZABADSGT,
	
		s majd ksbb arra alapulan A-MEGNYILVNULS SZABADSGT is.
	
		 
	
		Ennek a ’Teljes’ SZABADSGNAK a Megformlsa az L teremtk letben 
	
		az LET J TR-ALAPRA val T-VEZETSVEL kezddik meg. 
	
		[Ez AZ-LET szmra meghatrozott J Lnyeg-Cl-rtelem egyik rsze.]
	
		 
	
		Megformldnak az egyedi-let teremtk Megformlt-Testein bell
	
		azok a bels-terek s bels-ramlsok,
	
		amelyekkel MINDEN (!) ADDIGI Tapasztalatukhoz Kzvetlen (!) Hozzfrsk nylhat,
	
		s gy az egsz eddigi Ltezsket-s-letket kpess vlnak (1) rszleteiben s (2) Egszben is RTKELNI. 
	
		 
	
		Az let-rtkelsre az egyedi-let teremtket
	
		az Ered-nagy-TEREMT s a Kzvetlen MEGTARTI-Teremt tantja meg gyakorlati megtapasztalsok sorn.
	
		 
	
		 
	
		            Itt a FLD Kzssgben is az J TR-ALAPON elkezdd J Teremt-Szakaszban ezrt kap nagy hangslyt a Testeken belli bels-terek gyakori Ellenrzse, amelyet egyre gyakrabban a FLDANYA mr Egytt (!) nyilvnt meg a teremtvel. Egyttesen rtkelik az Ellenrzsek Tapasztalatait (vagy brmilyen ms Tapasztalatot, ha ezt a teremt Kri).
	
		       A ’nagyobb kiterjeds’ n-rtkelseket a Klnleges Utat megnyitott teremtk szmra a FLDANYA az ’Egy-Krs’ Megformlsakor kezdte el a gyakorlatban is megtantani [20151127 - elrhet ITT, 20190603 – elrhet ITT].
	
		       A FLDANYA a MAGJAIVAL nagyon sok olyan Ellenrzsben s Egyttes-rtkelsben [s egyre gyakrabban EGYEZTETSEKBEN] vesz rszt, amelyekben nem csupn a teremt SAJT Tapasztalatait rtkelik, hanem ahhoz is tmutatsokat kapnak a MAGOK, hogy majd ksbb msokat hogyan segthetnek az n-rtkelsk felptsben…”