129.
2021.07.05-06-07.
’Helyzetjelents / helyzet-rtkels’ (?)
A FLD Kzssge a YOSG Birodalmhoz tartozik eredenden, s ’most’ a FLDANYA a Kzssgvel egy olyan Klnleges / Specilis T-VEZETSBEN van ppen, amely T-VEZETS sorn maradktalanul visszaigazodik ez a Kzssg a YOSG Birodalmba.
Klnlegessge / Specialitsa ennek az T-VEZETSNEK nem csupn az, hogy
(1) a FLD Kzssge a VILG Klnleges Befogadsbl igazodik vissza a YOSGBA,
(2) hanem az is, hogy a YOSG els olyan Kzssge lesz most a FLD Kzssge, amely az j Teremt-Szakaszt mr teljes egszben MEGJULT TR-ALAP LET-TRBEN kezdi meg.
Ez azt is jelenti, hogy az T-VEZETS sorn (1) nem csupn a FLDANYA ptette vissza s jtotta meg a sajt MEGTARTI ALAP-JELLEGT s jult meg a YO ltal Gondozott (N)Lnyegben, (2) hanem a FLD Kzssgben l minden egyedi teremt (n)Lnyegi-Teste is Megjult [egyes teremtkben mg ppen megjul].
Az (n)Lnyegi-Test Teljes-Megjulsa kapcsn rtam arrl [(287-288.r.) 106. pont 1. alpont – elrhet ITT], hogy az Ered-nagy-TEREMTNEK a Befogadsban l teremt (n)Lnyegi-Testben bergztett minden Tapasztalatot ’t kell vezetnie’ az jonnan megformlt (n)Lnyegi-Testbe [pontosabban gy kell Elksztenie az Ered-nagy-TEREMTNEK az (n)Lnyegi-Test Megjtst, hogy minden fontos Tapasztalat (a teremt vlasztsa szerint) vagy Tovbbfolytathatknt, vagy pedig Lezrt Tapasztalatknt bergzljn az j (n)Lnyegi-Testbe].
Ma mr ELV rendelkezik arrl, hogy kln-kln [nll (!)] Bels-Trben szksges bergzteni az (n)Lnyegi-Testben [s minden ms Megformlt-Testben is] egyfell a RGI TR-ALAPON megformldott Tapasztalatokat s az J TR-ALAPON megformldott Tapasztalatokat, s ugyancsak kln-kln [nll] bels terekben szksges bergzteni a klnbz Birodalmakhoz / klnbz Kzssgekhez tartoz Tapasztalatokat. A kln-kln bels-trben bergztett Tapasztalatok vegyls-mentessgt garantlnia szksges az j Testnek, mivel a kln bels-terekben bergztett Tapasztalatok Meghatrozi jelentsen klnbznek egymstl. Amikor egy-egy nll bels-trben bergzlt korbbi Tapasztalat rtkelsre kerl [mert valamilyen fontos ok azt szksgess teszi (az ppen folyamatban lv letben)], nagyon fontos figyelemmel lenni arra, hogy az a korbbi Tapasztalat milyen TR-FORMBAN, illetve mely Birodalom / mely Kzssg ALAP-JELLEGN alapulva formldott meg.
20200908 [281-282.r.] 103. pont 3. alpont [sszehangolt SZABLYOZSRA kerlt a KLNLEGES-nagy-TEREMTK ltal (hamarosan majd ebbl ELV is lesz), hogyan rgzljn be a teremtk (n)Lnyegbe a tapasztalat (Kln belsbb-trben: Birodalmak / Kzssgek szerint, a Rgi s j TR-ALAPON val megformlds szerint…] – elrhet ITT
20200908 [284.r.] 103. pont 5. alpont [EGYEZTETS nylt meg a nagy-TEREMTK kztt] – elrhet ITT
Jelenlegi megrtsem szerint mind a FLDANYA LETBEN, mind a FLDANYA Befogadsban l egyedi teremtk letben folyamatban vannak azok a TELJES-ELLENRZSEK, amelyek a Megjult [egyes teremtk esetben ppen Megjul] (n)Lnyegi Testben Ellenrzik az eddigi Tapasztalatok pontos bergztst a megfelel [ma mg SPECLIS Garacival Vegyls-mentess tett] Bels-Terekben.
Ugyancsak ELLENRZI a YO, hogy a KLNLEGES eredj teremtk YOSGBELI Kzps-Testben (a YOSGBA val Befogadottsguk tartamban ebbe is bergzlnek a Tapasztalataik, ez valjban a YOSGBA val Befogadottsguk Megnyilvnulsi-Alapja, a YO ebben a Kzps-Testt megformlt Szemlyes jelleg TRBEN AD Teret a teremt YOSGBELI lethez) ugyancsak Vegyls-mentesen pontosan elklnljenek a teremtk eddigi (s ezutni) Tapasztalatai.
A FLDANYA az J TR-ALAPON formld Anyagi-Testben ugyancsak az ’utols simtsokat / Ellenrzseket vgzi’. A TELJES-ELLENRZSEK sorn ’pontrl-pontra’ Ellenrzsre kerl, hogy
- a Tovbbfolytathatv vlasztott Tapasztalatok [s most a Tovbbfolytathatv megformlt ltalnos alap Kzeli-sszekapcsoldsok] pontosan BERGZTSRE kerljenek,
- s
a korbbi Tapasztalatokhoz val KZVETLEN HOZZFRS az irnyad ELVEKNEK s YOSGBELI SZABLYOKNAK is maradktalanul megfeleljen.
A SZABADSG kapcsn emltettem [(273.r.) 102. pont 3. alpont – elrhet ITT]:
„…Az IRNYBAN-TARTS SZABADSG.
A SZABADSGRL emltettem,
hogy A-LTEZS kett egymst kvet szakaszban [’rszenknt’] formldott meg MEGRTSS s ’Alapjaiban’.
Elszr az EGYETLEN-S-ELS ’ADOTT’ SZABADSGOT NNN-LTEZSNEK arra,
hogy ’MEGVLASZTHASSA’
Mit Folytat majd s Tart meg NNN-LTEZSBEN az addig MEGRTETT TAPASZTALATAIBL,
s Mit nem folytat tovbb, mit nem Vlaszt jra Megtapasztalss megnyitni.
Amikor A-LTEZS mr a MNDENSG-FORRSAKNT Ltezett,
s FELISMERTE-MEGRTETTE,
hogy ’korbban’ SZABADSGOT ’ADOTT’ NNN-LTEZSNEK annak Meghatrozsra,
hogy MIT s MIRT Tart meg s Folytat,
’jabb’ SZABADSGOT ADOTT NNN-LTEZSNEK abban az irnyban is,
hogy Megvlaszthassa, Mit s Hogyan Tart meg s Folytat mindabbl, amirl korbban mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett.
Klnleges mdon a SZABADSG mindarra is kiterjedhet,
amirl korbbi LTEZSE sorn mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett,
s mindarra is, amirl [Tudatosan vagy Tudattalanul] mg nem rendelkezett.
A SZABADSG minden ’addigi’ TAPASZTALATRA
s meglv MEGFORMLTSGRA
’maradktalanul’ kiterjed.
A SZABADSG ’NEM KORLTOZHAT’.
SZABADSGBAN van az ’utdnak’ [az ppen Megnyilvnul LTEZSNEK]
ms irny N-Rendelkezst is megformlni,
mint ahogyan arrl a LTEZSE korbbi formjban rendelkezett…
az J LTEZST ’NEM KTI’ A-LTEZSE korbbi Szakaszban megformlt egyetlen N-Rendelkezse sem.
Ez Tapasztalatra alapulan megformldott Tuds
mind A-LTEZS-FORRSBAN,
mind a MINDENSG-FORRSBAN.
A SZABADSG
(1)
A-VLASZTS Szabadsga
s (2)
A-MEGNYILVNULS Szabadsga.
Ezek ’Felttelezik’ egymst,
s mgis kln-kln, nllan rvnyeslnek.
A VLASZTS Szabadga az IRNY-MEGHATROZS,
s A-MEGNYILVNULS Szabadsga pedig a Vlasztott Irny [Alap-Harmonia] betltse a Tapasztalatokkal.
Felttelezik egymst, s mgis kln-kln nllan LTEZNEK.
Az Irny Meghatrozsa nmagban nem hatrozza meg a Megnyilvnuls formjt,
A-MEGNYILVNULS
NEM KTTT
a VLASZTS sorn mr Tapasztalatknt ltezett ismeretekhez / Megrtsekhez / tnylegesen meglv Megformltsghoz.
A-MEGNYILVNULS SZABADSGHOZ tartozik az,
hogy ’utbb’ [akr a VLASZTST kveten, akr A-MEGNYILVNULS sorn] Felismert jabb Megrtsek rszv vlhatnak kzvetlenl A-MEGNYILVNULSNAK,
A-MEGNYILVNULS NEM KTTT azon Ismeretekhez s Tudshoz,
amelyen A-VLASZTS SZABADSGA ALAPULT.
Brmilyen olyan jabb Felismers / Megrts / Megformlt Tuds s jonnan Megformlt Harmonia
rszv vlhat A-MEGNYILVNULSNAK,
amely A-MEGNYILVNULS BETELJESLSIG [vagy Lezrsig] Megformldik A-LTEZSBEN.
Ez nem jelenti Az-IRNY jbli Meghatrozst [Megvltoztatst],
nem korltozza vagy csorbtja A-VLASZTS SZABADSGT,
hanem csupn A-VLTOZTATS LEHETSGE
AZ JABB FELISMERSEKRE S MEGRTSEKRE ALAPULAN
A-MEGNYILVNULS [A-SZABADSG] SORN.
Az IRNY-MEGHATROZ VLASZTS [mint SZABADSG],
s a SZABADON [s ma mr FELELSSGGEL] Meghatrozott IRNY szerinti MEGNYILVNULS SZABADSGA
A-LTEZS [S EBBEN NNN-FORRSA] szmra MEGHATROZ.
Rszlegesen nyilvnul meg ma mg A-SZABADSG A-LTEZS LET-Kiterjedsben,
mert az egyedi-let teremtkben ma mg nem formldott meg az a TUDATOSSG s FELELSSG,
amely kpess tehetn ket a SZABAD Megnyilvnulsra.
Nem rendelkeznek az L teremtk ma mg A-VLASZTS SZABADSGVAL SEM,
s ebbl ereden A-MEGNYILVNULS SZABADSGVAL SEM.
A-VLASZTS SZABADSGA az L teremtkben is azzal ’kezddik’,
hogy a SAJT (!) letket nagyon aprlkosan rtkelik / Megrtik,
s a SAJT Tapasztalataik s Megrtseik alapjn hatrozzk meg A-Ltezsk [gy Az-letk] tovbbi IRNYT.
Nem kpesek ma mg az egyedi-let teremtk annak a nagyon aprlkos-rszletes N-RTKELSNEK az n-erej Tudatos Megnyilvntsra,
amely a SZABADSGUK Alapja lehetne.
Az IRNYOK amiket Vlaszthatnak s Meghatrozhatnak nnn letk szmra,
ma mg a leggyakrabban [szinte kizrlagosan] olyan n-plsi Irnyok,
amelyeket kzvetlenl az letket GONDOZK hatroznak meg a szmukra az letk FORRSA [a MINDENSG-FORRSA] tmutatsval.
Hamarosan elkezddik az egyedi-let teremtkben is
annak a Tudatossgnak s ehhez kapcsold Felelssgnek a Tudatos Megformlsa,
amely mr az L teremtk szmra is LEHETV teszi A-VLASZTS SZABADSGT,
s majd ksbb arra alapulan A-MEGNYILVNULS SZABADSGT is.
Ennek a ’Teljes’ SZABADSGNAK a Megformlsa az L teremtk letben
az LET J TR-ALAPRA val T-VEZETSVEL kezddik meg.
[Ez AZ-LET szmra meghatrozott J Lnyeg-Cl-rtelem egyik rsze.]
Megformldnak az egyedi-let teremtk Megformlt-Testein bell
azok a bels-terek s bels-ramlsok,
amelyekkel MINDEN (!) ADDIGI Tapasztalatukhoz Kzvetlen (!) Hozzfrsk nylhat,
s gy az egsz eddigi Ltezsket-s-letket kpess vlnak (1) rszleteiben s (2) Egszben is RTKELNI.
[2021.07.07.: a FLDANYA is ’egyre nagyobb bels-teret’ (megnyilvnulsi lehetsget’) Ad arra az egyedi teremtinek,
hogy a Sajt Ered-n-Jellegkben bergztett Meghatrozik szerint formlhassk az letket: (56.r.) 33. pont – elrhet ITT]
Az let-rtkelsre az egyedi-let teremtket
az Ered-nagy-TEREMT s a Kzvetlen MEGTARTI-Teremt tantja meg gyakorlati megtapasztalsok sorn.
Itt a FLD Kzssgben is az J TR-ALAPON elkezdd J Teremt-Szakaszban ezrt kap nagy hangslyt a Testeken belli bels-terek gyakori Ellenrzse, amelyet egyre gyakrabban a FLDANYA mr Egytt (!) nyilvnt meg a teremtvel. Egyttesen rtkelik az Ellenrzsek Tapasztalatait (vagy brmilyen ms Tapasztalatot, ha ezt a teremt Kri).
A ’nagyobb kiterjeds’ n-rtkelseket a Klnleges Utat megnyitott teremtk szmra a FLDANYA az ’Egy-Krs’ Megformlsakor kezdte el a gyakorlatban is megtantani [20151127 - elrhet ITT, 20190603 – elrhet ITT].
A FLDANYA a MAGJAIVAL nagyon sok olyan Ellenrzsben s Egyttes-rtkelsben [s egyre gyakrabban EGYEZTETSEKBEN] vesz rszt, amelyekben nem csupn a teremt SAJT Tapasztalatait rtkelik, hanem ahhoz is tmutatsokat kapnak a MAGOK, hogy majd ksbb msokat hogyan segthetnek az n-rtkelsk felptsben…”
2021.07.05.
A most elkezddtt-elkezdd j Teremt-Szakasznak gy indulunk neki itt a FLD Kzssgben,
hogy a Megjult [(n)Lnyegi-, Kzps- s Anyagi-] Testnkben
mr olyan Bels Tr-Rendszert formltak meg / formlnak meg az letnk GONDOZI,
amelyek minden (!) korbbi Tapasztalatunk Teljes Megrtsre s rtkelsre is kpess tesznek bennnket.
Ez a Sajt Sorsra vonatkoz Tuds (minden eddigi Tapasztalat Tudsa)
tesz majd kpess bennnket arra,
hogy mr teljesen
SZABADON Vlaszthassunk j Irnyokat az letnkben,
MEGFONTOLTAN s FELELSSG-TELJESEN
(1) VLASZTHASSUNK,
s (2) Nyilvnulhassunk meg.
jdonsg most a YOSGBA Visszaigazodott FLD Kzssgben az is,
hogy a GONDOSKODSNAK [gy a Tudatosodsnak] egy teljesen j formjt formljuk ppen,
most ’ptjk fel’
(1) a Megformlt-Valnkban [= a sajt letnkben]
s (2) a Kzssg LET-TERBEN
a SPECILIS GONDOSKODST.
A SPECILIS GONDOSKODS Megnyilvntsa a F Irnya szerint
akkor SZKSGES,
ha az LET [akr a Szabadsg] MEGVSA rdekben
ERSEBB VDETTSG, ERTELJES IRNYBAN-TARTS [kzvetlenebb GONDOSKODS] szksges.
Ez jellemzen azt jelenti,
hogy az let / a Harmonia Megvsa rdekben
az letet Kzvetlenl GONDOZK
[s szksg szerint a KLNLEGES nagy-TEREMTK, akr A-LTEZS-FORRSA is]
az jonnan megformlt SPECILIS Terek s ramlsok hasznlatval (!)
KZEL-HZDNAK a Megerstst ignyl Helyzethez / teremtkhz.
Az eddigi Tapasztalatok szerint a SPECILIS GONDOSKODS akkor nyilvnul meg,
ha kzvetlenl (!) lettel-sszeegyeztethetetlen EL-Vltozs Jelez (vagy formldott meg).
Ma mr ELV-Jellegben kerlt meghatrozsra az,
hogy ha brmely GONDOSKOD lettel-sszeegyeztethetetlen Helyzetet rzkel [azonost be]
[vagy akr lettel-sszeegyeztethetetlensg kzvetlen Veszlyt rzkeli],
azonnal a SPECILIS GONDOKODSBA vonja az rintett Helyzetet s teremtket.
Ma mr jellemzen azonnali EGYEZTETS nylik meg ms rintett GONDOSKODKKAL
a Helyzet / teremtk TELJES-ELLENRZSE rdekben.
A FLD Kzssgben
a SPECILIS Tudatosodst megnyitott teremtkben
[FLDANYA s MAGJAI]
jelenleg formldik az a Bels Alap-Mrtk / Meghatroz,
amely a SPECILIS GONDOSKODSOK sorn irny-mutat.
Ma mg nem tudom ms fogalommal meghatrozni.
A FLD Kzssgben most formld SPECILIS GONDOSKODS
[ahogyan azt az Anyagi-Test j rendszerben is emltettem: (104.r.) 52. pont – elrhet ITT]
HARMONIAKNT PL R (!)
az let ltalnos Megnyilvnulsaira rplt Klnleges Gondoskodsokra.
A YOSGBAN
az LET Eredenden [teht ’ltalnos’ jellegben] megformlt MEGHATROZJA a MEGBECSLS.
A FLDANYA MEGTARTI ALAP-JELLEGV a TISZTELET vlt
[a MEGBECSLS olyan Rsz-rtkeknt, amelyre minden Klnleges Megnyilvnuls kzvetlen mdon rplhet].
A FLD Kzssgben a TISZTELET az az alap-rtk, amely az TALNOSAN MEGHATROZOTT TVOLSGTARTS alapjn biztostja az let srthetetlensgt.
A TISZTELET alapjn az egymssal ltalnos-Tvolsgtartssal l teremtk kztt ’nll’ (tarts) KZVETLEN ramlsok nem formldtak mg meg. Mindannyian l teremti a FLD Kzssgnek, mindannyiuknak kzvetlen bels [s ma mr a Befogadottsguk tartamban megszakthatatlan] sszekapcsoldsa van a FLDANYVAL, a FLDANYA ’kzvettsvel’ gy maguk is egy ramls rszei a FLD Kzssgnek LET-TERBEN. Az egymssal csupn mg ltalnos Tvolsgtartssal l teremtk eredenden nem rinthettk meg egymst kzvetlenl, nem nyilvnulhattak meg egyms fel Gondoskodan.
Mostanra annyiban vltozott ez a helyzet, hogy a Klnleges [illetve Specilis] Tudatosodst megnyitott egyedi teremtk a FLDANYA ltal megformlt Klnleges-Kzelsgi-Helyzetekben a FLDANYA tmutatst kvetve Gondoskodan is megnyilvnulhatnak a trsuk fel.
A YOSGON bell
az egyedi teremtk EGYMSHOZ (!) [s valjban az letket GONDOZKHOZ is]
a SZERETET ramlsban nyithatnak KZVETLEN sszekapcsoldst.
A YOSGBAN
a Kzvetlen GONDOSKODS brmely formja [LTALNOS, KLNLEGES, SPECILIS]
csakis a SZERETET Megnyilvnulsn alapulhat,
a SZERETET valamely ramlsban nyilvnulhat meg.
Emltettem a (171.r.) 69. pontban (elrhet ITT),
hogy kezdetben csupn SZEMLLD formja volt a SZERETETNEK,
s ez a mr KZELI-sszekapcsoldsi forma elsdlegesen egyms (s gy a sajt let) teljesebb Megismerst s Megrtst clozta.
Az els EL-VLTOZSOK megformldst kveten kezdett el megformldni a SZERETET OK-KERES formja,
majd nem sokkal ksbb a MEGRINTS lehetsge.
Mra ezekre alapulva felplhet a SZERETET Kzvetlenl GONDOSKOD olyan formja,
amelyben a teremtk az letk LTALNOS (!) Megnyilvnulsnak rszeknt is kpesek egymst segteni egyes EL-Vltozsaik Kiigaztsban.
A FLDANYA GYJTEMNYT forml a GONDOSKODSI TAPASZTALATOKRL [mely Gondoskods lehetsges az let ltalnos rszeknt, mely lehetsges mr csak Klnleges Gondoskodssal]:
20200908 [121-123.r.] 58. pont – elrhet ITT
20200908 [129.r.] 58. pont [a GYJTEMNY rszekre tagozdsa] – elrhet ITT
20200908 [292.r.] 108. pont – elrhet ITT
„…az tfog RTKELSNEK rsze
a SZERETETNEK
(1)
mint nll ramlsnak (vagy inkbb mra ’ramls-Rendszernek’)
(2)
s a YOSGON bell a KZVETLEN Gondoskods Alapjnak
a nagyon rszletes RTKELSE.
Jelenlegi megrtsem szerint
a SZERETETNEK a most ismertetett ’F gai / kiteljesed Irnyai’
[Szemlld, Ok-Keres, Megrint, Kzvetlenl-Gondoskod, Klnleges (vagy Specilis) mdon Gondoskod]
Az-Elkvetkezben egy bizonyos mrtkben egymstl elklnl ramls-formkban nyilvnulnak majd meg.
A FLD Kzssgn bell ez a FORMLD [Tervezsi szakaszban lv] j Rendszer ismert,
mert a FLDANYA
a VILGBELI Klnleges Befogadottsga tartamban
a VILG tmutatsval
mr azon AJNLSRA Alapulan formlta meg a Kzvetlen Gondoskods [ltalnos s Klnleges, Specilis] rendszert,
amely AJNLSRA alapulan
most a YO elkezdte a Birodalmn bell a GONDOSKODSI TAPASZTALATAI RTKELST.
A FLD Kzssgben
a MEGJULSI-TRBEN formld j Anyagi-Test rendszerben is
jl rzkelheten ’nll’ [habr Egy-Egszet-megforml] a MEGNYILVNULS / MEGTAPASZTALS
(1) LTALNOS,
(2) KLNLEGES
s (3) SPECILIS ’Szintje’,
s gy az ezekhez tartozan Megnyilvnthat KZVETLEN GONDOSKODS Lehetsgei is
’elklnlnek’ / Klnbznek / ms Szablyozs hatrozza meg ket
[habr termszetesen ezek egymsra is plnek, s egymst Kiegszthetik]…”