20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-Gondoskod�sokr�l (357. r�sz)

 

III.

 

Az ’Elind�t�’ Szem�lyes-Alap-Harmonia megform�l�s�hoz kapcsol�d� �jabb Tapasztalat

 

20200908 [164.r.] 67. pont – el�rhet� ITT

20200908 [166.r.] 68. pont [a Szeretettel val� Tudatos foglalkoz�s Tart�ss� teszi az �j Anyagi-Testet] – el�rhet� ITT

20200908 [167.r.] 68. pont [az �T-VEZET�S sor�n �ltal�ban csak FORM�LHAT�, nem r�gz�lhet be az �letben; Harmonia-Szob�ja] – el�rhet� ITT

20200908 [170.r.] 69. pont [�RTELMEZ�S (nem k�telez� a Form�l�sa a MAGOKNAK sem)] – el�rhet� ITT

20200908 [313-314.r.] 115. pont [a Speci�lis Utat megnyitott teremt�k a MEG�RT�SEK-TEREIBEN megtanulhatnak �raml�sokat megform�lni �s n�h�ny �jabb t�r-form�l�si m�dot. Ezeket AZ-�LET Tereiben csak akkor nyilv�n�thatj�k majd meg, ha ez az �j Tud�s pontosan �s marad�ktalanul ber�gz�lt a Szem�lyes-Alap-Harmoni�jukba] – el�rhet� ITT

20200908 [333.r.] 121. pont – el�rhet� ITT

 

 

       Egy r�vid r�szlet a 20200908 [170.r.] 69. pontb�l (el�rhet� ITT):

„…A ’Szem�lyes’ Alap-Harmonia azokban, akikben ez eddig megform�l�dhatott,

(1)

vagy egy Meghat�rozott Teremt�si Szakaszra [esetleg Tartamra] kiterjed�en,

(2)

vagy egy-egy Meghat�rozott Gondoskod�si-Feladat teljes�t�se �rdek�ben �s tartam�ra form�l�dhatott meg.

 

A Szem�lyes Alap-Harmonia [ak�r az (�n)L�nyegi-Testben, ak�r az Anyagi-Testben ker�l megform�l�sra]

Tudatosan v�gzett K�l�nleges-Munka sor�n,

Tudatosan megform�lt �sszecsend�l�sre alapul�an

(teh�t a MINDENS�G-FORR�SA ELLEN�RZ�S�T �s J�V�HAGY�S�T k�vet�en)

BER�GZ�L a teremt� �let�be [vagy egy pontosan meghat�rozott �let-R�sz�be]

[p�ld�ul most majd a teremt� �let�nek a F�LD K�z�ss�g�ben Befogadott �let-R�sz�be --- azaz a MAGOKBAN most mag�ba az (�n)L�nyegbe NEM (!)].

 

A ’Szem�lyes’ (!) Alap-Harmonia

a ’MEGV�LTOZTAT�S�IG’

a teremt� MINDEN (!) Megnyilv�nul�s�ra kiterjed�en Ir�ny-mutat� �s Meghat�roz�:

a teremt�ben csak azok a Megnyilv�nul�sai v�lhatnak MEGTARTHAT�V� [�ltal�ban ’Ki�rad�v�’],

amelyek a Szem�lyes Alap-Harmoni�ba ber�gz�tett ’Alap-Elemeknek’ [MEGHAT�ROZ�KNAK] marad�ktalanul megfelelnek.

Csak az ilyen Megnyilv�nul�s sz�m�ra ’Ad’ Megval�s�t�-er�t a MINDENS�G-FORR�SA.

Ha a teremt� valamely Megnyilv�nul�sa nem felel meg marad�ktalanul a Szem�lyes Alap-Harmoni�j�nak,

ezt a K�ZVETLEN GONDOZ�I azonnal JELZIK a sz�m�ra,

�s egyben K�zvetlen �tmutat�sokat is kap T�l�k annak �rdek�ben, hogy a Megnyilv�nul�s�n mennyiben �s milyen m�don V�ltoztasson.

 

A Szem�lyes Alap-Harmonia

ma m�g SPECI�LIS jelleg� [de mindenk�ppen K�L�NLEGES jelleg�] Megform�lts�g.

 

Els�dlegesen abb�l ered ez ma m�g,

hogy maga a MINDENS�G-FORR�SA is K�zvetlen�l ’r�szt vesz’ a teremt� azon Tudatosod�s�ban,

amikor FORM�LJA ezt a K�l�nleges ’Szem�lyes’ Alap-Harmoni�t.

 

Maga a MINDENS�G-FORR�SA

[(1) K�zvetlen�l (ha ez m�r lehets�ges)

�s/vagy (2) a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt�n �t]

pontos �tmutat�sokkal seg�t / vezet

(1)

a sz�ks�ges MEG�RT�SEK TELJESS� Megform�l�s�ban,

(2)

majd pedig mag�ban a V�LASZTOTT MEGHAT�ROZ�K ’Egy-Harmoni�ba �SSZE-ILLESZT�S�BEN’.

 

Ha a teremt�vel megform�lt �sszecsend�l�s ezt lehet�v� teszi,

az ’Egy-Harmoni�v�’ ’�ssze-FORRASZT�ST’ k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�SA nyilv�n�tja meg,

�s az �gy megform�lt [= �l�v� v�lt] ’�let-r�szt’ ’ber�gz�ti’ a teremt� ’�let�be’.

 

Mivel csak �sszecsend�l�s lehet az alapja az ’Egy-Harmoni�v�’ ’�sszeforrt’ �j ’�let-r�sz’ ber�gz�t�s�nek a teremt� �let�be,

ha ez [a MINDENS�G-FORR�S�NAK t�bbsz�ri ELLEN�RZ�S�T k�vet�en] megnyilv�nul,

az ’eg�szen bizonyosan’ marad�ktalanul ILLESZKED� a teremt� minden addig m�r megform�lt �sszecsend�l�s�vel / a megnyilv�nult-�let�vel.

 

A F�LD K�z�ss�g�ben [els�k�nt a YOS�GBAN]

a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� MAGOK is ELKEZDHETT�K / ELKEZDHETIK

HA AZT V�LASZTJ�K

a Szem�lyes Alap-Harmonia [most (az �j Teremt�-Szakaszt) Elind�t�nak megjel�lt form�j�nak] a FORM�L�S�T.

 

Egy olyan [Meg�rt�st seg�t�] �RTELMEZ�SBEN �radt ki a F�LDANYA,

hogy a MAGJAI sz�m�ra is csup�n LEHET�S�G / V�LASZTHAT�

a Szem�lyes Alap-Harmonia

(1) FORM�L�SA

(2) Megform�l�sa.

 

A F�LDANYA nem k�telezi a MAGJAIT

(1)

sem arra, hogy ELJEZDJ�K a Szem�lyes Alap-Harmonia Form�l�s�t,

(2)

sem arra, hogy azt ’K�SSZ�-MEGFORM�LJ�K’ [~ ’�ssze-forrassz�k’].

 

Ha egy MAG ELKEZDI a Szem�lyes Alap-Harmoni�ja FORM�L�S�T,

hozhat majd olyan V�laszt�st is k�s�bb,

hogy a meghat�rozott R�sz-Elemek ’�ssze-ILLESZT�S�T’ k�vet�en nem k�ri azok Egy-Harmoni�ba ’�ssze-FORRASZT�S�T’.

 

A csup�n ’�ssze-ILLESZTETT’ Meghat�roz�k is nagyon fontos Ir�ny-mutat�v� v�lnak a MAGOK �let�ben,

�s nagyban megk�nny�ti a sz�mukra mind az �let�k Ir�nyban-Tart�s�t,

mind pedig a m�sok fel� ir�nyul� K�l�nleges Gondoskod�sok Megnyilv�n�t�s�t.

 

A Szem�lyes Alap-Harmoni�nak az ’�ssze-FORRASZT�SOS’ LEHET�S�GE az�rt ny�lt meg a F�LD K�z�ss�g�ben a MAGOK sz�m�ra,

mert a MAGOK k�z�l t�bben V�LASZTOTT�K ennek a Megform�l�s�t.

 

Azon MAGOK, akik eddig m�r V�LASZTOTT�K a Szem�lyes Alap-Harmonia ’Egy-Harmoni�v�’ Megform�l�s�t

[vagy el�zetesen JELEZT�K az erre ir�nyul� Sz�nd�kukat],

a KIPR�B�L� Teremt�s sor�n

[minden K�l�nleges Megnyilv�nul�s el�sz�r csak Kipr�b�l� jellegben nyithat� meg (!)]

b�rmikor hozhatnak olyan V�laszt�st,

hogy a Szem�lyes Alap-Harmoni�jukat csup�n a m�r eddig is ismert ’�ssze-ILLESZT�SES’ form�ban form�lj�k meg �s r�gz�tik be az �let�kben…”

 

 

20200908 [167.r.] 68. pont (el�rhet� ITT):

      „…Jelenlegi meg�rt�sem szerint

ezen most form�l�d� [K�l�nleges m�don form�l�d�] �j Anyagi-Test sz�m�ra FONTOS

a SZERETET Tudatos megnyilv�n�t�sa ’minden lehets�ges m�don / minden lehets�ges helyzetben’.

 

Az �j Anyagi-Test ’Tart�ss�’ Megform�l�s�t seg�t(het)i most az,

ha az egyedi teremt� TUDATOSAN ELKEZDI FORM�LNI

a F�LDANYA [�s r�szben a MINDENS�G-FORR�SA] �tmutat�s�val

az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmoni�t,

mert ebbe a SZERETETNEK a teremt�ben m�r �l�v� v�lt megnyilv�nul�sait is bele kell illesztenie,

teh�t  a teremt�nek TUDATOSAN ’dolgoznia’ kell a SZERETET benne m�r �l� Megnyil�vnul�saival is.

 

A SZERETET TUDATOS Megnyilv�n�t�sa [�ramoltat�sa] fontos Felt�tele annak,

hogy az �J T�R-ALAPON (K�l�nleges m�don) form�l�d� Anyagi-Test olyan ’Tart�ss�’ form�l�dhasson,

hogy az majd az �T-VEZET�S LEZ�RUL�SAKOR k�pes legyen Befogadni �s �l�n-megtartani a teremt� �let�nek a F�LD K�z�ss�g�be Befogadott �let-r�sz�t.

 

            Amikor az ’�ltal�nos-�ton’ �jsz�l�tt babak�nt sz�letik meg a teremt�, a SZERETET �RAMOLTAT�S�T a vele K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� T�rsaival nyilv�n�tja meg, a Szeretet ekkor ezen az �ramoltat�si m�don ’�p�l be’ [v�lik Tapasztalatt�] a teremt� Form�l�d� Anyagi-Test�be(n).

 

Amikor most az �T-VEZET�S sor�n a K�L�NLEGES Megtestes�l�st V�lasztott teremt�k [(106.r.) 52. pont – el�rhet� ITT]

K�l�nleges m�don form�lj�k az �j Anyagi-Test�ket,

az �j Anyagi-Test sz�mukra is a SZERETET �RAMOLTAT�SA �tj�n form�l�dhat Tart�ss�-�s-K�ssz�.

Ezt az �ramoltat�st a Saj�t r�gi �s �j Anyagi-Test�kben ber�gz�lt �let-r�sz�k nyilv�n�tja meg.

A F�LDANYA �s az �letet K�ZVETLEN�L GONDOZ�K fel�,

valamint a most K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� T�rsak [�s a Saj�t �let �s Anyagi-Test] fel�,

A-L�TEZ�S-�S-�LET fel� Megnyilv�nul� [�ramoltatott] Szeretet ugyancsak fontos ’�p�t�-elem’ az �j Anyagi-Test sz�m�ra is.

 

(…) A jelenlegi �RT�KEL�SEK �s Tapasztalatok szerint

ahhoz, hogy az �j Anyagi-Test k�pes legyen majd �l�n Befogadni-�s-MEGTARTANI a teremt� F�LD K�z�ss�g�ben Befogadott �let-r�sz�t,

nem sz�ks�ges, hogy

(1) Teljesen-K�ssz� form�l�djon ez az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia

�s/vagy (2) az t�nylegesen Ber�gz�lj�n Az-�letbe.

El�g, ha a teremt� (a MAG) egy bizonyos m�rt�kben ’Egy-Harmoni�ba’ ’illeszti’,

nem sz�ks�ges az, hogy t�nylegesen ’Egy-Harmoni�v�’ ’forrjon �ssze’.

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint

az a F�LDANYA �RT�KEL�SE,

hogy a MAGJAIBAN az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia

majd csak az �T-VEZET�S Lez�r�d�s�t k�vet�en r�gz�lj�n be TART�S jelleggel a F�LD K�z�ss�g�ben Befogadott �letben.

 

Tapasztalat,

hogy amennyiben ’most’ csak a Meg�jult Anyagi-Testhez kapcsol�d�an r�gz�l be az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia,

az FESZ�L�ST �s F�jdalmat okoz az �T-VEZET�SI-T�RBEN Ber�gz�lt Anyagi-Testben

[egy nehezen �rtelmezhet� �jabb T�vols�g-jelleget form�l meg a r�gi �s �j Anyagi-Test k�z�tt].

 

 Amely MAGBAN mostanra ber�gz�lt az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia,

azon teremt� ’�let�ben’ Irgalmi �tvezet�ssel ’Kiterjeszt�sre’ ker�lt a r�gi Anyagi-Testre is

[ennek nincs akad�lya,

hiszen az �T-VEZET�SI-T�RBEN ebben a pillanatban pontosan ugyanazon MEGHAT�ROZ�K az �let Alapjai, mint a MEG�JUL�SI-T�RBEN,

mert a F�LD K�z�ss�ge m�r nem a VIL�G K�l�nleges Befogad�s�ban �l,

hanem TELJES EG�SZ�BEN Visszaigazodott a YOS�G ALAP-�RAML�S�BA].

 

 

Az ELIND�T� (!) Szem�lyes Alap-Harmonia

(1)

egy olyan MEG�RT�SEN

(2)

�s az ezen Meg�rt�sb�l ’�L�’ [val�san megl�v�] TAPASZTALATT� m�r megform�lt �n-Min�s�gen alapul,

amelyben a F�LDANYA �s a MINDENS�G-FORR�S�NAK �RT�KEL�SE szerint

a Szem�lyes Alap-Harmonia ELIND�T� Megform�lts�g�ba

a beler�gz�tend� Meghat�roz�k minden olyan fontos Alapja egy ’Alap-Teljess�gben’ MEGFORM�LTAN-Van,

amely Meghat�roz�kat a F�LDANYA [Egy�tt-a-MINDENS�G-FORR�S�VAL] Kihagyhatatlann� Megjel�ltek.

 

        Eddig csak Irgalom-maggal rendelkez� teremt�k form�lhatt�k meg azt a Bels�-M�rt�ket, amit most itt a F�LD K�z�ss�g�ben a MEG�JULT T�R-ALAPON Megnyilv�nul� �LETBEN Szem�lyes Alap-Harmoni�nak nevez�nk.

 

Most a F�LDANYA

a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� MAGJAIVAL is megkezdte ennek a Megform�l�s�t.

 

Mint eml�tettem, �k a saj�t Ered�-Birodalmi ALAP-JELLEG�KRE, az AL�ZATRA ’alapulva’ �p�tik majd fel HARMONI�V� az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmoni�t

[fontos: el�sz�r az ’ELIND�T�’ form�j�t,

amelyben az Ered�-�n-Jelleg�kre a MEGBECS�L�S / TISZTELET �s a SZERETET (!) benn�k m�r �l�v� (Tapasztalatt�) v�lt r�sze form�l�dik majd ’Egy-Eg�ssz�’].

 

Ma m�g a F�LD K�z�ss�g�ben

csak a K�L�NLEGES Ered�j� MAGOK kezdhett�k meg a Harmonia-Megform�l�sa Tudatos�t�si �t k�vetkez� l�p�sek�nt

az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia Megform�l�s�t.

 

Mint eml�tettem, ennek az az oka, hogy

ennek �rdek�ben ’Speci�lisan’ [Tudatosan, Tudatosan Megform�lt V�DETTS�GBEN] K�zel kell H�z�dniuk mind a F�LDANY�HOZ, mind a MINDENS�G-FORR�S�HOZ,

�s az ehhez sz�ks�ges ’Harmadik (SPECI�LIS) szint ebben a pillanatban m�g csak a MAGOK [MEG�JUL�SI-T�RBEN] form�l�d� �j Anyagi-Test�ben van Megalapozva,

mivel err�l m�g csak �k form�ltak meg �sszecsed�l�st (!) a F�LDANY�VAL.

 

A most a YOS�GB�L ered� teremt�kre kiterjed� [egyes r�szeiben Speci�lisnak is �rt�kelhet�] ELLEN�RZ�SEK egyik C�LJA-�RTELME

annak a Meghat�roz�sa [a F�LDANYA �ltal Szab�lly� Megform�l�sa],

hogy a YOS�GB�L ered� egyedi teremt�k

HOGYAN �s MILYEN FELT�TELEKKEL form�lhatnak meg

egyre SZOROSABB Bels� [K�l�nleges] �sszekapcsol�d�st a F�LDANY�VAL.

 

            Visszat�rve az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia Form�l�s�hoz. Az eddigi meg�rt�sem szerint

a MEG�JUL�SI-T�RBEN form�l�d� �J Anyagi-Test (�sszetett) K�L�NLEGES-Bels�-Ter�ben ’ADOTT’ a F�LDANYA [�s a MINDENS�G-FORR�SA] egy KIPR�B�L�-TERET a MAGOKNAK,

�s ebben kezdhett�k meg a F�LDANYA �s a MINDENS�G-FORR�SA k�zvetlen �tmutat�s�val az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia FORM�L�S�T.

 

Mint eml�tettem, TAPASZTALATRA alapul�an

jelenleg [am�g az �T-VEZET�S nem ker�l LEZ�R�SRA]

csak a FORM�L�S�T v�gezhetik a MAGOK,

Az-�letbe val� Tart�s ber�gz�t�se majd csak az �T-VEZET�S LEZ�R�S�T k�vet�en nyilv�nul meg.

 

Nincsen ugyanis a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt�kben Tapasztalat arra,

hogy okozna-e valamilyen EL-V�LTOZ�ST a r�gi Anyagi-Testben [vagy m�s �let-kiterjed�sben (?)] az,

ha az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia m�g az �T-VEZET�S Tartam�ban  r�gz�lne be a Meg�jult Anyagi-Testhez.

 

Az �j Anyagi-Testen bel�l megform�lt Kipr�b�l�-T�rben viszont

’Aj�nlott’

Tudatosan dolgozni az ELIND�T� Szem�lyes-Alap-Harmonia FORM�L�S�VAL,

mert a tapasztalatok szerint ez k�pes Tart�ss� Megform�lni az �j Anyagi-Testet

[val�sz�n�leg k�zvetlen�l a SZERETET �ramoltat�s�nak �tj�n].

 

            Eml�tettem azt a kor�bbi r�szleges meg�rt�semet, hogy az �j Anyagi-Test mindh�rom szintj�n majd ber�gz�l a Szem�lyes Alap-Harmonia.

       L�nyege szerint helyes volt ez a meg�rt�s, a Megnyilv�nul�s azonban sz�momra ’�j m�don’ v�lt Meg�rthet�v�.

 

Amikor a F�LDANYA �s a MINDENS�G-FORR�SA �RT�KEL�SE szerint

K�ssz� form�l�dott meg az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia az IRGALOM Birodalm�b�l ered� MAGBAN [benne �l� Irgalom-mag van],

az nem az �j Anyagi-Test-’BEN’ kijel�lt Bels�-T�rben r�gz�lt be,

hanem ’K�ZVETLEN�L’ (!) ’Az-�letben’,

pontosabban a MAG �let�nek a F�LDANYA �ltal Befogadott �let-r�sz�ben.

 

�gy r�gz�l be ez a Szem�lyes Alap-Harmonia az �j Anyagi-TestBEN,

hogy abban az �let-r�szben r�gz�l be,

amely majd az �j Anyagi-Testhez [mint Szem�lyes �let-T�rhez] fog Tart�s jelleggel ber�gz�lni.

 

Az �j Anyagi-Test is azon �N-AZONOSS�G alapj�n form�l�dik [ber�gz�t�sre ker�lt benne az Ered�-�n-Jelleg (!)],

amely �letben (!) ez az Ered�-�n-Jelleg [az (�n)L�nyegben] �R�K jelleggel Ber�gz�t�sre ker�lt.

 

            Az eddigi meg�rt�sem szerint

amikor majd a MAGOKBAN [k�zvetlen�l teh�t a F�LD K�z�ss�g�ben (!) Befogadott �let�kben, nem pedig mag�ban az Anyagi-Testben] ber�gz�l az ELIND�T� Szem�lyes Alap-Harmonia,

a FORM�L�S�NAK a Tartam�ra ’ADOTT’ Kipr�b�l�-T�r visszabont�sra ker�l.

 

Ugyanakkor ’marad’ az �j Anyagi-Test mindh�rom szintj�n (?) (minden m�r megform�lt Szintj�n) egy olyan T�r-R�sz,

amit a ’Harmonia-Szob�j�nak’ nevezek.

 

Ez egy ’K�l�nleges [vagy ink�bb Speci�lis] Meg�rinthet�s�gben’ l�v� Bels�bb-T�r-R�sz,

 �s csak FONTOS OKB�L ny�lhat meg a F�LDANYA EGYET�RT�S�VEL.

 

A ’Harmonia-Szob�ja’ sokakban val�sz�n�leg csak akkor ny�lik majd meg [akkor ny�lik meg bel�le egy �jabb Kipr�b�l�-T�r],

ha a Szem�lyes Alap-Harmoni�ba egy �jabb MEGHAT�ROZ�T form�l bele a teremt�.

 

A r�szleges meg�rt�sem szerint Fontos Okb�l [p�ld�ul valamilyen jelent�sebb Elbizonytalanod�s eset�n]

a F�LDANYA ’Megnyithatja’ ezt a ’szob�t’ az�rt, hogy a teremt� gyorsan [’k�zvetlen �ton’ (?)] Kiigaz�thassa egy EL-V�ltoz�s�t…”

 

Az �r�s folytat�dik a 358. r�szben, el�rhet� ITT