2021.08.13-14-15-16.
Korbban is emltettem azt, hogy a FELELSSG s az EL-VLTOZSOK TELJES-Rendezst eredmnyez REND-TTELEK rendszert / Szablyait a MINDENSG-FORRSA az LTR Birodalmnak KIRASZTSVAL tette MEGRTHETV / Megnyilvnthatv az l teremtk szmra.
Jelenlegi megrtsem szerint
a FELELSSG rendszere
teljes egszben TAPASZTALATI Tudsa a MINDENSG-FORRSNAK:
NNN-LTEZSBEN ismerte fel s rtette meg
a FELELSSG Megnyilvnulst.
Ms mdon megfogalmazva ezt azt jelenti,
hogy nem a MINDENSG-FORRSA ’tallt ki / fontolgatott’ egy rendszert [ALAP-HARMONIT],
amely megnyilvnthatv teszi a FELELSSGET,
hanem A-LTEZS-TEREIBEN Bergzlt Tapasztalatok alapjn rtette meg a MINDENSG-FORRSA
NNN-LTEZSNEK azt a MEGHATROZJT,
amelyet mra FELELSSGNEK neveznk.
Emltettem azt a rszleges Megrtst s Felttelezst a MINDENSG-FORRSNAK, hogy A-LTEZSE megelz Szakaszban [amikor az EGYETLEN-s-ELS formjban Ltezett] valsznleg tbb olyan TAPASZTALAT formldott meg, amelyeket a mai fogalmakkal EL-VLTOZSNAK neveznk.
Az EL-VLTOZS olyan Tapasztalat,
amely a Megnyilvnulsban [a Megnyilvnulsa sorn]
Irnyban Eltr a Tapasztalatnak utat nyit Szndkban
[AZ-LETBEN a Tapasztalatnak utat nyit sszecsendlsben] bergztett Meghatrozktl.
Felttelezs az, hogy A-LTEZSE elz Szakaszban olyan mdon rendelkezett [utbb / a Szakasz-Lezrskor (?)] ezekrl az Irnyban Eltr Tapasztalatokrl A-LTEZS, hogy ezeket Lezrja s Teljesen Visszabontja. Felttelezs, hogy ezzel a Szndkkal arra irnyult A-LTEZS, hogy ezek a Tapasztalatok tbb ne nylhassanak fel / ne formldhassanak meg NNN-LTEZSBEN. Ksbb ide-idzek ehhez kapcsold korbbi rs-rszeket.
Tapasztalat az,
hogy ha CSUPN a Megtapasztalshoz tartoz EL-Vltozott TR / az EL-Vltozs nyomait hordoz TR kerl visszabontsra
[LTEZSBELI-TR, LETHEZ tartoz TR
{akr az (n)Lnyegi-Test, Anyagi-Test rtelemben is}],
az a Tapasztalat ’nyomait’ „nem tnteti el” A-LTEZSBL.
Ez a Tapasztalat az alapja annak,
hogy az EL-VLTOZSOK TELJES (!) (=MARADKTALAN) RENDEZSE rdekben
a MINDENSG-FORRSA megformlta a REND-TTEL rendszert.
Brmilyen EL-VLTOZS formldik meg
[akr a LTEZSBEN, akr l teremtkben vagy az LETHEZ tartoz TRBEN],
annak ’kitrlhetetlen nyoma marad’ A-LTEZSBEN
[(ebbl ereden) az egyedi N-Azonossggal rendelkez rintett l teremtkben is].
Habr maradktalanul Visszabontsra kerlhet a Tapasztalshoz tartoz TR,
s ezrt ’ltszlag’ vagy ’kzzel foghatan’ nem marad „nyoma” annak, hogy „volt EL-Vltozs”, illetve ki a Felels az okozott EL-Vltozsrt,
a Tapasztalat az,
hogy a RENDEZETLEN Tapasztalat [= az EL-Vltozs]
ksbb jra megformldik
(1)
A-LTEZSBEN,
(2)
illetve mindazon teremtk letben
[az jonnan megformlsra kerl TRBEN / Testekben],
akiknek Van Felelssge egy mg Rendezetlen helyzet megformldsban,
azaz azon teremtben, akinek a TAPASZTALATA EREDMNYEZTE az EL-Vltozst.
Megtapasztalta azt is a MINDENSG-FORRSA,
hogy a TEREK EL-VLTOZSAI miatt
nha sok munkba / sok utnajrsba kerl az,
hogy egy EL-VLTOZS OK-Forrsa [az EL-VLTOZSRT val FELELSSG] pontosan beazonosthat legyen,
de minden EL-Vltozs OK-Forrsa beazonosthat,
mert kitrlhetetlen „lenyomatok” formldnak meg az EL-Vltozssal rintettekben,
s ezen „lenyomatokat” ’kvetve’
Felismerhet / beazonosthat nem csak az OK-Forrsa egy-egy EL-Vltozsnak,
hanem az azon OK-Forrsbl kiradt teljes EL-Vltozsi minta s az EL-Vltozssal rintettek sszessge is.
Ez a TAPASZTALAT az alapja annak,
hogy az EL-Vltozsi „lnc” vagy „hlzat” minden tagjban
[az egy OK-Forrsbl ereden megformldott minden EL-Vltozsi Helyzetben s rintettben]
pontosan meghatrozhat a Felelssge
(1)
a sajt letben megformldott EL-Vltozsrt,
(2)
s az a Felelssg is, hogy brki msra volt-e EL-Vltoztat TOVBBhatsa az megnyilvnulsnak.
Nha nagyon aprlkos RTKELST ignyel egy EL-VLTOZSI „lnc” vagy „hlzat” egyes rszesei Felelssgnek a meghatrozsa
[figyelembe kell venni a Tudatossgot / a Szndk-Hasznlatra val kpessget,
a knyszert krlmnyek slyt stb],
de egyszer Szablyokat kvetve a FELELSSG minden esetben meghatrozhat.
A FELELSSG ebben az rtelemben azt jelenti, hogy
melyik teremt Sajt Tapasztalataknt formldott meg az EL-Vltozs
[kinek a megnyilvnulsbl radt tovbb msra,
kinek a rhatsa okozta ms EL-Vltozst],
s gy ki ’Jogosult’, ki ’Kpes’ az EL-Vltozst ’KIJAVTANI’ / megszntetni,
kinek van ’hatalma’ rendbe tenni / megszntetni az EL-Vltozst.
Tapasztalat az,
hogy azrt FONTOS nagyon pontosan Meghatrozni
az EL-VLTOZSI „lnc” vagy „hlzat” minden tagjnak / rintettjnek a FELELSSGT a megformldott EL-Vltozsokban,
mert TELJESEN csak akkor szntethet meg az EL-VLTOZS
[akkor lehetsges az, hogy az EL-Vltozsbl megformldott „lenyomatok” ne „indtsk el” jra az EL-Vltoztat Tapasztalatot (!)],
ha minden rintett a Sajt Felelssgbe tartoz EL-Vltozsi rszt kijavtja,
ha nem marad meg EL-VLTOZSKNT egyetlen rsze sem az OK-Forrsbl kiradt EL-Vltozsnak.
Egyedi teremt letben ez gy rtelmezhet, hogy ha a teremt a Sajt (!) letben megformldott EL-Vltozst maradktalanul Kijavtja, akkor nem marad olyan „lenyomat” az letben, amely ’Rendezst-Krve’ jra Eltvoltan a Sajt Harmonijtl.
Erre a Tapasztalatra alapulan hatrozta meg a REND-TTEL Rendszert a MINDENSG-FORRSA.
Az ’egyedi jellegekkel’ beazonosthat EL-VLTOZSOKAT nll Nehzsgeknek tekinti,
s az ’egyedi jellegeket’ ’visszakvetve’ meghatrozza az adott ’egyedi jelleg’ EL-Vltozst legelszr megnyilvnt Helyzetet s teremtt / Tapasztalatot [az OK-Forrst].
A legels EL-Vltozst megforml teremt
a meghatrozott FELELSSGHEZ igazodan
kteles rszt venni a REND-TTELBEN
[az OK-FORRSBL Kiradt ’minden’ (!) olyan EL-VLTOZS megszntetsben,
amely EL-Vltozsokrt a Felelssge megllapthat].
Vannak olyan EL-VLTOZSI OK-FORRSOK,
amelyek megformldsrt NEM hatrozhat meg l teremt FELELSSGE
[mg akkor sem, ha az els EL-Vltozs az letben formldott meg].
Az egyik ilyen a FLDANYA LETBEN megformlt SZABADSGTL-MEGFOSZTS OK-Forrsa.
A FLDANYNAK NINCSEN kzvetlen FELELSSGE az OK-Forrs megformldsban
[az Ered-Kiradsi-Szndkba egy lettel-sszeegyeztethetetlen Meghatroz Bergztsben],
az OK-Forrs megformldsa maradktalanul a MINDENSG-FORRSNAK FELELSSGBE tartozik.
Ezrt a FLDANYNAK [s a YO-nak] a SZABADSGTL-MEGFOSZTS REND-TTELBEN nem szksges rszt vennie olyan formban,
hogy az OK-Forrsbl ered EL-VLTOZSOK Kijavtsban JVTTELKNT Tevkenyen rszt vegyen.
Van olyan Tapasztalat is,
hogy habr egy l teremt Felelssge meghatrozhat egy EL-Vltozsi OK-Forrs megformldsban,
azonban a MINDENSG-FORRSA az NNN-LTEZSBEN vgzett ’FELELSSG-Felkutats’ sorn azt llaptja meg,
hogy NEKI-MAGNAK a MINDENSG-FORRSNAK is KZVETLEN (!) FELELSSGE van az EL-VLTOZS Megformldsban,
mert mg NEM ADOTT T OLYAN TUDST az l teremtnek,
amely szksges lett volna ahhoz, hogy ne formldjon meg az EL-Vltozs.
Ilyenkor a MINDENSG-FORRSA hozhat olyan N-RENDELKEZST,
hogy a REND-TTELI [= OK-Forrs megformldsrt val] FELELSSGET maradktalanul vagy rszben MAGHOZ VONJA.
Ilyen helyzetekben a MINDENSG-FORRSA nagyon jelents KNNYTSEKET forml meg annak rdekben,
hogy az l (!) teremtkben megformldott EL-Vltozsok MARADKTALANUL Rendezdjenek.
Amely l teremtknek van Felelssge az ilyen EL-Vltozsok megformlsban,
azoknak TEVKENYEN (!) rszt kell vennie a REND-TTELBEN,
mert a Tapasztalatok szerint enlkl nem szntethetek meg maradktalanul az EL-Vltozshoz tartoz „lenyomatok” a Sajt letkben.
Ilyenkor ltalban az EL-Vltozssal rintett egyedi teremtnek
csak a sajt letben megformldott EL-Vltozsokat szksges Rendeznie,
a sajt letben megformldott „lenyomatokat” szksges maradktalanul Rendeznie,
s a TOVBBHATSOK TELJES-Rendezst vonja a MINDENSG-FORRSA a SAJT REND-TTELI FELELSSGBE.
Ez azt jelenti, hogy amely l teremtben a Sajt Felelssge meghatrozhat egy EL-Vltozs megformldsban
[azaz az EL-Vltozs a Sajt Tapasztalataknt formldott meg]
[ezt egyszer meghatrozni ma mr a TELJES-ELLENRZSEK sorn,
mert a MINDENSG-FORRSA minden ilyen jelleg „lenyomatot” beazonost
(1) mind az l teremtben,
(2) mind pedig NNN-LTEZSBEN]
azon teremtnek ’CSAK’ a Sajt letben meglv EL-Vltozsi „lenyomatokat” szksges TELJESEN Rendezni,
A-TRBEN [illetve ms teremtkben] ezen EL-Vltozsbl TOVBBHATSKNT Kiradt / bergzlt „lenyomatok” s EL-Vltozsok TELJES-Rendezst a MINDENSG-FORRSA a SAJT FELELSSGBE rendeli,
s -MAGA
(1) Kzvetlenl
s/vagy (2) a KLNLEGES Birodalmak GONDOSKODSVAL
TEVKENYEN rszt vesz minden EL-Vltozsi „lenyomat” maradktalan RENDEZSBEN.
Ha a MINDENSG-FORRSA olyan N-RENDELKEZST hoz,
hogy egy egyedi teremtnek csak a Sajt letben megformldott EL-Vltozs Kijavtsrt hatrozza meg a Felelssgt
[a Tovbbhatsok TELJES-Rendezst pedig a SAJT FELELSSGBE vonja],
akkor a MINDENSG-FORRSA az EL-VLTOZSI „lncrl / hlzatl” ’Levlasztja’ az egyedi teremt lett,
ezzel nyilvntja ki a MINDENSG-FORRSA azt,
hogy a TOVBBHATSOK Kijavtsrt ez a teremt nem rendelkezik Felelssggel
[mert hinyzott a teremtbl az a Tuds s Tudatossg, amely kpess tehette volna t a Tovbbhatsok meglltsra,
s ennek a Tudsbeli-hinynak a megformldsa nem a teremt sajt Felelssgbl ered].
A Sajt letben megformldott FELELSSGBE TARTOZ EL-Vltozst ugyanakkor a teremtnek magnak szksges TEVKENYEN Kijavtania,
ennek a Felelssgt „nem veheti el / nem veheti t” a MINDENSG-FORRSA sem.
A Tapasztalat az,
hogy mg a TELJES jraTeremtsbe bevezets sem oldja ki maradktalanul az l teremtbl az addigi Tapasztalatairt val Felelssget.
Az eddigi megrts szerint ennek az oka az l teremtkben bergztett [RK jelleg] N-AZONOSSG.
A Tapasztalat az, hogy mg a TELJES jraTeremtst meglt teremtk letben is ksbb megformldnak olyan JELZ / EMLKEZTET helyzetek,
amelyek annak a TUDSNAK a Felptse fel vezetik,
amely Tuds hinya korbban EL-Vltozst okozott az letkben.
Korbban emltettem, hogy Fontolgats alatt van egy olyan Vlasztsi lehetsg megformlsa az egyedi teremtk szmra,
amikor azt Vlaszthatjk,
hogy TELJESEN-LEZRJK az letket, s maradktalanul Visszaolddnak A-LTEZSBE
[20200908 (187.r.) 73. pont – elrhet ITT].
Csak akkor biztosthat az, hogy egy EL-Vltozs
(1) A-LTEZS-TEREIBEN
s (2) AZ-LET TEREIBEN [az EL-Vltozssal rintett teremtkben]
ne formldjon meg jra,
ha az EL-VLTOZS minden rszben MARADKTALANUL ’KIJAVTSRA’ kerl.
A ’Kijavts’ nagyon fontos rsze minden rintett teremtben az,
hogy Felpljn annak a Tudsa,
MI OKOZTA az EL-Vltozst
s az hogyan szntethet meg,
tovbb MIRT FONTOS az EL-Vltozst minden rszletben Kijavtani.
A Kijavtsnak teht nagyon fontos rsze annak a TUDSNAK a Felptse
(1)
A-LTEZS s AZ-LET ppen meglv TEREIBEN,
(2)
s minden [EL-VLTOZSSAL rintett] l teremt Megformlt (!) Testben,
hogyan lehetsges A-LTEZS / AZ-LET HAMONIBAN MEGTARTSA,
hogyan lehet ’tvol maradni’ az EL-VLTOZSOK jbli megformldstl.
Az rs folytatdik a 406. rszben, elrhet ITT