20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (469.r.)

 

2021.10.02.

R�szleges meg�rt�sek [r�szben FORM�L�D�, r�szben PONTOSOD� �jabb GONDOSKOD�SOKHOZ kapcsol�d�an]

 

1.

            A „s�t�t-erd�-csapda” egy olyan T�r, amely (a Tapasztalatok szerint) t�bb egym�sra �p�l� r�tegb�l �ll.

        A „s�t�t-erd�-csapd�r�l” kor�bbi �r�s-r�szben ► b�vebben: 20200908 (436-437.r.) 152. pont – el�rhet� ITT.

 

            El�sz�r egy „gomolyg�-hom�lyk�nt” v�lik �rz�kelhet�v� (�ltal�ban). Ebben a „hom�lyban” a „megform�l�j�b�l” „ered�” bizonytalans�g �s bizalmatlans�g szinte mindig jelen van, �s az indulatoss�g / harag / d�h / szomor�s�g (ak�r �nv�d) is gyakran beler�gz�l. Abban, akiben ez a „csapda” elkezd „begy�kerezni”, �ltal�ban ezek az „alapjellegei” v�lnak �rz�kelhet�v� a „csapd�nak”.

            A „csapda” a leggyakrabban a teremt� valamely Fokozottabban-�rz�keny �s/vagy �ppen-form�l�d� bels�-ter�ben kezd „begy�kerezni”, gyakori a „sz�v-k�rny�ki bels� terekben” val� begy�kerez�se [t�d�, torok, gyomor, ves�k, l�p, belek, bels� nemiszervek…].

 

            A „csapda” begy�kerez�s�t k�vet�en elkezd „testet �lteni” a „csapda”, �s a legk�l�nf�l�bb EL-Terel�sek �s akad�lyoz�sok mint�i kezdenek megform�l�dni benne �s �ltala. Val�ban hasonl� a „csapda” ezen r�sz�nek fel�p�l�se ahhoz, mintha egy erd�s�g kezdene megform�l�dni, egyre ink�bb akad�lyozva a tiszt�n l�t�st / pontos �rz�kel�st. 

„…a „massza” „�l�v� kezd v�lni”, m�s „mint�kkal” is „�sszekapcsol�dik / vegy�l”, „er�t” igyekszik elvonni b�rkit�l / b�rmit�l…”

 

            Amikor a „csapda” „saj�t tere” (amelyben begy�kerezett) elkezd „betelni” az akad�lyoz� (EL-Terel�) mint�kkal, elkezd „tov�bb s�t�t�lni” (vagy ak�r m�s m�don „ijeszt�bb�” v�lni) a „csapda”-t�r. Ahhoz hasonl� ez a „csapda-�p�l�si-szakasz”, mintha nagyon apr� finom szemcs�j� korom vagy por kezden� betakarni az „erd�s�get”. Ennek a „csapda-r�tegnek” az a „c�lja”, hogy „teljesen els�t�t�tse” az �rz�kel�st. Gyakran olyan �rzetet is kiv�lt a „csapda” ezen els�t�t�t� szakasza, mintha „megfosztana a leveg�t�l (szabads�gt�l)”, t�nylegesen „fullad�s” �rzetet is kiv�lthat az �rz�kenyebb teremt�kben. M�r az „erd�s�g” (az akad�lyoz�s) fel�p�t�sekor is folyamatosan fogy az �r�m / �letkedv, ebben a szakaszban azonban rohamosan tov�bb z�rul az �r�mteljes megtapasztal�sok lehet�s�ge, �s egyre gyorsabban fogyhat („sz�tfolyhat”) az �let-er� a teremt�ben.

 

            A „csapda” akkor „fejezi be” az �p�tkez�s�t, amikor m�r er�teljesen „bes�t�t�lt” (ilyenkor a teremt� �ltal�ban m�r k�ptelenn� v�lik a K�zeli-�sszekapcsol�d�sai m�k�dtet�s�re �s az �N-Gondoskod�sra). A „csapda” ekkor egy „z�r� r�teget” form�l meg a „csapda” begy�kerez�s�t�l abba az ir�nyba haladva, amerre a „csapda” tov�bb�p�lt. Ez a „z�r�r�teg” m�r a form�l�d�sa tartam�ban is egyre nagyobb nyom�st gyakorol a „csapd�n” kereszt�l a teremt�re, �s pr�b�l min�l el�bb „hermetikusan lez�rni”. Ha a „csapda” eg�szen eddig a szakasz�ig fel�p�l, k�pes lehet „lev�lasztani az �letr�l / �raml�sokr�l”.

 

            Azt �rz�keltem, hogy amikor az OLTALOM-T�R �ltal is k�zvetlen�l meger�s�tett V�DETTS�GBEN a „s�t�t-erd�-csapda” Visszabont�sa megkezd�dik, r�tegenk�nt ker�l visszabont�sra. El�sz�r a „z�r� r�teg” ker�l elt�vol�t�sra [onnan, ahol legut�bb ber�gz�lt visszafel� a begy�kerez�si hely fel�].

            Ezt k�vet�en a „fekete korom-r�teg” ker�l visszabont�sra, majd az „erd�”, �s v�g�l a „begy�kerez�se”.  A visszabont�s FOLYAMATOSAN nyilv�nul meg [nincsen ’sz�net’ az egyes r�tegek lev�laszt�sa k�z�tt].   

        Ahol a „csapda” az Anyagi-Testben begy�kerezett [ahol a bels�-teret / �raml�sokat EL-V�ltoztatta] T�r-Kiigaz�t�s, T�r-P�tl�s lehet sz�ks�ges.

 

Att�l f�gg�en, hogy melyik bels�-t�rre / �raml�s(ok)ra „telepedett r�” a „csapda”,

tov�bb� att�l is f�gg�en, hogy t�nylegesen milyen egy�b EL-V�ltoz�sokat �s Fokozott-�rz�kenys�geket okozott a „csapda”,

 tov�bbi K�zvetlen Gondoskod�sok nyilv�nulnak meg  a REND-T�TEL r�szek�nt (!).

 

A „csapda” �ltal okozott EL-V�ltoz�sok Teljes-Rendez�se �rdek�ben

tov�bbi K�NNY�T�SEK ber�gz�t�se / befogad�sa is lehets�ges.

 

(1)

Tov�bbi K�NNY�T�ST K�rhet maga a teremt� is,

(2)

�s a F�LDANYA a Saj�t GODOSKOD�I Hatalm�ban is rendelkezhet az EL-V�ltoz�s megsz�ntet�se �rdek�ben �jabb K�NNY�T�S ber�gz�t�s�r�l.

 

            Egyes MAGOKBAN Kipr�b�l� Teremt�s sor�n [a Behangol�s c�lj�val] megkezd�d�tt a „s�t�t-erd�-csapd�k” Teljes-Visszabont�sa. 

            A „s�t�t-erd�-csapda” is az�rt ker�lt az els�k�nt visszabontand� „csapd�k” k�z�, mert szinte kiv�tel n�lk�l k�zvetlen�l �s s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen jelleg�. Gyakran ir�nyul k�zvetlen�l az �let „lev�laszt�s�ra” az Anyagi-Testr�l [azaz hal�l okoz�s�ra].

 

2.

�RT�KEL�S-R�szlet

 

A „F�gg�s�g” k�nyszer�ben [„csapd�j�ban”] �l� teremt�k

ha egym�ssal K�zvetlen-�raml�sba ker�lnek,

(1)

nem egym�st er�s�tik,

(2)

hanem �nmagukban �s a m�sikban is  a k�nyszert er�s�tik fel.

 

            A „nem egym�st er�s�tik” kifejez�s �rtelme az, hogy nem k�pesek egym�st (�s �nmagukat) a k�nyszer / a f�gg�s�g hat�sa al�l kivonni. A „F�gg�s�g” k�nyszer�ben �l� teremt�k egym�s k�zel�ben „igazol�s�t l�tj�k annak”, hogy „j� helyen vannak”, a k�nyszer megnyilv�nul�sa „norm�lis”, „er�t ad”. Egym�shoz val� k�zels�g�k nem Elfogad�s, hanem „kapaszkod�s”, �gy k�zvetlen�l nem a szeretet megnyilv�nul�sa.

       A „F�gg�s�g” k�nyszer�ben �l� teremt�k �let�t az �let�ket GONDOZ�KNAK nagyon neh�z Ir�nyban-Tartani [a benn�k l�v� FOKOZOTT-�RZ�KENYS�GEK miatt].

            Legink�bb az �T-VEZET�SI-T�RRE vonatkoz� �RT�KEL�S lehet az, hogy ha a T�r-Haszn�lat Jogos m�rt�ke ber�gz�t�sre ker�l [�gy m�r nem lesz el�rhet� a sz�mukra az, ami EL-T�vol�tja �ket a saj�t Harmoni�jukt�l],

nem szabad egym�ssal K�zeli-�sszekapcsol�d�sba [K�zvetlen-�raml�sba] �sszekapcsolni a „F�gg�s�g” k�nyszer�ben �l� teremt�ket,

mert nem k�pesek egym�st seg�teni az �N-Gondoskod�s �jb�li fel�p�t�s�ben (vissza�p�t�s�ben),

�ltal�ban „akad�lyozza” az �N-Gondoskod�s vissza�p�t�s�t a f�gg�s�gben �l� t�rs k�zvetlen k�zels�ge.

 

 

Kapcsol�d� �r�s-r�sz

20200908 [457-458.r.] 160. pont (el�rhet� ITT):

            „…A YOS�GRA jellemz� egyedi jelleg miatt [vagyis amiatt, mert f�leg a YOS�GB�L ered� teremt�k sz�m�ra nagyon fontos az, hogy K�ZVETLEN (!) �raml�st (Szeretet-�raml�st!) m�k�dtethessenek m�s egyedi (!) teremt�vel] ugyanakkor

EL� KELL K�SZ�TENI azt, hogy

NE MARADJANAK

T�MASZT�K n�lk�l

�s SZERETET-ALAP� K�zvetlen-�raml�s / K�zvetlen Gondoskod�s n�lk�l

ezek a NEH�Z HELYZETBEN l�v�, K�zvetlen (K�l�nleges / Speci�lis) Gondoskod�st ig�nyl� teremt�k.

 

Ha �gy v�lasztan� le ezen teremt�k �let�r�l / Anyagi-Test�r�l / Szem�lyes �let-Ter�r�l az eddigi K�zvetlen-�raml�sokat a F�LDANYA,

hogy legk�s�bb a Lev�laszt�ssal egyszerre [de ha lehet, akkor m�r ink�bb egy kicsit hamarabb is]

az �NZETLEN vagy MEGFONTOLT SZERETET GONDOSKOD� �raml�s�n nem form�lna meg hozz�juk K�ZVETLEN (!) �raml�st,

az csak �JABB Neh�zs�ggel nehez�ten� ezen teremt�k [�s �gy minden (!) itt �l� teremt�] �let�t.

 

TELJES-ELLEN�RZ�SEK alapj�n �RT�KELI a F�LDANYA �s a YO / IRGALOM azt,

hogy azon egyedi teremt�k, akiknek az �let�t SZ�KS�GES LEV�LASZTANI a nem Szeretetk�nt m�k�d� K�zvetlen �raml�sr�l,

jelenleg milyen ’Kapaszkod�kat’ „haszn�lnak”.

 

            Meg�rt�st seg�t� k�p: a TISZTELET / SZERETET megnyilv�n�t�s�ra csak r�szlegesen k�pes [vagy nem k�pes] teremt� nem k�pes az �lete �n-erej� Ir�nyban-Tart�s�ra, jellemz�en nem csak a t�rsai fel� nem k�pes Gondoskod�an megnyilv�nulni, hanem az �N-Gondoskod�sra sem k�pes. Olyan, mint egy fiatal fa / n�v�ny, akinek a gy�kere m�g nem el�g er�s, nem ny�lik olyan m�lyre, amely egy er�sebb sz�lben k�pes lenne biztosan megtartani a t�rzset, �gakat.

            B�rmilyen sz�l vagy m�s viszontags�g �ri, az „eg�sz test�vel” „hajladozik”, a t�rzse nem k�pes m�g egyenesen meg�llni [az „eg�sz fa” „vesz�lyben van”, „minden r�sze f�j / fesz�l / h�z�dik” (fokozottan-�rz�keny)].

            A s�lyosan s�r�lt teremt�k Anyagi-Testi �lete is ilyen. �n-er�b�l nem k�pesek megtartani / Ir�nyban-Tartani magukat, ak�r m�r kisebb V�ltoz�sok is EL-csavarod�st / t�r�seket okozhatnak benn�k. „Pr�b�lnak kapaszkodni” „amiben �s akiben lehet”. Miut�n EL-T�volodtak a Szeretet-Kapcsol�d�saikt�l, (mint ahogyan p�ld�ul az alkoholist�k) a „k�zelben l�v� / �ppen ott l�v�” „t�rsban” „pr�b�lnak megkapaszkodni”. Ez azonban nem val�di kapcsol�d�s, �s �gy nem is k�pesek val�di (!) er�t mer�teni ebb�l a helyzetb�l. L�tsz�lag „er�t adhat” p�ld�ul az alkohol / drog [„elfoglalts�got” „adhat” a „doh�nyz�s” vagy „szerencsej�t�k”], ezek azonban az „iv�-cimbor�khoz” hasonl�an olyan L�TSZAT „kapaszkod�k”, amelyek nem adnak val�di er�t, s�t, a m�g megl�v� �n-er�t [eg�szs�get, val�di kapcsol�d�sokat, anyagi javakat, �rtelmet / tudatoss�got] is folyamatosan EL-veszik.

 

            L�ttam a minap egy �desany�t, aki k�t kez�vel �lelte mag�hoz �s tartotta a kb hat h�napos kisl�ny�t. A kisl�ny biztons�gban volt az �desanyja K�T KARJ�NAK / KEZ�NEK T�MASZT�S�BAN, figyelmesen n�zett k�rbe, j�l �rezte mag�t anya �s gyermeke is. �rz�kelhet�en jelen volt a szeretet.

            L�ttam egym�st�l n�h�ny m�terre l�v� fiatalabb �s id�sebb f�rfiakat. Az egyik kez�kben telefon volt, a m�sikban alkohol vagy cigaretta. Mindkett� ’gondoskod�sra sz�nt’ kez�kkel „kapaszkodtak” „valami l�tszatba”… �gy a k�t kez�k m�r alkalmatlan volt a gondoskod�sra… Az jutott eszembe, hogy ezeket a „p�t”-szereket [vagy EL-Terel� eszk�z�ket] ki kellene venni a kez�kb�l… ha nem k�pesek ezeket „elengedni”… �s a figyelm�ket valahogyan vissza kellene vezetni �nmaguk (!) fel� �s a vel�k m�g Szeretet-�raml�sban l�v� t�rsaik fel�.

 

            A meg�rt�st seg�t� k�p alapj�n azt �rtettem meg, hogy

a F�LDANYA megform�l olyan VAL�DI T�MASZT�KOKAT azok sz�m�ra,

akiket hamarosan t�nylegesen lev�laszt a k�nyszerk�nt m�k�d� K�zvetlen �raml�saikr�l,

amelyek ’ismer�sek / hasonl�ak’ lehetnek (k�ls�leg, f� jelleg�kben) azokhoz a „kapaszkod�khoz”,

amelyeket eddig „haszn�ltak”,

�s �gy ha lehets�ges, egy�ltal�n ne �rz�kelj�k azt, hogy „elvesz�tenek” valamit / valakit.

 

[T�maszt�kok – mint a ’h�rom-T’ (T�r, T�rs, Tev�kenys�g)]

            Azt �rtettem meg, hogy vannak olyanok, akiknek legink�bb a ’T�r’ Biztons�ga fontos / sz�ks�ges. Elk�pzelhet� ez �gy, mint egy olyan kisebb (de nem t�l sz�k) t�r, amely alulr�l �s fel�lr�l, valamint h�rom oldal�r�l V�DETT [mint egy fedett buszmeg�ll�], �s az egyik oldala nyitott, azon ki lehet l�pni, ki lehet n�zni, ott lehet m�sokkal is tal�lkozni / kommunik�lni an�lk�l, hogy ez egy tart�sabb �sszekapcsol�d�s lenne. Sz�mukra az is fontos, hogy a ’h�tukat meg tudj�k t�masztani’, �s ’le tudjanak �lni’ (meg tudjanak pihenni egy kicsit egy biztons�got ad� t�rben).

            M�soknak egy k�zelben l�v� t�rs jelenl�te a fontos, akivel lehet besz�lgetni, akinek el lehet mondani azt ami f�j… legyen aki meghallgatja, vagy ak�r meg�rinti, meg�leli.

            Van akinek az a fontos, hogy a „kezei, karjai” „ne legyenek �resek”. Nekik valamilyen hasznos �s �r�met ad� elfoglalts�got sz�ks�ges biztos�tani. Sz�mukra �r�met ad az, ha Tev�kenyek tudnak lenni.

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint ilyen �s ehhez hasonl� T�MASZT�KOKAT form�l meg a F�LDANYA [ezek Val�di Terek, val�di �s t�nylegesen er�t ad� �sszekapcsol�d�sok / K�zvetlen �raml�sok].

            Akin�l lehets�ges, a F�LDANYA a lehet� leghamarabb elkezdi ezeket az �j T�MASZT�KOKAT hozz�kapcsolni a Szem�lyes �let-T�rhez az�rt, hogy a K�zvetlen-�ram�sr�l LEV�LASZT�S pillanat�ban a ’j�l ismert helyen, a j�l ismert form�ban’ ott legyen sz�mukra egy olyan T�maszt�k, amely meg�vja �ket att�l, hogy „kibillenjenek / kiszakadjanak” az addig meg�rz�tt �let�kb�l…”

 

Az �r�s folytat�dik a 470. r�szben, el�rhet� ITT