20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (485.r.)

 

Fontolgat�s

            Ennek az EL-V�ltozott[-�s-EL-V�ltoztat�] T�R-R�sznek a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�N bel�l az egyik ’r�sze’ lehetett az, amir�l az egyiptomi m�toszok eml�keznek meg, �s ’Ozirisz’ [a nev�t helyes ir�nyban olvasva: SZERZ�] „hely�r�l kil�k�s�ben” �s „term�ketlenn� t�tel�ben” [„CSONK�T�S�BAN”, t�nyleges T�R-VESZT�S�BEN] is megnyilv�nult, ami azt is jelenti, hogy az itteni �let egyre kev�sb� k�pes a Meg�jul�sra [azaz egy �j-Kezdet ALAP-HARMONI�J�NAK a megform�l�s�ra �s egy �j-Kezdet El�k�sz�t�s�re-�s-Elind�t�s�ra (= egy ’Szab�lyos’ �T-VEZET�S megnyilv�n�t�s�ra)]. ’Sz�th’ [�p mint�j�ban az EST, Akiben a Lez�r�sok �s Elenged�sek El�k�sz�t�se, az addigi Tapasztalatok �rt�kel�se �s �sszegz�se nyilv�nul meg (vagyis a t�nyleges felk�sz�l�s az �j-Kezdet Megnyit�s�ra)] �gy ugyancsak EL-Mozdult a Term�szetes Harmoni�j�b�l, �s csak r�szlegesen [egyes (Speci�lis) ’M�rlegel�si’ Szakaszokban volt k�pes megnyilv�nulni].

            A FONTOLGAT�SOK / bels� �RT�KEL�SEK �s EGYEZTET�SEK term�szetes �tjainak mostan�ban „csapda” form�j�ban megform�lt „Akad�lyoz�s�r�l” [egy EL-Terel� (�jabban megform�lt) „csapda” beazonos�t�s�r�l] �rtam a (434.r.) 151. pontban �rtam (el�rhet� ITT). Jelenlegi meg�rt�sem szerint ezen mostan�ban beazonos�tott [�s m�r minden �rintettben Teljesen Visszabontott] „csapda” ennek az EL-V�LTOZOTT [�LET-T�REN bel�li, az �LET-T�RBE ber�gz�lt] T�R-R�sznek az egyik „�jabb pr�b�lkoz�sa” volt a teremt�k �let�be [ebben az Anyagi-Test�be] val� „bek�sz�s�nak”, hogy ezzel akad�lyozza meg az �j-Kezdet Megnyit�s�t [illetve arra is ir�nyult, hogy „k�zvetlen�l” „inform�ci�kat �s mint�kat gy�jts�n be a teremt�k �j V�laszt�sair�l” annak �rdek�ben, hogy azokra alapul�an MEGT�VESZT�-HASONL�S�GG� V�LTOZTASSA EL a teremt�k Elind�tott (Tev�keny) Megnyilv�nul�sait]. Nagyon pontos volt a VIL�GNAK az az �RT�KEL�SE, hogy a F�LDANYA K�z�ss�g�nek mostani NAGY SZAKASZ-V�LT�SA csak �gy lehets�ges, hogy marad�ktalanul �t kell vezetni a Megtarthat� �letet / Tapasztalatokat AZ-�LET sz�m�ra KI�RASZTOTT �J T�R-ALAP� �LET-T�RBE [(376.r.) 138. pont I. alpont – el�rhet� ITT]:

„…a F�LDANYA K�z�ss�g�nek �LET�T

K�ZVETLEN�L (!)

�J T�R-ALAP� �LET-T�RBE sz�ks�ges �T-VEZETNI,

a F�LDANYA „�rz�kenys�ge” [a saj�t ALAP-JELLEG�T�L val� nagy m�rt�k� EL-T�VOLODOTTS�GA] miatt

nem lehet megengedni azt,

hogy olyan T�RBE vezesse �t az �LETET,

amely m�g Lehet�s�get adhat az �J-KEZDET Megzavar�s�ra / EL-T�r�t�s�re.

 

Az �T-VEZET�SRE val� Felk�sz�l�skor voltak m�r FELT�TELEZ�SEK arra,

hogy a F�LDANYA �LET�BEN hol kell keresni a folyamatosan megform�l�d� Neh�zs�gek OK-Forr�s�t,

azonban mivel a F�LDANYA (�n)L�nyege a YO K�zvetlen GONDOSKOD�S�BA tartozik,

�s a YOS�GON bel�l akkor m�g nem volt Megform�lt ALAP-HARMONI�JA a MINDENS�G-FORR�SA �ltali TELJES-ELLEN�RZ�SNEK,

m�g nem tudott a F�LDANYA TELJES (!) Megform�lt-Val�j�ra kiterjedni az EL-V�LTOZ�SOK OKAINAK KERES�SE.

 

Amennyiben m�g a VIL�G �s az IRGALOM K�zvetlen GONDOSKOD�SBA tartoz� GONDOSKOD�SI-T�RBEN folytatta volna a F�LDANYA �s K�z�ss�ge az �T-VEZET�S ut�ni �LETET

[mert az �T-VEZET�S sor�n m�g nem tudta volna Teljesen K�zvetlenn� megnyitni a YO-val az �sszekapcsol�d�s�t a F�LDANYA],

m�r az a GONDOSKOD�SI-T�R is �J T�R-ALAP� �LET-T�R lett volna.

 

Amikor a F�LDANYA az �T-VEZET�S megkezd�s�t k�vet�en nem sokkal

k�pess� v�lt �jra K�ZVETLENN� nyitni az ALAP-�RAML�S�T az Ered�-nagy-TEREMT�J�VEL [azaz a YO-val],

akkor kezd�dhettek meg arr�l EGYEZTET�SEK,

hogy a YO a F�LDANYA most elkezd�d� �j Teremt�-Szakasz�ban mennyiben kapcsol�dhat m�r hozz� a F�LDANYA �s K�z�ss�ge K�zvetlen GONDOZ�S�HOZ.

 

Ekkor mer�lt fel annak a Lehet�s�ge,

hogy amennyiben ezt a YO K�RI,

a MINDENS�G-FORR�SA a YOS�G Birodalm�hoz is Ber�gz�theti a F�LDANYA �s K�z�ss�ge sz�m�ra form�l�d� �j T�R-ALAP� GONDOSKOD�SI-Teret.

 Ezt a YO K�RTE,

�s ekkor ker�lt a F�LDANYA �s K�z�ss�ge sz�m�ra El�k�sz�tett [m�g GONDOSKOD�SI-T�RNEK form�l�d�] �LET-T�R K�zvetlen�l a YOS�G Birodalm�hoz Ber�gz�t�sre.

 

Amikor ezt k�vet�en a F�LDANYA ’v�ratlanul gyorsan’ �jra Vissza�p�tette a YOS�GBELI MEGTART�I ALAP-JELLEG�T,

akkor mer�lt fel annak a Lehet�s�ge,

hogy a F�LDANYA �s K�z�ss�ge K�ZVETLEN�L is Visszaigazodhat a YOS�G Birodalm�ba,

nem sz�ks�ges GONDOSKOD�SI-T�RBEN megkezdeni az �j Teremt�-Szakaszt.

 

Mivel a YO �s a F�LDANYA is K�RTE,

hogy a F�LD K�z�ss�ge marad�ktalanul igazodhasson vissza a YOS�G Birodalm�ba,

a YO ekkor kezdte meg a MINDENS�G-FORR�S�T�L Befogadni azokat az ALAP-HARMONI�KAT,

amelyek Lehet�v� tett�k a YOS�G Birodalm�n bel�l �J T�R-ALAP� �LET-T�R BER�GZ�T�S�T.

 

Nagyj�b�l mostanra a YO K�ssz� form�lta mindazokat a Felt�teleket,

amelyek Lehet�v� teszik a F�LDANYA �s K�z�ss�ge sz�m�ra a YOS�G Birodalm�n bel�l Ber�gz�tett �J T�R-ALAP� �LET-T�RBE val� Ber�gz�l�st

[ennek fontos Felt�tele volt a F�LDANYA Befogad�s�ban �l� egyedi teremt�k {YOS�GB�L ered� teremt�k(!)} (�n)L�nyeg�nek Teljes-Meg�j�t�sa].

 

Az, hogy a F�LDANYA a MINDENS�G-FORR�S�NAK TELJES-ELLEN�RZ�S�T k�vet�en

a MINDENS�G-FORR�SA �ltal meghat�rozott [v�g-re �s Kezdetre vonatkoz�] T�r-Haszn�lati Jogosulats�g alapj�n

Ber�gz�thette a teremt�k �j Anyagi-Test�be a Bels�-Tereket �s a teremt�k �let�hez a meghat�rozott kiterjed�s� Szem�lyes �let-Tereket,

ber�gz�thette az �LET-T�RBE �s a Szem�lyes �let-Terekbe �s Anyagi-Testekbe a sz�ks�ges �raml�sokat

[ezek K�z�tt az �sszecsend�l�ssel megalapozott K�zeli-�sszekapcsol�d�sok �raml�sait / �raml�s-alapjait is]

azt jelenti a mostani r�szleges meg�rt�sem szerint,

hogy az �J T�R-ALAP� �LET-T�RBEN

[imm�r a YOS�G Birodalm�n bel�l]

az utols� Ellen�rz�sek folynak annak meghat�roz�sa �rdek�ben,

hogy minden pontosan �s biztosan ber�gz�t�sre ker�lt-e az �J-KEZDET ELIND�T�S�HOZ…”

 

 

3./

 

A REND-T�TELEKET is jellemz�en SZAKASZOKBAN �RASZTJA ki a MINDENS�G-FORR�SA,

illetve a K�z�ss�gekben is SZAKASZOKBAN K�sz�ti el� a REND-T�telt a MEGTART�I-Teremt�.

 

A MINDENS�G-FORR�S�NAK AJ�NL�SA az,

hogy minden Rendez� folyamatot C�LSZER� Szakaszokban Megtervezni �s Megnyilv�n�tani.

 

Meg�rt�st seg�t� k�p

            Egy K�NNY�T�ST (ebben a p�ld�ban) elk�pzelhet�nk �gy, hogy abb�l a pontb�l / helyzetb�l ahol-amelyben vagyunk egy ’magasabban’ l�v� [feltisztultabb vagy meger�s�d�ttebb] helyzethez eljuthatunk �gy, hogy nem ’gyalogosan’ [csak saj�t er�b�l] tessz�k meg az utat, hanem felsz�llhatunk egy ’buszra’. A ’busz’ ’h�rom meg�ll�nyi’ t�vols�got tesz meg. Ez jelentheti azt is, hogy h�rom EL-V�ltoz�si mint�t lehet K�NNY�T�SSEL [r�szben vagy eg�szben] Rendezni / Feltiszt�tani, vagy maga a K�NNY�T�S h�rom egym�sra �p�l� szakaszban nyilv�nul meg.

            Ha valakiben csak egy olyan EL-V�ltoz�si minta van, amiben a ’busz’ K�nny�thet, akkor � csak erre az �t �rint� ’egy meg�ll�nyi t�vols�gra sz�ll fel a buszra’. Ha valaki �rintett mindh�rom EL-V�ltoz�ssal (mindh�rom szakaszban), akkor � ’felsz�ll(hat)’ a ’kiindul�si pontn�l’, �s ’v�gigutazhatja’ a teljes utat.

            Ha mindh�rom EL-V�ltoz�s [szakasz] �rint egy teremt�t �s ’ig�nybe veszi a teljes utaz�st’, megteheti ezt az utat egyszerre [folyamatosan, lesz�ll�s n�lk�l v�gighalad a busszal a h�rom meg�ll�nyi t�vols�gon], de az is lehet, hogy ak�r mindegyik meg�ll�n�l lesz�ll, �s ott m�g ’gyalog’ is megtesz kisebb t�vols�gokat, miel�tt �jra felsz�llna a ’buszra’.

            Egy ’utas’ p�ld�ul felsz�ll a buszra az indul�si pontn�l, azonban egyre er�s�d� f�lelem kezd jelezni benne. Az a f�lelme, hogy „megb�ntetheti egy ellen�r”, mert „nem v�ltott jegyet / nincsen jegye”. Van egy m�sik utas is, aki ugyancsak azt keresi, hogyan �s hol lehetne jegyet vagy b�rletet v�ltani az utaz�shoz. [Ez a m�sik utas tal�n egy seg�t� lehet, aki elkezdett k�zelebb h�z�dni a seg�ts�get keres� teremt�h�z.]

            Hasonl� kor�bbi �tVil�g�t� k�p [amikor a l�pcs�n felfel� halad� csoportban az egyik teremt� olyan p�nikrohamot kap, amely miatt k�ptelen egy�tt tov�bbhaladni a t�bbiekkel]:

20101020 II. – el�rhet� ITT

20200908 [24.r.] 17. pont – el�rhet� ITT

 

            Ez a kett� utas a k�vetkez� (a p�lda szerint az els�) „meg�ll�n�l” lesz�ll a ’buszr�l’, �s egy kapott �tmutat�s szerint egy kicsit ’visszafel�’ haladnak, ahol egy ’lakott ter�letet tal�lnak’. Ebben a kis V�dett-T�rben TELJES-ELLEN�RZ�S terjed ki r�juk, amely igyekszik pontosan meghat�rozni a benn�k jelz� f�lelem vagy m�s jelleg� Fokozott-�rz�kenys�g ok�t, �s a felismert oknak megfelel� Meger�s�t�st kaphatnak a teremt�k, miel�tt visszas�t�ln�nak a ’buszmeg�ll�hoz’, hogy folytass�k a megkezdett Sors-Rendez�st.

          Lehets�ges, hogy ’c�lszer�’ ’visszas�t�lni’ a kiindul�si ponthoz [az eredeti felsz�ll�si helyhez / helyzethez], de az is lehet, hogy a Meger�s�t�s miatt k�zvetlen�l ’visszas�t�lhatnak’ oda, ahol lesz�lltak a ’buszr�l’.

 

            Ha a K�NNY�T�S / Rend-T�tel sor�n a teremt�ben nem jelez f�lelem vagy m�s jelleg� Fokozott-�rz�kenys�g, akkor ’egyszerre, folyamatosan’ megteszi a ’h�rom meg�ll�nyi t�vols�got’ [vagy amennyi ebb�l a K�nny�tett-Rendez�sb�l �t �rinti].

 

            Az ezen �r�s-r�sz 1./ pontj�ban eml�tett REND-T�tel p�ld�j�t n�zve: vannak most olyanok a F�LD K�z�ss�g�ben, akiket ez a Rend-T�tel most m�g csak az Els� Szakasz�ban �rint, teh�t a ’buszon’ most m�g csak ’egy meg�ll�nyit’ ’utazhatnak’ [vagyis benn�k a kor�bbi „teljes t�rl�ssel” j�r� Tapasztalatok SPECI�LIS K�zvetlen Gondoskod�s melletti K�NNY�TETT Lev�laszt�sa nyilv�nul meg a Megform�lt-Testekr�l, �s Speci�lis Alv�-K�dk�nt ker�l a Tapasztalat Ber�gz�t�sre az OLTALOM-T�R (�LETT�L legt�volabbi) V�DETT-TEREIBE. Ezzel egyszerre a MINDENS�G-FORR�SA SPECI�LIS K�zvetlen GONDOSKOD�SAK�NT megnyilv�nul a teremt� �let�ben a kor�bbi T�r-Veszt�s KIIGAZ�T�SA (valamilyen ’zsilip’ form�j�ban ber�gz�t�sre ker�l a „t�rl�d�tt” Tapasztalat ’hely�be’ egy olyan Speci�lis T�r-R�sz, amely �jra ’Egy-Folytonoss�g�’ form�lja a teremt� �let�t olyan m�don, hogy a ’zsilip’ maga m�g TELJES-TAKAR�SBA vonja azt a Tapasztalatot, amelyre a teremt� csak megfelel� {K�l�nleges, ak�r Speci�lis} El�k�sz�t�sek ut�n n�zhet majd r� k�zvetlen�l)].

            Vannak olyan [SPECI�LIS Tudatosod�st megnyitott (!)] MAGOK, akik a kor�bbi K�r�s�kre alapul�an most a NAGY-GONDOSKOD�S sor�n a kor�bbi �lettel-�sszeegyeztethetetlen Alv�-K�djaikhoz tartoz� FELJEGYZ�ST is Ber�gz�thetik az �let�kbe, �s EGYEZTET�ST nyithatnak meg arr�l, hogyan Rendezik ezt a „t�rl�d�tt” tapasztalatukat. M�g csak SPECI�LIS form�ban ’n�zhetnek r�’ a Tapasztalathoz tartoz� FELJEGYZ�SRE, m�g mindig TELJES-TAKAR�SBAN marad az �let�kben ez a kor�bbi Tapasztalat. Ezek a MAGOK most a ’busz’ k�vetkez� (m�sodik) ’meg�ll�j�ig’ is ’elutazhatnak’ K�NNY�T�SSEL.

            A MAGOK egy r�sze hamarosan a REND-T�tel [a ’busz(on utaz�s)’] harmadik Szakasz�t is megnyithatja, a megfelel� [ma m�g SPECI�LIS] El�k�sz�leteket k�vet�en Teljesen K�zvetlenn� nyithatj�k az addig ’zsilippel’ �vott �let-r�sz�kh�z / Tapasztalatukhoz val� Hozz�f�r�s�ket [TELJES-Eg�sz�ben Rendezik a Saj�t �let�kben ezt a kor�bbi �lettel-�sszeegyeztethetetlen tapasztalatukat].

 

Ha olyan er�sebb f�lelem vagy f�jdalom / Fokozott-�rz�kenys�g [bels� fesz�lts�g-fokoz�d�s] jelez a teremt�ben,

amely miatt nem k�pes a figyelm�t �s erej�t a Megk�nnyebbed�sre / az �lete Jobbul�sa fel� / �nmaga fel� / a Jelenl�t fel� ir�ny�tani, akkor

(1) benne-mag�ban [a Szem�lyes �let-Ter�ben (?)]

�s (2) a ’k�zvetlen k�zel�ben’

olyan ’Helyzete(ke)t’ [V�dett-Tereket] form�l meg a F�LDANYA,

amelyekben a nagyobb Gondoskod�si Tapasztalattal rendelkez� teremt�k �tseg�thetik �t a jelz� neh�zs�geken

[seg�tik visszaigazodni abba a bizalmi �s tudatoss�gi �llapotba,

amely k�pess� teheti a megkezdett K�nny�t�s Befogad�s�ra / Megnyilv�n�t�s�ra].

 

Ha egy Befogadott K�NNY�T�S / REND-T�tel egy teremt�ben

(1)

 „nem mozd�t meg” Fokozottan-�rz�keny �n-r�szeket,

(2)

vagy ha meg is mozdul valamilyen Fokozott-�rz�kenys�g,

de a teremt� tudatoss�ggal �s bizalommal k�pes a K�NNY�T�S vagy b�rmilyen m�s Meger�s�t�s Befogad�s�ra

[�s ak�r �gy k�pes tudatosan ’dolgozni’ is ezzel a jelenl�v� Meger�s�t�ssel],

’lesz�ll�s n�lk�l FOLYAMATOSAN [gyorsabban] v�gighaladhat a Szakaszokon.

 

A teremt� a ’buszon’ [a V�ltoz�s folyamat�ban]

[’meg�ll�’ / meg�ll�s n�lk�l, lesz�ll�s n�lk�l] is k�rhet a benne jelz� f�jdalmakra / f�lelmekre ’old�st’

vagy b�rmilyen m�s egy�b sz�ks�ges kiegyens�lyoz�st.

           

Ha olyan er�ss�g� f�jdalom / f�lelem / Fokozott-�rz�kenys�g jelez,

amely miatt a teremt� elkezdett „bez�r�dni” [„el-csavarodni”],

t�nylegesen elkezdett EL-T�volodni a Saj�t Harmoni�j�t�l,

AZONNAL ma m�r SPECI�LIS GONDOSKOD�S terjed ki r�,

illetve ha m�r addig is SPECI�LIS GONDOSKOD�SBAN volt,

Azonnal TELJES-ELLEN�RZ�S ny�lik meg r� kihagyhatatlanul,

amely a TELJES Megform�lt Val�j�ra kiterjed,

�s az Ered�-nagy-TEREMT�NEK is kihagyhatatlanul SPECI�LIS IR�NYBAN-TART� Meger�s�t�st sz�ks�ges kiterjesztenie a teremt� Teljes Megform�lt-Val�j�ra.

 

AZONNAL EGYEZTET�S ny�lik meg tov�bb� a teremt� �let�t �ppen GONDOZ�K r�szv�tel�vel

az AZONNALI Meger�s�t�s Meghat�roz�sa �s Megnyilv�n�t�sa �rdek�ben.

 

 

Ha a TELJES-Rendez�s [= a REND-T�tel] sor�n

[ak�r annak egy Szakasz�n bel�l, ak�r egy K�NNY�T�SHEZ kapcsol�d�an]

[�ltal�ban FOKOZOTT-�RZ�KENYS�GB�L ered�en]

 [~ ’a buszon utaz�s k�zben’]

er�sebb fizikai vagy egy�b jelleg� F�JDALOM Jelez a testben

[ak�r „k�zel�tve az elviselhetetlens�ghez”],

 akkor  a F�JDALOM OLD�SA

r�szletekben / t�bb r�szletben is lehets�ges

[ha csak egy ’meg�ll�nyi’ t�vols�got’ tesz meg a teremt� a ’buszon’,

akkor ak�r t�bbsz�r is ’meg�llhat / lesz�llhat’ ’menet k�zben’,

t�bbsz�r is visszat�rhet a ’felsz�ll�si ponthoz’, hogy �jra megkezdje a ’K�nny�tett Utaz�st’].

 

Ilyenkor �RT�KELNIE sz�ks�ges a MEGTART�I-Teremt�nek azt is, hogy

(1)

m�s jelleg� K�NNY�T�S alkalmaz�sa lehet-e sz�ks�ges a Jelz� Neh�zs�geken val� �tvezet�shez,

(2)

vagy esetleg ’egyedi m�rt�ket meghat�rozva’ ’lass�tani’ sz�ks�ges-e a V�ltoz�s Megnyilv�nul�s�n,

(3)

vagy ’Ir�ny�ban V�ltoztatni sz�ks�ges a Gondoskod�son’.

Lehets�ges, hogy egy ’m�sik Ir�nyb�l’ �s/vagy ’m�sik kiindul�si pontb�l’ lesz SZ�KS�GES (!)

megk�zel�teni a Tapasztalat Teljes-Rendez�s�t

[p�ld�ul akkor, ha az EL-V�ltoz�s maga „�sszetett”,

azaz t�bb EL-V�ltoz�si OK-Forr�sb�l ered� EL-V�ltoz�s „egym�ssal is vegy�lt / �ssze�p�lt egym�ssal / egym�sra r�szlegesen vagy teljesen r��p�lt”].

 

Lehets�ges ilyenkor, hogy ’T�volabb sz�ks�ges h�z�dnia’ a teremt�nek a Rendez�st ig�nyl� Tapasztalatt�l

[’lesz�ll a buszr�l’,

(maradjon Alv�-K�d addig a Tapasztalat, ameddig a teremt� pontosan meghat�rozott El�k�sz�leteket elv�gez,

vagy ak�r addig, ameddig valamilyen K�l�nleges vagy Speci�lis �n-�p�l�st megnyilv�n�t)].

 

          Ez a meg�rt�st seg�t� k�p szerint azt jelenti, hogy a teremt� ’tart�sabban’ is lesz�llhat a ’buszr�l’ addig, ameddig benne ’enyh�l’ a Fokozott-�rz�kenys�g [ak�r egy m�sik Gondoskod�sb�l ered�en].

 

 

          Form�l�dik [Kipr�b�l� Teremt�sek sor�n] itt a F�LD K�z�ss�g�ben is az IR�NYBAN-TART�S t�bb �j [K�zvetlen (!)] megnyilv�nul�sa.

 

Miut�n vannak olyan megtapasztal�sok [Rend-T�tel-r�szek, K�nny�t�sek],

amelyek ER�S vagy ak�r TELJES TAKAR�S mellett nyilv�nulnak meg

[a teremt�k (ha a Takar�s megfelel�) nem �rz�kelik k�zvetlen�l ezt a V�ltoz�s-r�szt],

form�lja a F�LDANYA annak a Megnyilv�nul�si �tj�t

[az ALAP-HARMONIA m�r k�szen van (!)],

hogy az Anyagi-Testen bel�l hogyan nyilv�nuljon meg a TELJES-TAKAR�S.

 

       Meg�rt�st seg�t� k�p: az �let Teljess�g�t [a teremt� addigi Tapasztalatait] elk�pzelhetj�k egy ’t�k�letes g�mbk�nt’.

       Amikor a teremt� egy K�z�ss�gben Anyagi-Testben megtestes�l, ma m�g �ltal�ban egy ’kisebb’ [’r�szlegesebb’] g�mb form�l�dik meg az Anyagi-Test�hez kapcsol�d�an, �s ebben a ’kisebb’ g�mbben azok a Tapasztalatok r�gz�lnek be, amelyekhez az Anyagi-Testben �lt �let�vel k�zvetlen hozz�f�r�se ny�lhat.

      Ha a teremt�ben nincsen EL-V�ltoz�s, a ’g�mbje k�z�ppotj�b�l’ a g�mb bels� felsz�n�nek minden pontj�hoz / t�r-r�sz�hez k�zvetlen hozz�f�r�se ny�lhat.

      Ha egyes tapasztalataiban bez�r�d�s / megt�r�s vagy m�s EL-V�ltoz�s form�l�dott meg, a g�mbje bels� felsz�n�n az azokhoz tartoz� t�r-r�szekre megsz�nik a k�zvetlen r�l�t�sa / hozz�f�r�se.

 

A TELJES-Rendez�sek sor�n

olyan tudatos �n-�p�l�sben vezetik a teremt�ket az �let�ket K�zvetlen�l GONDOZ�K,

hogy a saj�t tapasztalataikhoz val� k�zvetlen hozz�f�r�st akad�lyoz�

(1) EL-V�ltoz�sokat

�s/vagy (2) V�delmi-TAKAR�SOKAT

meg lehessen sz�ntetni.

 

        Vannak a g�mb bels� felsz�n�nek olyan r�szei, amelyekre az �letet GONDOZ�K helyeztek fel V�delmi-TAKAR�SOKAT, mert �lettel-�sszeegyeztethetetlen a Tapasztalat �s/vagy olyan Fokozott-�rz�kenys�g kapcsol�dik ahhoz a bels� t�r-r�szhez, amely akad�lya m�g a Teljes-Rendez�s megkezd�s�nek.

 

Egy m�r K�ssz� megform�lt ALAP-HARMONI�T �rz�keltem,

amelynek a C�LJA az, hogy

(1)

egy NAGYOBB V�LTOZ�S sor�n

[amikor az �jdons�gok miatt,

 illetve a sz�ks�ges tapasztalatok hi�nya miatt

m�g a teremt� nem tudja c�lir�nyosan oda ir�ny�tani a figyelm�t arra,

aminek a Meg�rt�se elvezetheti a k�vetkez� l�p�se megt�tel�hez]

vagy (2)

a Fokozott-�rz�kenys�gben is jelz� Tapasztalatok TELJES-Rendez�s�nek Megkezd�sekor

a F�LDANYA ’biztons�gosan’ ber�gz�tse a sz�ks�ges TAKAR�SOK al� azokat a Tapasztalatokat,

amelyek fel� k�zvetlen�l nem ir�nyulhat a teremt� a figyelm�vel.

 

A K�zvetlen F�LDANYAI GONDOSKOD�S c�lja az,

hogy a teremt� sz�ks�gtelen�l ne ir�ny�tsa a figyelm�t olyan bels�-terei / tapasztalatai fel�,

amelyek �ppen ER�TELJES vagy ak�r TELJES TAKAR�SBAN vannak.

 

       Az ALAP-HARMONIA elk�pzelhet� �gy, hogy a saj�t g�mb�nk k�z�ppontj�ban biztosan ber�gz�l az �let�nk, �s a ’l�t�mez�nk’ a g�mb ’el�re’ mutat� tengelye ment�n sz�kebb vagy t�gabb sz�gben ’van kinyitva’. Lehets�ges, hogy a g�mbnek csak a h�tunk m�g�tti f�l-g�mb-r�sze van TELJES-TAKAR�SBAN [ekkor erre a T�r-R�szre nem l�thatunk r� k�zvetlen�l], �s a teljes el�tt�nk l�v� f�l-g�mb nyitva van / vil�gos. Lehetnek olyan V�ltoz�si helyzetek, amikor enn�l is ’pontosabb’ [ER�SEBB] Ir�ny-Mutat�s sz�ks�ges, �s a lehets�ges m�rt�kig tov�bb sz�k�l a ’bel�that�’ T�r-r�sz [mutatva, hogy pontosan mire ir�nyuljon a figyelem �s Tev�kenys�g].

        Egyedi lehet az, hogy a ’l�t�mez�’ ilyen [IR�NYBAN-TART� C�L� (!)] ’besz�k�t�se’ mennyire Elfogadhat� az egyedi teremt�k sz�m�ra [r�videbb vagy ak�r hosszabb tartamban].

       Ha egy teremt� saj�t maga V�lasztotta a Sors-Rendez�s GYORSABB form�j�t, �s tudat�ban van annak, hogy sz�m�ra mi�rt ’el�rhetetlenek’ �ppen a Szem�lyes �let-Tere egyes r�szei, az ilyen Ir�nyban-Tart�st [mint Meger�s�t� Gondoskod�st] nem �li meg k�nyszerk�nt [kev�ss� okoz ez a sz�m�ra f�jdalmat].

        A kev�ss� Tudatos teremt�k sz�m�ra az ilyen Ir�nyban-Tart�st seg�t� K�zvetlen (!) F�LDANYAI Gondoskod�s Elfogad�sa kezdetben okozhat f�jdalmat / neh�zs�get. Itt lenne nagy sz�ks�g arra, hogy a K�z�s �LET-T�RRE is kiterjed�en az egyedi teremt�k T�r-Haszn�lati Jogosults�ga [�s ehhez tartoz�an az er�-haszn�lat pontos�t�sa] pontosan ber�gz�t�sre ker�lj�n. Olyan Neh�zs�gek Rendez�si Lehet�s�geit sz�ks�ges ebben a pillanatban is Fontolgatni / Kipr�b�lni, amely Neh�zs�gek magukt�l megsz�nn�nek akkor, ha a T�r-Haszn�lati Jogoss�g pontosan ber�gz�lne az �LET-T�RBEN.

 

         K�nnyebb az Ir�nyban-Tart�st megnyilv�n�tania a F�LDANY�NAK azon teremt�k fel�, akik k�pesek a JELENL�TRE �sszpontos�tani a figyelm�ket, �s a „k�lvil�g” zajos j�tszm�i fel� nem ford�tj�k t�lzottan oda a figyelm�ket.

          Neh�z azok fel� megnyilv�n�tani az Ir�nyban-Tart�s ’enyh�bb eszk�zeit’, akik „megszokt�k” azt, hogy „m�sok kiszolg�lj�k �ket”, �s a figyelm�kkel szinte kiz�r�lag csak a „kinti val�s�g” fel� ir�nyulnak. �k kezdetben k�nyszerk�nt �rz�kelhetik majd a Jogos T�r-Haszn�latba val� ber�gz�t�s�ket, mert t�nylegesen el�rhetetlenn� v�lnak a sz�mukra olyan Terek �s �raml�sok / Javak, amelyekre addig „az �let�ket �p�tett�k”.

 

Az �r�s folytat�dik a 486. r�szben, el�rhet� ITT