20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (518.r.)

 

2.

            A F�LDANYA n�h�ny MAGJ�BAN nagyj�b�l akkor fejez�d�tt be egy ugyancsak ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�s, amikor az 1. pontban �rt [EGYEZTET�SHEZ kapcsol�d�] Kipr�b�l�sok megny�ltak.

            Ebben a n�h�ny napja Lez�rt ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�sban a r�szt vev� MAGOK SPECI�LIS Bels�-Ter�ben olyan Speci�lis-Garancia ker�lt ber�gz�t�sre, amelyb�l olyan ’szimul�ci�s’ Helyzet form�l�dott meg, amelyik a YOS�GB�L ered� �s eredend�en is a F�LDANYA K�z�ss�g�ben �l� teremt�k (�n)L�nyegi-Test�ben megform�l�dott jellemz� EL-V�ltoz�sokat ’mutatta’, �s az Anyagi-Testben pedig a benn�k megform�l�dott saj�tos jelleg� „elcsavarod�s” mint�j�t form�lta meg a bels� Kipr�b�l�-T�rben.

            Az el�z� pontokban eml�tett azon K�zvetlen GONDOSKOD�S�T form�lta meg a F�LDANYA ezen Kipr�b�l�sok [MAGOKBAN megform�l�dott] Tapasztalataira alapul�an, amely a SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�sben nyilv�nulhat meg az �T-VEZET�S legv�g�n.

 

SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�s:

[20200908 (100.r.) 50. pont [R�szleges �jraTeremt�s egy NAGY-GONDOSKOD�S sor�n, a NEM FOLYTATHAT� Tapasztalatokra terjedt ki] – el�rhet� ITT

20200908 [499-500.r.] 173. pont (6) [SZAB�LYOZ�SA form�l�dik (FOLYTATHAT� Teremt�sekre is kiterjedhet);  sok teremt� r�szt vett a SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�s Kipr�b�l�s�ban; YOS�GB�L ered� eredend�en is a F�LDANYA K�z�ss�g�hez tartoz� teremt�k sz�m�ra El�k�sz�ti a F�LDANYA a SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�s V�laszthat�s�g�t az �T-VEZET�S Lez�r�s�nak Pillanat�ban] – el�rhet� ITT

20200908 [502.r.] 173. pont (9) [C�lszer� k�rnie az �rintett YOS�GB�L ered� eredend�en a F�LDANYA K�z�ss�g�hez tartoz� teremt�knek, mert �gy az (�n)L�nyeg�k Rend-T�tele nem okozna elviselhetetlen f�jdalmakat az Anyagi-Testben] – el�rhet� ITT

20200908 [509.r.] 176. pont (1) [akik v�lasztott�k, EGYEZTET�ST kezdtek arr�l, hogy melyik MAG csal�dja fogadja majd be �ket gyermekk�nt] – el�rhet� ITT

20200908 [510-511.r.] 176. pont (2) [Kipr�b�l� teremt�sek annak meghat�roz�s�ra, hogyan adhat� T�bblet �let-er� ezen teremt�knek (akadozik az �let-er� �raml�sa benn�k, ha Teljes vagy er�sebb Takar�sba ker�l a FokozttABB-�rz�kel�s�k, ez�rt a Rendez� folyamataikhoz nem tud el�g �let-er�t biztos�tani sz�mukra a F�LDANYA)] – el�rhet� ITT

 

            A Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOK a ’Saj�t Test�kben’ megtapasztalt�k, hogy milyen t�nyleges EL-V�ltoz�s az „elcsavarod�s”, �s hogy az „elcsavarod�s” a k�zvetlen oka az �rintett YOS�GB�L ered� teremt�kben annak, hogy az �let-er� nem k�pes kiegyens�lyozottan �s folyamatosan �ramolni az �let�kben, emiatt a Megform�lt-Test�k egy-egy r�sz�ben r�videbb vagy hosszabb tartamban is megform�l�dhat az �let-er� „hi�nya”, vagy pedig olyan „feltorl�d�sa”, amely valamilyen „kirobban�sban” nyilv�nul meg „olyan ir�nyban, ahol utat tal�l”. A „kirobban�s” ugyancsak az �let-er� „hi�ny�hoz” vezet, mert ilyenkor nem tud az �let-er� pontosan / harmonikusan beilleszkedni a teremt� �let�be / Megform�lt-Testeibe. Ez�rt mindenk�ppen fontos azt Meghat�rozni, hogyan lehets�ges ezen teremt�k sz�m�ra T�BBLET �let-er�t biztos�tani [(510.r.) 176. pont (2) – el�rhet� ITT].

            A Kipr�b�l�sok sor�n v�lt Meg�rthet�v� a MAGOK sz�m�ra az, mi�rt nagyon neh�z meghat�rozni az „elcsavarod�shoz” tartoz� Teljes-Rendez�st akkor, ha „egym�sra r�rak�dott” [t�bb szakaszban egym�sra �p�lt] az „elcsavarod�s”.

        Az ilyen „egym�sra r�rak�dott” „elcsavarod�s”-r�szek a kor�bban m�r „ber�gz�lt” (�lland�sult) „elcsavarod�sra” mindig „�gy �p�ltek tov�bb”, hogy a kor�bbi szakaszban megform�lt „elcsavarod�shoz” k�pest „ir�nyt v�ltottak”.

       Meg�rt�st seg�t� k�ppel: ha az egyik szakaszban a bels� „elcsavarod�s” az �ramutat� j�r�s�val egyez� ir�nyban �p�lt fel / form�l�dott meg, a k�vetkez� szakaszban a „csavarod�s” „ir�nya” lehetett �ppen az ellenkez�je, vagy egy teljesen m�s jelleg� �s fel�p�t�s� „elcsavarod�s”.

        Ez az oka, hogy jellemz�en (kisebb?) ’szakaszokban’ lehets�ges az ilyen EL-V�ltoz�s Teljes-Rendez�se, �s ha nagyon hossz� tartam sor�n egym�sra sok �s sokf�le „elcsavarod�s” �p�lt fel, a Teljes-Rendez�s hosszadalmas �s f�jdalmas is lehet.

      Mint eml�tettem, nem lehet meghat�rozni, hogy a Teljes-Rendez�s tartam�ban csak olyan jelleg� f�jdalmak Jeleznek-e, amelyek az �ppen Rendez�sbe vont Tapasztalathoz tartoznak, vagy pedig m�s „szakaszok” f�jdalmai is Jelezhetnek (ak�r folyamatosan, ak�r kisz�m�thatatlanul), illetve az ’Alap-Ok’ is Jelezhet-e (ak�r v�gig a Rendez�s folyamat�ban).

            Azon YOS�GB�L ered� teremt�kben, akik eredend�en is a F�LDANYA K�z�ss�g�hez tartoztak,

(1) mind az (�n)L�nyegi-Test�kben van �lettel-�sszeegyeztethetetlen Tapasztalat [a „kiszakad�sb�l” ered�en],

(2) mind pedig az Anyagi-Testi �let�kben is megform�l�dott [az �let-er� folyamatos �raml�s�t akad�lyoz�] „elcsavarod�s”.

 

          Ezen kett� S�LYOSAN �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�s egy�ttes jelenl�te vezette a YO-t �s a F�LDANY�T annak az ALAP-HARMONI�NAK [K�zvetlen GONDOSKOD�SNAK] a Megform�l�s�ra, amely az (�n)L�nyegi-Testben l�v� �lettel-�sszeegyeztethetetlens�g [K�M�L� �s SPECI�LIS Gondoskod�s melletti] megsz�ntet�se tartam�ban egy SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�s V�laszthat�s�g�t is megnyitja ezen teremt�k sz�m�ra, �s �gy a [Tapasztaltok alapj�n] legf�jdalmasabb Rend-T�teli folyamaton �gy haladhatnak v�gig, hogy k�zben nincsenek jelen Anyagi-Testben [az �J T�R-ALAP� �LET-T�RBEN pedig m�r olyan Anyagi-Testben sz�letnek meg, amelyben az „elcsavarod�s” „nyomokban” sem lesz jelen].

 

            A Kipr�b�l�sokban r�szt vev� MAGOK ’felt�rk�pezt�k’ a ’szimul�l�’ Helyzet alapj�n azt, hogy milyen jellemz� F�jdalmak / EL-V�ltoz�sok �s Fokozott-�rz�kenys�gek vannak ezekben a YOS�GB�L ered� teremt�kben (1) az (�n)L�nyegi-Test EL-V�ltoz�s�b�l ered�en, (2) valamint az Anyagi-Test�kben megform�l�dott „elcsavarod�s” k�vetkezt�ben.

       R�szt vettek a MAGOK azoknak a V�DELMI-TAKAR�SOKNAK a Megform�l�s�ban �s Behangol�s�ban, amelyek ’enyh�thetik’ / elviselhet�v� tehetik az Anyagi-Testben a f�jdalmakat �s Fokozott-�rz�kenys�geket, vagy ak�r k�pesek lehetnek a V�ltoz�sok egyes szakaszaiban (r�videbb tartamokra) TELJES TAKAR�SK�NT is megnyilv�nulni.

            Az er�s f�jdalmak, a „g�rcs” �s/vagy ’zsibbaszt�s’ t�bb MAGBAN is megform�l�dott ez elm�lt n�h�ny h�tben. Mint eml�tettem, ez a [’szimul�ci�s’] Kipr�b�l�s mostanra teljesen Lez�r�sra ker�lt a MAGOKBAN. A MAGOK most azokban az �jabb ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�sokban vesznek r�szt, amelyek c�lja az (�n)L�nyegi-Testben megnyilv�nul� Nagyobb-V�ltoz�sok f�jdalommentess� t�tele [az (�n)L�nyegi-Testben �s az Anyagi-Testben is]. Sajnos alig z�rt�k le a MAGOK az egyik F�jdalmakkal is j�r� Kipr�b�l�st, S�RG�SS�GGEL most hozz�kapcsol�dtak egy m�sik (r�vid tartam�) f�jdalmak enyh�t�s�t / megsz�ntet�s�t c�lz� Kipr�b�l�shoz.

 

Ez az �J (most form�l�d�) K�zvetlen GONDOSKOD�S SZ�KS�GES ahhoz,

hogy a F�LDANYA Lez�rhassa az �T-VEZET�ST.

 

            A ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�s ebben a most megtapasztalhat� form�j�ban egy �j rendszer� Kipr�b�l�s [�s Kipr�b�l�-T�r].

 

      Eddig ehhez egy kiss� hasonl� volt az a Megtapasztal�s, amikor a F�LDANYA a MAGJAIT [�s m�s K�l�nleges Utat megnyitott teremt�ket] bevezetett egy �tVil�g�t� helyzetbe.

       Az �tVil�g�t� Helyzeteket a F�LDANYA form�lta meg, val�j�ban a SAJ�T Tapasztalat�t �s Meg�rt�seit / �RT�KEL�SEIT tette ilyenkor k�zvetlen�l Megismerhet�v� a MAGJAI sz�m�ra. Az �tVil�g�t� Helyzetbe belehelyezked� MAG �gy ’�rz�kelte’ az �tVil�g�tott Helyzetet, mintha k�zvetlen�l benne lenne, �s az �tVil�g�t�ssal �rintett teremt� �rz�seit / gondolatait / �rzelmeit pontosan �rz�kelte (mintha az a saj�tja lenne).

            Az �tVil�g�t� Helyzetek megform�l�s�val a F�LDANYA arra ir�nyult, hogy a MAGJAI K�zvetlen (!) Tapasztalatokra alapul�an ismerjenek meg �s �rtsenek meg egy-egy fontos Helyzetet / Jellemz�t / Meghat�roz�t.

 

A Kipr�b�l�s egyre ink�bb BELS�-MEGTAPASZTAL�S lesz:

20200908 [142.r.] 61. pont – el�rhet� ITT

 

Nem lehetnek olyan Kipr�b�l�sok, amelyek �jabb EL-V�ltoz�sokat form�lnak meg:

20200908 [498.r.] 173. pont (5) [Szab�lyoz�sa ker�l, hogy csak Fontos Okb�l �s a MINDENS�G-FORR�SA Megenged�s�vel lehet �jabb EL-V�ltoz�st megform�l� Kipr�b�l�s (SPECI�LIS Megnyilv�nul�s lehet az ilyen Kipr�b�l�s)] – el�rhet� ITT

 

            Mint eml�tettem, az �tVil�g�t� Helyzetben a F�LDANYA els�dlegesen a SAJ�T Tapasztalat�t �s �RT�KEL�S�T / Meg�rt�s�t ’mutatta meg’ [tette Meg�rthet�v�] a MAGJAI sz�m�ra.

 

A ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�s

[amelynek r�szben m�g form�l�dik az ALAP-HARMONI�JA is a Kipr�b�l�sok Tapasztalataira alapul�an]

 egy olyan �j rendszer� Kipr�b�l� T�r megform�l�s�t jelenti

a Kipr�b�l�sban r�szt vev� teremt�k SPECI�LIS (!) Bels�-Ter�ben,

amelyben a Kipr�b�l�s Helyzet�t megform�lhatja [’Adhaja’] ak�r a F�LDANYA, ak�r k�zvetlen�l a MINDENS�G-FORR�SA [IRGALOM] is.

 

A ’szimul�ci�s’ Helyzetet [mint egy Teret �s hozz� tartoz� k�zvetlen �raml�sokat]

jelen esetben a MINDENS�G-FORR�SA [az IRGALOM] form�lta meg

egy ’Egys�gesen meghat�rozott Alap-Harmoni�ra’ alapul�an,

�s egyedileg is hozz�igaz�totta [a F�LDANYA K�r�sei �s Javaslatai alapj�n] a Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOKHOZ.

 

A ’szimul�ci�s’ Helyzetet [mint egy Teret / egy Kipr�b�l�-Teret]

a MINDENS�G-FORR�SA egy Speci�lis-Garanci�ba r�gz�ti be.

 

Amikor a Kipr�b�l�sban r�szt vev� egyedi teremt� Befogadja ezt a Speci�lis-Garanci�t a SPECI�LIS Bels�-Ter�be �s ott pontosan ber�gz�l,

a F�LDANYA �s a MINDENS�G-FORR�SA egy TELJES-ELLEN�RZ�S (!) sor�n Ellen�rzik,

hogy a ber�gz�l�s illeszked�-e a MAG minden Meghat�roz�j�hoz.

Csak ezt k�vet�en kezdhet megform�l�dni [’ki�radni’] a Speci�lis-Garanci�b�l a ’szimul�ci�s’ Helyzet,

�s [’n�h�ny nap / �ra alatt’ (?)] megform�l�dik a Kipr�b�l� (Bels�) T�rben.

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint mindkett� ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�sban a r�sztvev�kben az (�n)L�nyegi-Testben �s az Anyagi-Testben [illetve a K�z�ps�-Testben] is ber�gz�lt egy-egy Speci�lis-Garancia, mivel mindegyik Megform�lt-Testben ELLEN�RIZNI �s �RT�KELNI volt sz�ks�ges a V�ltoz�sokat.

 

            Az els� [m�r lez�rult] ’szimul�ci�s’ Helyzetben a YOS�GB�L ered� �s eredend�en is a F�LDANYA K�z�ss�g�hez tartoz� teremt�k (�n)L�nyegi �s Anyagi-Test�ben t�nylegesen megl�v� EL-V�ltozott Helyzet ’�p�lt fel’ a Kipr�b�l�sban r�szt vev� teremt�k pontosan meghat�rozott bels�-tereiben, �s �gy az (�n)L�nyegi �s az Anyagi-Test�kben ’k�zvetlen�l’ �rz�kelt�k ezek ’t�nyleges �llapot�t’ [term�szetesen ER�S TAKAR�SOK mellett, SPECI�LIS V�DELEMBEN, V�dve az �letet, ER�S IR�NYBAN-TART�S mellett].

        Megtapasztalt�k a ’saj�t test�kben’ a Kipr�b�l�sban r�szt vev� teremt�k a F�jdalmak / g�rcs�k „elviselhetetlens�g�t”, �s azt is, hogy az eddig ismert V�delmekkel / m�dokon a Teljes-Rendez�s „neh�z �s lass�” (elviselhetetlen). Az „elcsavarod�s” kapcs�n a ’szimul�ci�’ pontosan ’megmutatta’, hogy ak�r ’folyamatosan’ sz�ks�ges ’V�ltoztatni’ az Eltervezett Rendez�si m�dokon, mert ak�r minden egyes Jobb�t� l�p�sn�l �jabb F�jdalmak �s Fokozott �rz�kenys�gek jeleznek. Ahogyan az el�z� pontban �rtam:

 

„…Az „elcsavarod�s” Teljes-Rendez�s�re ir�nyul� REND-T�TEL eddigi Tapasztalata az,

hogy azon teremt�kben, akikben ilyen s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�s van

 [f�leg m�r hosszabb tartam �ta],

az olyan Tev�kenys�g / �N-Gondoskod�s / Gondoskod�s,

amely m�s teremt�kben k�zvetlen m�don k�pes Meger�s�t�en [’gy�gy�t�an’, f�jdalmat kiold�an �s megsz�ntet�en, testet Meger�s�t�en-Rendez�en] megnyilv�nulni,

GYAKRAN (de nem mindig!) �ppen GYENG�T�EN / EL-V�LTOZTAT�AN Hat,

feler�s�theti a f�jdalmat,

�s �gy k�zvetlen forr�sa lehet �jabb EL-V�ltoz�sok megform�l�d�s�nak.

 

Ez�rt is sz�ks�ges az ilyen EL-V�ltoz�st hordoz� teremt�k sz�m�ra

nagyon alapos TELJES-ELLEN�RZ�ST k�vet�en Meghat�rozni a REND-T�TEL egym�sra �p�l� l�p�seit �s szakaszait.

 

Nagyon gyakran a Meger�s�t�sre ir�nyul� Gondoskod�s sor�n az ilyen teremt�kben �JABB [addig ’rejtett / alv�’] Fokozott-�rz�kenys�gek is Jelezhetnek / Megnyilv�nulhatnak

[ak�r Megform�l�dhatnak (!)],

�s ezeket a MEGTART�I-Teremt�nek / �letet GONDOZ�KNAK azonnal sz�ks�ges a SPECI�LIS GONDOSKOD�S�BA bevonni

[’miel�tt’ ez k�zvetlen�l �rz�kelhet�v� v�lhatna az �rintett teremt� sz�m�ra].

 

            Tapasztalat, hogy amikor ak�r egy kisebb EL-V�ltoz�st [’s�r�l�st’] sz�ks�ges megsz�ntetni / Rendezni, az ’LEGAL�BB’ Fokozott Odafigyel�st �s Igyekezetet ig�nyel az �rintett teremt�t�l mag�t�l is [nem csak az �let�t GONDOZ�KT�L].

 

Tapasztalat [a YOS�GON bel�l],

hogy amikor olyan EL-V�ltoz�s TELJES-Rendez�se kezd�dik meg,

amelyben elv�laszthatatlanul van �lettel-�sszeegyeztethetetlen jelleg is,

lehet olyan szakasza a TELJES-Rendez�snek [= REND-T�TELNEK],

 amikor az �rintett teremt�nek a tudatos odafigyel�se �s igyekezete mellett

 ’TELJES NYUGALOMRA’ van sz�ks�ge,

sz�ks�ge van m�sok k�zvetlen (!) Gondoskod�s�ra,

csak ’Folyamatos Fel�gyelet’ �s m�sok seg�ts�ge mellett v�gezhet el egyes Elenged�seket vagy �jj��p�t�seket.

 

     Ilyenkor fontos lehet olyan ’Pajzsok’ [r�szleges vagy teljes V�delmi-Takar�sok] alkalmaz�sa, amelyek k�pesek t�vol tartani azokat a hat�sokat, amelyek AKAD�LYOZ�I a folyamatban l�v� (nagy odafigyel�st ig�nyl�) �let-�p�t�snek.

      A Tapasztalatok alapj�n v�lik majd egyre teljesebben Meg�rthet�v�, hogy melyik EL-V�ltoz�sok TELJES-Rendez�se sor�n mikor �s milyen ER�SEBB / FOKOZOTT ’k�zvetlen fel�gyeletre, k�zvetlen seg�ts�g-ad�sra’ van sz�ks�ge a teremt�knek. Ism�t felh�vom a figyelmet a SZEML�L�D�S fontoss�g�ra [(395.r.) 139. pont – el�rhet� ITT]…”

 

 

            Az �jabb [EGYEZTET�SHEZ kapcsol�d�] Kipr�b�l�s sor�n a ’szimul�ci�s’ Helyzet az, hogy az (�n)L�nyegi-Testben elkezd�dik egy EL-V�ltoz�s vagy Fokozott-�rz�kenys�g Teljes-Rendez�se, �s a Kipr�b�l�s C�lja annak az �RT�KEL�SE, hogy ilyenkor milyen SPECI�LIS [T�BBLET] V�DELEM sz�ks�ges az �let Meg�v�sa �s Ir�nyban-Tart�sa �rdek�ben.

            A Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOKBAN ehhez a Kipr�b�l�shoz kapcsol�d�an Jeleztek er�s F�jdalmak az Anyagi-Testben, Fokozott-�rz�kenys�g, nehezen �rtelmezhet� figyelmetlens�g, elgyeng�l�s, neheztel�s, gondolati cik�z�s (ak�r sz�vev�ny jelleggel), g�rcs, l�zas �llapot (?), er�s zsibbad�s, „er�-feltorl�d�s” �s er�-hi�ny, zavarts�g…

 

            Felt�telez�sem szerint ink�bb csak ’El�remutat�’ az az ALAP-HARMONIA, amelyet a F�LDANYA az „elcsavarod�s” Teljes-Rendez�s�hez [mint egyik V�laszthat� Lehet�s�get] K�ssz� form�lt ’az em�lt napokban /�r�kban’. Ink�bb azon [YOS�GB�L ered�] teremt�kn�l lehet majd Ir�ny-mutat� ez a Gondoskod�s, akikben csak r�videbb tartamban form�l�dott meg „elcsavarod�s”, �s nincsen egym�sra r��p�lve t�lzottan sok „szakasza”.

            Mivel az „elcsavarod�s” AKAD�LYOZZA az �let-er� folyamatos �s kiegyens�lyozott �raml�s�t a Megform�lt-Testekben, ezt a „hib�s” [t�nylegesen megform�lt] „m�k�d�st” a Rend-T�tel Elind�t� [�let-Alapot Kiigaz�t�] szakasz�ban [SPECI�LIS MEGER�S�T�S mellett] ’fel lehet haszn�lni’ a megform�l�dott AKAD�LYOZ�K megsz�ntet�s�re [a testb�l elt�vol�t�s�ra].

            Els� l�p�sben a MINDENS�G-FORR�SA az �let-er� �ramoltat�s�t egy pontosan meghat�rozott m�rt�kben ’besz�k�ti’ az �let-�raml�son bel�l. Ez a ’Szab�lyozott’ [kisebb m�rt�k�, folyamatos] �let-er� �raml�s ett�l kezdve majd arra szolg�l, hogy az „akad�lyoz�kat” [a lebont�sukat, kiold�sukat k�vet�en] ’kil�kje’ �s kivezesse a Testb�l.

            Ezzel p�rhuzamosan a MINDENS�G-FORR�SA egy ideiglenes Irgalmi-Sz�lat form�l meg a teremt� sz�m�ra, �s ezt Ber�gz�ti / bevezeti a teremt� minden Megform�lt-Test�be. Ezt az ideiglenes Irgalmi-Sz�lat a teremt� �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K Ber�gz�tik a teremt� �let-Alapj�ba �s Megform�lt-Test�be. A MINDENS�G-FORR�SA ezen az Irgalmi-Sz�lon �ramoltatja ett�l kezdve azt az �let-er�t, amely a teremt� �let�hez �s a megkezdett Rendez�sekhez sz�ks�ges. Meg�rt�st seg�t� k�ppel olyan ez a helyzet, mintha a Testen bel�li �let-�raml�s teljes Kiigaz�t�s�nak tartam�ban ez az ideiglenes Irgalmi-Sz�l [mint egy ’inf�zi�’] ’sz�ll�tan�’ a teremt� �let�hez sz�ks�ges �let-er�t. Amint az �let-er� az ALAP-�RAML�SON bel�l az �let-�raml�sban ism�t folyamatoss� �s kiegyens�lyozott� v�lik, az ideiglenes Irgalmi-Sz�l teljesen visszabont�sra ker�l, �s az �let-�raml�s�ban megsz�nik az addigi bekorl�toz�s.

 

 

2021.11.19.

 

Az�rt is ’k�l�nlegesen neh�z’

a [m�r ber�gz�lt] „elcsavarod�s” Teljes-Rendez�se,

mert „EGYSZERRE t�bb ir�ny� fesz�l�s” van jelen az EL-V�ltoz�sban.

 

       Meg�rt�st seg�t� k�ppel: ha egy „g�rcs” „�sszer�ntja” a testet (a test egyik r�sz�t) �s azt valamilyen form�ban „r�gz�ti” [nem tud a test a g�rcs el�tti �llapot�ba visszaigazodni], a g�rcs �ltal �sszer�ntott r�szben egy „megg�rb�l�s” form�l�dik meg. A „megg�rb�l�s” bels� r�sz�ben a g�rcs egy f�jdalmas „�sszeh�z�d�st” form�l meg, m�g a test t�bbi r�sz�ben egy [megsz�ntethetetlen, tart�ss� v�l�] „kiny�l�s, kit�gul�s, megfesz�l�s” form�l�dik meg.

      Amikor elkezd�dik az „elcsavarodott” r�sz Teljes-Rendez�se, EGYSZERRE sz�ks�ges a teljesen k�l�nb�z� jelleg� megfesz�l�seket �s EL-V�ltoz�sokat megsz�ntetni.

       Amikor az „�sszeg�rnyedt” r�sz ’kiegyenes�t�se’ megkezd�dik, teljesen k�l�nb�z� jelleg� (ok�) f�jdalmakban jelez a „bels� g�rb�letben” �s a „megfesz�l�s miatt kit�gult” k�rnyez� (vagy k�ls�) r�szekben.

      Amelyik ’f�jdalom-enyh�t�s’ megfelel� a „bels� g�rb�let” megsz�ntet�sekor, az er�s f�jdalmakat okozhat a ’k�rnyez�’ r�szekben, amelyekben a „ki�gult �s megfesz�lt” ter�leteket sz�ks�ges ’felpuh�tani / fellaz�tani’ �s majd ’�vatos’ �s pontosan meghat�rozott ir�ny� mozgat�ssal �jra ’rugalmasabb�’ tenni.

      Egy kiss� hasonl� a helyzet ahhoz, amikor egy anya �ppen megsz�li a gyermek�t. Ez a folyamat is jelent�s f�jdalmakkal j�r, mert a test bizonyos r�szei ’�ppen felpuhulnak �s megny�lnak’, mik�zben a test t�bbi r�sz�nek a feladata az eg�sz test er�teljes egyben-magtart�sa.

 

Az „elcsavarod�s” Teljes-Rendez�s�hez kapcsol�d� eddigi Kipr�b�l� teremt�sek Tapasztalata az,

hogy  egyszerre ’legal�bb h�rom / n�gy ir�nyb�l is sz�ks�ges Megt�masztani’ az „elcsavarodott” r�szeket,

�s minden Megt�maszt�si ir�nyb�l k�l�n-k�l�n (�n�ll�) f�jdalom-kiold�sokat sz�ks�ges megnyilv�n�tani.

 

Az �r�s folytat�dik az 519. r�szben, el�rhet� ITT