2021.08.13-14-15-16.
	
		            Korbban is emltettem azt, hogy a FELELSSG s az EL-VLTOZSOK TELJES-Rendezst eredmnyez REND-TTELEK rendszert / Szablyait a MINDENSG-FORRSA az LTR Birodalmnak KIRASZTSVAL tette MEGRTHETV / Megnyilvnthatv az l teremtk szmra.
	
		            Jelenlegi megrtsem szerint
	
		a FELELSSG rendszere
	
		teljes egszben TAPASZTALATI Tudsa a MINDENSG-FORRSNAK:
	
		NNN-LTEZSBEN ismerte fel s rtette meg 
	
		a FELELSSG Megnyilvnulst.
	
		 
	
		Ms mdon megfogalmazva ezt azt jelenti,
	
		hogy nem a MINDENSG-FORRSA ’tallt ki / fontolgatott’ egy rendszert [ALAP-HARMONIT],
	
		 amely megnyilvnthatv teszi a FELELSSGET,
	
		hanem A-LTEZS-TEREIBEN Bergzlt Tapasztalatok alapjn rtette meg a MINDENSG-FORRSA 
	
		NNN-LTEZSNEK azt a MEGHATROZJT, 
	
		amelyet mra FELELSSGNEK neveznk.
	
		 
	
		            Emltettem azt a rszleges Megrtst s Felttelezst a MINDENSG-FORRSNAK, hogy A-LTEZSE megelz Szakaszban [amikor az EGYETLEN-s-ELS formjban Ltezett] valsznleg tbb olyan TAPASZTALAT formldott meg, amelyeket a mai fogalmakkal EL-VLTOZSNAK neveznk.
	
		Az EL-VLTOZS olyan Tapasztalat,
	
		amely a Megnyilvnulsban [a Megnyilvnulsa sorn]
	
		 Irnyban Eltr a Tapasztalatnak utat nyit Szndkban
	
		[AZ-LETBEN a Tapasztalatnak utat nyit sszecsendlsben] bergztett Meghatrozktl.
	
		 
	
		            Felttelezs az, hogy A-LTEZSE elz Szakaszban olyan mdon rendelkezett [utbb / a Szakasz-Lezrskor (?)] ezekrl az Irnyban EL-Tr Tapasztalatokrl A-LTEZS, hogy ezeket Lezrja s Teljesen Visszabontja. Felttelezs, hogy ezzel a Szndkkal arra irnyult A-LTEZS, hogy ezek a Tapasztalatok tbb ne nylhassanak fel / ne formldhassanak meg NNN-LTEZSBEN. Ksbb ide-idzek ehhez kapcsold korbbi rs-rszeket.
	
		 
	
		Tapasztalat az,
	
		hogy ha CSUPN a Megtapasztalshoz tartoz EL-Vltozott TR / az EL-Vltozs nyomait hordoz TR kerl visszabontsra
	
		[LTEZSBELI-TR, LETHEZ tartoz TR
	
		{akr az (n)Lnyegi-Test, Anyagi-Test rtelemben is}],
	
		az a Tapasztalat ’nyomait’ „nem tnteti el” A-LTEZSBL.
	
		 
	
		Ez a Tapasztalat az alapja annak,
	
		hogy az EL-VLTOZSOK TELJES (!) (=MARADKTALAN) RENDEZSE rdekben
	
		a MINDENSG-FORRSA megformlta a REND-TTEL rendszert.
	
		 
	
		Brmilyen EL-VLTOZS formldik meg
	
		[akr a LTEZSBEN, akr l teremtkben vagy az LETHEZ tartoz TRBEN],
	
		annak ’kitrlhetetlen nyoma marad’ A-LTEZSBEN
	
		[(ebbl ereden) az egyedi N-Azonossggal rendelkez rintett l teremtkben is].
	
		 
	
		Habr maradktalanul Visszabontsra kerlhet a Tapasztalshoz tartoz TR,
	
		s ezrt ’ltszlag’ vagy ’kzzel foghatan’ nem marad „nyoma” annak, hogy „volt EL-Vltozs”, illetve ki a Felels az okozott EL-Vltozsrt,
	
		a Tapasztalat az,
	
		hogy a RENDEZETLEN Tapasztalat [= az EL-Vltozs] 
	
		ksbb jra megformldik
	
		(1)
	
		A-LTEZSBEN,
	
		(2)
	
		illetve mindazon teremtk letben
	
		[az jonnan megformlsra kerl TRBEN / Testekben],
	
		akiknek Van Felelssge egy mg Rendezetlen helyzet megformldsban,
	
		azaz azon teremtben, akinek a TAPASZTALATA EREDMNYEZTE az EL-Vltozst.
	
		 
	
		Megtapasztalta azt is a MINDENSG-FORRSA,
	
		hogy a TEREK EL-VLTOZSAI miatt
	
		nha sok munkba / sok utnajrsba [’keressbe’] kerl az, 
	
		hogy egy EL-VLTOZS OK-Forrsa [az EL-VLTOZSRT val FELELSSG] pontosan beazonosthat legyen,
	
		de minden EL-Vltozs OK-Forrsa beazonosthat, 
	
		mert kitrlhetetlen „lenyomatok” formldnak meg az EL-Vltozssal rintettekben, 
	
		s ezen „lenyomatokat” ’kvetve’ 
	
		Felismerhet / beazonosthat nem csak az OK-Forrsa egy-egy EL-Vltozsnak, 
	
		hanem az azon OK-Forrsbl kiradt teljes EL-Vltozsi minta s az EL-Vltozssal rintettek sszessge is.
	
		 
	
		Ez a TAPASZTALAT az alapja annak,
	
		hogy az EL-Vltozsi „lnc” vagy „hlzat” minden tagjban 
	
		[az egy OK-Forrsbl ereden megformldott minden EL-Vltozsi Helyzetben s rintettben] 
	
		pontosan meghatrozhat a Felelssge
	
		(1)
	
		a sajt letben megformldott EL-Vltozsrt,
	
		(2)
	
		s az a Felelssg is, hogy brki msra volt-e EL-Vltoztat TOVBBhatsa az  megnyilvnulsnak.
	
		 
	
		Nha nagyon aprlkos RTKELST ignyel egy EL-VLTOZSI „lnc” vagy „hlzat” egyes rszesei Felelssgnek a meghatrozsa
	
		[figyelembe kell venni a Tudatossgot / a Szndk-Hasznlatra val kpessget,
	
		a knyszert krlmnyek slyt stb],
	
		de egyszer Szablyokat kvetve a FELELSSG minden esetben meghatrozhat.
	
		 
	
		A FELELSSG ebben az rtelemben azt jelenti, hogy
	
		melyik teremt Sajt Tapasztalataknt formldott meg az EL-Vltozs 
	
		[kinek a megnyilvnulsbl radt tovbb msra,
	
		 kinek a rhatsa okozta ms EL-Vltozst],
	
		s gy ki ’Jogosult’, ki ’Kpes’ az EL-Vltozst ’KIJAVTANI’ / megszntetni, 
	
		kinek van ’hatalma’ rendbe tenni / megszntetni az EL-Vltozst.
	
		 
	
		Tapasztalat az,
	
		hogy azrt FONTOS nagyon pontosan Meghatrozni 
	
		az EL-VLTOZSI „lnc” vagy „hlzat” minden tagjnak / rintettjnek a FELELSSGT a megformldott EL-Vltozsokban,
	
		mert TELJESEN csak akkor szntethet meg az EL-VLTOZS
	
		[akkor lehetsges az, hogy az EL-Vltozsbl megformldott „lenyomatok” ne „indtsk el” jra az EL-Vltoztat Tapasztalatot (!)],
	
		ha minden rintett a Sajt Felelssgbe tartoz EL-Vltozsi rszt kijavtja, 
	
		ha nem marad meg EL-VLTOZSKNT egyetlen rsze sem az OK-Forrsbl kiradt EL-Vltozsnak.
	
		 
	
		            Egyedi teremt letben ez gy rtelmezhet, hogy ha a teremt a Sajt (!) letben megformldott EL-Vltozst maradktalanul Kijavtja, akkor nem marad olyan „lenyomat” az letben, amely ’Rendezst-Krve’ jra EL-Tvoltan a Sajt Harmonijtl.
	
		 
	
		Erre a Tapasztalatra alapulan hatrozta meg a REND-TTEL Rendszert a MINDENSG-FORRSA.
	
		Az ’egyedi jellegekkel’ beazonosthat EL-VLTOZSOKAT nll Nehzsgeknek tekinti,
	
		s az ’egyedi jellegeket’ ’visszakvetve’ meghatrozza az adott ’egyedi jelleg’ EL-Vltozst legelszr megnyilvnt Helyzetet s teremtt / Tapasztalatot [az OK-Forrst].
	
		 
	
		 A legels EL-Vltozst megforml teremt 
	
		a meghatrozott FELELSSGHEZ igazodan 
	
		kteles rszt venni a REND-TTELBEN
	
		[az OK-FORRSBL Kiradt ’minden’ (!) olyan EL-VLTOZS megszntetsben,
	
		amely EL-Vltozsokrt a Felelssge megllapthat].
	
		 
	
		Vannak olyan EL-VLTOZSI OK-FORRSOK,
	
		amelyek megformldsrt NEM hatrozhat meg l teremt FELELSSGE
	
		[mg akkor sem, ha az els EL-Vltozs az  letben formldott meg].
	
		 
	
		Az egyik ilyen a FLDANYA LETBEN megformlt SZABADSGTL-MEGFOSZTS OK-Forrsa.
	
		A FLDANYNAK NINCSEN kzvetlen FELELSSGE az OK-Forrs megformldsban
	
		[az Ered-Kiradsi-Szndkba egy lettel-sszeegyeztethetetlen Meghatroz Bergztsben],
	
		az OK-Forrs megformldsa maradktalanul a MINDENSG-FORRSNAK FELELSSGBE tartozik.
	
		Ezrt a FLDANYNAK [s a YO-nak] a SZABADSGTL-MEGFOSZTS REND-TTELBEN nem szksges rszt vennie olyan formban,
	
		hogy az OK-Forrsbl ered EL-VLTOZSOK Kijavtsban JVTTELKNT Tevkenyen rszt vegyen.
	
		 
	
		Van olyan Tapasztalat is,
	
		hogy habr egy l teremt Felelssge meghatrozhat egy EL-Vltozsi OK-Forrs megformldsban,
	
		azonban a MINDENSG-FORRSA az NNN-LTEZSBEN vgzett ’FELELSSG-Felkutats’ sorn azt llaptja meg,
	
		hogy NEKI-MAGNAK a MINDENSG-FORRSNAK is KZVETLEN (!) FELELSSGE van az EL-VLTOZS Megformldsban, 
	
		mert mg NEM ADOTT T OLYAN TUDST az l teremtnek, 
	
		amely szksges lett volna ahhoz, hogy ne formldjon meg az EL-Vltozs.
	
		 
	
		Ilyenkor a MINDENSG-FORRSA hozhat olyan N-RENDELKEZST,
	
		hogy a REND-TTELI [= OK-Forrs megformldsrt val] FELELSSGET maradktalanul vagy rszben MAGHOZ VONJA.
	
		 
	
		Ilyen helyzetekben a MINDENSG-FORRSA nagyon jelents KNNYTSEKET forml meg annak rdekben,
	
		hogy az l (!) teremtkben megformldott EL-Vltozsok MARADKTALANUL Rendezdjenek.
	
		 
	
		Amely l teremtknek van Felelssge az ilyen EL-Vltozsok megformlsban,
	
		azoknak TEVKENYEN (!) rszt kell vennik a REND-TTELBEN,
	
		mert a Tapasztalatok szerint enlkl nem szntethetek meg maradktalanul az EL-Vltozshoz tartoz „lenyomatok” a Sajt letkben.
	
		Ilyenkor ltalban az EL-Vltozssal rintett egyedi teremtnek
	
		csak a sajt letben megformldott EL-Vltozsokat szksges Rendeznie,
	
		a sajt letben megformldott „lenyomatokat” szksges maradktalanul Rendeznie,
	
		s a TOVBBHATSOK TELJES-Rendezst vonja a MINDENSG-FORRSA a SAJT REND-TTELI FELELSSGBE.
	
		 
	
		Ez azt jelenti, hogy amely l teremtben a Sajt Felelssge meghatrozhat egy EL-Vltozs megformldsban
	
		[azaz az EL-Vltozs a Sajt Tapasztalataknt formldott meg]
	
		[ezt egyszer meghatrozni ma mr a TELJES-ELLENRZSEK sorn,
	
		mert a MINDENSG-FORRSA minden ilyen jelleg „lenyomatot” beazonost
	
		(1) mind az l teremtben,
	
		(2) mind pedig NNN-LTEZSBEN]
	
		azon teremtnek ’CSAK’ a Sajt letben meglv EL-Vltozsi „lenyomatokat” szksges TELJESEN Rendezni,
	
		A-TRBEN [illetve ms teremtkben] ezen EL-Vltozsbl TOVBBHATSKNT Kiradt / bergzlt „lenyomatok” s EL-Vltozsok TELJES-Rendezst a MINDENSG-FORRSA a SAJT FELELSSGBE rendeli, 
	
		s -MAGA
	
		(1) Kzvetlenl
	
		s/vagy (2) a KLNLEGES Birodalmak GONDOSKODSVAL
	
		TEVKENYEN rszt vesz minden EL-Vltozsi „lenyomat” maradktalan RENDEZSBEN.
	
		 
	
		Ha a MINDENSG-FORRSA olyan N-RENDELKEZST hoz,
	
		hogy egy egyedi teremtnek csak a Sajt letben megformldott EL-Vltozs Kijavtsrt hatrozza meg a Felelssgt
	
		[a Tovbbhatsok TELJES-Rendezst pedig a SAJT FELELSSGBE vonja],
	
		akkor a MINDENSG-FORRSA az EL-VLTOZSI „lncrl / hlzatl” ’Levlasztja’ az egyedi teremt lett,
	
		 ezzel nyilvntja ki a MINDENSG-FORRSA azt,
	
		hogy a TOVBBHATSOK Kijavtsrt ez a teremt nem rendelkezik Felelssggel
	
		[mert hinyzott a teremtbl az a Tuds s Tudatossg, amely kpess tehette volna t a Tovbbhatsok meglltsra,
	
		s ennek a Tudsbeli-hinynak a megformldsa nem a teremt sajt Felelssgbl ered].
	
		 
	
		A Sajt letben megformldott FELELSSGBE TARTOZ EL-Vltozst ugyanakkor a teremtnek magnak szksges TEVKENYEN Kijavtania,
	
		ennek a Felelssgt „nem veheti el / nem veheti t” a MINDENSG-FORRSA sem.
	
		 
	
		A Tapasztalat az,
	
		hogy mg a TELJES jraTeremtsbe bevezets sem oldja ki maradktalanul az l teremtbl az addigi Tapasztalatairt val Felelssget.
	
		Az eddigi megrts szerint ennek az oka az l teremtkben bergztett [RK jelleg] N-AZONOSSG.
	
		A Tapasztalat az, hogy mg a TELJES jraTeremtst meglt teremtk letben is ksbb megformldnak olyan JELZ / EMLKEZTET helyzetek, 
	
		amelyek annak a TUDSNAK a Felptse fel vezetnek, 
	
		amely Tuds hinya korbban EL-Vltozst okozott az letkben.
	
		 
	
		Korbban emltettem, hogy Fontolgats alatt van egy olyan Vlasztsi lehetsg megformlsa az egyedi teremtk szmra,
	
		amikor azt Vlaszthatjk,
	
		 hogy TELJESEN-LEZRJK az letket, s maradktalanul Visszaolddnak A-LTEZSBE
	
		[20200908 (187.r.) 73. pont – elrhet ITT].
	
		 
	
		Csak akkor biztosthat az, hogy egy EL-Vltozs 
	
		(1) A-LTEZS-TEREIBEN
	
		s (2) AZ-LET TEREIBEN [az EL-Vltozssal rintett teremtkben]
	
		ne formldjon meg jra, 
	
		ha az EL-VLTOZS minden rszben MARADKTALANUL ’KIJAVTSRA’ kerl.
	
		 
	
		A ’Kijavts’ nagyon fontos rsze minden rintett teremtben az,
	
		hogy Felpljn annak a Tudsa,
	
		MI OKOZTA az EL-Vltozst
	
		s az hogyan szntethet meg,
	
		tovbb MIRT FONTOS az EL-Vltozst minden rszletben Kijavtani.
	
		 
	
		A Kijavtsnak teht nagyon fontos rsze annak a TUDSNAK a Felptse
	
		(1)
	
		A-LTEZS s AZ-LET ppen meglv TEREIBEN,
	
		(2)
	
		s minden [EL-VLTOZSSAL rintett] l teremt Megformlt (!) Testben, 
	
		hogyan lehetsges A-LTEZS / AZ-LET HAMONIBAN MEGTARTSA,
	
		hogyan lehet ’tvol maradni’ az EL-VLTOZSOK jbli megformldstl.
	
		 
	
		            AZ-LET [mint AZ-LET szmra KIRASZTOTT TR s nllv-megformlt-Ltezs-n-rsz] a MINDENSG-FORRSNAK KIRADSA s gy a MINDENSG-FORRSNAK SAJT TAPASZTALATA.
	
		         Ez a kzvetlen oka annak, hogy amennyiben akr A-LTEZS BELSBB-TEREIBEN, akr AZ-LETBEN EL-VLTOZS formldott meg, annak a KIJAVTSBAN a MINDENSG-FORRSNAK valamilyen mdon KZVETLENL is rszt kell vennie. Nem csupn ’jogosult’ a MINDENSG-FORRSA AZ-LETBEN megformldott EL-VLTOZSOK Kijavtsban rszt venni [akkor, ha nnn FELELSSGT Meghatrozta], hanem mivel AZ-LET minden Tapasztalata kzvetlenl a SAJT TAPASZTALATA is, ’kteles’ a TELJES- RENDEZSBEN rszt venni.
	
		 
	
		            Mivel az l teremtk valjban nllv megformlt Ltezs [’n’-rszek], amikor a MINDENSG-FORRSA kzvetlenl rszt vesz AZ-LETBEN megformldott EL-VLTOZSOK TELJES-RENDEZSBEN [= REND-TTELBEN], akkor nem veszi t a FELELSSGET az l teremtktl, hanem  a SAJT FELELSSGE OKN / JOGN vesz rszt a TELJES-Rendezsben.
 a SAJT FELELSSGE OKN / JOGN vesz rszt a TELJES-Rendezsben.