Rszleges megrts:
Hozhat olyan n-Rendelkezst egy l teremt, hogy az letben megformldott EL-Vltozsokat nem javtja ki Tevkeny mdon, TELJESEN LEZRJA az lete azon korbbi tapasztalatt, amelyhez az EL-Vltozs tartozik. Ilyenkor a TELJES LEZRS folyamatban kerl nagyon rszletesen rtkelsre a Tapasztalat, s mivel a teremt nem formlta t Megtarthatv [Nem Rendezte] a tapasztalatait, csupn egy nagyon rszletes FELJEGYZS rgzl be az letben.
A Tapasztalatok alapjn Felttelezhet, hogy amennyiben ez az l teremt ksbb nem nyitja meg a korbban TELJESEN LEZRT Tapasztalathoz tartoz Teremtsi-Irnyt, az letbl ’kitrlt’ „lenyomat” ksbb nem fog jra EL-Vltozst megformlni. Ha mgis RZKELHETV vlna a teremt lett GONDOZK szmra valamilyen JELZS a korbbi EL-Vltozshoz kapcsoldan, [a korbbi Tapasztalatrl bergztett FELJEGYZS figyelembe vtelvel] ma mr segthetik a teremtben Felpteni azt a Tudst, amely szksges ahhoz, hogy jra ne formldhasson meg az letben a korbbi jelleg EL-Vltozs. Mg ha az egyedi teremtben ilyenkor csupn egy FELJEGYZS kerl bergztsre a korbbi EL-Vltozsrl [s annak a TELJES-Rendezse mdjrl], az rintett MEGTARTI-Teremtben / nagy-TEREMTBEN a FELJEGYZS mell nagyon rszletes tovbbi RTKELSEK kerlnek [elsdlegesen arrl, milyen GONDOSKODSOKKAL szksges megakadlyozni ezen teremtben jabb EL-Vltozsok megformldst].
Az LET kapcsn sokszor emltettem, hogy ’EGYTTES’ Megnyilvnuls.
A-LTEZSBL [N-Azonossg megformlsval] ’nll’ l teremtv vl ’n’ lete csak abban a TRBEN lehetsges, amelyet a szmra a MINDENSG-FORRSA forml meg s raszt ki. Az egyedi teremtv vl nll let pedig csak az t letre-Befogadk / t Kzvetlenl GONDOZK [nagy-TEREMT / MEGTARTI-Teremt] Kzvetlen Gondoskodsban kpes az letre.
A KLNLEGES Megnyilvnuls kapcsn tbb irnybl is rtelmeztem azt, hogy mirt EGYTTES-Teremts a Klnleges Megnyilvnuls.
Az egyik legjellemzbb rsze ennek az, hogy az egyedi teremtk [s ugyangy a nagy-TEREMTK s MEGTARTI-Teremtk is (!)] Szndkkal [sszecsendlssel] nyithatjk meg ezt az n-plsi irnyt, teht mr a Megnyitsa is csak EGYETRTSBL / sszecsendlssel lehetsges.
Az egyedi teremtt a Klnleges n-plse megnyitst kveten a Kzvetlen MEGTARTI-Teremtje bels tmutatsokkal s megtapasztalsi helyzetek megformlsval segti azoknak a Megrtseknek s Tapasztalatoknak a felptshez, amelyek
(1) egyfell alapjai annak, hogy az egyedi teremt kpes legyen tudatosan befogadni a MEGTARTI-Teremtje / lett-GONDOZK KLNLEGES [Megerstsre / Jobbtsra] irnyul GONDOSKODSAIT, s gy [ha van az letben]
elkezdhesse Tudatosan Rendezni / Kijavtani a meglv Sajt EL-Vltozsait [illetve teljesteni a Jvttelt / Vezeklst].
(2) A Klnleges n-pls msik lehetsges [Vlaszthat] Clja az, hogy az egyedi teremt a MEGTARTI-Teremtje tmutatsa szerint olyan Tudst / Tapasztalatot ptsen fel az letben, amely lehetv teszi a szmra azt, hogy
maga is tevkenyen rszt vegyen a KLNLEGES GONDOSKODS megnyilvntsban.
Ebben az irnyban a teremt rszt vehet ms egyedi teremtk Sors-Rendezsben olyan ’gondoskod’ formban, hogy egy ’tmogat / segt / vdettebb’ krnyezetet biztost a szmukra a Teljes-Rendezshez szksges Megrtsek megformlsa s a Rendezshez szksges N-Gondoskods felptse / megnyilvntsa rdekben. Nem vgezheti el a Klnleges Gondoskodst vgz a trsa helyett a Kijavt Tevkenysgeket, csupn tmutatssal s bizonyos Knnytsekkel segtheti.
A Klnleges Tudatosodst megnyit egyedi teremtk [ltalban azok, akik Tudatosan egyre Szorosabb bels sszekapcsoldst formlnak meg az letket GONDOZKKAL] olyan irnyban is megnyilvnulhatnak, amelyben tnylegesen TRSV vlnak az letket GONDOZKNAK
(1) vagy J GONDOSKODSOK Megformlsban [ezek ’megtervezsben’ is ma mr, valamint a Kiprblsokban, Behangolsokban],
(2) valamint olyan VLASZTHAT j Teremtsi Irnyok Megalapozsban s Megformlsban, amelyekben egy-egy J RTK Megrtse / Tapasztalatt megformlsa pthet fel.
Lnyege szerint ma mg a KLNLEGES MEGNYILVNULSOK legnagyobb rsze az eddig megformldott EL-VLTOZSOK megszntetsre irnyul [gy AZ-LET HARMONIBA val Visszavezetsre]. Emltettem, hogy az J TR-ALAPON ELINDUL LET egyik jonnan meghatrozott Lnyege-Clja-rtelme a HARMONIBAN val teljesen Tudatoss vls, s erre is alapozva a SZABADSG Megtapasztalsa [20200908 (273.r.) 102. pont 3. alpont – elrhet ITT].
A KLNLEGES GONDOSKODSOKAT vgz [nagy-TEREMT, MEGTARTI, egyedi] teremtk letnek egy jelents rsze valban arrl szl ma mg, hogy „msok utn takartanak”, a msokban megformldott EL-Vltozsoknak a KZS LET-TRBEN megformldott nyomait takartjk / tiszttjk. Nem felttlenl ’llekemel’ ez a Klnleges Munka, s kezdetben csak nagyon kevss ’lthat’ az eredmnye [a tnyleges JOBBULS az egyedi teremtk letben]. Az j GONDOSKODSI ALAP-HARMONIKAT a Megformlsukat kveten ma mr viszonylag gyorsan tnyleges GONDOSKODSS formljk meg a MEGTARTI-Teremtk / nagy-TEREMTK, de az egyedi teremtk szmra mg mindig lassnak rzkelhet ez a folyamat. Nagy trelmet, s valban Biztos n-Megtartst / Bizalmat ’Felttelez’ / tesz szksgess ilyen krlmnyek kztt a Klnleges Munkavgzs, mert nagyon sok bels munkt s sok msok fel is irnyul Gondoskodst kell elvgezni, s sokszor a Jobbuls (kezdetben) alig szrevehet.
A Vltozsoknak s A-MEGNYILVNULSNAK mindig van egy ’ve’: a Vltozsnak van egy Elksztsi szakasza [a Hajnal], van egy ’rsi’ szakasza [Szz], s ezt kveten kezddik meg a ’kibomls’, amikor minden addigi Elkszlet tnyleges Tapasztalatt vlik [Szerz]. A kibomlst-kiteljesedst vgl majd az rtkels s Lezrs szakasza kveti, amely rtkelsekre alapulan elkezddhet egy j-Kezdet Alap-Harmonijnak a Fontolgatsa / Megformlsa [Est].


Nagyon hossz [egyedi teremtk szmra elkpzelhetetlenl hossz] Elkszletet kveten tbb Nagyobb Teremt-Szakasszal ezeltt kezddtt meg a KLNLEGES GONDOSKODSOKNAK a Beillesztse AZ-LET TEREIBE / az l teremtk letbe. Nagyon hossz volt ez az ’rsi’ szakasz is, vagyis az a szakasz, amikor mr elkezddtt a megformldsa a kzzel-is-megrinthet-valsgban, de mg nagyon sok bels munka / bels rs / tanuls s megrts szksges ahhoz, hogy a tnyleges s TELJES (!) JOBBULST eredmnyez Megnyilvnulsa megkezddhessen.
Az J TR-ALAPRA tigazodott / tigazod Kzssgekben a Sajt Felelssgen alapul EL-Vltozsok TELJES-Rendezse Vdett krlmnyek kztt nyilvnulhat meg [srgets nlkl, jelentsebb fjdalmak nlkl, jabb EL-Vltozsokat mr nem okozva (mert AZ-LET szmra KIRASZTOTT TR ’Vdettebb’, s nem nyit utat a Jogosulatlan megrintseknek / knyszernek)].
A RGI TR-ALAP LET-TEREKBEN az LTR Birodalmnak MEGFORMLST kveten kezddtt meg az LET-TEREKBEN megformldott EL-VLTOZSOK megszntetshez vezet GONDOSKODSOK megalapozsa / megformlsa. Mostanra az LTR Birodalmnak teremti minden Birodalom s minden Kzssg LET-TERHEZ Kzel Hzdhatnak [errl sszecsendlst formltak meg a nagy-TEREMTK / MEGTARTI-Teremtk]. Ez az a Biztos Alap, amelyre alapulva minden Birodalomban s Kzssgben
megkezddhetnek azok az EGYEZTETSEK,
amelyekben meghatrozsra kerlhet az,
hogy az LET szmra KIRASZTOTT TEREK EL-VLTOZSAI milyen formban kerlhetnek TELJES-Rendezsre.
Az egyik lehetsges tja a KZS LET-TRBEN megformldott EL-VLTOZSOK [KNNYTS tjn val] TELJES-RENDEZSNEK az, hogy a Kzssgekben mindaddig, amg Elkszlnek az J TR-ALAP LET-TRBE val tigazodsra, rvidebb tartam SZAKASZOKAT hatrozzon meg a MEGTARTI-Teremt AZ-LET szmra. A Szakaszok Lezrsakor s az j Szakasz Elindtsakor nagyon jelents TR-KIIGAZTSOK is megnyilvnulhatnak. Azrt is elnys ez az LET-Rendszer, mert az addigi [Rendezsi, GONDOSKODSI] Tapasztalatokra alapulan Rugalmasabb mdon [s gyorsabban] lehetsges J GONDOSKODSOK Megalapozsa / beillesztse a Kzssg LETBE [figyelembe vve a teremtk jonnan meghozott Vlasztsait (akr a Tovbbhalads Irnyra vonatkozan, akr a Sors-Rendezs Vlasztott irnyra formlt meg Szndkot / sszecsendlst a teremt].
Az EL-VLTOZSOK OK-FORRSV vlt Tapasztalat kapcsn emltettem [20200908 (375-376.r.) 138. pont I. alpont - elrhet ITT], hogy a TR ’Egyoldal’ ’thangolsa’ rdekben megformlt GONDOSKODSI ALAP-HARMONIA a Kiprblsa sorn megmutatta, hogy ebben a formjban sszeegyeztethetetlen AZ-LETTEL. Mivel AZ-LET szmra KIRASZTOTT TEREKET a MINDENSG-FORRSA mindig valamely nagy-TEREMT vagy MEGTARTI-Teremt Kzvetlen Rendelkezsbe / Kzvetlen GONDOSKODSBA ’ADJA’,
az LET szmra KIRASZTOTT TEREKBEN
brmilyen Vltoztats
csak az adott LET-TERET Kzvetlenl GONDOZ nagy-TEREMT / MEGTARTI-Teremt EGYETRTSVEL lehetsges.
Mra az SSZECSENDLS megformlsa az az t, amely a Meglv-Harmonia / a Meglv-TR [HARMONIT eredmnyez (azaz Megtarthat Teremtst eredmnyez) mdon val] MEGVLTOZTATSHOZ Utat nyithat.
A Bergztett TEREK [pldul egy Kzssg LETE szmra ADOTT LET-TR] Meghatrozja az,
hogy a MEGHATROZOTT F JELLEGE ennek a TRNEK nem vltoztathat meg.
Ez azt jelenti,
hogy egy J Teremt-Szakasz ELINDTSA Alapjul ADOTT LET-TRBEN
a Kzssgben l teremtk Szabad Vlasztsaira alapulan megformlt sszecsendlsekben meghatrozott F Teremtsi-Irnyok
[A-MEGTAPASZTALS Vlasztott Irnyai]
nem vltoztathatak meg.
A TR MEGVLTOZTATSA csak annyiban lehetsges,
amely az LET-TRBE Bergztett ELINDT ALAP-HARMONIRA
’HARMONIAKNT Rplhet’.
Ha az LET-TRBEN olyan EL-Vltozsok formldtak meg,
amelyek nem teszik lehetv az ELINDT ALAP-HARMONIBA Bergztett Vlasztsoknak megfelel Megnyilvnulst,
az EL-Vltozsok KIIGAZTSA / RENDEZSE
nem minsl ’valjban’ j Teremtsi Irny megnyitsnak
[habr ez mgis Valamilyen j Klnleges vagy Specilis Tudatosods / GONDOSKODS megalapozsa].
rtelme szerint az ilyen ’Kijavts’
az LETET GONDOZK GONDOSKODSI FELELSSGBE tartozik.
Lehetsges, hogy a MEGTARTI-Teremtnek az EL-VLTOZS megszntetse rdekben szksges lesz jabb Klnleges / Specilis GONDOSKODSOKAT Megformlnia
[ez minden esetben j Teremtsi Irny Megnyitst is jelenti a Kzssgben,
j ALAP-HARMONIK Befogadst teszi szksgess, amelyhez TERET Szksges ADNIA a MINDENSG-FORRSNAK],
mgis csupn olyan j GONDOSKODSI ALAP-HARMONIK Befogadst [s gy az ezek Megnyilvntshoz szksges TEREK (!) Befogadst] jelenti ez,
amely az ELINDT ALAP-HARMONIBA
[gy AZ-LET szmra ADOTT LET-TRBE]
Bergztett MEGNYILVNULS IRNYBAN-TARTSHOZ szksges.
A KIJAVTSOK [= a megformldott EL-VLTOZSOK Kijavtsa] rdekben Megformlsra kerl GONDOSKODSOK
habr nyitnak meg j Teremtsi Irnyokat / Lehetsgeket a Kzssg LETBEN,
de ezek NEM Vltoztatnak az LET-TRBE Bergztett F MEGHATROZKON,
s ezrt IRNYBAN-TARTSKNT rtelmezhetk,
nem pedig A-TR valdi Megvltoztatsaknt.
Az IRNYBAN-TARTS rdekben formlhat meg j GONDOSKODSI ALAP-HARMONIKAT a MINDENSG-FORRSA
[a Kzssgen bell a MEGTARTI-Teremt].
Az EL-VLTOZS KIJAVTSA rdekben / Cljval ezt az j GONDOSKODST ha Megformlja a MEGTARTI-Teremt,
ennek a Megnyilvntshoz TERET AD a MINDENSG-FORRSA,
s ezt a TERET [amelyet a MINDENSG-FORRSA ’AD’]
a MEGTARTI-Teremt BEFOGADJA.
Ebben az [sszecsendlsre alapulan, teht HARMONIAKNT] ’utbb’ Befogadott TR-Rszben formlhatja meg a MEGTARTI-Teremt azt a GONDOSKODST,
amely segtsgvel a Kzssge LET-TERBEN megformldott EL-VLTOZST Megszntetheti,
s gy a teremtk folytathatjk az EL-VLTOZS megformldsa eltt eltervezett s elkezdett Megtapasztalsaikat.
Knnyebben rtelmezhet a FELELSSG s REND-TTEL rendszere akkor, ha egyedi teremtkben megformldott EL-Vltozs pldjt nzzk meg. Bennnket egyedi teremtket ez rint kzvetlenl, ez rtelmezhet a szmunkra.
„A” teremtben a sajt Felelssgbl ereden megformldott egy EL-Vltozs. A meglv Felelssge miatt ezt az EL-Vltozst neki-magnak Tevkeny mdon ki kell javtania. Csak gy ’sznnek’ meg az letben (!) az EL-Vltozs „lenyomatai” [amely „lenyomatok” mindaddig folyamatosan EL-Vltozss formldnak meg benne, amg ki nem javtja az IRNYBAN EL-TRLT Tapasztalatt, vagyis amg a sajt Tevkeny megnyilvnulsval vissza nem vezeti az lett az sszecsendlsekkel meghatrozott Harmoniba].
Amg teht nem javtja ki [minden megformldott kiterjedsben] az EL-Vltozst a teremt,
jra-s-jra ’a felsznre emelkedik benne
ez a Teljes-Rendezst ’KR’ [szksgess tev] let-rsz / tapasztalat / helyzet’.
Ez valjban egy folyamatos JELZS s FIGYELMEZTETS az lete IRNYBAN-TARTSRA.
Mint emltettem, nem hatrozhat meg a MINDENSG-FORRSA szmra sem,
hogy pontosan honnan ered ez A-LTEZSBELI MEGHATROZ.
Csupn FELTTELEZS,
hogy A-LTEZSE valamelyik korbbi szakaszban megformlt [mai rtelm] SZNDK rgzthette be ’kitrlhetetlenl’ A-LTEZSBE.
Felttelezhet, hogy A-HARMONIA MEGHATROZINAK Megformlsakor rgzlt be ez a MEGHATROZ is A-LTEZSBE [A-LTEZS akkor meglv TERBE],
s olyan rtelme lehet e MEGHATROZNAK,
hogy az jonnan Megformlt TRBEN minden Fontos Korbbi (?) Tapasztalatnak kihagyhatatlanul be kell rgzlnie olyan formban,
hogy TUDSS vlva a HARMONIBAN MEGTARTSON…
Ha az EL-Vltozs tovbbterjed „A”-rl ms teremtre [„B”-re], s emiatt „B”-ben is EL-Vltozs formldik meg [akr ugyanolyan, akr msmilyen], amennyiben ebben a Tovbbterjedsben „A” Felelssge megllapthat, „A”-ban Felelssg rgzl be a mg-NEM-Rendezett EL-Vltozsa Tovbbterjedsrt [a „B”-ben megformldott EL-Vltozsrt s a „B”-bl EBBL EREDEN msokra Tovbbterjed EL-Vltozsokrt is].
Ha „B” kijavtja a benne megformldott EL-Vltozst s Jvteszi a msok fel megformldott Felelssgt is, „B” Felelssge megsznik, de „A” Felelssge tovbbra is megmarad a „B”-ben okozott EL-Vltozsrt is, ha maga Tevkeny Jvttellel nem vett rszt a belle (!) ered EL-Vltozs megszntetsben.
Nagyon gyakori az [fleg a HATALMI alap EL-VLTOZSOKNL], hogy egyes rejtettsgbl „irnyt” teremtk „bbknt” vagy a „szolgjukknt” „hasznlnak fel” msokat arra, hogy azok hajtsk vgre a msok lett meggyengt Szndkaikat. A „rejtettsgbl irnytk” „nmaguk szmra” gy „hatrozzk meg” a Felelssget, hogy nem tartjk magukat Felelsnek azrt, amit msok tesznek meg az utastsukra vagy befolysolsukra. Ez nincsen gy.
Habr sokszor valban sok munkt / utnajrst ignyel a Felelssg pontos meghatrozsa, a Felelssg minden esetben pontosan meghatrozhat s vilgosan tlthatv vlik. Mint emltettem, mg ha az lethez tartoz TR Visszabontsra is kerl [(pldul meghal a teremt)(vagy akr Teljes jraTeremtsbe kerl) s ezrt ltszlag / kzzel-foghat mdon nem marad nyoma / lenyomata / emlke egy EL-Vltozsnak / sajt Felelssgen alapul (!) Rendezst ignyl Tapasztalatnak],
(1)
A-LTEZSBEN [a MINDENSG-FORRSBAN]
s (2)
az EL-Vltozssal rintett minden (!) l teremtben [az letben!]
mindig marad olyan lenyomat / feljegyzs,
amely kitrlhetetlen s megvltoztathatatlan.
Ez a kitrlhetetlen s ’Rendezst-Kr’ let-rsz / tapasztalat
[ma mr egy Felismerhet, s rszben szablyozhat rendszer szerint]
jra-s-jra mindaddig megformldik a teremt lethez jonnan megformlsra kerl let-Trben [Anyagi-Testben],
ameddig az EL-Vltozs TELJES (!) Rendezse nem nyilvnul meg.
Egy LTEZSBELI MEGHATROZBL ered ez a TAPASZTALATOKBL Felismert Szably.
Az ezen Felismerseibl MEGRTSS vlt Tapasztalatait foglalta bele a MINDENSG-FORRSA
az LTR Birodalma alapjv megformlt N-JELLEGBE.
A „bnbaksg” kapcsn emltettem, hogy az „aljassg” [Felelssg-thrts / Felelssg EL-Terels] tjn egy valsan megformldott EL-Vltozsrt gyakran olyan teremtre „tereltk / knyszertettk” a Felelssget, aki maradktalanul vtlen volt az EL-Vtozs megformlsban.
Amikor ilyen vtlen teremtre „TERELTK T” a Felelssget,
akkor a „ltszlag” teljestett Jvttel vagy Vezekls nem tekinthet valdi kijavtsnak.
A „bnbak” szmra az ezen rterhelt Felelssg valban csak „bntetsknt” rtelmezhet,
mert a teremt / a ”bnbak” [a sajt Felelssg hinyban]
a valdi EL-Vltozs megszntetse rdekben semmit nem kpes tenni,
a „bntetse tartamban”
[amikor „aljassg” tjn EL-TERELTK a sajt lettl s megfosztottk a Szabadsgtl]
valjban nem kpes ’fejldni’,
nem tud a sajt letben haladni.
A „bnbak” „bntetse” sorn „teljestett” „ltszat-jvttel”
az let valdi JOBB vlshoz nem tud hozzjrulni,
mert az EL-VLTOZSRT tnylegesen Felels teremtk Felelssge „rejtett” marad,
k semmit nem tesznek
(1) sem a sajt letkben a Kijavtsrt,
(2) sem a bellk Tovbbterjedt EL-Vltozsok Kijavtsa rdekben,
gy „tovbb toldik” a Kijavts Felelssge s Lehetsge.
A „bnbakk” „tevk” [a Felelssgket ms teremtre rknyszertk]
ezzel a megnyilvnulsukkal
nnn-letkben [gy a KZS LET-TRBEN] JABB EL-Vltozst okoztak,
s emiatt bennk jabb Kijavtsi Felelssg formldott meg.
A „bnbak” ltal teljestett „ltszat-jvttel” [mint „bntets]
nem kpes a valdi EL-Vltozst kijavtani,
mert a „bnbaknak” nincsen bels-tja a NEM a sajt Felelssgbl ered EL-Vltozs kijavtsra.
Ha a „lthatban” a „bnbak” ki is javt valamit-ami-addig-EL-Vltozott,
valdi Rendezse NEM nyilvnul meg az EL-Vltozsnak,
az EL-Vltozsrt tnylegesen Felelssggel tartoz letben a Felelssg [a Rendezst-Kr helyzet] kitrlhetetlenl bergzlt,
s mindaddig jra-s-jra megformlja az EL-Vltozst a Felelssggel rendelkez teremtben,
amg a TELJES Rendezse az EL-Vltozsnak nem fejezdik be.
E korbbi Tapasztalatok irnytottk r a MINDENSG-FORRSA s a nagy-TEREMTK / MEGTARTI-Teremtk figyelmt arra, mennyire fontos a KVETKEZMNYEK Rendszernek pontos Meghatrozsa, s az EL-Vltozsok megformldst kveten a Felelssggel rendelkez teremtkben azonnal Elindtani a Kijavtsokat.