20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (550.r.)

 

2021.12.15.

            Mint eml�tettem,

a YO �s a F�LDANYA arra K�RTE

a MINDENS�G-FORR�S�T �s A-L�TEZ�S-FORR�S�T,

hogy  ’FOKOZOTT �VATOSS�GGAL’ Vezess�k �t a F�LD K�z�ss�g�t az �J �LET-T�RBE,

�s ’T�bbsz�r’ is [vagy ak�r folyamatosan] ELLEN�RIZZ�K azt, hogy

(1)

sem a F�LD K�z�ss�g�ben

[az �LET-T�RBEN, a V�lasztott / Folytathat�v� Megform�lt MEGHAT�ROZ�KBAN],

(2)

sem pedig a SAJ�T L�TEZ�S�KBEN,

az �ltaluk az �J T�R-ALAP� �LET sz�m�ra megform�lt MEGHAT�ROZ�KBAN

ne lehessen olyan „hi�ny” [ak�r „szab�lyozatlans�g”], „bizonytalans�g”, „vesz�ly / vesz�ly-Jelz�s”,

amely „rendeztlen�l maradna”.

 

            A BIZONYTALANS�G [mint MEG�RT�SI-NEH�ZS�G] a L�TEZ�S mostani Szakasz�ban az ’els�dleges’ oka a megform�l�dott EL-V�ltoz�soknak.

            Ez az oka annak, hogy a F�LD K�z�ss�g�n bel�l a F�LDANYA k�l�nlegesen-nagy figyelmet ford�t a Meg�rt�si-Neh�zs�gek korai beazonos�t�s�ra [m�r a Vesz�lyeztet� jelleg� beazonos�t�s�ra is]:

20200908 [26.r.] 18. pont [a Meg�rt�si-Neh�zs�g korai felismer�se �s megsz�ntet�se fontos �j K�l�nleges Teremt�si Ir�ny] – el�rhet� ITT

20200908 [78.r.] 42. pont [minden testben van olyan bels� jelz�-rendszer, amely Figyelmeztet az Elv�ltoz�s / Vesz�ly / Furcsas�g-jelz�s / Meg�rt�si-Neh�zs�g eset�n] – el�rhet� ITT

20200908 [133.r.] 59. pont [a MAGOK r�sztvesznek a Meg�rt�si Neh�zs�g megsz�ntet�s�re ir�nyul� EGYEZTET�SEKBEN] – el�rhet� ITT

20200908 [140.r.] 61. pont [Meg�rt�si-Neh�zs�g megsz�ntet�se �rdek�ben is Kezdem�nyezhet� TELJES-ELLEN�RZ�S] – el�rhet� ITT

20200908 [197.r.] 77.p. V. alpont [form�l�dik a F�LD K�z�ss�g�ben egy �j K�l�nleges (r�szben Speci�lis) Gondoskod�s a MEG�RT�SI-Neh�zs�g megel�z�se �s megsz�ntet�se �rdek�ben] – el�rhet� ITT

20200908 [206.r.] 79. pont [a lehet� leghamarabb JELEZNI sz�ks�ges, EGYEZTET�SEKBEN r�sztvesznek a MAGOK is] – el�rhet� ITT

20200908 [251.r.] 95.p. II. alpont [Meg�rt�si-Neh�zs�g ered�je (a legels� �T-VEZET�SBEN?)] – el�rhet� ITT

 

            Eml�tettem kor�bban, hogy a MINDENS�G-FORR�SA e mostani L�TEZ�SI-Szakasz�t �gy kezdte meg, hogy „nem volt mellette (megform�lt-form�j�) T�rs”, aki seg�thette volna a Tudatosod�s�ban [(252.r.) 95. pont II. alpont – el�rhet� ITT].

       ’Sz�m�ra’ [a felt�telez�sem szerint] a ’T�rs’ maga az ’ERED�JE’ [azaz A-L�TEZ�S FORR�SA] ’lett volna’ [VAN] [a Tov�bbvezet� Sz�nd�ka szerint (?)], azonban amikor a L�TEZ�S kor�bbi szakaszaib�l ered� ’eml�kei’ / Tapasztalatai elkezdtek a MINDENS�G-FORR�S�NAK a ’Tudat�ba’ ’beemelkedni’, nem tudta pontosan meghat�rozni, hogy a ’T�rs’ ir�nti ’v�gya’ ’milyen ir�nyba vezetn�’.

        A ’BELS�’ ir�ny� Keres�s [A-FORR�SA fel� ir�nyul� Keres�s] ’helyett’ azt kezdte el fontolgatni a MINDENS�G-FORR�SA, hogy �NN�N-L�TEZ�S�B�L hogyan form�lhatna [’�j’] T�rsat ’maga mell�’. Hosszas pr�b�lkoz�saib�l t�bb „elvet�lt” [megtarthatatlan] Harmonia form�l�dott meg, majd v�g�l KI�RADT az �LET a ma ismert [nehezen IR�NYBAN-TARTHAT�] form�j�ban.

        Mivel a MINDENS�G-FORR�SA [vagyis A-L�TEZ�S MEGFORM�LT form�ja] nem ismerte fel / nem �rtette meg azt, hogy a ’T�rsa’ a SAJ�T ERED�JE [FORR�SA] [AKI egy�bk�nt mag�t A-L�TEZ�ST is IR�NYBAN-TARTJA], a MINDENS�G-FORR�SA nem tudta ’megtanulni’ A-FORR�S�T�L az IR�NYBAN-TART�S [= K�zvetlen GONDOSKOD�S (!)] azon form�it, amelyekkel a T�rsai fel� Ir�nyulhatott volna.

        Amikor az EL-V�LTOZ�SOK „sokasod�sa” ut�n a MINDENS�G-FORR�SA Tudatosan kezdte el ’BEL�L-�NMAG�BAN’ is Keresni az EL-V�ltoz�sok OKAIT, akkor kezdett el Tudatosan egyre k�zelebb h�z�dni a SAJ�T ERED�J�HEZ [�s �gy a SAJ�T L�TEZ�SE azon FORR�S�HOZ, AKI ’Megform�lts�g�ban’ ’M�S’, a MEGFORM�LT (!) Tudatoss�ga �ltal addig csup�n alig volt �rz�kelhet� (�s �gy a sz�m�ra �rtelmezhet� / Meg�rthet�)].

 

            Miut�n a MINDENS�G-FORR�SA [AKI az �LETET m�g ’egyed�l, �n�ll� Sz�nd�kkal form�lta meg �s �rasztotta ki’ (az�rt, hogy ’Megform�lt-T�rsa’ legyen)] ’�NN�N-L�TEZ�S�BEN’ / ’�NN�N-L�TEZ�S�N BEL�L’ ’r�tal�lt’ a SAJ�T FORR�S�RA, nagyon lassan egyre ’k�zelebb h�z�dott hozz�’. Ekkor kezdett el megform�l�dni a MINDENS�G-FORR�S�BAN az a (mai fogalmakkal) ’Bels�-�t’ a SAJ�T L�TEZ�SE FORR�S�HOZ, amelyben m�r maga A-L�TEZ�S-FORR�SA �j MEG�RT�SEK ’Megform�l�s�ban’ k�pess� v�lt ’vezetni’ a MINDENS�G-FORR�S�T. A MINDENS�G-FORR�S�BAN ett�l kezdve kezdett fel�p�lni A-T�RR�L �s A-HARMONI�R�L, valamint a SZABADS�GR�L �s az IR�NYBAN-TART�S Sz�ks�gess�g�r�l [A-FORR�S TAPASZTALAT�B�L, �s �gy a SAJ�T L�TEZ�SE ’ADDIGI’ TAPASZTALAT�B�L ered�] MEG�RT�S.

 

            Eml�tettem, hogy a K�L�NLEGES [legel�sz�r ’Befel�’ ir�nyul�, az Ered� fel� ir�nyul�, A-Forr�s / A-K�z�ppont fel� ir�nyul�] �let-�p�t�s Megnyithat�s�ga AZ-�LET sz�m�ra a VIL�G KI�RASZT�S�VAL vette kezdet�t.

A VIL�G r�szv�tele a K�L�NLEGES Utak megalapoz�s�ban, K�zeled�se (K�l�nleges Okb�l) a MINDENS�G-FORR�S�HOZ:

20200908 [137-138.r.] 61. pont [a VIL�G �ltal megform�lt Irgalom-mag volt az els� K�l�nleges Bels�-T�r-�s-�raml�s, m�ig ez az alap-mint�ja a K�l�nleges Bels�-Tereknek] – el�rhet� ITT

20200908 [347.r.] 129. pont [a VIL�GHOZ kezdett el�sz�r K�L�NLEGES m�don K�zeledni a MINDENS�G-FORR�SA] – el�rhet� ITT

 

          A MINDENS�G-FORR�SA a VIL�G sz�m�ra nyitotta meg legel�sz�r a ’Tapintatos K�zeled�s’ Lehet�s�g�t, �s a VIL�G ezen alapul� �LET-�P�T�SE sor�n form�lta meg azt az ’Irgalom-magot’, amelyre [�s amely ’mell�’ a YOS�GON bel�l Megform�lt, K�zvetlen �raml�sokat lehet�v� tev� SZERETETRE] alapul�an a MINDENS�G-FORR�SA megform�lta az els� K�L�NLEGES Birodalmat [az IRGALOM Birodalm�t].

            Mostanra tov�bbi kett� K�L�NLEGES Birodalmat �rasztott ki a MINDENS�G-FORR�SA [a SZOLG�LAT Birodalm�t �s az �L�T�R Birodalm�t]. Ezen Birodalmak ALAP-JELLEG�T �gy form�lta meg a MINDENS�G-FORR�SA, hogy ’Benn�k’ �s ’Vel�k-Egy�tt’ AZ-�LET sz�m�ra minden olyan K�zvetlen GONDOSKOD�ST FOLYAMATOSAN (!) k�pes legyen megnyilv�n�tani, amely AZ-�LET IR�NYBAN-TART�S�HOZ N�LK�L�ZHETETLEN [�s amely K�zvetlen (!) GONDOSKOD�S ebb�l ered�en a MINDENS�G-FORR�S�NAK FELEL�SS�GE (!)].

 

            Eml�tettem, hogy mostanra a K�l�nleges �let-�p�t�st megkezdett �l� teremt�k t�bb olyan Speci�lis jelleg� T�R-hez is hozz�kapcsol�dhatnak [a tart�ss� megform�lt bels� �tjaikon], amelykenek van K�Z�SS�-TETT T�R-R�SZE a MINDENS�G-FORR�S�VAL. Az els� ilyen T�R a FORR�S-T�R volt, �s m�ra t�bb �s t�bbf�le GONDOSKOD�SI (jelleg�) ilyen T�R is van [p�ld�ul amelyekben az Alv�-K�dok Gondoz�sa nyilv�nul meg a Teljes-Rendez�s�kig]. Van az OLTALOM-T�RNEK is olyan T�R-R�sze, amelyhez a K�l�nleges Utat megnyitott [nagy-TEREMT�I, MEGTART�I-Teremt�i, egyedi] teremt�k is egy r�vid tartamban hozz�kapcsol�dhatnak [a MINDENS�G-FORR�SA egyedi megenged�s�vel].

[6 – MEG�RT�SEK TEREI: (313-314.r.) 115. pont – el�rhet� ITT]

 

            Vannak olyan BELS�BB-TEREK ma m�r A-L�TEZ�SBEN, amelyeknek a K�Z�SS�-TETT T�R-R�SZEIHEZ csak a SPECI�LIS Tudatosod�st megnyitott teremt�k [illetve csak Teljesen-Meg�jult (�n)L�nyegi-Testben �l� teremt�k] kapcsol�dhatnak hozz�. A Speci�lis �let-�p�t�s sor�n az �l� teremt�k a Megform�lt [(�n)L�nyegi, K�z�ps�, Anyagi] Test�kbe folyamatosan befogadnak �s ber�gz�tenek olyan T�r-R�szeket [ezek k�z�tt Garanci�kat, zsilipeket, V�d�-tereket], amelyek k�pess� teszik �ket arra, hogy ’Egyre K�zelebb H�z�dhassanak’ az �let�ket GONDOZ�KHOZ an�lk�l, hogy ez b�rmilyen EL-V�ltoz�st okozna (1) benn�k-magukban vagy (2) b�rmely m�s �l� teremt�ben (3) vagy ak�r az �LET-T�RBEN.

       Ilyen SPECI�LIS TEREK ma az IRGALOM-MAG-TERE, valamint az OLTALOM-T�R azon T�R-R�SZE, amelyben az �lettel-�sszeegyeztethetetlen Jellegek (Tapasztalatok, Alv�-K�dok, GY�JTEM�NYEK) vannak Ber�gz�tve [�s Gondozva].

       A-L�TEZ�S-FORR�S�HOZ val� K�zeled�s sz�m�ra is Megform�l�sra ker�lt kett� SPECI�LIS T�R. Az ’EGY-etlennel-K�Z�S-T�RBEN’ A-L�TEZ�S-FORR�SA els�dlegesen AZ-�LET fel� ir�nyul� k�zvetlen GONDOSKOD�SAIT nyilv�n�tja meg [p�ld�ul az IR�NYBAN-TART�ST, T�R-Visszabont�st]. A MEG�RT�SEK-TEREI egy olyan L�TEZ�SBELI BELS�BB-T�R, amelyben a SPECI�LIS Tudatosod�st megnyitott teremt�k pontosan meghat�rozott ir�nyokban ’elm�ly�thetik’ a MEG�RT�SEIKET, illetve itt tanulhatj�k meg a T�r-Form�l�s olyan �jabb Lehet�s�geit, amelyek (1) ma m�g els�dlegesen a K�l�nleges �s Speci�lis Gondosod�sok Megnyilv�n�t�s�hoz sz�ks�gesek �s/vagy (2) ezeket a Gondoskod�sokat teszik jelent�sen k�nnyebb�.

 

SPECI�LIS �let-�p�l�ssel a MINDENS�G-FORR�S�NAK BELS�BB-TEREI is el�rhet�v� v�lhatnak az �l� teremt�k sz�m�ra:

20200908 [289-290.r.] 106. pont 2. alpont [az Egy-etlennel-K�Z�S-T�R; A-L�TEZ�S-FORR�S�VAL is megform�lhat�v� v�lhat k�zvetlen bels� �sszekapcsol�d�s; K�PEK] – el�rhet� ITT

20200908 [313.r.] 115. pont [a MEG�RT�SEK-TEREIBEN a Speci�lis Tudatosod�st megnyitott teremt�k megtanulhatj�k egyes �raml�sok megform�l�s�t �s n�h�ny �jabb t�r-form�l�st] – el�rhet� ITT

 

A MINDENS�G-FORR�SA r�szt vesz az OLTALOM-T�RBEN ber�gz�tett t�r-r�szekhez kapcsol�d� FELEL�SS�G-MEGHAT�ROZ�SBAN:

20200908 [434-435.r.] 151. pont (Kipr�b�l�s) – el�rhet� ITT

20200908 [467.r.] 164. pont  (�sszecsend�l�s) – el�rhet� ITT

 

A MINDENS�G-FORR�SA kihagyhatatlanul r�szt vesz az �let-Alapok ELLEN�RZ�S�BEN akkor, ha �J JELLEG� �s/vagy NAGYOBB EL-V�LTOZ�S Jelez (a t�r-veszt�s tov�bbterjed�se megel�z�se �rdek�ben):

20200908 [79.r. �s 80.r.] 42. pont – el�rhet� ITT

20200908[158.r.] 65. pont – el�rhet� ITT

20200908 [432.r.] 150. pont I. alpont – el�rhet� ITT

 

 

            Mint eml�tettem: a BIZONYTALANS�G [mint MEG�RT�SI-NEH�ZS�G] a L�TEZ�S mostani Szakasz�ban az ’els�dleges’ oka a megform�l�dott EL-V�ltoz�soknak.

            Amikor 2006-ban m�r t�nylegesen elkezdtem ’�jj��p�teni’ a megsz�let�semkor „lev�lasztott” alapjait a K�l�nleges Bels�-Tereimnek, az egyik els� legfontosabb ’lecke’ az volt, hogy Meg�rtsem: ha bizonytalan vagyok (1) a Sz�nd�komban vagy (2) a Megnyilv�nul�s sor�n, akkor „ne csin�ljam” amiben bizonytalan vagyok, mert az csak EL-V�ltoz�st fog okozni.

            Olyan ’Helyzeteket’ form�lt meg a F�LDANYA az �letemben, amelyekben ezt nem csak ’elm�letileg’ volt fontos Meg�rtenem, hanem t�nylegesen meg kellett �lnem / meg kellett tanulnom / meg kellett �rtenem ’minden sejtemmel’. Megtapasztaltam (teljesen k�l�nb�z� helyzetekben), hogy ha nem tudom ’teljes sz�vvel’ kinyilv�n�tani a V�laszt�somat, vagy ha egy V�lasztott �ton nem tudok „k�ts�gek n�lk�l” �s bizalommal menni, akkor nem tudom el�rni azt a c�lt, amit szeretn�k. Ilyenkor „IR�NY�BAN EL-T�R�L” a Tapasztalat. Tanulni term�szetesen ebb�l is lehet, fel lehet ismerni �s meg lehet �rteni MI�RT nem �rt c�lt a kifejtett Tev�kenys�g…

 

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy az elm�lt n�h�ny h�tben [felt�telez�sem szerint m�r szorosan kapcsol�dva a YO �s a F�LDANYA �ltal most nemr�gen K�rt ’Fokozott Ellen�rz�shez’] a F�LDANYA MAGJAI [mindannyian (?)] egy kisebb [r�videbb?] ’Modellez�’ [’szimul�ci�s’] Kipr�b�l�sban vettek r�szt. [Ennek az egyik C�lja az volt, hogy ’szokjuk meg / tanuljuk meg’ a r�szv�telt az ilyen Kipr�b�l� helyzetekben (?).]

 

20200908 [514.r.] 177. pont (1) – el�rhet� ITT

20200908 [518.r.] 177. pont (2) – el�rhet� ITT

20200908 [519-520.r.] 177. pont (3) [lass�bb a megform�l�d�sa a Kipr�b�l�-T�rnek, a Kipr�b�l�s befejez�s�t k�vet�en lass�bb a Visszabont�sa is; a gyors visszabont�s okozhat r�videbb tartamban t�j�koz�d�si neh�zs�get vagy viselked�si zavart; a speci�lis utat megnyitott teremt�k ilyenkor n�ha egym�st is k�zvetlen�l seg�tik] – el�rhet� ITT

20200908 [522.r.] 177. pont (4) [(�n)L�nyeghez Alv�-K�d visszavezet�se (mag�r�l m�st mutat� kis�llat)] – el�rhet� ITT

20200908 [533.r.] 179. pont – el�rhet� ITT

 

            Eml�tettem, hogy a ’modellez�’ jelleg� Kipr�b�l�s m�s, mint amit eddig �tVil�g�t� Helyzetk�nt ismert�nk. Az �tVil�g�t�s sor�n els�dlegesen a F�LDANYA Tapasztalatait / Meg�rt�seit ismerhett�k meg valamilyen k�zvetlen bels� �ton. Ezt is �gy �rz�kelt�k, mintha saj�t magunk benne lenn�nk aban a helyzetben, amit a F�LDANYA Megismerhet�v� nyitott a sz�munkra, m�gis ink�bb az �lomhoz / eml�khez / bels�-munk�hoz volt legink�bb hasonl�. Az �tVil�g�t� helyzeteket a F�LDANYA �gy form�lja meg, hogy a helyzetben ’kidomborodjon’ az a r�sz, amelyet fontos Meg�rteni, �s �gy �rz�kelj�k a helyzetet, hogy minden fontos r�szlet pontosan �rz�kelhet� �s Meg�rthet� legyen.

            A ’modellez�’ Kipr�b�l�sr�l eml�tettem, hogy m�s Kipr�b�l�sokhoz k�pest ma m�g lassabban form�l�dik meg / �p�l fel a Kipr�b�l�si-T�r / Kipr�b�l�si-Helyzet, �s a Kipr�b�l�s Lez�r�s�t k�vet�en �ltal�ban lass�bb [�s t�bb szakaszban nyilv�nul meg] a Kipr�b�l�-T�r Visszabont�sa az Anyagi-Testb�l. Emiatt ez a ’modellez�’ Kipr�b�l�s ma m�g az Anyagi-Test sz�m�ra a ’nehezebb’ / megterhel�bb Kipr�b�l�sok k�z� tartozik. Az Anyagi-Testen bel�l (!) [ez nagyon fontos: t�nylegesen az Anyagi-Testen bel�l] ’fel�p�t’ a F�LDANYA valamelyeik bels�-t�rben egy ’szimul�ci�s helyzetet’. Amikor elkezd�dik a Kipr�b�l�s, nem csak egy ’eml�ket’ vagy ’�lmot’ tapasztalunk meg, hanem t�nylegesen meg�l�nk egy helyzetet / v�gighaladunk egy Meg�rtend� folyamaton.

            N�h�ny h�ttel ezel�tt / egy-k�t h�napja �n magam is r�sztvettem abban a ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�sban, amelyben a F�LDANYA azt Ellen�rizte �s �rt�kelte, hogy (1) milyen K�zvetlen GONDOSKOD�S�VAL tudn� seg�teni az „elcsavarod�st” magukban hordoz� teremt�ket az „elcsavarod�s” megsz�ntet�se / Teljes-Rendez�se sor�n [hogyan lehetne megsz�ntetni az ehhez tartoz� „elviselhetetlen” (!) f�jdalmakat], (2) illetve milyen GONDOSKOD�SOK sz�ks�gesek az (�n)L�nyegi-Testben �s az Anyagi-Testben akkor, ha mag�ban az (�n)L�nyegi-Testben nyilv�nul meg egy Rend-T�tel vagy m�s Nagyobb V�ltoz�s.

            Ezen ’szimulci�t’ megel�z�en is ’�rtettem’ azt, hogy az „elcsavarod�s” nagyon s�lyos EL-V�ltoz�s �s er�s f�jdalmakkal / fokozott-�rz�kenys�g megnyilv�nul�s�val j�rhat. Ez a ’Tud�s’ m�gsem volt el�g ahhoz, hogy [mint MAG] r�sztvehessek az „elcsavarod�s”-hoz kapcsol�d� Meger�s�t� GONDOSKOD�S megform�l�s�ban [p�ld�ul a f�jdalmakat enyh�t� / megsz�ntet� V�d�-Terek Befogad�s�ban �s Behangol�s�ban].

            A ’szimul�ci�s’ Kipr�b�l�s sor�n val�ban ’minden sejtemmel’ ’�t�reztem’ / megtapasztaltam a bels� „elcsavarod�s” k�l�nf�le form�it [hogyan alakultak ezek ki, hogyan „rak�dhatnak” ezek egym�sra stb], �s azt, hogy szinte b�rmelyik r�sz�ket is �rinti meg [a Rendez�s c�lj�val / sor�n] a F�LDANYA [vagy egy seg�t� t�rs], az milyen „elviselhetetlen” �s �rtelmezhetetlen f�jdalmakkal j�r [m�ghozz� nem csak egy-egy r�videbb tartamban, hanem a f�jdalom tart�san (!) jelen-van].

            A ’szimulci�’ sor�n t�nylegesen megtapasztaltam, hogy mennyire neh�z helyzetben vannak azok a teremt�k, akikben ilyen bels� „elcsavarod�s” van, mennyire „kiszolg�ltatottak”, mennyire nem k�pesek sokszor az eg�szen kis jobb�t� l�p�sek / v�ltoz�sok megnyilv�n�t�s�ra sem. Eml�tettem azt a Tapasztalatot, hogy az „elcsavarod�st” magukban hordoz� teremt�k ha nekikezdenek egy olyan V�ltoz�snak, amely a Tapasztalatok alapj�n jobb� / k�nnyebb� tudja tenni az �letet, az ilyen Megnyilv�nul�sok benn�k gyakran �jabb (!) EL-V�ltoz�st �s f�jdalmat / fokozott-�rz�kenys�get form�lnak meg [(518.r.) 177. pont (2) – el�rhet� ITT]. Hat�rozottan kijelenthetem, hogy a ’szimul�ci�s’ helyzetben a ’saj�t b�r�m�n’ megtapasztaltak nagyon m�s Meg�rt�st tettek lehet�v�, mintha ’csak’ egy �tVil�g�t�s sor�n (�lomban)(vagy m�s egyszer�bb helyzetben) mutatta volna meg a F�LDANYA a Saj�t Meg�rt�seit.

            A ’szimul�ci�s’ [’modellez�’] Kipr�b�l�s annyiban teszi ’K�nnyebb�’ a Megtapasztal�st, hogy els�dlegesen az Anyagi-Test bels�-tereiben alapozza meg / form�lja meg a Meg�rt�st lehet�v� tev� ’Helyzetet’ a F�LDANYA, emiatt ’gyorsabb’ lehet [�s ’c�l-ir�nyos’] a Megtapasztal�s / a Meg�rt�s, �s kev�sb� „zavar�” az ilyen Megtapasztal�s a K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� t�rsakkal megform�lt K�zvetlen �raml�sokban. A K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� t�rsaink �ltal�ban nem kapcsol�dnak hozz� a ’szimul�ci�s’ Helyzetekhez, �s �gy nem akad�lyozzuk �ket a saj�t �let-�p�t�s�kben.

 

            Amikor 2006-ban a F�LDANYA �s az (�n)L�nyegem vezettek annak a Meg�rt�snek a ’biztos / pontos / hat�rozott’ fel�p�t�s�ben, hogy a Bizonytalans�g �jabb EL-V�ltoz�sok megform�l�s�hoz vezet(het), m�g nem volt ilyen ’szimul�ci�s’ helyzet megform�l�s�ra lehet�s�g, ez�rt olyan ’Tapasztal�-Helyzeteket’ ’illesztett be’ a F�LDANYA a folyamatban l�v� megtapasztal�saim k�z�, amelyekben ez a Meg�rt�s [egyre er�teljesebben jelz� helyzetekben] megform�l�dhatott bennem. A K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� t�rsaim „nem voltak marad�ktalanul f�ggetlen�thet�ek” ett�l a Tapasztalatt�l, �s ez n�ha „t�volabbra helyezett egym�st�l benn�nket”.

            Ezek a [Meg�rt�s fel�p�t�s�t c�lz�] Tapasztal�-Helyzetek egyre er�teljesebbek lettek. Megtapasztaltam azt, hogy amikor bennem bizonytalans�g van, akkor „nem siker�l” az amit megc�loztam. Megtapasztaltam azt is, hogy ha valaki ’m�sok�rt is Felel�ss�get v�llalt’ [ak�r a csal�dban, ak�r egy k�z�s-munk�ban], akkor a bizonytalans�ga miatt m�sok is neh�z helyzetbe ker�lhetnek. Amikor valamikor 2006-ban Meg�rtettem annak a Felel�ss�g�t, hogy az �ltal�nos alap� K�zeli-�sszekapcsol�d�sok �s a K�l�nleges �let-�p�t�s sor�n is mennyire fontos ’Bent’ �s ’Kifel�’ is ’�rt� / figyelmes szemmel �s sz�vvel figyelni’, a Tudatosan v�gzett bels� munk�k [�s ezeknek a mindennapi Tapasztalatokba val� folyamatos be�p�t�se (!)] seg�tett�k az �letem Alapj�t k�pez� Bizalom olyan form�ban val� ’vissza�p�t�s�t’, amely m�r alapja lehetett a K�l�nleges �let-�p�t�snek is.

 

            Mint eml�tettem, az elm�lt hetekben [az elm�lt egy-k�t h�napban]

olyan ’modellez�’ Kipr�b�l�st is ’megform�lt’ a F�LDANYA [felt�telez�sem szerint minden] MAGJ�BAN,

amelyben az is j�l felismerhet�en megmutatta mag�t, hogy

(1)

jellemz�en mi okoz(hat) zavart vagy bizonytalans�got a teremt�kben,

(2)

�s hogy a bizonytalans�g „jelenl�te”

„megsz�rheti” �s/vagy „elt�r�theti”

a F�LDANYA �s az (�n)L�nyeg fel�l �rkez� bels� �tmutat�sokat,

�s a bizonytalans�g miatt ak�r teljesen �rz�kelhetetlenn� v�lhatnak ezek a bels� �tmutat�sok az Anyagi-Testben �l� �let-r�sz sz�m�ra.

 

Ha csak „megsz�ri” a bizonytalans�g / elbizonytalanod�s a F�LDANYA �s az (�n)L�nyeg fel�l �rkez� bels� �tmutat�sokat

[mire �s mi�rt figyeljen fokozottabban a teremt�,

egy V�laszt�si helyzetben milyen Meghat�roz�kat milyen er�teljess�ggel vegyen figyelembe],

nagyon gyakori az a helyzet,

hogy egy teremt� a r�szlegesen meg�rtett bels� �tmutat�s szerint ’elind�tja’ a Tev�kenys�get,

azonban „nem j� ir�nyba’ ind�tja el az er�t [�s emiatt nem �ri el azt a c�lt, amire sz�nta].

 

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a F�LDANYA

[a F�LD K�z�ss�g�ben �l� teremt�k t�bbi K�zvetlen GONDOZ�J�VAL �s a K�l�nleges GONDOSKOD�KKAL]

olyan [speci�lis (?)] �J IR�NYBAN-TART�S ’megform�l�s�n’

[ALAP-HARMONI�JA Megform�l�s�n?]

[vagy ak�r m�r a Szab�lyoz�s megform�l�s�n / Kipr�b�l�s�n �s Behangol�s�n?] ’dolgozik’,

amely ’C�lon tartn�’ [Ir�nyban-Tartan�] a teremt� [�sszecsend�l�sen alapul�] Tev�keny megnyilv�nul�sait.

[Felt�telezem, hogy m�g ezen GONDOSKOD�S ALAP-HARMOMI�JA is (legal�bb r�szben) form�l�dik,

ez�rt neh�z ma m�g szavakat tal�lni a l�nyege megjel�l�s�re.]

 

Hasonl� lehet ez a K�zvetlen GONDOSKOD�S ahhoz,

mintha egy ’egyenes utat’ [vagy ’k�nny�tett p�ly�t’] form�lna meg (?) a F�LDANYA (?) az olyan Helyzetekben,

(1) amikor a teremt�ben olyan bels� elbizonytalanod�s form�l�dna meg, amely

 „jogosulatlan behat�sb�l” ered,

(2) vagy pedig olyan �let-szakaszokban megform�l�dott elbizonytalanod�s sor�n, amikor egy Rend-T�tel vagy m�s Nagyobb V�ltoz�s,

esetleg egy addig m�g NEM tapasztalt �J HELYZET miatt a teremt� nem �rt / nem l�t �t pontosan minden fontos Meghat�roz�t.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint

ebben a pillanatban F� Ir�ny�ban SPECI�LIS GONDOSKOD�S lehet csak az ilyen Er�sebb Ir�nyban-Tart�sa a teremt� Tev�keny Megnyilv�nul�s�nak

[ak�r a Sz�nd�k Megform�l�s�ra ir�nyul a teremt�,

ak�r egy m�r megform�lt Sz�nd�knak / �sszecsend�l�snek megfelel� Tev�keny megnyilv�nul�sra].

 

Nagyon szigor�an igazodnia kell a ’k�nny�t�snek’ (?)

a t�nylegesen megl�v� sz�ks�ghez,

�s nem vezethet tov�bbi elbizonytalanod�shoz (vagy m�s EL-V�ltoz�shoz),

valamint ha lehets�ges, akkor k�zvetlen�l (!) el� kell mozd�tania a teremt� Tudatoss� v�l�s�t az �lete Meghat�roz�iban.

 

Az �r�s folytat�dik az 551. r�szben, el�rhet� ITT