20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (570.r.)

 

[456.r.] 160. pont (el�rhet� ITT):

            „…Az teljesen egy�rtelm�, hogy a lehet� leghamarabb meg kell sz�ntetni a Jogosulatlan T�r-Haszn�latot [�gy a Jogosulatlan er�- / �raml�s-haszn�latot]. FORM�LJA ennek az ALAP-HARMONI�J�T �s a MEGNYILV�NUL�SI HARMONI�J�T is a F�LDANYA, MAGOK �s a MAGOK �ltal k�zvetlen�l Gondozott neh�z helyzetben l�v� teremt�k r�szv�tel�vel megform�lt Kipr�b�l� Teremt�sek megnyilv�n�t�s�val is.

            A K�M�L� [SZOLG�LATI alap�] �s SPECI�LIS [IRGALMI alap�] GONDOSKOD�SOK kapcs�n eml�tettem, hogy ezeknek a GONDOSKOD�SOKNAK a ’leghosszabb’ r�sze maga az EL�K�SZ�T�S, �s a t�nyleges GONDOSKOD�SOK �ltal�ban m�r gyorsan megnyilv�nulnak.

            Nem k�nny� megtapasztal�s a F�LD K�z�ss�g�ben �l� teremt�k sz�m�ra sem az, hogy ennyire hossz� EL�K�SZ�T�SEK ut�n nyilv�nulhat csak meg a t�nyleges Jobbul�s / Megk�nnyebb�l�s. Neh�z azt megtapasztalni mindennap, hogy �jabb EL-V�ltoz�sok form�l�dhatnak meg [az �LET-T�R EL-V�LTOZ�S�B�L ered�en], �s hogy a JOBBUL�S csak r�vid tartamokra (illetve alig) tapasztalhat� meg.

            Meg�rt�st seg�t� k�p: egy megl�v� EL-V�ltoz�s egy teremt�ben [a Felel�ss�g-Meghat�roz�sokat k�vet�en] jelent�s r�szben K�NNY�T�S �tj�n ker�l Rendez�sre, mert mag�nak a teremt�nek nincsen k�zvetlen Felel�ss�ge a benne ber�gz�lt EL-V�ltoz�s megform�l�s�ban. A Felel�ss�g hi�nya miatt a teremt� nem k�pes k�zvetlen�l r�szt venni a benne megform�l�dott EL-V�ltoz�s megsz�ntet�s�ben, �s nincsen olyan Tudatoss�gi �llapotban, hogy ’tudatosan belehelyezkedjen’ a fel� ir�nyul� [K�L�NLEGES / SPECI�LIS] GONDOSKOD�SBA.

            Amikor a F�LDANYA a teremt�ben l�v� EL-V�ltoz�s TELJES-Rendez�s�nek EL�K�SZ�T�S�T v�gzi, nem csak azt sz�ks�ges Meghat�roznia, hogy maga az EL-V�ltoz�s [’technikailag’] HOGYAN / milyen form�ban legyen megsz�ntetve, hanem azt is figyelembe kell vennie, hogy e K�NNY�T�SES V�ltoz�s sor�n [amelyben a teremt� maga nem k�pes m�g tudatosan r�szt venni (�s �gy �n-Erej� Ir�nyban-Tart�ssal a V�ltoz�s folyamat�t seg�teni)], a teremt� �lete IR�NYBAN-TARTOTT is maradjon, sz�ks�gtelen f�jdalmak n�lk�l, �jabb EL-V�ltoz�sok megform�l�d�sa n�lk�l haladhasson v�gig ezen a V�ltoz�son, �s ha lehets�ges, ez ne okozzon zavart / elakad�st a folyamatban l�v� [�sszecsend�l�sen alapul�] �n-�p�l�s�ben / K�zeli-�sszekapcsol�d�saiban.

            Nem lehet ma m�r [a „t�l�l�s” �rdek�ben] az a c�l, hogy az egyik EL-V�ltoz�sb�l egy „kisebb” Neh�zs�get okoz� �jabb EL-V�ltoz�sba vezesse „�t” a F�LDANYA a teremt�t. Ha „kitakar�tja” a F�LDANYA a teremt�b�l az EL-V�ltoz�s maradv�nyait, de ez csak �gy lehets�ges, ha ehhez k�zben a teremt� �let�ben m�s c�lokra el�k�sz�tett teret „haszn�l fel” (von el), akkor azzal �jabb Elakad�s / �jabb szem�t-hegy form�l�dik meg. A GONDOSKOD�S sor�n a F�LDANYA [�s a K�l�nleges / Speci�lis Gondoskod�sban r�szt vev� egyedi teremt�k] felhaszn�lt ereje ekkor LEGFELJEBB LASS�TANI lenne k�pes az �let tov�bbi EL-V�LTOZ�S�T, hiszen egy �jabb EL-V�ltoz�st form�lna meg.

            Amikor a SPECI�LIS GONDOSKOD�S ma m�r a TELJES-Rendez�sre ir�nyul [minden esetben az EL-V�ltoz�s (adott teremt�n bel�li) Ok-Forr�s�b�l kiindulva, az Ok-Forr�sb�l ki�radt / tov�bb-�p�lt minden EL-V�ltoz�sra kiterjed�en] a C�L azt, hogy a GONDOSKOD�S t�nyleges �s maradand� JOBBUL�ST form�ljon meg. Ne az egyik helyr�l „s�p�rj�k �t / tegy�k �t” egy m�sik helyre a „szemetet” (megform�lt rendezetlens�get), hanem az EL-V�ltoz�s �gy sz�nj�n meg, hogy ezzel nem okoz sem a teremt�ben, sem m�s teremt�ben [sem AZ-�LET TEREIBEN] �jabb EL-V�ltoz�st.

 

            Nyilv�nval�, hogy [a VIL�GBELI Jelenl�t tartam�ban] a „t�l�l�s �rdek�ben” megform�lt K�zeli-�sszekapcsol�d�sok [K�zvetlen (Gondoskod�st lehet�v� tev�) (!) �raml�sok] k�z�l a YOS�GBA VISSZAIGAZODOTT (!) F�LD K�z�ss�g�ben LE KELL Z�RNI azokat a K�zvetlen �raml�sokat, amelyek nem k�pesek SZERETETK�NT megnyilv�nulni. A YOS�GON bel�l ugyanis az �let �LTAL�NOS r�szek�nt megform�lhat� K�zvetlen-�raml�sok a teremt�k k�z�tt csak SZERETET-�raml�sok lehetnek.

            Mivel ezek a „NEM-Szeretetk�nt” megnyilv�nul� [�s ez�rt a YOS�G ALAP-JELLEG�VEL �sszeegyeztethetetlen] K�zvetlen-�raml�sok a teremt�k �let�ben jelent�s neh�zs�get okoznak (az �raml�s mindkett� v�g�n), fontos, hogy miel�bb megsz�ntet�sre ker�lj�n minden K�NYSZERK�NT megnyilv�nul� „�sszekapcsolts�g”.

 

A F�LDANYA a MINDENS�G-FORR�S�VAL / YO-val v�gzett

TELJES-ELLEN�RZ�SEK sor�n hat�rozta meg pontosan azt,

hogy mely teremt�k

melyik K�zvetlen-�raml�s�t sz�ks�ges Lez�rni / Visszabontani.

 

            A YOS�GRA jellemz� egyedi jelleg miatt [vagyis amiatt, mert f�leg a YOS�GB�L ered� teremt�k sz�m�ra nagyon fontos az, hogy K�ZVETLEN (!) �raml�st (Szeretet-�raml�st!) m�k�dtethessenek m�s egyedi (!) teremt�vel] ugyanakkor

EL� KELL K�SZ�TENI azt, hogy

NE MARADJANAK

T�MASZT�K n�lk�l

�s SZERETET-ALAP� K�zvetlen-�raml�s / K�zvetlen Gondoskod�s n�lk�l

ezek a NEH�Z HELYZETBEN l�v�, K�zvetlen (K�l�nleges / Speci�lis) Gondoskod�st ig�nyl� teremt�k.

 

Ha �gy v�lasztan� le ezen teremt�k �let�r�l / Anyagi-Test�r�l / Szem�lyes �let-Ter�r�l az eddigi K�zvetlen-�raml�sokat a F�LDANYA,

hogy legk�s�bb a Lev�laszt�ssal egyszerre [de ha lehet, akkor m�r ink�bb egy kicsit hamarabb is]

az �NZETLEN vagy MEGFONTOLT SZERETET GONDOSKOD� �raml�s�n nem form�lna meg hozz�juk K�ZVETLEN (!) �raml�st,

az csak �JABB Neh�zs�ggel nehez�ten� ezen teremt�k [�s �gy minden (!) itt �l� teremt�] �let�t.

 

TELJES-ELLEN�RZ�SEK alapj�n �RT�KELI a F�LDANYA �s a YO / IRGALOM / SZOLG�LAT azt,

hogy azon egyedi teremt�k, akiknek az �let�t SZ�KS�GES LEV�LASZTANI a nem Szeretetk�nt m�k�d� K�zvetlen �raml�sr�l,

jelenleg milyen ’Kapaszkod�kat’ „haszn�lnak”.

 

            Meg�rt�st seg�t� k�p: a TISZTELET / SZERETET megnyilv�n�t�s�ra csak r�szlegesen k�pes [vagy nem k�pes] teremt� nem k�pes az �lete �n-erej� Ir�nyban-Tart�s�ra, jellemz�en nem csak a t�rsai fel� nem k�pes Gondoskod�an megnyilv�nulni, hanem az �N-Gondoskod�sra sem k�pes. Olyan, mint egy fiatal fa / n�v�ny, akinek a gy�kere m�g nem el�g er�s, nem ny�lik olyan m�lyre, amely egy er�sebb sz�lben k�pes lenne biztosan megtartani a t�rzset, �gakat.

            B�rmilyen sz�l vagy m�s viszontags�g �ri, az „eg�sz test�vel” „hajladozik”, a t�rzse nem k�pes m�g egyenesen meg�llni [az „eg�sz fa” „vesz�lyben van”, „minden r�sze f�j / fesz�l / h�z�dik” (fokozottan-�rz�keny)].

            A s�lyosan s�r�lt teremt�k Anyagi-Testi �lete is ilyen.  �n-er�b�l nem k�pesek megtartani / Ir�nyban-Tartani magukat, ak�r m�r kisebb V�ltoz�sok is EL-csavarod�st / t�r�seket okozhatnak benn�k. „Pr�b�lnak kapaszkodni” „amiben �s akiben lehet”. Miut�n EL-T�volodtak a Szeretet-Kapcsol�d�saikt�l, (mint ahogyan p�ld�ul az alkoholist�k) a „k�zelben l�v� / �ppen ott l�v�” „t�rsban” „pr�b�lnak megkapaszkodni”. Ez azonban nem val�di kapcsol�d�s, �s �gy nem is k�pesek val�di (!) er�t mer�teni ebb�l a helyzetb�l. L�tsz�lag „er�t adhat” p�ld�ul az alkohol / drog [„elfoglalts�got” „adhat” a „doh�nyz�s” vagy „szerencsej�t�k”], ezek azonban az „iv�-cimbor�khoz” hasonl�an olyan L�TSZAT „kapaszkod�k”, amelyek nem adnak val�di er�t, s�t, a m�g megl�v� �n-er�t [eg�szs�get, val�di kapcsol�d�sokat, anyagi javakat, �rtelmet / tudatoss�got] is folyamatosan EL-veszik.

 

            L�ttam a minap egy �desany�t, aki k�t kez�vel �lelte mag�hoz �s tartotta a kb hat h�napos kisl�ny�t. A kisl�ny biztons�gban volt az �desanyja K�T KARJ�NAK / KEZ�NEK T�MASZT�S�BAN, figyelmesen n�zett k�rbe, j�l �rezte mag�t anya �s gyermeke is. �rz�kelhet�en jelen volt a szeretet.

            L�ttam egym�st�l n�h�ny m�terre l�v� fiatalabb �s id�sebb f�rfiakat. Az egyik kez�kben telefon volt, a m�sikban alkohol vagy cigaretta. Mindkett� ’gondoskod�sra sz�nt’ kez�kkel „kapaszkodtak” „valami l�tszatba”… �gy a k�t kez�k m�r alkalmatlan volt a gondoskod�sra… Az jutott eszembe, hogy ezeket a „p�t”-szereket [vagy EL-Terel� eszk�z�ket] ki kellene venni a kez�kb�l… ha nem k�pesek ezeket „elengedni”… �s a figyelm�ket valahogyan vissza kellene vezetni �nmaguk (!) fel� �s a vel�k m�g Szeretet-�raml�sban l�v� t�rsaik fel�… seg�teni kellene, hogy ’l�ss�k’ meg a val�s�got… a val�s�gnak azt a r�sz�t, amely val�di T�maszt�k lehet a sz�mukra, �s amelyb�l t�nylegesen er�t mer�thetnek a sorsuk Rendez�s�hez…

 

            A meg�rt�st seg�t� k�p alapj�n azt �rtettem meg, hogy

a F�LDANYA megform�l olyan VAL�DI T�MASZT�KOKAT azok sz�m�ra,

akiket hamarosan t�nylegesen lev�laszt a k�nyszerk�nt m�k�d� K�zvetlen �raml�saikr�l,

amelyek ’ismer�sek / hasonl�ak’ lehetnek (k�ls�leg, f� jelleg�kben) azokhoz a „kapaszkod�khoz”,

amelyeket eddig „haszn�ltak”,

�s �gy ha lehets�ges, egy�ltal�n ne �rz�kelj�k azt, hogy „elvesz�tenek” valamit / valakit.

 

            Azt �rtettem meg, hogy vannak olyanok, akiknek legink�bb a ’T�r’ Biztons�ga fontos / sz�ks�ges. Elk�pzelhet� ez �gy, mint egy olyan kisebb (de nem t�l sz�k) t�r, amely alulr�l �s fel�lr�l, valamint h�rom oldal�r�l V�DETT [mint egy fedett buszmeg�ll�], �s az egyik oldala nyitott, azon ki lehet l�pni, ki lehet n�zni, ott lehet m�sokkal is tal�lkozni / kommunik�lni an�lk�l, hogy ez egy tart�sabb �sszekapcsol�d�s lenne. Sz�mukra az is fontos, hogy a ’h�tukat meg tudj�k t�masztani’, �s ’le tudjanak �lni’ (meg tudjanak pihenni egy kicsit egy biztons�got ad� t�rben).

            M�soknak egy k�zelben l�v� t�rs jelenl�te a fontos, akivel lehet besz�lgetni, akinek el lehet mondani azt ami f�j… legyen aki meghallgatja, vagy ak�r meg�rinti, meg�leli.

            Van akinek az a fontos, hogy a „kezei, karjai” „ne legyenek �resek”. Nekik valamilyen hasznos �s �r�met ad� elfoglalts�got sz�ks�ges biztos�tani. Sz�mukra �r�met ad az, ha Tev�kenyek tudnak lenni.

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint ilyen �s ehhez hasonl� T�MASZT�KOKAT form�l meg a F�LDANYA [ezek Val�di Terek, val�di �s t�nylegesen er�t ad� �sszekapcsol�d�sok / K�zvetlen �raml�sok].

            Akin�l lehets�ges, a F�LDANYA a lehet� leghamarabb elkezdi ezeket az �j T�MASZT�KOKAT hozz�kapcsolni a Szem�lyes �let-T�rhez az�rt, hogy a K�zvetlen-�ram�sr�l LEV�LASZT�S pillanat�ban a ’j�l ismert helyen, a j�l ismert form�ban’ ott legyen sz�mukra egy olyan T�maszt�k, amely meg�vja �ket att�l, hogy „kibillenjenek / kiszakadjanak” az addig meg�rz�tt �let�kb�l…”

 

 

2022.01.18.

            Fontos azt meg�rteni, hogy

ma m�r a YOS�GBA teljesen visszaigazodott F�LD K�z�ss�g�ben

a SZERETET

m�s ’Alap�’ �s jelleg� megnyilv�nul�s,

mint amit Szeretetk�nt megismert�nk a VIL�GBAN.

 

            A VIL�G �NN�N-�LET�BEN �gy form�lta meg az Irgalom-magot, hogy a MINDENS�G-FORR�S�NAK bels� �tmutat�sa szerint meg�rtette a VIL�G, hogy a VIL�GON k�v�li t�bbi Birodalmat milyen �N-JELLEG�RE alapozta meg a MINDENS�G-FORR�SA. Ezen a bels� �ton teh�t a VIL�G fel�p�tette azt a Tud�st (�s Tapasztaltot), milyen ALAPJA / MEGHAT�ROZ�I vannak a t�bbi Birodalomnak [akkor m�g nem l�teztek a K�L�NLEGES Birodalmak]. Err�l b�vebben: [137.r., 138.r.] 61. pont (el�rhet� ITT).

            Mindebb�l annyi fontos most a sz�munkra, hogy a VIL�GNAK Saj�t Tud�sa van a YOS�G ALAP-JELLEG�V� v�lt MEGBECS�L�SR�L, �s a F�LDANYA Befogad�s�t k�vet�en a TISZTELET F� MEGHAT�ROZ�IRA is megtan�totta a VIL�GOT a MINDENS�G-FORR�SA [IRGALOM]. Meg�rtette a VIL�G a SZERETET legfontosabb Jellemz�it is, ezek k�z�tt azt, hogy fontos alapja a YOS�GON bel�l a Szeretet a Meg�rt�sek tov�bb�p�t�s�nek, valamint minden Gondoskod�snak [(1) az �n-Gondoskod�snak �s (2) a t�rsak fel� ir�nyul� Gondoskod�soknak is].

            A VIL�G maga a F�LDANYA [�s k�s�bb a F�LDANYA K�z�ss�g�ben �l�k] fel� a GONDOSKOD�S�T a Benne-Fel�p�lt [a VIL�G ALAP-JELLEG�N alapul�an fel�p�lt] Megbecs�l�sre / Tiszteletre alapozta, �s a Benne-Fel�p�lt Szeretet-form�ban Gondozta.

         Mivel a F�LDANYA [�s a K�z�ss�g�ben �l�k] fel� a VIL�G fel�l megnyilv�nul� MINDEN (!) K�zvetlen GONDOSKOD�S K�l�nleges Gondoskod�snak tekinthet� [hiszen a Hazavezet�s �rdek�ben / C�lj�val nyilv�nult meg], kev�ss� volt a VIL�GBELI JELENL�T sor�n egym�st�l megk�l�nb�ztethet� a GONDOSKOD�S �ltal�nos �s K�l�nleges Szeretet-Jellege.

 

20200908 [386.r.] 139. pont [a Szeretet megtapasztal�sa m�s volt a VIL�GBAN] – el�rhet� ITT

 

         Ennek a MEG�RT�SE okozhat kezdetben neh�zs�get a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� TEREMT�KBEN. A SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� [�s imm�r a YOS�G Birodalm�ban �ltal�nos jelleggel befogadott] teremt�knek meg kell �rteni�k azt, hogy

az egyedi teremt�k k�z�tt

[�s az egyedi teremt�k �s a K�zvetlen GONDOZ�IK k�z�tt] megform�lhat�

k�zvetlen (!) [= SZERETET] �raml�sok

egym�st�l elk�l�n�l� ’szinteken’ tapasztalhat�ak meg.

 

            Az �let �LTAL�NOS [eredend�en megform�lt] r�sz�ben az egyedi teremt�k k�z�tt k�lcs�n�s vonz�d�son alapul�an kezd�dhet meg K�ZELED�S, �s Egyeztet�seket k�vet�en megform�lt �sszecsend�l�s [Szabad Sz�nd�kok marad�ktalan egyez�se] lehet az alapja a K�zeli-�sszekapcsol�d�sonak [egy�ttes-tev�kenys�g, bar�ts�g, csal�di kapcsol�d�s, p�rkapcsolat]. Ma m�r a k�l�nb�z� teremt�i form�ban �l� teremt�k k�z�tt is lehets�ges az �let �LTAL�NOS r�sz�ben is a k�zvetlen �raml�s megform�l�sa [kiv�ve a csal�di kapcsol�d�s �s a p�rkapcsolat, mert ezek csak azonos teremt�i form�ban �l�k k�z�tt form�lhat�k meg].

            Az �let �LTAL�NOS r�sz�ben eddig a SZERETETNEK [az  ’Elfogad�’ Szeretetnek] a SZEML�L�D�, OK-KERES�, MEG�RINT� �s GONDOSKOD� �raml�sai / form�i forml�dtak meg. A Szeretet �raml�sai a YOS�GON bel�l a teremt�k TAPASZTALATAIB�L form�l�dtak / form�l�dnak / fejl�dnek / b�v�lnek. Err�l b�vebben: [171. r�szt�l kezd�d�en] 69. pont (el�rhet� ITT).

 

            Fontos meg�rteni: a YOS�GON bel�l a SZERETET [mint a teremt�k k�z�tti k�zvetlen (!) �raml�s] a MEGBECS�L�S alapj�n [a F�LD K�z�ss�g�ben a TISZTELET alapj�n] ’�p�lhet fel’ / nyilv�nul meg.

         A teremt�k k�z�tti k�zvetlen Gondoskod�s elhagyhatatlan alapja a Szereteten alapul� k�zvetlen �raml�s megform�l�sa. A K�L�NLEGES [�s ma m�r a SPECI�LIS] GONDOSKOD�SOKNAK is elhagyhatatlan alapja / eleme a SZERETET Megnyilv�nul�sa [en�lk�l nem ny�lhat a YOS�GON bel�l k�zvetlen �raml�s a teremt�k k�z�tt, k�zvetlen �raml�s n�lk�l pedig nem lehets�ges a Gondoskod�s].

            Minden K�z�ss�gben a MEGTART�I-Teremt� hat�rozza meg azt az �let-Rendszert, hogy a K�zvetlen GONDOSKOD�SNAK milyen rendszere / form�i tapasztalhat�ak meg az egyedi teremt�k sz�m�ra.

            A F�LD K�z�ss�g�ben is a F�LDANYA hat�rozza meg, hogy milyen �raml�s-rendszer legyen az alapja a teremt�k egym�s fel� ir�nyul� Gondoskod�s�nak.

            A F�LD K�z�ss�g�ben a K�L�NLEGES Tudatosod�st megnyit� teremt�k olyan bels�-tereket form�lnak meg az Anyagi-Test�kben, amelyb�l / amellyel k�pesek hozz�kapcsol�dni az �LET-T�R azon T�R-R�SZ�HEZ, amely az  �NZETLEN SZERETET �raml�saival megtapasztalhat� Gondoskod�st teszi lehet�v�.

        A SPECI�LIS �let-�p�t�st megkezd� teremt�k olyan bels�-tereket form�lnak meg, amely lehet�v� teszi a F�LDANY�HOZ val� ’m�g k�zelebb’ h�z�d�st, �s �gy a  MEGFONTOLT SZERETET fel�p�t�s�t [az �LET-T�R azon T�R-R�SZ�HEZ val� hozz�kapcsol�d�shoz nyit ez utat, amelyb�l a SPECI�LIS / K�M�L� GONDOSKOD�SAIT nyilv�n�tja meg a F�LDANYA].

 

20200908 [370-371.r.] 137. pont II. alpont [a K�l�nleges megnyilv�nul�sok sor�n a Szeretet megnyilv�nul�sa ’t�bb ir�nyban’ lehets�ges; JELENL�T �llapot�ban Jelenl�t; T�r-Forma a Szeretet;  a YOS�GON bel�l a K�ZVETLEN �sszekapcsol�d�st lehet�v� tev� T�r �s �raml�s (emiatt alapja a Gondoskod�snak); T�R-Haszn�latra vonatkoz� Elvek �s Szab�lyok hat�rozz�k meg a megnyilv�n�t�s�t; b�rmely Jobb�t�-Sz�nd�k �s Harmoni�t-NEM-ront� Sz�nd�k hozz�kapcsol�dhat a Szeretet �raml�saihoz; kifejez�dik benne/�ltala a teremt� �let-l�t�sa / �let-�rtelmez�se] – el�rhet� ITT

20200908 [401.r.] 143. pont [a F�LDANYA a SZERETET Szem�lyes Alap-Harmoni�ba ber�gz�tend� Alap-�rt�k�t pontos�totta, h�rom elk�l�n�l� bels� egys�ben r�gz�tette be] – el�rhet� ITT

20200908 [487.r.] 170. pont (4) [az IR�NYBAN-TAR�S ER�SEBB form�ival szemben sokakban kezdetben er�s lehet az ellen�ll�s, mert nem ismerik fel az �letet �s szabads�got �v� jelleg�t; egyes teremt�kben a benn�k l�v� szeretet k�pes lehet ELFOGADNI az er�sebb Ir�nyban-Tart�st is (akkor is, ha a tudatoss�guk m�g gyermekeibb)] – el�rhet� ITT

 

A K�l�nleges Tudatosod�st megnyit� teremt�ket

a F�LDANYA MEGTAN�TJA arra,

 hogy mely Szeretet-Megnyilv�nul�s tartozik az �let �LTAL�NOS megnyilv�nul�sai k�z�,

�s mely Szeretet-Megnyilv�nul�s lehets�ges a K�l�nleges Tudatosod�s �s Gondoskod�sok sor�n.

 

Ennek a meg�rt�se �s megk�l�nb�ztet�se a gyakorlati megtapasztal�sok sor�n nagyon gyorsan fel�p�thet� Tud�s.

 

 

            Sokszor eml�tettem, hogy az ’�let’ (1) az �l�v� (�n�ll�v�) v�lt teremt� �s (2) az �let�t GONDOZ�K ’Egy�ttes’ Megnyilv�nul�sa.

            A Tapasztalatok alapj�n �rtj�k majd meg egyre teljesebben, hogy a Tudatoss�gban kiteljesed�s a Felel�ss�g-v�llal�s �jabb lehet�s�geit nyit(hat)ja meg, �s ebb�l ered�en a Szabads�g �s a Harmonia egyre �jabb Ir�nyai �s kiterjed�sei v�lhatnak Megtapasztalhat�v�.

            A YOS�GON bel�l (is) az �let �LTAL�NOS Megnyilv�nul�sa sor�n a F�LDANYA csak akkor ’vezet’ k�zvetlen �tmutat�sokkal, ha err�l egym�ssal �sszecsend�l�st form�l meg a F�LDANYA �s a teremt� [mert a teremt� p�ld�ul egyes �sszecsend�l�ssel megalapozott Teremt�si-Ir�ny(ok)ban a C�lir�nyos �let-�p�t�st v�lasztotta: (488-489.r.) 171. pont (1) - el�rhet� ITT]. Az �let �ltal�nos alap� / jelleg� �let-�p�t�s�ben a GONDOSKOD�K [�s a t�rsak] nem nyilv�n�thatnak meg k�nyszert / s�rget�st vagy b�rmilyen „befoly�sol�st”.

            Teljesen k�nyszer-mentes lehet a K�l�nleges Tudatosod�s megnyit�sa is. Minden teremt� szabadon / befoly�sol�st�l mentesen V�laszthatja meg azt, hogy megnyitja-e a K�l�nleges �let-�p�t�st vagy sem, �s ha megnyitja, akkor milyen Ir�nyokat V�laszt, az �let�b�l milyen ’ar�nyt’ nyit meg a K�l�nleges Megnyilv�nul�s sz�m�ra. A K�l�nleges �let-�p�t�s�ben sem s�rgethet� a teremt�. Amikor azonban Kipr�b�l� vagy m�r Tart�s jelleggel a teremt� t�nylegesen TEV�KENYEN r�szt vesz a K�l�nleges Gondoskod�sokban is, a Gondoskod�s megnyilv�n�t�sa sor�n figyelemmel kell lennie a F�LDANYA [az �let�t GONDOZ�K] bels� �tmutat�saira is [term�szetesen a t�nylegesen megl�v� saj�t Tud�s�ra �s Tapasztalataira alapul�an].

            K�nyszert a F�LDANYA nem nyilv�n�that meg a K�l�nleges Gondoskod�st teljes�t� teremt� fel� sem, azonban ha a K�l�nleges Gondoskod�st felv�llal� teremt� nem k�pes a bels� �tmutat�sok szerint jelen lenni a Gondoskod�sban, az egy Jelz�s arra, hogy m�g nincsen k�szen az ilyen Gondoskod�sokban val� r�szv�telre.

 

 

            R�viden �rintek egy olyan t�m�t, amelyr�l csak kev�s �s r�szleges az eddigi meg�rt�sem.

            A 20200908 [513.r.] 176. pont (3) alpontban m�r eml�tettem (el�rhet� ITT), hogy a teljesen Meg�j�tott (!) T�kr�z�s jellegeket a F�LDANYA nagyon �vatosan elkezdte haszn�lni. Az eddigi tapasztalatok alapj�n vannak olyanok, akikben ez [a T�kr�z�sek megtapasztal�sa] zavart okozott. Ez az egyik f� oka annak, hogy ma m�g a T�kr�z�s csak SPECI�LIS Gondoskod�sk�nt nyilv�nulhat meg a F�LD K�z�ss�g�ben.

            N�h�nyszor �rz�keltem azt, hogy ’T�kr�z� Helyzeteket’ form�lt meg a F�LDANYA, illetve T�kr�z�sk�nt megnyilv�nul� Helyzetek �rt�kel�s�be kapcsol�dhattak be a F�LDANYA MAGJAI. �rz�kelhet�en ’nagyon �vatosan’ ’ind�tja �jra’ a T�kr�z�ses [Meger�s�t� (!)] Gondoskod�s �jj�-�p�t�s�t �s haszn�lat�t, mert sokan vannak a F�LD K�z�ss�g�ben �l�k k�z�tt olyanok, akik bizalmatlanok ezen Meger�s�t� �t ir�ny�ban… illetve sokan vannak, akikben valamilyen t�kr�z�s-forma valamilyen t�nyleges EL-V�ltoz�st okozott, �s emiatt a t�kr�z�s jelleg ’�rz�kel�se �s Felismer�se’ benn�k ma m�g Fokozott-�rz�kenys�get okoz.

            M�r most is j�l megk�l�nb�ztethet� a t�k�rtart�s haszn�lat�nak kett� f� ir�nya.

       Az egyik az, amikor a F�LDANYA egy olyan t�kr�t form�l meg, amely a teremt� sz�m�ra a saj�t [kev�ss� felismert] [nagyobb figyelmet ig�nyl�] tulajdons�gait teszi jobban l�that�v� [�rz�kelhet�v�, Felismerhet�v�, Meg�rthet�v�]. Ilyenkor a t�kr�t saj�t mag�nak mutatja a teremt�, a t�k�r-tart�s csak ezen teremt� sz�m�ra �rz�kelhet� �s �rtelmezhet�.

            Van egy olyan m�sik �tja is a t�kr�z�snek, amely ’l�tsz�lag alig k�l�nb�zik az el�z�t�l’, m�gis a C�lja szerint teljesen m�s. Itt is val�j�ban a t�kr�t a F�LDANYA a teremt� ’el�’ tartja az�rt, hogy saj�t mag�t ismerje fel benne [hab�r kezdetben a teremt� a t�k�rben �rz�kelt k�pet gyakran ’m�sra vet�ti’, a k�zel�ben l�v� t�rsnak tulajdon�tja a t�k�rben Felismert jellegeket]. Ennek a t�k�rtart�snak a c�lja, hogy a t�kr�z�s sor�n a t�kr�t l�t� saj�t mag�r�l adjon egy nagyon pontos k�pet a mellette l�v� (!) [r�la Gondoskod�] t�rsa sz�m�ra.

 

 A t�k�r t�rv�nyei (el�rhet� ITT)

A T�K�R T�RV�NYEI

 

1.

Minden, ami m�sokban d�h�ss� tesz, zavar, „�n jobban csin�ln�m”,
megv�ltoztatn�m stb., az �nmagamban van. Minden teh�t, amit �n kritiz�lok a
m�sikban, ami ellen harcolok - bennem van.

2.

Mindaz, amit a m�sik szem�ly rajtam kritiz�l, harcol ellene, meg akar v�ltoztatni -, �s ha ez engem s�rt, b�nt, �rint stb - az nincs megoldva bennem. Ilyenkor az �nk�pem s�r�l, nehezemre esik szembes�lni vele.

3.

Minden, amit a t�bbiek kritiz�lnak bennem, harcolnak ellene, meg akarj�k v�ltoztatni, de ha ez engem nem �rint, akkor az az � probl�m�juk, feldolgozatlans�guk, t�k�letlens�g�k, melyet kivet�tenek r�m, mert �nmaguk nem tudnak, nem mernek vagy nem akarnak szemben�zni vele.

4.

Minden, amit �n a m�sikban szeretek, magamban van meg, magamban szeretem, mert felismerem magam a m�sik szem�ly�ben, mivel az egyl�nyeg�s�g�nk mutatkozik meg.

 

Az �r�s folytat�dik az 571. r�szben, el�rhet� ITT